- Részletek
-
Készült: 2014. március 05. szerda, 13:47
-
Találatok: 1557
A Világgazdaság szerint rekordmagasságba emelkedett a háztartások készpénz- és lekötetlen betétállománya tavaly év végére. A szakértők úgy vélik: háztartások a különféle közterhek és a kamatcsökkentés miatt parkoltatják kamatmentesen a pénzüket, de közrejátszhatnak szezonális hatások is.
A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint tavaly év végén 2559,7 milliárd forintnyi készpénzt tartottak otthon az emberek, 11 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ez történelmi rekordnak számít, csakúgy, mint a folyószámlabetétek összege, ami az év végén 2333,9 milliárd forint volt, vagyis 18 százalékot nőtt egy év alatt. Év végén a lakosságnál lévő likvid pénzek összege már meghaladta a lekötött betétekét, amelyekből 4645 milliárd forintnyi maradt a háztartásoknál.
Szakértők szerint a készpénztartalékok gyors növekedése mögött a tranzakciós illeték bevezetése állhat.
A készpénz tartását támogatják az alacsony betéti kamatok is, amelyeket tavaly augusztus óta a 16 százalékos személyi jövedelemadó mellett 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás is terhel. Szerepe lehet annak is, hogy februártól mindenkinek biztosítani kell a havi fizetésének, de minimum 150 ezer forintnak megfelelő összeg erejéig az ingyenes készpénzfelvételt.
MTI / Világgazdaság / hvg.hu
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. március 04. kedd, 17:31
-
Találatok: 1686
Bőkezűen költött a ciklusban az Orbán-kormány vagyonvásárlásra. Az összeg a 2013-as GDP 2,2 százalékát – mintegy 657 milliárd forintot – teszi ki – derül ki egy friss összesítésből. Ennek a harmadát azonban elbukták a Mol-részvényeken.
A magyar állam a 2010 és 2013 közti időszakban vagyonvásárlásra a 2013-as (várható) GDP 2,2 százalékának megfelelő összeget költött, azaz 657,4 milliárd forintot – derül ki Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter válaszából, amelyet Scheiring Gábor, az Együt-PM országgyűlési képviselője kérdésére adott – írja a Napi.hu.
Az összesítés szerint a ciklusban a messze legnagyobb tulajdonszerzési akció a Mol Nyrt. 21,2 százalékos részvénypakettjének 2011. májusi megvásárlása volt. A 498,3 milliárd forintos ügylethez a parlament támogatására és a költségvetési törvény módosítására is szükség volt, a vétel ugyanis növelte az államháztartási hiányt. Az ügyletben azonban akad egy bökkenő. A kormánypárt a nyugdíjpénztári vagyon felszívásakor rendre azzal indokolta lépését, hogy a pénztárak tevékenysége káros, miután "eltőzsdézték" a rájuk bízott vagyont.
A jelek szerint ez a Mol-üzletről is elmondható. Az olajipari vállalat megvásárlása óta a vállalat részvényeinek árfolyama lényegében folyamatosan esik. Mivel a vásárlás idején az árfolyam 22 400 forintnál járt, tegnap viszont a papír csupán 12 800 forint körül mozgott, így az ügylet nyélbe ütése óta mintegy 214 milliárd forint, igaz, nem realizált árfolyamvesztéseget szenvedett el a magyar állam. (Ezt természetesen csökkenti az osztalékbevétel.)
Sokat vesztett az állam a Malév csődjén is az elmúlt négy évben. Még a Bajnai-kabinet döntött a magyar légitársaság megmentéséről 2010-ben, ami 27,5 milliárd forintba került. Aztán az Orbán-kormány is megpróbálta a magyar légicég tőkehiányát pótolni – a 15,5 milliárdos juttatás azonban kidobott pénznek bizonyult. A cég 2012 februárjában leállt, jöhetett a kármentés: az Aeroplex megvétele 4,2 milliárd forintba, a Malév GH Földi Kiszolgáló Zrt.-é pedig 800 millió forintba került.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. március 04. kedd, 01:25
-
Találatok: 1863
Orbán egyelőre alámerül, kibekkel, ha pedig helyzet van, legfeljebb kimegy megint az ukrán határra, térkamerával őzet nézni, valamint "követni az eseményeket", feltűnés nélkül.
A hétvégén kiderült, hogy VV Simon pénzhiány miatt nem tudja feleségül venni Charlotte-ot, kegyelmet kért, és kapott Stadler József, megszületett végre a veszprémi zsiráfbébi, az oroszok pedig elfoglalták a Krímet, ez utóbbinak azonban hiba volna bármi jelentőséget tulajdonítani, mi jó kezekben vagyunk. Magyarországon az élet normális kerékvágásban csordogál búvópatakként, a miniszterelnök a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójánál tesz családlátogatást.
Mi mást csináljon, hogyan másképp reagáljon persze az a kormányfő, aki egy titokban tető alá hozott paktummal épp a minap úgy fél évszázadra az orosz érdekzónához kötötte országát? És aki most élőben követheti, mit kap rétes helyett az, aki nem lép egyszerre? Orbán Viktor egyelőre olyanokat bocsát ki magából, hogy "Magyarország nem része a konfliktusnak", alámerül, kibekkel, ha pedig helyzet van, legfeljebb kimegy megint az ukrán határra, hőkamerával őzet nézni, valamint "követni az eseményeket", feltűnés nélkül, ha egy mód van rá. És mindig van rá egy mód.
Az orosz/ukrán-ügyi kommunikációt a jelek szerint a külügy, a lakájmédia és a kormányhű civil szféra viszi, egyfajta munkamegosztás jegyében: Martonyi szerepe az óvatoskodó, főként a kárpátaljai magyarokért aggódó, Klicskóra kissé félve felnéző diplomatáé, aki az EU és a Visegrádi Négyek mögé bújva, megbízhatóan adja elő az ilyenkor elvárt sztenderd sablonokat ("a Krím félszigeten kialakult helyzet súlyosan veszélyezteti Ukrajna területi egységét és így a térség békéjét és biztonságát"). "Ebben a helyzetben senkinek sem szabad játszani a tűzzel" – tartózkodott az orosz elnök néven nevezésétől Martonyi János. Miközben azért kiderült: tudnak ők keményen fogalmazni, ha akarnak: "A Külügyminisztérium határozottan elítéli" – a kínai Jünnanban történt mészárlást. Pedig Magyarország ott sem "része a konfliktusnak."
/ Seres László
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. március 03. hétfő, 11:46
-
Találatok: 1561
A miniszterelnök Facebookjára ma került fel egy videó, amin Orbán egy érte rajongó fiúcskát látogatott meg. Medvegy Gábor viszont most blogján megírta, hogy a gyerek apja a nyíregyházi fideszes önkormányzat városüzemeltetési cégének igazgatója, aki ellen ráadásul állítólagos fiktív számlák miatt nyomoznak.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. március 02. vasárnap, 14:28
-
Találatok: 1795
Meg kellene szólalnia Orbán Viktornak az ukrán konfliktussal kapcsolatban, és világosan jeleznie kellene, hogy az agresszor Oroszország helyett keleti szomszédunk, Ukrajna pártján áll - szögezik le a baloldali Összefogásban tömörülő pártok vezetői. A közös közlemény szerint nem lehet a hallgatást mással magyarázni, mint a paksi paktummal, amely fontosabb Orbánnak a magyarságnál.
Közös sajtóközleményben szólítják fel a baloldali Összefogás pártvezetői Orbán Viktort, hogy foglaljon végre egyértelműen állást az ukrán válsággal kapcsolatban. Az MSZP, az Együtt-PM Szövetség, a Demokratikus Koalíció és a Magyar Liberálisok Pártja vezetői szerint a miniszterelnök hallgatása mögött az oroszokkal kötött paksi paktum állhat, ami fontosabb Orbánnak, mint a magyarság és a demokratikus értékek védelme.
A közleményt változtatás nélkül közöljük:
"Orbán Viktor gyáva hallgatása méltatlan egy magyar kormányfőhöz!
Orbán Viktor gyáván hallgat azóta, hogy Putyin elnök felhatalmazást kért és kapott az orosz parlamenttől a fegyveres beavatkozásra Ukrajnában. Pedig a magyar kormányfőnek személyes fellépésével jeleznie kellene, hogy tisztában van a veszélyekkel: azzal, hogy az orosz döntés nyomán háború lángolhat fel hazánk keleti határai mentén. Orbán Viktornak jeleznie kellene: Magyarország kormánya mindent meg fog tenni, hogy saját polgárai és a határon túl élő magyar közösség tagjai védve legyenek az erőszak következményeitől! ...
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. március 02. vasárnap, 09:19
-
Találatok: 1997
Az elképzelések szerint a nem is távoli jövőben felállítandó, a 2014-es Magyarországot megidéző emlékmű egy medve lesz, amely egy a szemét forgatni tudó, zselatin öcsipolip vállára teszi a kezét. Egy olyan ország emlékezetére készül, amelyik mentális műlesiklásban akkoriban telente jobban teljesített. A kártékonyság, amit sokan hatékonyságnak véltek, úgy összezavarta az embereket, hogy a végén a kalapról is el tudták képzelni, hogy zokni – igaz, hogy közben idegeskedtek a kalap-szemléletűek rugalmatlansága miatt.
Szorgoskodik ma Magyarországon egy miniszter, aki felelős oktatásért, kultúráért, egészségügyért, ilyen mindenhonnan összegereblyézett dolgokért. Mellesleg lelkész. Ami persze lehet, hogy a „lelke mélyén kész” játékos rövidítése. Nos, ez a felelős ember azt nyilatkozta, hogy a Szabadság téri „Alien vs. Arkangyal” nevű emlékművet érintő helyes történelmi nézőpontot egy televíziós vitában lehetne eldönteni. Összeengedik a feleket, pl. két mellvértes történészt, megbajvívnak, és a képernyőhöz szegezett nép meghozza a szavazós döntést a saját múltjáról. A miniszter az egyszerűség kedvéért megszámolt tízmillió embert, sok elfoglaltsága közepette, akik arra ösztönözték a kormányt, ne mondjon igazat, és ezt szoborcsoport formájában juttassa kifejezésre. Akinek nem tetszik, azt a lelkész a tízmilliós becsült tömegen kívül helyezte a lélektani térben.
Magyarországon magyarnak lenni egyre megterhelőbb. A nemzetet ez az élmény összeköti. A társadalmi működészavart nehéz elviselni. Mi, magyarok, tiszteletet érdemlünk megszenvedett múltunkért, és sok minden mellett a kitartásunkért, hogy megmaradtunk – noha ez cseppet sem volt magától értetődő. Sokakban a nemzet eltűnésének, végső hanyatlásának képzete ma is erős. Mint minden traumatizált társadalomban, a hazánkban élők csoportjai is hajlanak rá, hogy éretlen lelki mechanizmusokat működtessenek, amikor a történéseket, bennük a maguk szerepét értelmezik./ Bánki György
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. február 28. péntek, 11:28
-
Találatok: 3898
A hét magyarországi régió közül négy végzett az utolsó húsz között az Eurostat új tanulmányában, mely az EU 28 tagállamának régióira terjedt ki.
A régiókat egy főre jutó GDP alapján hasonlították össze, 2011-es adatokat használtak. Belső-London mellett Luxemburg és Brüsszel került a dobogóra, ezeket Hamburg, Pozsony, Île-de-France, Groningen, Stockholm és Prága követi. Így a leggazdagabb régió közül hét fővárosi.
A nyolc legszegényebb régió kivétel nélkül bolgár vagy román. Az utolsó 20 régióba négy magyar régió került be a hétből: Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl.
Az Eurostat felhívta a figyelmet, hogy a GDP-hez az ingázók is hozzájárulnak, akik ugyan nem az adott régióban laknak, de munkájuk az ottani GDP-be számít bele.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. február 28. péntek, 08:00
-
Találatok: 3315
A nagy rezsiháborúban a Fidesz élcsapata is csak addig rohan előre, amíg meg nem ijed saját árnyékától. A negyedik rezsicsökkentés lendülete mindenesetre megtörni látszik.
A forgatókönyv azért általában nem az, hogy Rogán Antal szakszerűen megfogalmazott kérését (miszerint hogy a rezsifórumon ezt igényelte a nép) alapos vizsgálatoknak veti alá a kormány. További jó hírként meg bejelentik, hogy ingyenesek lesznek azok az óracserék, melyek jó részéért eddig se kellett fizetni.
Van az úgy, hogy túl sok a frontvonal. A víz- és csatornadíj a szemétszállítással meg a kéménysepréssel együtt már a második rezsicsökkentésből is kimaradt, a harmadikban meg szóba sem került. De az idén a távhő ára sem mérséklődik már olyan mértékben, mint a villanyé vagy a gázé.
Az önkormányzati tulajdonú szolgáltatókkal kíméletesen bánik a kormány a háborúban: a távhőcégeknek suttyomban vissza is csorgatják azt, amit nagy dérrel-dúrral elvesznek tőlük. Ezek után nem érdemes túlságosan meglepődni azon, hogy az alapdíjak eltörlésével sem kapkodnak. Ilyen ugyanis főképp a távhőszámlában van. A multiknak már szinte mindegy, hol vágják meg őket újabb pár milliárdocskával. Az önkormányzati cégeknek viszont nem. A hétfőn bejelentett törlésből ezért lett szerdára vizsgálat meg fogyasztóvédelmi eszköz. Hiába no: Rogán kerületi polgármesterként még nem érzi, milyen az, ha a saját közműcégét ütik. Ráadásul most annál a Főgáznál rendeltek el „átfogó vizsgálatot”, amelynek többsége eddig is a fővárosé volt.
Az kevéssé látható, hogy a nagy visszavonulásban a kormány miért nem rúgott még egyet az osztalékot hazavinni szándékozó multikba. De talán csak lendületet gyűjt hozzá.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. február 27. csütörtök, 11:05
-
Találatok: 2077
A kormányzati ciklus végére eljött az az idő, hogy mindenki learassa, amit vetett. Az unortodoxia pápájának is van mit aratnia, mi pedig itt a Ténytárnál úgy ujjongunk, mint a játékos kis tigrisek, hiszen Matolcsy Györgyről írni mindig hálás feladat. Bár a miniszterelnök jobbkeze már a jól megérdemelt MNB-elnöki pozíciójában kamatoztatja tudását, ahol újabb lövészárokból védi az idegen érdekektől a magyar gazdaságot, mi azért visszatekintünk arra az időre is, amikor még nemzetgazdasági miniszterként fejtette ki áldásos tevékenységét.
Matolcsy új pozíciójával hátrább szorult a közéletből, de gazdaságpolitikájának nyomait még hosszú évekig magán fogja viselni az ország. A mostani blogban a teljesség igénye nélkül szemezgetünk a már MNB elnök kijelentése közül.
Megmutatjuk azt is, miért nem értünk egyet támadtak kételyeink az általa tündérmesének nevezett úttal kapcsolatban. Miért látjuk úgy, hogy gazdasági bravúr helyett kudarc volt az általa sikertörténetnek tartott gazdaságpolitika. Szó esik majd a mindössze Matolcsy fejében létező "egykulcsos gyerekekről" is, akiknek (sajnálatos) hiánya folytán 2013 sem hozta meg a születések számának emelkedését. Sőt, tavaly kevesebb gyerek született 2012-höz képest.
A tervezhetőség jegyében ideje korán elfogadott 2013-as költségvetést is többször is módosítani kellett, többek között a taktikai atomfegyvernek elkeresztelt tranzakciós adóval. (Amit most nagylelkűen a választások jegyében 150 ezer forintig feloldott a kormány.)
Matolcsy és a példátlan gazdasági sikerek
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterként sosem riadt vissza attól, ha saját maga és az ország vélt óriási gazdasági teljesítményét kellett méltatnia. Sokszor úgy tűnt, mintha egy párhuzamos valóságban élne a miniszterelnök jobbkeze. Az pedig, hogy visszaesés és megszorítások nélkül sikerült visszaállítani az ország gazdasági egyensúlyát, egyenesen hazugság.
Bővebben ...
A Világgazdaság szerint rekordmagasságba emelkedett a háztartások készpénz- és lekötetlen betétállománya tavaly év végére. A szakértők úgy vélik: háztartások a különféle közterhek és a kamatcsökkentés miatt parkoltatják kamatmentesen a pénzüket, de közrejátszhatnak szezonális hatások is.
