- Részletek
-
Készült: 2017. április 07. péntek, 03:05
-
Találatok: 1525
Konrád György Kossuth-díjas magyar író is állást foglalt a CEU ellehetetlenítését célzó felsőoktatási törvénymódosítás ügyében. Orbán Viktornak címzett levelét az alábbiakban közöljük:
Miniszterelnök Úr!
A múlt század utolsó harmadában a kitáguló Közép-Európa sokféleségének érdeklődő és megcsodáló felfedezése adott sokunknak örvendő otthonosságot a fölpezsdülésük által mind érdekesebbé váló hazáinkban.
Megértettük, hogy tanulnunk kell egymástól, és a diákok szerteszét Európában és a földkerekségen felneszelve kedvet kaptak tanulmányozásunkhoz.
Tisztelet és köszönet illeti Soros Györgyöt, hogy a tehetségével felhalmozott vagyona jelentékeny részét ennek a tanulmányozásnak adta.
Saját, és nem az állam vagyonából sok kiváló intézményt alapított a magyar hazában, amely 1944-ben olyannyira vonakodott az ő hazája is lenni, hogy majdnem meg is ölte, de mikor Gyuri, a gyilkolási előkészületet, nagyjából úgy, mint én, túlélte, kamaszkorában úgy döntött, hogy nem akar olyan földön élni, ahol ilyesmi előfordulhat, ahol az ember kiszolgáltatott, és nem rendelkezhet szabadon önmagával.
1948 táján, amikor Magyarországon rövid szünet után a nemzeti szocialista bőrkabátos fiatal férfiakat a kommunista-szocialista bőrkabátos fiatal férfiak váltották fel, hogy elbánjanak az egyet-nemértőkkel, az apjától kapott tíz dollárral fölszerelkezve nekivágott a nagyvilágnak.
Hogy most az ön propagandagépezete göbbelsi lendülettel a zsidó Sorosban mutatja fel a nemzetnek és a világnak minden bajok okozóját az 1933-as náci jelszóhoz (a zsidók a mi szerencsétlenségünk) hasonlóan, gyászosan emlékeztet az undorító példára.
Ha csak egyszer-egyszer utalt volna Sorosra, az még kaphatna egy elnéző magyarázatot, de hogy folyamatosan suhogtatott bunkót fabrikált annak az embernek a nevéből, aki több jót adott a magyar és máshonnan jövő tanulni vágyó fiataloknak, mint ön és baráti köre együtt véve, engem arról győzött meg, hogy ön a hatalmának önkényes meghosszabbítása érdekében a ravasz és képmutató politikai antiszemitizmus szólamtárából két marokkal merít.
Akinek a Közép-európai Egyetem nem kell, annak a sokféle Közép-Európa sem kell, sőt, a még sokfélébb Európa sem.
Ahogy Magyarország neve angolul Hungary, úgy a Közép-európai Egyetem neve Central European University. Mi a baj ezzel?
Kicsoda micsoda Brüsszel? Belgium fővárosa és az EU, meg a Nato központjának a székhelye?
Vagy egy ellenséges megszálló hatalom fővárosa?
Nem ön képviseli Magyarországot az ott székelő Európai Bizottságban?
„Külföldi pénzből kitartott hálózatok?” ez áll az ön nekünk, állampolgároknak küldött levelében.
Kire-mire gondol? Magyarországra, amely beruházásainak kilenctizedét brüsszeli pénzből, más európai országok adófizetőinek támogatásából fedezi?
Milyen beruházásokból gazdagszik olyan meglepő ütemben az ön szülőfalujának a polgármestere és baráti köre? Vagy az a sok milliárd mind csak az ő zsebébe megy? Mert olyan ügyes, okos üzletember? A sikerének semmi köze ahhoz, hogy falubeli játszótársa a miniszterelnök?
Az átláthatóság Önnek ebben az esetben is szívügye? 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. április 05. szerda, 20:45
-
Találatok: 1614
Bár a magyar kormány mostani támadása a Közép-európai Egyetem (CEU) ellen sokkolónak tűnhet, azok számára, akik közelebbről követik az magyar alkotmányos fejleményeket, nem lehet meglepetés, miután az Orbán-kormány a 2010-es megválasztása óta folyamatosan erodálta a magyar független intézményeket - írja Mark Dawson az európai jog és kormányzás professzora a berlini Jacque Delors Institut blogján, aki bejegyzésében azt magyarázza el, mit tehet az EU az alapvető jogok magyarországi megsértése ellen.
Dawson szerint a független intézmények és gondolkodás egyik utolsó mohikánjaként szinte törvényszerű volt, hogy a CEU is sorra kerül. Az Orbán-kormány mostanra egészen nagy gyakorlatra tett szert az EU intervencióinak kezelésében. A mostani támadás már egy kicsiszolódott, tökéletesített technikája az autokratikus gyakorlatok elrejtésének a nemzeti érdekek mentén hozott szabályozások és a bürokratikus reformok között: csak arra törekszik, hogy nagyobb adminisztratív felügyeletet biztosítson a magyarországi oktatási intézmények felett. Ennek azonban több eleme is kifejezetten a CEU-t érinti - jegyzi meg a professzor.
A felsőoktatási intézményeket kötelező nehezen teljesíthető követelmények úgy tűnek, mintha szembe mennének az EU Alapjogi Chartájának 13 cikkelyében biztosított akadémiai szabadság garanciáival, ez azonban egy meglehetősen sajátos eszköz, hiszen nem vonatkozik általánosságban minden tagállami intézkedésre, csak azokra, amelyek egyértelműen kapcsolódnak az EU joghoz. Ezt Magyarország vélhetően ki fogja ezt használni, és arra fog hivatkozni, hogy ez magyar belügy, így az EU-nak semmi köze hozzá.
Fel kéne venni a kesztyűt
Dawson szerint azonban az EU-nak is bele kellene mennie ebbe a jogi játszmába, miután véleménye szerint az EU relatíve sikeresen gyakorolt jogi nyomást Magyarországra korábban. Erre egyik példájaként említi a jegybankra helyezett nyomást, amikor az EU szerződésben meghatározott, az európai rendszer jegybankjai függetlenségének garanciáját kapcsolta a szélesebb körű EU joghoz és így sikeresen megakadályozta a végrehajtó hatalom beavatkozását a magyar bankrendszer autonómiájába. 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. április 05. szerda, 06:53
-
Találatok: 1893
Győzelem! Az Orbán Viktorhoz hűséges pártkáderek legyűrték az országot. Már megint. Másfél millió hívük most boldogan tapsikol (ebből nagyjából másfél milliónak fingja sincs róla, miről is van szó), a kormányhirdetésekkel (állíccsukmegbrüsszelt) teleszórt pártlapok elélveznek örömükben. Győztek, megint győztek és újra győztek. Ők. Jól van. És most? Hogyan tovább?
Tudom, nem arról szól, hogy be akarják zárni a CEU-t, dehogy. Csak ugye a törvény az törvény. Az a törvény, amit ma hoztak meg. A csirkefarhátnak tök mindegy, hogy működik, vagy nem működik az egyetem. A csirkefarhátnak az is tök mindegy, hogy akár csak egyetlen egyetem is működik-e az egész országban. A csirkefarhát felvonja a vállát, mert mit érdekli őt bármi is? Semmit.
A büdösrohadt hazaáruló bolsik megint megszívták. Mármint mi, mindannyian. Mert a kormány és hívei nem Soros ellen, nem is Brüsszel ellen harcolnak évek óta, hanem a saját országuk, annak lakói ellen. Bizony. Komolyan gondolja azt valaki, hogy Soros, Brüsszel, a rohadék Unió nem szarja le, hogy mi történik itt? Elárulom: senkit nem érdekel. Sem Amerikában, sem Európában nem lesz attól drágább a kenyér, ha itt mi kinyírjuk egymást.
Fűrészeljük magunk alatt a fát és most úgy néz ki, sikerül, elvágtuk. Van egy rossz hírem, drága örvendező harci-fideszesek! Mindenki rajta lóg azon az ágon. Ti is. Mindenki pofára fog esni. Ti is. Nem csak a rohadék liberálisokkal csellózik ki a kormány. Veletek is. Nem csak a liberálisok gyerekei menekülnek innen, a tieitek is.
Tudom, mert látom ezer kommentben: ha nem tetszik, el lehet innen menni. Az öntudatos hazafiak, a mélyen vallásos, iskolázatlan, a kommunizmust és az erős kezű vezetőt visszasíró, a szabadsággal mit kezdeni nem tudó, lecsúszó, vagy soha felkapaszkodni nem tudó szurkolók ebben látják a megoldást. Mehet mindenki, amerre lát. Oké, megyünk. A kérdés már csak az, hogyan marad talpon az ország? Mert nagyjából azokról beszélünk (akiknek menniük kellene), akik meg tudnak kapaszkodni más országokban is. Mert szakmájuk van, mert jó szakemberek, magasabb iskolai végzettségűek, nyelveket beszélnek.
Ez az ország már elveszítette a magasan kvalifikált rétegének jó részét, nem is egyszer. Utoljára 1956-ban és most is. Aki még itt maradt, az elmegy. És? Akkor minden rendben lesz? Mészáros Lölö és a többi sajátláb majd visszalapátolja a kitalicskázott pénzeket? Vagy újra megtermeli a javakat a békemenet? Lemondanak a nyugdíjukról a kedves honvédő nénik és bácsik?
Vagy pedig újabb győzelem elé néz Orbán? Ha kivágják az országot az Unióból, akkor lesz teljes a siker? A gyere haza fiatal projekt nem jött be. Végiggondolta azt mindenki, hogy mi fog történni azokkal, akik külföldön dolgoznak, ha hirtelen nem lesznek uniós polgárok és elveszítik azokat a jogaikat, amelyek most megilletik őket? Hm? Akkor jó lesz, megnyugszik mindenki és végre szabadok leszünk? Legfeljebb majd agyonverjük azt a néhány százezer hazakényszerült honfitársunkat, akik megtapasztalták, milyen demokráciában, normálisan élni és hőbörögni kezdenek? Esküszöm, ezt is el tudom képzelni, hogy a másfél millió agyhalott képes lenne nekimenni a saját gyerekeinek, unokáinak is. Viktorért mindent.
Tudom, persze, túldimenzionálom a hazaárulólibsi agyammal. Különben is, ki a fene gondolkodik előre akár csak egy évre is, pláne évtizedekre? Hiszen egyik napról a másikra élünk, mi a túrónak kellene azzal foglalkozni, hogy mi lesz holnap? Majd átmegyünk a hídon, ha viszket. Egy döglött dakota lovon, elöl tekintetes nagyurainkkal. Szerencsére nekik lesz útlevelük akkor is, ha minket nem engednek át a szögesdróttal körültekert országhatáron. Kell is, mert a fő honvédőknek, a hazát minden körülmények között és mindenkitől megvédő keresztény hazafiaknak néha fel kell tölteni a kasszát. Mondjuk Svájcból. Nyugi, nem az államkasszát. 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. április 04. kedd, 10:33
-
Találatok: 1701
bSoha nem szerepelt még olyan rosszul Magyarország a Freedom House éves jelentésében, mint most: a 2016-os évet összegző Nations in Transit című kiadványban a régió utolsó helyére csúsztunk vissza, Románia és Bulgária is megelőzött minket.
A nonprofit nemzetközi szervezet hét mutató, többek között a kormányzás demokratikus minősége, a korrupció, a média függetlensége és a civil társadalom állapota alapján becsüli fel egyes országok demokrácia pontszámát. A jelentés 22 éve jelenik meg, 29 olyan országot vizsgálnak benne, melyek a kilencvenes években mind diktatúrákból kilábaló, demokratikus átmenet útjára lépő országok voltak, Kelet-Közép Európától kezdve a Balkánon át Eurázsiáig.
A vizsgált hét területből Magyarország esetében ötnél állapított meg visszaesést tavaly a Freedom House: romlott a magyar állam teljesítménye a választási folyamatok, a civil társadalom, a független média, a demokratikus kormányzás és a korrupció esetében is. Két vizsgált területen, az önkormányzati kormányzás és az igazságszolgáltatás esetében nem történt változás 2015-höz képest.
A pontozás úgy néz ki, hogy vizsgált területeken indikátorok alapján 1 és 7 közötti értékkel pontozzák, hogy mennyire működik jól az adott országban. Az 1-es a legjobb érték, a 7-es a legrosszabb, azt már csak nyílt diktatúrákban lehet elérni. A hét területre adott átlagból jön aztán egy ország demokráciapontja.
Idén 3,54 pontot kaptunk, azaz a skála kevésbé demokratikus felére csúsztunk át. Magyarország évről évre esik amúgy vissza, tavaly 3,29, előtte 3,18, míg 2010-ben még 2,39 ponton álltunk.
A közép-európai országok demokrácia-pontjainak alakulása 2007 óta. Az idei évre lettünk tök utolsók (Infografika: Freedom House
A most megjelent jelentésben Magyarország Lengyelországgal közösen külön fejeztetet is kapott, mivel a Freedom House kutatói szerint a két ország közelmúltbeli visszaesése között sok a hasonlóság, és le lehet ebből vonni tanulságokat más európai országok számára is.
Az összefoglaló kitér arra is, hogy az elmúlt évtizedben a régió országainak demokratikus pontjai gyorsabb ütemben csökkentek, mint a másik két vizsgált régióé, a Balkáné és Eurázsiáé. Elsősorban a korrupció növekedése és a szabad sajtó elleni támadások miatt. E nagy zuhanásnak komoly szereplője Magyarország, ugyanis hazánk vitte véghez a legnagyobb mértékű visszaesést.
A jelentés külön kitér arra, hogy a Fidesz 2010 óta évről évre egyre jobban ásta bele magát a hatalomba: míg az első évek az új alkotmány megírásával, a bíróságok elfoglalásával és a választási rendszer átalakításával teltek, az utóbbi időszakban a független és kritikus média jelentős részének felszámolása és az állam elfoglalására és nagyszabású korrupcióra alkalmas hatékony mechanizmusok kiépítése történt meg. Most pedig, ahogy közeledik a 2018-as választás, a Fidesz a figyelme a civil társadalom felé fordul, ahonnan a külföldről is finanszírozott szervezetek kisöprésével fenyegetőznek, írja a jelentés. 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. április 03. hétfő, 00:36
-
Találatok: 1646
Timothy Synder történész írta néhány hónappal ezelőtt, amikor tanácsot adott az autokratikus rendszerekben élőknek, hogy “védj meg egy intézményt.” “Az intézmények nem védik meg magukat. Dominóként omlanak össze, ha nem védik meg őket az elejétől kezdve.”
Ez alapján egyértelműen a CEU erejét mutatja, hogy vasárnap délután az öt órára meghirdetett kezdéskor meglepően nagy tömeg gyülekezett a Corvinus egyetem előtt. Az Oktatási Szabadságot nevű szervezet által pillanatok alatt összerántott eseménynek persze volt egy biztos tömegbázisa, a CEU diákjai, de egyáltalán nem csak belőlük állt a tízezer ember körüli tömeg.
A tüntetés elején Deák Dániel, a Corvinus oktatója vállalt szolidaritást a CEU-val az egyetem nevében, aztán az emberek elindultak a Kossuth tér felé. A hangulatot alapvetően meghatározta, hogy a menetet felvezető autóból mintha egy kolibuli soundtrackje szólt volna, és vidám popslágerekre kígyóztak végig az emberek a városon.
De egyébként is más volt a tüntetés hangulata, mint a legtöbb ellenzéki megmozdulásé - amiben valószínűleg fontos szerepe volt annak, hogy az átlagosnál jóval több volt a résztvevők között a PhD-fokozat, így jóval több “academic freedom” kiabálást lehetett hallani, mint “Orbán takarodj”-ozást (utóbbiból konkrétan csak eggyel találkoztam), és jóval több táncoló ember volt, mint olyan, aki “Orbán pszichopata” táblát vitt magával (ebből is egy darabot láttam). Viszont nem is úgy nézett ki az esemény, mint az amerikai campusok radikálisabb megmozdulásai - én legalábbis konzervatív jogtudósból is többet láttam, mint transzgender aktivistából.
A napsütéses, vidám séta után a Kossuth téren fordult komolyabbra az esemény. Itt Daria Dovka beszélt a Szentpétervári Európa Egyetemről, amit hasonlóan csinálnak ki éppen, mint a CEU-t, és felolvasták a török akadémikusok üzenetét is. Ami pedig már jobban tükrözte azt, hogy amit most a kormány művel, az tényleg az orosz és török példákat idézi. Utolsónak pedig Gál András, a CEU keresztény hallgatói csoportjának a tagja beszélt. Persze érezhető a szervezők részéről a szándék, hogy ezzel akarták tompítani a CEU-ról kialakult “liberális gettó”-képet, dehát miért ne tették volna, ha egyszer van ilyen a CEU-n. Gál András is arról beszélt, hogy bár kisebbségben van a világképével az egyetemen, de ez soha nem korlátozta őt semmiben.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. április 02. vasárnap, 00:02
-
Találatok: 1451
Nem hiszünk a klímaváltozásban, a demokráciában, a liberalizmusban és a piacgazdaságban. Robotok helyett saját kezünkkel ássuk meg a sírunkat.
Drága nemzetmentőnk! Mélyen tisztelt főméltóságú Úr! Drága Orbán Viktor!
A nemzet egy emberként áll melletted. Hívd be végre az oroszokat! Ha tétovázol és taktikázol el fogsz bukni. Délibábot kergetsz, ha abban bízol, hogy a „nagy testű ragadozók” majd feladják, majd tudomásul veszik, hogy a magyar egy más faj, mert nem homo sapiens, nem homo erectus. Nem fogják elismerni, hogy nekünk, akik a Szíriuszról jöttünk, egyáltalán semmiféle földi ősünk nincs, így közünk a civilizált világhoz is semmi.
Ezek le akarnak rántani minket magukhoz az ocsmány liberális demokráciájuk mocsarába, ahol nem tisztelnek sem istent, sem embert. Oda, ahol a „homogén” magyarság számára, azok számára, akik tudják, hogy fiúk-e vagy lányok, akik nem buzik és nem leszbikusak, és nem akarják, hogy a gyermekeik válasszanak maguknak nemet, akik Istent, hazát, családot és vezért, téged tisztelnek, azoknak Európában helyük már nincsen. Jelszavunknak azt választjuk: „Aki nincs veled, az a nemzet ellen van.”
Drága Viktorunk! Ne remegjen a kezed, midőn ólmot öntesz a liberális szörnyek fülébe és kiszúrod a szemüket, sóval hinted be még a helyét is a CEU-nak nevezett budapesti szellemi fertőnek, amelyet a szőrös testű és idegen szívű Soros György tart fenn, az amerikai pénztőkével és a mindenféle elfajzott civil szervezeteket támogató háttérhatalommal szorosan együttműködve. Ne riadj vissza a korszakos kihívásoktól és döntsd le a vörös csillagot a Heineken üvegeiről és sörös dobozairól! A világ ellenünk szövetkezik, a nagyhatalmak kivétel nélkül el akarnak tiporni, kivéreztetéseddel a magyar nemzet eltörlését tervezik a föld színéről.
Mi, igazi magyar emberek azonban veled vagyunk, és azt akarjuk, hogy vezess ki minket Egyiptomból, vezess minket vissza azok közé, akik közé valójában tartozunk. Vallj minél előbb nyíltan színt, fordíts hátat Európának és Amerikának is, mert azokban sem lehet bízni ott a tengeren túl, hiszen a te örök fényed mellett Trump is csak egy gyenge villanás, amit úgy fog eltiporni a nemzetközi pénztőke, mint János-bogarat az úthenger.
Légy a mi vezérünk végre teljes szívvel és kemény ököllel! Alig várjuk, hogy felsorakozhassunk mögéd és a te hívó szavadra a barikádra hághassunk, hogy megvívjuk történelmi harcunkat a magyarságért, hogy tűzzel-vassal égethessük ki az idegeneket a nemzet szűziesen homogén testéből. Ne hallgass a szirén hangokra! Építsd, magasítsd a falat, amelyet nem csak délről, de északról és nyugatról is meg kell építeni, hogy fajunkat megvédje a káros keveredéstől, azoktól, akik nem a magyarok istenében hisznek.
Mi azt akarjuk, igazi magyar emberek, hogy az ország minden jószága a tiéd, a családodé, a barátaidé legyen. Nem akarjuk tovább tűrni és tétlenül, karba tett kézzel nézni, hogy más nemzetek fiai húznak hasznot a magyar puszta és róna, hegyeink, völgyeink, e tejjel és mézzel folyó Kánaán gyümölcseiből. Jó helyen a nemzeti vagyon az igazi tehetséges és dolgos magyar emberek kezében van. Az olyanokéban, mint Mészáros Lőrinc, Garancsi István, Csányi Sándor, Andy Vajna, Tiborcz István és kedves neje, a te nagy tehetségű leányod, Orbán Ráhel.
Azt akarjuk, hogy javaink és életünk fölött te légy a korlátlan úr, aki a magyarságot képes megvédeni nem csak a reá fenekedő ezernyi ellenségtől, de saját magától is. 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. március 31. péntek, 22:48
-
Találatok: 1987
Ki győzné fölsorolni, mi minden van az uralkodó szervezet rovásán? A legjobb magyar egyetem, a CEU elleni aljas, nemzetellenes támadás legyen már az utolsó utáni csepp a csordultig teli pohárban!
Az mit jelent fideszül, hogy „mindenki tartsa be a szabályokat?” Vajon kikre és miféle szabályokra gondolt Lázár, amikor ezt mondta?
Mert CEU-ügyben tartott félretájékoztatót, és ott nyilatkozta így el magát.
Szóval, kikre és miféle szabályokra „gondolhatott”? Csak az írottakra, vagy az íratlan udvariassági és erkölcsi normákra is? S vajon a mindenkiben benne volna ő és a Fidesz is..?
Az íratlan normákra biztosan köp, különben nem vádolt volna meg nyilvánosan egy újságírót azzal, hogy hülyeségeket és hazugságokat ír, mintegy 90 százalékban… Mert ugye létezik – persze csak demokráciákban – , bizonyos szereposztás. A sajtó ellenőrzi a hatalmat, nem pedig fordítva…
Különben ha a név szerint említett Joó Hajnalka írásaiban a 10 százalékot megközelíti az értelmes és igaz tartalom aránya – hiszen Lázár szerint „csak” 90 százalékban hülye és hazug, amit alkot – , akkor az pont 10 százalékkal több, mint amennyi igazság van Lázár és társai mondókáiban.
Hát az írott szabályokkal hogy áll a Fidesz? Azt mondta maga a Keresztapa (és azóta persze az egész papagájkommandó ismételgeti), hogy senki, még egy milliárdos sem állhat törvények fölött. És lám, Balog is mondja…
Hát hiszen igaz, ami igaz: a Fidesz nagyon igyekszik, legalábbis általában, hogy ne álljon a törvények fölött: rendszerint péntekről keddre teremt valami törvényféleséget maga fölé, amellyel aktuális jogtiprását igyekszik takarni, befedni, „szentesíteni”…
Törvénykövető magatartást vár el tehát a hatalombitorló szervezet a CEU-tól. El kell ismernem, van ebben valami érdekes újdonság. Hogy a keresztapai szervezet visszamenőleges törvényeket „alkot”, már megszokott, sajnos. De az, hogy még nem létező törvény betartását követeli meg, visszamenőleg és előre, az kétségtelenül még szokatlan.
Nem Halász János – ez a végtelenül „rokonszenves” úriember – volt az első, aki csalással vádolta meg a CEU-t: ő csupán élmunkás papagájként ismételte el, amit a Keresztapa már elhandabandázott:
Halász Jánost kérdezték a külföldi egyetemekkel kapcsolatban tervezett törvényi változtatásról, amelyről azt mondta: külföldi egyetemek – köztük a „Soros-egyetem” – nem tartották be a magyar törvényeket, „ez csalás”. Szavai szerint maga a Közép-európai Egyetem (CEU) rektora ismerte el a törvényszegést, amikor elmondta, hogy az intézmény külföldön sehol, az Egyesült Államokban sem folytat képzést, mégis Magyarországon amerikai diplomát is ad. Ez nem fair a magyar egyetemekkel szemben – jegyezte meg.
Ez persze úgy zagyvaság, ahogy van, de a lényeg érthető: azzal csalt a CEU, hogy nem igazodott egy (még) nem létező „törvényhez”.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. március 30. csütörtök, 19:42
-
Találatok: 1560
Az uniós támogatások tartották a víz felett a magyar gazdaságot az első, 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban. A támogatások nélkül csökkent volna a GDP és az ország nem került volna ki a túlzottdeficit-eljárás alól sem. A beáramlott 14 ezer milliárd forint támogatás ellenére a magyar gazdaság versenyképessége romlott, a munkaerő elvándorolt.
Nagy reményekkel tekintett a magyar kormány és a társadalom jelentős része a 2004-es uniós csatlakozás után indított első teljes uniós támogatási ciklusra. A várható pénzesőtől az ország gazdaságának modernizálását, kedvező társadalmi változásokat, az életszínvonal és életminőség javulását vártak. A kitűzött célokból szinte semmi nem teljesült, a 14 ezer milliárd forintnyi támogatás arra volt elég, hogy a magyar gazdaságot a víz felszíne felett tartsa, de érdemi változásokra már kevés volt, azok nem megfelelő felhasználása miatt. Így Magyarország felzárkózása lelassult, sőt visszájára is fordult - ez derül ki abból a tanulmányból, amit Miniszterelnökség felkérésére KPMG Tanácsadó Kft. és a GKI Gazdaságkutató Zrt. készített a 2007 és 2013 közötti európai uniós támogatási programokról.
A magyar gazdaság 2006 és 2015 között mindössze 4,6 százalékos gazdasági növekedést produkált, ám ha nem lettek volna uniós források, 1,8 százalékkal csökkent volna a GDP ebben az időszakban - derül ki a tanulmányból. A jelentést a Miniszterelnökség publikálta, igaz csak azt követően, hogy az uniós forrásokról tartott vitanap véget ért a parlamentben.
A lakossági fogyasztás a vizsgált időszakban 5,3 százalékkal csökkent, uniós források nélkül 11 százalékkal esett volna vissza. A legkomolyabb függés a beruházásoknál tapasztalható: a befektetések az uniós pénzdömping ellenére is csak 2,8 százalékkal nőttek, enélkül viszont 31,3 százalék lenne a visszaesés. A magyar gazdaság kóros függése az uniós támogatásoktól közismert, ám ez az adat drámai módon hívja fel a figyelmet erre a tényre.
Válságra válság, romló versenyképességgel
A vizsgált időszakra esett a 2006-tól kezdődő magyar költségvetési válság, 2008-tól pedig a globális pénzügyi válság - a két válság egymásra épülése miatt 2008-2009-ben mélyrepülésbe váltott a gazdaság, amit az uniós pénzek beáramlása sem tudott fékezni. Az elemzés szerint minden 1000 forint uniós támogatás ugyan 501 forinttal növelte a magyar GDP-t, de ez a V4-es tagállamok összehasonlításában átlagosnak nevezhető.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. március 29. szerda, 23:29
-
Találatok: 1559
Interjú Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország jogi igazgatójával - A Transparency Internacional tavaly 22. alkalommal készítette el Korrupció Érzékelési Indexét, amely a világ 176 országát a közszektor korrupciós kitettsége szempontjából rangsorolja, és amely szerint Magyarország – egyetlen év alatt hét helyet csúszva lefelé – most ebben a rangsorban az 57. helyen áll. Ez a „teljesítmény” ugyanezen index szerint az Európai Unió 28 tagállama között a 24–25. helyre teszi Magyarországot – holtversenyben Romániával. Erre a zuhanásra azonban, illetve arra a kérdésre, miért egyedi korrupciós szempontból Magyarország az Európai Unióban, a TI magyarországi jogi igazgatója szerint a korrupciós esetek száma vagy milyensége önmagában nem ad választ.
(Az interjú március második hetében készült.)
– Nem könnyen találtunk alkalmas időpontot a beszélgetésünkhöz, a héten két napot is a bíróságon tölt. Milyen ügyekben?
– Számos eljárást kezdeményeztünk a közérdekű adatok megismerése érdekében, ezeknek a pereinknek van egyfajta – mondjuk úgy – stratégiai húzásuk. Szűkösek az erőforrásaink, ha nem így lenne, akkor persze végtelenül nagy számú pert indítanánk. A fókusz jelenleg a letelepedési államkötvényekre, a Magyar Nemzeti Bank dolgaira és a társaságiadó-kedvezményre jogosító sporttámogatásokra jut.
– A tegnapi tárgyaláson kik voltak az alperesek?
– Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium, és a per, illetve percsalád tárgya ezúttal a társaságiadó-kedvezményre jogosító sporttámogatások, közkeletű elnevezéssel a tao-pénzek részleteinek feltárása volt. A pert első fokon elvesztettük, és ez volt az első tárgyalás másodfokon, az Ítélőtáblán. Már csak az ítélet kihirdetése van hátra, március 21‑én lesz a kezünkben a döntés. (A bíróság végül jogerős ítéletében elrendelte az adatok nyilvánosságra hozatalát. – a szerk.)
– Mire számít?
– A bíróság azon az állásponton van, hogy annyit van jogunk tudni, mennyi az állam, az adókassza összes vesztesége a társaságiadó-kedvezmény miatt, tehát hogy a kormány, az állam mekkora adóbevételről mond le a sportcsapatok javára. Szerintünk viszont azoknak a cégeknek a neve sem lehet adótitok, amelyek – az állami adóbevételeket csökkentve – sportcsapatokat támogatnak. Nem azt vitatjuk, hogy milyen sporttámogatási rendszer van Magyarországon, hiszen a sport támogatása, ha az állam fizetné, ugyanennyibe kerülne, csak akkor legalább látnánk a költségvetési törvényben, hogy a Fradi ennyit kapott, a Felcsút annyit, a Diósgyőr emennyit, a Haladás meg amannyit.
– Tehát azt, hogy melyik cég mennyivel támogatja például a miniszterelnök szívéhez és házához közelálló csapatot, vagy a Tállai államtitkár városában, Mezőkövesden épülő stadiont, vagy például Seszták fejlesztési miniszter városának a csapatát...
– Felcsút volt az abszolút bajnok a maga 9,2 milliárdjával, ami kétszázszorosan haladta meg az átlagos támogatási mértéket, és ez még csak a közel két évvel ezelőtti adat, amihez 2016‑ra ígérvényben további 3 milliárdot húzott be, és ebből már realizált több mint kettőt. Felcsút tehát egy 11 milliárdos csapat, és rajta kívül Szolnok, Kisvárda és Mezőkövesd is komoly privilégiumokban részesül, aminek két magyarázata lehet: vagy ők a legjobb pályázatírók, vagy a cégek érzik úgy, hogy jól teszik, ha „hűbéri pénzeket” fizetnek nekik.
– Álnaiv kérdés következik: mire gondol?
/ es.hu
Bővebben ...
