Hírek

Jobban teljesít? A háztartások több szigorítást már nem tudnak elviselni

statSem a pénzügyi folyamatoknál, sem pedig a vállalati szféra teljesítményeinél nem megalapozott a kormányzati kommunikációval hirdetett optimizmus, a háztartási gazdálkodásban pedig nyilvánvalóan fenntarthatatlan intézkedések eredményezik a javulásként hangoztatott stagnálást - állítják szakértők.

Bár a magyar gazdaság teljesítménye 2013-ban már enyhén bővült, ez a növekedés erőtlen és 2014-ben is alacsony, csak 1-1,5% közötti lehet, úgy, hogy az első félévi erőteljesebb bővülést követően a másodikban újra lassulhat - vélekedik legfrissebb elemzésében a Policy Agenda. Az ipari termelés reális bővülését nem alapozták meg új beruházások, a mezőgazdaságban átlagos év várható, az építőiparban az uniós forrásokból eredő állami beruházásokon túl a lakásépítés talán még vissza is esik az előző évi nagyon alacsony mértékhez viszonyítva, a vállalati beruházások indítása pedig a kereslet még bizonytalan növekedése miatt marad el.

A minap napvilágot látott KSH-adat, amely szerint 4,4 százalékkal emelkedett az ipari kibocsátás tavaly decemberben 2012-höz képest, a bázishatás miatt ennyire szép. Tavalyelőtt, az utolsó negyedévben 2,7 százalékos volt a gazdaság visszaesése, az iparé megközelítette a 10 százalékot is. Ennek fényében a 2013-as adat azt jelzi: a 2011-es szintet sem éri el a gazdaság jelen pillanatban.

A kormányzati hiány leszorításának forrásai kimerülőnek látszanak, az MNB alapkamat folyamatos csökkentésével a forint árfolyama is jelentősen sérült, a bankrendszer jelentős mértékű túladóztatása nehézségeket jeleznek. Az áfabevételek a tervezettől kissé elmaradnak. Nem indulnak új tőkebefektetések - sőt változatlan a tőke kivonulása és a profitkivonás, amelyek továbbra is a bizalomvesztést mutatják./ trencséni

Bővebben ...

Nem várható javulás a "valódi" foglalkoztatásban

A felületes szemlélő számára igen meggyőző lehet a kép a magyar foglalkoztatási helyzetről, a fő számok ugyanis azt mutatják, történelmi csúcson van a foglalkoztatottak száma. Közelebbről nézve azonban már nem olyan rózsás a helyzet, a bővülés nagyjából 65 százalékát a közfoglalkoztatás magyarázza, a versenyszférában látható bővülés pedig aligha mondható stabilnak, az expanzió egy része az uniós pénzek lehívásához köthető, a feldolgozóipari létszámbővítés pedig az autóiparhoz kapcsolódik, azaz nem egy kiterjedt folyamatról van szó. Ráadásul a feldolgozóipar termelékenysége a 2008-as szinten van, ami azt jelzi, aligha van tér a létszámbővítésre, olvasható az OTP elemzésében.

Négymillió fölött, történelmi csúcson a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta pedig 11% környékéről 9% körülire jött le. Az első ránézésre igen kedvező képet azonban nem csak a közfoglalkoztatás növekvő súlya és a külföldön dolgozók részbeni beszámítottsága árnyalja. Hosszú stagnálás után a versenyszférában is megmozdult valami, a harmadik és negyedik negyedévben már javulás volt látható, még ha jóval gyengébb is, mint azt a főszámok sugallnák. Azonban még ez a visszafogott javulás sem nevezhető stabil és kiterjedt kedvező folyamatnak.

A versenyszektor foglalkoztatásbővülése ugyanis nagyrészt az építőiparban és a feldolgozóiparban zajlott. Az építőipar valóban szép növekedést mutat az elmúlt hónapokban, ez azonban elsősorban az uniós pénzek rohamléptékű lehívásához köthető, a foglalkoztatottság bővülése tehát ebben a körben inkább átmenetinek mondható. A feldolgozóipari foglalkoztatásbővülés pedig az autóiparban és kapcsolódó ágazatokban zajlik, nem beszélhetünk széles körben tapasztalt javulásról - mutatnak rá az OTP elemzői.

Egyébként ha csak a versenyszférában dolgozókat nézzük, a mezőgazdaság és a külföldön dolgozók nélkül, akkor jól kirajzolódik, hogy még elég távol van a foglalkoztatottság a válság előtti szinttől.

Bővebben ...

Gyerekkatonákat képeznek Magyarországon

Katonai tábor működik a fővárostól alig néhány kilométerre, ahol tizenéves gyerekek kóstolnak bele a háborúba, ha akarnak, ha nem.

Egy spanyol fotós, Oriol Segon Torra egy hetet töltött együtt a tíz és tizenöt év közötti fiúkkal Mogyoródon, a körülmények pedig olyanok voltak, mintha háborúba készülnének – írja a CNN. Volt, aki érdeklődést mutatott a katonai lét iránt, azért jelentkezett, míg másokat a szülők küldtek el, a gyerek akarata ellenére. A fotós megjegyzi, igen magas azoknak a „táborozóknak” a száma, akiknek a szülei erős nacionalista kötődéssel rendelkeznek, ezért küldtél el gyereküket.

A résztvevőket a magyar honvédség aktív tagjai képzik ki, az egyenruha és a gépfegyver is ugyanaz, mint amit a „nagyok”, a valódi katonák használnak. A különbség csupán annyi, hogy nem éles lőszerrel, hanem vaktölténnyel gyakorlatoznak.

Az egyhetes kiképzés során a gyerekek sátorokban laknak, ötkor kötelező ébresztő, közelharc, ismerkedés a fegyverekkel és a háborús szimuláció is a program része. De az sem ritka, hogy alvás nélkül töltik az éjszakát, kötelező virrasztással. Mint az igazi háborúban

A fotós elmondta, azután döntött úgy, hogy felkeresi a tábort, hogy látta Fabrice Dimier fotósorozatát Putyin gyerekkatonáiról. Ő is be akart mutatni egy ilyen tábort, a saját szemszögéből. „Az motivált, hogy megpróbáljam megérteni a megérthetetlent, itt vannak ezek a gyerekek, gyanútlan ideérkeznek, de az egy hét alatt sokaknak megváltozik a személyisége” – mesélte Segon Torra.

Bővebben ...

Mi lesz, ha győzünk? – Zavargásoktól tartanak a baloldalon

Mit kezdenek a hatalommal a baloldali pártok, ha mégis ők győznek április 6-án? Olcsóbb lesz-e a hús, meg tudják-e menteni a devizahiteleseket, erős lesz-e a forint? Mi lesz, ha ismét zavargások lesznek, kézben tudják-e tartani a 45 ezres rendőrséget? Ezek a kérdések foglalkoztatják azt az MSZP-n belüli csoportot, amely az első 100 napos kormányzásra való felkészülést szorgalmazza. A kör tagjai bevallottan árnyékkormányt szeretnének létrehozni, de a döntés természetesen a pártelnöké. Közben Mesterházy Attila körül már több mint egy éve működik egy titokzatos jogászokból álló kör, ők a kétharmados törvényeket nézték át, illetve „átvilágították” a jelenlegi hivatali apparátust.

„Itt ismét tele lesz a Kossuth tér, lesz kordon, tüntetés, kukagyújtás, minden nemzeti ünnepet szét akarnak majd verni. (…) Kialakul a káosz, amit nem tud politikailag, gazdaságilag és jogilag kezelni a kormányzó többség. Ez pedig előrevetíti a döntésképtelenség képét is. Márpedig az emberek nem szeretik a döntésképtelen kormányt” – fejtegette az MSZP elnöke, a legrosszabb esetben milyen helyzettel kell szembenéznie a pártjának választási győzelem esetén. Az interjúiban rendszerint visszafogott, kimért Mesterházy Attila tavaly júniusban meglepő nyíltsággal beszélt arról egy értelmiségi klubban, hogy mitől tartanak kormányra kerülésük esetén. (A beszélgetés írott változatát a Mozgó Világ című hetilap közölte – a szerk.)

Nem Mesterházy az egyetlen, aki szerint minden eshetőségre fel kell készülni, és nemcsak szakmai programokat, többéves terveket, hanem a várható politikai helyzetekre is többféle forgatókönyvet kell kidolgozni. Egy a baloldali szervezetek közötti egyeztetésre rálátó forrás szerint az MSZP-ben folyamatos tanácskozás zajlik arról is, hogy kormányra kerülés esetén milyen sürgős gazdaságpolitikai, költségvetési döntéseket kell meghozni, és erre ki a legalkalmasabb személy. A Demokratikus Koalíció egyik vezető politikusa pedig elmondta, ők még azt is „végignézték”, ha tüntetések indulnának az új kormány ellen (márpedig ebben ő is biztos, mint mondta lapunknak, „a választások idejére biztosan vidékre menekíti a családját”), akkor mely rendőrségi vezetőkre lehetne számítani a rend fenntartásában. A tavaly júniusi beszélgetésen – melyen magukat baloldalinak való értelmiségiek, szociológusok, újságírók vettek részt – Mesterházy azt fejtegette, szerinte Orbán veresége esetén nem engedné ki a kezéből a Fidesz irányítását, ezért a párton belüli feszültségeket a kormányellenes hangulat keltésével vezetné le.

Bővebben ...

Tisztelt Nagyon Hülye Választópolgár!

Terjed egy szöveg az interneten. Szerzője – számunkra legalábbis, – ismeretlen. Pedig, valaki írta, mert szellemes és a lényegről szól. A címet mi adtuk, a többi az eredeti szerző műve.

Tisztelt Nagyon Hülye Választópolgár!

Fideszes aktivistánk a közeljövőben felkeresi Önt, hogy adja nekünk a támogató aláírását.

 

Ön most nagyon fontos nekünk.

 

Már nem tekintjük Önt panel prolinak, vidéki bunkónak, nyuggernek, szellemi homlesznek.

 

Már abban sem hiszünk, hogy csak az Ön generációjának kihalásával teremthető meg a modern társadalom Magyarországon. Magyarnak tartjuk akkor is, ha nem ránk szavazott, sőt akkor is, ha nem lép be a Magyar Csapatba.

 

Felejtse el a sértéseket, mi is elfeledtük, hogy mivel sértegettük Önt, Tisztelt Választó, mert most szükségünk van az együttműködésére. Folytatni akarjuk a nagyszerű kormányzásunkat.

 

Továbbra is trafikot, földet, kaszinót, állami állást adunk a haveroknak.

 

Dúsgazdaggá tesszük a barátokat. Számolatlanul osszuk a lóvét a szövetségeseinknek.

 

Beteljesítjük Viktorunk nagy álmát. Minden fideszes polgármester kap egy böhöm nagy stadiont, Ön pedig ingyenjegyet a meccsekre...

Bővebben ...

Paks II. : valamit nagyon másképp tud a kormány, mint az EU

Bár a magyar kormány állítása szerint a paksi bővítésről szóló államközi szerződés ügyében mindenről tájékoztatták előzetesen az Európai Bizottságot, és a testület nem jelezte, hogy bármilyen kifogása lenne, a bizottság szóvivője a hvg.hu-val közölte: "hamarosan" vizsgálatot indítanak. Szerdán Martonyi János Berlinben tárgyal, ahol Ukrajna mellett Paks ügye is terítékre kerülhet. Noha nagyobb diplomáciai szélviharra a választások előtt várhatóan nem kell a kormánynak felkészülnie, az oroszokkal kötött deal több forrásunk szerint komolyan sérti az uniós érdekeket.

Porszem kerülhetett a kommunikációba a magyar kormány és az Európai Bizottság között Paks ügyében. Legalábbis a kormányban úgy tudják, nem indul vizsgálat amiatt, hogy Orbán Viktor nyilvános pályázatot nélkülözve állapodott meg Oroszországgal a két új blokk felépítéséről. Lázár János korábban már beszélt arról: a kormány 30 nappal az egyezmény megkötését megelőzően három alkalommal is tájékoztatást adott az Európai Bizottságnak a tervezett beruházásról, és semmilyen észrevétel nem érkezett hozzájuk, nem volt szó arról, hogy vizsgálat indulna. A kormányzati kommunikációs államtitkárságon megerősítették Lázár János információit a hvg.hu-nak.

Ehhez képest kérdésünkre az Európai Bizottságtól teljesen más információ érkezett. "Hamarosan szakértőkkel vizsgáltatja meg a paksi bővítésről kötött egyezmény közbeszerzési vonatkozásait az Európai Bizottság" – közölte megkeresésünkre Chantal Hughes szóvivő, hozzátéve: „ahogy mindig, a bizottság nagy jelentőséget tulajdonít a megfelelő versenyeztetési irányelvek alkalmazásának, hiszen ezek az EU gazdaságpolitikájának alapját jelentik”. Az Energetikai Biztosságtól szintén olyan információink vannak, hogy lesz vizsgálat a pályáztatás elmaradása miatt. Ugyanakkor bizottsági forrásaink hangsúlyozták, hogy mivel eddig nem kaptak érdemi információkat a beruházásról, arról sem mondhatnak semmit, mi lehet a vizsgálat kimenetele. Úgy tudjuk, a vizsgálat közeli megindulása meglepetést okozott a kormányban is, mert ott arra számítottak, hogy Brüsszel csak a munkálatok konkrét megkezdésekor vizsgálja majd, közbeszerzés útján választják-e ki a kivitelezőket./ Kósa András - Orosz Márta

Bővebben ...

Simon Gábor: egy karrier vége

Távoznia kell minden pártfunkciójából és szinte bizonyosan nem lesz sem egyéni, sem listás képviselőjelölt sem a szocialista Simon Gábor, miután kiderült: közel negyedmilliárd forintnyi „eltitkolt” megtakarítást parkoltat egy ausztriai bankszámlán.

Az MSZP elnökhelyettesének várhatóan le kell mondania mind az országgyűlési képviselői mandátumáról, a fogyasztóvédelmi bizottság élén betöltött posztjáról és a pártban viselt tisztségeiről is; legalábbis erről számoltak be nem hivatalos forrásaink. Az ügy kezelését az mindenképpen nehezíti, hogy Mesterházy Attila pártelnök (többek között Tóbiás József frakcióigazgató és Horváth Csaba főpolgármester-jelölt társaságában) éppen az Egyesült Államokban tartózkodik, a Jókai utcai központban pedig jelenleg épp Simon lenne a „rangidős tiszt”. Ugyanakkor forrásaink megerősítették, hogy Mesterházy telefonon beszélt a politikussal és egyértelművé tette a párt elvárásait vele szemben, a pártvezetés tagjai közül pedig Gúr Nándor alelnök és több elnökségi tag beszél személyesen az érintettel. Hivatalos döntés és közlés még nincs; úgy tudni, hogy Simon Gábor várhatóan egy közleményben fogja bejelenteni a döntést.

A politikus eltitkolt számláiról a Magyar Nemzet közölt cikket. Néhány nappal ezelőtt még csak egy „ismert szocialista” politikusról szóltak a tudósításaik és „állítólagos megtakarításokról” írtak (ez is elég volt a Fidesz politikusai számára, hogy azonnali vizsgálatot követeljenek az MSZP elnökétől), Simon Gábor nevét és a pontos adatokat csak kedden hozták nyilvánosságra. Eszerint a volt államtitkár 2008 januárjában nyitott értékpapírszámlákat, amelyeken félmillió eurót és csaknem kétszázezer dollárt helyezett el.

Ezeket az összegeket később bankbetétekbe és értékpapírokba fektette, a számla egyenlege tavaly októberben elérte a hétszázhetvenezer eurót, ami nagyjából negyedmilliárd forintot jelent. A Magyar Nemzet cikke szerint Simon az osztrák pénzintézetnek úgy nyilatkozott, hogy a vagyon többek között egy cég, valamint egy budapesti ingatlan eladásából származott.

Bővebben ...

„Orbán stratégiai hibát követett el” – kifakadt a kormányfő lengyel életrajzírója

„Orbán Viktor stratégiai hibát követett el” – így kommentálta saját blogján Igor Janke, Orbán lengyel önéletrajzírója a miniszterelnök és Vlagyimir Putyin megállapodását a paksi atomerőmű bővítéséről.

Az Orbánról Lengyelországban könyvet is megjelentető újságíró rendszeresen publikál magyar témákban, és általában a miniszterelnök, illetve a kormány politikájáról elismeréssel ír. Orbán és Putyin megállapodásával a paksi atomerőmű bővítéséről azonban kritikusan nyilatkozott, mikor azt mondta: „Orbán Viktor stratégiai hibát követett el”. Ezután még hozzátette: „Sajnálom, hogy ezt kell írnom, de őszintének kell lennem magammal.”

Janke Twitter-bejegyzése nyomán, miszerint „Orbán Lengyelország és Közép-Európa érdekei ellen játszott” a paksi paktum megkötésével, kisebb vita is kialakult az oldalon. Pawel Zalewski kormánypárti európai parlamenti képviselő élesen fogalmazott:

„Orbán a populizmus és a nacionalizmus eszközeivel összettöri Közép-Európát. Berlin után megy, közben megadja magát Oroszországnak.”

Az egyik lengyel politikai elemző intézet, a Keleti Tanulmányok Központja igazgatóhelyettese, Adam Eberhardt szerint Putyin ajánlata „elég előnyös Orbánnak, csak ő másképp észleli az érdekeket és a fenyegetéseket, mint mi”. „Magyarországnak kockázatos, a régiónak előnytelen” – tette hozzá egy későbbi bejegyzésben.

Bővebben ...

Orbán hosszan tudja sorolni fantasztikus sikereit

Az "előttünk álló feladatokról" tartott napirend előtt (kampány)beszédet Orbán Viktor. Ahogy azt felszólalásának címéből sejteni lehetett, a miniszterelnök rendes kampánybeszédet mondott a parlamentben és megígérte, hogy megvédi az országot a brüsszeli multiktól, bankároktól és bürokratáktól.

A Parlament alsóházi üléstermének átalakítása miatt – a következő ciklusban jelentősen lecsökken a képviselők száma, ezért kell az ülőhelyeket is csökkenteni – ezúttal az Országgyűlés felsőházi termében zajlott az idei első plenáris ülés. A tanácskozás Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődött.

A kormányfő nem a helyéről, hanem a pulpitusról kezdte meg „Az előttünk álló feladatokról” címet viselő beszédét. Miután elült a tapsvihar és Orbán megköszönte a provokációt (a fideszesek tapsoltak, hogy elnyomják egy korábbi, atomenergia-ellenes Orbán-beszéd hangjait, amit a szocialisták kezdtek lejátszani) többek között azt mondta: a Brüsszellel folytatott tárgyalások eredményeképpen elkészült az a partnerségi megállapodás, amely részletezi a gazdasági együttműködést a következő hét évre. A kormányfő elmondta azt is, hogy a magyar kormány államközi megállapodást kötött az oroszokkal, ezt – mint ahogyan az alkotmányos demokráciákban szokás – az Országgyűlésnek kell majd jóváhagynia.

... Nem ijedünk meg senkitől

Orbán szerint az elmúlt négy évben nemzeti egységet hoztak létre, ez többek között a Brüsszel és a multinacionális cégek által indított támadások visszaszorításában is megmutatkozott. „A megújult Magyarország már nem ijed meg senkitől” – tette egyértelművé.

Bővebben ...