Moszkvába érkezve a két üzletember az orosz főváros egyik leghírhedtebb helyének számító Ljubljanka térre ment. Az ott álló hatalmas, sárgás színű épület volt a rettegett szovjet titkosszolgálat, a KGB székháza, most pedig itt működik az FSZB néven ismert utódja. Ennek a szervezetnek az egyik magas rangú vezetőjével volt találkozója Simicskának és Nyergesnek. 

 

Az utazás összefüggött Orbán Viktor néhány hónappal korábbi oroszországi látogatásával, amikor a kormányzásra készülő Fidesz-vezér 2009 novemberében személyesen találkozott Vlagyimir Putyinnal Szentpéterváron. Az a találkozó a két politikus ismerkedését szolgálta, Simicskáék későbbi utazására pedig azért került sor, hogy megtörténjen az üzleti jellegű kapcsolatfelvétel is. Azóta ugyan nagyon elmérgesedett a viszony Orbán és Simicska között, de akkoriban még elválaszthatatlannak tűnő szövetségesek voltak. Rendszeresen megbeszélték egymással a fontosabb politikai és kormányzati lépéseket, köztük az orosz kapcsolatépítéssel összefüggő ügyeket is.

 

Simicskáék 2010-es moszkvai útjáról korábban semmi nem jelent meg a nyilvánosságban, de terjedtek róla információk fideszes körökben, és tudtak róla az akkor még MSZP-s vezetésű kormány külügyi szerveinél is. A Direkt36 három egymástól független forrásból értesült a találkozóról. Simicska nem reagált a kérdéseinkre, Nyerges pedig közölte, hogy soha nem nyilatkozik a sajtónak. Orbán hivatala nem válaszolt arra a kérdésre, hogy mit tudott Simicska és Nyerges útjáról. 

 

Az oroszoknál az állami kötődésű üzletekben gyakran szerepet játszanak a titkosszolgálatok is, Simicskáéknak ezért kellett az FSZB tisztviselőjével tárgyalnia. A találkozón a források állítása szerint nem született semmilyen érdemi megállapodás. Egyikük úgy írta le, hogy ez egy "bemutatkozó látogatás" volt, egy másik pedig úgy fogalmazott, hogy az oroszok jelezték, hogy ha kell segítség üzleti ügyekben, "akkor rájuk lehet számítani". A találkozó azonban így is megmutatta, hogy Orbán Viktor és legszűkebb köre milyen közeli kapcsolatokra törekedett Oroszországgal már a Fidesz kormányra kerülése előtt is. 

 

Azóta világszerte feltűnést keltett, hogy ez a viszony milyen rendkívül szorossá vált. A legtöbb nyugati vezető által veszélyes ellenfélnek tartott Putyin mára rendszeres vendégnek számít Budapesten, és a két ország több fontos üzleti megállapodást is kötött, köztük a Magyarország energetikai és külpolitikai pályáját évtizedekre meghatározó szerződést a paksi atomerőmű bővítéséről.

 

Itthon és külföldön egyaránt sokan találgatják, hogy a korábban Oroszországgal szemben kifejezetten harcias Orbán miért alakított ki ennyire közeli viszonyt Vlagyimir Putyinnal. A Direkt36 az elmúlt hónapokban több mint harminc olyan emberrel beszélt, akik ráláttak arra, miként alakult ez a viszony a magyar oldalról. A téma érzékenysége miatt mindannyian azzal a feltétellel adtak információkat, ha nem írjuk le a nevüket.

 

A beszélgetésekből az derült ki, hogy Orbán a saját környezetének azzal magyarázza az oroszokhoz való közeledést, hogy így akar erősebb pozíciót szerezni Magyarországnak a nemzetközi porondon. Szerinte gazdasági előnyök származnak az orosz kapcsolatból, és a velük kialakított szoros viszony javíthatja az ország alkuhelyzetét a nagyobb nyugat-európai országokkal és az amerikaiakkal szemben is.

 

A miniszterelnök az őt ismerők szerint kifejezetten élvezi a nagyhatalmak közötti manőverezést, aminek egyrészt az az oka, hogy a hazai belpolitikát már évek óta unalmasnak tartja, másrészt meg van győződve a saját rendkívüli vezetői képességeiről, és ezt szűkebb körben nyíltan hangoztatja is.

 

Mivel ez egy folyamatban lévő történet, így egyelőre nem lehet biztosan látni, hova vezet az út, amelyre Orbán rávitte az országot. Az elmúlt évek történéseit vizsgálva azonban úgy tűnik, mintha a miniszterelnök úgy tekintett volna az orosz kapcsolatra, mint ami megoldást jelentene minden nagyobb aktuális gondjára, legyen szó a nyugati kapcsolatok megromlásáról, a Simicskával való konfliktusáról vagy az egyéb hazai erőcsoportok ellensúlyozásáról. "Azt gondolta, hogy van egy gazdasági és politikai problémahalmaza, és erre egy Oroszországgal fenntartott és kontroll alatt tartott jó viszony a válasz" - fogalmazott egy Orbánhoz közel álló forrás. 

 

A következő fejezetek arról szólnak, hogy pontosan mit is jelentett ez a válasz.

 

 

2007 júniusa volt, és April Foley budapesti amerikai nagykövet végre úgy érezhette, hogy a sok negatív üzenet után pozitív jelentést küldhet haza Washingtonba.

 

A negatívumok Gyurcsány Ferenc akkori kormányfővel voltak kapcsolatosak, akit az amerikai diplomata több okból sem kedvelt. Színpadiasnak és felkészületlennek tartotta, de ennél is sokkal inkább zavarta az, hogy Gyurcsány igyekezett szorosabbra fonni Magyarország viszonyát Oroszországgal, és nyilatkozataiban is kiállt bizonyos orosz energetikai érdekek mellett.

 

Ehhez képest Foley-t szinte lenyűgözte az Orbán Viktorral folytatott 2007. június 27-i beszélgetése. A Fidesz-vezért energikusnak és vidámnak látta, az pedig különösen tetszett neki, amit hallott tőle. Orbán hangoztatta elkötelezettségét a transzatlanti kapcsolatok mellett, és kijelentette, hogy a legnagyobb veszély most "Oroszország és a szélsőbaloldal túlélése és visszatérése". Foley-t meggyőzte, amit hallott, és a Washingtonba küldött, a Wikileaks által évekkel ezelőtt nyilvánosságra hozott táviratában úgy fogalmazott: "Lehet, hogy Orbán nem egy angyal, de ezekben az ügyekben az angyalok oldalán áll."

 

Néhány évnek kellett csak eltelnie, hogy visszájára forduljon a helyzet: Orbán nemcsak rendkívül szorosra fűzte a kapcsolatot Moszkvával, de kormányra kerülése után szinte azonnal durván megromlott az amúgy is ellentmondásos viszonya az amerikaiakkal. Bár úgy tűnhet, mintha ez egy hirtelen irányváltás következménye lett volna, valójában Orbán távolodása a Nyugattól egy hosszabb folyamat eredménye volt.

 

Orbánnak már első, 1998 és 2002 közötti kormányzása idején sem alakult túl jól a kapcsolata Washingtonnal. Ennek részben a magyarországi antiszemita megnyilvánulások megítélése körüli nézeteltérések voltak az okai (az amerikaiak súlyos problémának tartották, és úgy érezték, a kormány nem veszi eléggé komolyan), másrészt az sem tett jót a viszonynak, hogy Orbán a várakozásokkal ellentétben úgy döntött, nem amerikai F-16-os vadászgépeket vásárol Magyarország, hanem svéd Gripeneket. "Ez után feszültség alakult ki az amerikaiakkal" - magyarázta az akkori Orbán-kormány egyik vezető diplomatája, aki szerint ennek ellenére Orbán bízott abban, hogy egy 2002-es amerikai látogatásán be tud jutni George Bush akkori elnökhöz, "de ez nem jött össze".

 

Az amerikaiakkal és általában a nyugati hatalmakkal szembeni fenntartások később tovább erősödtek Orbánban, aki a legtöbb nyugati vezetőt személyesen is túl puhánynak és gyengének tartotta. A Fidesz-vezér ugyanakkor Oroszország bírálatában egy jó darabig még következetes maradt. Ez látszott 2008-ban is, amikor Orbán nagyon kemény hangú nyilatkozatokban ítélte el, hogy az oroszok lerohanták Grúziát. "Olyasmi történt, amely a hidegháború vége óta nem fordult elő. A nyers erőpolitika birodalmi szemléletű és erejű érvényesítése, amelyet Oroszország most vállalt, az elmúlt 20 évben ismeretlen volt" - fogalmazott Orbán egy interjúban.

 

Fideszes források szerint nem sokkal ez után következett be több nagy változás Orbán hozzáállásában. Egyrészt úgy érezte, felesleges keménykedni az oroszokkal például Grúzia ügyében, ha nyugati országok közben tovább üzletelnek Moszkvával. Másrészt azt gondolta, hogy az Egyesült Államokból elindult és az egész nyugati pénzügyi rendszert megroppantó 2008-as gazdasági válság teljes geopolitikai átrendeződést fog eredményezni a keleti hatalmak javára. Ennek a meggyőződésnek a kialakulásában szerepet játszott Matolcsy György jelenlegi jegybankelnök, akire Orbán régóta támaszkodik gazdasági ügyekben. "Matolcsy 2009-re tudta bedumálni Orbánnak, hogy a felkelő kelet átveszi a világpolitikában a vezető szerepet" - mondta egy gazdasági területen dolgozó korábbi magas rangú kormányzati tisztviselő.

 

A forrás szerint Orbánnak ráadásul különösen megtetszett az, ami Oroszországban zajlott a 2000-ben hatalomra került Putyin irányítása alatt. Imponáló volt neki az a társadalmi modell, amelyben létezik ugyan egy felső vállalkozói osztály, de ők a vezetőtől függnek, míg önálló egzisztenciával rendelkező szereplőből kevés van. 

 

Amikor aztán 2010-hez közeledve egyre nyilvánvalóbb volt, hogy a Fidesz újra kormányra kerül, Orbán már ezeket az új irányokat követve szervezte nemzetközi kapcsolatait. Ez leginkább két olyan keleti útból látszott, amelyeket Orbán 2009 végén bonyolított le. Előbb novemberben elutazott Szentpétervárra a Putyinnal való találkozójára, majd december elején ellátogatott Kínába, ahol a pártvezetés egyik legbefolyásos tagjával, az azóta az ország elnöki posztját is elfoglaló Hszi Csin-pinggel találkozott.

 

"Ezzel egy olyan csomag állt össze, amely azt mutatta, hogy Orbánnak van keresnivalója a hagyományos partneri-szövetségi hálón kívül" - magyarázta egy, a miniszterelnökhöz közel álló forrás, aki szerint szembetűnő volt, hogy Orbánt mind a kínaiak, mind az oroszok a legfelsőbb szinten fogadták, pedig akkor még mindig csak ellenzéki vezető volt. (A forrás szerint fontos szerepet játszott még Orbán új külpolitikai irányában az is, hogy jó kapcsolatot épített ki Benjamin Netanjahu jelenlegi izraeli miniszterelnökkel is.)

 

A Putyinnal folytatott találkozóról azóta sem tudni részleteket, és emiatt sok spekuláció terjed róla. Orbán maga a megbeszélés után azt nyilatkozta a Hír TV-nek, hogy "az embernek időnként az az érzése, hogy néhány gyanús szocialista alak területe és fennhatósága alatt áll az egész orosz-magyar ügy", és ő ezen akart változtatni. Ezért állítása szerint azt mondta Putyinnak, hogy "szeretnénk rendezni és új alapokra helyezni az orosz-magyar kapcsolatokat".

 

Orbánhoz közeli források azt állítják, hogy a szentpétervári beszélgetés alapvetően tényleg erről, az ismerkedésről szólt. "A politika nagymértékben személyes viszonyokra épül. A 2009 novemberi találkozó arra volt jó, hogy megismerkedjenek" - mondta egy forrás, aki szerint a megbeszélés eredménye az volt, hogy "úgy álltak fel mindketten, hogy azt gondolták, lehet üzletet kötni a másik emberrel". Hozzátette, hogy az oroszországi látogatás "fontos jelzés volt az akkori Fidesz elitjének", mert azt mutatta, hogy "látnak jövőt egy Orbán által vezetett Magyarországban".

 

A fideszes vezetésnek azonban arra is rá kellett jönnie hamarosan, hogy az oroszok előbb szeretnének rendezni néhány problémás ügyet...

 

Teljes cikk: https://444.hu/2018/03/11/orban-jatszmaja-feltarul-a-putyinnal-kiepitett-kapcsolat-titkos-tortenete

 

hirtv.hu /

hvg.hu

www.youtube.com / PutinTeam / videó