Hírek
Európa hülyéi
- Részletek
- Készült: 2014. július 06. vasárnap, 09:44
- Találatok: 1683
Tanulságos eredményekkel zárult az európai választás, és azóta is áll a bál Juncker ürügyén. Még tanulságosabb, ahogy erre azok reagáltak, akik még így 21 éves fennállás (és 10 év magyar tagság) után sem értik, miről szól az Európai Unió.
Az ő kedvükért bemutatnám, erről:
A350 XWB first flight - best of 14 June 2013 - Közzététel: 2013. jún. 14.
El is magyarázom. Európa egyfelől kulturális közösség. Akár tetszik, akár nem, a történelemben sokkal több minden köti össze a kontinens államait, mint ami elválasztja őket, és a főbb játékszabályok mindenütt ugyanazok. Persze, számos kulturális különbség van, de nagyjából tudjuk, mit illik és mit nem illik bizonyos szituációkban, és ebben nincsenek nagy eltérések. Másfelől Európa a négy alapszabadságot, a munkaerő, a tőke, az áruk és szolgáltatások szabad áramlását biztosító egységes piac. A kettő együtt teszi lehetővé, hogy világszinten versenyképes, csúcstechnológiát létrehozni képes tudás jöjjön létre. Erre önmagában egy európai nemzetállam sem képes.
Az Európai Unió célja, hogy ez az integráció jól szervezett és hatékony legyen, ez ugyanis Európa túlélésének kulcsa, nemcsak gazdasági, de szellemi téren is. Még egyszerűbb nézőpontból: egyetlen szabályrendszernek megfelelő terméket fejleszteni kis túlzással huszonnyolcadannyiba kerül, mint huszonnyolc különböző szabálynak megfelelőt.
Az egységes szabályrendszer, a monetáris unió, végül pedig a föderalista államszervezet ennek a folyamatnak logikus lépései, nem pedig ördögi német gyarmatosítás, ami ráadásul lopakodik a kertek alatt. Az elmúlt évtized a fokozatosan tényleg integrálódó európai intézményrendszer felépüléséről szólt, és eljutottunk odáig, hogy az óvatos Angela Merkel is nyíltan támogatta a föderációpárti Juncker bizottsági elnöki kinevezését.
Ehhez képest úgy tűnt, a választáson előretörtek a (főleg jobboldali) euroszkeptikus erők: Franciaországban nyert a Front National, Ausztriában jól szerepelt az FPÖ, itthon a Jobbik, az angolok pedig nagy létszámban szavaztak az uniós kilépést hirdető UKIP-re. Azonban ne felejtsük el, ezek közül az évtizedes átlaghoz képest egyedül az UKIP tudott valódi szavazatszám-növekedést elérni.
Mivel kampányolnak ezek a pártok? Leginkább azzal, hogy ők nem a megunt, második világháború vége óta létező nagy politikai tömbök. Aztán meg a jellemzően EU-n kívülről érkező migránsok elleni kemény fellépéssel (illetve itthon a cigányellenességgel), amiről sokat lehetne ennél elmélyültebben értekezni.
A harmadik érv, hogy azért kell megakadályozni, hogy az EU föderációvá alakuljon, mert akkor az az ún. nemzetállamoknak rossz lesz, összedől a kultúránk, továbbá kötelező lesz buzulni. Hogy ezek között ki milyen logikai sorrendet állít fel, az változó, de tulajdonképp lényegtelen, mivel az érvelés egyik sorrendben sem állja meg a helyét.
Mert hát eleve senki nem ígérte, hogy a nemzetállamok örökké fognak tartani. Nem is léteznek örök idők óta, a modern nemzetállamok fogalma, intézményrendszere az utóbbi pár száz évben született meg és azóta is folyamatosan változik. Igen valószínű, hogy a továbbiakban is változni fog, és az EU a kulturális jelentőségű részleteket nem tudja és nem is akarja felülírni. Az EU nem tiltja be az angol királynőt. Számos más, praktikus jelentőségű intézmény életében valóban változásokat hoz, azonban ezeket praktikus szemmel kell nézni, mert hát minimum fura, ha valaki kulturális identitása részének tekinti mondjuk a Klebelsberg Központot, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, a kereskedelmi kamarát, vagy valami hasonlót. Az, hogy az ilyen szervezetek hasonlóan, föderális rendszerben működjenek, az alapszabadságokból fakadó közérdek. Nem is kell nagyon bizonygatni, mindenki tetszőleges számú példát tud mondani Magyarország elmúlt éveiből, amikor a „nemzeti érdek” valójában versenyképtelen, korrupt érdekcsoportok helyzetbe hozását takarta.
Teljes cikk: http://hvg.hu/velemeny.publicisztika/20140702_Europa_hulyei
Orbán Brüsszelben nem enged - Közzététel: 2013. márc. 15.