- Részletek
-
Készült: 2014. április 02. szerda, 22:10
-
Találatok: 1744
Az ellenzéki szövetség szerint választási csalás gyanúját veti fel, hogy több billegő választókerületben is nőtt a szavazópolgárok száma az elmúlt két hónapban.
Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért politikusa szerdán sajtótájékoztatón azt mondta: miközben két hónap alatt 40 ezerrel csökkent a szavazópolgárok száma, a "voksturisták" - vagyis a másik lakcímre bejelentkezők - miatt 12 választókerületben többen szerepelnek a névjegyzékben.
Ezek zömében budapesti, kétesélyesnek számító körzetek, a fővárosi 2-es választókerületben (a XI. kerületben) például február eleje és március vége között 988-cal nőtt a bejelentettek száma - fűzte hozzá, azzal együtt, hogy ez demográfiai okokkal nem magyarázható.
A politikus azt mondta: valószínű, hogy az átjelentkezéseket a Fidesz szervezi azért, hogy "last minute szavazókkal" a maga irányába döntse el a billegő körzeteket.
Említett egy szintén visszaélést sejtető példát: a kisvárdai járásban fekvő Tornyospálca egyik átlagos házába több mint száz ember van bejelentve állandó lakosként a választói névjegyzék szerint. Emiatt a baloldali ellenzék helyi jelöltje a hatóságokhoz fordul.
Karácsony Gergely közölte: a szóban forgó választókerületekben aktivistáik ott lesznek az okmányirodák előtt, és nyomon követik, hogy hányan vesznek át lakcímkártyát akár a választás napján.
Bárándy Gergely MSZP-s képviselő arról beszélt: nemcsak választási csalásról, hanem bűncselekményről van szó, hiszen a fiktív lakcímre bejelentkezés közokirat-hamisítás. Erre hivatkozva az ellenzéki szövetség a megyei kormányhivatal-vezetőkhöz fordul, azt kérve, az okmányirodákban mindenkit tájékoztassanak erről, aki a választásokig másik lakcímre jelentkezik be.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 01. kedd, 23:53
-
Találatok: 5700
Az ellenzék nem érti, miből futja luxuséletre a fideszes politikusnak, és vagyonosodási eljárást kezdeményeztek ellene.
Időben leadta ugyan a2013-ra vonatkozó vagyonnyilatkozatát Rogán Antal, a főváros V. kerületének polgármestere, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, ám mára kiderült, alighanem kellett volna még dolgoznia a bevalláson. Erre utal legalábbis az, hogy az utóbbi másfél hétben többször is javítani kényszerült bevallását, ami az ellenzék szerint nehezen indokolható gazdagodásról, luxus életmódról árulkodik.
Rogán elsőként azt pontosította vagyonnyilatkozatában, hogy nem felerészben, hanem egyedüli, teljes tulajdonosa a 2009-ben vásárolt budai, 149 négyzetméteres lakásnak. A tévedést azzal magyarázta a vagyonnyilatkozatára írt indoklásában: „Az ingatlant házastársi közös vagyonnak tekintem, így valójában 50 százaléka a feleségem tulajdona. Az ingatlan-nyilvántartásban azonban 100 százalékban sajátként szerepel".
Bő egy héttel később aztán kiderült, hogy a 149 négyzetméteres lakás valójában nem is 149, hanem 185 négyzetméteres. Rogán indoklása szerint a télikert kialakítása miatt nőtt meg a lakás alapterülete. Ezzel a módosítással egy időben tett bejelentést a politikus arról, hogy egy teremgarázs és ahhoz tartozó tárolónak is a résztulajdonosa.
A javításokkal egy időben derült ki az is, hogy a Rogán család egy másik ingatlant is vásárolt a Pasa Park nevű lakóparkban. Ebben a lakásban Rogánnak nincs tulajdonrésze, csak feleségének: 52 százalékban birtokolja az ingatlant.
... Noha a Fidesz elintézte volna a történteket egy rövid közleménnyel, az ügy nem zárult le. Az ellenzék szerint ugyanis napról napra szaporodtak a megválaszolatlan kérdések.
/ Boda András
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 01. kedd, 14:09
-
Találatok: 2241
Oroszország és Magyarország aláírta a paksi atomerőmű bővítésére szánt mintegy 10 milliárd euró értékű állami hitelnyújtásról szóló kormányközi megállapodást – közölte a Vedomosztyi című orosz napilap kedden.
A lap Szergej Sztorcsak orosz pénzügyminiszter-helyettesnek az Interfax orosz hírügynökség számára hétfőn adott tájékoztatására hivatkozott. Az orosz kormány március 10-én hagyta jóvá a kormányközi megállapodás tervezetét és Dmitrij Medvegyev miniszterelnök utasítást adott több tárcának, valamint a Vnyesekonombanknak és a Roszatomnak, hogy folytassanak tárgyalásokat az egyezmény aláírásáról.
Március közepén Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár azt mondta, a kormány az országgyűlés elé fogja terjeszteni az új paksi blokkok építésével kapcsolatos hitelmegállapodást, miután azt az orosz kormány elfogadja. De nem terjesztették, aláírását is egy orosz lapból kellett megtudni.
Az oroszok után Lázár János is bejelentette a paksi hitel aláírását
Miután az oroszoktól már megtudtuk, Lázár János is bejelentette, hogy a kormány aláírta a tízmilliárd eurós hitelmegállapodást Oroszországgal. De azt is mondta, hogy a megállapodás csak akkor lép életbe, ha azt a parlament is elfogadja.
Dolgok, amiket az oroszoktól kell megtudnunk: aláírták a paksi hitelmegállapodást
Az orosz pénzügyminiszter-helyettes, Szergej Sztrocsak jelentette be, hogy aláírták a 10 milliárd eurós hitelt. Az orosz kormány már március 10-én jóváhagyta a hitelt, amiről Lázár János azt mondta, hogy a parlament elé fogják terjeszteni az aláírás előtt.
Bajnai: megint az orosz sajtóból tudtuk meg a paksi megállapodás aláírását
Az atv.hu tudósítójának beszámolója szerint a volt miniszterelnök elmondta, a nap híre, hogy megint az orosz sajtóból tudjuk meg, hogy a magyar kormány aláírta a hitelmegállapodást Moszkvával. Bajnai szerint érthetetlen, miért siet így Orbán Viktor, hiszen 4 nap van hátra a választásig. Miért kellett ezt a szerződést előtte aláírni- tette fel a kérdést.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. április 01. kedd, 08:10
-
Találatok: 1622
Magyarország európai összehasonlításban kiemelkedő exporttöbblete, s az ország ebből is következő jelentős nettó külföldi hitelnyújtása voltaképpen tükörképe a fizetési mérleg pénzügyi mérlegében regisztrált jókora hiánynak és a magánszektor, illetve az ország mérséklődő külső eladósodásának. E folyamatok hátterében a gazdaság lehangoló jövedelmi, fogyasztási és beruházási folyamatai állnak. Ezért indokolatlan egyfelől sikerként ünnepelni az exporttöbbletet, másfelől sajnálkozni a tőke kiáramlásán és az alacsony beruházási rátán. Beruházási fordulat nélkül sem az exportnövekedés fennmaradására, sem a gazdaság megélénkülésére nem lehet számítani, ám a beruházások remélhető emelkedése az import növekedésével jár, leapaszthatja az exporttöbbletet, ami viszont átmenetileg visszafogja a gazdasági növekedést.
Írásunk egy hamarosan megjelenő, részletes elemzés főbb megállapításait foglalja össze.
Felzárkózás és eladósodás - elakadás és adósság-leépülés
Az MNB becslése szerint 2013 első kilenc hónapjában Magyarország nettó külföldi hitelnyújtása - a nettó pénzügyi vagyon emelkedését befolyásoló tranzakciók egyenlege - a GDP 6-7%-a körül alakult. Mivel Magyarországon az állami és magánszektor kötelezettségei mintegy kétszeresen meghaladják követeléseinek nagyságát, a nettó pénzügyi vagyon emelkedése csak a nettó kötelezettség-állomány csökkenését jelentheti. Ez mindenképpen tőkekiáramlással jár. A külföldi kötelezettség-állomány elmúlt években tapasztalt leépülését, a tőke kiáramlását, az európai összehasonlításban jelentős GDP-arányos nettó külföldi hitelnyújtást és exporttöbbletet, a belföldi megtakarítás és felhalmozás egyenlegének számottevő növekedését, végül pedig a gazdaság stagnálását és a belföldi felhasználás, különösen a beruházások súlyos visszaesését makrogazdasági mérlegösszefüggések kötik össze egymással. A 2000-es évek elejétől 2008-ig tartó időszakra az állami és a magánszektor jövedelemarányos adósságának túlzott felhalmozódása nyomta rá a bélyegét, 2009 óta viszont a magánszektor eladósodásának erőteljes csökkenése vált meghatározóvá.
/ Halpern László - Oblath Gábor
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. március 31. hétfő, 02:19
-
Találatok: 1755
A szervezők szerint több mint 50 ezren vettek részt a Kormányváltók – március 15-én elmaradt – nagygyűlésén. Gyurcsány és Mesterházy a történelem szemétdombjára kívánja Orbán Viktort; Bajnai szerint a szavazófülke az a hely, ahol Orbán félhet.
"Akinek elege van az Orbán-rezsimből, jöjjön el március 30-án és mondjon rá hangos NEM-et, hogy április 6-án már IGEN-t is mondhassunk egy új korszakra!" – ezzel a felszólítással hirdették meg a március 15-én a rossz időjárás miatt lemondott nagygyűlésüket a Kormányváltók.
A meghirdetett program szerint beszédet mondanak Kónya Péter, az Együtt–PM társelnöke, Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke, Szabó Tímea, az Együtt–PM Szövetség társelnöke, Bajnai Gordon, az Együtt-PM Szövetség vezetője és Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölt, a Magyar Szocialista Párt elnöke.
Kónya döntött és büszke rá
Míg Orbánék 2012 januárjában bent ünnepelték az Operaházban az új alkotmányukat, mi kint a hidegben tüntettünk – kezdte beszédét Kónya Péter, a Szolidaritás elnöke. Akkor csak elképzeléseink voltak, milyen lesz Orbánék birodalma, azóta tudjuk – mondta, és hozzátette: akkor még csak reménykedtek az ellenzéki összefogásban, amely mára valósággá vált...
Gyurcsány oda küldené Orbánt, ahová való
Azért jöttünk itt össze, hogy megüzenjük Magyarországnak, hogy él a magyar szabadság és él a magyar demokrácia; hogy erőt és hitet adjunk minden magyarnak, hogy a magyar szabadság nem eladó, nem adjuk a miniszterelnöknek, a pártjának, mert tartozunk magunknak, unokáinknak – kezdte beszédét Gyurcsány Ferenc. A DK vezetőjének megfogalmazása szerint "oda fogjuk küldeni Orbán Viktort, ahová való: a politika és a történelem szemétdombjára"...
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. március 30. vasárnap, 06:36
-
Találatok: 1826
Mit nem adnék érte, ha április 6-ika - egy unalmas vasárnap lenne csupán. Ha a törvényhozási választások tétje alig lenne nagyobb, mint hogy ki nyeri a Bajnokok Ligáját. Ha az ország alkotmánya széles konszenzust élvezne, a demokratikus értékeket pedig a honi politikai élet minden szereplője tiszteletben tartaná. A pártok között lennének persze viták, de ezek megmaradnának bizonyos hangsúlyeltolódások szintjén. A hatalomért vetélkedők egyetértenének abban, hogy kívánatos a piacgazdaság és a jogállam védelme, s az euroatlanti tömbhöz való tartozásunk szükségességét sem vonná senki sem kétségbe. Így működik ez minden normális európai országban, illetve így működött nálunk is egy rövidke kegyelmi állapot idején.
Néha magam sem értem, a demokratikus ellenzék miért nem bojkottálja a de facto tisztességtelen parlamenti választást néhány hét múlva. Hogyan lehet egy olyan választási rendszer keretei között ringbe szállni, amelynek szabályait a Fidesz az utolsó betűig úgy alkotta meg, hogy saját esélyeit nagymértékben növelje, a választókerületek határainak átszabásától kezdve a külföldön dolgozó magyar állampolgárok szavazati jogának korlátozásáig? Versenyre lehet-e kelni egy olyan kormánypárttal, amelynek világos és számon kérhető programja nincs, melynek vezetője, okulva korábbi keserves tapasztalataiból, nem meri vállalni a nyilvános vitát legfőbb kihívójával? A Fidesz igencsak megsínylené egy esetleges ellenzéki bojkott következményeit. A magyarországi választások eredményét a demokratikus világ egyöntetűen elutasítaná, ahogyan a krími referendumot is törvénytelennek tartja. Orbán mozgástere egy lényegében illegitim kormány élén csaknem a nullára csökkenne.
Hogy a kormányváltó szövetség miért próbálja meg mégis a lehetetlent, azt alighanem Gyurcsány Ferenc március 15-ikén elhangzott szavaiból hámozhatjuk ki. Tudniillik Orbán Viktor Magyarországa már régen nem a normalitás szabályai szerint működik.
/ Beck Tamás
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. március 29. szombat, 11:15
-
Találatok: 1656
Ahogy arról az előző részben már írtunk, a 2014-es választásokon minden szempontból jobbra lejt a pálya: bár a választási regisztráció elbukott az Alkotmánybíróságon, a Fidesznek jó pár egyéb terve volt még a tarsolyában. A választási rendszer immár a győztest kompenzálja. Választójogot kaptak a (többségében jobbra szavazó) határon túliak, miközben a magyar lakhellyel rendelkező több százezer külföldi magyar hozzájuk képest csak óriási nehézségek árán szavazhat. A kisebb parlament miatt növekedni fog az egyéni mandátumok aránya az országgyűlés mandátumaiban, az egyéni választókerületeket viszont úgy szabta át a Fidesz, hogy az új határok mindenütt a kormánypártnak kedvezzenek.
A kampányt kiszervezték baráti "civilszervezeteknek", akik közpénzből folyatják a kormányzati propagandát. A pártok médiamegjelenését korlátozták, a közszolgálati médiát lényegében propagandagyárrá silányították. Az óriásplakátolási szabályokat szigorították (de csak a pártok esetében, a kormány és civil szervezetek bárhol hirdethetnek).
A kormány is beszállt a kampányba, 1000 milliárdot ígértek a kormányzati vezetők különböző rendezvényeken az elmúlt hónapokban. A Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság vezetését is lényegében átvette a kétharmad. A protest szavazatok elaprózását pedig kis bizniszpártok felélesztésével oldották meg, ami 7,635 milliárd forintjába került a költségvetésnek.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a Fidesz nem legyőzhető, de azt igen, hogy sokkal nehezebben: mivel a kormánypárt messze a legerősebb párt, az új rendszer alapján nem lesz elég, ha az ellenzék összes pártjainak összeadott eredménye erősebb a Fideszénél.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. március 28. péntek, 21:19
-
Találatok: 1623
A második Orbán-kormány egyik legfontosabb, önigazoló állítása, hogy 2010-ben az államcsődből rántották vissza Magyarországot - minden későbbi intézkedésüket ez legitimálja. Az archívumokban kutattunk: igaz-e ez az állítás?
Kósa Lajos és Szijjártó Péter voltak azon, akik nem néhány hónappal a 2010-es kormányváltást követően több fórumon is kijelentették: Magyarország, az éppen akkor részleges csődöt jelentő Görögországhoz hasonlóan, a pénzügyi összeomlás határán billeg. A pénzpiacok a hír hallatára azonnal reagáltak: mélybe taszították a forint-euró keresztárfolyamot. A magyar fizetőeszköz pillanatnyi romlása ahhoz is elegendő volt, hogy a nyár elején számolt államadósság-ráta a sem ez előtt, sem ezt követően nem látott, 85,5 százalékos szintre ugorjon. (Ezt a magasságot most először közelítette meg a ráta machináció nélkül. Bár pontos adatok még nincsenek az idei első negyedév végéről, de szakértői számítások szerint most is 85 százalék körüli a szint.)
Amikor az államcsőd-közeli helyzetet már külső szemlélő, adott esetben a lakosság is meg tudja ítélni, régen rossz a helyzet. A kormányváltáskor ezért is lepett meg mindenkit a bejelentés, hiszen semmi nem utalt arra, hogy a Bajnai Gordon nevével fémjelzett 2009-es válságkezelés ne hozta volna meg az eredményét.
Mivel mindenkét politikai oldal saját érdekeinek megfelelően kommunikál a négy évvel ezelőtti helyzetről, inkább a szakemberek véleményére koncentráltunk, valamint azokéra, akiknek a mindennapi megélhetése függ egy-egy ország gazdasági helyzetének pontos megítélésétől.
A csőd-közeli állapot egyik, nemzetközileg elfogadott mérőszáma az úgynevezett CDS-felár. A CDS az állampapírokra kötött biztosítást jelenti, vagyis: ha egy adott ország CDS-mutatója 50, akkor egymillió euró értékű állampapír-mennyiségre 50 ezer eurós éves díjjal köthet biztosítást államcsőd ellen.
/ trencséni
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. március 27. csütörtök, 22:37
-
Találatok: 1711
Korábban N. úr néven emlegetett forrásunk, azaz dr. Vancsura István, a NAV volt főosztályvezetője a nyilvánosság elé állt – ma Horváth Andrással közösen tartott közös sajtótájékoztatóján ismertette azokat a szervezeten belüli vezetői lépéseket és intézkedéseket, amelyek végül a távozásához vezettek. Vancsura 2011. nyarán hagyta el az adóhivatalt, miután ő és közvetlen felettesei hiába próbálták megakadályozni a központosított ellenőrzési rendszer, illetve a Kiemelt Ügyek Igazgatóságának szétverését.
Vancsura beszámolója számos ponton alátámasztja Horváth András állításait az egyes adózókkal kapcsolatos kivételezett eljárásról – tanúként ezt el is mondta az ügyészségen a Horváth András feljelentése nyomán indult eljárásban. Ezzel együtt is, a két volt NAV-dolgozó alapvetően nem ugyanarról beszél: Horváth saját közvetlen tapasztalataira hivatkozva azt állítja, hogy az adóhatóság évente ezer milliárdos nagyságrendben enged ki áfa-bevételeket azzal, hogy bizonyos kedvezményezett cégeket és tulajdonosokat nem vizsgálnak, illetve nem engednek vizsgálni.
Vancsura István viszont a központosított ellenőrzésen dolgozó középvezetőként azt volt kénytelen végignézni, ahogy a NAV kiemelt ügyekért és adózókért felelős felső vezetői 2010 őszétől kezdődően fokozatosan szétverik azt a korszerű módszertannal és szervezeti struktúrában felépített ellenőrzési rendszert, amely képes lehetett volna eredményesen felvenni a harcot hálózatos áfa-csalásra specializálódott bűnözői körökkel.
A volt főosztályvezető név szerint is említette Somos Katalin főigazgatót, Rákosa Melinda főigazgató-helyettest és Kedves Lászlóné kockázatelemzési főosztályvezetőt. Vancsura azt állítja, több, a központosított ellenőrzés hatékonyságát javítani próbáló javaslatot is eljuttatott Csillag Dezsőnéhez, a NAV elnökhelyetteséhez, de ezekre választ nem kapott. Hasonlóképp járt a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékeseivel, végül államtitkárával is, akiknél jelezni próbálta az adóhivatalban folyó törvénytelenségeket.
Bővebben ...
Az ellenzéki szövetség szerint választási csalás gyanúját veti fel, hogy több billegő választókerületben is nőtt a szavazópolgárok száma az elmúlt két hónapban.
