- Részletek
-
Készült: 2014. június 17. kedd, 06:20
-
Találatok: 2114
Orbán Viktor azt nyilatkozta Nagy Imre újratemetésének 25 évfordulója kapcsán, hogy a Fidesz végre győzött a kommunistákkal szemben. Pedig nem a nem létező kommunisták, hanem saját állampolgárainak igényeivel szemben folytat harcot.
4 évvel ezelőtt örültem a Fidesz győzelmének, volt bennem némi borúlátás, de a 8 évnyi szocialista kormányzás után, mindegy volt körülbelül mi jön a fasisztákon kívül csak jöjjön valami. Aztán jött.
Azt hittük 2010-ben, hogy befejeződik a rendszerváltás és a politikai egy új logikája jön el, ahol nem maradnak a dolgok következmény nélkül, és ahol a kormányzás valóban az emberek mindennapjairól fog szólni. Persze lesz korrupció, mert az mindig lesz, de elindul egy jó irányba az ország, befejeződik a rendszerváltás.
Ehelyett egy olyan logika jött ami egyszerűen jobboldali posztkommunizmusként fogható fel, az a logika, ami nem a rendszerváltás befejezése, hanem a rendszerváltás legrosszabb politikai gazdasági folyamatainak a betetőzése.
Anyám tegnap mesélte el, hogy 25 éve sírt örömében amikor nézte Nagy Imre újratemetését, és azt, hogy én is néztem a tévéből. Még nem voltam 3 éves akkor. És ma mindketten kommunisták vagyunk, hiszen Orbán Viktor felettünk kommunisták felett aratott győzelmet, és arat minden nap, minden órában. Mindketten kommunisták vagyunk, hiszen nap mint nap velünk szemben a mi állampolgári kívánalmainkkal szemben arat győzelmet Orbán.
Amikor Simicska sorra nyer minden közbeszerzést, azért teszi, hogy ne a kommunisták jusson. Amikor a hazájukért aggódój hallgatókat állítják be kommunistának azért teszik, hogy győzelmet arathassanak a kommunisták felett. Amikor elkúrják az uniós és norvég pénzek kezelését, akkor a kommunista civil szervezeteket végzik ki. Amikor a reklámadót vezetik be, a kommunista RTL Klubot végzik ki. Amikor kirugják az Origo főszerkesztőjét, nem tesznek mást, mint újabb csapást mérnek a kommunistákra. / Kettős Mérce
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. június 16. hétfő, 07:41
-
Találatok: 2097
Egy munkaszüneti nap sem állhat a reklámadó bevezetése miatt hirtelen lendületet kapó csatorna szerkesztősége számára. A vasárnap esti híradó első fele is lement a szokásos baleset-bűnügy-nyári fürdőzés tematika mentén, de 30 perc után megint olyan téma jött, amiről eddig nem sokat hallhattak az RTL rendszeres nézői.
Mégpedig az, hogy Takács Mihály, Orbán Viktor személyi edzője lett a felcsúti futballakadémia vezetője. Takács korábban csapattársa is volt Orbánnak, és bár a közéletben egyáltalán nem számít ismertebb névnek, 2010 óta a miniszterelnök tanácsadója is volt, sportügyekben adott tanácsot, havi bruttó 650 ezer forintért.
A Híradó információi szerint Takács felelt a stadionfejlesztési ügyekért. Rövid karrier-összefoglaló után kitértek arra is, hogy miért van stadion Felcsúton, illetve hogy az közvetlenül Orbán nyaralója mellett épült, és kitértek Mészáros Lőrinc polgármesterre is. A felcsúti bejelentkezés után a devizahitelesek ügyéről majd pedig a rettentő drágán felépített ócsai lakóparkról közöltek anyagot. Többek között arról, hogy nehéz munkát ott találni, rossz a közlekedés és a várostól is el vannak szigetelve.
A kormány ma tudtunkkal nem adott ki előre közleményt a Híradó tartalmáról, mint tették ezt aznap, amikor Orbán Viktor apjának meggazdagodása volt a téma.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. június 14. szombat, 18:20
-
Találatok: 1833
Az IMF szerint reformok nélkül vánszorgásra van ítélve a gazdaság. A magyar gazdaság potenciális növekedése akár vissza is térhetne a 2000-es évek 3,5 százalék körüli szintjére, ha a kormány reformokra szánná el magát. A költségvetési politika minőségének javítása, a piactorzító adók kivezetése, átlátható és kiszámítható gazdaságpolitika, vagyis kedvező üzleti környezet megteremtése volna a feladat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint.
Az IMF a minap hozta nyilvánosságra Washingtonban elemzését s a budapesti beszélgetésekről készült beszámolót. A vaskos tanulmány – amelynek a növekedés tényét rögzítő rövid sajtóközlemény-változatát akként értékelte a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy „az IMF is elismeri a kormány erőfeszítéseinek eredményeit” – részletesen kifejti: a visegrádi térségben alulteljesít a magyar gazdaság. Többféle – a valutaalap szerint is bizonytalanságokat tartalmazó – modellszámítás alapján arra a következtetésre jutnak a nemzetközi pénzügyi intézmény szakértői, hogy a magyar gazdaság lehetséges növekedési üteme a 2013-as nulla százalékról 0,9–1,7 százalékra kapaszkodhat fel 2019-re. Ez igen lassú ütem, s jócskán elmarad a visegrádi régió országainak potenciális növekedésétől.
– Ez a helyzet sokáig fennmaradhat – mondja Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató tudományos főmunkatársa. – Egy-két százalékos növekedéssel hosszabb ideig el lehet lenni, a külső környezet sem kényszerít ki mélyreható változásokat, de a gazdasági növekedés szerkezete romlik.
Az első negyedévben a termelékenység, valamint a bruttó felhalmozás és a beruházás rátája is csökkent. Az export az egyetlen húzóerő az uniós forrásokkal serkentett állami beruházások mellett, s az ipar javuló teljesítménye mögött is a kivitel húzódik meg, mert a belső értékesítés a kilencvenes évek szintjére esett vissza. Ennyit az újraiparosítási álmokról –tette hozzá.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. június 13. péntek, 23:21
-
Találatok: 1874
Egy kritikát nem tűrő rezsim elbutul, a józan ész helyett indulatok vezérlik – Kepes András szerint a magyar média a pénztárcájában hordja a sajtószabadságot, a politikai elit forszírozta teljes fojtás pedig előbb-utóbb társadalmi összeomláshoz vezethet. Ki lopta el a kultúrát? Mire kell berendezkednie a sajtónak? És mi lapul Magyarország ágya alatt? Interjú.
hvg.hu: Egy 2013-as interjúban úgy fogalmazott, nem hiszi, hogy az ön által képviselt televíziózásnak ma helye lenne a képernyőn. Valóban csak a kereskedelmi csatornák monopolhelyzete okolható a fogyasztói szokások megváltozása miatt?
Kepes András: A televízió és a művészeti élet működése minden társadalomban a kulturális és a gazdasági környezet függvénye. Nagyon sok országban számos olyan műsortípus fut a képernyőn, mint amilyeneket én is készítettem. Itthon viszont az én egykori nézőim már nem néznek tévét, mert az állami csatornákat felszínesnek, elfogultnak és túlpolitizáltnak, a kereskedelmi csatornákat pedig alacsony szellemi színvonalúnak tartják. A televíziós csatornák műsorkínálatából mindig pontosan látszik, mi a véleményük a közönségükről. Nekik nyilván ez.
hvg.hu: A lakosság nagy részét ez látszólag nem igazán zavarja.
K. A.: A kereskedelmi csatornák mindenütt a profitról szólnak, de az igényes polgári réteg számára is készülnek magas színvonalú politikai, gazdasági elemző és kulturális műsorok is. Számomra üzletileg is nehezen magyarázható, hogy nálunk a célközönség szinte kizárólag az – a sajnos egyre szélesebb – réteg, amelynek se vásárlóereje, se magasabb igénye nincs, és már régóta nem a reklám hatására vásárol, hanem azt nézi, mi a legolcsóbb. A reklámozó cégek és a médiavásárlók mániákusan ragaszkodnak a nézettséghez, de hogy ezek mögött milyen valóságos vásárlóerő áll, arról alig ismerek kutatásokat. A médiavásárlókat és a kereskedelmi csatornákat mindez addig nem érdekli, amíg megvan a profitjuk, a reklámozó cégek marketingosztályai pedig kényelmesen beletespedtek ebbe az állapotba, és úgy tűnik, ez a tulajdonosokat sem zavarja.
Fotó: MTI / Czimbal Gyula
hvg.hu: Hogyan zuhanhatott ekkorát a magyar lakosság kulturális ingerküszöbe?
K. A.: Nem gondolom, hogy a magyar lakosság kulturális igénye csökkent volna. Rendszeresen hívnak író-olvasó találkozókra, és azt tapasztalom, hogy még kis falvak művelődési házai és könyvtárai is zsúfolásig megtelnek olyan emberekkel, akik igényelnék a magasabb színvonalat, csak – különösen vidéken – a tévén kívül alig van más szórakozási lehetőségük.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. június 13. péntek, 17:17
-
Találatok: 1829
Komoly kihívások elé állította a Fidesz kommunikációs csapatát a reklámadó: a párt vezető politikusai a jelek szerint képtelenek összehangolni nyilatkozataikat az ügyben. Ahogy telik az idő, egyre furcsább, és a korábbiakat cáfoló indoklások látnak napvilágot. Ma Orbán hazudtolt meg mindenkit - saját magával együtt.
A kérdés egyszerű: miért van szükség reklámadóra? A válasz a jelek szerint meghaladja a Fidesz kommunikátorainak képességét. A héten már összeszedtünk néhány indoklást: Lázár János kancellária-miniszer szerint azért, mert őt zavarja, hogy a filmeket reklámok szakítják meg. Kósa Lajos, Debrecen erős embere ezt a reklámok káros hatásával indokolta. Gulyás Gergely, parlamenti alelnök a kereskedelmi tévék társadalmi károkozásával vágott vissza - igaz, három éve még ő is X-Faktor jegyért sündörgött az RTL Klubnál.
Az elmúlt napok is változatos indoklásokat hoztak. Kósa Lajos például felülvizsgálta álláspontját, és a reklámadó hatálya alól az utolsó pillanatban kivont, Fidesz-közeli tulajdonba került TV2 reggeli műsorában kijelentette: a gazdasági válság miatt kellett kivetnie az adót, amelybe Magyarország az Európai Unió miatt keveredett. A magyarázat diszkrét bája: mind az EU, mind Magyarország minden elemző és szakértő szerint (ide értve a kormányzatot is) túl jutott a válságon. Másrészt: Varga Mihály gazdasági minisztertől Orbán Viktor miniszterelnökig bezárólag minden megszólaló kijelentette, hogy nincs költségvetési indoka az új adónem kivetésének.
De megszólalt a héten L. Simon László is, a törvényjavaslat benyújtója. A Heti Válasznak adott interjújában kijelentette: a 2010-es médiatörvényt a kereskedelmi médiumok minőségjavulásának érdekében hozták, hogy a hírműsorok ne legyenek tele bűnügyi, baleseti és katasztrófahírekkel, de ez végül nem valósult meg. Vagyis a kétharmad ízléspreferenciája alapján a bevezetett sarc egy büntető-adó. De L. Simon azt is kijelentette: a jogszabályt nyugodtan "lehet egyfajta politikai provokációnak tekinteni", amelyet - mint mondta - nem utolsó sorban a Jobbik nyomására hoztak. A szélsőséges párt korábban is harcot hirdetett a kereskedelmi médiumok ellen, bár ők nem adószedőt, hanem buldózert küldtek volna a kertévék székházaiba.
Ma reggel, a közrádió mikrofonállványának jelentette ki Orbán Viktor, hogy "ahol magas a profit - a bank, az energia-, a telekom-, és a médiaszktor -, azoknak több adót kell fizetniük. Szerinte az arányos közteherviselés jegyében ez "így igazságos". A kormányfőtől azt is megtudtuk, hogy a reklámadó bevezetéséhez szükséges háttérszámítások megtörténtek, az egyeztetések 2013 második felében lezajlottak.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. június 12. csütörtök, 22:07
-
Találatok: 1903
Nyolcvanhétezer-ötszáz forint. Ennyi lenne az az összeg, amire egy szerény életvitelhez – létminimum – ma szüksége van egy főnek a statisztikai hivatal szerint. Szakértők szerint hivatalosan több millió ember él ez alatt a szint alatt, a helyzet ráadásul 2009 óta folyamatosan romlik, a kormány pedig elengedte a legelesettebbek kezét.
Probléma ugyanakkor, hogy a minimálbér nem fedezi a létminimum összegét, erre megoldás lehetne az, hogy a minimumjövedelem szintjét a létminimum szintjére emelnék. A cégek ezt ki is tudnák fizetni.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idén is közölte, hogy pontosan mennyi az az összeg, amelyből havonta a különböző háztartások meg tudnak élni. Egyfős háztartásnál a havi létminimum értéke 2013-ban 87 500 forint, míg egy két felnőttel, két gyermekkel rendelkező családnál majdnem 240 ezer forint volt ez az összeg. Azt ugyanakkor a KSH 2011 óta immár negyedszerre sem közölte, hogy hány százezer ember is kénytelen ennél kevesebb pénzből megélni.
A titkolózás feltehetően nem véletlen, a szám minden bizonnyal igen nagy lehet. Elég lehet csak abból kiindulni, hogy Magyarországon a nettó minimálbér 66 ezer forintra jön ki – családi adókedvezmény nélkül –, vagyis a hivatalosan megszabott minimumbérből a KSH számítása alapján nem igazán lehet a a "folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény szükségletek kielégítését" biztosítani. Bár arról megoszlanak a vélemények, hogy a létminimumérték alatti jövedelemszint mennyiben hoz magával anyagilag deprivált (megfosztott) életkörülményeket, az biztosnak tűnik, hogy egy pár ezer forintos eltérés nem változtat azon, hogy mennyi magyar van rendkívül nehéz helyzetben.
Romlik a helyzet 2009 óta, de árnyalni kell a képet
A létminimum nem tekinthető szegénységi küszöbnek, Magyarországon a legutóbb, 2011-ben nyilvánosságra hozott adatok szerint majdnem 4 millió ember élt e szint alatt – mondta Bass László, az ELTE egyetemi tanára. A szegénységi küszöb a mediánjövedelem – az emberek felének e felett, másik felének ez alatt van a jövedelme – 60 százalékánál meghúzott szint jobban mérheti, ez alatt durván 1,5 millió ember él Bass szerint.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. június 12. csütörtök, 02:08
-
Találatok: 1950
“Panta rhei!“, azaz “Minden mozog!” – állította az antik filozófia. Igaz ez a modern korra is, különösen az egykor “Magyarország“-nak nevezett, 93 ezer négyzetkilométeres alapterületű … khm … “Elvarázsolt Kastélyra“. Itt is minden mozog: különös figurák a különböző minisztériumok között, különös minisztériumok különböző városok között. Közben pedig …
Elmúlt a Válság! Már csak néhány területen (oktatás, kultúra, egészségügy, szociális ellátások) köll takarékoskodni, de egyébként minden a legnagyobb rendben, s van pénz az eddig halogatott Nagy Tervek megvalósítására. Mindez azért lehetséges, mert Magyarország jobban teljesít! Világraszóló és követendő példáját adta annak, hogy Nemzeti Együttműködéssel és Patrióta Kormányzással, mindössze négy esztendő alatt ki lehet javítani két évtized hibáit, vissza lehet szerezni az ország megbecsültségét, önállóságát, amely így immáron a saját lábán áll. Nem mások pénzéből él. Nem szorul rá az autonómiáját folytonosan korlátozni igyekvő, nemzetközi szervezetek könyöradományaira. Működésének finanszírozását képes biztosítani azon szabadpiaci forrásokból is, melyek tiszteletet tanúsítva a Magyarság iránt, elismerik önrendelkezéséhez való jogát. Mindezeken túl pedig nem csak felismerte, hogy összeomlott a Liberális Demokrácia elmélete, meghaladottá vált a Jóléti Társadalom ideája, hanem cselekedett is! Bevezette a sokkal fejlettebb Néppárti Kormányzást és a Munkaalapú Társadalmat.
Elmúlt a Válság! Ezért osztán végre van elegendő anyagi forrás az eleddig bölcsen takarékos megfontolásokból halogatott Nagy Tervek megvalósítására. Ezek egyike “Európa legmodernebb és leghatékonyabb” kormányának megalakítása. Ennek azonban nem csak expeditívnek, de olcsónak is lennie köll. Mert ugyan van már elegendő pénzük (csak itt-ott szorulunk átmeneti kiigazításokra – lásd fentebb!), ámde a Miniszterelnök Úr – közismert szigora, s már-már aszketizmusba hajló pompa- és pazarlásundora okán – nem tűri a pocsékolást!
Így osztán a lehető legszükségesebb keretek közé szorították az államapparátust. Elegendő mindössze nyolc Szaktárca, a szintén minisztériumként működő Miniszterelnökség, no meg egy (nemzetpolitikai) államtitkárságot irányító Miniszterelnök-helyettes (Semjén apostol, a Nemzet Pacsirtavadásza Dr. Semjén Zsolt). Ezért lesz ez az egész olcsó … a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. június 11. szerda, 14:58
-
Találatok: 1883
Volt kedden az RTL Klubnak ez a remek híradója, amiben kínos magyarázkodásra kényszerítették a kertévéket kártékonynak tartó Gulyás Gergelyt, aki igazából csak akkor tartja kártékonynak a kertévéket, amikor épp nem az X-faktor döntőjének élő felvételén izgulja végig Kocsis Tibor és Muri Enikő párbaját.
Persze lehetne írni arról is, hogy miért csak akkor kezdi szorongatni a saját maguknak ellentmondó fideszeseket az RTL, amikor a parlament már épp hurkot vont a csatorna nyaka köré a reklámadóval, de most inkább tippeket szeretnénk adni az RTL-nek, hogyan gyakorolhatna még ennél is nagyobb nyomást a kormányra.
1. Politizálni kezdenek a Barátok közt szereplői
- És mit szól a rezsicsökkentéshez, Vili bácsi?
- Rezsicsökkentés? Parasztvakítás! Mi lesz így a közműcégekkel? Nézze, mutatom!
És Kertész Vilmos már hozza is a grafikont, amin a csökkentett hatósági árú közműszolgáltatások fenntarthatatlanságát mutatja be pengeéles kormánykritikával.
Néhány nap múlva kiderül a híresen nagy fideszes Barta Zsoltról, hogy az EU-s pénzt, amit a Rózsa integrált közösségi térré alakítására nyert, londoni luxusutazásra költötte, és fiktív számlákat adott le az NFÜ szerepét átvevő Széchenyi Programirodánál. A DK-szimpatizánsnak tartott Novák Laci nem mulasztja el megjegyezni, hogy amikor ő volt a programirodában, bizony elég gorombán bántak vele.
Miklós trafik- és kaszinókoncessziót nyer, szegény Zsófit persze veri. Néha átmegy a szomszédba, és elveri Nórát is.
2. A következő X-faktorban az új választási rendszer szabályai szerint lehetne szavazni
Maga a módszer mindegy, a lényeg annyi, hogy bármi van, rommá nyerhesse magát az a versenyző, akire a zsűri is szavazott.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. június 10. kedd, 17:19
-
Találatok: 2143
Azért ehhez is kell tehetség – mármint, hogy ennyi szellemileg kihívásokkal küzdő politikust összeszedni ebben az árvalányhajas, pitypalattyos kis országban. Magam sem tudom, hogy miért ez jutott eszembe, amikor Balog Zoltán Lánchíd rádiónak adott interjújáról olvastam, valószínűleg tudat alatt kerestem valami pozitívumot, mellyel ellensúlyozni tudom Lámpásunk és Iránytűnk Tisza István szobrának leleplezésén elmondott veretes gondolatait.
De aztán rájöttem, hasonló a hasonlónak örül, így aztán nem volt nehéz dolga, amikor felfedezte Balog minisztert, aki orbánizmusból őstehetség, hiszen egy interjúban képes kétszerannyi baromságot összehordani, mint amennyit egy miniszterelnök egy szoborleleplezésen.
Pedig ott is lett volna mit leleplezni, jóllehet a Sztálin legjobb hagyományait követő szónok történelmi fejtegetései valóban szórakoztatóbbak voltak, mint a szikár tények.
Végtére is a Parlament előtt igazán célszerűbb az országot a világháborúba vivő vad, geszti bolondnak, a gyujtogató, csóvás embernek, az úrnak, magyarnak egyként rongynak szobrot állítani, mint a két világháború katonai és polgári áldozatainak és az állami közreműködéssel halálba küldött zsidók százezreinek.
Szóval a Mi Reménységünk is kitett magáért, és bár veleszületett szerénysége tiltotta, hogy a saját nevével fémjelezze, de meghirdette az új korszakot, mint mondá: Miért is ne következhetne a darabjaira hullott liberális korszak után egy felívelő és lelkesítő nemzeti korszak?”
Tényleg, miért is ne?
Jelzem, itt már bármely új korszak felívelő lesz, ami onnan, ahova jutottunk nem egy nagy kunszt, habár, mint jelenség arra emlékeztet, mint amikor a sült liba kitárja szárnyait a serpenyőben és felível, fel, a magas égre, hogy szakadna rá erre az idiótára, ugye…
Na, de vissza Balog miniszterre, aki világmegváltó terveivel szórakoztatta a Lánchíd Rádiónak a bölcsességek e tárházától elalélt hallgatóit.
A miniszter szerint a szociálpolitikának különbséget kell tennie a problémás családok és terheket hordani képesek között, ezért az új kormányban két külön államtitkárság foglalkozik majd a rászorulókkal és azokkal, akik "a vállukon viszik Magyarországot". Mint mondta: így a szociális és felzárkózásügyi államtitkárság gondoskodik az önhibájukon kívül vagy önhibájukból rászorulókról, köztük a fogyatékkal élőkről, a gyermekvédelmet igénylő gyerekekről és a cigányokról.
Bővebben ...
