- Részletek
-
Készült: 2017. november 29. szerda, 20:55
-
Találatok: 1625
Tisztelt szavazópolgárok, ma arról fogom tájékoztatni önöket, hogyan lopta el az Európai Unió a magyarok pénzét, hogyan fosztják ki a brüsszeli bürokraták ezt a független, erős és büszke országot, hogyan büntetik pusztán azért, mert hallatni merte a hangját és meghallotta az idők szavát, büntetik azért, mert az új világrend éllovasa lett, megtalálta önmagát a káoszban, és utat mutatott Európának és a világnak.
Azért büntetnek minket, mert Orbán Viktor az új évezred Galileije, azért akarnak minket visszarántani a saját kisszerűségük mocsarába, a saját elmaradott és pusztulásra ítélt poklába, mert képtelenek elviselni, hogy Magyarország – ez a területre talán nem túl nagy, de lelkében hatalmas ország – olyan új utakra lépett, amit nemhogy követni képtelen Európa – állítólag – meghatározó központja, de még csak fel sem ismerték volna, ha nincs Orbán Viktor.
Talán túlzásnak tűnhet egyeseknek, de Orbán Viktor az új évezred Krisztusa.
Az Európai Unió tehát kicsinyes bosszú által feltüzelve lopja a magyarok pénzét, mert miközben mi itt a végeken (egyben Európa szakrális központjában) védjük a civilizációt, a keresztény és zsidó értékeket, a latin betűket és a római számokat, az euklideszi és nem euklideszi geometriát, a természetes és nem természetes számokat, az Ottó-motort, a vetésforgót, az intelligens mosóporokat és a kamatos kamatot, szóval mindazt, amit közösen teremtettünk és amit meghaladva megőrizni szándékozunk, szóval eközben a brüsszeli barmok nem adják ide az ezért járó összeget, arra kárhoztatva a magyar lakosságot, csecsemőtől aggastyánig, hogy a saját zsebükből építsenek kerítést, stadiont, lőtereket és föld alatti kilátókat a kormánypárti civileknek.
A küldött számlán részleteztük, de álljon itt is világosan és egyértelműen, hogy mennyivel tartozik nekünk az Unió. 16000 milliárd euró jár a magyar népnek a tatárjárás utáni újjáépítésért, illetve az okozott érzelmi kárért, jó hírnév megsértéséért. 31000 milliárd euró a törökért, azért, mert Európa keresztény maradt, mert Zrínyi kirohant, mert Jumurdzsák annyi szenvedést okozott, mert jövevényszavak rombolták a magyar nyelvet, mert Török Gábor elemez. 61000 milliárd euró a nácikért, 85000 milliárd euró a komcsikért, és akkor direkt nem számoltuk a rendszerváltás óta eltelt zavaros harminc évet, mert nagyvonalúak vagyunk, és nem ennek ellentéte, ami hirtelen nem jut eszembe… kisvonalúak vagy valami ilyesmi. Ezek nem vagyunk.
A kamatok ketyegnek, a brüszszeli bumburnyákok pedig húzzák az időt, nemhogy fizetni nem akarnak, hanem még a követelés jogosságát is vitatják, átlátszó, gyönge érvekkel, de az igazi ok az, hogy gyűlölik a magyarokat.
Emberek és asszonyok, magyarok! Az Európai Unió el akar hagyni minket!
Lezsák Sándor lesz a magyarok köré rögzített Európa fizikai és lelki kidolgozásáért felelős miniszteri jogkörrel rendelkező miniszteri biztos. Széles Gábor a helyettese.
Nem arról van szó tehát, amit a liberális sajtó utóvédje harsog naponta, már-már hazaárulás szintjén, hogy mi akarunk kilépni az Unióból, hiszen mi – a magyar nép és a magyar kormány – másra sem vágyunk, mint az Unió részének lenni, hanem sokkal inkább arról, hogy a megújulásra képtelen, Soros György által rángatott EU ragaszkodik a múlt kísérteteihez, a meghaladott nézetekhez, a torz történelemfilozófiához, a beteg paradigmához, a bukott vezetőkhöz, miközben Magyarország, a magyar nép rálépett a jövőbe vezető útra, és onnan visszafordulni nem fog. Arra is hajlandók lennénk, hogy magunkkal cipeljük az elmaradott Uniót.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. november 28. kedd, 22:36
-
Találatok: 1813
Kicsit elsiklottunk a fölött a “párbeszéd” fölött, amely tegnap Z. Kárpát Dániel jobbikos politikus és Orbán Viktor miniszterelnök között zajlott le az Országgyűlésben. Z. Kárpát a devizahitelesek megsegítése érdekében sürgetett egyfajta szakmai konszenzust, amely a pártok felett talál megoldást a problémára.
A jobbikos politikus azt is kiemelte, hogy jelenleg van hazánkban mintegy 140 ezer ember, “akiken nem tudtak, vagy nem akartak segíteni”, és 90 napot meghaladó tartozásuk miatt könnyen kilakoltathatják őket. Z. Kárpát ezzel kapcsolatban azt kérdezte:
“mit üzen a kormányfő ezeknek az embereknek?“
Orbán válaszában először természetesen elsorolta mindazokat a kormányzati intézkedéseket, amelyeket a Fidesz-KDNP foganatosított az elmúlt években: végtörlesztés, árfolyamgát, bankok elszámoltatása, forintosítás, áron aluli árverések tilalma, kilakoltatási moratórium kiterjesztése.
A miniszterelnök arra azonban nem tért ki, hogy például a kilakoltatási moratóriumot csak ebben az évben, vagyis hát az elmúlt hetekben hosszabbították meg, méghozzá érdekes módon úgy, hogy 2018-ban pont a választások utánig még kitartanak – ami nyilván jól mutat majd a statisztikákban, és bár a helyzetet nem oldja meg, de legalább elfedi…
Aztán Orbán áttévedt egy másik dimenzióba:
“Magyarország olyan ország, amire a legkevésbé jellemző az európai kultúrkörben, hogy az embereket ki lehet tenni az otthonaikból.”
Ami persze nagyon jól hangzik, de valójában semmi értelme nincsen.
Az európai országok (kultúrkörök?) lakáspolitikáit egymással összehasonlítani nem igazán lehet, hiszen mindenhol más rendszer működik, más a szociális segélyezés, nem mindegy, hogy hol mennyi állami lakás van, ezek hogyan aránylanak a lakáspiac egészéhez, hogy oszlanak meg a rászorulók között, és így tovább.
Annak már lenne persze értelme, ha Orbán Viktor azt elemezgetné, hogy Magyarországon hogyan alakul a szociális lakhatás ügye, vagy úgy általában véve a kilakoltatások száma. És hogy minderre a Fidesz-KDNP által feljebb felsorolt intézkedéseknek milyen hatásai voltak.
Hogy a miniszterelnök ezt nem tette meg, és inkább nemzetközileg értelmezhetetlen összehasonlítása bonyolódott, az nem véletlen.
A devizahitelesek megsegítésére kitalált kormányzati intézkedések ellenére ugyanis azt látjuk, hogy Magyarországon a lakhatási szegénység ma tömegeket érint, miközben a szociális védőháló lyukas, és az embereket úgy fenyegeti a kilakoltatás réme, hogy esélyük sincs arra, hogy kimásszanak az adósságaikból. 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. november 28. kedd, 01:47
-
Találatok: 1911
Azt még megértettem, hogy a gazdagok azért gazdagok, mert elveszik a szegényektől mindazt, ami az ő gazdagodásukhoz kell. Jó, nincsenek egyszerű helyzetben ők sem, mert az illemtudás akadályozza, hogy bunkósbottal raboljanak, ezért mindenféle bonyolult tánclépéseket kell tenniük, például építeni egy stadiont, melynek költségeiből vidáman ki lehet csippenteni a saját részüket, és még csak a nép egyszerű gyermekét sem ingerlik - sőt.
Egyszerű Józsi adományként fogja fel, amit neki és hatszáz társának adott a Nemzeti Erőlködés Rendszere, mert igenis, megérdemli, hogy kényelmesen nézhesse a huszonkét botlábú szenvedését a negyvenezres stadionban, hiszen így akár hatvanhat ülésen is elterpeszkedhet.
Aki nem ismerné a dolog mechanizmusát, azt most kisegíteném.
Minden szabályos, a stadionravalót azok a cégek dobják össze, amelyek szeretnének részt venni a stadion építésében, meg azok, melyek résztvesznek a fejlett NER önzetlen építésében.
Ezt a pénzt a kóbor apácák megtévesztése okán TAO sporttámogatásnak hívják, ez az adónkból ellopott pénz leánykori neve.
Normálisabb helyeken ilyen nincs, mert ott, ha az állam támogatni kíván valamilyen célt, akkor beszedi az adót és abból támogatást ad - megvan ennek a maga rendje.
Itt viszont azt, amit adóba kellene befizetni, közvetlenül annak utalják, aki a magasztos célt megjelöli - persze, csak ha szeretjük és nertársunk.
A 2011-ben bevezetett tao-rendszernek az a lényege, hogy a nyereséges vállalkozások társasági adójuk egy részét sportcélokra ajánlhatják fel.
A pénzre az utánpótlásneveléssel foglalkozó foci-, kézilabda-, kosárlabda- és vízilabdaklubok és alapítványok pályázhatnak, hogy plusz bevételhez juthassanak, és a gyerekek jobb körülmények között sportolhassanak.
Nomármost olyan sportklub nincs, melynek ne lennének serdülő és ifjúsági csapatai, ezért aztán mindenki pályázhat, aztán a létesítményben majd az fog sportolni, akit a vezetőség arra érdemesnek ítél.
De a gond nem csak ez, hanem legfőképpen az, hogy amiből felépítik a negyvenkettedik stadiont, annak a pénznek lehetne esetleg jobb helye is, de nem lesz, mert abból a lóvéból stadion vagy kézilabda-akadémia lesz, amely persze Csodaországban menet közben átlényegülhet akár wellness-szállóvá is.
A létesítmény felépítésére kiírt pályázaton természetesen az fog nyerni, akit a rendszer erre érdemesnek tart, és ki lenne érdemesebb, mint azok, akik a rendszert megteremtették.
A pályázati elbírálásnak megvannak a maga jól bejáratott technikái, vagy úgy írják ki a pályázatot, hogy csak a jövendőbeli nyertes győzhessen (pl, a nyertes építőipari cégnek legyen manikűr - pedikűr - walkűr részlege), és láss csodát, a Hentes és Mészáros Kft éppen ilyen.
Esetleg az árajánlatnál legyen három ajánlat - a cég+haver+csókos - és a legalacsonyabb ajánlat valamilyen csodás módon a cégé lesz.
Ha mégis tesz valaki jobb ajánlatot azt azonnal kizárják a pályázatból, mint csalót, bűnözőt, migráncs herebimbót, felelőtlen álmodozót és kiszáll hozzá a NAV.
A nyertes alvállakozókkal dolgozik, azok csalnak vadul és zsebből osztanak vissza a nyertesnek, cserébe a nyertes ráolvasással védi őketa rontástól és a NAV-tól.
A nyertes természetesen emellett még nyereséges is, merthogy a valóságos árnál lényegesen drágábban dolgozik, úgyhogy jut pént osztalékra is - a TAO sporttámogatás mellett.
Te meg csodálkozva nézel, miért is mehetsz ultrahangra jövő november 18.-án, ha lesz még addigra olyan orvos, aki nem úgy olvassa a képeket, mint humoralista a szabásmintát.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. november 26. vasárnap, 23:54
-
Találatok: 1776
Miközben a legfrissebb Eurobarometer felmérései azt mutatják, hogy a magyarok körében is igény lenne erősebb szociális védelemre és a szolidaritásra a magyar kormány - bár megszavazta - úgy tűnik, mégis az ezt lehetővé tévő szociális jogok európai pillére elleni küzdelmet választja és továbbra is aggasztja Brüsszel "lopakodó hatáskörelvonása". Az meg már csak hab a tortán, hogy a magyarok többsége egészségügyi és társadalombiztosítási kérdésekben szívesen látna több EU-szintű döntést, sőt, jelentős többség pedig még a szociális jóléti rendszerek harmonizációját is támogatná.
A szociális jogok európai pillérét 2017. november 17-én Göteborgban hirdették ki, a
dokumentumot Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke, Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke és Juri Ratas észt miniszterelnök írta alá, amelyet a napokban elindított európai szemeszter is átültet a gyakorlatba. Ezzel - legalábbis ahogy Marianne Thyssen foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos fogalmazott az európai szemeszter bemutatásakor - elindítja a jobb munka- és életkörülmények felé irányuló, a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli megújított konvergenciafolyamatot.
A szociális jogok európai pillérét 2017. november 17-én Göteborgban hirdették ki, a dokumentumot Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke, Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke és Juri Ratas észt miniszterelnök írta alá, amelyet a napokban elindított európai szemeszter is átültet a gyakorlatba. Ezzel - legalábbis ahogy Marianne Thyssen foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos fogalmazott az európai szemeszter bemutatásakor - elindítja a jobb munka- és életkörülmények felé irányuló, a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli megújított konvergenciafolyamatot.
A pillérben szereplő 20 alapelvet három csoportra osztották:
- Egyenlő lehetőségek és hozzáférés a munkaerőpiachoz (például oktatás, tréning, élethosszig tartó tanulás, nemek közötti egyenlőség, a foglalkoztatás aktív támogatása);
- tisztességes munkakörülmények (például minimálbér, szociális párbeszéd és a munkavállalók bevonása, munka-magánélet közötti egyensúly, egészséges, biztonságos munkakörnyezet és adatvédelem);
- szociális védelem és befogadás (például gyermekgondozás, gyerekek támogatása, munkanélküli juttatás, minimum jövedelem, időskori jövedelem és nyugdíj, egészségügyi ellátás, hosszútávú gondozás, lakhatási segítség a hontalanoknak, a fogyatékkal élők bevonása, a létfontosságú szolgáltatásokhoz való hozzáférés).
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. november 25. szombat, 16:52
-
Találatok: 2130
A kormány idén kiegészítő nyugdíjemeléssel, nyugdíjprémiummal és egyszeri 10 ezer forintos Erzsébet-utalvánnyal keresi az időskorú választók kegyét. Közben folyamatosan elmondják, hogy nem csak megőrizték a nyugdíjak értékét, hanem növelni is tudták az elmúlt években. Most egy friss elemzés azt vizsgálta meg, hogy a magyar nyugdíjak növekedése mennyire egyedülálló az Európai Unió keleti felén.
Szépen nőttek a nyugdíjak, de…
Amennyiben a
nyugdíjemelést vizsgáljuk, akkor két számot is érdemes figyelembe venni. Az egyik az évenkénti emelés mértéke, amely a gazdasági válság óta 33 százalék volt. Azaz, aki akkor már öregségi nyugdíjas volt, annak a nyugdíja mintegy harmadával emelkedett. A másik adat az átlagnyugdíjak alakulása és növekedése. Ez – szintén 2008-hoz viszonyítva – 42 százalék-os növekedést mutat. A két szám közötti különbség abból adódik, hogy az induló nyugdíjak az elmúlt években növekedtek, és az időközben meghaltak nyugdíjaaz alacsonyabb sávba tartozott – írja a Privátbankár.hu-nak küldött elemzésében a Polcy Agenda.
Jön a felháborodás
Az átlagbérek változása 2016 és 2008 között is szinte megegyezett az átlagnyugdíjak emelkedésével, csak annak időbelisége tért el. Míg 2014-ig a nettó átlagbér elmaradásban volt a nyugdíjaktól, addig az utolsó két teljes évben már jóval meghaladta annak növekedését.
A probléma és a felháborodás az elkövetkező években lesz egyre nagyobb, mivel az átlagbérek idei kétszámjegyű növekedése, és a jövő évre várható szintén jelentős béremelkedés miatt a nyugdíjak elmaradnak a bérek emelkedésétől.
Nyugdíjak és átlagbérek évenkénti alakulása (Forrás: Policy Agenda)
Mi a helyzet külföldön?
A környező országokkal, és a V4-ekkel összehasonlítva az látszik, hogy tényleg szépen nőttek az átlagnyugdíjak. Magyarországnál csak Románia és Lengyelország tudott jobban teljesíteni. Amennyiben azonban reálértéken nézzük a növekedést, akkor 2016 és 2008 között a reálemelkedés mértéke 20 százalék volt, és ez azonban már elmarad Romániától, Lengyelországtól és Szlovákiától is. Egyedül Csehországot és egy kicsivel Horvátországot előzzük meg a Visegrádi-tagállamok közül.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. november 25. szombat, 00:45
-
Találatok: 1832
Hadházy Ákos és Szél Bernadett LMP-s képviselők egy hónapos küzdelemmel elérték, hogy a betekinthessenek a kormánynak visszaküldött nemzeti konzultációs ívekbe. A kormány szerint már "1,7 millióan mondtak véleményt a Soros-tervről", és ezzel a minden kérdésében kamuzó kérdőív lett minden idők legsikeresebb nemzeti konzultációja. De erről nem volt eddig semmilyen elérhető adatbázis.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda nagyon igyekezett, hogy ne legyen átlátható a konzultációs ívek kezelése. Tegnap alig másfél órát adott Hadházynak, hogy a délutáni csúcsforgalomban három különböző budapesti helyszínen betekinthessen a nemzeti konzultációs ívek feldolgozásába, a médiát pedig kizárták mindenhonnan. De azért így is kiderült pár dolog:
- A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. egyik VIII. kerületi telephelyén elismerték, hogy nincs nyilvántartás a beérkező nemzeti konzultációs ívekről.
- A második meglátogatott telephelyen szintén nem tudtak nyilvántartást mutatni, viszont Hadházyék azt látták, hogy ha valaki akar, akkor könnyen babrálhat az ívekkel.
- Végül a konzultációs ívek számítógépes feldolgozását végző Kopint Datorg Kft. irodájába mentek, ahol szintén nem volt nyilvántartás.
Hadházy mindezek után
azt mondta, kilencvenkilenc százalékig biztos benne, hogy kamu a kormány által bemondott szám, és nincs 1,7 millió a visszaküldött ívek száma. „Ha a dobozok számát nézem, és tényleg valódi ívek voltak bennük, akkor lehet, hogy láttam 900 ezer ívet. Rendkívül zavarba ejtő volt, hogy az egyik helyszínen sem volt egyetlenegy kockás papír vagy valamilyen nyilvántartás.”
A HírTV péntek este
lejátszott egy hangfelvételt, amin Hadházy az egyik ügyintézővel beszélget. A férfi azt mondja, hogy november 13-ig legfeljebb 400 ezer ív érkezett be, miközben a konzultációt szervező Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára november 14-én
azt posztolta a Facebookra, hogy egészen pontosan 1.125.318 kérdőívet kaptak.
Részlet a hangfelvételen elhangzott beszélgetésből
A hangfelvételen végül az ügyintéző is elismeri az adatok közti eltérést, de azt mondja, hogy biztos az online kitöltött kérdőívek adják ki a különbséget. Csakhogy korábban maga Tuzson Bence szóvivő állította azt, hogy az eddigi nemzeti konzultációkon a beérkező válaszok mindössze 5 százalékát kaptán az interneten keresztül. Ugyanazon a
sajtótájékoztatón azt is elismerte, hogy a neten annyiszor tölti ki valaki a kérdőívet, ahányszor akarja.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. november 24. péntek, 07:44
-
Találatok: 1696
Az egyik fapados légitársaságnál utaskísérőként dolgozó ismerősöm mondta a minap: nagy tétben merne fogadni, hogy a londoni, az amszterdami, a párizsi, a frankfurti, a zürichi, az oslói, a koppenhágai, meg a római járataikra az idősebb utasok többsége nem azért vesz jegyet, hogy megtakarított nyugdíjából világot látni induljon. Nagypapák, nagymamák utaznak unokanézőbe.
Innen nézve már érthető az a hirdetés is, amelyet a kerületi lap egyik legutóbbi számában találtam: a közösségi házban ingyenes számítógépes tanfolyamot szerveztek nyugdíjasoknak. A munkaügyi központok a hasonló tanfolyamoknál a táblázatkezelést és a prezentáció szerkesztést hangsúlyozzák, itt a skype és a facetime használatát emelték ki. Nem írták oda, de alighanem kimondatlanul is arra gondoltak a szervezők, leginkább ilyen ismeretekre van szükségük az itthon „árván” maradt nagypapáknak, nagymamáknak.
Bevallom, magam is hasonló cipőben járok. Ha a nyári vakáció két hetét leszámítva szeretnék egy kis időt gyorsan cseperedő unokáimmal tölteni, kénytelen vagyok elővenni a bőröndöt, és elindulni vagy Hollandiába, vagy Svájcba. Én még csak beérem azzal, ha esténként megcsörgetjük a „kintieket”, és a hatéves, félig holland „uncsim” elcsicsergi sajátos magyar nyelvén - de szabatosan -, mi történt vele aznap az iskolában, és megmutatja, mit rajzolt a nagyinak. Közben meg egyáltalán nem csodálkozom, ha rendre a Svájcban élő nagyobbik srác veszi fel apja vagy anyja telefonját, és azonnal beavat abba, mi újat fedezett fel aznap - hétévesen - a kezéből ki sem eső okos telefonján vagy tabletjén. Az „internetes nagymama” szerepét a feleségem viseli nehezebben, mert ő arra készült, hogy ha majd eljön az ideje, süt-főz az unokáknak, meg segít kicsit könnyíteni a gyerekeink életén, ahogyan annak idején nekünk is segített az édesanyja, miközben ő nyugodtan dolgozhatott akár napi tíz, tizenkét órát is az „ország üdvéért”.
Persze az elárvult nagymamák leleményessége nem ismer határokat. Köztudott, hogy Nyugat-Európában nem bánnak túlzottan nagyvonalúan a szabadsággal, s ha összecsapnak a lányom vagy a menyem feje felett a hullámok, és az iskolában, óvodában éppen szünet van, szólni sem, kell, máris keresi valamelyik nagymama a neten a legolcsóbban kínált repülőjegyet, és utazik bébiszitternek.
Ezzel mások is így vannak. Legutóbb már beindították a repülőgép motorját, amikor a mellettem ülő idős hölgy még egy utolsó gyors üzenetet küldött. Nem illik leselkedni a másik telefonjába, de nem tudtam megállni, belepillantottam. „Drágáim, nemsokára megint jövök. Esténként puszilgassátok meg helyettem is a kicsiket. Én majd Skype-on mesélek nekik. Nagyi”. Kikapcsolta a telefont és eldörzsölt egy könnycseppet a szeme sarkában.
Nem tudom, milyen járatokon szoktak utazni döntéshozó politikusaink, de azt tanácsolnám nekik, egyszer nézzenek körül beszállás előtt a várakozókon. Hátha észreveszik: ha így megy tovább, unoka nélküli ország leszünk. Tartok tőle, aki valóban tehetne ez ellen, az általában a VIP-váróból indul.
Somfai Péter
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. november 23. csütörtök, 08:49
-
Találatok: 2008
A világgazdasági helyzet adott az euró bevezetéséhez, 10-16 éves csúcson vannak Európában a konjunktúraindexek, jó ideje nem voltak ennyire optimisták a gazdasági vezetők. Ráadásul aki most lép be, az euróövezet reformját is érdemben befolyásolhatja – mondta Vértes András a GKI Gazdaságkutató elnöke csütörtökön a GKI Az euró bejövetele a magyarokhoz című konferenciáján.
Vértes elmondta, rengeteg érv van az közös európai fizetőeszköz bevezetése ellen és mellett is, de a bevezetésről szóló döntés végül nem szakmai, hanem politikai lesz. Vértes a bevezetés melletti érvek között sorolta fel, hogy Magyarország, az Európai Unió és az egész világ kedvező gazdasági helyzete miatt mostanában könnyebb lenne teljesíteni a csatlakozás feltételeit, ugyanakkor pont ez a bevezetés elleni érv is, ugyanis felmerül, hogy ha a közös pénz nélkül is tud a gazdaság növekedni, akkor az euró bevezetése sem feltétlenül szükséges.
Európában ráadásul jelentős társadalmi elégedetlenség van és a tagállamok eltérő érdekei megnehezítik az eurózóna átalakításának folyamatát, megakadályozhatják a lényeges reformok véghezvitelét. Ezen kívül Vértes szerint bár jelenleg jól megy a magyar gazdaságnak, az euró bevezetésével együtt járó költségvetési és pénzpolitikai mozgástér szűkülése nehezítheti az ország helyzetét, ha mégis valami baj lenne a gazdasággal.
Vértes megemlítette, hogy az utóbbi években a költségvetési helyzet érdemben javult, az államadósság még a kormány és az Eurostat közötti elszámolási ügyek magyar fél számára
kedvezőtlen végződése esetén is csökkenő pályán van, ugyanakkor egy főre eső GDP és munkatermelékenység tekintetében a visegrádi négyekhez képest lemaradtunk az elmúlt 10 évben, amiért szerinte a jelenlegi és a korábbi politikai vezetés is felelős.
index.hu
Mégis megnő az államadósság, csak később / 2017.11.17.
A Portfolio szerint a KSH beleegyezett, hogy a választások után teljesebben mérje az államadósságot.
A többi visegrádi országhoz képest a világexportból való részesedés tekintetében is lemaradtunk. A GKI elnöke szerint az, hogy Szlovákia, Észtország és Litvánia is jó gazdasági teljesítményt nyújt az euró bevezetése óta, miközben Szlovénia az euró bevezetése ellenére is gyengélkedik, arra utal, hogy végeredményben az eurón kívüli tényezők is meghatározzák egy ország gazdasági sikerességét, nem kizárólag az eurón múlik minden.
Surányi: Bevezetjük az eurót, vagy szépen lassan elbúcsúzunk az EU-tól
Surányi György, volt jegybankelnök azzal kezdte az előadását, hogy elmondta: neki korábban az volt az álláspontja, hogy nem kell sietni a csatlakozással.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. november 22. szerda, 03:31
-
Találatok: 2058
Hogy mi igaz az ún. nemzeti konzultáció Soros Györggyel kapcsolatos állításaiból, azt legjobban vélhetőleg maga Soros György tudja. Nos, a magyar származású amerikai üzletember most tételesen cáfolta a magyar “kormány” gyűlöletkeltés és félrevezetés céljából indított kampányát, melyre az adófizetők rengeteg pénzét herdálták el. A szöveget szó szerint idézzük:
“Az október 9-i magyarországi nemzeti konzultációs kérdőív cáfolata November 20, 2017
2017. október 9-én a magyar kormány nemzeti konzultációs kérdőívet küldött mind a nyolcmillió választásra jogosult magyar szavazónak, arra kérve őket, hogy mondjanak véleményt az úgynevezett „Soros tervről”. A nemzeti konzultációs kérdőív állításai csúsztatásokat és nyilvánvaló hazugságokat tartalmaznak, amelyek célja, hogy szándékosan félrevezessék a magyarokat Soros György bevándorlókra és menekültekre vonatkozó álláspontjáról. A magyar kormány képviselői szintén tévesen állítják, hogy Soros György irányítja az Európai Unió döntéshozatali folyamatát. Valójában a migrációs válság kezelésére vonatkozó döntéseket az EU tagállamai, intézményei hozzák, ezeknek részese a magyar kormány is.
Miközben Magyarország egészségügyi és oktatási rendszere aggasztó állapotban van és a korrupció mindent áthat, a jelenlegi kormány külső ellenséget kreál, hogy ezekről a problémákról elvonja állampolgárai figyelmét. A kormány Soros Györgyöt választotta ki erre a célra, és nagyszabású Soros-ellenes médiaháborút indított, amelynek költsége több tízmillió euróra rúg az adófizetők pénzéből, felszítja az iszlámellenes hangulatot és olyan antiszemita szófordulatokat használ, amelyek az 1930-as éveket idézik. A nemzeti konzultáció azon propagandakampány része, amely 2015 májusában kezdődött és magában foglalta az „Állítsuk meg Brüsszelt” konzultációt 2017 tavaszán, valamint a 2016-os, a bevándorlók és menekültek ellen irányuló népszavazást.
Soros György az 1980-as években kezdte meg jótékonysági tevékenységét Magyarországon, és 1984-ben alapítványt hozott létre. Azóta a magyaroknak juttatott segítsége nagyjából 350 millió eurót tesz ki, és ezt az összeget ösztöndíjakra, egészségügyi szolgáltatásokra és humanitárius erőfeszítésekre fordította: többek között 1 millió eurót juttatott a 2010-ben bekövetkezett vörösiszap katasztrófát követő újjáépítésre. Jelenleg a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek oktatásához, a hajléktalanság problémájának kezeléséhez és a vidéki Magyarország közlekedésének fejlesztéséhez járul hozzá.
Aggódó polgárként Soros György rendszeresen közöl kommentárokat világszerte, amelyekben több témában is kifejti véleményét és megoldásokat szorgalmaz, ideértve a migrációs válságot is. Ezek mindenki számára elérhetőek a következő honlapon:
www.GeorgeSoros.com.
A Nemzeti Konzultáció 1. állítása:
Soros György arra akarja rávenni Brüsszelt, hogy évente legalább 1 millió bevándorlót telepítsen az Európai Unió területére, így Magyarországra is.
HAMIS
Egy 2015-ös kommentárban Soros György azt mondta, hogy a Szíriában folyó háború miatt az Európai Uniónak „az előrelátható időszakban legalább egy millió menekültet kellene befogadnia évente. És hogy ez megoldható legyen, a terhet igazságosan kell elosztani” (“Rebuilding the Asylum System,” Project Syndicate, 2015. szeptember). Egy évvel később, miután a körülmények megváltoztak, azt javasolta, hogy az Európai Unió vállaljon kötelezettséget arra, hogy „csupán 300 000 menekültet fogadjon be évente” (“Saving Refugees to Save Europe,” Project Syndicate, 2016. szeptember 12).
Bővebben ...
