- Részletek
-
Készült: 2014. december 25. csütörtök, 06:01
-
Találatok: 1957
Amikor Orbán az ország szuverenitásáért folyó harcról beszél, a saját szuverenitásának, cselekvési szabadságának a megvédésére gondol.
A magyar miniszterelnök szerint a legfontosabb az ország szuverenitásának megvédése, de nem annak a szövetségi rendszernek az ellenségeitől, amelyhez tartozunk, hanem éppen a szövetségeseinktől, az Európai Uniótól és az Egyesült Államoktól. Orbán Viktor szerint hazánk ellen Brüsszel áskálódik, míg Washington egyenesen titkosszolgálati akciót folytat a kormánya ellen, amit korrupció elleni harcnak álcáz. Teszi ezt azért, mert nem amerikaiak építhetik az új paksi atomerőművet, mert a nyugat megorrolt, amiért Budapest nem hajlandó lemondani arról, hogy a nyugati világgal szemben, vagy legalább a nyugattól függetlenül fogalmazza meg a saját nemzeti érdekeit, ami – Orbán Viktor szerint -, jelenleg azt jelentené, hogy Magyarországnak az amerikai-orosz és az orosz-ukrán konfliktusból ki kell maradnia.
Mégpedig annak ellenére, hogy a szövetségeseink az EU-ban és a NATO-ban ezt nem tekinthetik másnak, mint árulásnak, amit a maga tahó őszinteségével a legvilágosabban McCain amerikai szenátor fogalmazott meg egy szenátusi vitában, ahol amellett érvelt, hogy hozzáértő és ne politikai kinevezett diplomatát küldjenek a problematikus Budapestre. Az általa Magyarországról elmondottak teljesen egybeesnek más európai fővárosban megfogalmazott véleményekkel, csak az Európai Unióban ezt még vezető politikus nyilvánosan nem fogalmazta így meg, ami egyáltalán nem jelenti azt, hogy másképpen értékelnék Orbán Viktor négy éves hazai és nemzetközi ámokfutását, mint a republikánus szenátor.
Egyébként – ha az Egyesült Államok budapesti ideiglenes ügyvivőjét a magyarországi korrupcióról mondottakért bíróság elé próbáljuk rángatni és ötmillió magyar forintos kártérítésre kötelezni -, akkor a szenátusban elhangzott állításaiért McCaint legalább évekre internálnunk kellene a Hortobágyra, és nem ötmillió forintos, de dollármilliós kártérítésre kötelezni. Idézzük csak fel, miket mondott McCain a szenátusban, a Mandinerben közölt fordítás alapján:
„Magyarország sok tekintetben fontos szövetségesünk, de semmi kétség nem lehet afelől, hogy Orbán Viktor, mióta 2010-ben hivatalba lépett, központosította a hatalmat. Olyan intézkedéseket hozott, melyek csökkentették a magyar bíróságok függetlenségét, vitatott módon változtatta meg az alkotmányt és korlátozta a civil szervezeteket. Tehát egy nagyon fontos országról beszélünk. Egy nagyon fontos országról, ahol rossz dolgok történnek...
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. december 20. szombat, 16:48
-
Találatok: 1892
Miközben a miniszterelnök zéró toleranciát hirdet a korrupcióra, családtagja sajátos versenyfeltétekkel zajló közbeszerzéseken nyer milliárdokat: veje, Tiborcz István és annak régi üzlettársa játszanak csikicsukit a uniós forrásból megvalósuló pályázati kiírásokkal.
Az urizálás-vita közepén végre megszólalt valaki az Orbán családból is:
„Férjemmel önálló családunk van, saját lábunkon állunk, saját erőnkből boldogulunk, saját életünket éljük.” – írja Orbán Ráhel Facebook-posztjában. Az üzenet feltehetőleg a lausanne-i École Hoteliere-ben megkezdett MBA-kurzus 15 millió forintos tandíjának fedezetét firtató kérdésekre adott válasz akar lenni: „…ellenzéki pártok és politikusok rajtam keresztül intéztek támadást Édesapám, Magyarország miniszterelnöke ellen”.
Ha jól értjük, Orbán Ráhel vallomása kissé homályosan ugyan, de arra utal, hogy azt a 60 ezer svájci frankot ne a miniszterelnökön kérjék számon, azt férjével a saját jövedelmükből spórolták össze.
Disclaimer: eszünk ágában sem lenne a miniszterelnök lányának vagy vejének magánügyeivel foglalkozni, ha egyrészt nem éppen arról lenne itt szó, mint például Lázár János vagy Kósa Lajos esetében. Nevezetesen, hogy egy politikus családtagjainál jelennek meg olyan vagyonok, melyeknek az eredetét a mostani magyarázatoknál valamivel meggyőzőbben kellene tisztázni; másrészt fenti közleményével épp az érintett lépett be az Orbán család vagyonosodásáról szóló diskurzusba.
Kérdés tehát, honnét van a lausanne-i tandíj fedezete? Orbán Ráhel közleményének egy mondata mintha arra utalna, hogy ő maga is hozzájárult az MBA-kurzus költségéhez („Közgazdász diplomám van, több mint 3 évet dolgoztam a szálloda iparban és az idegenforgalom egyéb területein”). A KSH adatai szerint tavaly az ágazatban a szellemi foglalkozásúak nettó átlagkeresete 145 ezer forint volt, vagyis Orbán Ráchel a keresetéből – hacsak pályakezdőként nem volt a fizetése az ágazati átlag sokszorosa- érdemben nem nagyon járulhatott hozzá a svájci tandíj költségeihez.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. december 17. szerda, 09:54
-
Találatok: 1725
Orbán Viktor személyes fellépése kellett ahhoz, hogy a Fidesz rábólintson, vasárnaponként bezárjanak a boltok és megszűnjenek az éjjel-nappali üzletek. Demján Sándor most szövetségeseket keres a vasárnapi népszavazásához, mások a Facebookon szervezkednek.
Orbán Viktor és a Fidesz vélhetőleg a magyar társadalom döntő többségének az akaratával szemben is keresztülvitte az üzletek vasárnapi bezárását, illetve az éjjel-nappalos üzletek gyakorlatilag teljes betiltását. Dacára annak, hogy piaci szereplők arra figyelmeztettek, hogy a vasárnapi bezárással 15-20 ezer munkahely szűnik meg, továbbá a piaci feltételek torzulása miatt a magyar háztartások 15-30 milliárd forinttal többet kell, hogy kiadjanak élelmiszerre.
Orbán mégis inkább a semmiféle valós társadalmi támogatottsággal nem rendelkező KDNP ötletét karolta fel, a kormánypárti mamelukok pedig némi ellenkezés után kedden – két fideszes tartózkodással – elfogadták, hogy jövő márciustól vasárnaponként zárva legyenek a boltok, ezzel együtt nagy valószínűséggel bezárjanak a plázák, továbbá megszűnjenek az éjjel-nappalos üzletek. Márciustól csak a tej- és pékboltok, pályaudvari, repülőtéri és benzinkúti üzletek nyithatnak ki.
A döntés után Harrach Péter KDNP-frakcióvezető szerint a döntés a „magyar emberek sikere", mivel így a dolgozók megválaszthatják, hogy mivel foglalkoznak vasárnap. Harrach szerint a kormány és a szakszervezetek is készítettek hatástanulmányokat, és azok nem támasztották alá az aggodalmakat.
Kerestük a javaslatot támogató CBA kommunikációs igazgatóját is, ám lapzártáig nem értük el. A döntés után Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára elmondta: bár az üzletek zöme zárva lesz, így a piac szereplői közötti erőviszonyok nem módosulnak, ám piacromboló hatású a döntés. Az áruházláncok közül egyedül a Tesco nyilatkozott eddig, a láncnál a Financial Timesnak (FT) elmondták, Magyarországnak eddig előnye származott a vasárnapi nyitva tartásból, ahogy a Tesco-alkalmazottak is profitáltak a hétvégi bérpótlékból. Az FT szerint nevének elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselő elmondta, a magyar társadalom többsége nem támogatja a vasárnapi zárva tartást, így egy erre irányuló népszavazást valószínűleg elveszítene a kormánypárt. Ezzel egybehangzóan a keddi döntés után a Facebookon elindult a „Népszavazást a vasárnapi boltbezárásról" nevű közösség, amelynek néhány óra alatt 2400-as támogatottsága lett.
Ilyen népszavazást eddig Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke helyezett kilátásba. A keddi döntés után Dávid Ferenc VOSZ-főtitkár elmondta: most végig kell gondolniuk, hogy kik lehetnek a VOSZ szövetségesei a népszavazás lebonyolításában. Dávid a civilekre, szakszervezetekre, társadalmi és munkaadói szövetségesekre számít.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. december 16. kedd, 07:04
-
Találatok: 1771
A magyar gazdasági modell bizonyította, hogy a kétkedőknek nincs igazuk - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Bloomberg amerikai hírügynökségnek adott interjújában, amelyben arról is beszélt, hogy a kormány azt tervezi: legkésőbb 2017-ben csökkenti a bankadó mértékét.
A kormányfő úgy fogalmazott, hogy a gazdasági növekedés 3 százalékot meghaladó mértéke és az, hogy a költségvetési hiány az Európai Unió által meghatározott korlát alatt van, igazolta, hogy gazdaságpolitikája működőik.
"Ezt magyar modellnek nevezzük, és olyan mint egy dongó. A tudósok szerint súlya, mérete és szárny-fesztávolsága miatt a dongó nem lenne képes repülni, de mégis repül" - mondta a hétfőn ismertetett interjúban. Kiemelte a gazdasági bővülést, a csökkenő munkanélküliséget és a szilárd költségvetést, nem értett egyet viszont azokkal a statisztikákkal, amelyek szerint az országban nőtt a szegénység és csökkentek a közvetlen külföldi befektetések.
"Rendkívül magas a bankadó Magyarországon"
Orbán Viktor elmondta, hogy a kormány vissza akarja szerezni Magyarország befektetői besorolását, és azt tervezi, hogy legkésőbb 2017-ben csökkenti a bankadó mértékét és már jövőre felülvizsgálhat más adókat is. Szavai szerint a bankadóról azt követően születik majd döntés, hogy fokozatosan kivezetik a devizaalapú jelzálogot, és függ a hitelezők bővülő hitelkínálatától is.
"Tárgyalásban állunk a bankszektorral a bankadó mértékének normalizálásáról, mert az rendkívül magas Magyarországon" - mondta a miniszterelnök. "Ez 2016 vagy 2017 körül válik lehetővé, ha jó megállapodást kötünk, amire nagyobb az esély, mint bármikor a 2010-es hatalomra kerülésünk óta" - tette hozzá.
A több milliárd dollárnyi devizahitel 2015 közepéig való forintra való átváltása és a külföldi fizetőeszközök részarányának csökkenése az államadósságban Orbán Viktor szerint csökkenteni fogja a külső sebezhetőséget és növelni fogja "a monetáris politika manőverezési terét".
"Meg kell néznünk a közvetlen külföldi beruházások dinamikáját, és az minden évben javul. Senkit sem akarunk kiszorítani, az ágazati adókat azért vezettük be, hogy nagyobbak legyenek az állami bevételek, nem azért, hogy kisebbek" - fogalmazott.
A miniszterelnök szerint a kormány "keresi" azt a pillanatot, amikor csökkentheti majd az adókat. Mint mondta, arról folyik a vita, hogy ezt a jövő év közepén vagy 2016-ban kell-e megtenni...
... "Nem nő a szegénység"
A kormányfő védelmébe vette a "jólétiről a munkaalapúvá" való átalakulás programját, rámutatva, hogy a közmunka csökkentette a munkanélküliséget és az abban részvevők bére több mint a duplája lehet a segélynek.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. december 15. hétfő, 04:17
-
Találatok: 1658
Nem pontosan értem, mi az a potenciális beépítés, ezért aztán tanácstalan vagyok Boross Péter ma elhangzott bölcsességei ügyében: szerinte a Horthy-rendszerbe nem volt „potenciálisan beépítve” az antiszemitizmus. Ezt azzal „bizonyítja”, hogy ő nem tapasztalt ilyesmit. A „közrádió” Vasárnapi újság című izéjében beszélt erről – ó, mennyi minden hangzott ott már el!
Az persze nagyon fontos, mit tapasztal egy tizenéves (Boross 1928-ban született), de talán egy korszak megítélése szempontjából mégsem perdöntő. Én például 1947-ben születtem, és egészen 1950-ig vagy tán 53-54-ig, el kell ismernem, alig tapasztaltam valamit a Rákosi-éra jellemzőiből – legfeljebb annyit, hogy alakuló polgári ízlésemhez képest túl gyakran ettünk rántott levest. Pár évvel később ez a tény töprengésre késztetett: valahogy értelmeznem kellett, mit is jelent, hogy munkás szüleimmel az uralkodó osztályhoz tartozunk.
Azért 1956-ból már emlékszem néhány elgondolkodtató dologra, és ma is fel tudom idézni magamban azt a dermedtséget, amelyet egy 1958-as nyári napon éreztem, hallgatva a szomszéd fölhangosított rádióját…
Persze, e korai élmények még nem indítottak arra, hogy eltöprengjek azon, mi is van a rendszerbe „potenciálisan beépítve”. Anélkül, hogy szerénytelenül Boross Péterhez mérném magam, elmondhatom: megértem, hogy kamaszként – nyilván voltak érdekesebb dolgok az életében – nem érzékelt semmi potenciálisan beépítettet. Legalábbis semmi különösen föltűnőt.
De azért egy ideje már mégiscsak felnőtt, sőt, meglett ember, olvashatott is egyet s mást – tehát csak tudnia kellene, hogy bizony a rendszerbe be volt építve az antiszemitizmus, s egyáltalán nem potenciálisan, hanem nagyon is valóságosan. És idővel egyre inkább. Erről elég sokan szereztek megbízható tapasztalatokat akkoriban, s azok egy részét némelyek meg is írták. Meg hát születtek bizonyos törvények is – már akkor, amikor még Boross Péterről a szülei sem igen gondolkodtak; s aztán a későbbi években, de még a Kormányzó Úr idejében…
Felnőtt emberként talán arra a belátásra is juthatna, hogy legalábbis némi előzetes potenciális beépítettség nélkül nem lehetett volna Magyarországról oly sok embert deportálni, halálba küldeni, a németek csodálatát is kiváltva.
Azért érdekes: ez a sajátos tompaság mintha később is megmaradt volna Borossban. Például nyilván nem érzékelte – már felnőtt emberként – azt a valamit, amit én kisgyerekként szintúgy nem vettem igazából észre – ezért lehetett 1951-57 között a Fővárosi Tanács tisztviselője. Ebben teljesen biztos vagyok: ha fölfigyelt volna arra, mi történik az országban, alighanem inkább csaposnak áll.
Később, 1965-ben sem voltak olyan tapasztalatai, amelyek birtokában ne vállalhatta volna el a vendéglátós igazgatóhelyettesi állást...
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. december 14. vasárnap, 07:17
-
Találatok: 1949
A héten volt a korrupció világnapja, ennek okán egy kétrészes blogban foglalkozunk az EU egyik legkorruptabb országával, Magyarországgal. Tény, hogy az állami szektor korrumpálódása nem 2010-ben kezdődött, mégis a Fidesz második kormányzása új szintre emelte ezt a jelenséget, az elmúlt négy év az intézményszintű korrupció elburjánzását hozta magával. Írásunkban ennek a jelenségnek egy szeletét, az eddigi mutyikat vizsgáljuk. Az alkalmazott képlet minden alkalommal ugyanaz: jogszabály-módosításokkal átrendezték a tulajdonviszonyokat és (államosítás helyett) baráti kezekbe játszották át az adott piacot a klientúra „kitöméséért”.
Az elmúlt négy évben kialakult a „foglyul ejtett állam” állapot. A 2010-ben még az elszámoltatással kampányoló Fidesz módszeresen szállta meg a közintézményeket és számolta fel a fékek és ellensúlyok rendszerét. Kétrészes blogunk első részében a dohánypiacot, a bankszektort és a kaszinókat érintő mutyikat mutattuk be, második részében a földmutyival, a nyelviskolamutyival és az élelmiszerlánc-mutyival foglalkozunk.
Az élelmiszerlánc-mutyi miatt a nagyobb szupermarketek kezdhetnek csomagolni, egyszerűen agyonadóztatják őket, majd ha emiatt nem nyereségesek, egyszerűen bezáratják őket. Persze a CBA mindebből kimarad. A földmutyival is nagyot szakított a Fidesz-hátország, az állami földbérleti pályázatokból már két Balatonnyi terület a földesuraké. A nyelviskolamutyiban uniós pénzből állami megrendelésű nyelvoktatási program zajlott, miközben 300 nyelvoktató cég kimaradt a bizniszből. Öt olyan cég kapott milliárdos megrendelést, amelyek közül az egyik nem is foglalkozott nyelvoktatással, és a többi is cég is erős politikai szálakkal rendelkezik.
Élelmiszerlánc-mutyi
November közepén nyújtotta be a kormány azt a törvényjavaslatot, amely alapján egyszerűen megtiltanák a két évig nem nyereséges hipermarketeknek (50 milliárd forintnál nagyobb éves bevételt produkáló, napi fogyasztási cikkeket árusító cég), hogy napi fogyasztási cikkeket áruljanak. Magyarul, ezek a cégek egyszerűen lehúzhatják a rolót.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. december 12. péntek, 21:30
-
Találatok: 2429
A kormány nem támogatta, de végül csak megjelent - közösségi támogatással - a Tárki Társadalmi riport 2014 című kiadványa. Ebből kiderül, hogy Magyarország szinte minden témában a leszakadók közé került. Mi a magyar társadalomban a szegénységnél is sokkal súlyosabb probléma?
A kormány nem támogatta, de végül megjelent közösségi támogatással a Tárki Zrt. Társadalmi riport 2014 című kiadványa, amelyben most "bónuszként" vendégkommentárok is szerepelnek - olyan szerzőktől, mint Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusa, Kornai János közgazdász, Nádas Péter író, Szelényi Iván szociológus, Tölgyessy Péter alkotmányjogász. A friss kiadványból kiderül: Magyarország szinte minden téren a leszakadók közé került. Azonban az sem igaz, hogy a rendszerváltozás óta eltelt időszakot egy az egyben kárhoztatni kellene - vélekedett Tóth István György, a Tárki vezérigazgatója -, annak komoly pozitív hozadékai is voltak. A mostani kötet azonban nem épp a pozitív hírek tárháza, a magyarországi folyamatok az európai, illetve a régiós trendekkel ellentétes irányúak.
Felzárkózásban alulteljesítők
A magyar gazdaság európai konvergenciájának elmúlt két évtizede sommásan azzal jellemezhető, hogy az ország a kezdeti lehetőségeihez és az - ebből a szempontból mérvadó összehasonlításként tekinthető - visegrádi országokhoz (V4) képest is egyaránt messze alulteljesített - derül ki Oblath Gábor, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézegének tudományos főmunkatársának nyitóelemzéséből. Az 1991-2013 közötti időszak alig több mint egyharmadában mutatkozott gyors - az EU-15-ök GDP-jét legalább 1,5 százalékponttal meghaladó ütemű - konvergencia. Magyarország az EU régi tagországaihoz viszonyított fejlettségi szintje 1991-2013 között 45 százalékról 60 százalékra emelkedett. A visegrádi országok közül az alacsonyabb szintről induló Szlovákia és Lengyelország felzárkózása ennél sokkal jobb, míg a magasabb szintről induló cseheké jóval rosszabb volt. A 2000-es évek elején tapasztalt gyorsabb felzárkózás erős eladósodottságon alapult, amelyet 2006 után drámai lemaradás követett. A leszakadás 2014-re állt meg, amikor elkezdtek érződni az uniós transzferekből származó forrásbővülés hatásai.
A jólét elemei közül a rendelkezésre álló háztartási jövedelmek középértéke a V4-ek között leggyorsabban Szlovákiában nőtt 2005-2013 között a legkevésbé pedig Magyarországon. Míg 2005-ben csak Csehország előzte meg hazánkat a régió országai közül, addig ma már Lengyelország és Szlovákia is jobban áll, azaz sikeresebben emelte a lakosság jólétét - derül ki Szívós Péter, a Tárki programvezető kutatója tanulmányából. Lengyelország és Szlovákia ugyanis úgy hajtotta végre a felzárkózási "nagy ugrást", hogy közben csökkent az egyenlőtlenség. A magyarországi adatok ezzel ellentétes képet mutatnak, a felzárkózási sikertelenség az egyenlőtlenség növekedésével járt együtt. Emellett a szegénységre és kirekesztettségre vonatkozó indikátorok is hasonló képet mutatnak, vagyis a magyar trendek a legkevésbé biztatóak.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. december 09. kedd, 23:28
-
Találatok: 2105
Kit érdekel a drága óra, a gyereknek vett lakás, ha a hatalomba kerülés előtt vette? De ez? Hogy életében nem dolgozott a versenyszférában, már az angol kiejtése is piacképtelen, de kormányra, önkormányzatba kerülve egyszerre meggazdagszik?
"Ön szerint abszurd, hogy mint politikus elmegyek Új-Zélandra egy magyar közösséghez?" (Kósa Lajos az Indexnek)
"Ha valakinek azt mondják, rohadj meg, az az én életemben konfliktusnak számít." (Lilu, VV7)
Az áttörés néhány hete hivatalosan is megtörtént, a gyorsnaszád egyértelműen léket kapott. A kitiltásgate, az adóhivatal morális megrendülése elérte, amit tucatnyi tényfeltáró cikk nem: fókuszba került az állami szintű korrupció, tömegek kezdték felfogni, milyen típusú kormányzás is intézményesült itten. És a legszebb, hogy már régen nem csak az utcákon hetek óta tüntető, "Orbán takarodj!"-ot kiabáló tömegekről van szó, az események elérték, majd ünnepélyes keretek között átlépték a kormányzati és Fidesz-közeli véleményformálók ingerküszöbét is.
Parlamentbe, kormányba, egyéb magas közfunkcióba került, tehát általunk fizetett és meghatározott közcéllal útnak indított polgártársaink látványos vagyonosodásával azonban néhány embernek nem az a gondja, hogy vagyonosodás, hanem hogy látványos. Miközben észre sem veszik, hogy az "urizálás" (© Pokorni Zoltán) egy dolog, a másik viszont az, hogy eközben komolynak szánt intézkedések, tervek egész sorával sértenek meg és közösítenek ki egyre többeket a nemzetből, a középosztálytól (oktatási rendszer lebutítása, magánnyugdíj, bolti zárva tartás) a fiatal generációkon át a mélyszegénységben élőkig (szociális segély megvonása, hajléktalanság kriminalizálása).
A kormány azt üzeni nekünk, hogy rohadjunk meg. Ez a mi életünkben konfliktusnak számít.
Urizálás? A kitiltásgate miatt "már nem fér bele, hogy egyes kormánypárti politikusok drága utazásokra menjenek, vagy sokmilliós házat építsenek"? Mikor fért bele, és mitől van most új helyzet? Már ha eltekintünk attól, hogy az előző ciklusok kormányzati lenyúlásaihoz képest a mostani mennyiség már nemhogy átcsapott, de egyenesen tobzódik a minőségben. Ennyit a "sok apró, egyébként korábban csak bosszantónak gondolt tényről", mert nagyjából ez a minősítés, ez az, ami már nem fér bele.
Kit érdekel a drága óra, a gyereknek vett lakás, ha a hatalomba kerülés előtt vette? Semmi gond nincs üzletemberek, sikeres milliomosok kormányzásával, kerüljön csak némi racionális biznisz-szemlélet a közszférába (már azért is, hogy le lehessen építeni, amennyire csak lehet). De ez? Hogy életében nem dolgozott a versenyszférában, mindig félt a megmérettetéstől, már az angol kiejtése is piacképtelen, de kormányra, önkormányzatba kerülve egyszerre meggazdagszik? Flexibilis a lakás nagysága? Ez belefér, ezek szerint.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. december 08. hétfő, 22:42
-
Találatok: 1921
Átmenetinek ígérték őket, de tartósan velünk maradtak. Konkrét szektorokat céloznak és bizonyos vállalatokat büntetnek. A szelektív törvényalkotás mintapéldái. Vajon mik lehetnek ezek? A válasz pedig az elmúlt négy év gazdaságpolitikája alapján egyértelmű: a különadók. A kormány adópolitikájának "arányos közteherviselést" biztosító csodafegyverei olyannyira beépültek a számokba, hogy a költségvetés és így az állam működése már elképzelhetetlen lenne nélkülük. Összesítésünk szerint - mely már tartalmazza a jövő évi költségvetést átíró módosító javaslat hatásait - 860 milliárd forint (!) körüli bevételt vár 2015-re a különadókból a kormány.
Ennyi az annyi
2010-ben még válságadóként hívta életre a kormány az új, bizonyos szolgáltató szektorokat sújtó adónemeket, hiszen akkor még átmenetinek tervezte a sarcokat. Az idő elteltével azonban változott a helyzet, olyannyira, hogy a válságadók ágazati különadókká alakultak, az adórendszer szerves részévé váltak, és a kormány azóta minden évben meglepett 1-2 szektort egy-egy újabb különleges adóteherrel. Jövőre sem lesz ez másként. Elég csak a dohányipari cégeknek szánt rendkívüli egészségügyi hozzájárulásra, vagy a brutálisan megemelt élelmiszerlánc-felügyeleti díjra gondolni.
Mindezek fényében elérkezettnek láttuk az időt, hogy megvizsgáljuk: a kormány az elmúlt években mennyire épített a különadókból származó bevételre és mennyire függ majd ezektől az adóbevételektől jövőre. Kapóra jött ehhez az Állami Számvevőszék 2015-ös költségvetéssel összefüggő legutóbbi elemzése, melyben a számvevők összegyűjtötték a 2010 óta született szektoriális adókat. Ezeket az adatokat aktualizáltuk az Országgyűlés költségvetési bizottságának legfrissebb (csütörtökön elfogadott), 2015-ös évet érintő módosító javaslatában foglaltakkal.
A számok brutálisak. Idén várhatóan 845 milliárd forintnyi bevétel érkezhet összesen a legkülönbözőbb különadókból, 2015-ben pedig ez az összeg már 855 milliárd forintra hízhat. Hogy érzékelni lehessen:
- jövőre szinte ezzel megegyező költségvetési hiányt tervezett be a kormány
- az államháztartás (önkormányzatok nélkül számolt) teljes 2015-ös bevételének az 5,2%-ára rúg
- a 2015-re tervezett (normál) társasági adóbevétel 341,4 milliárd forintos összegnek a két és félszerese
A fenti táblázatban már látható, hogy ezek a számok már tartalmazzák a Portfolio feltételezését a helyi iparűzési adó alapjának szigorítására vonatkozóan. 2013-tól lépett életbe az ELÁBÉ sávos leírhatóságának szabálya (pótolni hivatott a 2012 után megszűnt kiskereskedelmi különadót), mely szerint az árbevétel növekedésével párhuzamosan a kereskedő/közvetítő cégek egyre kisebb arányban vonhatják le az árbevételből az eladott áruk beszerzési értékét és a közvetített szolgáltatások értékét.
Bővebben ...
