Hírek

TGM: A faji állam kialakulása

Dr. M. Erika elkövető (a gyulai bíró) nem rosszabb a magyarhoni keresztyén-úri középosztály szánalmas átlagánál, szegény, félrevezetett, megtévesztett asszony, akinek ezt a sötét ballépését majd el kell titkolnunk unokái elől.

A gyulai törvényszék elutasította pár újfasiszta paramilitáris szervezet föloszlatására irányuló ügyészségi indítványt. Az ítélet indoklásának szövegében is említi a bíró, hogy a helyi „gárdakapitány” (bandavezér) így foglalja össze hadainak világnézetét: „…úgy szaporodnak ezek a férgek [ti. a cigányok], mint a patkányok… El kell zavarnunk a rajtunk élősködő, horgas orrú érdekeket kiszolgáló, magyarpusztító, országromboló, hazaáruló bűnbandát a Kárpát-medencéből” [azaz a nyilasokon kívül mindenkit].

Az újfasiszta/neonáci rohamosztagok ún. menetelései (megfélemlítő fölvonulásai) a gyulai törvényszék szerint nem jelentenek nagy gondot:

„Megállapítható, hogy az alperes tagjai egyenruhában, menetoszopban, katonai vezényszóra felsorakozva indultak csoportokra szakadva járőrözni a település utcáin. Egy ilyen megnyilvánulás ugyanakkor a törvényszék álláspontja szerint jellegénél fogva, bár szorongást kelthet a helybeliekben, azonban maga a menetelés, nyilvános felvonulás jogát a gyülekezési jog garantálja.”

(Itt a bíróság nincs tekintettel a jogi precedensre, a Magyar Gárda betiltására.)

De a gyulai bíró nemcsak a kifejezési és gyülekezési szabadságot védi, hanem tartalmi kérdésekbe is belemegy, hogy az alperes indítékait mélyebben megérthesse:

„A »cigányság« mint kategória nem elsődlegesen faji alapon értelmezhető, hanem az ekként jelzett életformát követő, faji hovatartozástól függetlenül a lakosságnak egy elkülönült, a többségi társadalom hagyományos értékeit és a már hivatkozott jogszabályok által is védett értékeket semmibe vevő csoportjaként, akik egy bizonyos munkakerülő életforma, a magántulajdont, együttélési normákat nem tisztelő erkölcsi felfogás követői.”

Tehát a „cigány” erkölcsi (erkölcstelenségi) kategória, amely – habár nem értelmezhető faji alapon – mint etnonímia (azaz mint etnikai megnevezés) bizonyos erkölcsi tulajdonságokat implikál az adott etnikum körében: azaz faji alapon értelmez. A bíróság nem érzékenykedik, kíméletlenül rámutat a kellemetlen „tényekre”:

„Nem elhallgatható tény […] a cigány származásúaknak az elkövetői körben való viszonylag magas aránya. Ebből adódóan, bár a cigányok és a bűnelkövetők köre nem azonos […], az átfedések alapot adnak az anomáliák »cigánybűnözésként« való megfogalmazására.” Iustitia bekötött szeméről lecsúszott a kendő. A „menetelő” újfasiszta szervezetek a jog által – az általános vélelem szerint – ártatlannak, ráadásul megvédendő honpolgárnak tételezett lakossági csoportokat félemlítettek meg, amelyeknek a minősítése tekintetében az esetleges bűnügyi statisztikák nem mondanak (nem mondhatnak) semmit. Azonkívül a jog azt sem engedné meg, hogy bűnözőket vagy büntetett előéletű személyeket félemlítsenek meg, hiszen függetlenül az illetők jogi életrajzától, vannak elidegeníthetetlen jogaik, amelyek semmilyen körülmények között nem szűnnek, nem szűnhetnek meg.

A bíróság mindenféle jogi relevancia vagy tárgyi szükség nélkül adott hangot rasszista nézeteinek az ítélet indoklásában. Ezek a nézetek elterjedtek – újabban a balközép-balliberális publicisztika is úgy vélekedik, hogy az ilyesmit csak „a belvárosi megmondóemberek” (értsd: zsidó értelmiségiek) ellenzik „a fővárosi kultúrharc” keretében (idézet a Népszabadságból), amivel meghitt módon utalnak „a bűnös Budapest” bájosan fehér-különítményes metaforájára: ismétlem, az április 6-ai választások után mindezt nemcsak a szélsőjobboldali, hanem a balpolgári, „minőségi” napisajtóban, portálokon, blogokon olvashatjuk –, de amit magánemberek megengedhetnek maguknak, azt a magyar állam NEM. (Ezeket a magánembereket félfasisztává gyávult oktondiaknak tekinthetjük, de jogukat a visszataszító ostobaságaikhoz nem tagadjuk. Azt a divatos véleményüket, amely szerint az antirasszizmus, antietnicizmus, antinacionalizmus életismeret híján szűkölködő, ideológiailag megszállott, beszűkült tudatú, mereven utópista doktrinérek merő előítélete, amelyre rácáfol a gazdag, a diadalmas Élet, százötven éve ismerjük, és ugyanannyi ideje tartjuk berezelt, rosszhiszemű állatságnak.)

Teljes cikk: http://hvg.hu/velemeny/20140425_TGM_A_faji_allam_kialakulasa

Kapcsolódó cikkek:

  • Itt a Szebb Jövőért-ítélet
    Megszereztük és teljes egészében közzétesszük a Gyulai Törvényszéknek a Szebb Jövőért Egyesület feloszlatására irányuló ügyészi indítványt elutasító, nagy vihart kavart ítéletét. Tesszük mindezt elsősorban azért, hogy olvasóink ne csak másodlagos forrásból, egy-egy idézett mondat alapján tudjanak róla állást foglalni.

  • Mindenki cigány, aki bűnöző?
    ... Nem oszlatta fel a Magyar Gárda egyik utódszervezetének tartott Szebb Jövőért Egyesületet (SZJE) a Gyulai Törvényszék, mert szerinte például „a közterületen való séta” csak rendkívüli esetekben korlátozható, és a cigány telepeken történő masírozás nem tartozik ezek közé. Az ítélet által „hangulatkeltő”-nek minősített jogvédő szervezetek szerint a törvényszék határozata – amely például megállapítja, hogy „a cigányság nem faji kategória, hanem a munkakerülők és a magántulajdont nem tisztelők csoportja” – hemzseg az előítéletes kijelentésektől.


InfoRádió - Aréna - 2014.05.05. - Tamás Gáspár Miklós /1


InfoRádió - Aréna - 2014.05.05. - Tamás Gáspár Miklós /2


Megjelenés ideje: 2014 ápr. 10. - Arte-Doku: Aufmarsch der Populisten (Ausschnitt zu Ungarn) - Politik ohne Populismus -- das ist eine Illusion. Schon die großen Redner im antiken Griechenland versuchten rhetorisch geschickt das Volk für sich einzunehmen. Populismus kann aber auch gefährlich sein. In der EU hat die Krise radikalen Bewegungen Auftrieb verliehen. Die Dokumentation erforscht Strategien der euroskeptischen und rechtspopulistischen Parteien Europas.