Magyarország tekintélye a padlón van
- Részletek
- Készült: 2013. április 26. péntek, 07:31
- Találatok: 3248
Példátlan és megalázó, hogy az Európa Tanács monitoring bizottsága szerdán megszavazta a Magyarország elleni megfigyelési eljárás megindítására vonatkozó javaslatot. Nem a magyar emberekkel van bajuk, hanem az országot vezető kormánnyal. Ez a döntés az ET fennállása óta példátlan, hiszen korábban sohasem fordult elő, hogy egy EU-tagország esetében a demokráciával és a jogállamisággal kapcsolatban olyan súlyos aggályok merüljenek fel, amelyek a monitoring bizottság szerint indokolttá teszik az eljárás beindítását. A döntés üzenete egyértelmű: Európa nem tekinti Orbán Viktor Magyarországát teljes értékű demokráciának.
A rezsicsökkentés megvédése érdekében nemzetközi támogatókat is próbál szerezni a Fidesz. Elsőként Phenjan jelezte, hogy csatlakoznak a kezdeményezéshez. "Így már Magyarország lakosságának több mint kétszerese, 23 millió ember állt az ügy mellé, reméljük ebből a szolgáltatók levonják a megfelelő tanulságot" - nyilatkozta Hoppál Péter, a nagyobbik kormánypárt szóvivője, majd újabb 4%-kal csökkentette a saját rezsijét.
A Tárki idén a tavalyihoz képest enyhén csökkenő migrációs potenciált mért a magyar lakosság körében. Ennek ellenére az elmúlt két évtizedhez képest ez még mindig kiemelkedően magas értéknek számít. Azonban feltehetjük a kérdést, hogy ez egyfajta trendfordulót jelenthet majd kivándorlásban? A hazai rossz munkaerő-piaci helyzet, a hagyományosnak mondható célországok (Ausztria, Németország) munkaerőpiacának megnyitása a 2004-ben csatlakozott országok állampolgárai előtt növekvő migrációs szándékban és rekordszámú kivándorlóban kulminálódtak. A migrációs potenciál legvonzóbb országai között még mindig a szomszédos Ausztriát, Németországot és az Egyesült Királyságot találjuk.
A közmunka csak a statisztikát javítja - Évtizedes mélypontra zuhant ez év elejére az alkalmazottak száma hazánkban, és a most közzétett felmérések szerint egyelőre esély sincs a helyzet javulására. Ehhez a gazdaság élénkülésére, a növekedés beindulására lenne szükség, aminek azonban a derűlátó kormányzati prognózisok ellenére nincsenek meg az alapvető feltételei. Sajátos jelentést hozott nyilvánosságra a napokban a KSH a februári munkaerőpiaci mutatókról. Először fordult elő, hogy a sajtónak megküldött összefoglalójában egy szót sem vesztegetett a leglényegesebb adatra, az alkalmazottak számának alakulására, ehelyett hosszan méltatta a reálbérek növekedését. Ez utóbbi valóban kiemelésre kívánkozott, hiszen két éve jószerivel először – a vártnál alacsonyabb inflációnak köszönhetően – valóban reálértékben is kissé növekedtek a lakossági jövedelmek. Legalább ilyen fontos információ lett volna azonban, hogy az alkalmazottak száma tíz éve nem látott mélypontra zuhant, ez viszont a sajtóanyagból egyszerűen kimaradt, a részletes jelentésszövegben lehetett csak megtalálni.
Áprilisban romlottak a fogyasztói és az üzleti várakozások is, ezzel megtört a GKI-Erste konjunktúra-index szezonális hatásoktól megtisztított értékének fél éve tartó emelkedése. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérésben ismertetik: az eddigi javulás hajtóereje a fogyasztói bizalmi index volt, és ennél a mutatónál az áprilisi romlás sem jelentős. Az üzleti várakozások azonban az idei első negyedévi stagnálás után csaknem tavalyi mélypontjukra estek. Az üzleti bizalmi index a márciusi -11,9-ről -15,6 pontra esett, a fogyasztói bizalmi index a mínusz 37,3 pontról -38,9 pontra, a GKI-Erste konjunktúraindex pedig a -18,5 pontról -21,7-re süllyedt.
Modern Magyarország Mozgalom párt (MoMa) néven új pártot alapított Bokros Lajos. - Az európai parlamenti képviselő, a Horn-kormány egykori pénzügyminiszter lesz az új párt elnöke. Alelnöke Pusztai Erzsébet, volt MDF-es országgyűlési képviselő. Az igazgatóság tagja Cselényi László, a Duna Televízió korábbi elnöke, Pálfy G. István újságíró és Kajdi József jogász. A MoMa az egyén, a piac, a magán- és szellemi tulajdon szabadságát akarja képviselni amellett, hogy hisz a szabad piac, a kereskedelem és a vállalkozás jólétteremtő erejében.
Néhány, magát középkori csákmáténak (alig-oligarchának) képzelő, közpénztolvaj “politikus” komolyan azt hiszi, hogy az egészen a XX. század végéig tartó “Informatikai Középkor“-ban élünk még mindíg, így osztán azt tehet, amit csak akar: úgy sem derül ki! … Hát dehogynem! - Úgy bő huszonhárom esztendővel ezelőtt egy Tőkés László nevű református lelkész azzal szerzett magának komoly erkölcsi tőkét, hogy személyesen és bátran kiállt az akkor már éppen hamvába hulló, tehát önelemésztő Ceausescu-rezsim ellen. Később, ugyanezen Tőkés Lászlóról egyre többen állították, hogy az az “erkölcsi vagyon”, mellyel ő a “Román Forradalom” egyik emblematikus figurájává, illetve egyházkerületi püspökké emelkedett, tulajdonképpen “talmi és rablott”, de én ezt akkoriban annak tudtam be, hogy a gyáván (és pénzért) rendszerszolga “Morális Trollok“, így akarják beszennyezni a hozzájuk képest Erkölcsi Titánt, lerántva őt abba a Mocsárba, melynek átható bűzét maguk is árasztották, illetve árasztják ma is...