- Részletek
-
Készült: 2014. január 30. csütörtök, 18:14
-
Találatok: 2392
Magyarországon talán nincs olyan ember, aki ne hallott volna már az 1800 fős Felcsút 3500 fős focistadionjáról, azt viszont kevesen tudják, hogy a stadion csak a jéghegy csúcsa. A miniszterelnök kedvenc törpefaluja az elmúlt néhány évben elképesztő fejlődésen ment keresztül. Olyanon, amilyenről sok más település csak álmodozik. Összeszámolni is nehéz, hogy hány új létesítményt, épületet adtak át Felcsúton a közelmúltban.
Magyarországon talán nincs olyan ember, aki ne hallott volna már az 1800 fős Felcsút 3500 fős focistadionjáról, azt viszont kevesen tudják, hogy a stadion csak a jéghegy csúcsa. A miniszterelnök kedvenc törpefaluja az elmúlt néhány évben elképesztő fejlődésen ment keresztül. Olyanon, amilyenről sok más település csak álmodozik. Összeszámolni is nehéz, hogy hány új létesítményt, épületet adtak át Felcsúton a közelmúltban.
Magyarország népességének majdnem ötöde él olyan kistelepülésen, ahol a lakosok száma nem éri el a 2 ezer főt. Közülük mégis csupán egy falu lakosai örülhetnek többmilliárdos fejlesztéseknek. Ez a település pedig nem más, mint Felcsút.
A Budapesttől 40 kilométerre található Fejér megyei település nem sokban különbözik a hozzá hasonló törpefalvaktól: az egész falu gyakorlatilag egy hosszabb útból áll, amin autóval 3 perc alatt áthajt az ember. Régen az ilyen településeket festették le úgy, hogy "egy sor ház, egy sor wc". Felcsút egyvalamiben azonban mégis más, mint a többi falu: itt nőtt fel a miniszterelnök, Orbán Viktor, aki később földeket és hétvégi házat is vásárolt a településen.
Fociakadémia orvosi központtal és egy hotel
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. január 29. szerda, 18:26
-
Találatok: 2327
Pont egy hete, hogy Európa termelési központja lettünk. Jegyezzük meg a dátumot, 2014. január 22. Nagy pillanat ez egy kis, illetve, miket beszélek, újra nagyra törő nép életében.
Pontosan emlékszem, hol voltam akkor: Budaörsről tartottam Budakeszi felé, amikor a rádióban fölcsendült a külügyi és külgazdasági államtitkár megnyugtató orgánuma: a Grundfos tatabányai szivattyúgyárában avatott új gyártósort. A beruházás jelentőségéről sokat elmond, hogy a mai napig egy szó sem került ki erről az eseményről a cég weblapjára. A Grundfos név csengése és a szivattyúgyár kifejezés teremtette metaforikus vibráció eleve izgalomba hozott, hát még a történelminek tűnő bejelentés! Micsoda pillanat: Európa termelési központja! Én már sajnos csak nagyon homályosan emlékszem arra az időre (hiszen egészen kisgyermekkoromban történt), amikor agrár-ipari országból ipari-agrár ország lettünk. Na, az lehetett hasonló élmény.
Ahogy az irodába értem, első dolgom volt megkeresni a történelmi bejelentés videóját a kormány weblapján. A mikrofonok elé lépő kispályás labdarúgó és nagypályás világutazó, Szijjártó Péter világgazdasági összefüggésekbe helyezte az új gyártósor avatását, és ebből a szempontból boncolgatta a kormány sikeresebbnél sikeresebb lépéseit. Európai termelési központtá az alábbi kontextusban váltunk: 2010-ben… „tűztük ki magunk elé azt a célt, hogy Magyarország legyen Európa termelési központja. Sokan megmosolyogtak minket 2010-ben ezen célkitűzés nyomán, mára azonban az eredmények igazolják ennek a döntésnek a helyességét, és elmondhatjuk, hogy Magyarország mára Európa egyik termelési központja lett. Ha összehasonlítjuk, hogy az ipar milyen mértékben járul hozzá a nemzetgazdaság összteljesítményéhez, akkor ma Magyarország az Európai Unióban a harmadik helyen áll, kis lemaradással tehát versenyképesek vagyunk az első helyek tekintetében is.”
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. január 29. szerda, 03:40
-
Találatok: 1783
Elég sok mindent rosszul csinálunk mi, magyarok – állítják az OECD közgazdászai. Egy rakás okos ábrával próbálnak meggyőzni minket. Kiderül, hogy a gazdaság növekedési lehetősége nem sokkal van nulla felett, hogy pont az alacsony jövedelműeket adóztatjuk agyon, hogy az oktatási rendszerünk csak konzerválja az egyenlőtlenséget. És még csak nem is bízunk magunkban.
Nem túl jó a helyzet – derül ki a fejlett országok gazdasági kutatószervezetének, az OECD-nek a magyar gazdaságról szóló legújabb felméréséből. Az OECD véleménye azért is fontos lehet, mert az utóbbi években ez volt a kormány kedvenc nemzetközi szervezete, akik úgymond korrektül kezelnek minket, ellentétben mondjuk az Európai Bizottsággal vagy az IMF-fel.
Például nálunk élnek a legtöbben súlyos anyagi nélkülözésben az összes európai OECD-tagország között. Ezt úgy számolják, hogy ki az, aki az itt szereplő kilenc alapvető dologból (rezsifizetés, fűtés, váratlan kiadások, rendszeres húsevés, utazás, autó, telefon, tévé, hűtőszekrény) legalább négyet nem tud megengedni magának.
Ráadásul a visegrádiak közül egyedül nálunk lett mélyebb a szegénység. Hat év alatt a negyedével nőtt a nyomorgók aránya Magyarországon, miközben például Lengyelországban a felére apadt, de Csehországban és Szlovákiában is jelentősen visszaesett (az oszlop a tavalyi, a pötty a 2006-os állapotot jelöli):
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. január 28. kedd, 11:48
-
Találatok: 1670
Négy év alatt az Orbán-kormány, amely úgy vette át a kormányzást, hogy mindent feláldozó harcot hirdet az államadósság ellen, összesen 3000 milliárd forinttal növelte az államadósság mértékét az Államadósság Kezelő Központ tájékoztatása szerint.
Orbán Viktor négy évvel ezelőtt szabadságharcot hirdetett az államadósság ellen. Ennek érdekében a ciklus során számos adósság-szabályt hozott a kétharmad - amelyet később, bonyolultságuk és betarthatatlanságuk okán fel is függesztettek. Az államadósság csökkentésének érdekében az államháztartás hiányát is igyekezetek - sajátos eszközökkel - 3 százalék alatt tartani. Korábban megírtuk: mindez szemfényvesztés csupán, hiszen a magánnyugdíj-pénztári befizetések államhoz visszaterelése nélkül most is 4 százalék fölött lenne a büdzsé hiánya.
A számok, amelyeket most az Államadósság Kezelő Központ tett közzé, arról árulkodnak: a szabadságharc csúfos kudarcba fulladt. Az utolsó, teljes egészében a szocialista kormány által irányított év végére, 2009 decemberében 18 964 milliárd forint lett a teljes adósságállomány. 2010 végére ez a szám 20 041 lett, vagyis ezermilliárd forinttal ugrott meg azonnal a tartozás.
A 2011-es évben a központi költségvetés 3000 milliárddal gazdagodott, a magánnyugdíjpénztárak teljes vagyonának lenyúlásával. Akkoriban a kormányzati kommunikáció központjában az állt: a teljes összeget az adósságállomány csökkentésére fordítják majd. Oly annyira elkötelezett volt a kétharmad, hogy külön pénzalapot hozott létre, amelybe az állampolgárok maguk is utalhattak, csakis a szabadságharc győzelemre segítése érdekében.
/ trencséni
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. január 27. hétfő, 19:58
-
Találatok: 2200
A távhősök támogatásának árnyékában offshore cégeket juttatott olcsó gázhoz az állami MVM kereskedőcége, a szálak kajmán-szigeteki, ciprusi, svájci cégekhez vezetnek. Hogy levigye az árakat, a kormány rátenyerelt a nyugati irányból érkező olcsó gázforrásra, azt ígérve, hogy abból majd közintézményeket, megszorult távhőtermelőket segít. Ezzel egy időben viszont helyzetbe hozott egy homályos tulajdoni hátterű magáncéget is, amelynek egy év alatt elképesztő mértékben, tízmilliárdokkal ugrott meg a nyeresége. A szerződések felkerültek az internetre.
- A távhős cégek árat akartak emelni.
- Hogy ne emeljenek, a kormány segítségül olcsó gázt ígért.
- A kormány megbízta az állami MVMP-t, hogy adjon gázt a távhősöknek a tartalékból, majd pótolja vissza szabad piaci olcsó gázból.
- Hogy vissza tudja pótolni, a cégnek hozzáférést biztosított az olcsó, szabadpiaci gázhoz.
- Sokkal több gázt biztosított, mint amennyi a visszapótláshoz kellett, hogy juttassa el azt is olcsón a fogyasztókhoz.
- Az olcsó gáz elég nagy részét viszont az MVMP olcsón továbbadta egy offshore hátterű magáncégnek, a Mol Energiakereskedőnek (mai nevén MET Magyarország Energiakereskedő).
- A helyzetbe hozott cég lefölözhette a hasznot.
Feszült pillanatok
A történet messziről indul. Az Orbán-kormány 2011-ben úgy döntött, hogy kizárja a támogatott erőművek köréből (KÁT) azokat, amelyek egyszerre termelnek hőt és áramot, szerintük a rendszer igazságtalan és költséges volt. A döntést ugyan sokan támogatták, az első pillanattól világos volt, hogy ez nagy érvágás lesz a távhős cégeknek, a döntés miatt 30-40 százalékkal kellett volna árat emelni.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. január 27. hétfő, 05:32
-
Találatok: 2710
Száz, a Fidesz úgynevezett holdudvarához tartozó közéleti személy jegyzi azt a Mesterházy Attilának címzett nyílt levelet, amely fizetett hirdetésként jelent meg pénteken több országos napilapban. Csupa egykori üldözött, a pártállam pribékjei által rútul meghurcolt jellemóriás neve olvasható az aláírók között. Ott van a régi, pártállami írószövetség egykori párttitkára csakúgy, mint a valamikori Népszabadság pártrovatának prominense.
De említhetnénk az Ifjúkommunista című folyóirat egykori szerkesztőjét, vagy éppen a Magyar Népköztársaság volt moszkvai nagykövetét. (Utóbbi posztról tudni kell, hogy a pártállam a legádázabb ellenségeit büntette azzal, hogy a moszkvai elvtársak oroszlánbarlangjába küldte őket.)
Vég nélkül folytathatnánk, az aláírók érdemeinek méltatását, ám ennyiből is nyilvánvaló, hogy magyar szellem és erkölcs megannyi hatalmassága jegyzi a nyílt levelet. A hirdetést a hírek szerint a Civil Összefogás Fórum (ismert rövidítéssel: CÖF) fizette. Hogy pontosan mennyibe került, azt nem tudni - az ÁSZ és a megfelelő nyomozó szervek már nyilván bőszen vizsgálják, miből van egy civil szervezetnek ennyi pénze. Már csak azért is, mert ez a mostani hirdetés ugyan mindössze néhány millió forintba kerülhetett, ám a Bajnai Gordont lejárató, 200 millió forintba kerülő Együtt tették tönkre az országot kampány, valamint a lengyel importtüntetőkkel súlyosbított Békemenetek számláit ugyancsak Magyarország, sőt, a Világegyetem legtehetősebb civil szervezete, a CÖF állja.
Amúgy azon aggódnak a derék, magukat jobboldalinak gondoló aláírók, hogy Mesterházy Attila és az MSZP nem veti ki magából a mételyt, jelesül Gyurcsány Ferencet. A tisztességes baloldaliakhoz szólnak a nyílt levél írói, értük aggódnak, nem ellenük.
/ fsp
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. január 26. vasárnap, 13:24
-
Találatok: 1580
Kedves Bogdan! Már régen vártam varsói nyílt leveledet. Hiszen 2009-től elrémülten nézted a magyarországi változásokat. Rosszat sejtettél a Fidesz kétharmados győzelme kapcsán. Először Magyarországot féltetted önmagától, most már Lengyelországot félted tőlünk. És mindkettőnktől Európát.
Leveledben joggal figyelmeztetsz: a nacionalizmus és a populizmus kísértetként járja be a többszörös válságban lévő Európát, és félő, hogy a „budapesti gyors befut a varsói Központi pályaudvarra”. Nem merem állítani, hogy nem így van és nem így lesz. Ha mégis néhány ellenvetést teszek, azt eltérő szemszögem okozza és a remény: a magyar, magányos kísértet.
A dekadens Európa védelmében
Óvatosan emlékeztetlek, hogy Európa végét, az európai föderáció széthullását túl sokszor hirdették már meg – ma is él, és bővül. Országok és népeik, elismerem, lehet, hogy titokzatos okokból, de Európába, sőt, az euró-övezetbe vágynak. Senki nem lépett ki. És ami ennél is lényegesebb, a 2008 óta hangoztatott euró-övezeti válság, az euró szétesése már lekerült a címoldalakról. A dél-európai országok akut válságai fokról-fokra átmentek lassú kilábalásba. Északnyugat-Európa a brit szigetektől a Benelux és a skandináv államokon, Németországon át Ausztriáig és a Baltikumig a globalizált világban versenyképes gazdaságokat, kezelhető adósságokat, és immár a választók többségével legitimált kormányokat mondhatnak magukénak. Ezeket az országokat is bejárta a populizmus és nacionalizmus kísértete, de egyikben se jutottak kormány közelbe. Se a holland, se a finn szélsőségesek nem kormányoznak. A feszültséget az okozza, hogy ezeknek a nettó befizető, hitelező országoknak a szavazói úgy vélik, hogy akár nemzetállamuk, nemzeti pénzük, akár a fejlettek közössége jobban szolgálja az érdekeiket és értékeiket, mint együttműködésük az adós, versenyképtelen, érdekeiket és értékeiket el nem ismerő délkelet-európai országokkal./ Lengyel László
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. január 25. szombat, 17:34
-
Találatok: 1553
Pantomim-előadással és minikoncertekkel kezdődött az MSZP politikai nagygyűlése a Papp László Sportarénában, a több mint tízezer fős tömeg szinte teljesen megtöltötte a csarnokot.
A rendezvényt megelőzően a párt rendkívüli kongresszust tartott (erre a kibővített szövetség, a közös lista elfogadása és az alapszabály előírása miatt volt szükség), ahol 99,7 százalékos támogatottsággal Mesterházy Attilát választották a párt és ezzel a demokratikus összefogás miniszterelnök-jelöltjévé. A sportarénában az MSZP aktivistái, jelöltjei és kampánycsapatai mellett jelen volt a szocialista vezérkar, de képviseltette magát az Együtt-PM, a DK és a Liberálisok is. Mesterházy Attila pártelnök – immár mint az Összefogás hivatalos kormányfőjelöltje – és felesége, Szilvia együtt vonult be az arénába Szabó Tímea, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Fodor Gábor társaságában; az érkezőket hosszan tapsolta a jelen lévő közönség.
A Himnusz közös eléneklése után Lukács Zoltán és Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettesek léptek először a színpadra. „Újra itt vagyunk, újra együtt vagyunk és újra nagyon sokan vagyunk!” – fogalmazott Lukács, hozzátéve: meg lehet üzenni az országnak, hogy a „verseny újra nyílt”, és az Orbán-rendszer legyőzhető. „Egy hajóban ülünk. Tudjuk az irányt és ismerjük a kikötőt. Az Orbán-rendszer utáni, fejlődő, európai Magyarországot. De mindenkinek tudnia kell, hogy ebben a hajóban mindenkinek meg kell fognia a lapátot: egyszerre és egy irányba kell húznia” – fogalmazott Lukács Zoltán. A szocialista politikus szerint Orbánék már félnek attól, hogy a demokratikus ellenzék megnyerni az áprilisi választásokat és – tette hozzá – joggal félnek ettől. „A Fidesz egy gyáva párt. Még a mocskolódó plakátjait is egy kamuszervezettel rakatja ki százmilliókért” – fogalmazott Lukács, hozzátéve: a Fidesz gyűlöletre és stadionra bármennyi pénzt képes elkölteni. De ezzel, mondta a politikus, csak megerősíti a hitet, hogy a „szabadrablásnak” véget kell vetni.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. január 24. péntek, 18:14
-
Találatok: 1621
Az Erste vezérigazgatója, Andreas Treichl interjút adott a Ziarul Financiar nevű román lapnak. Treichl nem csak az Erste tulajdonában lévő román BCR bankról beszélt, de Orbán Viktorról is. A BCR ügyeiről részletesebben nem írnánk, csak annyit, hogy Treichl bízik a bankban.
Treichl azt is elmondta, hogy az Erste nem tervez kivonulni Magyarországról, annak ellenére, hogy nagyon nehéz most a banki környezet, például mert a magyar kormány szeretné rávenni az osztrák bankot, hogy adja el a magyar leánycégét.
“Már akkor is ott voltunk, amikor Orbán Viktor még nem, és akkor is ott leszünk, amikor ő már nem. A mostani helyzet nem csak nekünk fájdalmas, hanem az országnak is rossz, de túl fogjuk élni”.
Szerinte butaság lenne lyukat fúrni az Erste-csoport térképére azzal, hogy kivonulnak Magyarországról. A bankár szerint ugyanis ők már a 19. században jelen voltak Magyarországon.
Az egyre államosításpártibbá váló hangulatról és a bankokra rakódó terhekről azt mondta, hogy az, hogy elzavarják a fiatalokat és a befektetőket, nem jó út, és ezt a politikusoknak is meg kellene érteniük.
Bővebben ...
