- Részletek
-
Készült: 2014. június 24. kedd, 03:34
-
Találatok: 2770
Megszavazta a parlament a paksi bővítéshez kapcsolódó orosz-magyar hitelszerződést. Akár tízmilliárd eurót is felvehet a magyar állam, a hitel felhasznált összegét 21 év alatt kell visszafizetni. A szerződést az ellenzéki pártok ellenzik, még a Jobbik sem szavazott igennel a hitelfelvételre. A határozathozatal után az LMP-s Szél Bernadett a paksi bővítés elleni tiltakozásra utaló feliratú pólót adott át Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek.
Az első hitelrészt a Paksi Atomerőmű 5-ös és 6-os energiablokkjának működésbe lépéséhez közelebbi március 15-én, vagy szeptember 15-én kell törleszteni, de legkésőbb már 2026. március 15-én. Addig is 3,95 százalékos kamatot kell fizetni, már az idén is. A törlesztés első 7 évében 4,5, a második 7 évben 4,8, az utolsó 7 évben pedig 4,95 százalékos lesz a kölcsön kamata.
Az új paksi atomerőműről szóló döntéshozatali folyamat során a kormány még a saját maga által hozott jogszabályt sem tartotta be, mivel nem végezték el a megalapozó vizsgálatokat, derült ki az Energiaklub és a TASZ közös közleményéből. Ez derült ki annak a pernek a pénteki tárgyalásán, amelyet az Energiaklub a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi képviseletével indított a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) szemben a paksi döntést megalapozó hatásvizsgálatok és elemzések megismeréséért.
A civilek közleménye szerint továbbra sincs ismeretünk arról, hogy a magyar kormány milyen számítások, elemzések, információk ismeretében döntött az új paksi atomerőműről. Ezen adatok nyilvánosságáról szóló pénteki perben a Fővárosi Törvényszék elutasította a keresetet, mivel a per során kiderült, hogy a kért információk nem is léteznek.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. június 22. vasárnap, 22:53
-
Találatok: 1888
A megszállási emlékmű elleni tiltakozás új formája debütált a Szabadság téren. Fischer Ádám vezényletével ezres nagyságrendű tömeg énekelte az Európai Unió hivatalos himnuszát, az Örömódát.
A Szabadság téri tüntetők az uniós választások előtti estén Freedom Party néven zenés rendezvényt szerveztek a Magyar Tudományos Akadémiánál. Fischer Ádám – ahogyan erről már beszámoltunk – ekkor jelentette be, hogy „közös karéneklést" hirdet június 21-re a félig kész német megszállási emlékműhöz. Ismerőse nem akarta megérteni ugyanis, hogy a nemzetközi hírű karmester miért szólalt fel az egyik tiltakozó demonstráción. Mindenki csinálja azt, amihez ért – bölcselkedett az illető.
Fischer Ádámnak innen jött az ötlet: akkor ő vezényelni fog.
Szombat este nyolc óra körül a tér egyik oldalán – ahol óriáskivetítőn lehet nézni a focivébé közvetítéseit – még argentin szurkolók ünnepelték csapatuk utolsó percekben megszerzett győzelmét Irán ellen, a németek már készülődtek a Ghána-Németország meccsre. A másik oldalon pedig javában gyülekeztek az emlékmű ellen tiltakozó alkalmi kórus tagjai.
Nehéz megbecsülni, hányan voltak. Sokan. És egyre csak jöttek. Több egykori SZDSZ-es politikus – Demszky Gábor, Magyar Bálint – mellett az MSZP-s Lendvai Ildikót lehetett látni a tömegben.
A szervezők sem számítottak ekkora érdeklődésre: gyorsan elfogyott az Örömóda szövege, amit ötszáz példányban osztottak ki magyar, angol és német nyelven. (Ha már a németek megint szóba kerültek, itt jegyezzük meg: a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke keményen tiltakozott a sasos-arkangyalos szobor terve ellen, és a diplomácia nyelvén a német nagykövetség is elutasította az ötletet.)
A próbák után Fischer Ádám mindenkit arra kért, hogy „énekeljen örömöt, és gondoljon a szabadságra”. A tömegkórus végül többször is előadta az Örömódát, majd dübörgő vastaps tört ki. Aztán több százan a helyszínen maradtak, és következett a megszokott élőlánc a munkaterület körül, amit most is rendőrsorfal védett.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. június 21. szombat, 14:54
-
Találatok: 2132
Minden újságolvasó ember tudja, hogy a kormányzat egyik szerve, az ún. KEHI vizsgálatot indított azok ellen a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) ellen, amelyeket a norvég állam támogat anyagilag, illetve az ellen a magyarországi alapítvány (az Ökotárs) ellen, amely a pályázati kérelmeket elbírálja. A norvég diplomácia (és más nyugati meg nemzetközi intézmények) képviselői világossá tették, ami különben is világos: mivel itt nem magyarországi közpénzekről van szó, ezért az egésztől a KEHI-nek (a továbbiakban röviden: Orbánnak) az orra fokhagymás, a vizsgálat jogellenes úgy, ahogy van. - Tamás Gáspár Miklós írása.
A Védegylet, a NaNe, a TASZ, a K-Monitor, a PATENT Egyesület, az Autonómia Alapítvány stb. a legeslegjobb magyarországi intézmények közé tartozik: a társadalom büszke lehet rá, hogy léteznek, működnek – egyszerűen nélkülözhetetlenek, ma főleg bennük mutatkozik meg boldogtalan hazánk jobbik énje. Mi sem jellemzőbb, mint hogy egy távoli – még csak az Európai Unióhoz se tartozó – ország kormányzata támogatja őket, s a magyar állam még ezt se akarja megengedni.
Amikor az ember már-már azt hitte volna, hogy a mindennapi disznóságok már nem tudják fölháborodásra késztetni, íme: a KEHI (röviden: Orbán) bebizonyítja, hogy soha nem szabad belefáradni a fölháborodásba és a tiltakozásba, ésmegunni a fölháborodást és tiltakozást maga is disznóság.
A legfrissebb ÉS-ben ezt írja György Péter: „Ha valaki azt hiszi, hogy a Trafó, Jurányi [Inkubátor]ház, Táp Színház, Krétakör, Káva, Maladype, Pintér Béla Társulat, Stúdió K, Tünet együttes, Szputnyik Társulat, No Kredit Szabadegyetem, Artpool, ArtPortal, Labor, acb Galéria, 2B Galéria, FUGA, HAP Galéria…, tranzit.hu, Kisterem Galéria, Szabad Művészek, JAK, FISz, Fordítóház, Szépírók Társasága csoportjaiból összeálló hálózati kultúrát és intézményrendszert lecserélheti, illetve figyelmen kívül hagyhatja, az tényleg súlyosan téved, illetve beláthatatlan károkat okoz az országnak, a kortárs társadalomnak.” Az igaz, hogy aki (röviden: Orbán) „le akarja cserélni” (értsd: meg akarja semmisíteni) mindezeket, kárt okoz a társadalomnak, de nem téved. Aki mindezeket – és a norvég alap által támogatott intézményeket – el akarja tiporni, remekül céloz.
Ugyanis ez az igazi ellenzék.
(Nem helyes ezt „civil szférának”, „civileknek”, „civil szektornak”, „civil szervezeteknek” nevezni [hogy a „civilkedés” névre hallgató nyelvi, szemantikai szörnyszülöttről ne is szóljunk] – nem véletlen, hogy ezek a kifejezések a magyaron kívül egyetlen más nyelvben sem ismeretesek – , hiszen a civil társadalom fogalmába minden önkéntes-szerződéses egyesülés beletartozik, Hegel szerint pl. a politikai pártok, a nyilvánosság és a piac, és a civil társadalomba tartoznak a médiák, továbbá az érdekképviseletek: a szakszervezetek, szövetkezetek stb. / dinamo.blog
Bővebben ...