- Részletek
-
Készült: 2017. január 26. csütörtök, 22:50
-
Találatok: 1807
Mostantól már én is tudom, hogy Magyarország erősödik. Onnan tudom, hogy bedobták a postaládánkba. Vannak ismerőseim, akik már napok óta tudják, irigyeltem is őket emiatt. Szerencsére, nem éltek vissza a megszerzett tudással, ha megkérdeztem volna őket, hogy mondjatok már valamit erről az erősödésről, bizonyára válaszolnak.Nem rajtuk múlott, hogy nem kérdeztem tőlük semmit.
Mostantól tehát nálam is itt van a különbejáratú bizonyosság. Kis kék brosúra, fehér betűkkel.
Hajrá MTK!
Jó, hogy jött ez a kis füzet, már kezdtem elbizonytalanodni. Nem mintha nem tudtam volna, hogy mi van, nézek én híradót. A híradóban erősödés van, amerre a szem ellát.
Az én szemem leginkább Mészáros Lőrincig lát el. Garancsi Istvánig, Vajna Tímea férjéig, Orbán Viktor vejéig. Majdnem fejét írtam, pedig Orbán fejéig nem látok el. Az a fej nem arra lett kitalálva, hogy én és a hozzám hasonlók ellássanak addig.
Egyébként sejtettem én, hogy erősödünk. Így többes számban. Mert ami nekik jó, az nekem sem lehet rossz. Én tudok örülni a mások sikerének, jobban, mint a sajátomnak. Ha Mészáros Lőrinc vesz egy újságot, nekem az olyan, mintha én kettőt vettem volna. Úgyhogy nekem most két Népszabadságom van.
Így vagyok a tévével, a jachttal is. Annyi van már nekem ezekből, hogy több nem is kell.
Mondhatnám erre, hogy Mészáros Lőrinc, Garancsi István, Vajna Tímea férje, a Nemzet Veje és a többi urak egytől egyig az én strómanjaim. Az én pénzemből, nekem vásárolnak. Csak hogy ez utóbbi nem igaz. Egyik zsebemből kiveszik a pénzt, és nem teszik bele a másikba. Úgyhogy csak félig a strómanjaim.
A kiadvány, amelyből megtudtam, hogy Magyarország erősödik, a hátsó borítón meg is szólít engem. Megtiszteltetés ez, gyorsan körül is néztem: valóban hozzám szóltak? Hátha csak tévedés az egész, és később felelősségre vonnak, amiért megtévesztettem a kormányt.
De, nem csalás, nem ámítás: kormányunk velem szeretne kapcsolatban maradni.
Nem tudom, mi haszna van neki ebből, mert nem vagyok nagyvállalkozó, aki visszapergetne az elnyert tenderekből, sem kigyúrt kopasz, hogy megakadályozzak egy népszavazási kezdeményezést.
Mindegy, ő tudja, miért akar velem kapcsolatban maradni. Talán tetszem neki. Mondták már, hogy szép vagyok. Meg azt is, hogy nagyon okos. Néha azzal áltatom magam, hogy írni is tudok valamennyire. Mondjuk a kormány az ilyenre nem nagyon vevő, ő azokat szereti, akik bólogatni tudnak. Lelkesedni, hinni.
Ezekben nem vagyok jó, de az, aki a kormány részéről kapcsolatban kíván velem maradni, ezt bizonyára nem tudja. Honnan is tudhatná, hiszen nem is ismer engem. Ezért is szeretné megtudni a nevemet és a lakcímemet. A telefonszámomat, ha vezetékesem van, azt is. Meg az e-mail címemet és hogy hány éves vagyok.
A bankkártyám PIN-kódját nem kérdezi. (Lehet, hogy tudja?)
Mindegy, szemben sok honfitársammal, én nem dobom ki ezt a brosúrát, hanem elteszem valami nagyon jó helyre. Számomra ugyanis ez a könyvecske helyettesíti a családi ezüstöt: ha levert vagyok, fáj a fejem, vagy csak attól van rosszkedvem, hogy látom, mi van körülöttem, előveszem a kormánytól kapott brosúrát, s máris kész a varázslat. Még háromig sem számolok, már meg is szeretem Orbán Viktort, és erősödőnek látom Magyarországot.
Föld S. Péter
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. január 26. csütörtök, 01:52
-
Találatok: 1731
Bocsánatot kérek az ázsiaiaktól, köztük a magyarok elődeitől is, hogy Nagyurunkat ide soroltam, jóllehet, ő nem a távoli sztyeppék gyermekeinek leszármazottja. Ettől persze lehetne még rendes ember is, de láthatólag egyre jobban elhatalmasodik rajta a kór, mely elméjét rágja kitartó szorgalommal, meggátolva abban, hogy népének kedvező módon irányítsa azt a szerencsétlen országot, melynek hasonló kórban szenvedő népe enyves kezeibe adta a hatalmat. Ma igét hirdetett a Magyar Nemzeti Bank Lámfalussy-konferenciáján.
Sokan állították már, hogy ambíciója erőszakosságával egyenes, míg politikai tehetségével fordítottan arányos, azt is, hogy beszédei hallatán az az érzete támad hallgatójának, mintha a kisember már kinőtte volna ezt az országot, és most éppen a Világ Meghatározó Politikusa címre hajtana.
Nem kell ezen csodálkozni, hiszen ha azokhoz méri magát, akikkel körülvette magát, még indokoltnak is tűnhet a törekvése, és mint tudjuk, az ember viszonyaiban az, aki - Kukatörpéhez képest sokan érezhetik magukat óriásnak.
A baj csak az, hogy abban az országban, melynek itthon élő népességének fele szegénységben, harmada nyonorban él, arra lenne szükség, hogy a politikát a józan racionalitás irányítsa, a politikus ne ábrándozzon, ne kóvályogjon fellegekben, mint a szotykos körtétől berúgott liba.
Nagyurunk sajnos elégedetlen volt számos diszciplinára kiterjedő szakértelmének terjedelmével, jóllehet már jelen állapotában is bátran felvehette a versenyt Sztálinnal és Elena Ceausescuval, de ő a társadalomtudományban is maradandót akar alkotni.
Ennek okán időről időre alapot vet és igét hirdet, jelen esetben átfogó jelleggel, hadd okosodjon a buta világ, hadd nyíljon ki a nép csipás szeme.
Első alapvetése, hogy olyan, hogy európai nemzet nem létezik, Európa egy utópiát hajszol, mellyel sürgősen le kell számolni.
A föderális Európa illúziójával szemben többpólusú Európára van szükség.
Hogy melyek legyenek ezek a pólusok, melyek a pólus természetétől fogva egymással ellentétesek, azt nem fejtette ki, de homokszem legyek a Buckában, ha nem az irányítása alatt álló területi egység lenne az egyik pólus, míg a legyőzött ellenségek a másik, talán a migránsok a harmadik és Mészáros Lőrinc a negyedik - a többiek léte egyelőre még kérdéses.
Érdekes elképzelés. ha hirtelen a Földnek is támadna néhány pólusa még, hát igencsak összeszarhatná magát az emberiség, de ne zárjuk ki Nagyurunk világformáló elképzeléseinek realitását, hiszen II. János Pál is tett csodát, pedighát ki volt ő a mi Büszkeségünkhöz képest?
Ha Európa nem egységes, akkor a kiskakas úr a saját szemétdombján, míg ha föderális, akkor alkalmazkodni kell, le kell mondani mindenféle jogkörökről, nem lehet gyakorolni a pallosjogot és az első éjszaka jogát sem, nem lehet saját képünkre és hasonlatosságunkra szabni a közbeszerzési törvényt, nem lehet lerúgni Gyurcsány fejét, mert a jogkör nem az uralkodói kézben van.
Jelzem, fenti logika alapján amerikai nemzet sem létezik, de ennek a kérdésnek szorgalmas feszegetését elmellőzi a tudós, hiszen Amerikában még több nemzet él együtt, mint Európábam, ha csak a dakotákra és az ő életjelenséget csak elméletben mutató lovukra gondolunk is, melyet folyamatosan sarkantyúz, de az egy tapodtat se halad előre.
Pedig kell, hogy vágtasson, hiszen Vezérünk elmondta, hogy hat év alatt sikertörténet lettünk, valószínűleg már megelőztük a Pannon Pumát, és a világ csodálattal tekint ránk.
Ezt majd csak akkor fogjuk becsülni igazán, mikor magányosan, az Unión kívül éhendöglik az ország, persze felettünk büszkén lengeti a szél az ötkarikás lobogót.
Azt is mindja a Mi Bölcsességünk, hogy az Unió maga a csalódás, hiszen nem ért el egyet sem kitűzött céljai közül, csak azt nem teszi hozzá, hogy többek között ő, meg a hozzá hasonló nagyeszűek miatt hiúsul meg rendre minden, ami az Uniót erősebbé tenné.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. január 23. hétfő, 22:24
-
Találatok: 1535
Az államháztartás decemberi egyhavi hiánya 2016 végén minden havi rekordot megdöntve 907,6 milliárd forint lett, így az éves hiány 848,3 milliárd forint volt köszönhetően az előző hónapokban felhalmozott költségvetési többletnek. Csak decemberben 3353,6 milliárd forintot a GDP tíz százalékát költötte el a kormány, annak érdekében, hogy két százalék felett tartsa a tavalyi növekedést.
A két százalékos gazdasági növekedés elérése bármi áron - állítólag ez volt mozgatórugója annak a kormányzati döntésnek, amely az év utolsó hónapjában felborította a költségvetést és több száz milliárd forintot lapátolt ki a gazdaságba - így növelve papíron 2016 GDP értékét. Az NGM most nyilvánosságra hozta a decemberi részletes államháztartási adatokat: amit az előzetes számokból tudható volt, hogy csak decemberben 907,6 milliárddal nőtt az államháztartási hiány, így az éves deficit 848,3 milliárd forint lett, ami az őrületes költekezés után is jóval kisebb a 2015-ben összehozott 1237,2 milliárd forintos hiánynál.
Történelmi többlet helyett történelmi költekezés
Az Orbán-kormány előtt adva volt a történelmi lehetőség, megcsinálhatta volna a modern Magyarország első többletes költségvetési évét, így csökkentve például az államadósságot, amely a következő években a GDP 10-20 százalékával is megugorhat attól függően, hogy csak Paks 2-t építünk vagy olimpiát is rendezünk hozzá. A decemberi pénzköltés a várakozásoknál is vastagabb lett, hisz a most nyilvánosságra hozott adatok szerint az utolsó hónapban 3353,6 milliárd forintot költött el a kormány.
A költségvetési törvény 16 983 milliárd forintig engedélyezte a kormánynak a költekezést, ezzel szemben végül 19 003 milliárd forintot költöttek el december utolsó napjáig. A decemberi 3 ezer milliárdos költés önmagában fedezné vagy Paks 2 építését vagy a komplett olimpiarendezés költségvetést. 2016 novemberében az államháztartás havi kiadásai 1729 milliárd forintra rúgtak, ezzel szemben áll a decemberi 3353 milliárdos számla.
Az NGM által kiadott 20 oldalas tájékoztató kísérletet sem tesz annak megmagyarázásra, hogy a kormány miért engedte el a tavalyi hiányszámot, illetve azt sem hogy milyen gazdasági/társadalmi előnyök származnak ebből a döntésből, mint ahogy az alternatív döntési forgatókönyvekkel sem álltak elő. Így nem tudni, hogy a kormány milyen felhatalmazás alapján döntött a decemberi kifizetésekről.
Stagnáló áfa, megugró céges befizetések
A 2016-os költségvetési év kifejezetten sikeresen alakulhatott volna, hisz a költségvetés bevételei 18 155,3 milliárdra rúgtak, ami 658,2 milliárdos növekedés 2015-höz képest. A legnagyobb mértékben a társasági adóbevételek nőttek, 2016-ban 683,1 milliárd forint folyt be, ami 134,3 milliárd forintos növekedés 2015-höz képest. A dolog szépséghibája, hogy az adóbevételi többlet nem a cégek széleskörű profitnövekedésének következménye, hanem egyetlen cég, az amerikai GE (ex General Electric) adóoptimalizációs célú magyarországi többletadó befizetésből származik. Az áfa-bevételek alig 4,6 milliárddal nőttek, ami 3290,3 milliárdos összbevétel mellett pimf tétel, vagyis kifulladni látszik a fehéredés (online kassza, ekáer) miközben a fogyasztás jelentősen nőtt.
Nőttek 29 milliárd forinttal a személyi jövedelemadó bevételek - így 1717,6 milliárd forintot fizetett be a lakosság. A növekedés egy százalékos szja-kulcscsökkenés mellett következet be. Egyszeri bevételként jelent meg az állami földértékesítés, amiből 100,6 milliárd forint folyt be, ez is a 2016-os költségvetési mozgásteret bővítette.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. január 22. vasárnap, 21:04
-
Találatok: 1704
Miniszterelnök úr házilapja a saját házi televíziójáról értekezik, és megesik az a csoda, hogy mindezt olvasva az ember rájön arra, amit eddig csak homályosan sejtett, és mindenféle példákkal próbált bizonyítani, de sohasem sikerült igazán. Hogy itt, minálunk zsarnokság van, vagy leánykori nevén diktatúra. Ezt már egyáltalán nem lehet letagadni, sajnos, mégpedig a következők miatt.
Miniszterelnök úr, aki oly sok más dolog mellett az információt és annak áramlását is szeretné a fennhatósága alatt tudni, s mint az közismert, nem is sajnálja rá a keményen dolgozó kisember pénzét, évi nyolcvan milliárdból tart fenn egy olyan média-gólemet, amely semmire sem jó, és MTV-nek nevezik összefoglalóan. Viszont a keményen dolgozó kisember szarik rá magunk közt szólván.
Kitartó, hosszú és verejtékes munkával sikerült elérni, hogy a fél nyolcas híradó – amely a zászlóshajója volna a miniszterelnöki szándéknak – nézettségét a nem is oly rég volt közel milliósról alig több mint százezresre redukálják, ami jelenség voltaképp biztató is volna, ha nem hozná magával a téboly köreinek újabb szintjeit. Első lépcsőben a Vajnatévével, amellyel újólag megtörtént az a csoda, hogy nem érdekli a népeket, ha a bigott hívőket kivesszük a pakliból.
Miniszterelnök urat ezek az eredmények fölöttébb elkeserítették, és nem arra – az egyébként normálisnak tekinthető – belátásra jutott, hogy lazítani kellene a gyeplőn, és nem kizárólag hamisságokat kínálni a választópolgárnak eledelül. Ő másképpen működik. Ennek a különös üzemnek az az ismertetőjegye, hogy Mészáros Lőrinc fölvásárolja, amire miniszterelnök úr rábök, gondolván, ha nem muzsikál az egyik, legyen akkor másik, most épp legutóbb az Echo TV lett a csoda friss, ropogós letéteményese.
Újat mindezzel aligha mondtam, a nóvum eztán jön, a szándék és az ultimátum, amely szerint a Magyar Időkkel mészároslőrincesített Tv-nek szinte a nulláról indulva kellene megvernie konkurenseit, és van határidő is. Orbán Viktor környezetéből származó információk szerint miniszterelnök úr 2018 nyarát jelölte ki, amikor már „olajban kell úsznia a kormánymédia gépezetének”. – Ezt a saját bejáratú lapja fogalmazta meg ily plasztikusan, viszont nem kezdett el halálra váltan hörögni, ami szívességet én most megteszek, és helyetted is, nyájas olvasó.
Mert nézzük csak, hol is élünk. Miniszterelnök úr egy – állítólag – magánpénzből felvásárolt magántelevíziónak megszabja a szellemi – vagy szellemtelenségi, gusztus dolga – irányát, és ad neki másfél évet, hogy olyan eredményeket produkáljon, amilyet ő maga, mint Móricka elképzel, különben…Ez itt a hangszóróra irányuló kérdés, hogy mi lesz különben. Levágja Mészáros úr becses tökeit? Száműzi őtet Borsodba, vagy újabb felvásárlandó médiumot, mint célt tűz elébe? Ez a jövő fogós, ravasz kérdése.
Viszont innentől leveszi rólam azt a terhet, hogy kacifántos módokon és tényekkel bizonyítsam a zsarnokság tényállását, mert íme, megtörtént.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. január 21. szombat, 20:37
-
Találatok: 1556
Orbán Viktor imád háborúzni és most hadsereget is szeretne ehhez. Harcol Brüsszel ellen, csatázik a mitikus nagyságúra fújt Soros Györggyel, illetve az általa pénzelt idegen "ügynökökkel”, a háttérhatalommal, és még arra is jut ereje, hogy feltartóztassa az Európára törő migránsokat. Ennyi év kormányzás után világos, hogy a beígért konszolidáció sosem jön el, a Habony-stáb, a „gondolatminisztérium” újra és újra szállítja a rendszer fennmaradásához elengedhetetlen ellenségképet.
Harcban állunk, és csak a Fidesz, Orbánnal az élen képes megvédeni az országot
– harsogja minden csatornából az állami propagandagépezet. De amíg a miniszterelnök alantas érdekektől vezérelt szélmalomharcaihoz nem kell hadsereg, addig az Európába érkezők feltartóztatásához nagyon is. És Orbán itt kapott is egy pofont.
ELFOGYOTT A REGIMENTJE
A kormányfő a déli határkerítés építtetésekor szembesült azzal, mennyire elfogytak az országból a katonák: az építkezéshez közmunkásokat és rabokat is kénytelenek voltak bevetni, hogy időben felhúzzák a határzárat. Röviddel ezután, kisebb meglepetésre repült a székéből a honvédelmi miniszter, Hende Csaba is, pedig Orbán miniszteri szinten nem szívesen nyúl kormányához.
„Egy komoly országnak van saját hadserege, ami nem egy kipipálandó kötelező feladat, hanem egy komolyan vehető tényleges erő” – nyilatkozta Orbán egy évvel később a Katolikus Rádiónak. Ekkor már bőven tárgyalta a kormány a hadsereg tízéves fejlesztéséről szóló Zrínyi 2026 tervet, és arról is megszületett a döntés, hogy fokozatosan emelik a költségvetés hadi kiadásait: 2022-ig évente GDP-arányosan 0,1 százalékponttal.
Mostanra már az is egyértelműen látszik, miként duzzasztaná fel a kormány gyorsan a hadsereg létszámát: önkéntes hadtestet verbuválnának, nagyjából 20 ezer fővel. Ha a terv bejönne, akkor papíron csaknem megduplázódna a hadsereg létszáma, azt ugyanis 25 ezer fő körülire teszik. Igaz, ennyi katonából a legoptimistább becsléssel is csak 4-5 ezer fő alkalmas fegyveres szolgálatra. (Az előző számokon kívül az is kiderül az Index 2014-es elemző cikkéből, hogy a létszám mellett a hadsereg felszerelése is botrányosan gyenge állapotban leledzik.)
Az önkéntes hadtest ötlete azért lehetett befutó, mert Orbánék nem akarják visszaállítani a 2004-ben eltörölt sorkötelességet, így sok mozgástér nem maradt. A húszezres vállalás mindenesetre merész, egyelőre nem is tudni, mivel motiválná ilyen eredményesen a kormány az embereket, hogy jelentkezzenek önkéntesnek. Összehasonlításképp 2010-ben tizennyolc tartalékost tudtak volna mozgósítani árvízi védekezéshez, és a határvadászok toborzása is igencsak döcögős.
FEGYVERBE!
Így vagy úgy, de az önkéntes hadtest felállítása már meg is indult: január elsejével lépett hatályba az a törvény, amely zöld lámpát adott a Honvédelmi Sportszövetségnek (HS). De mi is ez? A HS elődje a szocialista rendszerben működött Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ), korábbi nevén Magyar Honvédelmi Sportszövetség (MHS). „Az új szervezet célja is nagyon hasonló a régihez” – fogalmaznak a törvényben.
Tehát a következőket várhatjuk a HS-től: 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. január 21. szombat, 01:29
-
Találatok: 1810
Az olimpia megfúrása önvédelem, nemes bosszú és bűnmegelőzés. Méltó a polgári Magyarországhoz. - Csaknem egy év, a boltzárról szóló próbálkozás után ismét feltámadott a népszavazás intézménye. Akkor is egy egetverő hülyeségről formálódott meg a kérdőjel; nem is viselték el, hogy belesüljenek. Nem mertek szembenézni a kérdéssel, begyulladtak a puszta lehetőségtől, hogy ez egyszer nem nekik lesz igazuk.
Az olimpiarendezés ugyanilyen értelmetlen a közjó szempontjából, viszont nemcsak kényelmetlen és idegesítő, hanem eszeveszettül sokba is kerül. Leginkább ezért kényelmetlen és idegesítő, tehát nekünk az a legjobb, ha valaki más rendezi. Két-háromezer milliárd alsó hangon, de felmehet hatig is, ha olyan ügyesen gazdálkodnak vele, mint a vizes vébével. De már az eredeti összeg is észbontó: ennyi pénz tíz évre felhúzná a magyar iskolákat az élvonalba, ha jól költenék el. Tíz év alatt egy generáció kijárja az iskoláit.
Az olimpiára nem is lehet jól költeni, egészen valószínűtlen, hogy tartós nyereséget hozzon. Arra számos példa van, amikor romhalmazt és keserű csalódást eredményezett, de olyan város vagy ország egy sincs, amely tömegeket vonzana azért, mert valaha ott olimpia volt. Ennek a feléből vehetnénk egy Nimitz osztályú anyahajót a Balatonra. Vagy építhetnénk piramist. Konkrét értelme annak sincs, de tovább tart, és hírértéke viszont van. Nemcsak az a baj, hogy nincs most szükség és pénz nemzeti státusszimbólumra, hanem ha már muszáj, akkor se az olimpia az egyetlen vagy a legjobb megoldás.
Nem is egyszerű érvelni mellette. Ez abból is látszik, amikor előkerülnek olyan gondolatmenetek, hogy ha elköltünk ezermilliárdokat egy sporteseményre, akkor ingyen kapunk hozzá reptéri gyorsvasutat meg még egy csomó fejlesztést, néhány százmilliárd értékben. Demens öregasszonyokra sózzák így rá a négyszázezres paplant ajándék serpenyővel. Érdekes matek ez, felveti a kérdést, hogy vajon miért is nem építjük meg ezeket a hasznos holmikat olimpia nélkül, és költjük a fennmaradó összeget valami értelmesebbre. Vagy annyira hülye egy nép vagyunk, amelyik olimpia nélkül nem is áll neki az építkezésnek? Mert akkor talán ezen kéne változtatni, elsőként pont a kormánynak.
Vattacukorba csomagolt vágyak szólnak a rendezés mellett, a pénzben ki sem fejezhető figyelem, hogy egy hónapig Budapesten a világ szeme. És tényleg nem lehet utánaszámolni annak, hány üzletembernek és nagyvállalatnak kelti fel a figyelmét egy emlékezetes gerelyhajítás vagy drámai súlyemelés. Onnan meg már csak egy lépés, hogy röviden utánaolvasson a magyarországi állapotoknak, és elnéző mosollyal máshol fektessen be. Szocsi se igazán húzta meg az orosz gazdaságot, sem a turizmust, pedig beleadtak apait-anyait. Ha rossz arc vagy, akkor nem leszel népszerűbb a rongyrázástól, ez van.
Ahogy az sem mérhető, mennyivel növelné az olimpia Magyarország terrorfenyegetettségét. A világért se szeretnék riogatni, de hát ez is egy szempont manapság, megtanultam a kvótakampányból.
De oké, állapodjunk meg abban, hogy az olimpia hasznossága erősen véleményes. Mint ilyet, illő és helyénvaló népszavazásra bocsátani, ahogy történt Hamburgtól Oslón át Krakkóig. Ezekben a városokban speciel leszavazták a nevezést. Nem lenne csoda, ha a budapestiek is elutasítanák. Ehhez azonban ki kell vívni előbb a szavazás jogát. Utána pedig nekilátni a kampánynak.
Kevés ügy van, amivel a kormány akaratával ellentétes többséget lehet képezni. A zsigeri ösztönök jelentős részét besorozta a kormánykommunikáció: gyűlölet, rasszizmus, félelem nekik dolgoznak. Az olimpia megtagadása racionálisan is védhető, de ezt is meg lehet támogatni örök emberi indulatokkal.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. január 20. péntek, 04:29
-
Találatok: 1683
Egészen megható, ahogy szerető kormányunk éjt nappallá téve, csak a mi érdekeinket nézve gondoskodik rólunk. A megrendültség nem is megfelelő szó arra, amit a keményen dolgozó magyar kisember érezhet az újabb jócselekedet hallatán. Annyira szép, hogy igaz sem lehet:
„Több mint 200 milliárd forint visszatérítendő támogatás jut lakóépületek energetikai korszerűsítésére, az állami fenntartású közintézmények számára pedig 150 milliárd forintnyi pályázat indul a következő hónapokban – jelentette be Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára Budapesten a Széchenyi Programiroda információs napján.” (MTI)
Mondom, minek kell örülni. Az Európai Unió 90 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást biztosított a magyar lakosság számára, a lakóépületek energiahatékonyságának növelésére. Tehát a huzatos nyílászárók cseréjére, a fűtési rendszerek korszerűsétésére, hőszigetelésre. Ismétlem: vissza nem térítendő támogatást.
A nemzeti, keresztény és nem tudom még milyen kormány meg úgy döntött, hogy egy nagy francot fogja ő ezt a pénzt a lakosságnak adni. Inkább önkormányzati és állami tulajdonú közintézményeknek adja, a lakosság meg kap helyette hitelt. Igaz ugyan, hogy kamatmentes hitelt, de hitelt, amit vissza kell fizetni.
Volt rá magyarázat is. A kormány állítása szerint a vissza nem térítendő támogatás csak a panelházakra vonatkozott, családi házban lakók nem kaphattak volna belőle. Márpedig ez nem korrekt, mondta a mindig, minden körülmények között a korrektséget szem előtt tartó országvezetés, ezért fogta a pénzt és átrakta az állami intézmények energetikai korszerűsítésére, a lakosság kapott helyette jó kis hitelt, mert ahhoz a családi házban élők is hozzáférhetnek és így a korrektség szobrát lendületből meg lehet mintázni drágajó kormányunkról.
A valóság ezzel szemben az, hogy családi házak is kaphattak volna a vissza nem térítendő támogatásból, csak éppen közbe kellett volna iktatni egy energiahatékonysági alapot. Tehát: a kormány azt állította, hogy ők lényegében azért nyúlják le az Unió lakosságnak (civileknek) szánt támogatását, hogy sokkal nagyobb jót cselekedjenek a zemberekkel. A 90 milliárdos vissza nem térítendő támogatás helyett itt van nekik 200 milliárd visszatérítendő hitel. Lehet örülni!
Hol van szükség fűtéskorszerűsítésre, hőszigetelésre? Hol huzatos az ablakdeszka, hol szökik a rosszul szigetelt tetőn át a meleg? Hol próbálják bent tartani a kevés meleget a két ablak közé betömködött összetekert lepedőkkel, hol húznak fel három melegítőt a lakásban, hogy meg ne fagyjanak, hol szükséges kicserélni a radiátorokat? Biztosan nem a Pasa parkban, hanem a nehezebb anyagi helyzetben lévő családoknál. Akik miért is nem cserélték ki eddig, miért nem végeztették el eddig a szükséges korszerűsítéseket?
Úgy bizony. Azért, mert nem volt rá pénzük. És mert hitelt sem kapnak, ugyanis a megélhetés is gondot jelent, nem lennének képesek törleszteni a kölcsönt. Na, most kik pályázhatnak a vissza nem térítendő támogatás helyett kölcsönre? Igen, ugyanezek az emberek. De legalább kétszer annyira, mint amennyi a vissza nem térítendő támogatás lett volna.
Fog kapni hitelt a huzatos/lepusztult lakásban élő közmunkás, rokkantnyugdíjas, kisnyugdíjas? Olyan, akinél biztosan lehet tudni, hogy képtelen lesz törleszteni a hitelt? Nem valószínű.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. január 19. csütörtök, 00:25
-
Találatok: 1543
A magyar gazdaság nem működik külső forrás nélkül. - Amikor a kormányközeli szakértőket azzal szembesítik, hogy a Fidesz-kormány hat esztendeje alatt a magyar gazdaság EU-s átlaghoz való felzárkózása terén nem történt előrelépés, sőt még a visegrádi országokhoz képest is romlott a teljesítményünk, akkor rendre azzal szoktak érvelni, hogy nagyon rossz állapotban vették át az országot és az energiák nagy részét a stabilizációra kellett fordítani.
S itt mindenekelőtt az államadósság felhalmozódásának megállítását és csökkenő pályára állítását, továbbá az államháztartási deficit 3 százalék alá csökkentését, valamint a folyó fizetési mérleghiány felszámolását említik. Nézzük az államadósság csökkentését, már csak azért is, mert a két említett mérleg egyenlege szoros összefüggésben van ennek alakulásával.
A hivatalosan közzétett adatok alapján az államháztartás bruttó adóssága a GDP arányában 2002-ben 55 százalék volt, s ez 2008-ra 71,6 százalékra emelkedett, majd a kormányváltás évére, 2010-re elérte a 80,5 százalékot. Ez kétségkívül igen jelentős, mondhatni drasztikus emelkedés volt, ami azt is jelenti, hogy a magyar gazdaság az MSZP–SZDSZ-kormányzás idején egy nem fenntartható növekedési pályán volt és ezért egyre jobban eladósodott. Különösen súlyos gazdaságpolitikai hibának tekinthető az, hogy 2002 és 2008 között, vagyis a jó világgazdasági konjunktúra körülményei között az adósság/GDP hányadosunk 16,6 százalékponttal növekedett és így átlépte a maastrichti 60%-os korlátot is. A gyors mértékben emelkedő államadósságot az állandósuló nagymértékű államháztartási hiány és a nyomában megjelenő folyó fizetési mérleg hiány idézte elő. Így aztán az Európai Unió már belépésünkkor, tehát 2004-ben kezdeményezte velünk szemben a túlzottdeficit-eljárást, amely 9 évig érvényben maradt. A Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok gazdaságpolitikáját találóan jellemezte Kopits György a "fiskális alkoholizmus" jelzős szerkezettel. 2008 és 2010 között azonban már ez a felelőtlen adóssághalmozó politika nem volt érvényben, jóllehet mégis további 8,9 százalékponttal emelkedett az adósság/GDP hányadosunk, így összességében 25,5 százalékpontos romlás könyvelhető el a két szocialista kormányzati periódus időszakára. A további adósságnövekedés azért következett be, mert kitört a gazdasági világválság, és ennek következtében szükségessé vált az MNB devizatartalékainak feltöltése, amelyre 20 milliárd eurós hitelt vett fel a válságkezelő Bajnai-kormány.
Kétségkívül helytálló tehát azt állítani, hogy súlyos örökséget vett át 2010-ben a második Orbán-kormány. A kormányzásuk alatt szigorodó költségvetési politika hatására az államháztartási hiány rendre a maastrichti kritériumok által megszabott 3 százalék alatt maradt, s ennek eredményeként 2013-ban az EU megszüntette velünk szemben a túlzottdeficit-eljárást. Az adósság/GDP hányados egy-két év stagnálás után csökkenésre váltott és 2015-re a hivatalos adatok szerint 74,7 százalékra csökkent. (Tekintsünk el most itt attól, hogy a kormány ügyes trükközései következtében az év utolsó napjára — a hivatalos mérés időpontjára —, valahogy mindig 1-2 százalékponttal alacsonyabb lett az adósságállomány, mint év közben bármikor.) Tehát a Fidesz-kormány öt év alatt 5,8 százalékponttal mérsékelte az eladósodást, szemben az MSZP–SZDSZ-kormányokkal, amelyek 25,5 százalékponttal növelték azt. Itt mutatkozik meg tehát legmarkánsabban a baloldali és a jobboldali kormányzás, s gazdaságpolitika közötti különbség, míg az előbbi adósságcsapdába vitte az országot, addig az utóbbi kiszabadította belőle és konszolidálta az egyensúlyi helyzetet – szól a kormányközeli szakértők konklúziója.
Nagy örömre és büszkeségre azonban nincs okuk ezeknek a szakértőknek, ha megnézzük, miként is sikerült ezt a fordulatot elérni.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. január 16. hétfő, 13:19
-
Találatok: 1665
Kéri László szerint a rendszer ugyanúgy megbukhat nagyon gyorsan, mint ahogy elhúzhatja még rendkívül sokáig is. A politikai elemző szerint a társadalom egyelőre inkább közömbösen figyeli a jelenlegi folyamatokat. Felesége, Petschnig Mária Zita is ezt látja, meg azt, hogy bár hódít a sikerpropaganda, de közben a laikusok számára láthatatlanul szétrohadnak a gazdasági fejlődés alapjai. A házaspárral arról is beszélgettünk, ki mozgatja a szálakat és mibe kerül ez nekünk?
– Tavaly szinte egymásra torlódtak az események. De mi lehet ezek hátterében, mi a mozgatórugójuk?
PMZ: – A követhetetlenség a nőt jobban zavarja, mint a férfit, mert a nő biztonságra, stabilitásra törekszik, márpedig itt semmi sem volt kiszámítható. Lacival negyedévente készítünk egy összefoglalót, és mi is meglepődtünk, hogy mennyi minden történt. Az egyik esemény szinte kiütötte a másikat, de lényegében – ha belegondolunk - ez volt a cél.
KL: - Kisajátították és teletömték bulvárhírekkel a médiát, ami tökéletesen alkalmas arra, hogy elterelje a figyelmet a lényegről. Az úszósport ügyei, Kiss László sok évtizedes bűnének előbányászása, Katinka látványos szerződés-tépkedése, a Hosszú-Gyárfás viszály is arra voltak jók egész évben, hogy ne arról beszéljünk, miért emelkedett 100 milliárdra a vizes VB költsége, az eredetileg tervezett 17 milliárd helyett. Már nem esik szó a Népszabadság megszűnéséről, az Andy Vajna-féle TV2 színeváltásáról és nyomulásáról, vagy arról, hogy a kormány – úgy tűnik – megkörnyékezte az ATV-t is. Ugyancsak a felszín alatt zajló hatalmi harcok eredménye a Class FM kicsinálása, a megyei lapok megkaparintása. Azért tartom fontosnak hangsúlyozni ezt, mert a lakosság 90 százaléka mindebből ki van zárva, noha a szeme előtt zajlik, és a következményeit mindnyájan szenvedjük. Az átrendeződések közvetlenül csak néhány száz embert érintenek, közvetve azonban milliókat. Azok a mesteremberek, akik súlyos pénzekért megtervezik a médiafolyamatokat, pontosan tudják, miben van annyi szufla, ami hetekig kitart. Év végén új, tartósabb anyagból való gumicsont kellett, ezért vetették be a béremelést.
PMZ: – Ami azért volt különösen meglepő, mert a Jobbik már szeptemberben szót emelt a Parlamentben ennek érdekében, de Orbán durván lehurrogta a béremelést felvető Volner Jánost. Decemberben aztán kitört a béremelési láz, mert ez már a kampány része.
KL: – A béremelés hosszú időre témát adhat. Nagy cécóval beharangozzák, telekürtölik a médiát, hogy majd emelni fognak, megint telekürtölik, amikor valóban emelnek, és nem egyszerre kap mindenki, hogy jusson a sikerpropagandából egész évre. Néha meghallgatom az állami csatornákon a nemzeti híradókat. Örökké adnak, mintha övék lenne a mesebeli, soha ki nem fogyó pénzeszsák, és folyton azt halljuk, hogy a mi nagyszerű, gondoskodó kormányunk senkit nem hagy az út szélén.
– Honnan lett egyszerre ennyi pénz? Illetve ha nincs, akkor miből adnak?
PMZ: – A plusz bevétel a költségvetésben több forrásból tevődik össze. Az egyik, hogy bevezették a növekedési adóhitelt, ami azt jelenti, hogy a nagy cégek másutt megtermelt jövedelmük után is nálunk adóznak. A multiknak ez jó, főleg úgy, hogy a befizetést széthúzhatják három évre; visszamenőleges hatállyal ilyet sehol sem vezettek be.
– Az viszont nem létezik, hogy egy bulin mindenki nyer. Ebben az esetben ki a vesztes?
PMZ: – Más országokkal szemben nem tisztességes eljárás ez, lesznek is belőle viták, de nekünk most jól jött. Abból is plusz bevétel származott, hogy korábban az Unió különböző pereskedések miatt visszatartott egy csomó pénzt.
Bővebben ...
