Hírek

Andor Mihály: Könyv a maffiáról

Részletek
Készült: 2013. november 18. hétfő, 11:13
Print 
Találatok: 1668

Megjelent az elmúlt két évtized legfontosabb társadalomtudományi kötete. Nehéz helyzetben vagyok, mert sokat akarnék, de nem biztos, hogy bírom. Szeretnék úgy írni erről a könyvről, hogy minél több embernek kedvet csináljak az elolvasásához. Ehhez nagyjából ismertetnem kellene, hogy az ínycsiklandó tanulmányok micsoda gazdag választéka található a kötetben, de huszonegy kiváló szerző tanulmányát egy újságcikkben képtelenség ismertetni.

Szeretnék a tanulmányokra reflektálni, de – a műfaj korlátai miatt – ez még nagyobb képtelenség. Szeretném bemutatni a kötet szellemes megfogalmazásait, nyelvi leleményeit – de hát ez nem helyettesíti a végigolvasását. Ilyenkor rángatja elő az ember az öszvért. Ez az öszvér olyan lesz, hogy keveredik benne a saját gondolat, a rövid ismertetés, egy kis kritika és sok idézet.

A Noran kiadónál Magyar Bálint szerkesztésében megjelent könyvről van szó, amelynek címe Magyar polip, alcíme pedig „A posztkommunista maffiaállam”. Nem Magyar Bálint az egyetlen, aki a székházpénz családi kőbányává lényegülése, a Kaya Ibrahim-ügy, valamint az első Orbán-kormány alatt tapasztalt furcsa esetek nyomán a maffia működésmódjára asszociált. Gondoljunk csak a HVG emlékezetes 1999-es címlapjára, amelyen középen ül a keresztapa Orbán Viktor, és mögötte állnak alvezérei, mindegyikükön a gengszterfilmekből ismert kalap. / galamuscsoport.hu

De Magyar Bálint az egyetlen, aki – nyilván húszéves politikusi pályafutása során szerzett ismereteit is segítségül hívva – fölfedezte, hogy a maffia működési módjának leírása adja azt a fogalmi keretet, amely a legtöbb, látszólag irracionális Fidesz-jelenséget meg tudja magyarázni. Sokkal többet, mint a Horthy-rendszerhez vagy a Kádár-rendszerhez való hasonlítgatások, vagy a kettő összegyúrásából kifaragott magyarázatok. Sokkal többet – ha nem mindent!

Magyar Bálint vérbeli politikusként fölfedezte, hogy ameddig nem találjuk meg a megfelelő szavakat, és ameddig nem tudjuk leírni az Orbán-rendszer lényegét, addig a politikai harcot sem lehet fölvenni ellene. Majd vérbeli szociológusként új fogalmakat alkotott, érzékletes és nagy magyarázó erejű leírást adott a kötet leghosszabb, bevezető tanulmányában. Jómagam, aki szociológus korából ismerem őt, nagy szerencsének tartom, hogy hosszú politikusi léte alatt nem száradt ki szociológusi vénája, és korszakos jelentőségű fölfedezéseket tett Orbán Viktor országlásáról.

Az Orbán-rendszert a klasszikus maffiától csak a helyzete különbözteti meg. Az alapvető cél – a család gyarapodása – érdekében itt is egy szervezetet hoztak létre, csak míg a klasszikusnak tekinthető maffia földalatti bűnszervezet formáját ölti, a mi maffiánk nyilvános politikai pártét, amely, miután demokratikus választásokon megszerezte a hatalmat, a maffia szokásos műveleteit más eszközökkel hajtja végre.

Teljes cikk: http://www.galamuscsoport.hu/tartalom/cikk/339981_konyv_a_maffiarol

Kapcsolódó cikkek:

  • Gombár Csaba: A maffiaállamról – módjával
    Egy inspiráló gazdaságelméleti vitán, ahol Madarász Aladárnak a „láthatatlan kéz” motívumtörténeti szakírása volt terítéken, egyszer csak elhangzott egy kérdés: Miért használnak a közgazdászok metaforákat? Ugyan miért is? Miért nem használnak csak számokat, grafikonokat, diagramokat? - ... Nos, maradva a maffia mint államunkra alkalmazott metaforánál, persze mondhatni, hogy nincs ebben semmi új, hiszen nem idézgetjük-e a másfél évezrede élt Szent Ágostont, hogy ugyanis „Mi egyéb az állam, mint egy hatalmas rablóbanda?” A szállóigévé csiszolódott és rövidült mondás eredetileg persze úgy szólt, hogy: „Az igazságosság hiányában mi egyebek a királyságok, mint rablóbandák? Mert a rablóbanda is miegyéb, mint parányi birodalom?” Szent Ágoston és hívei ugyanakkor bizakodhattak abban, hogy a halandók lakta Földi Város felett az Égi Városban egészen másképpen mennek a dolgok. S a mai – mondjuk csak így: hathatós – államhoz képest másfél ezer éve milyen csenevész, vézna képződmény volt is az, amit (helyesen vagy helytelenül) az akkori államnak mondunk.
  • Magyar Bálint: Magyar polip – a posztkommunista maffiaállam
    Magyar Bálint 2001-ben „Magyar polip – a szervezett felvilág” címmel írt cikket az egész pályás lenyúlást alkalmazó, a jogállam intézményrendszerét szétzüllesztő Fideszről, illetve az általa berendezett világról, ahol a demokratikus intézményrendszer keretei között működő hatalom maffiamódszerekkel, állami segédlettel terjeszkedik lefelé. Ebben a rendszerben az állam nem a maffia eszköze, hanem maga a maffia, amely az államhatalom teljes fegyvertárát beveti politikai és gazdasági érdekei érvényesítéséért. Akkor még sokan vitatták az új fogalmi megközelítés helyességét, amelynek kulcskategóriái a „szervezett felvilág”, a „maffiamódszereket alkalmazó állam” és a „politikai családtagok” voltak. A kritikusok ezeket a kategóriákat inkább metaforának, mintsem a rendszert leíró koherens fogalmi apparátus elemeinek tekintették. A Fidesz 2002-es választási bukása részben levette a napirendről a kérdést. 2010-ben azonban a kétharmados parlamenti többséggel jórészt megszűntek a hatalomgyakorlás intézményes korlátai. A párt után az állam is egyetlen személy fennhatósága alá került, aki azóta az engedelmességre kényszerítés Fideszen belül alkalmazott technikáit már a társadalom egészén alkalmazza.


Megjelenés ideje: 2013.11.28. - A felcsúti VIP páholy gyakorlatilag leképezi a mai magyar hatalmi rendszert -- ezt Magyar Bálint mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.