Hírek
Brutális kritikákat rejt a bizottsági jelentés hazánkról
- Részletek
- Készült: 2015. február 26. csütörtök, 21:51
- Találatok: 1561
Az Európai Bizottság (EB) a makrogazdasági egyensúlytalanságok átfogó vizsgálatának ismertetése után csütörtökön közzétette a tagállamokra vonatkozó részletes, frissített jelentéseit is. Ez látszólagos változatlanságot mutat az előző évhez képest, azaz nem romlott a helyzet, ám a részletekben igen kemény kritikák bújnak meg.
A szerdai jelentés szerint Magyarországon nincs túlzott makrogazdasági egyensúlytalanság, de a bizottság szerint hazánk esetében határozott lépések, és azok figyelemmel követése szükséges. Az EB szerint nincs érzékelhető javulás. Most is azok között az országok között vagyunk, amelyekről úgynevezett mélyreható részletes elemzést készítettek. (Idén összesen 16 tagállam esik bele ebbe a körbe.)
Magyarország esetében a bizottság szerint a kockázatok leginkább a még mindig magas külső adósságban állnak, annak ellenére, hogy jelentős előrelépés történt annak kiegyensúlyozásában. Emellett kockázatokat jelentenek még a magas államadósság, a pénzügyi szektort érintő szabályozás, a magas nemteljesítő hitelek állománya, amely a mérlegalkalmazkodást nehezíti - ezekre kell Magyarországnak odafigyelnie.
A részletes elemzésben a bizottság megállapítja: az elmúlt év gyors javulása ellenére az ország külső eladósodottsága továbbra is kockázatos szinten van. Az elemzés megjegyzi, hogy a válság óta folyamatos a gazdaság kiegyensúlyozása, főleg a magánszektor hitelleépítése és az uniós források hatásának következtében. Ezzel párhuzamosan némi strukturális romlás figyelhető meg a fiskális oldalon (a nettó külföldi közvetlen befektetések, főleg a zöldmezős beruházások lassultak le).
A magas államadósság továbbra is az egyik legfontosabb sérülékenységi pontja a magyar gazdaságnak. A középtávú fenntarthatóságról szóló elemzések azt mutatják, hogy a hiány az alapszcenárió szerint tovább csökken ugyan a következő években, de a gazdasági sokkoknak való kitettség még mindig jelen van.
A pénzügyi mérlegalkalmazkodás igen nehéz körülmények között folytatódott a pénzügyi szektort gúzsba kötő szabályozási környezet és a nemteljesítő hitelek magas aránya miatt. A bizottság szerint bár szükséges volt a hitel/betét arányok javítása, de a hitelek leépítését nagyrészt a szabályozásokkal kényszerítették ki, itt különösen a magas adóterheket emeli ki a jelentés. Bár lassult a mérlegalkalmazkodás, ez azonban a következő években is folytatódni fog.
Hatástalan és drága a közmunka
A közmunka hatástalan aktív munkaerő-piaci intézkedésnek tűnik, torzítja a munkaerőpiac megfelelő működését - szögezi le a jelentés. Az intézkedés általában véve csökkenti a munkanélküliséget, de költségvetési kockázatot is hordoz magában abban az értelemben, hogy egy "csapdahelyzetet" eredményezhet és az alacsony képzettségűek jóléti juttatásainak állandó eszközévé válhat.
Bizottság szerint a program ráadásul nem megfelelően koordinált a foglalkoztatási szolgáltatók között, továbbá nem támogatja hatékonyan az abban részt vevők elsődleges munkaerőpiacra történő reintegrálását. A bizottság megjegyzi a magyar gazdaságra leselkedő kockázatok között azt is, hogy a közmunkára fordított költségvetési kiadások az elmúlt négy évben megnégyszereződtek.
Leáll a beruházások növekedése
A jelentés továbbá más makrogazdasági elemeket is vizsgált. Egyebek mellett például a beruházásokat, amelyekről megállapítja, hogy a 2014-es rekord ütem 2016-ig lassulni fog. Megállapítja, hogy a beruházások 2008 óta először 2013-ban indultak növekedésnek, 2014-ben több mint 10 százalékos reálnövekedést mutatott, főleg az uniós forrásoknak köszönhetően, de 2016-ban az EU-források felhasználásának lassulásával nullára viheti le a beruházások növekedését, azaz leállhat a bővülés.
A magyar adórendszer hatékonyságát mind annak szerkezete, mind annak irányítása befolyásolja: ezek között a magas szektorális adókat említi, illetve azt, hogy az alacsony jövedelműek néhány csoportjának adóterhe az EU-ban a legmagasabbak között van. Pozitívumként jegyzi meg ezzel szemben a jelentés, hogy történt némi előrelépés az adóelkerülés terén.
A bizonytalan szabályozási környezet, a döntések átláthatatlansága és az érintettekkel való nem megfelelő konzultáció együtt jelentősen rányomja bélyegét az üzleti környezetre. Ennek kapcsán a jelentés kiemeli: a gyakori, váratlan szabályozási változások gyakran bizonyos szektorokban újabb korlátok bevezetését jelentik, így a befektetők részére a kiszámíthatóságot rontja. Ezt fejeli még meg a törvényhozás minősége, többek között a megfelelő megelőző hatástanulmányok elkészítése és a szabályozás által érintettek számára a rövid bevezetési időszak.