Hírek
Csúszik lefelé a középosztály
- Részletek
- Készült: 2014. március 22. szombat, 18:49
- Találatok: 1689
Hiába minden propaganda a középosztály erősítéséről és erősödéséről, a számok mást mutatnak. A lecsúszók a szegények táborát gyarapítják, a magyarok harmada küszködik valamilyen fokon nélkülözéssel, majdnem kétszer annyian, mint négy éve.
A héten került nyilvánosságra a fejlett ipari országokat tömörítő nemzetközi szervezet, az OECD azon jelentése, amely a társadalmak jelenlegi és a válság előtti helyzetét hasonlítja össze. De nemcsak ez az összehasonlító adatsor áll rendelkezésre, folyamatosan bővülnek az Eurostat adatai is.
Mindkét forrás Magyarországra vonatkozó tényei megdöbbentők, de a szakembereket egyáltalán nem érték váratlanul. Míg a kormány minden eszközzel próbálja az emberek tényleges helyzetéről szóló tényeket eltüntetni – idén például azért nem jelenik meg a Tárki által készített, 1990 óta minden évben megjelenő, átfogó Társadalmi riport, mert a kormány ezt a munkát nem támogatta –, az OECD adataiból kiderült, hogy a válság előtti évekkel (2006–2007) összehasonlítva 2011–2012-ben 13 százalékkal nőtt azoknak a magyaroknak a száma, akik különböző szintű megélhetési nehézségekkel küzdenek.
Ez óriási romlás: hat év alatt tizenhétről harminc százalékra emelkedett a nélkülözéssel valamilyen fokon küszködők aránya, ez az ország harmadát jelenti. Ezekből a számokból azonban nem csak a mélyszegénységben élők helyzetének romlására következtethetünk – ez már nem is lenne meglepetés. Van egy másik, ennél kevésbé látványos, ám szintén megrázó trend: zuhanásnak indult a középosztály. Ferge Zsuzsa számításai beszédes adatsort hoznak elő, amelyből kiderül, hogy a középosztály csúszása nagymértékben rontja a magyar szegénységi mutatókat.
Igaz, a nagyon nagy baj „lent” van. Míg 2007-ben az alacsony iskolai végzettségű szülők hat éven aluli gyerekeinek 73 százaléka élt valamilyen fokú nélkülözésben – ez az arány az összes uniós ország átlagában 26,7 százalék –, addig 2012-ben már 78,5 százalékuk. Hozzá kell tennünk, hogy a romlás nagy része 2010 és 2012, tehát az Orbán-kormány alatt következett be.
/ Ónody-Molnár Dóra
Ferge Zsuzsa rámutat, hogy a szegényedés a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők hatévesnél fiatalabb gyerekei esetében is szembeötlő: 2007-ben a középfokú végzettséggel rendelkező szülők kisgyerekeinek 23,8 százaléka élt nélkülözésben, s ez az arány 2012-ben már 32 százalék (2011-ben még „csak” 26,7 százalék) volt.
Említésre érdemes, hogy ebben a kategóriában eközben a frissen csatlakozott kelet-európai országok átlaga javult: a 2007-es 24,5 százalékról 22 százalékra csökkent 2012-re. A magyar középosztály lecsúszása érzékelhető a felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők gyerekeinek szegénységi mutatóin is: a hat éven aluli gyerekeik körében a 2007-es 2,8-ról 6,6 százalékra nőtt a súlyosan nélkülözők aránya 2013-ra. Az Eurostat adataiból kirajzolódik az is, hogy ez az arány a frissen csatlakozott országok átlagához képest is (4,3 százalék) sokkal rosszabb.
Teljes cikk: http://nol.hu/belfold/csuszik-lefele-a-kozeposztaly-1451637
Életminőség - Öngyilkosságok alaakulása / OECD
Háztartások bevétele - USD/ OECD
Kapcsolódó cikkek:
- Másfél millió mélyszegény országa lettünk
Az OECD most megjelent Society at a Glance kiadványa kifejezetten borús képet fest Magyarországról. Ebből a nemzetközi összehasonlító értékelésből is az derül ki, hogy hazánk lecsúszóban van a közép-kelet-európai régióhoz képest. - A felmérés szerint a 2006/2007-es évekhez képest 2011/2012-re majdnem megduplázódott (17 százalékról 30 százalékra emelkedett) azok száma, akik úgy érzik, hogy még élelmiszerre sincs elég pénzük. Nem ez az első kutatás a szegénység hazai növekedéséről. A Tárki tavaly tavasszal publikált kutatása alapján a válság óta és a Fidesz-kormány regnálása alatt 2009 és 2012 között növeedett a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya. Ez pedig azt jelenti, hogy válság okozta társadalmi polarizáció nemhogy nem állt le, hanem tovább mélyült. - Így orvosolná a jövedelmi egyenlőtlenségeket az IMF
A Nemzetközi Valutaalap legújabb tanulmánya szerint a világszerte növekvő jövedelmi egyenlőtlenségek lassítják a gazdasági növekedést és növelik a politikai instabilitást. Az IMF szerint a megoldást a vagyoni újraelosztás jelenti, ehhez az 50 százalék körüli legfelső szja-kulcs lehet az optimális.
Az interjút itt hallgathatja meg: - Eléggé utálja az életét sok magyar
A magyaroknál többen csak Dél-Koreában lesznek öngyilkosok, ami nem is csoda, hiszen egy felmérés szerint mi utáljuk a legjobban az életünket, csak az indiaiak szenvednek annyira, mint mi. Nem házasodunk, nem bízunk a rendőrökben, és egyre többször érezzük azt, hogy nincs pénzünk ételre. Az OECD legfrissebb felmérése a világ 34 országáról elég lehangoló. - Boldogtalanok és betegek vagyunk, rettegünk, mindenkit utálunk, és lassan kicsszunk a fejlett országok közül
... Magyarország 1996 óta OECD-tag, és a mostani kutatásból is nagyon érdekes dolgokat tudhatunk meg arról, hogy pontosan hol a helyünk a világban. Az egész dokumentumot végigböngészve látszik, hogy sok táblázaton és grafikonon a középmezőnyben szereplünk, azonban sok olyan is van, amelyen Magyarország számai kiugróak. És gyakorlatilag minden ilyet esetben valami rosszat mutatnak: negatív tendenciát vagy eleve reménytelen helyzetet.