Itt az újabb burkolt adó
- Részletek
- Készült: 2013. május 03. péntek, 07:51
- Találatok: 1231
A kormánynak kell a pénz, és a környezetvédelmi szabályozás ismét jó alkalmat kínál ennek beszedésére. Az Index birtokába került egy kormányzati előterjesztés a betétdíjak várható szabályozásáról, amiből az derül ki, hogy az államhoz terelnék az összes ebből fakadó bevételi lehetőséget, miközben a költségeket a gyártók, a kereskedők és a lakosság viseli majd, és az új szabályozás akár sokkal környezetterhelőbb lehet. Az emlegetett nemzetközi példák sántítanak, és sok részlet csak az utolsó pillanatban dőlhet el. Azt eddig is lehetett tudni, hogy a félliteres kólánál több mint 10 százalékos, egy másfél literes ásványvíznél 30-40 százalékos áremelkedést fog hozni a bevezetendő új, szinte minden italfajtára kiterjedő betétdíjas szabályozás. Ez azt jelenti, hogy legalább 30 forinttal nőhetnek az érintett italok árai, ami 200 forint közelébe vihet egy dobozos kólát, vagy csaknem megduplázza a legolcsóbb másfél literes ásványvizek árát.
/ - szalai -
A gyors kórházba szállítással sem lehetett volna megmenteni az Izsákon, vallatás közben elhunyt férfit, Bara Józsefet – írja a Népszabadság, amely azt is közli, hogy a férfi agyonverésével gyanúsított rendőrök milyen magyarázattal álltak elő a kiérkező mentőknek. Feltehetőleg a gyors kórházba szállítással sem lehetett volna megmenteni az izsáki rendőrőrsön április 8-án vallatás közben elhunyt negyvenhét éves Bara Józsefet belső hasűri vérzése miatt – értesült a Népszabadság. A napilap ismerteti a mentősök jegyzőkönyvét, amely szerint az egyik orvos rákérdezett az alvadt vértől teljesen elkékült testű halott sérüléseire, mire a rendőrök azt válaszolták: dulakodás közben ráestek és beletérdeltek a férfi hasába. A halál okát – a végső szakértői jelentés hiányában – még nem közölték a hatóságok.
A kormány leváltásához nem egy-két párt paktumára, hanem széles demokratikus összefogásra van szükség – jelentette ki a Demokratikus Koalíció (DK) budapesti, a Városligetben tartott május elsejei ünnepségén Gyurcsány Ferenc. A DK elnöke, aki a kormányt botrányosnak, az ellenzéket pedig teszetoszának nevezte, hangsúlyozta: nem elég megállapodni az egyéni képviselőjelöltekről, közös demokratikus ellenzéki lista kell. A politikus világossá tette, hogy nem aspirál a kormányfői posztra. Kijelentette: függetlenül attól, hogy ki kit szeret, annak kell a demokratikus ellenzék miniszterelnök-jelöltjévé válnia, akinek a pártját a legtöbben támogatják. „A legrosszabb Mesterházy, a legrosszabb Bajnai is jobb, mint a legjobb Orbán” – mondta.
Saját témavezető és szakszeminárium-vezető tanára adta át az állami cégtől kapott díjat Orbán Ráhelnek – fedezte fel az Átlátszó Oktatás. A miniszterelnök lánya az állami tulajdonban lévő Magyar Turizmus Zrt. Az év turisztikai témájú szakdolgozata című pályázatán nyerte el az első díjat, ennek híre kedden jelent meg. Mint arról napközben beszámoltunk, az újszerű témaválasztás kategória nyertese lett a Könnyűzenei fesztiválok szervezeti folyamatának és versenyképességének elemzése – A Sziget Kulturális és Menedzser Iroda példáján keresztül című pályamunkával, amit itt olvashat teljes terjedelmében pdf-ben. A szerző kicsit magáról is ír, a soproni Voltról szóló részben ez olvasható: „A 2011-es év nagy áttörést hozott magával [...] A VOLT két, időszakos munkatársa … nevéhez fűződik az Európa Kemping projekt” (bár a neveket máshol sem írja le).
Rendszeres olvasóink számára nem lehet meglepetés - hiszen már februárban jeleztük - hogy csúcsra fog járni az államadósság az első negyedév végére. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint mintegy 972 milliárd forintnyi új hitelt vettünk fel 2013 első negyedévében. Ez a GDP mintegy 3,5 százalékának megfelelő összeg, amely a zéró növekedésünk és a rendkívül alacsony infláció miatt szinte egy az egyben átkerül a GDP-arányos államadósságba és hozzáadódik az év végi 79 százalékhoz. Ezzel várhatóan 81 százalék fölé ugrik az államadósságunk március végével, ami megegyezik a kormányváltáskori összeggel. Csak épp azzal az apró különbséggel, hogy a jelenlegi kormány eközben lenyúlt 3000 milliárd forintot az emberektől, mégpedig az államadósság elleni harc magasztos céljáért. Ez az összeg pedig mostanra (kamatokkal és az azóta befizetett járulékokkal együtt) mintegy 4200 milliárd forintra rúg.
Nincs ma kedvem a politikához. Tulajdonképpen lassan semmihez sincs. Amerre nézek, csak mocsokkal, bűnnel, iszonyú gondokkal találkozom, egyre kevesebb a nevetés, a jókedv, egyszerűen ebben az országban nincs már lassan minek örülni. A környezetem is vergődik, jóllehet nem nyomorog senki sem a családból, de mindenkit nyomaszt a létbizonytalanság, az örökös megfelelési kényszer, a holnaptól való félelem. Nem azért, mert bármelyikük is lusta, vagy ostoba lenne, hanem azért, mert az élet végletesen kiszámíthatatlanná vált. - Ma még van munkád, holnap megjelenik a német vagy holland tulajdonos, vagy a magyar állam, aki leépít, összevon, átszervez, megszünteti a számára gazdaságtalan tevékenységet, törvényt módosít, rendeletet hoz - az pedig, aki hétfőn még munkaterülete elismert specialistája volt, holnaptól munkanélküli páriává válik. / 
A mély gazdasági válságból való kilábalás, a növekedés újraindítása, munkahelyek teremtése, a versenyképesség erősítése ma Magyarországon nem(csak), sőt alapvetően nem gazdasági kérdés. Meghívhatjuk a világ legjobb közgazdászait, természetesen a hazaiakkal együtt, hogy dolgozzanak ki rövid- és középtávú gazdasági stratégiát. Ha a legjobbat is találják ki, a program minden valószínűség szerint megbukik a magyar társadalom jelenlegi állapotán. A társadalomnak az elmúlt több mint egy évtizedet jellemző tudatos és legalább annyira felelőtlen megosztása, továbbá a hasonló időszakra visszavezethető kártékony és felelőtlen tudatmételyezés a legnagyobb akadálya a gazdasági motor újraindításának. Ebben az írásban nem kívánok foglalkozni azzal, hogy e helyzet kialakításában kit milyen felelősség terhel. Azt azonban le kell szögezni, hogy a társadalom megosztásában és tudatfertőzésében okozott kár a társadalommal szemben elkövethető legnagyobb bűnnek számít, aminek következményeit – sajnálatos módon – nem a bűnelkövetők, hanem a magyar társadalom lesz kénytelen magára vállalni és elszenvedni.
A mindenek előtt és felett összefogás hívei hátradőlhetnek: megvan, kimondták. Mennyire kell ennek örülni? Háááát, én a nulladik napon egyelőre úgy fogalmaznék, van egy kis öröm is az ürömben. Jah, kiccsávók, most lehet izzítani azt az emlegetett forródrótot, ha már megvan, mert nyilván beszólás következik. Az összefogásra kétségtelenül régen és tömegesen meglévő társadalmi igény végre ki van elégítve, ez valószínűleg jó hatással lesz a szövetkezők támogatására. De a nulladik pillanatban így elb@szni ahogy sikerült, nem hétköznapi teljesítmény. Ha direkt volt azért, ha meg nem, akkor azért. Tudom, tudom, lehet legyinteni, hogy ha van sapka, ha nincs, kurvaannyát a nyúlnak. De az a kismiújság azért ennyire nem egyszerű. Mármint akkor nem, ha tényleg kormányváltást akartok a szövetkezéssel, és nem egy tagság nélküli ultiklubot a szabadidő hasznos eltöltésére. /
Egyszerűen nem tudok hová lenni a csodálkozástól! Hogy ennek a Magyarországot kigebinelő Orbán & Tsa. Kft.-nek, illetve annak tagjainak micsoda baromi szerencséjük van szinte mindíg! S még akkor is, amikor látszólag nincs. - Bevallom őszintén, bennem sem az 1989-es (Nagy Imre és társai újratemetésén elmondott) Orbán-beszéd, sem pedig az 1990-es, országgyűlési választások kampánya során követett fideszes taktika nem szóllaltatta meg a vészcsengőt. Még ma is állítom: akkor erre nem volt semmi okom. Osztán egy esztendővel később volt szerencsém látni, hogy városunk önkormányzatán belül az ifjonc fideszesek többsége miket (és főleg kikkel) kezdtek művelni. Számos, velem egykorú (vagy fiatalabb) fideszes képviselőtársam alig másfél esztendei mandátumbirtoklás után elébb drága öltönyt húzott a korábban pucér seggére, majd azt bele tette egy ugyancsak áros, csilivili autóba. És ami “idelent” folyt “kicsiben“, ugyanaz ment “odafönt” és “nagyban“.