Benyújtották a számlát a bankoknak

Részletek

Készült: 2014. augusztus 08. péntek, 09:58

Print 

Találatok: 1495

Újabb, 700–900 milliárd forintos számlát nyújtott be a kormány a bankoknak. Bár ezt most nem a maga céljaira fordítja, mint a bankadót, hanem az ügyfelek kárpótlására, de szintén erőpozícióból teszi, hasonlóképpen a három éve megszavazott kedvezményes végtörlesztéshez. A júliusi devizahiteles törvény miatt így 2000 milliárd forint közelébe emelkedik a hitelválságot követően a magyar bankokra kirótt extrasarc.

A pluszteher különböző tételeit más és más indokkal rótták ki. Az eddigi 1200 milliárd forint háromnegyedét különadó és tranzakciós illeték formájában szedte be a kormány, különösebb indoklás nélkül, pusztán az adóbevételek növelése céljából. A hitelválság csak ürügyként szolgált, hiszen az eddig elvont különadóból szinte semmit sem fordítottak bankmentésre, és a jövőbeli esetleges csődökre sem tartalékoltak belőle. Az ilyen célt szolgáló bankszanálási mentőalap létesítésére is csak most hoztak törvényt, ám a kormány abba folyat át pénzt a válságadónak titulált, máig változatlan összegben szedett különadóból. Holott ebből egyetlen év alatt befolyik az a 130 milliárd forint, amennyit a bankoknak tíz év alatt kell betenniük a mentőalapba.

A Kúria határozatára hivatkozva most júliusban megalkotott „devizahiteles” törvény már nem az állam adóéhségét szándékozik csillapítani, hanem az árfolyamrés, valamint az egyoldalú szerződésmódosítások miatt károsult adósoknak nyújtat kompenzációt a bankokkal. A 2011-es végtörlesztési törvénnyel és az árfolyamgát intézményével előidézett mintegy 300 milliárd forintos banki veszteséget viszont most sem kívánja kompenzálni a kormány, holott a Kúria határozata értelmében a devizaadósok árfolyamvesztesége jogosan terhelte az adósokat.

Úgy látszik, a jogorvoslat csak egy irányban működik. A jogállam pedig sehogy, hiszen mind az árfolyamrés, mind az egyoldalú szerződésmódosítások okozta károkat visszamenőleges hatállyal, 2004 májusáig kell a bankoknak megtéríteniük. Holott a hitelintézeti törvény csak 2010-től írja elő, hogy a devizaalapú hitelek adósainak a mindenkori középárfolyamon kell teljesíteniük a törlesztést. Az általános szerződési feltételek „tisztességes” módosítás során követendő elveket pedig csak a Kúria 2012. évi határozata fogalmazta meg tételesen, és csak a 2014-től hatályos új hitelintézeti törvénybe épültek be.

Az MNB sem szívbajos akkor, ha a bankok rovására kell a kormány kedvében járnia, jóllehet az ő feladata a pénzügyi stabilitás őrzése volna, amit a hitelintézetek jogsértő kizsigerelése komolyan veszélyeztet. Az MNB-nek a fogyasztói kölcsönszerződéseknek az árfolyamrés semmissége miatti átszámításához adott iránymutatása abból indul ki, mintha már 2004. május 1-jétől érvényben lett volna a hivatalos jegybanki árfolyam alkalmazásának kötelezettsége, miközben pontosan tudja, hogy ez csak hat évvel később, 2010 őszén került be a hitelintézeti törvénybe. A „független” jegybank azonban úgy tesz, mintha semmi problémát nem látna abban, hogy a szerződéseket nem négy, hanem tíz évre visszamenőlegesen kell újraszámolni, holott ez többszörösére növeli az általa felügyelt bankszektor terheit...

Szerző: Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos tanácsadója

Teljes cikk: http://www.vg.hu/velemeny/benyujtottak-a-szamlat-a-bankoknak-432735

Kapcsolódó cikkek:

• Meglepetéseket tartogathat a devizahitel-elszámolás
  Egyes számítások szerint a bankoknak régóta tartozó ügyfelek tartozása akár nőhet is az új jegybanki metodika, a havonta történő tőkésítés okán. Az új elszámolási rend további kérdéseket is felvett - például visszamenőlegesen újraszámolandó lenne a bankadó.
• Devizahitelesek: a magyar hatóságok megszegték konzultációs kötelezettségüket az EKB szerint
  A devizahiteles mentőcsomagról szóló törvényjavaslatot elküldte a kormány véleményezésre az Európai Központi Bankhoz, de az ahhoz csatolt módosító indítványokat már nem, így arról már nem tudták kifejteni a véleményüket.
• A tűzzel játszunk: elszállhat a forint a devizahitelesek megmentésével
  Komoly forintgyengülés, jegybanki kamatemelés, és a devizatartalék megcsappanása lehet a devizahitelek forintosításából a Reuters szerint. Ráadásul az átváltás a legrosszabb időpontban fog megtörténni, amikor a Fed elzárja a pénzcsapot.

Elkészült a képlet a hitelek átszámolására - Közzététel: 2014. aug. 1. - Az ATV Start vendége Lovas Judit közgazdász, szerkesztő, azenpenzem.hu.

Barabás Gyula - Közzététel: 2014. aug. 2. - Nem lesz elég a bankok részéről a 900 milliárd forint, arra hogy rendezzék a devizahiteleket- mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Barabás Gyula. A Széchenyi Hitelszövetség elnöke elmondta, éppen most zajlanak az újraszámolások. Az élő szerződéseknél a törvény az MNB középárfolyamán kéri az elszámolást a felvétel pillanatától, így a korábbi tőketartozás csökken. Újra kell számolni a havi törlesztéseket, ezeket is visszamenőleg el kell számolni. Ami visszajár, azt majd havonta számítja be, és írja jóvá a bank. De Barabás szerint az árfolyamrésből adódó változás nem lesz túl nagy összeg: egy 10 millió forintos, 15 éves futamidejű kölcsönre számolva a törlesztőrészlet 129-ről 125 ezer forintra csökken majd, a tőketartozás pedig mintegy 2300 frankkal lesz kevesebb. Ez a bankrendszert 100 milliárd forinttal terheli. A már lezárt hitelekre is vonatkoznak a szabályok. Csak a végtörlesztők jelentenek kivételt, de a kettős árfolyam alkalmazása náluk is tisztességtelen volt, tehát abban az ügyben, egyénileg ők is bírósághoz fordulhatnak . A felmondott hiteleknél is van lehetőségük a bírósághoz fordulniuk a károsultaknak, még akkor is, ha már elárverezték a lakásukat, tette hozzá Barabás.

Gyenge forint: ezek lehetnek az okok - Közzététel: 2014. aug. 7. - Az elmúlt pár nap forintgyengülésének elsődleges oka a romló nemzetközi hangulat, folyamatosan esnek a nemzetközi tőzsdék - ezt Samu János mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

Luxusüdülőt vett a jegybank saját használatra? - Közzététel: 2014. aug. 8. - Az ATV Start vendége Pápa Levente gazdaságpolitikus, Együtt-PM.

 

• Előző
• Tovább