- Részletek
-
Készült: 2016. július 18. hétfő, 21:21
-
Találatok: 1803
Holnap huszonhetedik alkalommal nyitja meg kapuit a Bálványosi Nyári Szabadegyetem, ismertebb nevén Tusványos. A Tusnádfürdőn lévő rendezvény igen népszerű Erdélyben, manapság a fesztivál rengeteg fiatalt vonz Magyarországról és Románia más részeiről is. Csakhogy Tusványos az elmúlt években nem a kulturális vagy zenei programjaival került a média figyelmének középpontjába, hanem például Orbán illiberalizmusról tartott értekezéséről.
A Fidesz felső vezetésének felsorakozása azonban nem az egyetlen pikantériája Tusványosnak. A fesztivál 2010 óta keményen ki van tömve magyar közpénzekkel. Olyannyira, hogy tavaly például 150 millió forintért sikerült felújítani a budit néhány faházat a tusványosi kempingben.
Székely Woodstock, vagy Fideszes házibuli?
Tusványos gyökerei 1989-ig nyúlnak vissza, amikor is magyar és erdélyi politikusok úgy döntöttek, létrehoznak egy olyan rendezvényt, ahol lehetőség nyílik a párbeszédre erdélyi magyarok, magyarok és románok között. A rendezvény lassan kinőtte Bálványost és átkerült Tusnádfürdőre. Ha csak a tavalyi programot nézzük, az előadók között abszolút fideszes túlsúlyt találunk. Erdélyi oldalról a Tőkés László-féle (fideszes hátszéllel létrehozott) Erdélyi Magyarok Néppártja dominál. Így a nemzetek, a politikai nézetek és az ideológiák párbeszéde helyett, inkább amolyan belterjes párttáborozás hangulata van Tusványosnak.
Orbán Viktor visszatérő előadója a nyári egyetemnek, bár a fiatalabbakat ez mostanában már nem annyira hozza lázba. 2014-ben a miniszterelnök Tusványoson fejtette ki, hogy a nyugati gazdasági/jogi/társadalmi modellek másolása helyett, inkább az (egyébként hosszú távon annyira nem is sikeres) illiberális államokat kellene követnünk az ország felemelkedése érdekében.
Emlékezetes Orbán 2005-ös megszólalása is, amikor a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazásra utalva azt mondta, „a baloldal, amikor csak teheti, ráront saját nemzetére”. A tavalyi rendezvényen is a baloldal ostorozása volt az egyik kulcstéma, persze a bevándorlás veszélyeinek kitárgyalása mellett.
„Ezek az emberek, ezek a politikusok egész egyszerűen nem szeretik a magyarokat, és azért nem szeretik őket, mert magyarok” – mondta Orbán 2015 júliusában Tusnádfürdőn.
Mennyibe kerül nekünk Tusványos?
Alapvetően nem azzal van probléma, hogy egy párt csinál egy házi fesztivált magának. Hanem azzal, hogy egyrészt elvileg itt valami nemzetek közötti párbeszédnek kellene zajlania, másrészt, Tusványoson több száz millió forintnyi közpénz landolt az utóbbi években. Tusványos szervezését magyar oldalról Kövér László, Németh Zsolt és Madarász László által létrehozott, a budapesti Falk Miksa u. 6. szám V. emeletére bejegyzett Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány végzi. Az Átlátszó, valamint saját adatigényléseinket összevetve megpróbáltuk összeszedni, hogy az utóbbi években ki mennyivel támogatta Tusványos megrendezését.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. július 17. vasárnap, 16:28
-
Találatok: 1666
Taktikát váltott a kormány. Eddig, ha valakiről kiderültek a disznóságok és már tarthatatlan volt a helyzet, azt az illetőt háttérbe tolták. Ahogy Selmeczi Gabriellával tették, amikor már mindenkinek az ellopott nyugdíjvagyon jutott eszébe róla, vagy Budai Gyulával, aki jelenleg mindenféle hülye ötletekkel áll elő az orosz-magyar kereskedelmi kapcsolatokról, előtte viszont naponta jelentette be, ki mindenkit jelentett fel aznap. A leszámoltatási biztost sem rúgták ki sikertelensége ellenére, hanem amikor már röhögésben tört ki mindenki, ha megszólalt, eltüntették.
De leradírozták Kerényit is, amikor kínos lett a zsidózása. L. Simont nem volt elég egyszer eltüntetni, de végül csak sikerült. Giró-Szász, Hoffmann Rózsa, Hende Csaba, Zsiga Marcell és még hosszan lehetne sorolni azokat, akik árnyékba lettek tolva. Ilyen-olyan okokból célszerűbb volt elrakni őket szem elől. Nem azért, mert a kormánypárt erkölcsi értékrendjével összeilleszthetetlen módon viselkedtek, mert olyan nincs. Erkölcsi értékrend, úgy értem. Ciki van és nem ciki. Ciki az, ami árt a kormány hatalmának.
Rogántól azonban képtelen megszabadulni a kormány, márpedig a pasi nem kicsit ciki, hanem nagyon. Marhára. Rohadtul ciki. Kínos, bűzös, gázos. Még a Habony Árpád – Andy Vajna – Mészáros Lőrinc határolta magyar Bermuda-háromszögben is ciki, ahol eltűnik közvagyon jókora része.
Még abban az országban is nagyon gáz Rogán, amely országban Matolcsy György és kiterjedt famíliája úgy csüng a közpénzen, mint kutyán a kullancs. Rogán minden létező irányból ciki. Ciki a felesége, aki valami ismeretlen oknál fogva minden másnál fontosabbnak érzi a szépséget és celebként pompáskodik a hasonló szellemi-erkölcsi kvalitásokkal ékes Sarka Kata, Vajna Tímea párossal. El nem tudom képzelni, Cili asszony miért érzi szükségét, hogy celeb legyen. Ma pedig már nem csak népszerű senki, hanem üzletasszony is. Szerencsére.
Rogán egy viselkedni tudó feleség mellett sem lenne szimpatikusabb, de legalább egy okkal kevesebb lenne arra, hogy figyeljen rá az ember. De nem, Rogánék akkor vannak elemükben, ha mindenki róluk beszél. Az egyre táguló lakásról, a megmagyarázhatatlan gazdagodásról, a lábszagú urizálásról.
Mostanra pedig a sorra felbukkanó bűnözőkről, akik Rogán ellen vallanak. Az már önmagában sokatmondó, hogy a miniszterelnök megnyilatkozik ebben az ügyben és a büdös hóna alá vonja Tónit. Orbánnak nem ez a dolga, hanem az, hogy azonnal, nagyon komolyan és lehetőleg támadhatatlan szakértőkkel kivizsgáltassa a felmerült vádakat. Nyilvánosan, kőkeményen. Mert a kormány és az ország érdeke is az, hogy a Fidesz szavazó – csak úgy, mint az ellenzék – lássa: rágalom, hazugság minden szó. Rogán becsületes, korrekt politikus, érdemes a titszteletre, bizalomra.
A szarelkenés – ami most folyik – ennek éppen az ellenkezője. Még a nagyon elszánt hívekben is gyanút ébreszt, hogy bizony itt bűnöző férkőzött a kormányba és a kormány, annak feje semmit nem tesz ellene, sőt, védi. Ha védi, akkor annak egy oka van: maga is sáros. Ha védi, akkor az országnak, a saját szavazóinak is árt, hiszen itt egy korrupcióval többszörösen meggyanúsított figura a kormány legfelső köreiben, akinek tényleg, miből is telik az urizálásra? Aki tényleg, miért nem rohan lélekszakadva a bíróságra, hogy tisztázza magát? Akinek tényleg, miért is nem fontos, hogy teljes egészében be tudja bizonyítani: őt ok nélkül vádolták, rágalmazták.
Tovább is van a történet. Az is fel fog merülni sokakban, hogy amennyiben egy bűnözőt, egy maffiatagot védelmez a miniszterelnök, azt miért is teszi? Esetleg ő maga is részese a hálózatnak? Vagy egyszerűen ő is olyan erkölcsi roncs, hogy fel sem tűnik neki a másik romlottsága?
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. július 16. szombat, 21:46
-
Találatok: 1657
Botrányosnak minősítette az Európai Bizottság szerdán ismertetett áttelepítési keretprogramját Lázár János, aki szerint a javaslat túlmegy a kötelező betelepítési kvótán. A Political Capital gyorselemzésében pontokba szedte, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter szavait miért érdemes a népszavazási kampány részeként kezelni.
- A Bizottság javaslatában szó sincs kötelező mechanizmusról, ahogy „kényszerbetelepítésről” sem volt soha. A befogadás önkéntes, a tagállamok előzetes felajánlásain alapul, és utólag sem helyeznek kilátásba szankciókat a nem teljesítő országok felé. Az áttelepítési keretprogram az EU területén kívülről a ténylegesen védelemre szoruló személyek átvételéről és az uniós tagállamokba történő ideiglenes telepítéséről szól, ami valójában előnyösebb a fogadó országnak, mert több beleszólása van a személyek kiválasztásába.
- Lázár azt hangsúlyozta, hogy az elosztásban minden tagállamnak részt kellene vennie, és ha valamelyik ország ellenáll, „akkor az nyilván szankcióval jár majd”. Ehhez képest Dimitrisz Avramopulosz, migrációs ügyekért és uniós belügyekért felelős EU-biztos már a terv ismertetésekor leszögezte, hogy „büntetés helyett a meggyőzésre helyezik a hangsúlyt”, vagyis utólagosan sem szankcionálják a nem teljesítő tagországokat.
- Az EU-n kívülről történő rászorulók önkéntes áttelepítését tavaly kísérleti jelleggel már meghirdette a Bizottság, a terv akkor még áttelepítési kulcsokkal számolt; ennek keretében Magyarországnak az adott kontingensből az áttelepítendő személyek 1,53 százaléka jutott volna. A javaslat azonban mára jelentős változásokon ment keresztül, már nincs szó tagállamokra lebontott kulcsokról. Az áttelepítési tervet évente fogadnák el, a tagállamok minden alkalommal jeleznék, hogy hány ember befogadására készek, ebből tevődne össze a teljes évi EU-keret. Brüsszel minden áttelepített személy után 10 ezer eurót tervez folyósítani. A Bizottság elsősorban amiatt puhította fel a javaslatot, mert a tagállamok részéről egyre kisebb hajlandóság mutatkozott a menekültek befogadásával kapcsolatban.
- Habár a Bizottság tervéből jól látszik, hogy bár Magyarországot semmilyen jövőbeni javaslat nem kötelezi majd menekültek befogadására, a magyar kormány kitart amellett, hogy egyre nagyobb szükség van az október 2-ára meghirdetett, kötelező betelepítési kvóta elleni népszavazásra. Noha a magyar társadalom több mint 80 százaléka ellenez bármiféle migrációs kvótát, a kormánynak az ország területén lévő menekültek híján minden bizonnyal erőfeszítéseket kell majd tennie az 50 százalékos részvételi arány elérése (vagy akár csak megközelítése) érdekében, amelyen egy esetleges, őszi menekülthullám kétségkívül sokat dobhatna.
- Lázár János mindemellett azt a hamis érzetet keltette, mintha a magyar referendumnak bármilyen hatása lehetne az európai döntéshozatalra. Közölte: elképzelhetetlennek tartja, hogy Brüsszel „lesöpörné az asztalról” a kvótareferendum, „a közvetlen demokrácia” majdani eredményét. Ezzel szemben a magyar népszavazás semmilyen jogi kötőerővel nem rendelkezik az uniós döntéshozatalra vonatkozóan. Vagyis még ha napirenden is lenne bármilyen kötelező betelepítésről szóló tervezet, és a magyar kormány ellenállásával kisebbségbe is kerülne a Tanácsban, legfeljebb annyi mozgástere maradna, hogy ismét az EU bíróságán támadhatná a döntést.
- Lázár János azt is hozzátette, hogy a magyar népszavazás nemhogy csökkentené az európai integrációt, hanem „stabilizáló tényező” lehet európai szinten. Mindez igencsak sántít annak fényében, hogy a Brexit-népszavazás után szélsőséges, oroszbarát európai pártok 34 referendum-kezdeményezésen dolgoznak, ami az EU további dezintegrációját vetíti elő.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. július 15. péntek, 23:51
-
Találatok: 1687
Tegyük föl, egyszer - véletlenül, tán hanyagságból – valami emberit, becsületeset akarna üzenni a Fidesz: vajon kivel mondatná el? Mert a megszokhatatlanul, mégis megszokottan aljas handabandáinak hiteles tolmácsolói vannak, számolatlanul: válogathatnak is közülük.
Kétségtelen, a leghülyébb, legpimaszabb és legundorítóbb üzenetek leghivatottabb tolmácsolóinak egyike éppen Kósa Lajos.
Ma „sajtótájékoztatót” tartott, hogy a szokásos pofátlansággal hazudozzon a „Liget-projektről”. De ha már a médiákok hölgyei és urai összejöttek – egyszerűen nem értem: mire kíváncsiak még a bűnszervezet hadováiból, mikor a szakma tisztes szabályai szerint régen bojkottálniuk kellene a szervezetet..? -, akkor valami aktuálisat üzent Brüsszelnek, hogy ők is értsék…
Íme a gyomorforgatóan undorító, gyalázatos üzenet:
„Minek kell még történnie ahhoz, hogy Brüsszelben a politikus urak észrevegyék, hogy az a migrációs és terrorizmussal kapcsolatos álláspontjuk, amit eddig vittek tarthatatlan?” – tette föl a kérdést a kormánypárti politikus, hozzátéve: már eddig is európai életek százaiba került ez a felelőtlen politika.
Vajon ahhoz minek kellene történnie, hogy a Fidesz legalább a nizzaihoz hasonló tragédiák ürügyén ne kezdjen a lehető legotrombább és leghazugabb módon handabandázni, uszítani?! Vajon minek kell történnie ahhoz, hogy a Fidesz-bandától egyszer, csak egyetlenegyszer valami emberit, valami tisztességeset, valami normálisat lehessen hallani, olvasni..?
Hihetetlen, hogy ez az elképesztően mocskos hazudozás, rágalmazó uszítás, amit a mai Kósa-duma (is) tartalmaz, még mindig hatni képes! Elkeserítő a helyzet, mert azok, akik ezt a moslékot megeszik, nem csupán elhülyített, hanem sajnálatosan el is aljasított emberek!
Hihetetlen, hogy hazánkban immár hetedik éve Európában páratlan ocsmány társaság van hatalmon. Letörölhetetlen szégyene az országnak.
Ám ezzel még nincs vége: idéznem kell Lévai Júlia bejegyzését:
Az a velejéig aljas, kormányzati mondat, amely szerint Brüsszel a nizzai merénylet apropójából már igazán megérthetné, hogy a migránsokat kell elkergetni, abszolút kibírható lenne, ha ez követné, minden híradásban:
Az Ellenzéki Kerekasztal szerint Orbán Viktor is igazán megérthetné: akik Európában menedékjogot kérnek, azok épp az elől a romboló szellem elől menekülnek, amely most Nizzában is gyilkolt. Jó lenne, ha a magyar állam nem tetézné a rombolás és terror áldozatainak szenvedéseit azzal, hogy az áldozatokat tekinti az ellenségének.
De hát az ellenzék szerint még egy kerekasztal összehozásának sincs itt az ideje, nemhogy az állampolgárok felvilágosításának.
A Fidesztől undorodom, a belem is kifordul tőle. De már nem sok hiányzik ahhoz, hogy az ellenzéknek a rezsimbuktató célú demokratikus összefogás elkerülhetetlen voltát tagadó részétől is hányingert kapjak: nem sok kell ahhoz, hogy magatartásukat a Fideszénél is kártékonyabbnak tartsam.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. július 15. péntek, 08:20
-
Találatok: 1683
Mi a közös az amerikai nagykövetben, az Európai Bizottság bürokratáiban és egy evangélikus püspökben? Az, hogy mindannyian Soros Györgyöt szolgálják és a közelmúltban emelték fel a szavukat a magyarországi korrupció ellen. Fabiny Tamás evangélikus püspök az MNB-alapítványok gyanús költései kapcsán mondta azt többek között, hogy Magyarországon „nincsenek tisztességes gazdasági viszonyok, mert a korrupció átszövi a társadalmat”.
A nyáron sem pihen a Fidesz mutyiügyben: a törvényhozási szünet előtt még gyorsan módosították a kartelltörvényt, hogy Andy Vajna cégei továbbra is hozzáférhessenek az állami mézes csuporhoz, miközben Vajna az adófizetői pénzen eltartott TV2 új csatornáit inkább Romániában adóztatná, ezzel is százmilliós kárt okozva az országnak.
De persze a focilázat is kihasználta a Fidesz, a pártközeli üzletemberek rátelepedtek a kivetítő-bizniszre is, hogy aztán megdobják őket egy kis talált közpénzzel. A NER a fesztiválok terén is magának osztogat, a legnagyobb költségvetési támogatást maguk között osztották szét a bizottsági tagok.
3-as metró-mutyi
Az önkormányzati választás előtti véghajrában vált égetővé a Fidesz számára a már addig is a szó szorosabbik értelmében gyakran égő hármas metróvonal, illetve annak vonalán közlekedő gépjárműpark felújításának kérdése.
Azóta kigolyózták a tenderből a nyugati gyártókat, hogy végül az oroszokkal szerződjünk, s kapjunk felújítás címen újszerű, de valójában raktáron ragadt régebbi típusú metrókocsikat. A régi technológiával készült kocsik pont annyival olcsóbbak, mint amennyibe az újabb technológia kerül: klímával, esélyegyenlőségi szempontokat kielégítő szerkezettel, önműködő technológiával. Ráadásul az üzemeltetés is drágább.
Orbánék megígérték a teljes metróvonal felújítását is 125 milliárdért, persze mindezt EU-s pénzből. Arról már nem szólt a fáma, hogy erről Brüsszel mit sem tud, és valójában egy peták sincs félretéve az M3-as vonal felújítására. Pedig, ha 2018-ig nem kezdődik el a vonal rendberakása, akkor 2019-ben napi félmillió embernek kell más közlekedési eszköz után néznie, a metrót ugyanis ekkor Tarlós szerint be kell zárni.
Márpedig Tarlós szerint idén már esélytelen, hogy elindul a vonal felújítása, így viszont nem tartható a 2019. szeptemberi átadási határidő sem. Ennek ellenére nem úgy tűnik, hogy sürgős lenne a kormányzatnak az a kérdés, hogy hányszor kell még pótlóbuszra tenni a megfáradt budapesti utazóközönséget. Pechjükre jön a 2017-es vizes világbajnokság. Azt, hogy hogyan jut ki majd a Dagályhoz a várható sokezres tömeg, nem tudni, mert jelen pillanatban biztosra vehető, hogy addigra nem lesz kész a beruházás. Sebaj, marad a pótlóbusz, persze az is akkor, ha a mi kutyánk kölyke gyártja. Jó lesz az úgy mindenkinek - de leginkább nekik.
Kartellmutyik mindenütt
Kartell: Kartellezésről beszélhetünk akkor, ha több vállalat kísérletet tesz arra, hogy együtt, uralkodó pozícióba jussanak. Ide sorolható minden olyan versenytársak közti megállapodás, amely a gazdasági versenyt korlátozza.
Hiába tett ígéretet 2010-es választási kampányában a Fidesz arra, hogy keményen lép fel a kartellekkel szemben, egyáltalán nem tartotta be a szavát. Azóta folyamatosan kerülnek elő a kartellgyanús ügyek, amelyeket a kormánypártok hol jogszabály-változtatással, hol semmitmondó, elhaló vizsgálatokkal, valamint agyonhallgatással old meg.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. július 13. szerda, 23:17
-
Találatok: 1464
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége nyilatkozott, miszerint a nemzetgazdaságnak sürgősen szüksége lenne negyedmillió gazdasági migránsra. A Gazdasági Minisztérium a bevándorlással kapcsolatos törvények módosítását akarja kezdeményezni, ezzel egyidőben a kormány népszavazást tart a bevándorlás ellen, azt állítva, hogy a gazdasági migránsok elveszik a munkádat, kiveszik gyermeked szájából a falatot, kezedből a kenyeret, megmégpluszhozzá meg is erőszakolnak mindenkit a családodból, legyen férfi vagy nő - lám, Kadhafi is hogy járt!
A tünet egyértelmű: ez az ország meghibbant.
Azt idáig is tudtuk, hogy szeretett vezérünk, hogy úgy mondjam, szellemi kihívásokkal küzd, azt is, tudtuk, hogy Matolcsy éles szeme előtt nincs gazdasági titok, de immáron eljutottunk oda, hogy országos szinten is két macska vagyunk és játszunk egymással, ami a skizofrénia eddigi legszebb irodalmi megközelítése - tán Karinthy tollából...
Nomármost, ezidáig a behívni tervezett migráns-létszám úgy háromszorosát sikerült világgá hajtanunk, miközben a magyar munkaerőt közmunkára használjuk, gyermekeiket közmunkássá képezzük, és aki bekerül egy gyártósorra, ahol naponte ezerszer ugyanazt a három csavaranyát kell meghúznia,
az már karriernek számít, főleg, ha ezt nem láthatósági mellényben kell abszolválnia...
Ha ehhez hozzávesszük, hogy a kormányzat a határtalan fejlődés perspektíváját vetíti elénk, akkor nulla közgazdasági tudással is prognosztizálható, hogy a munkaerő-szükséglet nőni fog, a tetejében nem kimondottan vesszőseprű-virtuózokra lesz szükség, ellenben megnő a kereslet a számítógép vezérlésű berendezésekhez értő szakmunkásokra.
Jelenleg azok, akik szóba kerülhetnek, R-1 típusú számítógépre vannak kiképezve, kápójuk programozza őket: Ereggy Józsi, oszt szedd ki a zárokból a döglött macskát!
A gyerekeket pedig speciálisan képzik, nem kell a szakképzést túlcifrázni, elég nekik megmutatni a gépet és beleverni abba a hülye fejükbe a tananyagot, és kissé motíválni őket: Nyomd meg a gombot, kapsz egy libacombot!
Ha meg rosszkor nyomod meg, akkor kettőt a pofádra, a hólapáttal!
Nm kell annak a gyereknek tudnia, hogy merre van Brüsszel, még a végén útrakel, elég ha tudja, hol a gomb, meg hol lakik a Jóisten, egyelőre a Cinege utcában, de már takarítják Horthy lakosztályát a Királyi Várban...
De ez az egész azért aggasztó, ahelyett, hogy kifelé tartanánk a hülyeség tengeréből, egyre beljebb gázolunk.
Hallani, hogy Simicska a Jobbikot favorizálja, ezzel aztán a szartenger már eléri a szájunk szélét és szépen, ütemesen belefulladunk majd, depersze az is egy opció, hogy a versenyzők egymás fejét nyomják az anyag alá.
Egyetlen dolog nem opció, nevezetesen, hogy az ellenzéknek nevezett massza egységesen lépjen fel a Hibbant ellen, és helyreállítsa a demokratikus világrendet.
Ha egyszer valami csoda folytán együtt lennének képesek mozdulni, a mozgalom totemállata akkor is a lemming lesz, prognosztizálva a tömeges öngyilkosságot.
A népszavazás rengeteg pénzbe kerül, melyet akár oktatásra is lehetne fordítani, de nem - nekünk nem képzett szakmunkás, hanem humán-robot kell,
legalábbis a GYOSZ, a VOSZ meg az összes többi mialóFOSZ szerint, ami nem baj, hiszen mindenk képviselje bátran a saját érdekeit, de az állam dolga meg az lenne, hogy polgárai érdekeit képviselje.
Munkaerő tekintetében a képzettség az oktatás által hozzáadott érték, az ország érdeke meg az lenne, hogy minél értékesebb munkaerő értékes terméket legyen képes előállítani, és a XXI. század munkása ne hasonlítson a windows vezérlésű űrrakétába szíjazott majomhoz, melynek egyetlen feladata van: ha leáll a hóbelevanc, nyomja meg a reset gombot...
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. július 13. szerda, 05:35
-
Találatok: 1562
Mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, mert szabályozatlannak ítélte a gyülekezési jog és más alapjogok összeütközésének kezelését az Alkotmánybíróság. A testület így válaszolt arra az alkotmányjogi panaszra, amit a devizahitel-károsultak érdekében a 2014. december 19-i demonstrációsorozat egyik résztvevője tett. Ő azt kifogásolta, hogy a rendőrség, majd a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is megtiltotta a tüntetést a miniszterelnök Cinege utcai házánál és a Markó utcában, a Kúriánál. Ez szerinte az alaptörvénybe ütközik és sérti a békés gyülekezéshez való jogot.
Stump István nem ért egyet az Alkotmánybíróság (Ab) többségi határozatával. Az alkotmánybíró emiatt különvéleményt fűzött a tegnap kihirdetett határozathoz. Szerinte a testületnek meg kellett volna semmisítenie a bírói végzést. Mint írja: az Ab-nek meg kellett volna állapítania, hogy a bejelentett rendezvény jogalap nélküli megtiltása sérti a békés gyülekezéshez való jogot. Ellentétes az Alaptörvénnyel, hogy a rendőrség, majd a bíróság kiterjesztő jogértelmezéssel bővítette a gyülekezések előzetes tiltásának tételesen felsorolt törvényi indokait: utólagos oszlatási okra hivatkozva tiltották meg előzetesen a konkrét helyszínekre bejelentett rendezvények megtartását. Ezzel az alkotmánybíró szerint súlyosan sérült a békés gyülekezéshez való jog. Stumpf Istvánnak az a véleménye, hogy az Ab-nek - az alapjogok védelemére vonatkozó mandátumából következően - elsősorban a gyülekezési jog védelme érdekében kellett volna fellépnie.
Pártvélemények
Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának szocialista alelnöke szerint a döntés megerősíti, hogy a kizárólag fideszes tagokból álló testület ma nem a jogállamiság őrzője, hanem Orbán Viktor és a Fidesz politikai igényeinek kiszolgálója. Bárándy Gergely szerint a döntés világossá teszi, hogy "a minden idők leggátlástalanabb kormányát vezető Orbán Viktor fél a néptől". Az Együtt szerint az Alkotmánybíróság bebizonyította, hogy nem a legfontosabb alapvető emberi jogokat tartja szem előtt, hanem a Fidesz érdekeit.
Az alaptörvény szerint 15 tagú Ab jelenlegi 11 tagja közül 10 vett részt a határozat meghozatalában, közülük Salamon László és Stumpf István fogalmazott meg különvéleményt. A többségi határozat előadóbírája Sulyok Tamás, a testület elnöki jogokat gyakorló elnökhelyettese volt.
A testület mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, mert szerinte nincs szabályozva, ha a gyülekezési jog más alapjogokkal ütközik. A konkrét alkotmányjogi panaszt a 2014. december 19-én a devizahitel-károsultak érdekében tartott egész napos fővárosi demonstrációsorozat egyik résztvevője tette. Szerinte ugyanis alaptörvénybe ütközik és sérti a békés gyülekezéshez való jogot, hogy a rendőrség, majd a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság megtiltotta a tüntetést a miniszterelnök Cinege utcai házánál és a Markó utcában, a Kúriánál. Azzal indokolták a döntést, hogy a rendezvény súlyosan veszélyeztetné a bíróság zavartalan működését, a Cinege utcában pedig mások - nyilván a kormányfő családja - jogainak és szabadságának sérelmével járna. A panasztévő szerint viszont a legfontosabb elvi kérdés, hogy betiltható-e előzetesen egy rendezvény azon az alapon, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Azaz: előzetesen felülírhatja-e "mások joga és szabadsága" a gyülekezési jogot.
Az Ab szerint rendben volt a rendőrség és a bíróság előzetes tiltása. Szerintük tehát a vitatott bírósági döntés nem alaptörvény-ellenes, ezért elutasították a megsemmisítését kérő alkotmányjogi panaszt.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. július 11. hétfő, 21:19
-
Találatok: 1758
Az informatikushiány már most is probléma, de abból halmozottan hátrányosan jöhet ki az ország, ha a digitális írás tanítása és alkotói szintű elsajátítása nem válik az iskolai tananyag szerves részévé. A miértekről és a kilátásokról kérdeztük az egyik legismertebb digitális trendbloggert, szolgáltatásfejlesztőt, Dobó Mátyást – alias Doranskyt.
hvg.hu: Lassan másfél évtizede, hogy webes, illetve digitális trendekkel, szolgáltatásfejlesztéssel és oktatással foglalkozik. Nemrég egy blogbejegyzésében azt fejtegette, hogy az iskolák és iskolások számára a kódolás, a programozás olyan alapkövetelmény lesz a nagybetűs életben való boldoguláshoz, mint amilyen ma az idegennyelv-ismeret. Miből következik ez?
Dobó Mátyás: Először is tisztázzunk egy dolgot. A programozáson vagy kódoláson nem azt értem, hogy valaki ért különböző, speciális kódnyelveken, hanem azt a képességet, hogy a különböző digitális rendszerek működését befolyásolni tudó eszközökön keresztül – akár szkripteléssel, akár programozással – az illető az adott cég rendszerének (vagy egy-egy rendszerelemének) működését javítani tudja.
Érdekes megnézni, hová tartanak bizonyos iparágak; hogy ahol korábban bizonyos képességekre volt szükség, ott most milyen irányú elmozdulásokat látunk. Mára egyértelművé vált a munkaadók azon igénye, hogy minél több alkalmazottnak meglegyen ez a képessége, és ez a fizetési csekkeken is világosan látszódik. Jó példa erre a pénzügyi szolgáltatások piaca, ahol, ha szétnézünk, azt látjuk, hogy a tranzakciók jelentős részét ma már nem emberek végzik, mint korábban, hanem alprogramok, algoritmusok. Azok keresnek jól ebben az ágazatban, akik ezeket az algoritmusokat menedzselni, fejleszteni tudják.
Olyan irányba halad a civilizált világ, hogy a ma emberek által végzett tevékenységek jelentős részét hasonló módon átveszik majd különböző algoritmusok, programok és automata eszközök. Nincsenek apokaliptikus elképzeléseim erről a jövőről, de azt látom, hogy a hangsúlyok ennek megfelelően úgy tolódnak el, hogy a gépeket, automatizált rendszereket irányítani, tanítani, kódolni tudó emberekre jelentkezik igény majd a mai értelemben vett szakmunkás és pláne a betanított munkás helyett.
hvg.hu: Lehet-e ezt a vízióját úgy lefordítani, hogy nem elég, ha a gyerekek ma gyorsan megtanulják, hogyan kell az okostelefonon, tableten a videomegosztót vagy a közösségi oldalakat használni és elérni az aktuális játékokat?
Nulláról százra, pénz nélkül: itt sok hasznos alkalmazást és weboldat talál, ahol ingyen, otthonról, akár még szórakozva is megtanulhat programozni
D. M.: Óriási veszélyforrásnak érzem, hogy a digitális eszközök használata kimerül az „olvasásban”. Mert ami ma a gyerekek számára vonzóvá teszi ezeket az eszközöket, az valójában nem azokat a képességeket fejleszti, amitől ők felnőttként jobban fognak tudni boldogulni. Attól, hogy megtanulják interaktív eszközökön nézni a mesét, valójában még mindig csak a tartalomfogyasztást tanulják. Ami fontos ugyan, és egyben egy jó belépési pont is a digitális világba, de ez csak az első lépés. Az, hogy ezen keresztül kommunikálsz, szocializálódsz, olvasol, szerzel ismereteket, és építed fel a saját univerzumodat, az maholnap a belépő szint lesz, amivel önmagában addig lehet eljutni, hogy az ember jó fogyasztó lehessen. De ennyi tudásból nem vezet út a karrierépítés felé. Ahhoz szükség van a digitális írástudásra is.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. július 10. vasárnap, 22:33
-
Találatok: 1751
A nem létező betelepítési kvóta elleni népszavazás célja a közvetlen demokrácia eszközeinek kiüresítése – állítja a Political Capital.
A magyar kormány 2010 óta sikeresen megakadályozta, hogy akarata ellenére országos népszavazásra kerüljön sor, a kvótaellenes referendummal pedig az illiberális politika egyik legnagyobb veszélye is megvalósulni látszik: a hatalom a közvetlen demokrácia eszközeinek kiüresítésével reagál – állítja a
napokban publikált, a Friedrich Ebert Alapítvány segítségével készített tanulmányában a Political Capital.
„Ma nem pusztán arról van szó – fogalmaz a dokumentumot jegyző László Róbert választási szakértő –, hogy a közvetlen demokratikus eszközök, így a népszavazás ellentétbe kerülnek a közvetett formákkal, mint például a parlamenttel, hanem a demokratikus intézményrendszer egésze kerül veszélybe.
Teret nyer az a gondolkodás, hogy minden elutasítandó, ami politikai, és ezzel óhatatlanul azok kezébe kerül a hatalom, akik önkényuralomra, a demokratikus kontroll teljes eltörlésére törnek."
A dokumentum szerint a populista vagy inkább illiberális rendszereken belül – a jogállami intézmények elfoglalása után – a népszavazás és más közvetlen demokratikus eszközök, mint a polgári engedetlenség vagy a sztrájk, a hatalommal szembeni érdekérvényesítés során egyre fontosabbá válnak. Illetve válnának, de ezekkel egyre nehezebb élni.
A szerző emlékeztet rá, hogy az alaptörvény visszaállította az 1997 előtti állapotot, amikor egy népszavazás csak akkor lehetett érvényes, ha az arra jogosultak több mint fele részt vett azon. A korábbi szabályozást a kétharmados többséggel rendelkező MSZP–SZDSZ-koalíció azért változtatta meg, mert
tartottak attól, hogy a NATO-csatlakozásról szóló referendum érvénytelen lehet.
Mellesleg az is lett volna, mert a részvételi arány 49,2 százalékos volt. Az érvényességhez elég volt azonban, hogy az összes választásra jogosult legalább negyede azonos módon voksoljon. Ugyanez történt az uniós csatlakozást megelőző népszavazáson is: azon a jogosultak 45,62 százaléka szavazott.
A kettős állampolgárságról szóló 2004-es referendum viszont a „negyedes" szabály ellenére sem volt érvényes. Ezzel szemben a Fidesz 2008-as „szociális" népszavazásakor a részvétel pár tized százalékkal meghaladta az ötven százalékot, tehát a mostani szabályok szerint is érvényes lehetne. Legalábbis elvileg, mert ha a kérdéseket ellenző akkori kormányoldal a távolmaradás mellett kampányol, s néhány tízezer ember távol marad, nincs ötven százalék.
Ezért László Róbert szerint az MSZP és az SZDSZ a saját csapdájába esett, amikor 1997-ben levitte az érvényességi küszöböt. Igaz, ha ezt nem teszik meg, a NATO- és uniós csatlakozásról kezdeményezett referendum elbukik. Most a Fidesz kerülhet a kvótaügyben hasonló helyzetbe – véli a szakértő –,
hiszen ismét magasra tették a lécet, miközben korántsem bizonyos, hogy meglesz az ötven százalékos részvétel.
A tanulmányból kitűnik, hogy a népszavazásra bocsátható tárgyak körét illetően is változtak, szigorodtak a szabályok. Így a választási törvényekről nem lehet referendumot tartani, s tiltott tárgy az alkotmány is – amelyről még a parlament sem kezdeményezhetne népszavazást.
Bizonytalanságot teremtettek ugyanakkor azzal, hogy az új alaptörvény szerint nehezebben értelmezhető, mely esetekben tartható, s mikor nem referendum nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségekről. A korábbi, precízebb szabályozás mellett László Róbert szerint elképzelhető, hogy a kvótareferendum
meg sem tartható.
Bővebben ...
