A gyűlölet gőzhengerét Orbán Viktor indította el, és esze ágában sincs megállítani
- Részletek
- Készült: 2017. október 01. vasárnap, 04:25
- Találatok: 1930
Tusnádfürdő, Kötcse, Őcsény. Kicsi települések, akárcsak Felcsút, ahonnan a magyar miniszterelnök származik. A Nemzeti Együttműködés Rendszerének korlátoltságát, pitiánerségét mégis ez a négy falu jelzi a legjobban. Ilyen parányi településekről küldi ugyanis egyre szélsőségesebb üzeneteit Orbán Viktor a nagyvilág felé azt a látszatot keltve, hogy minden magyar gyűlöli a menekülteket, ellenséges az idegen kultúrákkal és a segítségre szorulókkal szemben. A kormányfő minden magyar nevében akar rasszista lenni, ugyanakkor azzal áltatja magát, hogy a közösen felépített demokráciánk értékeit is az egyetértésünkkel rombolhatja le.
A történet talán mindenki számára ismert, de azért érdemes felidézni azok kedvéért, akik nehezen hiszik el, hogy a kormány utóbbi években folytatott szisztematikus gyűlöletkampánya ilyen „eredményes” lehetett. A Tolna megyei Őcsényben egy panziótulajdonos szeretett volna vendégül látni Magyarországon befogadott menekült családokat. A tervből azonban nem lett semmi, mert amikor kitudódott, összehívtak egy falugyűlést, ahol a helyiek leüvöltötték a vállalkozót, megfenyegették, hogy levágják a fejét. Később a biztonság kedvéért téglát is dobtak a kisbuszára, amellyel szállította volna a Magyarországon legálisan tartózkodó menekülteket.
A nyilvánvaló bűncselekményt nem követte rendőri intézkedés, a magyar kormány illetékesei nem ítélték el az atrocitást, nem szólították fel a helyieket mérsékletre, sőt Lázár János még mentegette is azokat, akik fékezhetetlen gyűlölködésük miatt szégyent hoztak egész Magyarországra. Azonban ami ez után történt, már a magyar történelem legsötétebb időszakait idézi. A magyar miniszterelnök is megszólalt, és lényegében dicséretben részesítette azokat, akik fröcsögő gyűlöletükkel a magyar állam maradék tisztességét is félresöpörték. Nemhogy a hazánk védelme alatt álló menekültek érdekében nem szólt egy szót sem, de az atrocitásokat és konkrét anyagi károkat elszenvedő vállalkozót sem biztatta semmi jóval. Mintha azt akarta volna üzenni Orbán Viktor, hogy így jár mindenki, aki némi szolidaritást, megértést tanúsít embertársai iránt.
Orbán Viktor szelet vetett, és most arra készül, hogy vihart arasson.
Orbán Viktor már nem csak a humanitárius segítség elutasítása mellett foglalt állást, de zöld lámpát villantott azok felé is, akik hajlandóak akár tettlegességig is elmenni, ha valaki a menekültek érdekében próbál bármit is tenni. Mintha nem arról vizionált volna Rogán Antal és Kövér László, hogy utcai zavargásokra készül a magyar ellenzék az ősz folyamán, erre egy kis magyar faluban életveszélyesen megfenyegetnek mindenkit, aki nem osztja a kormány kirekesztő, sőt (mondjuk nyíltan) olykor rasszista politikáját. A visszájára fordult minden, azokat vádolják erőszakkal, akik épp az erőszakmentesség jegyében próbálnak tenni valamit egy olyan országban, ahol súlyos milliárdokból mérgezik az emberek elméjét idegengyűlölő propagandával. Az nem is olyan bújtatott üzenete ennek a kormányzati magatartásnak, hogy az állam csak azokat a polgárait védi meg, akik egyetértenek a kormány ideológiájával.
Ha az őcsényi eset és az azt követő cinikus miniszterelnöki reakció nem ébreszti fel a magyar társadalmat baloldalon, jobboldalon, középen, fent és lent, elől és hátul, és bárhol, ahol a szolidaritás még nyomokban ott van az emberek lelkének legmélyén, akkor tényleg az önkény, az erőszak és a sötétség korszaka köszönt ránk. Orbán Viktor szelet vetett, és most arra készül, hogy vihart arasson. 
Ha egyszer megírják ezeknek az éveknek a történetét, egy hosszabb fejezet fog szólni a magyar értelmiség szűklátókörűségéről és kártékonyságáról. A rendszerváltás során ez az értelmiség két lépésben magához ragadta a kezdeményezést. Az első lépéssel a letűnt rendszer üldözötteinek nyilvánították magukat, a következő lépéssel meg orákulumnak, és ebből a státuszukból csak a kis mucsai tahó tudta kibillenteni őket, aki hokedlire mászott, és magasról tett az ő bölcsességeikre. A harcnak itt vége is lett, mert abban a pillanatban, ahogy a gonosz törpe megkaparintotta a pénzesládikó kulcsát, értelmiségünk metamorfózison ment át. Véleményvezéreink elkezdték levakarni róla a koszt, és azzal biztattak, hogy hamarosan kiderül, színarany van alatta. Nem volt.
Csütörtökön zöld jelzést adott az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága is 
Trócsányi László igazságügyi miniszter Fotó: Mohai Balázs
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Vál-völgyi kisvasút elsõ szakaszának átadásán Felcsúton 2016. április 30-án. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs
Egy Tolna megyei kistelepülésen, Őcsényben nagy vihart kavart, hogy a hétvégére üdülni mentek volna a faluba a magyar állam által már menekültként elismert emberek. A falugyűlésen a táborozást szervező MigrationAid képviselője, és az üdülés helyszínéül szolgáló panzió vezetője el se tudta mondani az érveit. Záporoztak a kormány propagandájából ismert tételek, ezek terroristák, bántani fogják a nőket, stb. Miközben háború elől menekülő emberekről van szó, akik csak pihenni szeretnének.
Megvan a mesterterv. A Birodalmi Lépegető közkincsé tette az új tervet, mely annyira hasonlít a régire, mondhatni egypetéjű ikre, hogy még szülőatyja sem tudja megkülönböztetni tőle. Mondhatnánk azt is, hogy Botka lepetézett, de az igazság az, hogy itt a választó teszi ezt éppen, rettenetes megilletődésében. Ami a lényeget illeti, azt mondja Botka, hogy odaadja a listás helyek felét a többi, Orbán-ellenes pártnak a közvéleménykutatási eredmények arányában, de persze Gyurcsány nem játszik, ez is az egyszemélyes tömegmozgalom eleganciájának része.
A megkérdezettek több mint háromnegyede szerint a nyugdíjasok többsége nehezen tud megélni Magyarországon. A 
Ma már csak a politikai szándéktól függ, hogy Magyarország mikor kéri belépését az eurózóna előszobájába, a csatlakozási feltételeket ugyanis többé-kevésbé teljesíteni tudja. Amikor felteszik a kérdést, akarunk-e a klubhoz tartozni, nehéz lesz nemet mondani, hiszen nemzeti érdek, hogy a magyar gazdaság, a háztartások és az állam erős, stabil, kiszámítható valutát használjon.
Szakmányban leplezi le az összeesküvéseket Orbán Viktor. Jobban mondva, valójában mindig ugyanazt az összeesküvést tárja fel: a kötelező betelepítés fondorlatát. A folyton konspirációt orrontó politikus – gyakran csak megjátszott – küldetéstudata pontosan illik egy tekintélyelvű vezető jellemrajzába.
Egy hírportálról másolom:
Szabaduljatok meg tőlem, barátaim! Elegem van magamból, elegem van abból, amit veletek és Magyarországgal tettem. Elegem van mindenből.