- Részletek
-
Készült: 2017. április 03. hétfő, 00:36
-
Találatok: 1627
Timothy Synder történész írta néhány hónappal ezelőtt, amikor tanácsot adott az autokratikus rendszerekben élőknek, hogy “védj meg egy intézményt.” “Az intézmények nem védik meg magukat. Dominóként omlanak össze, ha nem védik meg őket az elejétől kezdve.”
Ez alapján egyértelműen a CEU erejét mutatja, hogy vasárnap délután az öt órára meghirdetett kezdéskor meglepően nagy tömeg gyülekezett a Corvinus egyetem előtt. Az Oktatási Szabadságot nevű szervezet által pillanatok alatt összerántott eseménynek persze volt egy biztos tömegbázisa, a CEU diákjai, de egyáltalán nem csak belőlük állt a tízezer ember körüli tömeg.
A tüntetés elején Deák Dániel, a Corvinus oktatója vállalt szolidaritást a CEU-val az egyetem nevében, aztán az emberek elindultak a Kossuth tér felé. A hangulatot alapvetően meghatározta, hogy a menetet felvezető autóból mintha egy kolibuli soundtrackje szólt volna, és vidám popslágerekre kígyóztak végig az emberek a városon.
De egyébként is más volt a tüntetés hangulata, mint a legtöbb ellenzéki megmozdulásé - amiben valószínűleg fontos szerepe volt annak, hogy az átlagosnál jóval több volt a résztvevők között a PhD-fokozat, így jóval több “academic freedom” kiabálást lehetett hallani, mint “Orbán takarodj”-ozást (utóbbiból konkrétan csak eggyel találkoztam), és jóval több táncoló ember volt, mint olyan, aki “Orbán pszichopata” táblát vitt magával (ebből is egy darabot láttam). Viszont nem is úgy nézett ki az esemény, mint az amerikai campusok radikálisabb megmozdulásai - én legalábbis konzervatív jogtudósból is többet láttam, mint transzgender aktivistából.
A napsütéses, vidám séta után a Kossuth téren fordult komolyabbra az esemény. Itt Daria Dovka beszélt a Szentpétervári Európa Egyetemről, amit hasonlóan csinálnak ki éppen, mint a CEU-t, és felolvasták a török akadémikusok üzenetét is. Ami pedig már jobban tükrözte azt, hogy amit most a kormány művel, az tényleg az orosz és török példákat idézi. Utolsónak pedig Gál András, a CEU keresztény hallgatói csoportjának a tagja beszélt. Persze érezhető a szervezők részéről a szándék, hogy ezzel akarták tompítani a CEU-ról kialakult “liberális gettó”-képet, dehát miért ne tették volna, ha egyszer van ilyen a CEU-n. Gál András is arról beszélt, hogy bár kisebbségben van a világképével az egyetemen, de ez soha nem korlátozta őt semmiben. 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. április 02. vasárnap, 00:02
-
Találatok: 1434
Nem hiszünk a klímaváltozásban, a demokráciában, a liberalizmusban és a piacgazdaságban. Robotok helyett saját kezünkkel ássuk meg a sírunkat.
Drága nemzetmentőnk! Mélyen tisztelt főméltóságú Úr! Drága Orbán Viktor!
A nemzet egy emberként áll melletted. Hívd be végre az oroszokat! Ha tétovázol és taktikázol el fogsz bukni. Délibábot kergetsz, ha abban bízol, hogy a „nagy testű ragadozók” majd feladják, majd tudomásul veszik, hogy a magyar egy más faj, mert nem homo sapiens, nem homo erectus. Nem fogják elismerni, hogy nekünk, akik a Szíriuszról jöttünk, egyáltalán semmiféle földi ősünk nincs, így közünk a civilizált világhoz is semmi.
Ezek le akarnak rántani minket magukhoz az ocsmány liberális demokráciájuk mocsarába, ahol nem tisztelnek sem istent, sem embert. Oda, ahol a „homogén” magyarság számára, azok számára, akik tudják, hogy fiúk-e vagy lányok, akik nem buzik és nem leszbikusak, és nem akarják, hogy a gyermekeik válasszanak maguknak nemet, akik Istent, hazát, családot és vezért, téged tisztelnek, azoknak Európában helyük már nincsen. Jelszavunknak azt választjuk: „Aki nincs veled, az a nemzet ellen van.”
Drága Viktorunk! Ne remegjen a kezed, midőn ólmot öntesz a liberális szörnyek fülébe és kiszúrod a szemüket, sóval hinted be még a helyét is a CEU-nak nevezett budapesti szellemi fertőnek, amelyet a szőrös testű és idegen szívű Soros György tart fenn, az amerikai pénztőkével és a mindenféle elfajzott civil szervezeteket támogató háttérhatalommal szorosan együttműködve. Ne riadj vissza a korszakos kihívásoktól és döntsd le a vörös csillagot a Heineken üvegeiről és sörös dobozairól! A világ ellenünk szövetkezik, a nagyhatalmak kivétel nélkül el akarnak tiporni, kivéreztetéseddel a magyar nemzet eltörlését tervezik a föld színéről.
Mi, igazi magyar emberek azonban veled vagyunk, és azt akarjuk, hogy vezess ki minket Egyiptomból, vezess minket vissza azok közé, akik közé valójában tartozunk. Vallj minél előbb nyíltan színt, fordíts hátat Európának és Amerikának is, mert azokban sem lehet bízni ott a tengeren túl, hiszen a te örök fényed mellett Trump is csak egy gyenge villanás, amit úgy fog eltiporni a nemzetközi pénztőke, mint János-bogarat az úthenger.
Légy a mi vezérünk végre teljes szívvel és kemény ököllel! Alig várjuk, hogy felsorakozhassunk mögéd és a te hívó szavadra a barikádra hághassunk, hogy megvívjuk történelmi harcunkat a magyarságért, hogy tűzzel-vassal égethessük ki az idegeneket a nemzet szűziesen homogén testéből. Ne hallgass a szirén hangokra! Építsd, magasítsd a falat, amelyet nem csak délről, de északról és nyugatról is meg kell építeni, hogy fajunkat megvédje a káros keveredéstől, azoktól, akik nem a magyarok istenében hisznek.
Mi azt akarjuk, igazi magyar emberek, hogy az ország minden jószága a tiéd, a családodé, a barátaidé legyen. Nem akarjuk tovább tűrni és tétlenül, karba tett kézzel nézni, hogy más nemzetek fiai húznak hasznot a magyar puszta és róna, hegyeink, völgyeink, e tejjel és mézzel folyó Kánaán gyümölcseiből. Jó helyen a nemzeti vagyon az igazi tehetséges és dolgos magyar emberek kezében van. Az olyanokéban, mint Mészáros Lőrinc, Garancsi István, Csányi Sándor, Andy Vajna, Tiborcz István és kedves neje, a te nagy tehetségű leányod, Orbán Ráhel.
Azt akarjuk, hogy javaink és életünk fölött te légy a korlátlan úr, aki a magyarságot képes megvédeni nem csak a reá fenekedő ezernyi ellenségtől, de saját magától is. 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. március 31. péntek, 22:48
-
Találatok: 1941
Ki győzné fölsorolni, mi minden van az uralkodó szervezet rovásán? A legjobb magyar egyetem, a CEU elleni aljas, nemzetellenes támadás legyen már az utolsó utáni csepp a csordultig teli pohárban!
Az mit jelent fideszül, hogy „mindenki tartsa be a szabályokat?” Vajon kikre és miféle szabályokra gondolt Lázár, amikor ezt mondta?
Mert CEU-ügyben tartott félretájékoztatót, és ott nyilatkozta így el magát.
Szóval, kikre és miféle szabályokra „gondolhatott”? Csak az írottakra, vagy az íratlan udvariassági és erkölcsi normákra is? S vajon a mindenkiben benne volna ő és a Fidesz is..?
Az íratlan normákra biztosan köp, különben nem vádolt volna meg nyilvánosan egy újságírót azzal, hogy hülyeségeket és hazugságokat ír, mintegy 90 százalékban… Mert ugye létezik – persze csak demokráciákban – , bizonyos szereposztás. A sajtó ellenőrzi a hatalmat, nem pedig fordítva…
Különben ha a név szerint említett Joó Hajnalka írásaiban a 10 százalékot megközelíti az értelmes és igaz tartalom aránya – hiszen Lázár szerint „csak” 90 százalékban hülye és hazug, amit alkot – , akkor az pont 10 százalékkal több, mint amennyi igazság van Lázár és társai mondókáiban.
Hát az írott szabályokkal hogy áll a Fidesz? Azt mondta maga a Keresztapa (és azóta persze az egész papagájkommandó ismételgeti), hogy senki, még egy milliárdos sem állhat törvények fölött. És lám, Balog is mondja…
Hát hiszen igaz, ami igaz: a Fidesz nagyon igyekszik, legalábbis általában, hogy ne álljon a törvények fölött: rendszerint péntekről keddre teremt valami törvényféleséget maga fölé, amellyel aktuális jogtiprását igyekszik takarni, befedni, „szentesíteni”…
Törvénykövető magatartást vár el tehát a hatalombitorló szervezet a CEU-tól. El kell ismernem, van ebben valami érdekes újdonság. Hogy a keresztapai szervezet visszamenőleges törvényeket „alkot”, már megszokott, sajnos. De az, hogy még nem létező törvény betartását követeli meg, visszamenőleg és előre, az kétségtelenül még szokatlan.
Nem Halász János – ez a végtelenül „rokonszenves” úriember – volt az első, aki csalással vádolta meg a CEU-t: ő csupán élmunkás papagájként ismételte el, amit a Keresztapa már elhandabandázott:
Halász Jánost kérdezték a külföldi egyetemekkel kapcsolatban tervezett törvényi változtatásról, amelyről azt mondta: külföldi egyetemek – köztük a „Soros-egyetem” – nem tartották be a magyar törvényeket, „ez csalás”. Szavai szerint maga a Közép-európai Egyetem (CEU) rektora ismerte el a törvényszegést, amikor elmondta, hogy az intézmény külföldön sehol, az Egyesült Államokban sem folytat képzést, mégis Magyarországon amerikai diplomát is ad. Ez nem fair a magyar egyetemekkel szemben – jegyezte meg.
Ez persze úgy zagyvaság, ahogy van, de a lényeg érthető: azzal csalt a CEU, hogy nem igazodott egy (még) nem létező „törvényhez”.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. március 30. csütörtök, 19:42
-
Találatok: 1537
Az uniós támogatások tartották a víz felett a magyar gazdaságot az első, 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban. A támogatások nélkül csökkent volna a GDP és az ország nem került volna ki a túlzottdeficit-eljárás alól sem. A beáramlott 14 ezer milliárd forint támogatás ellenére a magyar gazdaság versenyképessége romlott, a munkaerő elvándorolt.
Nagy reményekkel tekintett a magyar kormány és a társadalom jelentős része a 2004-es uniós csatlakozás után indított első teljes uniós támogatási ciklusra. A várható pénzesőtől az ország gazdaságának modernizálását, kedvező társadalmi változásokat, az életszínvonal és életminőség javulását vártak. A kitűzött célokból szinte semmi nem teljesült, a 14 ezer milliárd forintnyi támogatás arra volt elég, hogy a magyar gazdaságot a víz felszíne felett tartsa, de érdemi változásokra már kevés volt, azok nem megfelelő felhasználása miatt. Így Magyarország felzárkózása lelassult, sőt visszájára is fordult - ez derül ki abból a tanulmányból, amit Miniszterelnökség felkérésére KPMG Tanácsadó Kft. és a GKI Gazdaságkutató Zrt. készített a 2007 és 2013 közötti európai uniós támogatási programokról.
A magyar gazdaság 2006 és 2015 között mindössze 4,6 százalékos gazdasági növekedést produkált, ám ha nem lettek volna uniós források, 1,8 százalékkal csökkent volna a GDP ebben az időszakban - derül ki a tanulmányból. A jelentést a Miniszterelnökség publikálta, igaz csak azt követően, hogy az uniós forrásokról tartott vitanap véget ért a parlamentben.
A lakossági fogyasztás a vizsgált időszakban 5,3 százalékkal csökkent, uniós források nélkül 11 százalékkal esett volna vissza. A legkomolyabb függés a beruházásoknál tapasztalható: a befektetések az uniós pénzdömping ellenére is csak 2,8 százalékkal nőttek, enélkül viszont 31,3 százalék lenne a visszaesés. A magyar gazdaság kóros függése az uniós támogatásoktól közismert, ám ez az adat drámai módon hívja fel a figyelmet erre a tényre.
Válságra válság, romló versenyképességgel
A vizsgált időszakra esett a 2006-tól kezdődő magyar költségvetési válság, 2008-tól pedig a globális pénzügyi válság - a két válság egymásra épülése miatt 2008-2009-ben mélyrepülésbe váltott a gazdaság, amit az uniós pénzek beáramlása sem tudott fékezni. Az elemzés szerint minden 1000 forint uniós támogatás ugyan 501 forinttal növelte a magyar GDP-t, de ez a V4-es tagállamok összehasonlításában átlagosnak nevezhető.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. március 29. szerda, 23:29
-
Találatok: 1536
Interjú Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország jogi igazgatójával - A Transparency Internacional tavaly 22. alkalommal készítette el Korrupció Érzékelési Indexét, amely a világ 176 országát a közszektor korrupciós kitettsége szempontjából rangsorolja, és amely szerint Magyarország – egyetlen év alatt hét helyet csúszva lefelé – most ebben a rangsorban az 57. helyen áll. Ez a „teljesítmény” ugyanezen index szerint az Európai Unió 28 tagállama között a 24–25. helyre teszi Magyarországot – holtversenyben Romániával. Erre a zuhanásra azonban, illetve arra a kérdésre, miért egyedi korrupciós szempontból Magyarország az Európai Unióban, a TI magyarországi jogi igazgatója szerint a korrupciós esetek száma vagy milyensége önmagában nem ad választ.
(Az interjú március második hetében készült.)
– Nem könnyen találtunk alkalmas időpontot a beszélgetésünkhöz, a héten két napot is a bíróságon tölt. Milyen ügyekben?
– Számos eljárást kezdeményeztünk a közérdekű adatok megismerése érdekében, ezeknek a pereinknek van egyfajta – mondjuk úgy – stratégiai húzásuk. Szűkösek az erőforrásaink, ha nem így lenne, akkor persze végtelenül nagy számú pert indítanánk. A fókusz jelenleg a letelepedési államkötvényekre, a Magyar Nemzeti Bank dolgaira és a társaságiadó-kedvezményre jogosító sporttámogatásokra jut.
– A tegnapi tárgyaláson kik voltak az alperesek?
– Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium, és a per, illetve percsalád tárgya ezúttal a társaságiadó-kedvezményre jogosító sporttámogatások, közkeletű elnevezéssel a tao-pénzek részleteinek feltárása volt. A pert első fokon elvesztettük, és ez volt az első tárgyalás másodfokon, az Ítélőtáblán. Már csak az ítélet kihirdetése van hátra, március 21‑én lesz a kezünkben a döntés. (A bíróság végül jogerős ítéletében elrendelte az adatok nyilvánosságra hozatalát. – a szerk.)
– Mire számít?
– A bíróság azon az állásponton van, hogy annyit van jogunk tudni, mennyi az állam, az adókassza összes vesztesége a társaságiadó-kedvezmény miatt, tehát hogy a kormány, az állam mekkora adóbevételről mond le a sportcsapatok javára. Szerintünk viszont azoknak a cégeknek a neve sem lehet adótitok, amelyek – az állami adóbevételeket csökkentve – sportcsapatokat támogatnak. Nem azt vitatjuk, hogy milyen sporttámogatási rendszer van Magyarországon, hiszen a sport támogatása, ha az állam fizetné, ugyanennyibe kerülne, csak akkor legalább látnánk a költségvetési törvényben, hogy a Fradi ennyit kapott, a Felcsút annyit, a Diósgyőr emennyit, a Haladás meg amannyit.
– Tehát azt, hogy melyik cég mennyivel támogatja például a miniszterelnök szívéhez és házához közelálló csapatot, vagy a Tállai államtitkár városában, Mezőkövesden épülő stadiont, vagy például Seszták fejlesztési miniszter városának a csapatát...
– Felcsút volt az abszolút bajnok a maga 9,2 milliárdjával, ami kétszázszorosan haladta meg az átlagos támogatási mértéket, és ez még csak a közel két évvel ezelőtti adat, amihez 2016‑ra ígérvényben további 3 milliárdot húzott be, és ebből már realizált több mint kettőt. Felcsút tehát egy 11 milliárdos csapat, és rajta kívül Szolnok, Kisvárda és Mezőkövesd is komoly privilégiumokban részesül, aminek két magyarázata lehet: vagy ők a legjobb pályázatírók, vagy a cégek érzik úgy, hogy jól teszik, ha „hűbéri pénzeket” fizetnek nekik.
– Álnaiv kérdés következik: mire gondol?
/ es.hu
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. március 29. szerda, 09:26
-
Találatok: 1799
Miért ellenségei a magyar rezsimek az ország felzárkózásának? - A magyar politika immáron száz éve akadályozza az ország felzárkózását. Szorongó, a túlélésükben bizonytalan rezsimek uralták az országot az elmúlt évszázadban, amelyek a következő rendszerváltástól való rettegésükben csak a saját uralmuk meghosszabbítására koncentráltak. Utóbbihoz viszont pénz kellett, nagyon sok pénz.
Publius Hungaricus írásai
„A magyar elit tagjainak döntő többsége, bizony, konzerválta a nyolcvanas évek világát. Nem tények, hanem benyomások alapján formálnak véleményt; imádják a nagy ívű elképzeléseket, de képtelenek kidolgozni a részleteket hozzájuk; univerzálisan fogalmaznak, de szinte semmit sem ismernek a közvetlen környezetükön kívül; folyton terveket és programokat gyártanak, de soha nem sikerült valamit igazán jól megvalósítaniuk. Mind azt gondolják, hogy az, amit akkor, az aranykorban megtanultak, ma is elég."
Tíz éve, 2007. március 26-án jelent meg az Indexen a nagy visszhangot kiváltó A féltudású magyar elit c. esszé Publius Hungaricustól, amit később több folytatás is követett, de a Száz év szorongást a szerző, Orbán Krisztián már saját nevével jegyzi.
További írásai Publius Hungaricusként:
Csak körbe-körbe
A finanszírozást valamennyiük először a hazai vagyonok einstandjával, majd külföldi szponzorok bevonásával oldotta meg. Az einstand aláásta a fejlett országgá válás alapkövetelményét, a tulajdonbiztonságot, és végső soron bölcsőjében fojtotta meg az ország évszázados álmát, a nyugati felzárkózást. A gazdaságilag szintet lépni nem tudó, az erőforrásokat a saját fenntartására pazarló, így egyre kiszolgáltatottabb rezsim lejárati idejét végül a külső finanszírozó helyzete határozta meg. Amikor pedig megbukott az aktuális rezsim, jött egy rákövetkező, amelyik ismét ezt az utat járta végig, a szorongástól az einstandon és a függésen át a biztos bukásig.
Ebben a közegben a féltudású intellektuális buherálás nagyon is természetes reakció az elit tagjai részéről. Ezekben a rezsimekben ugyanis az önbecsülésen kívül semmi nem ösztönöz a nemzetközi színvonalú teljesítményre, a releváns tudás megszerzéséhez szükséges erőforrások viszont épp azok számára érhetők el könnyen, akiket nem az alkotás vágya hajt. A szorongó rezsimek és a féltudású elit így kölcsönösen újratermelik egymást. Előbbi lehúzza az utóbbit, amaz pedig intellektuális szürkeségében képtelen megakadályozni, hogy a következő rendszerváltás ismét csak szorongó berendezkedést hozzon létre. 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. március 28. kedd, 07:27
-
Találatok: 1552
Nem szeretnék nagyobb bajba keveredni, mint amilyenben amúgy is vagyok – de bármennyit is kutattam, nem találtam arra vonatkozó megbízható információt, hogy vajon a társadalmi és a nemzeti konzultáció ugyanaz lehet-e, avagy valamelyik magasabb rendű, mint a másik: bocsássatok meg, amiért kételyek között gyötrődve kell tovább élnetek…
Ígérem, amint összefutok valahol Palkovics álomtitkárral, netán Kovács szóvivővel, vagy Kocsis Mátéka Hidvéghi kommunikációs igazgatóval, azonnal kifaggatom, és értesítek mindenkit. Amúgy szinte mindegy is – na jó, ez így liberálisan flegma, hiszen hogyan is lehetne mindegy (Schmidt kormánybiztos) Mária országában, ahol kétségkívül a legfontosabb nemzet-, bel- és külpolitikai kérdés, szerepelhet-e vörös csillag egy sör címkéjén (mely csillag egyébként már akkor is ott virított, amikor a kormány stratégiai partnernek nyalta be magát a gigamultinál), avagy sem, szabad-e ily módon, e szörnyűséges látvánnyal a zegyszerű magyar zemberek identitását szétizélni, szívét megrepeszteni… na, erről majd a jövő héten… most legyen elég annyi, naná, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel és alanyi költővel egyetemben tudván tudom, cseppet sem mellékes, hogy valami nemzeti, avagy társadalmi-e: no de én azért mégis azt hiszem, viszonylag kevés Borsod-mélyi kiskocsmában robban ki majd ezen közérdeklődésre számot tartó verekedés.
No, a lényeg a konzultáció: vagyis e kormány egyik legsúlyosabb kamuja a sok között. Merengjünk kicsit vissza a nem kevésbé sötét múltba, amikor például az első nemzeti konzultációkkal elkápráztatták az alanyi jogon agyhalottakat – mert hát micsoda Kancsendzöngája már az az alkotmányos, azaz, puff, barom, ütök a számra, szóval az alaptörvényes demográfiának, tisztesség ne essék szólván, nertársak, hogy a kormány nem csak úgy kormányoz ám, hűbeleferenc módjára, de azonmód kikéri a zemberek véleményét a (szerinte) fontos döntések előtt. Megkérdezték például ugye a nyugdíjasokat, még 2010-ben, hogy izé.
Ön szeretné-e, hogy magasabb legyen a nyugdíja? No csak… és mennyivel? El fogja tudni költeni? Amúgy jóval több most a nyugdíja, mint amikor, ugye emlékszik, a geci kommunisták elvették régebben magától az egészet, és de most mi visszaadtuk és megtízszerezzük nemsokára múltkor? Örül ön nekünk? És aztán jött a szociális konzultáció… és a gazdasági… és a bevándorlásról meg biztonságról szóló – ha jól emlékszem, megkérdezték például, hogy Ön szívesen venné-e, ha erőszakos bantu néger tenoristák mindennap felrobbantanák a lépcsőházt? Hát nem és nem, ki innen: én kérném a harmadik sor kerítést is, és igen, szeretnék bele áramot, jó sokat, de rezsicsökkentettet persze, hogy jó legyen énnekem, biztonságos, tiszta, száraz.
Fektess fel az asztalra és pelenkázz be, édes Viktor bácsi, púderozd be a popókámat, és mutasd meg Matolcsy bácsinak a kis piros pontomat, hadd nézze meg jól valamelyik szemével, lássa, hogy faszán magyar vagyok. A kezdetektől roppant szimpatikus nekem ez a kvaterkázás, nem is pont először dödögök róla ezeken a hasábokon – mintha a sebészorvos szikével a kezében kilépne a műtő előtti váróba, és kiosztaná az épp ott lévőknek az ikszelős papírt: „Ön szerint ezt a kép szélén jobbra lévő kékes eret vágjam át, vagy inkább azt a kis pirosat, ami a sarokban látszik?”; vagy, hogy maradjak a saját kuplungfámnál, mintha indulás előtt körbekérdezném a buszon a kedves utasokat, szerintük hogyan is jutunk el Hartyánfalvára – aztán a legtöbb szavazatot kapó itiner szerint mennénk. Majd csak eljutunk. Valahova.
Amúgy meg: kit is érdekel… Hát igen – az előbbiek ugyanis szigorúan arra az esetre vonatkoznának, ha a kérdezők tényleg kíváncsiak volnának valaki(k) véleményére: szakügyileg mondjuk azzal se lenne sokkal jobb csengése a dolognak, de legalább azt gondolhatnánk, a lelkes amatőrök próbálnak népszerűsködni. Rohadtul nem így van. 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. március 26. vasárnap, 22:22
-
Találatok: 1582
Európa a végét járja, de szerencsére van nekünk egy Orbán Viktorunk, akit időnként kölcsön szoktunk adni a vén kontinensnek, hogy megaszondja a tutit, megoldja a gondokat és kijelölje az ösvényt, amin haladva biztonságban tudhatja minden ország a maga népét.
Európát csak akkor lehet rendbetenni, ha minden nép gondoskodik saját hazájának biztonságáról és jólétéről.
Ezt most mondta jótevőnk, mégpedig Rómában. És mennyire rohadtul igaza is van neki! Ezt kell csinálni! Francba a közösködéssel, együttműködéssel, közös tervekkel. Az sehová nem vezet. Mindenki kaparja ki magának ami kell, s a haza fényre derül.
Én ezen a nyomvonalon haladva – mert mindenben hallgatok a vezérre – ezennel be is fejeztem az együttműködést. Mivel én nem vagyok egy egész ország, csak egy ember, akinek családja van, mostantól leszarom Magyarországot és kizárólag a saját családom biztonságáról és jólétéről vagyok hajlandó gondoskodni. Nem önzésből, hanem hazaszeretetből. Mert Magyarország akkor fog felvirágozni és az ország lakói akkor élhetnek biztonságban és jólétben, ha az én családom már úgy él.
Mostantól egy büdös fillér adót nem fizetek. Áfát sem. Ugyanis azt a pénzt én a családomra tudom költeni és az a pénz nem kevés. Ki tehetne hányást az én szememre azért, mert a sajátjaimról gondoskodom? Senki. Na ugyehogy? Nem fizetek továbbá útdíjat, illetéket, járulékot, biztosítást sem. Semmit. Ezzel szemben áramot húzok a kerítésbe. Ha agyonbassza a szomszédot, vagy a postást, az ő bajuk. Minek nyúlkálnak hozzá? Nekem jogom van megvédeni a saját portámat.
Ha ezekkel megvagyok, igényt tartok minden kedvezményre, támogatásra és segélyre, ami csak elérhető. Nem önzésből, hanem mert ez nekem jár – Magyarország lényegében az én bankom, ahová betettem a pénzt és amikor szükségem van rá, akkor meg kiveszem (nem ismerős valahonnan?) -, miután Magyarország azzal csak jól jár, ha én itt élek a családommal. Megnyitottam a családi piacaimat, nekem tudja értékesíteni az ország a termékeit, ezért az állami pénzek nekem járnak. Hogy azt a többi adófizető adta össze? Érdekel az engem? Nem hát.
Belügyeimbe való beavatkozásnak tekintem az adóbevallást, a különféle közvéleménykutatásokat, a népszámlálási kérdőívet, a rendőri igazoltatást. Nem tűröm, hogy kívülről, más családok beleszóljanak a mi életünkbe. Mindenki boldoguljon, ahogy tud. Az Orbán család éppen úgy, mint a Lázár, vagy Mészáros család. Ne az én pénzemből akarjanak ők jól élni.
Társadalombiztosítást sem fizetek mostantól, mert úgyis magánorvoshoz kell fordulnom, ha nem akarok hónapokat várni egy vizsgálatra. Akkor inkább félreteszem a havonta fizetendő TB-t és ha kell, felhasználom. Senkinek semmi beleszólása, mert az én családom, én döntök.
Ha valamelyik törvény, vagy jogszabály nem tetszik, azt átírom olyanra, ami nekem megfelel. Ha valaki kritizálni meri a családomat – pláne engem – azt feljelentem és a be nem fizetett adómból létrehozok egy lejárató-szakosztályt. Ennek az lesz a feladata, hogy az én érdekeim védelmében mindenfélét hazudjon másokról.
Én viszont jogot formálok arra, hogy bárkiről bármit nyilatkozhassak, mindenféle hazugságot terjeszthessek, ha az én érdekem ezt diktálja. Elvárom, hogy tiszteljék a családomat, a jogaimat, a magánéletemet, a véleményemet és akaratomat, de én senkire nem leszek tekintettel, senki érdekei nem érdekelnek.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. március 25. szombat, 17:06
-
Találatok: 1594
Az idősebb testvér szeretetével és bölcsességével fordulok hozzátok, mert látom arcotokon a zavarodottságot, olvasom újságjaitokban a rémületet és a hitetlenkedést, hallom a távolból, ahogy hosszú és segélykérő WTF?!-otok felém száll, én pedig segíteni akarok, mert ismerem a betegséget, amitől szenvedtek és szeretlek benneteket, mint partizán a frissen zsákmányolt katyusáját.
Amerikaiak, barátaim, nagyívű és példaértékű demokrácia van mögöttetek, fantasztikus dolgokat tettetek, legyőztétek a nácikat, embert küldtetek a Holdra, mindent elértetek, amit nemzet elérhet, de most kénytelen vagyok a szemetekbe mondani, hogy rábasztatok. Lefejeltétek a szaros seprűt, és soha többé nem lesz semmi ugyanaz, ami ezelőtt volt. Így jártatok. Minek mentetek oda?!
Nem viselkedtem egyébként másképp én sem, amikor először szembesültem azzal, hogy egy tökéletesen alkalmatlan ember, aki demokratikus választások következtében országom élére került, a pofámba hazudik és még ahhoz is hülye, hogy ne bukjon le, gyakorlatilag órákon belül kiderül róla az alkalmatlanság és a hazugság. Ekkor azt mondja, hogy azok hazudnak, akik azt állítják, hogy hazudott, és azok alkalmatlanok, akik alkalmatlannak tartják. Egyébként is jönnek a migránsok! Gyorsan nézzenek oda!
A legszomorúbb azonban az, hogy amikor ilyen esetben az ember körülnéz, látja, hogy egyedül van, mert a többiek, aki mellette, előtte és mögötte állnak, simán beveszik, hogy a migránsok, a liberálisok, a filozófusok, a brókerek, a jogvédők, az amerikaiak (esetetekben, amerikai testvéreim, javaslom ide behelyettesíteni a norvégokat vagy a svájciakat, de tulajdonképpen mindegy), a melegek vagy a háttérhatalom miatt fordult rosszra minden, nem az alkalmatlan elnök miatt.
Meglepődve tapasztalom azonban, hogy Donald Trump népszerűsége rohamosan csökken, mondjuk elég késő már, de akkor is, vegyetek példát rólunk, magyarokról, mert mi akkor is kitartunk alkalmatlan vezetőnk mellett, ha már mindent ellopott, mindenről hazudott és délután fél háromkor megdugott egy vikunyát a Hősök terén, mert a magyar ember nem szélkakas, nem váltogatja a véleményét, mint más a SIM-kártyáját, mi ha egyszer választottunk, akkor kitartunk. A legutóbbi kitartás is milyen jól sikerült! Ne adjátok fel, lehet még rosszabb! Trump a ti elnökötök.
Az alkalmatlanság és a hazudozás természetesen nem a vég. Tudom, mert régebben élek illiberális, illogikus és inkompetens demokráciában, mint ti, lassan nyolc éve figyelem a folyamatokat, és finoman jelezném, hogy a neheze még csak most következik. Mármint nálatok.
A kormányzatnak villámgyorsan el kell terelni a figyelmet arról a kellemetlen tényről, hogy az elnök egy büdös bunkó, aki nem stratégiai okokból hazudik, hanem mert annyira ostoba, mint egy bagolyköpet, és tényleg mindent elhisz, amit a gyíkemberekről és chemtrailről állítanak az általa olvasott és favorizált lapok. Ez hosszú távon kellemetlen lehet, így keríteni kell egy ellenséget, akitől a lakosságnak félni kell.
Az Egyesült Államok ebből a szempontból elég könnyű helyzetben van, mert világszerte rengetegen utálják, nem kell úgy tennie, mint a mi szerencsétlen miniszterelnökünknek, aki éppen képzelt ellenségekkel hadakozik és nyer minden ütközetben, de ezek az aljas képzeletbeli ellenségek sohasem adják fel. Nem, az USA valódi háborút indíthat bárki ellen, bár Svájcot vagy Norvégiát nem javasolnám, mert meglepetések érhetik Trumpot, viszont annyi eldugott, béna és ismeretlen ország van a Földön, hogy azok közül bármelyiket választhatja. Vannak kockázatok, de korántsem annyi, mintha kiderülne róla mindenki számára, hogy szótagolva olvas, és közben mozog a szája. Abba esetleg belebukhatna, de ha lerohanja Vietnámot, akkor mindenki szeretni fogja egy kicsit. Másodszorra menni fog. 
Bővebben ...
