- Részletek
-
Készült: 2016. szeptember 11. vasárnap, 20:29
-
Találatok: 1490
Na hát, mekkorát derültünk megint. Micsoda bordaremegtetően vicces showt nyomott megint Lajos, a nagy nevettető! Még ha a laza performansz egy pontján fel is szólított mindenkit, hogy őrizze meg a komolyságát. De hát ez nyilván megint csak a rá jellemző szarkasztikus betét volt. Igaz, ha a frakcióvezető úr szólásra nyitja a száját, már akkor kínjában röhög az ember, hát még ha konkrét témákhoz fűzi hozzá az ő megjegyzéseit. (Az uszodai erőszak kapcsán született focis hasonlata is milyen emlékezetesen frappánsra sikeredett. Az erőszak áldozatai is biztosan értékelték!)
De most különösen kitett magáért a frakcióvezető úr annak kapcsán, hogy a hírek szerint a titkosszolgálat egy újságírót akart zsarolás útján beszervezni. Hú, mit poénkodott itt az élcek nagy bajnoka. Össze volt hordva minden: jamaicai nívótól kezdve (mellesleg miért pont Bob Marley hazája?) Mr. Beanen át a Moszadig, koherensen, összefogottan, ahogyan azt megszokhattuk a szellem eme óriásától. Fogta a hasát a közönség. (A komcsi rezsim zsarolással-fenyegetéssel működtetett titkosszolgálatairól a máig legnagyszerűbb film A mások élete. Annak vége felé Dreymann, az író, már a rendszerváltás után találkozik a színházban az egykori titkosszolgálati miniszterrel. És szinte hitetlenkedve mondja neki: „hogy a maguk fajták egy országot vezettek…” Most a helyzet annyiban rosszabb, hogy manapság elvben dúl a demokrácia, még ha illiberális is.)
Szóval jót derültünk a lucidus elméjű frakcióvezető elméncségein, illetve hát valójában nem. Sőt sokan – okkal – eléggé elszörnyülködtek a legsötétebb komcsi diktatúrák idejét idéző történeten. Mert azért, hogy a szolgálatok könyékig vájkáljanak az ember magánéletében, és nem is nagyon álcázott zsarolás révén megpróbálják beszervezni… hát az tényleg harminc-negyven éve volt divat utoljára. És akkor adjuk ehhez hozzá a mai kor technikai szintjét, a megfigyelésre alkalmas ketyerék „okosságát”. Big Brother is really watching you! Lám a NER még mindig tud meglepetéseket okozni.
Még szerencse, hogy a Belügyminisztérium kiadott egy közleményt, amely szerint a szolgálatok „a magyar törvények és jogszabályok betartásával hibátlanul végzik a tevékenységüket”. Azért ez megnyugtató! Képzeljük, ha nem így lenne, ha a jó szolgálatok még hibáznának is… Még rágondolni is szörnyű.
A dolog természetéből adódóan részleteket nem ismerünk (nem is nagyon fogunk), így felesleges színezni a történetet. Az viszont elgondolkodtató, hogy a szolgálatok olyan újságíróra szálltak rá, aki véletlenül „kényes ügyekkel foglalkozik”. (Azon nem csodálkozom, hogy a kolléga nem volt olyan lelkes, hogy a szervek úgymond „megvédjék”, nyilván ő is tudja, milyen az, ha a NER megvéd valamit.)
Az egyetlen dolog ugyanis, amitől az igen elarcátlanodott hatalom még tart valamelyest, az a nyilvánosság. (Amúgy nem feltétlenül megalapozottan, mert ha a sajtó beszámol is arról, hogy a különböző „közeliek” naponta lopnak annyit, amennyi egy kisebb afrikai ország éves költségvetése – a hatalom népszerűsége megingathatatlan.) De – talán megszokásból, kényelemből – a NER-kedvencek háborítatlanul szeretik intézni a bugázást, úgy, hogy a sajtó ne okvetetlenkedjen. Meg is tesznek mindent azért, hogy erre a sajtónak alkalma se nagyon legyen. Elég szép saját médiabirodalmat építettek ki az évek során, az utóbbi időkben meg aztán végképp gálánsan bántak a mások pénzével, hogy abból szépüljön tovább az ő homokozójuk. (Meg is éri. Tessék csak megnézni, a legújabb fogás, a kereskedelmi televízió mennyivel „jobban teljesít”. Majdani újságíró iskolákon fogják oktatni a hogyan-számoljunk-le-ennen-szövetségesünkkel-a-nyilvánosság-előtt, illetve a hogyan-feketítsük-be-az-ügyeinket-piszkáló-képviselőt típusú sajtótörténeti jelentőségű riportokat.) A média nem megvásárolható részét meg igyekeznek „gazdasági kényszer”, olykor pedig fenyegetés révén megregulázni. Nem lenne meglepő, ha a végképp hajthatatlannak tűnő orgánumokba egy kis operatív informátor-elhelyezés révén igyekeznének beférkőzni.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. szeptember 11. vasárnap, 02:09
-
Találatok: 1495
"A magyar kormány álláspontja az, hogy a keresztény Magyarország homogenitásának megtartása a feltétele annak, hogy sikeresek legyünk. Amennyiben munkaerőre van szükségünk, akkor azt a magyar családok támogatásán keresztül szeretnénk megoldani vagy a határon túli magyarsághoz fordulunk" – mondá a miniszterelnökséget vezető miniszter. Hát igen, támogatjuk a magyar családokat, első ütemben az Orbán, a Mészáros, meg a Tiborcz családot, de sorra kerül a te családod is, majd 3016-ban…
A három magyar – egy sváb, egy cigány és egy zsidó – összehajolt, és megvitatták e kérdést.
Dummkopf – mondta a sváb, és megcsóválta a fejét.
Dik mán, emelte az égre olajos tekintetét a cigány – ez megette a gyantát!
Ez mesüge, legyintett a zsidó, majd befújta magát dezodorral, mert gyanús lett neki, hogy miniszterelnök úr ’a pénznek nincs szaga, csak a tulajdonosának’ kitételt esetleg vele kapcsolatban alkalmazta, és ez gátja lehet a homogenitásnak.
A cigány nem élt ebből mély lelki életet, egy mellékmondatban felajánlotta, hogy mely területről vegyen szagmintát Európa Védelmezője, és elkezdte letolni a gatyáját, de a többiek megfékezték.
Majd sorba álltak és alkalmi kórust alkotva vad csujjogatásba kezdtek:
- Káposztába schupfnudli, Schweigermutter főzze ki, mutter butter törje ki!
- Kemény az én akaratom, ha migráncs jön, fejbeb… verem!
- Mondjanak bármit a gének, mi vagyunk a homogének!
Ezzel egymásba kapaszkodtak és nekiláttak abszolválni a bunyevác nagykólót…
Hát ide jutottunk, a magyar állam annyi sok hányattatás után megtért a vallási fundamentalizmus szelíd vizeire, legalábbis most ezzel vagyunk hányattatva.
Lázár miniszter a Makói Híradónak adott interjújában annyi baromságot hordott össze, amennyit csak tudott, persze erre utasítása is lehetett, hiszen Európa Pajzsa kiadta a vezényszót – ismét nekünk kell megvédenünk Európát.
Ebben csak az a kis hiba, hogy ezidáig még soha nem védtük meg Európát, ellenben állandóan egymással torzsalkodtunk, volt a kor Orbánjának, Molnárgyulájának és Vonagáborának is egy-egy maroknyi csapata, ezek ütötték egymást és együtt Gyurcsányt, majd felváltva és időnként helyet cserélve nyalták a Padisah és a Habsburgok seggét, miközben a török oda ment, ahova akart.
Ha már mindenképpen védelemről kell beszélnünk, akkor leginkább a Habsburgok védték a magyar érdekeket, melyek szerencsésen egybeestek saját érdekeikkel.
Minket még a Budai Vár visszafoglalásához is csak vonakodva engedtek oda.
Európa megvédi magát ma is, a Fény Elhozója meg azért küzd, hogy ne szóljon bele abba, hogy mire költjük a német, francia, stb. adófizető pénzét.
Merthogy annak megvan a helye, a Nemzetes Asszony bármennyit el tud tenni a sifonérba…
Arról is kiokosította a hagymatermelőket, hogy mi a tétje a népszavazásnak.
A tét – szerinte – Magyarország jövője, szerintem meg az, hogy a magyar választó hajlandó-e hülyének nyilváníttatni magát, merthogy olyan kérdésre válaszol, melyet nemzetközi szerződéssel már az uniós csatlakozás alkalmából eldöntöttünk.
Ha komolyabban megnéznénk ezt a kérdést, ezt a népszavazást ki se lehetett volna írni, hiszen tiltott téma - még saját Alkotmány-imitációjuk szerint is - a hatályos nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek köre.
Ez természetesen nem érdekel sem kormánypártot, sem ellenzékét egy fikarcnyit se, ellenben feltesznek egy olyan kérdést, melyre akár azt is válaszolhatnánk, hogy kisnyúl, hiszen a válaszunknak semmiféle következménye sincs.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. szeptember 10. szombat, 03:15
-
Találatok: 1505
Mostan terítette lapjait Orbanisztán NER-ura, Végvár kapitánya, a Hit őrzője. Bejelentette, hogy személyesen is beszáll a népszavazási kampányba. Négymilliót akar.
A fideszes terv szerint a plakátolás, a standolás, a fórumok százai mellett a vezetők tucatjainak országjárása is várható. Továbbá Orbán Viktor maga (!) is kampányba fog, „mert az a cél, hogy elmenjenek négymillióan, azaz érvényes és eredményes legyen a népszavazás”.
Mármost a zalaptörvényi helyzet az, hogy akkor érvényes a népszavazás, ha legalább az összes választópolgár fele + 1 fő érvényesen szavaz, és akkor eredményes, ha az érvényesen szavazóknak legalább fele + 1 fő a feltett kérdésre azonos választ ad.
Öntsünk tiszta vizet a nyílt kártyák közé! Már csak a képzavar kedvéért is, amely pontosan illik a népszavazásra feltett kérdés, és az érvényes, egyszersmind eredményes kvótareferendum várható következményei értelmességéhez.
Szóval: aki szerint kár ilyesmire fecsérelni az időt, az energiát, ráadásul utál egy botor, és az „üzenet” címezettjét semmire sem kötelező kérdésre felelni, s inkább tölti barátaival, szeretteivel közösen, kirándulással, piknikezéssel, kulturális töltekezéssel az október 2-i vasárnapot, az lazán mellőzheti a népszavazáson való részvételt. Ezzel hozzájárul, hogy kevesebben legyenek, akik Orbán Viktor személyes óhajának eleget téve „elmennek”. Így csökken az érvényesség „négymilliós” esélye.
Ám aki úgy érzi, hogy ilyen extrém esetben is „a demokrácia szent aktusa” a népszavazás, meg akinek kirándulásra, piknikezésre, mozira nem futja – pláne, ha közmunkából él egy apróbb településen, ahol az egyetlen munkaadó, a fideszes polgármester is látja, ha távol marad a referendumtól, és ezért kieshet a pikszisből –, az is adhat le a szavazófülke magányában érvénytelen szavazatot. Mondjuk, ha mind a két karikába iksz vagy plusz jelet tesz (bátorságától függően illusztrációval vagy anélkül). Az érvényességhez ugyanis az áhított „négymillió” szavazat mindegyike kell, az ilyen „igen is meg nem is” voks pedig érvénytelen.
Végső soron két eset lehetséges:
1 – Ha nincsen meg a „négymillió” érvényes szavazat, akkor az egész miskulanciát – gyűlöletkampányostul, migráncsozásostul, pengés kerítésestül, sorosozásostul, brüsszelezésestül, libsibolsizásostul, pápapfujozásostul, hazaárulózásostul, rohadt drága „Tudta?”- plakátozásostul, lelkiismeret-rontásostul – hajíthatják karcsú ívben a történelem szemétdombjára.
2 – Ha viszont érvényes a referendum, akkor már valószínűleg eredményes is lesz. Ahhoz az kell, hogy résztvevők fele +1 fő Orbán Viktor kérésére megüzenje Brüsszelnek, hogy igenis az idegengyűlöletet fröcsögő lovagkeresztes B. Zs. nézetét osztja: utálja a menekülteket, hogy ott gebedne meg mind, ahonnan gyütt! Ő az „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” kérdésre nyilván azt fogja válaszolni, hogy nem, ő ezt nem akarja. (Akkor sem, ha egyébként ilyesmit nem írt elő az EU. De ez nem számít, hisz’ elég csak mostan nem akarni. Akkor is, ha annak mindig nyögés a vége…)
*
Orbán Viktor már terítette a lapjait. Azok még nem, akik a fenti, se füle se farka kérdést köszönik, de inkább nem kérnék. Ők majd október 2-án, egyesével fedik fel. És, ha ezt a most terített betlit (nekünk mindenképp az, mert ha összejön Orbánnak a „négymillió” vagy több, és „nyer”, akkor sem az égető országos gondokkal, a korrupcióval, az oktatás, az egészségügy lezüllesztésével, a nyomorral foglalkozunk, hanem egy éve már az odavetett gumicsonton rágódunk) lejátszottuk, akkor új osztás következik.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. szeptember 08. csütörtök, 21:45
-
Találatok: 1726
Magyar startupok pénzét lenyúlni hazafias tett. Hiszen az nem is magyarul van, hogy startup. A magyarok többsége úgy van a korrupcióval, hogy mi horgászunk meg kirándulunk a családdal, a politikus meg lop; neki ez a hobbija, nincs itt semmi látnivaló. Különben is kénytelen otthonában fogadni a kazah fejedelmet, tehát valahonnan elő kell teremtenie a luxust, végső soron nekünk lenne ciki, ha nem lophatna.
Néha pedig érdemes észrevenni: nemcsak maguknak lopnak, hanem tőlünk, és nemcsak pénzt, hanem a jövőt.
A jövő nagyjából két tényezőn múlik, az egyik az oktatás, a másik az innováció; ezek ráadásul össze is függnek, de inkább hagyjuk az oktatást most, annak a lerohasztásáról lesz még elég szó. Ami az innovációt illeti, Brüsszelből üzenik, hogy ők megértették, ezért létrehoztak egy külön alapot azért, hogy az újat teremtő vállalkozásokat segítsék. Nos, ez önmagában is tök tájidegen egy olyan országban, ahol az ilyeneket direkte meg szoktuk fojtani.
A Jeremie-alap elvileg azért van, hogy ha egy magyarnak piac- és életképes ötlete támad, akkor ne csak a Kickstarteren kalapozhasson, hanem hozzájuthasson a kezdőrúgáshoz másképp. Tartozna hozzá egy átlátható, okosan felügyelt rendszer, garanciák, követelmények, és ha ez mind működne, akkor lehetne belőle még egy-két Prezi.
Itt viszont néhány magyarnak az az életképes ötlete támadt, hogy okosba’ lenyúlja az egészet, a prezik vagy mi a szarok meg rohadjanak meg. Még a végén befutnak, aztán akkor hogyan húzzuk vissza őket a kondérba?
Tehát a magyar startupokra szánt uniós pénz köré megannyi farkasflóriánként odagyűlik a falka, és zsupsz, zsebreteszi a pénzt. Ember embernek farkasflóriánja.
Ők lennének a nemzeti burzsoázia, amit állítólag érdemes támogatni. Üres fantomcégekbe lapátolják azt a keveset, amit eleve kívülről kapnánk, hogy ne legyünk ilyen nyomik. De igen, azok leszünk, ha belegebedünk is. Ez a szuverenitásunk gyümölcse: még le sem esett a segélycsomag, már felfalta valami földesúr. Amúgy ilyesmik miatt szokták beszüntetni a segélyezést egy idő után.
Bár buta parasztvakítás az egész nemzeti burzsoázia koncepciója, de keserű gondolatkísérletként elképzelhetünk egy olyanfajta kegyenchordát, amely két seggnyalintás között, mintegy mellesleg, valami betyárbecsületből vagy csak duhaj jókedvében, de valamit megpróbál kezdeni a szajréval. Ha már rátette a mocskos mancsát a Jeremie-pénzekre, akkor ő maga kutatja fel a sikergyanús ötleteket, járja az egyetemeket és túrja az internetet, pályáztat, érdeklődik. Hogy tíz év múlva valamire büszke lehessen azon túl, hogy nézd csak, fiam, ezt loptam. Meg már csak azért is, hogy ha netalán megjelennek az EU fekete helikopterei, és a lapockájukra térdel egy kevlárpáncélos német lovag, akkor mutogathassanak kifelé az ablakon az űrkikötőre.
Ezzel valamiért nem számolnak. És nem ők hibáznak, hanem az a kevlárpáncélos német lovag, aki nem térdel a lapockájukon.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. szeptember 08. csütörtök, 05:38
-
Találatok: 1451
Nagy kérdés, mihez kell nagyobb kalandvágy, külföldre költözni, vagy Magyarországon maradni – ez Péter mai posztjának kiindulógondolata, de innen elég messze jutunk majd a Londonban, sej… sorozat legfrissebb részében. (Az eddig részeket itt olvashatod el.)
„Annak idején, 1956 után is az volt a hivatalos álláspontok egyike, hogy akik Magyarországot elhagyták, azok kalandvágyból tették. A magyarok sokáig azt mondogatták egymás között: szó sincs erről; inkább ahhoz kellett a kalandvágy, hogy valaki otthon maradjon.
Azt gondolom, hogy most igazán ez a helyzet.
Volt év, amikor a magyarországi adó-jogszabályok, ahogyan visszaemlékszem, egyetlen év alatt ötven változáson mentek keresztül. Ugyanabban az évben az Egyesült Királyságban két adójogszabály-változás volt: mindkettő az előző év közepétől fent volt az adóhivatal honlapján.
Tessék mondani: melyikben élni „kalandosabb”?
Amikor először jártam az Egyesült Királyságban, utána baráti körben így jellemeztem az érzéseimet (elnézést a komolytalan stílusért, de ez valóban egy „barátoknak szánt” megfogalmazás volt): úgy érzem, hogy ha végigmennék az utcán négykézláb, valamelyik testnyílásomban egy pávatollal, akkor Magyarországon nevetnének rajtam, valószínűleg beszólnának; van ország, ahol rendőrt hívnának, és van, ahol elmeorvost; az Egyesült Királyságban azonban, ameddig csak valakit meg nem bántok, meg nem támadok, vagy meg nem akadályozok abban, hogy ő is „a maga módján” viselkedjen, az emberek azt gondolnák: ennek az úriembernek nyilván van valami oka arra, hogy így cselekedjen!
Ez nem közömbösséget jelent. A legjobban talán a következő példából látszik az egésznek a felfogása.
Nem hatóság, hanem szolgáltatás
Egy kedves hozzátartozómnak segítettem a társadalombiztosítási szám (NI-szám, National Insurance Number) kiváltásához szükséges interjúban. Az egész folyamatot leírom majd egy bejegyzésben, a telefonos időpont-kéréssel együtt; de most maga az interjú az érdekes.
Bementünk a munkaügyi központba, ahol az előtérben 3-4 vagyonőr-stílusú ember álldogált. Az egyik rögtön odajött és nagyon barátságosan érdeklődött, miért jöttünk; aztán odakísért az asztalhoz, ahol megnézték (útlevél alapján), hogy valóban mostanra van-e időpontunk. Mostanra van: üljünk le, várjunk.
Nagy terem, paravánnal elválasztott íróasztalok, nagyon halk beszélgetés. A hivatalnokok lezser ruhában, mosolyogva. Látunk olyant, aki háromszor ismétel el egy-egy mondatot, mire az ügyfél megérti. Még gesztikulál is hozzá és szinte szótagolva mondja: paaasspooort – az ügyfélen elömlik a megvilágosodás boldog arckifejezése és előkotorja az útlevelét...
Olyan esetet is láttunk, hogy az ügyfél teljesen leblokkol; akkor telefonon felhívtak egy tolmácsot. Egy telefonkagyló az ügyintézőnél, egy az ügyfélnél: az ügyintéző mond valamit a telefonba, a tolmács mondja a fordítást a másik telefonba.
Közben ügyintézők jönnek és neveket mondanak. Amikor a hozzátartozóm nevét mondják, akkor vele együtt én is odamegyek az asztalhoz és megkérdezem az ügyintézőt: szabad leülnöm és tolmácsolással segítenem az interjút?
Az ügyintéző meglepetten rám néz és a hozzátartozómra mutatva azt mondja: Ez őtőle függ. Aztán a hozzátartozómhoz fordulva megkérdezi tőle: Akarja?
Ez itt nem hatóság, hanem szolgáltatás, mint minden hivatal, a rendőrség, az önkormányzat és a többi. Mi pedig a megrendelők vagyunk, akiket ők kiszolgálnak.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. szeptember 07. szerda, 00:18
-
Találatok: 2110
Súlyos híreim vannak: kijöttek a második negyedéves GDP-re vonatkozó adatok, amelyekből egyértelműen látszik, hogy a helyzet nem csupán aggasztó, de egyenesen tragikus. 2013 vége óta egyre lassabb a gazdasági növekedés, a beruházási rátát csak az EU-s pénzek lehívása miatt érdemes jegyezni, miközben a magángazdaságban is egyre kevesebb új projektet valósítanak meg a vállalatok, az építőipar még mindig nagy erővel húzza lefelé a magyar növekedést és csak azért nem mi hajtjuk az európai seregeket, mert egyébként az Unió globálisan szarul teljesített ebben a negyedévben.
Szerencsére Magyarország gazdasági hanyatlása nem mindenkit érint egyaránt kedvezőtlenül. Az Európai Unió ellen folyó, egyelőre csak szimbolikusan véres magyar szabadságharc kellős közepén előkerült az Orbán-dinasztia eddig ritkábban emlegetett nyúlványa.
A főszerep ezúttal ifjabb Orbán Győzőé (a továbbiakban Győzike), aki Orbán Viktor öccse, az azonos nevű Orbán Győző bányatulajdonos másik fia a háromból. Akivel kapcsolatban a Direkt36 írta meg, hogy augusztus végén 291 millió forintos uniós támogatást nyert el egy olyan cég, amelynek ő az egyik tulajdonosa.
A műszaki eszközöket gyártó Gamma Analcont Kft.- ről van szó, amely egy megújuló energiával foglalkozó projektre nyerte a zsozsót, a projektet állítólag egy másik céggel közösen hajtják végre. A lap szerint így valószínűleg nem a Gamma Analcont kapja a teljes összeget, a cég egyébként nemrég egyedül is nyert uniós forrást: januárban 57 millió forintos támogatást kaptak a cég a „termelési kapacitásának” bővítésére.
A lényeg tekintetében elégedjünk meg ennyivel, egyéb részleteket a hivatkozott cikkben lehet találni, az alapvetés azonban ez itt: ha valaki azt hitte, hogy Orbán Viktor nemzetmentő és nemzetegyesítő forradalmár-szabadságharcos miniszterelnöknek van olyan pere és puttya, aki saját erőből áll a lábunkon, nem pedig a fényestekintetű enyves kezének köszönhetően, az hagyjon fel minden reménnyel.
Lévai Anikó és családfája, idősebb Orbán Győző, Tiborcz István, Orbán Ráhel már mind ismerős, hol itt, hol ott figyeltek be valamelyik közbeszerzés, állami pályázat, uniós talicska pénz árnyékából, Győzike viszont mostanáig viszonylag háttérbe szorult. Nem az a kérdés itt – mondom ezt elsősorban a fanatikus rajongóknak -, hogy 300 millióért felkelni sem érdemes, hogy ez a pénz sok vagy kevés, hanem, hogy egy újabb családtag áll a mi lábunkon. Láttuk Tiborcz Pityu semmiből indult diadalmenetét, amelynek során kihasított egy böszme nagy szeletet az illetékes szektorból. Kormányzati-apósi segédlettel. Most pont ugyanez történik. Győzike éppen most vesz el forrást és majd idővel piacot más cégektől, amelyek ilyen módon hátrányba kerülnek, adott esetben tönkremennek.
Ahogyan a vagyontárgyai révén a Viktorral semmiféle közvetlen kapcsolatban nem álló Mészáros Lölö téeszelnökből kiskirállyá avanzsált, Győzikének is csak ezek az első bizonytalan lépései a konszolidálódás felé. Miközben a Paks II nevű mutyi hazájában, ahol éjjel nem süt a nap és nem fúj a szél, ahol a kormány kézzel és lábbal üldözi például a szélerőműveket, ifjabb Győző megújuló energiaforrásokkal kacérkodik. Persze hogy nem ő a cég többségi tulajdonosa (papíron) és persze hogy az vesse rá az első követ, aki még a büdös életben nem nyert százmilliós, vissza nem térítendő uniós támogatásokat úgy, hogy a miniszterelnök testvére volt.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. szeptember 06. kedd, 00:05
-
Találatok: 2373
Egy friss felmérés szerint a magyar emberek hatvan százaléka úgy gondolja, hogy Magyarországnak korrupt kormánya van. Más felmérések ugyanakkor azt mutatják, hogy amennyiben most vasárnap lenne a választás, a magyar emberek ismét a Fideszt választanák, mégpedig hozzávetőlegesen hatvan százalékos támogatottsággal.
Az nem állítható, hogy ugyanaz a hatvan százalék tartja korruptnak a Fidesz-kormányt, amely hatvan százalék rá szavazna, de matematikailag belátható, hogy a két halmaz között van átfedés.
Ebből az következik, hogy Magyarországon ma választási győzelemre egyedül egy velejéig romlott, fejétől a farkáig bűzlő, korrupt párt esélyes.
Ezt a történelmi igazságot felismerve bont zászlót a Magyar Korrupt Párt, amely hamarosan teljes vértezetében a választók elé tárja a programját. A Magyar Korrupt Párt (a továbbiakban: Párt) programja egyébként már most is készen van, csupán a helyesírási, valamint az értelemzavaró hibák kijavítása van hátra.
Addig is, míg a teljes programot a választók megismerhetik, egy kis ízelítő abból, hogy mire számítsanak azok, akik a Pártra kívánnak szavazni.
A Pártnak minden magyar állampolgár tagja lehet, aki elfogadja a Párt alapvetéseit és programját. Vagyis azt, hogy a Párt elsőrendű célja a lopás, közérthetőbb kifejezéssel a lenyúlás.
Ennek eszköze a családtagok, barátok és csókosok helyzetbe hozása, vagyis, jelentős mennyiségű állami, valamint európai uniós pénz megszerzése.
A Párt tagjai az általuk elsíbolt összegeket csakis és kizárólag saját gyarapodásukra fordíthatják. Közösség célokra költeni szigorúan tilos, így kell elérni, hogy a nemzet felemelkedése és az ország polgárai jólétének növelése csak a szlogenek szintjén valósulhasson meg.
A Párt tagjai vállalják, hogy miközben szavakban harcot hirdetnek a korrupció és a kirekesztés ellen, a valóságban csalnak, lopnak és hazudnak. (Amennyiben mindezek mellett marad még szabad kapacitásuk, akkor gyűlöletet keltenek más népek és népcsoportok ellen.)
A Párt tagjai kereszténynek vallják magukat, ami az ő értelmezésükben azt jelenti, hogy amit lehet, ellopnak, az elesetteket pedig nem gyámolítják, hanem beléjük rúgnak.
A Párt tagjai vállalják, hogy amennyiben hatalomra kerülnek, és miniszterek, vagy államtitkárok lesznek belőlük, minden tőlük elvárható eszközzel segítik családjuk boldogulását, barátaik, csókosaik vagyonának növekedését.
A Párt tagjai kijelentik, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek a demokratikus jogállam lebontásáért, Mindent elkövetnek, hogy Magyarországon csak olyan kérdésekben lehessen népszavazást tartani, amely a Párt örök és megbonthatatlan vezetőjének az érdekeit szolgálja.
A Párt tagjai ezen kívül vállalják, hogy gyermekeiket is a fenti szellemben nevelik. Ennek elsődleges célja, hogy a Párt uralkodása ne legyen tiszavirág életű, ezért a közjogi tisztségek atyáról fiúra, vagy, (ha ilyen örökös nincs) végső esetben lányra szállnak.
A Párt tagjai vállalják, hogy offshore cégeket alapítanak, anyagi javaikat átláthatatlan, az egyszerű polgárok számára felfoghatatlan céghálókba menekítik.
A Párt tagjai megvesztegethetők, sőt, bizonyos feltételek esetén kenőpénzzel történő megkísértésük kifejezetten ajánlatos.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. szeptember 05. hétfő, 01:47
-
Találatok: 1607
„Vajon mikor politizálok inkább, Antiphón? Akkor, ha egymagam vetem be magam a politika sodrába, vagy akkor, ha arra fordítok gondot, hogy a lehető legtöbben műveljék hozzáértően a politikát?" Xenophón: Emlékeim Szókratészról
Szeptember 1-jén, csütörtök reggel a Magyar Szocialista Párt elnöke azt mondta a Klubrádióban, hogy pártja – hasonlóan a Fideszhez és a Jobbikhoz – ellenzi a „migránsok" kötelező betelepítését. De ellenzi a szerinte fölösleges népszavazást is, mert a kötelező betelepítés amúgy sincs napirenden.
Ez ugyan gyáva mellébeszélés, de jellegzetes, így hát fontos.
Azt javaslom, hogy egyszer s mindenkorra húzzuk ki a probléma méregfogát – azaz beszéljünk arról, hogy mindenfajta külső kényszer nélkül, minden külföldi befolyástól függetlenül mit tegyen a magyar állam avégett, hogy megsegítse a háború poklából (Szíriából, Afganisztánból, Líbiából és máshonnan) menekülőket.
Indítványom a következő.
Kötelezze magát a szuverén magyar állam – az Országgyűlés döntésével –, hogy (a kellő ellenőrzések után) lehetővé teszi HÚSZEZER MENEKÜLT magyarországi letelepedését.
Hogyan jutottam erre a számra?
A Magyarországhoz területben és lakosságszámban hasonló Ausztria harminchétezer-ötszáz menedékkérőnek teszi lehetővé a letelepedést. Ausztria gazdagabb hazánknál, ezért ezt a számot durván megfeleztem.
Igaz ugyan, hogy ez a fölső szám vagy fölső határ (Obergrenze) az osztrák alkotmányjog szerint törvényellenesen (túlzottan) korlátozó. Igaz ugyan, hogy bécsi baloldali barátaim úgy vélik: a fölső határ (Obergrenze) hívei, támogatói fasisztoid fajgyűlölők. (Mellékállásban persze szociáldemokrata és liberális-konzervatív államférfiak és politikusnők.) Sokkal több menekülőt kellene beengedni, egy darabig eltartani és segíteni, majd egyenrangú polgártársként valóban befogadni a baloldal (pillanatnyilag hatástalan) nézete szerint.
De akit a bécsi baloldaliak fasisztoid fajgyűlölőnek titulálnak, az Magyarországon ultraradikális, szélsőbaloldali „migránssimogató", gyökértelen kozmopolita, a Soros György és a Ferenc pápa által megtestesített globális zsidó háttérhatalom ügynöke.
Mellőzzük most mindezeket a túlzásokat és képzelődéseket, és maradjunk az ismeretes magyarországi politikai valóságban. (Amelyben ezt a számot majd még lefelé fogják alkudni, akár TÍZEZERig. A sok-sok MILLIÓból, akiknek a többsége törökországi, libanoni, jordániai, sőt: iráni menekülttáborokban található – erről a nagy hatósugarú magyar médiákból nem lehetett értesülni, pedig tény.)
Akármi lesz a sokrétű hazugságra alapozott október 2-i népszavazásból és a bojkottjából – bár sejthető, hogy micsoda – , mindenképpen abba kell hagyni, hogy a külföld felelősségéről, Németország és az Európai Unió menekültpolitikájáról locsogjunk tovább.
A tét: Magyarország becsülete, a mi tisztességünk.
Az Európai Unió ebben mellékszereplő.
A lényeg a mi kötelezettségvállalásunk.
A húszezres maximum a mi esetünkben: minimum.
Ezt a demokratikus közvéleménynek kellene előbb az olyan nagy szervezetekre kényszeríteni, mint némely települési önkormányzatok, a nem nagyon rasszista, nem nagyon etnicista ellenzéki pártok, a szakszervezetek, az egyházak, a civil társadalom szabad mozgalmai és intézményei.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. szeptember 03. szombat, 20:25
-
Találatok: 1997
Úgy gondolom, hogy nem árt időnként listát készíteni, mert az ember memóriája véges, a politikai memória pedig néhány lépéssel lemarad az aranyhal emlékezőképessége mögött. Lássuk.
Kicsoda egészen pontosan Habony Árpád? Mi a szerepe a kormányban? Miért sündörög folyamatosan Orbán Viktor körül? Ha a miniszterelnök tanácsadója, miért nem szerepel egyetlen fizetési listán sem? Miért tagadja le a miniszterelnök Habony Árpádot azon kívül, hogy én is letagadnám, ha az ismerősöm lenne?
Hová tűnt Farkas Flórián, aki egyszemélyben felelős a Híd a munka világába címen futó program pénzeinek elsíbolásában? Miért védi Orbán Viktor azt az embert, aki meglopta a legkiszolgáltatottabb közösséget, a nekik szánt pénzt elköltötte, ellopta?
Hogy került Orbán Viktol Ráhel lánya és az ő férje a bahreini energetikai miniszterrel egy tárgyalóasztalhoz? Miről tárgyaltak? Milyen jogon tárgyal Orbán Ráhel bármiről, ami túlmutat az ő családján? Ha családi üzletről tárgyaltak, akkor a kormányból ki és milyen alapon nyújtott ehhez diplomáciai segítséget? Ki az az Orbán Ráhel?
Hol van Rogán Antal? Mikor indul nyomozás az ő viselt dolgaival kapcsolatban? Mikor jelenik meg a bíróságon? Hány gyanús ügy kell még ahhoz, hogy lépjen az ügyészség?
Hová tűnt Budai Gyula feljelentőbiztos? Hány per indult ellene rágalmazás ügyében és hol tartanak most ezek a perek?
Miből vásárolt földeket Lévai Anikó? Mennyi saját jövedelemmel rendelkezik és ehhez képest mennyi ingatlant vásárolt eddig?
Lévai Anikó rokonsága valóban ott nyüzsög a közpénzek körül? Amennyiben igen, hogy kerültek oda? Mi a szerepük a Magyar Kereskedőház körüli történetben? Ők mennyit profitáltak a közösséget ért veszteségből?
A letelepedési kötvények körül mikor kezd el nyomozni a hatóság? Pontosan hány ilyen kötvényt adtak el eddig és ez tényszerűen mekkora ráfizetést okoz a magyar adófizetőknek?
Lázár János mikor kér bocsánatot az Ökotárs alapítvány rágalmazása és meghurcolása miatt?
Rogán Antal feltaláló mennyi pénzt keresett (szintén a közös kasszából) a szabadalommal, amire megrendeléseket kapott állami vállalatoktól? Mikor indul vizsgálat ebben az ügyben? Is.
Kishantos tönkretételéért ki a felelős? Ott hogy áll a nyomozás?
Lázár János milyen forrásból vásárolt százmilliós nagyságrendben ingatlanokat a kiskorú gyermekeinek?
Pontosan mennyibe került eddig a Paks II beruházás? Kik profitáltak eddig az üzletből? Pontosan milyen tevékenység történt eddig, összesen mennyibe fog nekünk kerülni és mikor készül el?
Eddig mennyi közpénzt költött a kormány Orbán Viktor Várba költözésére?
Mennyibe került eddig az olimpia előkészítése és mennyi pénzt fog még erre elkölteni a kormány, valamint pontosan kik profitálnak ebből?
Mikor vizsgálják a hatóságok Mészáros Lőrinc ügyleteit, külföldön bejegyzett cégeit – például az orosz cégét – illetve azt, hogy mennyire érintett korrupcióban a polgármester, tekintettel Orbán Viktorhoz fűződő kapcsolatára?
Miután pontosan értesülhettünk arról, melyik szervezet mennyi pénzt kapott Soros György alapítványától, mikor kerül nyilvánosságra, hogy a kormányhoz kapcsolható szervezetek – Századvég, különféle médiavállalkozások, reklámcégek, CÖF – mennyi közpénzt szippantanak fel?
Bővebben ...
