Hírek
Voksár és voks-sár
- Részletek
- Készült: 2014. április 13. vasárnap, 19:31
- Találatok: 1770
Tegnap végre lezárult a szavazatok összesítése, amelyből (végre?) megtudhattuk azt, amivel már eddig is tisztában voltunk. A korabeli angol film-folyam címét plagizálva: “Folytassa, Kétharmad!“. Kiderült továbbá az is, hogy nem a külhoni, Kettős Kamuállampolgárok, hanem belhoni, sokszoros Kamupártok kavarták meg kicsit (nagyon?) a szalámit. Nem tudjuk még azonban, tulajdonképpen mennyi pénzünkbe került nekünk mindez. Ezért most egy kis (hangsúlyozottan spekulatív!) kalkulációt fogok végezni, hogy kiderüljön: mennyi volt a “Voksár“.
Tegnap, a szavazatok végleges összesítése nem hozott lényeges változást a pártok közötti mandátumarányban a hét elején tudhatóhoz képest. Az Országgyűlésbe bejutott szervezetek (Fidesz: 44,99%; Kormányváltók: 25,6%; Jobbik: 20,17%; LMP: 5,25%) közötti erőviszonyai csupán jelentéktelen mértékben módosultak.
Néhány dolog azonban immáron teljesen nyilvánvalóvá vált, s ezek tökéletesen szemlélteik: milyen ravaszul, körmönfont módon szabta önmagára ezt az egész szisztémát az Orbánpárt!
Torz arányok, kamupártok, álválasztók
Az egyik, hogy ez az orbáni rendszer milyen végletesen képes eltorzítani a Támogatottság (tehát a választói akarat) és a Mandátumok Száma közötti viszonyt. A jelenlegi felállás szerint a Maffiózók a mandátumok 66,8%-át szerezték(!) meg, míg a Kormányváltók csak 19, a Jobbik csupán 11, az LMP pedig mindössze 2,5 százalékkal volt kénytelen megelégedni! Nem akarom különösebben védeni a korábbi, szintén a “Legerősebb Kutya” minél kielégítőbb nemi életét támogatni hivatott, parlamenti “székkiosztó aritmetikát”, de azért az jóval igazságosabb volt, sokkal közelebb állt a választói akarathoz. Bizonyításként csupán emlékeztetnék rá: ahhoz, hogy a Köpcös ugyanehhez a teljhatalomhoz juthasson, 2010-ben még a szavazatok 53 százalékát köllött kiravaszkodnia a választókból, míg most meg elegendő volt ennél 8 százalékkal kevesebb is. (Jé, ez a nyolc százalék punkt annyi, ahány választót Viktorék 2010-hez képest veszítettek!)
A másik pedig az, hogy milyen “bölcs” és “hasznos” dolog volt lehetővé tenni a Kamupártok zavarórepülését. A jelöltállítás megkönnyítésével (500 szignó/aspiráns), az aláírások valódiságának ellenőrizetlenül hagyásával (lásd: “Ajánlóív-biznisz“!), valamint a nagyvonalúan felajánlott (minimum 150, maximum 600 millió forintos), szabadon, mindenféle tényleges elszámoltatás nélkül elkölthető, állami kampánytámogatásra úgy gyűltek össze a különböző “szervezetek”, mint döglegyek az oszladozó állattetemre.
A Cinege utcai Maffia-központ által várt hatás nem is maradt el. Bár ezek a kamupártok nem vágtak jelentős rendet a learatható (cca. 4,8 millió) szavazatból, de megalapozott becslések szerint (lásd itt!), az általuk begyűjtött, szinte teljes bizonyossággal a Kormányváltóktól elvett, mindössze 4 százaléknyi (kb. 192 ezer) voks három-négy mandátum sorsát eldöntve, nagyban hozzájárult a Kétharmad prolongálásához.
Nem igazolódtak azonban be a külhoni, tehát a Kettős Kamuállampolgárok választási részvételeihez fűzött félelmek, illetve várakozások. Annak ellenére, hogy Tömjénzsóti (két, keresztényi lövöldözés között) hatalmas energiákkal igyekezett félmillió(!) fölé tornászni ezek létszámát (sikerrel! – avagy ez csak egy ugyanolyan “gyártott statisztika” volt, mint amit a KSH szokott produkálni a foglalkoztatottság ügyében?), mindössze nyomoronc 128 ezer szavazat érkezett be e forrásból. Az igaz ugyan, hogy ezek 95 százaléka (121.600) az Állampártot “erősítette”, de lássuk be: az a mindössze 0,5 százalékos “extraprofit” legfeljebb egy rendkívül kiélezett versenyben jelentett volna meghatározó tényezőt!
A voksok ára
A véglegesített eredmények ma reggeli olvastán, nem tudtam ellenállni a kísértésnek, hogy kikalkuláljam: mennyi közpénzt szóratott ki a Köpcös az ablakon annak érdekében, hogy megtarthassa teljhatalmát?
A belföldi “viszonylat” kiszámítása viszonylag egyszerű. Itt nincs szükség semmiféle spekulációra, lévén az adatok nyilvánosak:
PÁRTLISTÁT ÁLLÍTÓ SZERVEZET | TÁMOGATÁS ÖSSZEGE |
FIDESZ-KDNP | 597 000 000 |
MSZP-EGYÜTT-PM-DK-MLP | 597 000 000 |
JOBBIK MAGYARORSZÁGÉRT MOZGALOM | 597 000 000 |
LEHET MÁS A POLITIKA | 597 000 000 |
JÓLÉT ÉS SZABADSÁG DEMOKRATA KÖZÖSSÉG | 447 750 000 |
SZOCIÁLDEMOKRATÁK MAGYAR POLGÁRI PÁRTJA | 447 750 000 |
A HAZA NEM ELADÓ MOZGALOM PÁRT | 298 500 000 |
KÖZÖSSÉG A TÁRSADALMI IGAZSÁGOSSÁGÉRT NÉPPÁRT | 298 500 000 |
ÖSSZEFOGÁS PÁRT | 298 500 000 |
SERES MÁRIA SZÖVETSÉGESEI | 298 500 000 |
MAGYARORSZÁGI CIGÁNYPÁRT | 298 500 000 |
MAGYAR MUNKÁSPÁRT | 149 250 000 |
SPORTOS ÉS EGÉSZSÉGES MAGYARORSZÁGÉRT PÁRT | 149 250 000 |
ÚJ MAGYARORSZÁG PÁRT | 149 250 000 |
ÚJ DIMENZIÓ PÁRT | 149 250 000 |
ZÖLDEK PÁRTJA | 149 250 000 |
EGYÜTT 2014 PÁRT | 149 250 000 |
FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT | 149 250 000 |
ÖSSZESEN | 5 820 750 000 |
Ezekből kiderül, hogy a zavarórepülő tizennégy (én idesorolom a “Kis Schmukk” és a “JESZ” lényegében nem is működő, tehát fantompártjait is!) szervezetecskére az Örökös MiniElnök összesen 3.402,75 millió forintot fordíttatott a Közkasszából. Ezek meg (“cuzámen alesz”) bekasszíroztak (kerekítve) 192 ezer olyan szavazatot, melyeket a Kormányváltóktól elvéve, lényegében a Kétharmad prolongálására adattak a választóikkal. Ebből pedig simán kiszámolható, hogy egyetlen ilyen, “eltérített” voks (kerekítve) 18 ezer forintjába került minden adófizető magyar honpolgárnak! A bolondnak is megéri! Nem?! Hiszen mennyi ez azokhoz a tíz-százmilliárdokhoz képest, amelyeket az Állammaffia a következő négy(?) esztendőben közbe’szerezhet?! … Az “üzlet” tehát itt egyértelműen “nyereséges”! … Nem nekünk!
Sokkal nehezebb a dolgom a “külhoni” voksvásárlások költségeinek kiszámítása esetén. Ebben az esetben ugyanis nem állnak rendelkezésemre pontos adatok, így csupán a sajtóban és az interneten kerengő, elsősorban az erdélyi ügyletekre vonatkozó mendemondákra, találgatásokra támaszkodhatok.
Teljes cikk: http://szendamondja.wordpress.com/2014/04/13/voksar-es-voks-sar/