Hírek

Orbánék már 500 milliárdot táncoltak el

Részletek

Készült: 2014. augusztus 06. szerda, 12:03

Találatok: 1601

A 2010-es kormányváltás óta a két Orbán-kormány már összesen 500 milliárd forintot költött a tartalékból - számolta ki a Policy Agenda. A mindenkori költségvetés egyik kevéssé átlátható eleme a költségvetési tartalék. A 2010-es kormányváltás óta mintegy 500 milliárd forintról döntött a kabinet egyszerű kormány határozatokban. Ekkora összeg volt ugyanis az úgynevezett általános tartalék, vagy újabb nevén "rendkívüli kormányzati intézkedésekre" szolgáló tartalék.

Ezt a pénzt elvileg a törvény szerint az év közben meghozott kormányzati döntésekből következő feladatok finanszírozására és az előirányzott, de elháríthatatlan okok miatt elmaradó költségvetési bevételek pótlására kell/lehet felhasználni. Azaz ez egy igazán szabad kassza, amelyből a rossz költségvetés tervezési lyukait, és a politikai célú kezdeményezéseket is lehet finanszírozni.

A Policy Agenda összesítése szerint a ciklus első felében még csak mérsékelten költött ebből a tartalékból a kormány, de 2013-ra már 123 milliárd forintról hoztak döntést egyetlen év alatt. Ez az összeg, összehasonlítva a 2006 januárja és 2010 májusa közötti időszak e célú kiadásaival, amikor összesen 197 milliárd forintot költöttek el ilyen módon, akkor látható, hogy az Orbán-kormány előszeretettel osztogatott pénzt ebből a külön kasszából.

Elköltött milliárdok* (2010. június-2014. augusztus)

A legtöbbet a rendőrség kapta

A tartalékból kapott pénzekből 2010 óta a legtöbbet a Belügyminisztérium kapta, 81,5 milliárd forint értékben.

Bővebben ...

A trafikok színezik szebbre a gyenge kiskereskedelmi adatokat

Részletek

Készült: 2014. augusztus 06. szerda, 04:48

Találatok: 1423

A tavaszi éledezés után immáron harmadik hónapja lassul a kiskereskedelmi forgalom bővülése Magyarországon – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most közzétett júniusi előzetes adataiból, amiből az is kitűnik, hogy immáron a korábban jól teljesítő iparcikkeknél is visszaestek a vásárlások.

Eszerint az élelmiszer-forgalom júniusban 0,7 százalékkal, míg az iparcikkek eladása 0,5 százalékkal bővült a gyenge tavalyi évhez képest. Ráadásul a halovány, 0,7 százalékos élelmiszer-forgalmi eredmény is csak úgy jött össze, hogy hozzászámolták a trafikok becsült forgalmát, anélkül viszont súlyos mínuszban lenne az élelmiszer-fogyasztás. (A részletes adatot erről még nem tette közzé a KSH.)

Az "élelmiszer" kategória összesített számába ugyanis a tényleges élelmiszerek mellett beletartoznak a szakboltok, így a trafikok forgalma is. A korábbi hónapokban a 3, majd 2 százalékos bővülés csak a nemzeti trafikok forgalmának volt köszönhető, mivel - mint az a részletes adatokból kiderült - már akkor is súlyos mértékben, 4-5 százalékokkal esett az élelmiszer-fogyasztás. Így könnyen lehet, hogy a mostani gyengébb eredmény mögött az élelmiszer-fogyasztás még nagyobb mértékben esett, mint korábban.

A KSH – illetve vélhetőleg a kormányzati kommunikáció – hangsúlyozza: nőtt a kiskereskedelmi forgalom júniusban. Ez azonban - mint azt sokszor megírtuk – nem, illetve csak papíron igaz.

Tavaly ősz óta ugyanis a KSH a korábbi becslése helyett a dohányboltok online kasszáiból származó tényleges forgalmat használja. Mivel korábban a dohánypiac a KSH becsléséhez képest 30 százalékkal nagyobb volt – ekkora volt az akkori trafikok, dohányeladóhelyeken a szürkeáru aránya –, így az online adatszolgáltatás miatt ősztől ez a többlet hirtelen megjelent a kiskereskedelmi forgalmi mutatóban, fiktív bővülést produkálva.

Bár a KSH minden alkalommal leírja, hogy a korábbi adatokat nem lehet összehasonlítani az ősz óta érkező adatokkal, ez a hivatalt és a kormányzatot sem igazán zavarja abban, hogy ezt a nem létező növekedést valós piacbővülésként állítsa be.

Bővebben ...

Markó Beáta: A főpap és a Btk.

Részletek

Készült: 2014. augusztus 05. kedd, 18:08

Találatok: 1555

Kevesen voltunk még miniszterelnökök, de mindannyian el tudjuk képzelni, mekkora teher és felelősség egy ország irányítása. Tengernyi munkával jár: egy ország jövőjét kell felvázolni, jelenét kell színessé festeni, múltját kell átírni. Ráadásul óriási összegekről kell dönteni és sok a barát, sok az éhes száj, amelyek mind-mind ott tülekednek, mind-mind jó falatra vágynak. Érthető, ha a kormányzó saját lelkészt alkalmaz, aki bármikor a segítségére siethet, akinek bármikor kiöntheti a lelkét, ha a vállát nyomó kőszikla túl nehéznek bizonyul. Nekünk is nagy kő esett le a szívünkről, mikor a pap miniszteri állást kapott.

A kormányzó bölcs döntése alapján, nem is bízhatta meg mással, mint az emberi erőforrás miniszteri posztjával, hiszen ki állhat közelebb az emberek lelkivilágához, ki értheti jobban az emberek minden búját-bánatát, mint egy mélyen érző református pap.

Végtelen humánumáról tanúskodott a tavaly karácsony előtti gesztusa is, amikor negyven mélyszegénységben élő gyereket hívott luxusvacsorára a Hilton szállóba. A lelkész-miniszter kitett magáért, fejedelmi fogásokat kínált fel a húst talán még sosem látott, nélkülöző gyerekeknek. Volt ott liba erőleves zöldséggel, lúdgége tésztában, csirkemell-filé calvadossal ízesített gombamártással, körítésnek zöldséges lasagne, brokkolirózsa és párolt rizs, desszertnek pedig joghurt torta eper öntettel. Hát van ennél finomabb? S miután a gyerekek életükben először jól laktak, a lelkész pedig sikeresen megtisztította a lelkiismeretét – ha van neki –, visszalökte őket a nyomorba, az éhezésbe. Felejthetetlen jótétemény volt, senki sem vitathatja.

Tegnap, 2014. augusztus 3-án, a tíz éve az arcára fagyott kenetteljes mosollyal, a lelkész-miniszter úgy nyilatkozott, hogy „Magyarországról nem deportáltak romákat, őket Ausztriából vitték el”. Most tartsunk egy kis szünetet.

Felmerül a kérdés, vajon hogyan kerültek Ausztriába? Netán az Orient expresszel utaztak az osztrák határig, hogy onnan vigyék őket a megsemmisítő táborokba? Vagy miként jutottak Ausztriába? És miért? És létezett-e Ausztria 1944-ben? És egyáltalán.

Bővebben ...

Érpatak partján

Részletek

Készült: 2014. augusztus 04. hétfő, 23:02

Találatok: 1913

Amilyennek Orosz Mihály Zoltán, Érpatak elmebeteg polgármestere látszik a keményen orbanista, budai luxus kerületekből, pont olyannak tetszik a szociopata Orbán Viktor, a keményen atlantista és liberális demokrata országokból nézvést. Ezt jó lenne, ha mindenki tudomásul venné és végre tenne is annak érdekében, hogy ne kölljön szégyenkeznünk!

Nem is tudom hányszor fordult elő, hogy orbánhívő ismerőseim feltették nekem azt az álnaív kérdést, hogy “Ugyan mi a baja a Nyugatnak Orbánnal?“. Ugyan miért baj az, hogy a miniszterelnök nem hajlandó szolgai módon másolni a brüsszeli íróasztalok mögött kitalált modelleket? Miért baj az, hogy elsősorban a magyar érdekeket szolgálva építi az ország külkapcsolatait és nem úgy, ahogyan az Washingtonnak tetszik? Miért nem lehet tudomásul venni és tolerálni, hogy Orbán a honi sajátosságokhoz alkalmazkodó úton akarja kivezetni az országot a válságból, s mindehhez igen erős választói felhatalmazása is van?!

Ezeknek a “jóembereknek” elébb megpróbáltam elmagyarázni, hogy azok a bizonyos “íróasztal mögött kitalált modellek” a valóságban is létező, ráadásul nagyon is működőképes állam- és gazdaságirányítási szisztémák, amit mi sem bizonyít jobban, mint például a német és magyar életszínvonal, a hétköznapok élhetősége közötti, ordítóan nagy különbség. Azt, hogy ebből egyenesen következik: nem a Berdimuhammedov/Nazarbajev/Alijev-féle véreskezű, korrupt diktatúrákkal köll keresgélni a külkapcsolatokat (utóbbinak szégyen szemre még egy baltásgyilkost is kiadni!). Azt, hogy aki valóban az ország érdekeit tartja szeme előtt, az nem köt a magyarokat energetikailag és pénzügyileg évtizedekre kiszolgáltatottá tévő üzletet (Paks-II.) egy olyan állammal (Oroszország), mely csak azért tör rá fegyveresen a szomszédjára (Ukrajna), szakít ki belőle területet (holott négy nemzetközi egyezményben is vállalta annak integritásának tiszteletben tartását!), mert az, saját érdekei ellenében, nem hajlandó támogatni/kiszolgálni őt neoimperialista törekvéseiben.

Megpróbáltam elmagyarázni azt is, hogy semmiféleképpen nem szolgálhatja az ország érdekeit egy olyan kormány, amelyik becstelenül viselkedik. Egy olyan kormány, amelyik bár tiszteletet és a “járó” pénzt követeli az országnak, de notoriusan és szándékosan szegi meg az írott (és aláírott) nemzetközi egyezményeket (pl. az uniós “Csatlakozási Szerződés“), az adott szavait. Egy olyan kormány, melynek feje Brüsszelben és Berlinben alázatos farkcsóválással veszi tudomásul az intelmeket és tesz istenbizony-ígéreteket, osztán Budapesten meg pöffeszkedve terjeszti Szövetségeseinkről(!) a legótvarosabb hazugságokat, s teszi annak pontosan az ellenkezőjét, amit egyébként megfogadott. (Az “erős választói felhatalmazás” kérdéséről is voltak megállapításaim, ámde Április Hatodika után ilyesmiről már nem lehet beszélni!)

Bővebben ...

Tellér Gyula tanulmányát mondta fel Orbán Tusnádfürdőn

Részletek

Készült: 2014. augusztus 03. vasárnap, 06:57

Találatok: 2502

Tellér Gyula Született-e „Orbán-rendszer” 2010 és 2014 között? címmel a Nagyvilág márciusi számában megjelent tanulmánya inspirálta legfőképpen Orbán Viktor nagy politikai botrányt kavaró tusnádfürdői beszédét. A miniszterelnöknek állítólag annyira tetszett főideológusának írása, hogy kiadta az ukázt: kormánya minisztereinek is el kell olvasniuk a dolgozatot – tudta meg a Népszabadság.

Tellér Gyula márciusi dolgozatának első része a 2009-ben publikált Rendszer-e a rendszerváltás rendszere? című esszéjének néhány fő állítása, második nagy fejezete az „Orbán-rendszerről” szól, míg a harmadik rész a konklúziók leírása.

Tellér Gyula szerint az új orbáni rendszer „elkezdett születni”, de az Orbán-féle rendszerépítéssel szemben összeszövetkezett a posztszocialista belső ellenzék és a frankfurtista-posztmarxista EU-bürokrácia

Egy kevéssé ismert, de Orbán Viktor szűk környezetéhez közeli jobboldali véleményformáló munkatársunknak azt mondta: a miniszterelnök nagyra becsüli Tellér Gyulát, aki a kormánypolitika társadalomelméleti hátterét tanulmányozza, és számos alkalommal elkísérte külföldre, Bukarestbe, Libanonba, Jordániába is a miniszterelnököt. Párizsba és Bécsbe viszont saját költségen utazott, hogy beszerezze a számára szükséges „idegen nyelvű irodalmat” is.

A miniszterelnökre Tellér Gyula gondolatai, tézisei vannak a legnagyobb hatással – mondták, s míg a 2006-os választások előtt az akkor még csak Fidesz-elnök Orbán Viktor szűk körben arról beszélt, hogy politikai pályaíve végén olyan szerepet képzel magának, mint amilyen Bethlen István miniszterelnöké volt Horthy Miklós mellett, amikor tízéves miniszterelnökség után a háttérből „befolyásolta” a kormányzót, ma már azt lehet érezni, hogy szíve szerint a Horthy-korszakhoz, illetve ad absurdum a Kádár-korszakhoz hasonló történelmi időszak kötődne a nevéhez a klasszikus konzervatív értékválasztáson alapuló nemzetállam megerősítésével – mondták lapunknak kormányoldalról

Bővebben ...

Simicska újra támad

Részletek

Készült: 2014. július 31. csütörtök, 20:11

Találatok: 1892

Nem csitul a belharc a Fideszben - Simicska Lajos médiabirodalmának zászlóshajója, a Magyar Nemzet ezen a héten az RTL Klub babérjaira tör: nyíltan bírálta Orbán Viktor személyi sajtósát, Havasi Bertalant, ma pedig a fejlesztési miniszter, Seszták Miklós távozását követeli.

Minden olyan eset hírértékű, amikor a kormány szócsöve szembe megy a Fidesszel, sőt néha személyesen Orbán Viktorral. "Pokorni Zoltánra, szakértelmére természetesen szüksége van az ideológiai és szociológiai értelemben véve is széles Szövetségnek. Időben meg kell azonban állítani azt a folyamatot, amelynek eredményeként a Fidesz liberális szárnyához tartozó politikus az egész konzervatív jobboldal irányítását átvegye." - írta a lap egy névtelen, állítólag olvasói levélben a 2006-os választási vereség után. A szöveget akkor mindenki úgy értelmezte: kiadták a kilövési engedélyt az akkori kampány vezetőjére.

Egy kezünkön meg tudjuk számolni, azóta hány alkalommal fordult szembe a lap a kétharmaddal. A legutóbbi két eset - az elmúlt öt évet szemlézve -: a reklámadó és az útépítő cégeket sújtó különadó ötlete volt. Mindkét esetben egyértelmű a Simicska-birodalom érdeksérelme. A reklámadó az RTL Klub kiüldözése mellett a közterületi reklámokra is komoly terhet pakol, emellett a HírTV-nek, a Magyar Nemzetnek és a Lánchíd Rádiónak is fizetnie kell az új sarcot. A várható brüsszeli büntetés miatti, útépítőkre tervezett különadó ötlete pedig komoly problémát jelentett volna a Közgép számára. (A harmadik, konkrétan Orbán Viktor döntésével történő szembefordulás elvi alapokon történhetett - miként a jobbos értelmiség majdnem egészében -, amikor a III./II.-es ügynöki múlttal rendelkező belügyi államtitkár Tasnádi László távozását követelték.)

A lap mai számában vezércikk szólítja fel Seszták Miklós gazdasági minisztert a távozásra. Az előzmény: a kormánytól független médiumok hetek óta cikkeznek a kereszténydemokrata politikus viselt dolgairól. Így egyebek között arról, hogy korábban ügyvédként közreműködött olyan cégek létrehozásában, amelyek tetemes adóhiányt felhalmozva tűntek el, valamint off-shore gyanús üzletekről, amelyekben uniós támogatásból származó tízmilliók vándoroltak Seszták zsebébe.

Bővebben ...

Gyakran Ismételt Kérdések a KEHI norvégalapozásáról

Részletek

Készült: 2014. július 30. szerda, 17:27

Találatok: 1665

Most, hogy már mindenki levelezik mindenkivel a Norvég Civil Támogatási Alap pénzeinek KEHI-vizsgálata ügyében, emellett a támogatásokban részesült civil szervezetek megható miniszterelnöki üzenetet is kaptak, érdemes áttekinteni, hogy melyek is a szerintünk helyes válaszok az ügyben felmerülő kérdésekre. Megpróbáljuk közérthetően összefoglalni a viszonylag összetett jogi helyzetet, amelyben új fejlemény, hogy a vizsgálattal érintett szervezetek után Székely László ombudsman sem talált a vizsgálatot megalapozó szabályt a jogrendszerben.

    Kinek mi köze van hozzá, hogy mire költik a norvégok a pénzüket?

Nem gondoljuk, hogy minden külföldi állam vagy állami szerv által nyújtott támogatás közpénznek számítana a magyar jog alapján: például a japán, esetleg azeri állami ösztöndíjat elnyerő egyetemistának bizonyosan nem kell a nyilvánosság előtt elszámolnia ezzel a pénzzel itthon. A közpénz, illetve az ezzel járó nyilvánosság azonban nem állhat meg azoknál a pénzeknél, amelyek átfolynak a magyar költségvetésen.  Különösen vicces előzmény, hogy amikor pont ugyanezen az alapon érveltünk amellett, hogy a költségvetésbe befolyt adót a támogatás mértékével csökkentő tao-támogatások közpénznek minősülnek például a támogatott fociakadémiáknál, akkor azt a miniszterelnöki álláspontot ismertük meg az ügyben, hogy csak az gondolkodik így, aki kommunista.

Márpedig itt szerintünk nagyon hasonló a helyzet ahhoz, mint amit a tao-támogatásoknál láttunk. A Norvég Civil Támogatási Alapból elköltött pénz nem fut át a magyar költségvetésen, ennek ellenére közpénz. Nem is uniós közpénz, de ahhoz nagyon hasonló a szerepe, hiszen az NCTA egy olyan finanszírozási rendszer része, amelynek keretében Norvégia, Izland és Liechtenstein hozzájárul a gyengébben fejlett és újabb uniós tagországok felzárkóztatásához. A három nem EU-tag donor állam élvezi a szoros gazdasági együttműködés előnyeit az Európai Gazdasági Térség keretében (amit az EU tagállamai, köztük hazánk nyújt nekik, és ami természetesen komoly, bár pontosan ki nem fejezhető gazdasági értékkel bír számukra), ezért az Európai Bizottsággal kötött megállapodásban általuk vállalt pénzügyi hozzájárulásuk lényegében ugyanazt a funkciót tölti be, mint amit a Strukturális Alapokból (azaz „uniós pénzből”) történő kifizetések.

Bővebben ...

Bartus László: Egy náci beszéd anatómiája

Részletek

Készült: 2014. július 29. kedd, 09:52

Találatok: 2424

Megint tévednek a liberális demokraták, akik Orbán tusványos beszédét csak egy beteg elme megnyilvánulásának tekintik. A magyarországi ellenzék – ha ilyenről egyáltalán beszélhetünk olyanok esetében, akik a megélhetésüket a diktátortól kapják -, azért nem képes útját állni a diktatúrának, mert nincs tisztában annak az ideológiának a forrásával, amely ennek a rendszernek az életerejét és a logikáját adja.

Nem is hisznek abban, hogy ilyen ideológia létezik, meggyőződésük szerint Orbán csak rögtönöz, nem kell itt keresni semmiféle logikát. Amíg így gondolják Orbán rendszere élni és virágozni fog. 2003-ban azért tudtam, hogy fasiszta diktatúra lesz Magyarországon, mert a balliberális oldalon elfelejtették saját gyökereiket, nincsenek tisztában az ellenféllel, azt sem tudják, ki az ellenfél, miközben a másik oldal történelmi tapasztalataival, szilárd ideológiájával, sok évszázados receptjeivel készül a liberális demokrácia megdöntésére. Csak idő kérdése volt, mikor darálják le a saját ideológiájukat sem ismerő liberálisokat.

Aki Orbán tusványos beszédére azt mondja, hogy elmebetegség, annak nincs fogalma a történelemről és annak folytonosságáról. Vannak emberek, akik azt hiszik, hogy a világ akkor kezdődött, amikor ők megszülettek, és ami korábban volt, az elmúlt. A világ tiszta lappal várta az ő megszületését, ezért csak annyi van a világban, amennyit ő lát belőle. Ez a magát értelmiségnek nevező rétegre is igaz.

A mai magyar intelligencia még arra is képtelen, hogy bizonyos szavakból felidézze, kik használták azokat, kik a liberalizmus legnagyobb ellenségei, kikkel szemben jött létre maga a liberalizmus. Ezért észre sem veszik, hogy amikor valaki azt mondja, véget vet a liberális demokráciának, akkor évszázadok szellemi konfliktusai jönnek a felszínre. Elfelejtették már, hogy milyen két nagy eszme áll szemben a történelemben, kik állnak az egyik oldalon, és kik a másikon. Ha ezt tudnák, azt is tudnák, hogy egy ilyen beszédnek mi a vége. Halál és gyilkolás.

*

Annak ellenére nem tudják, hogy orruk előtt állították fel a náci emlékművet, amelyben bronzba öntötte magát az Orbán-rendszer. Az arkangyal a nemzeti „keresztény Magyarország” szimbóluma, amely a nemzetet egy vallással azonosítja.

Bővebben ...

Tényleg jó példa nekünk Kína és India?

Részletek

Készült: 2014. július 28. hétfő, 17:37

Találatok: 1614

Meglehetősen rossz példákat választott a miniszterelnök Tusnádfürdőn, amikor a magyar sikerhez keresett mintákat. Az országok egy része egyáltalán nem sikeres, mások pedig legfeljebb olyan módon sikeresek, ahogyan mi soha nem lehetünk azok. Szerencsére.

Meglehetősen rossz példákat választott a miniszterelnök Tusnádfürdőn, amikor a magyar sikerhez keresett mintákat. Az országok egy része egyáltalán nem sikeres, mások pedig legfeljebb olyan módon sikeresek, ahogyan mi soha nem lehetünk azok. Szerencsére.

"A világban versenyfutás van annak az államnak a kitalálásáért, amely leginkább képes egy nemzetet sikeressé tenni. Ma a világ azokat a rendszereket próbálja megérteni, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisok, talán nem is demokráciák, és mégis sikeresek, az elemzések sztárjai pedig Szingapúr, Kína, India, Oroszország, Törökország - értékelte a magyar siker követendő mintáit Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn.

A felsorolt országoknak valóban közös jellemzője, hogy a világgazdasági átlagnál tartósan gyorsabb növekedést tudnak felmutatni. Kérdés, elegendő-e ez ahhoz, hogy a gazdasági sikeresség kulcsát az ő modelljeikben keressük. A mai ismereteink alapján nemigen. Hívjuk segítségül Dani Rodrikot, a gazdasági fejlődés egyik legelismertebb kutatóját! Egy tavalyi tanulmányában a közgazdász éppen úgy foglalta össze a sikerességről szóló ismereteinket, hogy az könnyen érthetővé teszi, miért nem érdemes Kínát vagy Indiát mintának tekinteni. (A tanulmányt egyébként tavaly a Portfolio is ismertette, itt olvasható.)

Rodrik (alapozva más tudósok munkáira) úgy látja, hogy alapvetően két nagy gazdasági húzóerő létezik. Az első a humántőke és az intézmények fejlődése, fejlesztése. A hosszú távú növekedés végső soron ezen képességek fejlődésének a függvénye, amibe persze beletartozik az oktatástól, egészségügytől a javuló szabályozói teljesítményen át a jobb kormányzásig sokféle dolog. Hálátlan tulajdonsága ezeknek a képességeknek, hogy lassan fejlődnek, illetve fejlesztésük költségei magasak.

Bővebben ...