Téridő

Részletek

Készült: 2014. július 05. szombat, 09:41

Print 

Találatok: 1900

Azt hiszem, a magyar Alkotmánybíróság (Ab) végérvényesen utat tévesztett. Azon intézmény, amelynek már a neve is merő úttévesztés, hiszen Magyarországnak nincs alkotmánya, csupán valamiféle alaptörvénynek nevezett „betonszilárdságú” pántlikás butykosa.

Szóval a magyar jogrendszer legfelső grémiuma - amely után már csak a csillagos ég – olyasféle területre tévedt, amely sehogyan sem illeszthető a jog rendszerébe. Nevezetesen, a tér és idő viszonyának sikamlós elméleti területére. Az Ab, a takarékszövetkezetek einstandolásának ügyében hozott határozatának indoklásában ugyanis ez szerepel szó szerint: „…az egyesülési és a tulajdonjog közérdekből korlátozható, és a korlátozást jelen esetben kompenzálják a takarékok összehangolt működéséből eredő majdani előnyök.”.

Nos, ezek után már azon sem csodálkoznék, ha az Alkotmánybíróság mondjuk Albert Einstein téridő elméletében hozna mindent eldöntő határozatot. Apropó Einstein. A világhírű tudós sem vetemedett olyasmire, hogy a jövő vonatkozásában állítson fel elméleteket. Azt meghagyta az asztrológusok és jósok szórakozásának. Az olyanoknak, mint például a magyar Alkotmánybíróság. Mert ezek szerint az Ab már ismeri a jövőt. A magyar jövőt, amelyet inkább nevezhetnénk fekete lyuknak. Mindent és mindenkit elnyelő (benyelő) fekete lyuknak. Ahol már nem érvényesek a fizika törvényei, ahol minden lehetséges, még az is, hogy a múlt a jelenbe, a jelen pedig a jövőbe fordul. Akárcsak a magyar alkotmányos jogban.

Valamit azért nem értek. Ha az Ab ennyire tisztában van a „majdannal” (ez a majdan nem az a Majdan, ámbár még lehet az is a téridőben, amikor is idővel a tér lesz mérvadó), akkor hogyan lehetséges az, hogy nem látta például a MANYUP 3000 milliárdja lenyúlásának majdani „előnyeit”. Mert abból a jelenből sem lett szép jövő (egyeseknek persze lett), csak elsíbolt ezermilliárdok, eltőzsdézett MOL részvények, jókamatért visszavásárolt államkötvények, önkormányzati hiteltörlesztések, stb. És lett a „majdanból” szép új jelen, amelyben van ismétlődő túlzottdeficit-eljárás, van eget ostromló államháztartási hiány, elvándorlás, szakmai leépülés és annak ígérete, hogy például majdan nem lesz nyugdíj. / plajbasz.blogspot

Tér és idő. Azaz téridő. Hajlik, görbül, önmagába fordul. Egyszóval a tudomány számára ma még értelmezhetetlenül viselkedik, csakúgy, ahogyan a magyar Alkotmánybíróság a jogtudomány számára. Én megértem, hogy még egy intézmény és azok tiszteletreméltó tagjai sem mentesíthetik magukat a hit és remény éteri fogalma alól, de más a jelen és más a még meg sem történt jövő (lásd: Időzsaru film). A jog nem ismer jövőt, csak a múltat (megtörtént eseményeket) és a jelent. A múlt eseményeinek tapasztalatán okulva szabhat keretet a jelennek. De semmiképpen a jövőnek, főleg nem határozati formában. Még a törvényhozás intézménye sem tudhatja, csak feltételezheti a jövőt, ami a legritkább esetben valósul meg. Ha nem így lenne, felesleges lenne maga a törvényhozás.

Magyarországon ugyan nincs precedensjog, de - hivatkozva az Ab mostani határozatára – történhetnek ezután furcsa dolgok. Mint ahogy már történt is, valahogy eképpen és valahogy így: - Tetszik tudni Tekintetes Bíróság, ott van az a mobil. Hogy meglovasítottam-e, azt majdan úgyis meghozza a közérdek és reményteljes jövő. Vagy nem. Addig is önként és dalolva felajánlok egy DNS-vizsgálatot, nehogy hűvösre vágjanak, vagy megbüntessenek 200 ezerre - a semmiért!

Az Alkotmánybíróság most rendkívül ingoványos területre tévedt. Nem túlzás, ha azt mondjuk; eltévedt. Nem kicsit, nagyon. Megkérdőjelezi a magántulajdont, ami valamikor az övenes években, az ál-szocializmusban, a kommunizmus mindent letaroló építése közben volt „divatban”. Határozatában nem definiálja, hogy mi az a közérdek, ami okot adhat a különböző tulajdoni, egyesülési „korlátozásokra” (mi lesz veled CÖF és CŐKA?). Mivel jelen esetben nincs szó sem természeti katasztrófákról, sem az országot fenyegető egyéb veszélyről, nem tisztázottak, hogy mi indokolja a statáriális intézkedéseket, hiszen az ország gazdasági mutatói állítólag kiválóak, Magyarország jobban (?) teljesít. (Nézegetem a kirakatban az OTP hirdetését; Személyi kölcsön THM 24,67%, pedig állítólag nincs is infláció. A jegybanki alapkamat is valami kettőegész, tehát ősszel ne is álmodjon senki nyugdíjkorrekcióról, legfeljebb lefelé. Ugyanakkor a Ft-EUR viszonylat 310 felett, a betéti kamatok meg nem nagyon akarnak 4% fölé kúszni az isten téridő kontinuumának sem. Hogy is van ez?!)

Immáron jogos az a gyanú, hogy az Ab határozata csak és kizárólag olyan „padlássöprést” szolgálhat, amely mögött nem közérdek, hanem egyéni pénzérdek bújik meg. És mindez már leplezetlen, lépten-nyomon fellelhető formában. Bebizonyosodott, hogy az Alkotmánybíróság immáron teljes egészében kiszolgálója annak a központosított, korrupt kormányzati rendszernek, amely ma Magyarországot jellemzi, mind térben, mind időben. A jelen időben.

Cikk: http://plajbasz.blogspot.hu/2014/07/terido.html

Szentpéteri: félnek a Fideszben az alkotmányos fékektől - Közzététel: 2014. júl. 7. - Nagyon jelentősnek tartom ezt a kérdést, paranoiának is lehetne nevezni. Tulajdonképpen túlbiztosítás történt - magyarázta Szentpéteri Nagy Richárd az ATV Egyenes Beszéd című műsorában az alkotmánybírákat válaztó bizottsággal kapcsolatosan.

Kapcsolódó cikkek:

• Seres: Akkor ennyit az Alkotmánybíróságról
  Mit üzennek nekünk, többieknek az alkotmányosság legfőbb őrei? Azt, hogy kapjuk be. Azt, hogy ha itt valami nem tetszik, lehet menni Strasbourgba. Azt, hogy egy teljesen nyilvánvalóan korrupt eljárást is le kell nyelnünk, a "köz" érdekéből. - A magyar alkotmányosság legfőbb őrei, miután a minap közzétették, hogy abszolúte nem alkotmányellenes a takarékszövetkezetek állami kényszerösszevonása ("közérdekből" szerintük akár a tulajdon teljes elvonása is alkotmányos lehet), most megismételték az üzenetet, és ne tévedjünk, az alaptörvény ismert minősége miatt minden hasonló ügyben ezt fogjuk hallani tőlük újra és újra, amíg meg nem szokunk vagy amíg úgy nem döntünk, hogy akkor mostantól inkább csak online követjük hazánk aktuális fejleményeit, Londonból.
• Lesöpörte a régi trafikosok panaszait az Alkotmánybíróság
  A trafikpiac újraosztása után tizenhat egykori dohányboltos fordult az Alkotmánybírósághoz. Többek között azért, mert szerintük a változások sértették a tulajdonhoz és a vállalkozáshoz való szabadságukat, amit amúgy elvileg az alaptörvény is garantálna. De sérelmezték azt is, hogy vagyoni értékű jogot vontak el tőlük kárpótlás nélkül, azaz kisajítás áldozatai voltak.- Az Ab nem tartotta megalapozottnak a beadványt, szerintük az új rendszer nem vonta el az nem vonta el a tulajdonhoz való jogot, hiszen nem üzleteiket vesztették el, csupán a dohányárusítás jogát. Ilyesmihez viszont senkinek nincs alanyi joga. Az pedig, hogy évekig árusítottak dohányt, nem jelenti azt, hogy mindez tulajdonná vált volna, ezért kisajátítani sem lehet.
• Kövér elrendezi az alkotmánybírák megválasztását
  Kilenc tagú lesz a lejárt mandátumú alkotmánybírák helyére jelölő parlamenti bizottság – derül ki Kövér László előterjesztéséből. Itt is meglesz a kormánypártok kétharmada, a jelöltséghez pedig öt igen kell, vagyis az ellenzék összefogva sem tudna saját jelöltet állítani. Mivel az alkotmánybírákat a végén parlament kétharmados többséggel választja, így végülis mindegy, de már azt is garantálni lehet, hogy nem is menjen el szavazásig ellenzéki jelölt, ha a Fidesz azt nem akarja.
• Elvehető a magántulajdon
  Összességében nem alkotmányellenes a szövetkezeti hitelintézetek integrációja, csupán két, nem túl lényeges pont ütközik az alaptörvénybe, legalábbis az Alkotmánybíróság (Ab) tegnap nyilvánosságra hozott döntése szerint. A testület úgy vélte, az egyesülési jog és a tulajdonjog közérdekből korlátozható, és a korlátozást jelen esetben kompenzálják a takarékok összehangolt működéséből eredő majdani előnyök. A szakemberek szerint azonban vitatják az Ab "szellemiségét" és döntésének alapos indoklását, pontosabban annak hiányát.
• Dávid Ferenc: A takarékszövetkezetek Trianonja
  Az írás címe egy tisztségétől és munkahelyétől megvált vezetőtől származik, tükrözi a takarékszövetkezeti közösség hangulatát. Augusztus 22-i búcsúbeszédében az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) közgyűlésén ő hasonlította a szövetkezeti hitelintézetekkel való leszámolást az I. világháborút követő békediktátumhoz. Nem volt egyedül a háborús hasonlatokkal.
• A bíróság vétóját kijátszva szereznék meg a Takarékbankot Spéderék – itt az előterjesztés
  A Fővárosi Törvényszék ideiglenes intézkedésével megtiltotta a Magyar Postának, hogy az Alkotmánybíróság döntéséig eladja a tulajdonában lévő Takarékbank-részvényeket. A Magyar Takarék Zrt. tulajdonosai azonban minden áron birtokon belülre akarnak kerülni – akár a bírói végzést kijátszva is. Közreadjuk az előterjesztés szövegét.
• Bíróság kéri a takarékszövetkezeti törvény megsemmisítését az Ab-től
  A Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul, mert álláspontja szerint alaptörvény-ellenes a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény, így annak megsemmisítését kéri.

 

• Előző
• Tovább