- Részletek
-
Készült: 2013. november 02. szombat, 16:40
-
Találatok: 1397
A magyar állam s egyben a magyarországi jobboldal vezetője három roppantul egyszerű dolgot állít; erre a három állításra pedig vetélytársai nem tudnak válaszolni.
1. Orbán Viktor miniszterelnök szerint megkönnyebbednek a megélhetés terhei, ha pártja kormányon marad. Erre utalnak különféle (meghozott vagy tervezett) intézkedései, a devizaadósok megsegítése, a magas bankadó, a családi adókedvezmény, a közműdíjak csökkentése és a municipális közművek nonprofit intézményekké változtatása, államosítások az energiabiztonság érdekében, némely élelmiszerek forgalmi adójának esetleges csökkentése (netán hatósági ármaximálással), és még több hasonló lépés. (Idetartozik a Nemzetközi Valutaalap „kipaterolása” is, meg az államadósság csökkentése.)
2. Amennyiben az ún. baloldal (a mai ellenzék) alakítana kormányt a jövő tavasszal esedékes országgyűlési választások után, a megélhetés megnehezednék.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. november 02. szombat, 09:32
-
Találatok: 1849
A javaslattal a Fidesz által kinevezett öt alkotmánybíró tölthet évekkel többet hivatalában, még a 2022-es választások idején is aktívak lehetnek.
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter csütörtök este terjesztette a parlament elé az ötödik alkotmánymódosítással összefüggő törvénymódosító javaslatcsomagját, amelyre a hvg.hu hívta fel a figyelmet.
A ma még érvényben lévő jogszabályok szerint az Ab tagjainak megbízatási ideje 12 év, de ha betöltik 70. életévüket, megszűnik megbízatásuk. Az Ab-törvényt is módosító kormányzati előterjesztés ezt a korlátozást helyezné hatályon kívül, úgy, hogy azt már a jelenlegi alkotmánybírákra is alkalmazná, azaz nekik nem kellene 70 évesen leköszönniük. Ezzel párhuzamosan a feltételek között szerepeltetnék, hogy alkotmánybíróvá választásakor a jelölt nem lehet 70 évesnél idősebb.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. november 01. péntek, 23:11
-
Találatok: 1538
A 2014 –es választásokat már sok szempontból értékelte a demokratikus oldal, és teljes joggal korszakváltó jelentőséget tulajdonít a fél év múlva esedékes voksolásnak. Elhangzott már például, hogy jövő tavasszal dönti el az ország, hogy hazánk a demokrácia felé-, vagy a diktatúra felé vezető útra lép e? Aztán arról is elég sok szó esett már (és szerencsére sokakban tudatosult is) hogy a 2014 –es választás egyben az Európához való viszonyunkat, vagyis az együttműködés vagy kiközösítés kérdését is eldönti majd. Végül többször felemlítésre került, hogy a magyar gazdaság talpra állítása is a választások jelentőségét növeli, hiszen Orbán hatalmon maradása, a régióban való lemaradásunk felgyorsulását, leváltása pedig a felemelkedésünk esélyét hozhatja. Persze nem kérdés, hogy a gazdaság sorsával párhuzamosan milliók helyzete, egészen pontosan 3 millió honfitársunk tovább szegényedése, és a társadalmi különbségek növekedése is „terítékre kerül” majd. Három fontos szempont: demokrácia, európaiság, és gazdaság. A tavasszal sorra kerülő politikai küzdelem kétség kívül legnagyobb kérdései ezek. / democrat.blog - Expertus
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. október 31. csütörtök, 22:30
-
Találatok: 1432
Persze a világ felfordult, ma olyanok is csinálják, akik tanítják, bár nem értik - de minimálisan is félreértik. A médiáról és a médiamunkásokról van szó. Havas Henriket elnézegetvén jutott eszembe, hogy miért is lehet ez jó neki – már persze eltekintve a pénztől, amit köztudomásúlag nem vet meg – nagyon helyesen egyébként. Merthogy a pénznek normál menetben lenne egy értékmérő funkciója is, de Magyarországon jelenleg nem normál menetben mennek a dolgok, és a pénz nem értéket, hanem gátlástalanságot, erőszakosságot, kapcsolatokat és pofátlanságot mér. Havas Henrik hosszú időn keresztül az ország egyik legsikeresebb újságírója volt, hogy érdemmel vagy érdemtelenül – ezt most ne is firtassuk, mindenesetre sokan szerették, néhányan tisztelték is.
Tulajdonképpen a rendszerváltás dobta őt felszínre, mert bár előtte is tíz éven keresztül újságíróként küzdött a kommunisták ellen, de a rendszerváltás után új tartalmat kapott valláserkölcsi alapokon álló élete, és napról napra harcosabb lett. És egyre beképzeltebb, szinte már önmaga karikatúrája, akin egy idő után már mindenki röhögött – mentségére szóljon, hogy nem is oly túl régen időnként még ő is tudott nevetni a saját dolgain.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. október 30. szerda, 22:15
-
Találatok: 1640
Ül a szocialista szóvivő a háttérműsorban, és egy folyamatábrát mutogat, bizonyítva, hogy hazudtak, akik azt mondták, hogy a szocialisták azt hazudták, hogy mások hazudtak. Menthetetlenül hülyének tűnik, amit csinál, értelmetlen, érdektelen és persze kontraproduktív, de tök mindegy, mert senki sem figyel.
Van egy olajozott, látványos és meggyőző hazugsággépezet, amit a Fidesz minimum tíz éve működtet zavartalanul, és vele szemben ez a hebegő-habogó, széteső és nevetséges ellenzéki improvizáció, mindenféle koncepció, erő vagy hatás nélkül.
Ennél szánalmasabb csak akkor lehetne, ha többet szerepelnének a tévében, de szerencsére a kormány még nem élt a lehetőséggel, hogy körbehordozza a közmédiumokban az ellenzék prominenseit, mert akkor már kampányra sem kellene költeniük. Lehangoló, buta emberek mesélnek arról, hogy mit tesz a kormány, mintha nélkülük nem tudnánk.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. október 30. szerda, 07:52
-
Találatok: 1630
Tavaly a magyar lakosság csaknem fele élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség valamilyen formája jelen volt - derült ki a Társadalomkutatási Intézet Zrt. (Tárki) felméréséből, amelyet hétfőn tett közzé honlapján.
A kutatás adatai szerint 2012-ben a magyarok 17 százaléka volt "jövedelemszegény", 19 százaléka "munkaszegény", 37 százalékuk pedig súlyosan nélkülöző anyagi körülmények között élt. Tavaly a magyarok 47 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik, 8 százaléka pedig ahol mindhárom formája jelen volt.
Az EU stratégiai céljainak egyike, hogy csökkenjen a szegénység és társadalmi kirekesztettség. Ezek mérésére kidolgoztak egy mutatót, amely a jövedelemszegénység mellett a társadalmi kirekesztettség két másik elemét is magában foglalja, a munkaszegénységet, illetve a súlyos anyagi nélkülözést.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. október 29. kedd, 04:05
-
Találatok: 1451
Idén júliusban mi is írtunk arról, hogy a kormány álláspontja a nyerőgépekkel kapcsolatban hirtelenjében 180 fokos fordulatot vett. Miután 2012 októberében teljes egészében betiltották a pénznyerő automaták üzemeltetését, kilenc hónappal később már nem volt kifogásuk ezek ellen - no persze csak akkor, ha állami koncesszióban működtetik azokat. A trafik-, a föld- és a patikamutyin megedzett elemző így aztán erőteljes “mutyiszagot” érzett az egész ügy körül.
A gyanú ezúttal is beigazolódni látszik: október 25-én egy olyan törvényjavaslatot nyújtottak be a T. Háznak Ékes József és Puskás Imre kormánypárti képviselők, amely alapján még csak pályázni sem kell a koncesszióra. „Nemzetbiztonsági érdekekre” hivatkozva az államháztartásért felelős miniszter (Varga Mihály) oszthatja ki a jogot az általa “megbízhatónak” ítélt játékszervezőknek.
Harc a félkarú rablókkal
A nyerőgépek elleni háborút 2011-ben azzal indította el a kormány, hogy jelentősen, 50 százalékkal megemelte azok játékadóját. A javaslat indokaként azt hozták fel, hogy a cél ezen eszközök visszaszorítása, illetve hogy ez az adóemelés jelentős többletbevételhez juttathatja a költségvetést.
/ Kate Beckett
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. október 29. kedd, 03:04
-
Találatok: 1355
Tízből nyolcan rosszul jártak az egykulcsos adó bevezetésével, és becslések szerint ötvenezer munkahely szűnt meg emiatt – állítja Bajnai Gordon volt kormányfő.
Aláírásgyűjtő akciót indított az Együtt-PM szövetség az egykulcsos adó eltörlése érdekében. Bajnai Gordon, a szövetség vezetője hétfői sajtótájékoztatóján a budapesti Széll Kálmán téren, ahol megkezdődött az aláírásgyűjtés, azt mondta: az egykulcsos adó az Orbán-kormány legkártékonyabb intézkedése, tízből nyolcan rosszul járnak vele, és becslésük szerint ötvenezer munkahely szűnt meg miatta.
A volt miniszterelnök elmondta: kormányzásának végén százezer forintos bruttó jövedelemből 75 ezer maradt a munkavállalóknál, ma viszont - az adójóváírás megszüntetése miatt - csak 65 ezer, miközben nőttek a vállalkozások terhei is. Bajnai Gordon hozzátette: aláírásukkal a választók a kétkulcsos adórendszert és egy munkahelyteremtő gazdaságpolitikát támogathatnak.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2013. október 28. hétfő, 01:25
-
Találatok: 1612
Londoni beszélgetés Simon Anholttal, aki úgy foglalkozik nemzetek és városok brandjével, hogy magát a fogalmat szívből utálja.
Simon Anholt szerint a világ hatalmas szupermarketként működik, ahol a vásárlók kegyeiért versenyeznek egymással a márkanevek, a brandek. Az ötlet keletkezésekor, 1998-ban a „márkanév” szót ironikus értelemben használta. Azt azonban komolyan gondolta és ebben mások is követték, hogy a kormányoknak nem pusztán politikacsinálóknak, hanem brandmenedzsereknek is kell lenniük, hiszen az országok hírneve óriási érték. Ezekben a napokban kerül nyilvánosságra az Anholt kézjegyét viselő, a világ egyik vezető piackutató cége, a GfK Roper Public Affairs & Media által kiadott 2013-as Nation Brands Index (NBI), azaz az országok márkanévrangsora.
A kutató, akinek névjegyén a „politikai tanácsadó” meghatározás szerepel, 2005-ben adta ki először az összeállítást, amely mára nemzetközi összehasonlításban az egyik legátfogóbb szociológiai tanulmánnyá nőtte ki magát. A számos kormány, városvezetés és nemzetközi szervezet számára tanácsokkal szolgáló Anholttal Londonban beszélgettünk. A mind híresebbé váló konzultáns egy magazin számára írott cikkben fejtette ki először, milyen versenyben állnak egymással a globalizáció korában az országok, hogy „elhappoljanak” tehetségeket, megrendezhessenek sport- és más eseményeket, segélyeket biztosítsanak maguknak.
Bővebben ...
