- Részletek
-
Készült: 2014. február 22. szombat, 18:01
-
Találatok: 1496
Úgy látszik, a fideszes többségű önkormányzatoknál már csak az a divat, hogy mini fesztivállal ünneplik meg, ha az állambácsi elviszi a saját hibájukból létrejött adósságokat. Tavaly a pécsi városvezetés tartott fiesztát a Suez-per hárommilliárdos összegének átvállalása miatt, most pedig a siklósi önkormányzat örömködik egyet az adósság eltüntetése okán.
"Most múlik pontosan..." címmel rendez össznépi koccintást Siklós önkormányzata február utolsó napján este öttől. Az ünnepi örömködéssel nem a farsangi időszaknak, hanem az önkormányzati adósság átvállalásának adóznak egyet, hogy a település deficitjét lenullázza az állam.
A nagy eseményen a Siklósi Közoktatási Intézmény művészeti csoportjai, Janicsák Veca és a Nihil Chips lépnek fel, vendégként pedig a szervező önkormányzat a város polgármesterét és Tiffán Zsolt megyei önkormányzati elnököt (Fidesz megyei elnök, választókerületi jelölt, főborász, stb.) hívták meg. A bulin minden siklósit vendégül látnak egy pohár siklósi borra - ez a villányi borász Tiffánnak biztos nagyon jól fog esni.
... Hasonló bulira már volt példa a megyében, igaz, akkor nem az önkormányzati adósságot ünnepeltették meg. Tavaly május elején, az Anyák napjára szervezett rá egy mini-dzsemborit a pécsi önkormányzat, az apropót pedig a Suez-per adta.
Akkor a Víz Ünnepe néven szervezett kis tettyei fesztiválon Páva Zsolt amiatt örömködött, hogy a Pécsi Vízmű 2009-es elfoglalása után, anyagi kompenzációként kiszabott hárommilliárd forintot nem az önkormányzat, hanem a kormány fizette ki.
/ GaTa
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. február 21. péntek, 21:13
-
Találatok: 1733
A miniszterelnök remek kérdéseket kapott, és frappáns válaszokat adott a 24 Órának. Az interjúból többek között az is kiderül, hogy magyarok vagyunk, és a magyaroknak rengeteg ötlete van. Esztergomban van valami a levegőben.
Kezdjük azzal, hogy Orbán Viktorral normális interjút készíteni nem lehet. Az Index már jó ideje próbálkozik vele, de sosem áll kötélnek, így marad egy-két gerillakérdés valami külső helyszínen, amire a Miniszterelnök Úr vagy válaszol, vagy nem, vagy nem érti a kérdést.
De hála az égnek vannak olyan baráti lapok, amelyeknek szívesen nyilatkozik, és persze a közrádió, ahol rendszeresen szerepel, de most, hogy kampány van, a megyei újságok felé is nyitottabb. A 24 Órának mindenesetre most nyilatkozott, óriási megtiszteltetés. Aki sarokba szorítós, belekérdezős interjút remél, ki kell, hogy ábrándítsuk. Ennek ellenére az interjú mégis remek, mi több, zseniális, elsősorban Orbán Viktor válaszai miatt, de a kérdések is frappánsan óvatosak.
A cím (Orbán: A legnagyobb sikertörténet Tatabányáé) már önmagáért beszél, és előrevetíti, hogy most csupa jó dologról lesz szó, ami pedig nem olyan jó, idővel az is jó lesz. Érdemes az egész interjút végigolvasni, de azért kedvcsinálónak álljon itt egy-egy kérdés és az arra adott válasz.
Kérdés: Napi 14 ezer ingázó számára fontos kérdés a Budapest-Esztergom vasútvonal felújítása. Ennek eredetileg 2014 tavaszáig kellett volna elkészülnie, sokkal kisebb költséggel. Mi okozza a legalább fél éves csúszást és a milliárdos költségnövekményt?
Orbán Viktor: Az oka röviden annyi, hogy magyarok vagyunk és rengeteg ötletünk van. (Aztán kifejti, hogy a kisajátítások miatt csúszik a projekt.)
/ Dezső András
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. február 20. csütörtök, 23:20
-
Találatok: 2168
A pontosság a királyok erénye – tartja a mondás, amit a magyar kormányzó szíves figyelmébe ajánlunk, mielőtt beköltözne a Sándor palotába. A Felcsútról érkezett miniszterelnök rendre megváratja a külföldi vendégeit, tárgyaló partnereit vagy az éppen aktuális lázító beszédére váró híveinek százezreit. Félórákat szokott késni, – úgy képzeli – ezzel is jelzi a saját nagyságát. Így történt most is a Mazsihisznek írt levele esetében, amit egy hét késéssel sikerült csak lediktálnia a titkárnőjének. Bár erre a levélre nem volt miért izgatottan várni, hiszen nem kellett túl nagy jóstehetség ahhoz, hogy előre megmondjuk, mi lesz benne:
s e m m i .
... A kormányzó által gyakran alkalmazott időhúzásos módszert tükrözi a Mazsihisznek írt válasza. A biztonság kedvéért elővettük a felcsúti politikus bölcsességeinek gyűjteményéből az ide vágó passzust:
„ne azt figyeljék, amit mondok, hanem azt, amit teszek”.
Tehát mit tesz? A Magyar Közlönyben szerdán megjelent kormányhatározata szerint „a kabinet március 19-éről május végére módosította a német megszállás áldozatainak tiszteletére állítandó emlékmű megvalósításának határidejét”.
A másik két kardinális kérdésre, amelyek ellen a zsidó szervezet tiltakozott, még véletlenül sem tért ki. Vagyis nem állt el a szándékaitól, csupán elhalasztotta azokat a választás utánra. Erre érdemes odafigyelnie a Mazsihisznek is! A világ minden kincséért se higgyék azt, hogy a kormányzó meghátrálna vagy visszakozna tervei megvalósításában.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. február 19. szerda, 23:17
-
Találatok: 1752
A viccpártok sikere tagadhatatlan, Skandináviában megállíthatatlannak tűnnek, de igazi terepük a posztszovjet térség. A magyarországi viccpárt kétharmaddal kormányozza az országot, és a folytatásra készül. Kabalafigurája a kétméteres bohóc, aki válogatás nélkül bárkit megtámad, ha ellenzékinek látszik, esetleg ellenzékiként viselkedik. A párt kampánya egyrészt villámtréfákra épül (Magyarország jobban teljesít), másrészt pedig abszurd-dadaista performenszokra („sose mondd egy szökőkútnak, hogy nem iszol a vizéből, ha egy bölcs kínainak mindegy, hogy a macskája fekete vagy fehér”).
Sírva vigadunk, bár talán kicsit többet sírunk, mint vigadunk. Ücsörgünk a Kárpát-kelepcében, és ha felállunk, akkor dísztermeket dekorálunk, mert kampány van, és ha vacakul rakjuk fel a szerpentint az ablakkeretre, holnap már nem hívnak. Sej, vidám a közmunkás élete. Közmunkahadának a lépte dobog. Horthy Miklós közmunkása vagyok ééééén. A házilag főzött pálinka bűze lengi be a paloták nyirkos alagsorát, ahol 3D-ben nézik Erdély visszacsatolását az urak. Atlantisz arisztokratái. Soha ne mondd a szökőkútnak, hogy nem fogod ellopni. A kertben márvány nimfácskák és szomorú angyalok tartják a sebzett Magyarország (nagy) meggyötört testét (bronz). EBESZ-(Organization for Security and Co-operation in Europe, OSCE)-megfigyelők jönnek az országgyűlési választásokra, de ne reménykedjetek, drága barátaim, mert nem őrködni, megfigyelni és szankcionálni érkeznek, hanem röhögni, mivel híre ment, hogy lakik itt egy birka nép, és velük mindent meg lehet csinálni. Most éppen úgy tesznek, mintha választások lennének. Tribünöket építenek majd, és onnan nézik az európaiak, amerikaiak és az érdeklődő ázsiaiak, hogy milyen hülyék vagyunk, mi meg mosolyogva visszaintegetünk és vonulunk előttük a semmibe.
Szép hagyományunk a tudatlanság.
... A magyar kormány tevékenysége leginkább ahhoz a kültelki stílushoz mérhető, amikor a sutyerák odalopakodik cigit lejmolni, aztán ha gyöngeséget érez, simán kirabol, de ha felemeled a hangod, megalázkodva hálálkodik és bocsánatot kér, hogy egyáltalán létezik.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. február 18. kedd, 21:34
-
Találatok: 1442
Orbán Viktor évértékelő beszédét föllőtte a bibliai képek, mítikus küzdelmeket vívó héroszok világmagyarázat-sztratoszférájába, és eléggé vigyázott arra, hogy konkrét adatot, állítást vagy eredményt véletlenül se említsen, csak amúgy szimbolikusan. Nem dobta be azokat az érezhetően legfölső pártszinten kimunkált szólamokat, amelyeket bőkezűen szórtak az elmúlt hetekben mindenféle fórumokon, raktár- és budiajtóavatókon erre rendszeresített emberei: Szíjjártó Péter főleg, de néha maga a miniszterelnök is, például Kínában, ahol már az EU növekedési motorjaként mutatta be az országot. Ezt azért nem tudja nem körberöhögni az, aki ismeri a térség valós gazdasági helyzetét és számait. Ezeken a szeánszokon a leggyakoribb és elég nyilvánvalóan nem igaz állítások:
- Magyarország Európa (ipari) termelési központjává vált.
- A magyar gazdasági növekedés stabil és fenntartható, üteme gyorsul.
- A kormány intézkedéseinek köszönhetően javult az ország versenyképessége.
Milyen termelési központ?
Magyarország nem vált semmiféle termelési központtá. Körülbelül ugyanazokkal a kapcitásokkal termel, mint öt vagy tíz éve. A kormány meghirdetetett valamilyen újraiparosítási programot, ami nagyjából ezen a szólamszinten ki is fulladt, a legnagyobb részt multicégek tulajdonolta exportképes, korszerű magyar ipar meg tette a dolgát: amikor tudott exportálni (volt vásárló az Unióban, Németországban vagy másutt), akkor exportált. Ami jelentős ipari kapacitás létesült az országban az elmúlt négy évben – Mercedes-gyár, Audi-bővítés – azt még az előző kormányok tárgyalták le, Orbánékra kábé a szalagátvágás maradt. Ezeken kívül szinte semmi. A magyar ipar nem lendült előre látványosan, nem termeli nagyobb hányadát a GDP-nek, mint korábban (Szíjjártó például ezt állította néhány hete egy tatabányai avatáson).
Nem hogy nem lettünk termelési központ, de a beruházások szinje rekordalacsonyra esett az utóbbi három évben.
Olyan alacsonyra, hogy a cégek az eszközeik elhasználódását (amortizációt) sem pótolták vissza, tehát a termelési potenciál nem hogy nem nőtt, de csökkent.
/ Uj Péter – Kerner Zsolt
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. február 18. kedd, 11:17
-
Találatok: 1455
A választási rendszer teljes átalakítása – csakúgy mint a korábbi konszenzuson alapuló alkotmányos keretek felrúgása – egy jól végiggondolt, előre eltervezett hatalomkoncepció terméke – állítja Szoboszlai György ügyvéd, politológus, az Országos Választási Bizottság egykori tagja.
– Múlt szombaton kezdetét vette a hivatalos választási kampány, hétfőn pedig élesbe fordult a küzdelem: a jelöltek megkezdhetik az aláírásgyűjtést. De milyen feltételek mellett vágunk neki a 2014-es parlamenti választásnak?
– Ha a 2010 óta eltelt időszakot értékeljük, nyilvánvaló, hogy az addig kényes egyensúlyban levő politikai rendszer egy központosító hatalom foglyává, a parlamentarizmus pedig egy pártoligarchia hitbizományává vált. Ennek a tekintélyuralmi rendszernek a kereteit adja meg az egyoldalúan, antidemokratikus módon megalkotott és elfogadott alaptörvény, ami a kettészakadt társadalom egyik felének a saját alkotmánya, sokak számára viszont csak egy felülről rájuk oktrojált alapnorma, ami legális ugyan, de illegitim. Ezt az időszakot a hatalom végletes centralizálása, a gazdasági javak ellenőrizetlen és egyoldalú osztogatása, a magántulajdon védelmének állami közreműködéssel történt felszámolása, a jogállam szisztematikus leépítése és egy avítt ideológia megjelenése jellemzi. Egy történelmileg leszerepelt állameszme siralmas feltámasztási kísérletének vagyunk nemcsak tanúi, hanem elszenvedői is olyan körülmények között, amikor az eszmék áramlásának plurális csatornái helyébe központilag vezérelt, lebutított médiahatalom lépett, a szabad nyilvánosság pedig a szűk elitek kiváltságos szigeteire korlátozódik, és a népesség töredékét képes elérni, miközben a közmédia olyan mértékben manipulált, ami már-már a korai ötvenes éveket idézi. Csakis ebben a perspektívában érdemes a választások jogi és politikai környezetével foglalkozni, mert az eltorzított intézményi keretek hatásai így kerülnek valósághű megvilágításba.
– Pontosan mire is gondol?
– A Fidesz totális hatalom kiépítésére irányuló törekvéseinek minden elemét most nem tudjuk felemlíteni, a csomópontokra azonban utalnunk kell.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. február 17. hétfő, 23:54
-
Találatok: 1989
Csak azért mérséklődött némileg az államadósság, mert a kormány átmenetileg drasztikusan csökkentette a jegybanki betétszámláján vezetett összeget. E nélkül jóval nagyobb államadósságággal zárta volna az államháztartás a 2013-as évet. Nagy segítséget jelentett a szilveszteri rekorderős forintárfolyam is.
A 2013-as év végére 79 százalékra csökkent a GDP-arányos államadósság az egy évvel korábbi 79,8, illetve a szeptemberi végi 80,2 százalék százalékról.
Az államadósság mérséklődésében a költségvetési folyamatokon kívül ugyanakkor jelentős szerepet játszott, hogy a kormány átmenetileg drasztikusan csökkentette az MNB-s számláján vezetett összeget: míg november utolsó napján a Kincstári Egységes Számla (KESZ) összege 1623 milliárd forint volt, addig ez az év utolsó napjára hirtelen 752 milliárd forintra zsugorodott. Mindez azt jelenti, hogy egy hónap alatt közel 900 milliárd forintnyi likviditásról mondott le a kormány. E nélkül a GDP-arányos államadósság az év végén 82 százalék lett volna. Az intézkedés átmeneti jellegét jelzi, hogy a KESZ-számlán szereplő összeg a válság kitörése óta nem volt ilyen alacsony, illetve hogy január végére ismét 1305 milliárd forintra emelkedett.
A Kincstári Egységes Számla (KESZ) összege milliárd forintban a hónap utolsó napján
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. február 16. vasárnap, 17:14
-
Találatok: 1681
Több mint egy évtizede nem produkált olyan jó eredményeket a magyar gazdaság, mint ma - mondta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Budapesten, a Millenáris Teátrumban tartott évértékelő beszédében.
A posztkommunista rendszer húsz év alatt nem tudta bizonyítani fölényét a régivel szemben, ezért az embereknél "betelt a pohár", második rendszerváltásra volt szükség. A magyarokat új nemzeti és politikai közösséggé kellett szervezni, ezért volt szükség új alaptörvényre, az ország szuverenitását helyre kellett állítani, rendet kellett teremteni, és új, igazságosabb közteherviselést biztosító megállapodást kellett kötni az emberekkel – magyarázta Orbán Viktor. Mint mondta, kormányának legfőbb célja a közösség megerősítése volt, mert a sikeres Magyarország záloga az erős állam és a cselekvőképes kormány.
Magyarországon negyven év után először csökken a rezsi, emellett nő a foglalkoztatottság és a minimálbér, évtizedek óta nem volt ilyen alacsony az infláció, bővül a gazdaság, a kormány megvédi, sőt növeli a nyugdíjak értékét, és évek óta három százalék alatti a költségvetés hiánya - sorolta az eredményeket a kormányfő. Orbán Viktor kitért a 2010-es választási győzelmükre is, amelyet úgy jellemzett, hogy 2010-ben valójában rendszerváltás történt, húsz év alatt a második.
A miniszterelnök szerint lassan visszatér a magyarok önbizalma. "Elegünk lett abból a politikából, amely mindig csak azt lesi, hogyan feleljünk meg" például a Nyugatnak, a bankároknak vagy a külföldi sajtónak - hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint Magyarország egy nagy, felívelő korszak küszöbén áll. Úgy fogalmazott: ezen a küszöbön "kell együtt átlépnünk", amihez ki kell tartani a "világos, egyenes beszéd mellett", és nem szabad visszacsúszni a "hímezés-hámozás" világába, ahol egy "ordas nagy hazugságról" azt mondják, nem bontották ki az igazság minden részletét.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. február 16. vasárnap, 16:04
-
Találatok: 1677
Gyurcsány as usual, mondaná az angol, ha értene magyarul. A volt miniszterelnök helyzetértékelő beszédet mondott a tőle megszokott magas színvonalon, oldott volt, mint oxigén a vízben és laza, mint a rigalánc.
Politikai beszédeknél ritkaságszámba megy, hogy a hallgatóság élvezze az előadást, kivéve Gyurcsányét, és ez most sem volt másként.
Közérthető volt, nem volt „tisztelt hölgyeim és uraim”, ellenben volt valódi humor és térdek csapkodása, amikor elhangzott az Orbán-idézet, mely szerint senki sem lépheti át saját árnyékát - ha nem tartja magát korábbi gondolataihoz, erkölcsileg megsemmisül. Kiürül és zörögni kezd, mint a mákgubó ősszel, ha fújja a szél.
„Köszöntöm önt, mint Magyarország elsőszámú mákgubóját!” - mondta Gyurcsány, és nem volt a teremben ember, aki ne nevetett volna felszabadultan a szituáción.
A mákgubó egyébként is remek hasonlat, mert nem elég, hogy zörög, de mákonyt is állít elő, mely fogyasztóját függőségbe taszítja, amely végül is „a testi és lelki ellenállás rohamos pusztulása folytán teljesen erkölcsi lezülléssel, nyomorúságos tehetetlenséggel és hűdéses butasággal végződne, amelyből csak a halál szabadítja meg a szerencsétlen áldozatokat.”
De addig!
Mikor a méreg hatni kezd, áldozatai elbódulnak, békemeneten vesznek részt és színes, kéjes álomban maradnak mindaddig, amíg a méreg hatása meg nem szűnik.
A mérget egyébként ópiumnak hívják, ennek régies neve áfium volt – Zrínyi írt róla néhány sort, az Összefogás pedig éppen most keresi az orbáni áfium ellen való orvosságot…
A beszédnek remek íve volt, a gondolatok tiszták, egyet is lehet velük érteni, talán csak egy dologgal lehet vitatkozni, ez pedig Kádár és népe problematikája.
Bővebben ...
