Hírek

AKI ÉRTI, CSINÁLJA - AKI NEM, AZ TANÍTJA

Persze a világ felfordult, ma olyanok is csinálják, akik tanítják, bár nem értik - de minimálisan is félreértik. A médiáról és a médiamunkásokról van szó. Havas Henriket elnézegetvén jutott eszembe, hogy miért is lehet ez jó neki – már persze eltekintve a pénztől, amit köztudomásúlag nem vet meg – nagyon helyesen egyébként. Merthogy a pénznek normál menetben lenne egy értékmérő funkciója is, de Magyarországon jelenleg nem normál menetben mennek a dolgok, és a pénz nem értéket, hanem gátlástalanságot, erőszakosságot, kapcsolatokat és pofátlanságot mér. Havas Henrik hosszú időn keresztül az ország egyik legsikeresebb újságírója volt, hogy érdemmel vagy érdemtelenül – ezt most ne is firtassuk, mindenesetre sokan szerették, néhányan tisztelték is.

Tulajdonképpen a rendszerváltás dobta őt felszínre, mert bár előtte is tíz éven keresztül újságíróként küzdött a kommunisták ellen, de a rendszerváltás után új tartalmat kapott valláserkölcsi alapokon álló élete, és napról napra harcosabb lett. És egyre beképzeltebb, szinte már önmaga karikatúrája, akin egy idő után már mindenki röhögött – mentségére szóljon, hogy nem is oly túl régen időnként még ő is tudott nevetni a saját dolgain.

Bővebben ...

Para-Kovács Imre: Üres a zacsi, béna a Mikulás

Ül a szocialista szóvivő a háttérműsorban, és egy folyamatábrát mutogat, bizonyítva, hogy hazudtak, akik azt mondták, hogy a szocialisták azt hazudták, hogy mások hazudtak. Menthetetlenül hülyének tűnik, amit csinál, értelmetlen, érdektelen és persze kontraproduktív, de tök mindegy, mert senki sem figyel.

Van egy olajozott, látványos és meggyőző hazugsággépezet, amit a Fidesz minimum tíz éve működtet zavartalanul, és vele szemben ez a hebegő-habogó, széteső és nevetséges ellenzéki improvizáció, mindenféle koncepció, erő vagy hatás nélkül.

Ennél szánalmasabb csak akkor lehetne, ha többet szerepelnének a tévében, de szerencsére a kormány még nem élt a lehetőséggel, hogy körbehordozza a közmédiumokban az ellenzék prominenseit, mert akkor már kampányra sem kellene költeniük. Lehangoló, buta emberek mesélnek arról, hogy mit tesz a kormány, mintha nélkülük nem tudnánk.

Bővebben ...

Tárki: tavaly szűkölködött a fél ország

Tavaly a magyar lakosság csaknem fele élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség valamilyen formája jelen volt - derült ki a Társadalomkutatási Intézet Zrt. (Tárki) felméréséből, amelyet hétfőn tett közzé honlapján.

A kutatás adatai szerint 2012-ben a magyarok 17 százaléka volt "jövedelemszegény", 19 százaléka "munkaszegény", 37 százalékuk pedig súlyosan nélkülöző anyagi körülmények között élt. Tavaly a magyarok 47 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik, 8 százaléka pedig ahol mindhárom formája jelen volt.

Az EU stratégiai céljainak egyike, hogy csökkenjen a szegénység és társadalmi kirekesztettség. Ezek mérésére kidolgoztak egy mutatót, amely a jövedelemszegénység mellett a társadalmi kirekesztettség két másik elemét is magában foglalja, a munkaszegénységet, illetve a súlyos anyagi nélkülözést.

Bővebben ...

Újabb lex: készül a kaszinómutyi?

Idén júliusban mi is írtunk arról, hogy a kormány álláspontja a nyerőgépekkel kapcsolatban hirtelenjében 180 fokos fordulatot vett. Miután 2012 októberében teljes egészében betiltották a pénznyerő automaták üzemeltetését, kilenc hónappal később már nem volt kifogásuk ezek ellen - no persze csak akkor, ha állami koncesszióban működtetik azokat. A trafik-, a föld- és a patikamutyin megedzett elemző így aztán erőteljes “mutyiszagot” érzett az egész ügy körül.

A gyanú ezúttal is beigazolódni látszik: október 25-én egy olyan törvényjavaslatot nyújtottak be a T. Háznak Ékes József és Puskás Imre kormánypárti képviselők, amely alapján még csak pályázni sem kell a koncesszióra. „Nemzetbiztonsági érdekekre” hivatkozva az államháztartásért felelős miniszter (Varga Mihály) oszthatja ki a jogot az általa “megbízhatónak” ítélt játékszervezőknek.

Harc a félkarú rablókkal

A nyerőgépek elleni háborút 2011-ben azzal indította el a kormány, hogy jelentősen, 50 százalékkal megemelte azok játékadóját. A javaslat indokaként azt hozták fel, hogy a cél ezen eszközök visszaszorítása, illetve hogy ez az adóemelés jelentős többletbevételhez juttathatja a költségvetést.Kate Beckett

Bővebben ...

Bajnai: Az egykulcsos adó Orbánék legkártékonyabb intézkedése

Tízből nyolcan rosszul jártak az egykulcsos adó bevezetésével, és becslések szerint ötvenezer munkahely szűnt meg emiatt – állítja Bajnai Gordon volt kormányfő.

Aláírásgyűjtő akciót indított az Együtt-PM szövetség az egykulcsos adó eltörlése érdekében. Bajnai Gordon, a szövetség vezetője hétfői sajtótájékoztatóján a budapesti Széll Kálmán téren, ahol megkezdődött az aláírásgyűjtés, azt mondta: az egykulcsos adó az Orbán-kormány legkártékonyabb intézkedése, tízből nyolcan rosszul járnak vele, és becslésük szerint ötvenezer munkahely szűnt meg miatta.

A volt miniszterelnök elmondta: kormányzásának végén százezer forintos bruttó jövedelemből 75 ezer maradt a munkavállalóknál, ma viszont - az adójóváírás megszüntetése miatt - csak 65 ezer, miközben nőttek a vállalkozások terhei is. Bajnai Gordon hozzátette: aláírásukkal a választók a kétkulcsos adórendszert és egy munkahelyteremtő gazdaságpolitikát támogathatnak.

Bővebben ...

Bajban a magyar imázs

Londoni beszélgetés Simon Anholttal, aki úgy foglalkozik nemzetek és városok brandjével, hogy magát a fogalmat szívből utálja.

Simon Anholt szerint a világ hatalmas szupermarketként működik, ahol a vásárlók kegyeiért versenyeznek egymással a márkanevek, a brandek. Az ötlet keletkezésekor, 1998-ban a „márkanév” szót ironikus értelemben használta. Azt azonban komolyan gondolta és ebben mások is követték, hogy a kormányoknak nem pusztán politikacsinálóknak, hanem brandmenedzsereknek is kell lenniük, hiszen az országok hírneve óriási érték. Ezekben a napokban kerül nyilvánosságra az Anholt kézjegyét viselő, a világ egyik vezető piackutató cége, a GfK Roper Public Affairs & Media által kiadott 2013-as Nation Brands Index (NBI), azaz az országok márkanévrangsora.

A kutató, akinek névjegyén a „politikai tanácsadó” meghatározás szerepel, 2005-ben adta ki először az összeállítást, amely mára nemzetközi összehasonlításban az egyik legátfogóbb szociológiai tanulmánnyá nőtte ki magát. A számos kormány, városvezetés és nemzetközi szervezet számára tanácsokkal szolgáló Anholttal Londonban beszélgettünk. A mind híresebbé váló konzultáns egy magazin számára írott cikkben fejtette ki először, milyen versenyben állnak egymással a globalizáció korában az országok, hogy „elhappoljanak” tehetségeket, megrendezhessenek sport- és más eseményeket, segélyeket biztosítsanak maguknak.

Bővebben ...

Heller Ágnes válasza Kumin Ferencnek

A nemzetközi hírű filozófus válaszolt Kumin Ferenc kioktató levelére. Mint írta, utoljára negyven évvel ezelőtt vonták felelősségre azért, hogy kinek és mit nyilatkozott. Most úgy érzi, az óra körbejár. Azt javasolja Kuminnak, néha hallgasson meg olyan véleményeket is, amelyek eltérnek az övétől.

Tisztelt Kumin Ferenc! - Köszönöm, hogy 40 évvel megfiatalított. Vagy 40 évvel ezelőtt vontak felelősségre azért, mert burzsoá sajtónak, méghozzá ellenforradalmárokkal együtt adtam nyilatkozatot. Az óra körben jár.

Csak ugyanazt válaszolhatom most, mint akkor. Mindenütt, minden fórumon a saját véleményemet mondom, nem kérdezem, kikkel együtt, s azt sem, hogy kiknek. Ha érdekli őket a véleményem, kifejtem. Ugyanúgy beszélnék ma is a jelenlegi hazai politikáról és irányítóiról a Kossuth rádióban vagy az egy állami tévé csatornán, ahogy a svéd vagy más televízióknak tettem. Nem kérdezném, hogy kikkel együtt, mondjuk, akár Kumin Ferenccel is. De miután a nagy hazai sajtószabadság következtében nevem csak rágalmak keretében merül fel az állami médiumokban és jobboldali sajtóban, erre mindeddig nem nyílt alkalmam.

Bővebben ...

Összefogást? Együttműködést!

Az Összefogást megteremteni tulajdonképpen nem nehéz olyan emberek között, kiknek “lábait” a pillanatnyi érdek “cipője” szorítja. … Kivéve Magyarországon? Az Együttműködés összegereblézése azonban ennél már sokkalta nehezebb feladat, mert ez már feltételezi, hogy egy hosszabb távú cél érdekében a résztvevőknek bizonyos ideig le köll mondaniuk egyéniségük, avagy személyes jogaik egy, vagy több szegmenséről, de tulajdonképpen nem lehetetlen. … Kivéve Magyarországon!

... eszembe juttatta azt a purparlét, amit a “Demokratikus Ellenzék” október 23.-i “közös” tüntetésére meghívott pártszónokok és a közönség egymással művelt. Ott ugyanis néhány rétor (Gyurcsány, Kuncze és Fodor) joggal vetette fel a kérdést, hogy ők és pártjaik/támogatóik miért, és egyáltalán milyen címen lettek kirekesztve az MSZP és az E-PM által előző nap aláírt választási megállapodásából? Ez a két szervezet ugyan honnan veszi magának a jogot, hogy ők döntsék el: mi számít az Ellenzéken belül “mainstream”-nek (ők) és kinek köll ebbe önnön individuumát feladva betagozódnia (többiek)? Ahogyan azt az Első Világháború orosz frontját hivatásos katonaorvosként megjárt anyai nagyapám egyik kedvenc vicce is mondta: “Őrmester: ‘Miért kell a katonának meghalnia a Császárért és a Királyért?’. Baka: ‘Igaza van az Őrmester Úrnak: miért?!’“.

Bővebben ...

"Jobbanteljesítünk" ország polgárai két hét alatt éhen halnának

Minden ötödik magyar felnőtt csupán egy hétig, míg további 41 százalék egy hónapig tudná eltartani családját tartalékaiból, ha elveszítené állását. További problémákat okozhat, hogy kiszélesedett a munkavállalók kártérítési felelősségének köre, de a legtöbben nincsenek tisztában ennek pontos mértékével.

Jövedelmük hirtelen kiesése már rövidtávon is kilátástalan anyagi helyzetbe hozná a magyar munkavállalók többségét - derült ki a Generali 1000 fős reprezentatív kutatásából. A választ adók húsz százaléka legfeljebb egy hétig tudná fenntartani magát és családját, amennyiben valamilyen okból hirtelen elveszítené állását. A legtöbben - 41 százalék - pedig maximum egy hónapig tudnák finanszírozni életüket, és a válaszadók mindössze 9 százaléka tudna megélni tartalékaiból egy évig. A kutatásból az is kiderült, hogy a nők és a községekben élők különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak, hiszen mindkét csoportban 25 százalék azok aránya, akik csak néhány napra elegendő félretett pénzzel rendelkeznek.

Bővebben ...