POFÁRA TÖRTÉNŐ ESÉS

Részletek

Készült: 2014. június 28. szombat, 19:33

Print 

Találatok: 1583

Felöltötte harci rosszmodorát, felcsatolta sportszárát, zsebrevágta azt a két dolgos kezét (Szent Jobb és Szent Bal – kanyarba se vagy Szentpisti!) – csatába indult, legyakni Brüsszelt Viktor, Isten Bunkaja. Elemében volt, hiszen számára a harc maga az élet, ő kora gyermekkorától erre szocializálódott, már a kőbölcsőben is, melyet gondos édesapja faragott a kis Vityesznek a fejével próbálta széttörni a korlátokat, ettől lett az orra is csámpás, de sajnos nem sikerült, a maradandó károsodás nem a kőbölcsőben keletkezett.

Hogy miből gondolja, hogy neki állandóan széllel szemben kell megpróbálnia pisilni, az maga a nagy talány, hiszen már kötésig jár a kudarcokban.
Gondolom, hogy itthon ő fújja a passzátszelet, ebből arra a következtetésre jutott, hogy a nemzetközi színtéren is neki kell meghatároznia a követendő magatartásokat.
Minden jel szerint tévedett, pedig csókot lehelt az angol miniszterelnök ánuszrózsájára, beszippantva annak bódító illatát, és mégis.
Illetve mégsem, mert elszabta a dolgot, rosszul mérte fel az erőviszonyokat.

Azt gondolta, hogy David Cameron olyan erős az Unióban, mint ő Magyarországon, de megdöbbentő módon ez a vélekedése nem jött be, Cameron egyedül maradt, mint Don Quijote, így Sancho Panzára sem várt valami nagy diadal a szélmalom tövében.
Ő azt hiszi, hogy az Unió ellen harcol, de téved – ő a történelemmel folytat éppen vesztes csatát, hogy a csatában betöltött szerepét most hadd ne cizelláljam, mindenesetre nem ő a hadak vezére, de még csak annak sisakhordozója sem.

Az alapvita ugyanis arról szól, hogy merre tartson az Unió.
Két verzió van, az egyik államok laza szövetsége, a másik út egy Európai Egyesült Államok felé vezet.
A Nemzet Pucája az első felfogást támogatja, az ő Uniós modellje szerint az Unió szedje be a tagországoktól a pénzeket, majd ossza vissza - legfőképpen Magyarországnak, de a pénzek elköltésébe ne szóljon bele, ne ellenőrizzen semmit és legfőképpen ne pofázzon bele abba, hogy ő mit csinál bánatos népével, vagy mit nem.

Neki mindegy, hogy mi lesz Európával, vagy mi lesz ötven, vagy száz év múlva, ő az utódokról már gondoskodott, a többi meg harcoljon meg a napi betevőért, kit érdekel.
Hogy közben a világ megváltozott, az nem érdekes, az a világ baja, harcoljon meg a világ is az életbenmaradásért – végtére is nem juthat mindenkinek libacomb, van akinek meg kell elégednie a püspökfalatjával.

A világ persze közben napról-napra változik, Kína gigászi teljesítményekkel már a világ vezető hatalmának szerepére tör, a Hold meghódításán dolgozik, emellett Amerika el van neki adósodva nyakig.
De feljövőben van India is, mely a világ legnépesebb országa lesz a század végére, és lehet ugyan tízmilliós, matyómintás, árvalányhajas falunkból legyinteni, hogy a sok kis sárga, meg az a rengeteg cigány, de ne felejtsük: Kína mára a legfejlettebb haditechnika birtokosa, India pedig informatikai nagyhatalom.
Vezérünk ugyan most legyőzte a hazai Kínát, becsukatta a Négy Tigris nevű piacot, de Kínát bezáratnia nehezebb feladat lesz.

Európa vezetői és közötte van egy óriási különbség: a többiek éreznek némi felelősséget népükért, míg ő csak a saját érdekeit nézi.
Így van ez, akármerre is nézünk, lásd a stadionépítések ügyét, a paksi bővítést, a termőföldek körüli cirkuszokat, a dohánymaffiát, a borászatokat – mindenhol az ő strómanjai vannak pozícióban és ők fosztogatják szorgalmasan az országot, melynek bamba népe még mindig a kommunistákat szidja.

Teljes cikk: http://www.pupublogja.hu/2014/06/pofara-torteno-eses.html

Kapcsolódó cikkek:

• Borban az orbáni igazság: ha alkoholt iszunk, nem beszélünk
  Orbán Viktor erőfeszítései ellenére 26:2 arányban Jean-Claude Junckert jelölték az EB élére a tegnapi brüsszeli csúcson. Amellett, hogy tudomásul vettem: ez által Magyarország luxemburgi gyarmattá vált, én személy szerint nem várok semmiféle magyarázkodást a miniszterelnök úrtól azzal kapcsolatban, hogy a nyilvánvaló európai presztízsveszteség és elszigetelődés hogyan értelmezhető mégis a házi pálinkafőzés és a rezsicsökkentés diadalaként.
• A szavát tartó Viktor
  ... A “Csemegét” hagytam a végire! Mer’ ugyi azzal köll befejezni ezt a rizsaágyús, parasztvakítós népetetést! - Aszonta ugyanis A Viktor, hogy ő egy “szavatartó ember“, s már csak ézér’ se hagyhatja az EB élére megválasztatni azt Lukszemburgi Pasat. Azt, aki csakis a bajt csináta nekünk azzal, hogy mindenütt keresztbe tett Agyarországnak. Ráadásul esztendőkön keresztül és szándékosan és rosszindulattal. Igaz ugyan, hogy ez a heroikus kűzdelme lényegében kudarcra ítéltetett, hiszen “valószínűleg nagy többséggel meg fogják választanai az EB új elnökének Jean-Claude Junckert“, de ő ezt akkor sem fogja támogatni! Hogy miért? Mert ő ezt “megígérte a választóinak”, s így most már nem tehet semmi. Ugyanis ez szintén “elvi kérdés“! - Igaz ugyan, hogy a “Választói” ezen ígéretéről mindössze alig több, mint egy hete értesülhettek. Közülük is pedig csak azok, akik olvasták a német bulvárlapnak, a “Bild“-nek adott interjúját. Ámde rossz az, aki rosszra gondol, ráadásul jobb későn, mint soha! Ugyi?! - Hát ilyen ez a Szavatartó Viktor! Könnyekig meg vagyok hatódva!

Boros Tamás - Közzététel: 2014. jún. 28. - A Magyar nemzeti érdek nehezen elképzelhető, mert tíz millió embernek nagyon különbözőek az érdekei, ezért nem is értem a kategóriát. -- ezt Boros tamás mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Olyat el tudok képzelni, tette hozzá, hogy ideológiailag nem stimmel. Azt el tudom képzelni, hogy Junker azért politizál, hogy az integráció tovább mélyüljön, és ez Orbánnak nem tetszik, hiszen Orbánnak, és a kormánynak az érdeke, hogy egy gyenge unió legyen. A Policy Solutions igazgatója szerint az ellenzés stratégiájának a legnagyobb hibája az volt, hogy nem volt ellenjelölt. A másik lehet, hogy a jövőre nézve hivatkozási alap lesz, ha szembe kerül a Bizottsággal, hogy lám ezért nem akartuk, hogy ő legyen az elnök. Az mindenesetre jól látszik, hogy Orbán továbbra sem tudja meghatározni, hogy merre menjen Európa, az Orbán-kormány továbbra is elszigetelődött.

 

• Előző
• Tovább