- Részletek
-
Készült: 2016. október 30. vasárnap, 15:14
-
Találatok: 1743
Ellenzéki sajtó? Ősszel elintézik – somolygott egy informátorunk még augusztus végén. - Hittük is, meg nem is. Már nem csak sajtó-berkekben volt masszív pletyka, hogy „Mészáros Lőrinc” kinézte magának a Népszabadság kiadóját, a Spéder Zoltán személyes „G-napja” után az Index sorsa is kérdésessé vált, de az „ezt azért nem merik meglépni” naivitása még hat év után is munkált bennünk.
Két hónap telt el a fenti beszélgetés óta. Vegyük sorra az ellenzékinek tartott sajtó fontosabb elemeit:
Népszabadság:
A történet közismert, a végeredmény borítékolható volt a felfüggesztés bejelentését követően. A kiadót már – néhány áttételen keresztül – megszerezte „Mészáros Lőrinc”. Az még kérdés, hogy magát a Népszabadságot újra indítják-e Liszkay Gábor vezetésével, de feleslegesnek tűnik ráindítani egy második Magyar Időket a már meglévőre. Nem is szükséges. A Népszabadság csak egy látványos zászlóshajó volt egy hihetetlenül masszív flotta élén.
Hogy mennyire komoly a flotta, azt mi sem jelezi jobban, hogy a következő orgánumokra tette rá a kezét „Mészáros Lőrinc”: Népszabadság, Világgazdaság, Manager Magazin, Nemzeti Sport, Nemzeti Sport Magazin, Népszabadság Top kiadványok és mellékletek, nol.hu, vg.hu, Új Dunántúli Napló, Heves Megyei Hírlap, 24 óra, Somogyi Hírlap, Új Néplap, Világgazdaság kiadványok és konferenciák, Hírmátrix.hu, Tolnai Népújság, Békés Megyei Hírlap, Petőfi Népe, Grátisz, Vasárnap Reggel, bama.hu, baon.hu, beol.hu, heol.hu, kemma.hu, sonline.hu, szoljon.hu, Képes Sport, Sport and Life, nso.hu, Autó-Motor, Autómotor.hu, Fanny magazin, Lakáskultúra, Tina Konyha, Ínyenc, Édes élet, Test&Lélek, hot!, hot! extra, mindmegette.hu, Astronet.hu, Lakáskultúra Online, Bravo magazin, mainap.hu, tvműsor.hu, jegyed.hu, lapcentrum.hu, Dunaújvárosi Hírlap, Fejér Megyei Hírlap, Veszprémi Napló, Vas népe, Zalai Hírlap, Veszprémi 7 nap, Hévi forrás, Mega Infó vidékjáró Magazin, Nagykanizsai Maraton, Szuperinfó lapcsoport, Várpalotai Hírek, feol.hu, duol.hu, veol.hu, zaol.hu, vaol.hu, mcsatorna.hu, likebalaton.hu, randizol.hu, szallasbomba.hu, dunadigital.hu, fejerdigital.hu, naplodigital.hu, vasdigital.hu, zaladigital.hu.
Szép, nagy falat. (Mindmegette.hu)
Népszava:
A lap évek óta a totális csőd és a megszűnés között billeg. Bár éveken keresztül tartotta lélegeztető gépen az újságot néhány MSZP környéki pénzember, adományaik hektikusak, kiszámíthatatlanok voltak, lényegében könyöradományként érkeztek. Ennek ellenére a szocialista politikusok szerettek úgy gondolni az újságra, mint sajátjukra – ha a finanszírozást nem is, a követelőzéseket illetően igen. A lap és a párt útjai azonban lényegében két éve teljesen külön váltak. 2016-ban a megjelenést német szociáldemokrata alapítványok támogatják, ha nem is vastagon, de legalább németes precizitással. Példányszámokról persze jobb nem is beszélni – a legjobb esetben is legfeljebb napi 10 ezer eladott újságról beszélhetünk. (Ez nagyjából a Magyar Hírlap és a Magyar Idők közös napi példányszáma.)
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. október 29. szombat, 13:48
-
Találatok: 1531
Látványos javulást mutatnak a magyar foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok. Vajon valóban ennyire jó lett a helyzet a magyar munkaerőpiacon vagy valami trükközés áll a háttérben? Ezt járta körbe a Tárki Társadalmi riport 2016 című kiadványának egyik tanulmánya.
A KSH adatai szerint a magyar foglalkoztatási mutatók 2010 óta folyamatosan javulnak. A válság előtti években 57 százalék körül mozgott a 15-64 éves népesség foglalkoztatási rátája, amit a KSH-adatok szerint 2012-ben sikerült újra elérni. A munkanélküliség terén szintén kedvező változások láthatók: a globális válság éveiben a 11-12 százalék körül mozgó mutató 2013. második felében már nem érte el a 10 százalékot és 2014-ben visszatért a válság előtti 7-8 százalék körüli szintre.
A legfrissebb, október 27-i adatok alapján pedig a harmadik negyedévben - július-szeptemberben - 4,9 százalékon állt a munkanélküliségi ráta, a 15-64 éves korosztály körében pedig 67,1 százalékon állt a foglalkoztatottak aránya.
Mennyire valósak ezek a javulások és mennyiben tulajdonítható a javulás a demográfiai folyamatoknak és mennyiben a szakpolitikai lépéseknek? - teszi fel a kérdést Scharle Ágota, a Budapest Intézet vezető kutatója a Tárki Társadalmi riport 2016 című kiadványában megjelent tanulmányában.
Scharle szerint ezeket a biztató adatokat három tényező is megszépíthette:
- a közfoglalkoztatás bővülése (2009-től fokozatosan 200 ezer fölé emelkedett a közfoglalkoztatottak éves átlagos száma), illetve a képzésen résztvevő közfoglalkoztatottak statisztikai számbavételének módja;
- a külföldön dolgozók számának növekedése;
- az adatfelvétel mintájának változása.
Scharle úgy véli, hogy a közmunkások besorolása a foglalkoztatottak közé torzítást jelent, miután a foglalkoztatotti rátát a munkaerőpiac autonóm folyamatai mellett azt állami adminisztratív jellegű beavatkozások is befolyásolják. A piacon normális esetben ugyanis a munkaerő kereslete és kínálata alakítja ki a béreket és a foglalkoztatotti szintet. Ez a közfoglalkoztatottak esetében egyáltalán nem igaz, hiszen a közmunkát nem az érintettek választják több lehetőség közül, hanem a munkaügyi kirendeltség ajánlata alapján döntenek a közmunka vagy piaci munkahely között, ha pedig a közmunkát elutasítják, akkor - egy valódi álláskereséskor egy valódi állás esetével szemben - nemcsak a bért veszítik el, hanem segélyt sem kapnak.
Emellett a közmunka kereslete nem a piaci vagy társadalmi igényeket tükrözi, hanem a közmunkások létszámát az határozza meg, hogy az állam éppen mennyi pénzt ad ezekre a programokra és hogyan alakítja a közfoglalkoztatási jogviszony szabályozását.
Ebből kiindulva a kutató úgy véli, ha a munkaerő iránti piaci kereslet és kínálat alakulására vagyunk kíváncsiak, akkor a közmunkások nélkül kell kiszámítani a foglalkoztatási mutatót. Ebből pedig az látszik, hogy az így számított foglalkoztatási ráta a KSH által publikálthoz képest csak öt negyedévvel később érte el a válság előtt mért 57 százalék körüli szintet.
Forrás: Társadalmi Riport 2016, Tárki
Ha viszont a közmunkásokat munkanélkülieknek tekintjük, akkor a munkanélküliség ráta is változik, így pedig 2015 elején a 7,8 százalékos ráta 12,1 százalékos lett volna - mutat rá Scharle.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. október 27. csütörtök, 23:18
-
Találatok: 1570
Álságos indokokra hivatkozva vizsgálja a kormány a letelepedésiállamkötvény-üzlet megszüntetésének lehetőségét. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai kormányinfón azt mondta: hazánk a felminősítése után visszatérhet a hagyományos eszközökhöz az ország adósságának finanszírozásában. Azt is hozzátette, hogy ez a Jobbik kezdeményezésétől teljesen független, ezért a november 8-ára tervezett alkotmánymódosításig nem biztos, hogy megszűnik a kötvényprogram. (Mint ismert, a Jobbik a letelepedésikötvény-program leállításához kötötte a támogatását az alaptörvény megváltoztatásához.)
Lázár János indoklása azért sántít, mert a letelepedési kötvények után fizetett kamat jóval meghaladja a piaci szintet. Jelenleg négyszer drágább ezeken keresztül finanszírozni a hazai államadósságot, mint ha tisztán piaci körülmények között bocsátana ki Magyarország állampapírokat. A kancelláriaminiszter eközben arra hivatkozik, hogy szeptemberben a Standard & Poor’s hitelminősítő – a Fitch Ratings májusi hasonló döntését követően – a befektetésre ajánlott országok kategóriájába emelte a hazai államadósságot. Ez azért fontos, mert ha a három nagy hitelminősítőből kettő befektetésre ajánl egy országot, akkor az intézményi befektetők, tehát például külföldi nyugdíjalapok is vásárolhatnak az ország államkötvényeiből. Ez keresletet jelent, amely a kötvények után fizetett kamatok csökkenését eredményezi.
Már a látszatra sem adnak a letelepedési kötvényt forgalmazó offshore cégek, miután hitelre is árulják a magyar tartózkodási engedélyt. Sőt, fél áron is hozzá lehet jutni a papírokhoz, igaz, akkor a befizetett összeg nem jár vissza. Részletek itt.
A letelepedési kötvények esetében azonban más a helyzet, ugyanis az ezzel kapcsolatos törvényben fix, 2 százalékos kamatszint szerepel. Ez egyrészt azért furcsa, mert az állampapírok után fizetett kamat (pontosabban hozam) állandóan változik, ezért is érthetetlen, hogy míg más kötvények esetében nem szabályozza törvény a rátát, a letelepedési papírok esetében igen. Sőt, a 2 százalékos kamatszint jelenleg a négyszerese a piacon elérhető hozamnak – az ötéves euróalapú magyar kötvények után, amilyen a letelepedési állampapír is, jelenleg 0,5 százalékot kell fizetni a másodpiacokon. Ez nem új keletű jelenség, hiszen az elmúlt években folyamatosan csökkent az állampapírok után fizetett hozamszint világszerte, így hazánkban is. Nálunk 2014 decemberében érte el a 2 százalékot, vagyis az elmúlt két évben lett volna módja a kabinetnek – és személy szerint Lázár Jánosnak is –, hogy törvénymódosítással megállítsa a közpénzek indokolatlan elköltését.
Ha azt is megnézzük, hogy kiknél csapódik le az extraprofit, már érthetőbb a kormány passzivitása. A programmal kapcsolatos törvénymódosítót Rogán Antal adta be 2012 októberében. Az iromány szerint csak közvetítő vállalkozásokon keresztül lehet a programban részt venni, és ezeket csak a fideszes többségű gazdasági bizottság jelölheti ki. A cégek között egy magyar vállalkozás volt, a többit offshore-paradicsomnak tartott szigeteken alapították. Az államapapírt csak a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Cipruson, Máltán és Szingapúrban bejegyzett vállalatok jegyezhették le, vagyis a hozam is a homályos hátterű társaságoknál landolt. A kezdetektől politikai korrupciógyanús ügylet révén
a Fidesz által kedvező helyzetbe hozott offshore cégek 110 milliárd forint bevételre tettek szert, amelyből 35 milliárd közpénznek tekinthető.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. október 27. csütörtök, 09:11
-
Találatok: 1736
Szerdán jelent meg egy alapos tanulmány a MET üzleteiről, amelyekről korábban részletesen írtunk. A Járadékvadászat és a haveri kapitalizmus modelljei a magyar energiapiacon, 2011-2015, A magyar kormány – MVMP – MET történet elemzése című dolgozatot a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) kutatói készítették, az Energiaklub Egyesület megbízásából.
Nagyon alaposan végigveszik a gyanús ügylet történetét, most csak azokat a részeket emeljük ki, amelyekről ilyen mélységben a 444-en még nem volt szó. A szerzők felhasználták az eddig megjelent cikkeket, hivatkoznak miniszteri rendeletekre, céges dokumentumokra és egyéb adatbázisokra, és interjúztak az ügyletre rálátó nyolc személlyel, akiknek a nevét titokban tartják.
A végső következtetésük szerint:
„A szereplők döntései nem magyarázhatók pusztán a piaci logika (haszonmaximáló szereplők, piaci intézmények és piaci mechanizmusok) és a konkrét történet keretein belül. Ebből kifolyólag fel kell tételeznünk a piacitól eltérő más hatások és mechanizmusok jelenlétét akkor, amikor a kormány-MVMP-MET esetet tanulmányozzuk.”
Ez tudományos nyelvről lefordítva azt jelenti, hogy büdös az egész, és erősen valószínűsíthető, hogy korrupt ügylet volt ez. Feltételeznek egy olyan lehetőséget is, hogy csupán a kormányzat kudarca vezetett ehhez a furcsa üzlethez, de valószínűbbnek tartják, hogy a rossz döntések legfeljebb kiindulópontjai lehetnek annak a folyamatnak, amit végső soron "az állam foglyul ejtése" illetve a "haveri kapitalizmus" nevű modellekkel lehet leírni.
Egészen röviden felidézve az üzletet:
2011 és 2015 között miniszteri felhatalmazásokkal az állami MVMP nevű cég használhatta az osztrák – magyar gázvezeték kapacitásának egy jelentős részét. Normális esetben erre árverést kellett volna kiírni. A felhatalmazás elvi alapja az volt, hogy 585 millió köbméter, a rezsicsökkentés érdekében eladott stratégiai gáztartalékot pótolni lehessen. Ám ennél jóval több, évenként 2,9 milliárd köbméter gázt lehetett e módszerrel behozni az országba.
Az állami MVMP a rábízott kapacitás nagy részét arra használta, hogy a határ osztrák oldalán megvette a svájci központtal működő, de magyar – orosz tulajdonban lévő MET nevű cégcsoport földgázát, majd a határ magyar oldalán azonnal visszaadta neki. Valahogy így:
A METI a csoport svájci cége, az MVMP az államé, a MET Magyarország pedig a csoport itteni leánya. Grafika: CRCB
Mivel akkoriban Nyugaton éppen olcsóbb volt a gáz, mint a magyarországi átlagár, ezért ez hatalmas lehetőség volt a MET-nek. További érdekesség, hogy annak a bizonyos 585 millió köbméter, tartalékból kivett gáznak egy jelentős részét is a MET-nek adták el.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. október 25. kedd, 21:35
-
Találatok: 1795
Nap híre, vagy nem, alakul a molekula a letelepedési kötvények mögüli sunyi kihátrálás ügyében. Ez majdnem olyan vicces, mint az, hogy Kövér László ma megint eltemette a magyar nemzetet a parlamentben (aki még él, tegye fel a kezét).
Alighogy az Orbán nevű ember (alig párszor nyalta meg a száját közben) tegnap kifejtette egy áttetsző álgazdasági magyarázatba, illetve a szokásos néphülyítő köntösbe csomagolva, mekkora lázas munka folyik a nemzetgazdasági minisztériumban az állami kötvénykibocsátási gyakorlat felülvizsgálatával kapcsolatosan, a hvg.hu megírta: teljesen biztos, hogy a kormány megszünteti ezt a konstrukció.
Mármint azt a konstrukciót, amely szerint pénzes arabok, kínaiak, oroszok, szaudiak, és más, tőlünk idegen kultúrájú népségek örök életre szóló (jó, tudjuk, visszavonható az engedély) letelepedési egedélyt nyernek az Európai Unióba, miközben Habony és Rogán gazemberi köre kínosra gazdagodja magát az üzleten.
Tehát a rablómese tegnap még úgy hangzott, hogy megfontoljuk, meghányjuk-vetjük, hogy mi legyen a sorsa ennek a 2012-ben kitalált, életmentő befektetésnek. Amit azért volt oly nagyon életbevágó bevezetni, mert Magyarország a nemzetközi piacokon “le volt értékelve”, nem jutott külföldi forrásokhoz valamiből finanszírozni kellett Habony és Rogán luxuséletvitelét. Most viszont, hogy az országot azóta felértékelték igencsak össztűz alá került az ügy külön a helikopteres Rogán miatt, meg a náci Vona Gábor is beleokádott a levesbe, ezért persze hogy minden kötvénykibocsátási gyakorlatot felülvizsgálunk. A döntést viszont a kormány fogja meghozni, és nem engednek semmilyen politikai zsarolásnak – mondotta tehát megnyugtatásul a tévedhetetlen a parlamentben.
Kivételesen nem rágom szájba újra a NER-társak kedvéért sem – nagyon sokszor boncolgattuk már ezt a témát -, pontosan mennyit bukott napjainkig minden egyes állampolgár (csecsemőtől aggastyánig) a letelepedési kötvényes bulin, amivel kizárólag a kötvényeket értékesítő, ismeretlen, zömmel offshore hátterű közvetítők (innen is üdvözlöm Habonyt akárhol szipog is pillanatnyilag) járnak jól. Már ha abban nemzeti konszenzusra tudunk jutni, hogy az eddig lefölözött 32 milliárdot (amit most hirtelen nem tudok lefordítani csirkefarhátra vagy lélegeztetőgépre) a magyar emberek fizették ki/fogják visszafizetni. Senki más.
A hvg.hu híre le(f)ordítva tehát ezt jelenti: azon megy a magát jobbnak, illetve szélsőjobbnak nevező oldalon a tipródás, hogy ki nyerhet ezen a nyomorúságon. Hogy vajon a magyar adófizetők által visszafizetett államkötvények témája nyakon öntve a nem létező alkotmány módosításával, a Jobbiknak, vagy a Fidesznek kovácsol pillanatnyi és/vagy hosszútávú politikai hasznot.
Igen, azt írtuk korábban, hogy Vona Gábor az aktuális helyzetben látszólag nagyot dobott azzal, hogy az egyébként semmilyen valós jelentőséggel nem bíró újabb fércmű (mert ha módosítanak az alaptörvényen, akkor leáll a migrációs hullám, vagy mi?) megszavazását a letelepedési kötvények kivezetéséhez kötötte. Nem véletlen, hogy a szorgalmas barnanyelvű média azóta igyekszik naponta lerúgni a Jobbik elnökének veséjét és mindenáron lejáratni. Ahhoz képest viszont, hogy a Fidesz-kommunikációt első körben rendesen összezavarta ez a nemzeti ügyön túlmutató zsarolás, és ahányan voltak annyian beszéltek szanaszét Tuzson Bencétől a hálásan buta Kósa Lajosig, mostanra összeállt a kép: a kormány már eddig is foglalkozott az üggyel, az Orbán nevű már a balatonfüredi frakcióülésén belengette a letelepedési kötvény megszüntetését, tehát szó nincs arról, hogy a Jobbik miatt hátrálnak meg.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. október 23. vasárnap, 22:26
-
Találatok: 1601
Nemzetivé lett a dohány,
nemzeti a mutyi,
háromszor veri meg kendet
a nemzeti Matyi
Nemzeti a gyógyítás,
az iskola, a temetés,
nemzeti lett a saját láb,
a lenyúlás, az etetés
Nemzeti az alaptörvény,
nemzeti az asztal,
s a külföldre távozó,
kit senki sem marasztal
Nemzetire sül a zsömle,
a kalács, a kenyér,
a nemzeti hálapénz,
a zsebedbe belefér
Nemzeti a tündérmese,
nemzeti a rezsim,
rózsát terem a sok rizsa,
ha csökken a rezsim
Nemzeti az átverésünk,
és a parasztvakítás,
nemzeti a csendestárs,
a stróman, és a sikítás
Nemzeti a Rogánkopter
és Matolcsy Zitája,
nemzeti sok alapítvány,
fizetési listája
Nemzeti az országalma,
a korona, a jogar,
s a csend, mely után jön majd a nem-
zeti magyar vihar.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. október 23. vasárnap, 05:29
-
Találatok: 1541
„A Fidesznek biztos forrásból származó információi vannak arról, hogy fizetett provokátorok zavarhatják meg a vasárnapi állami ünnepséget – mondta Hidvéghi Balázs, a kormánypárt kommunikációs igazgatója pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
Hozzátette: hírek szerint az alvilághoz köthető figurákkal »együttműködésben« provokálnának a rendzavarásra készülők.
Az Együtt részéről Juhász Péter és Szigetvári Viktor is az állami ünnepség megzavarására buzdít – mondta Hidvéghi Balázs, megjegyezve: ez »ugyanaz a társaság«, amelyik néhány évvel ezelőtt azzal híresült el, hogy az Orbán Viktor miniszterelnökről készült hungarocellbábu fejét rugdosta Budapest utcáin.
A Civil Ellenzéki Kerekasztal nevű szervezet szintén provokációra, balhéra készül – fűzte hozzá Hidvéghi Balázs.
Felhívta a figyelmet: akik fizikai erőszakra buzdítanak, azok kimeríthetik a garázdaságra felbujtás tényállását is.
Tíz évvel ezelőtt az 1956-os forradalom 50. évfordulóját a Gyurcsány-kormány és a baloldal tönkretette, »most ugyanezek az emberek ugyanerre készülnek« – fogalmazott a kommunikációs igazgató, aki pártja nevében ismét arra szólította fel a baloldalt, ne zavarja meg az ünnepet, ne provokáljon, »értse meg, hogy egy nemzeti ügyről, egy nemzeti ünnepről van szó, amelyet méltón és békésen szeretnénk megünnepelni«.
A biztonsági intézkedéseket firtató kérdésre azt válaszolta, a megfelelő előkészületek megtörténnek, de »mi egy békés megemlékezésre készülünk«, és »szeretnénk, ha nem kordonok, hanem egy szabad közös ünneplés« jellemezné a vasárnapot.
A vasárnap délutáni állami díszünnepségen, a Kossuth Lajos téren Orbán Viktor és Andrzej Duda lengyel államfő mond beszédet.” (MTI)
És tényleg. Ha valaki, a Fidesz aztán tud méltósággal ünnepelni. Persze csak akkor, ha éppen ők vannak hatalmon. Mert egy ünnep méltósága szerintük semmi mástól nem függ, mint attól, hogy ki mondja az ünnepi beszédet. Ha a szónokot Orbán Viktornak hívják, akkor van méltóság, ha máshogyan hívják, akkor lehet fütyülni, kereplővel zajongani, tojást, paradicsomot dobálni, kordont bontani, de akár még rombolni és gyújtogatni is. Mert az úgy demokratikus.
Pár dolgot nem ártana tisztázni. Szerintem.
A Fidesznek éppen azok az információi lehetnek, mint bárki másnak, például nekem is. Konkrétan az, hogy elégedetlen – a kormány működésével, korrupt politikusaival elégedetlen – polgárok úgy döntöttek, hogy ameddig az Orbán nevű ember szóvirágokat hörög a mikrofonba, ők fütyülni fognak. Mégpedig azért, mert az Orbán nevű ember nem végzi a feladatát, ezzel szemben nem hajlandó tudomást venni sem az ország lakóinak akaratáról, sem a valóságról. A síp ebben az esetben a valóság és a népakarat hangját hivatott képviselni.
Ez nem bűncselekmény, nem terrorakció, nem fizikai erőszak. Ezzel szemben meglehetősen elvtelen és gyáva dolog a kormány részéről az 1956-os hősök mögé bújva sunnyogni. Csak jelzem, hogy egyébként ’56 sem arról szólt, hogy virágot és kandiscukrot osztogattak, miközben a békéről és szeretetről szavaltak az utcákon.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. október 22. szombat, 05:31
-
Találatok: 1467
1956 azt üzeni, hogy a népnek joga van elkergetni a diktátort és megdönteni a rendszert. Erőszakkal is. Úgy, ahogyan azt 60 éve megpróbálta.
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke az ATV-ben szerdán arról beszélt, hogy egy, az 1956-os forradalom tiszteletére rendezett állami ünnepségen, amikor a „mindenkori” magyar kormányfő beszédet mond, nem illik őt kifütyülni. Juhász Péter, az ellenzéki Együtt elnökhelyettese viszont arra hívta fel az embereket néhány nappal ezelőtt egy tömeggyűlésen, hogy menjenek és fütyüljék ki a Kossuth téri állami ünnepségen Orbán Viktort, így adva tudtára, hogy elegük van belőle és illiberális, velejéig korrupt rendszeréből.
Juhász Péterrel értek egyet.
Az 56-os hivatalos rendezvény, még ha azon ünnepélyesen fel is húzzák az állami zászlót, nem a „mindenkori” magyar kormányfő, nem az állam előtt tisztelgő esemény. Azon nem a „mindenkori” kormányfő kedvéért jelenünk meg, hanem azért, hogy az 56-os mártírokra, a „mindenkori” diktatúra ellen fegyverrel is harcolni kész magyar emberek hősies helytállására emlékezzünk és emlékeztessük a „mindenkori” hatalmat.
Az állami ünnep nem az állam, hanem az államot alkotó társadalom ünnepe, mint ahogy, az állam – bárhogy is igyekszik ennek ellenkezőjét bebizonyítani Orbán Viktor – nem a kormányfő és pereputtya, barátai, iskolatársai, vazallusai és seggnyalói játékszere és megélhetési forrása, hanem a magyar emberek közös tulajdona, vagyis az állam mi vagyunk, az állami ünnep az államot alkotó nép ünnepe. Amikor 56-ra emlékezünk, azt idézzük fel, és toljuk a „mindenkori” kormányfő és a „mindenkori” állam arcába, hogy a népnek joga van akár fegyvert is ragadni a „mindenkori” hatalommal szemben, ha a „mindenkori” hatalom a szabadságára, a demokratikus jogaira emel kezet.
A 60 éve történtek, 1956 azt üzeni, az 56-os ünnepség arra emlékeztet, hogy népnek joga van elkergetni a diktátort és megdönteni a neki nem tetsző, az őt elnyomni próbáló rendszert, akár erőszakkal is, úgy, ahogyan azt 1956-ben megpróbálta. Ki állíthatja ennek ellenkezőjét, ha egyszer éppen a népfelkelést, a forradalmat ünnepeljük október 23-án a Kossuth téren? Vasárnap az országház tövében a népnek azt a jogát fogjuk felemlegetni – bármit is mondjon ott Orbán Viktor -, hogy joga van szót emelni a saját szabadsága és demokratikus jogai védelmében.
Ki és milyen táncrend, hamis erkölcsi tabu alapján tagadhatná meg a magyar embereknek azt a jogát, hogy éppen október 23-án, a magyar forradalom 60. évfordulóján, a magasan lobogó állami zászló alatt, a Kossuth téren, az 56-os állami ünnepség alkalmával fejezhessék ki elégedetlenségüket és felháborodásukat a jelenlegi rezsimmel és annak kormányfőjével szemben?
Tehessék ezt – a parlament kapuinak bezúzása, az állami horrortévé felgyújtása, a legfőbb ügyészség elfoglalása helyett -, békés füttyszóval? Kit és mit bántana meg a mindenek fölött álló népfenség füttyös felmutatása? Az sértené igazán 56 szellemét, ha vasárnap némán és lehajtott fejjel hallgatnánk a hazug rétort és egy füttykoncertre sem lenne bátoságunk. Hogy meghallja ő és a világ: nincs ez jól, ahogyan most van. Nagyon nincs ez így jól. Nem tetszik ez, ami most van. Több millió magyarnak egyre kevésbé tetszik.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2016. október 21. péntek, 05:05
-
Találatok: 1437
Vasárnap akár arra is készülhetne az ország, hogy lerója a tiszteletet önmaga és ‘56 hősei előtt. De nem ez fog történni. Ugyanis ‘56 emlékezete biztosan nem arról szól, hogy az emlékezés csúcspontjaként az országot végletekig megosztó miniszterelnök beszéljen. Persze nem az a gond, ha egy miniszterelnök beszél egy állami ünnepségen, de hogy ő legyen a fő beszélő, rajta kívül csak egy másik államfő beszéljen, megemlékező ne legyen, és a 60. évfordulóról szóló hirdetések csak a miniszterelnök fellépését reklámozzák, nem ünneplés, hanem propaganda.
Amikor ‘56-ról beszélünk, egy forradalomról és egy szabadságharcról beszélünk, és a hozzá kapcsolódó rengeteg szörnyűségről is, de beszélünk a pátosztól is, amely elengedhetetlen, ha egy ország vagy egy közösség közösen akarja megélni történelmét, és töltődni akar belőle.
‘56 kapcsán emlékezünk a mártírként meghalt miniszterelnökre, Nagy Imrére és társaira, emlékezünk a pesti srácokra, a kórházakban dolgozó orvosokra és ápolókra, a munkásokra, és mindenkire, aki vérét vagy személyes jövőjét adta a forradalomért, vagy hazája elhagyására kényszerült.
Pontosan ezért ‘56 egyszerre baloldali és jobboldali forradalom is, hiszen azokon a napokon minden párt és ideológia képviselői ott voltak az utcán, még ha a forradalom intézményeinek vezetői szinte kizárólag baloldaliak, sőt legfőképp maguk a kommunisták voltak, még úgy is, hogy az előző évtizedben nem kevés bűnt követtek el. Ettől függetlenül ők is a közös országunk mártírjai.
Csakhogy erre a közös országra idén, a 60. évfordulón nem emlékezik a hivatalos állami propaganda.
A milliárdos kampányból, amit a 60. évfordulóra költenek, úgy tűnik, csupán ‘56 hősei maradnak ki. Wittner Mária és Pongrácz Gergely még csak-csak megjelenik, meg valami utalás a pesti srácokra, de más nem nagyon.
Hol vannak ‘56 hősei? A halk szavú Magyarország kampánydalból, amire milliókat költöttek? Hol van a közös emlékezetünk abban, hogy Ákos és Nagy Feró hakniznak egyet az évforduló napján? Hol van ‘56 pátoszos egysége abban, hogy október 23-a csúcseseménye az, hogy Orbán Viktor mond beszédet a Kossuth téren? Hol van ‘56 tisztelete akkor, amikor a miniszterelnök saját, menekültekkel kapcsolatos politikáját méri 56-hoz. Akkor, amikor Orbán 1956 és 1989, illetve 2015 között mer párhuzamot húzni? Hol van az ‘56-ban létező baloldal akkor, amikor Bayer Zsolt beszélget állami pénzen, önkormányzatól kapott ingyen térre felhúzott Pesti Srácok portál parkjában arról, hogy ‘56 a baloldal bűne volt?
Sehol nincsenek ezek. Marad a pőre hatalomszerzés, a gyenge propaganda, amelyben Orbán azt próbálja elmagyarázni, hogy ő ‘56 örököse. Ennyi maradt: a vasárnapi Fidesz-beszédre (lófaszt állami ünnepség) felhívó filmbe bevágták Orbán képét Nagy Imre újratemetésén.
Ellopták ezt is, és gyenge propagandává tették, amelybe csupán ‘56 hősei és ‘56 eszméi nem férnek bele.
A Kettős Mérce a Gólya Közösségi Presszóval és a Közélet Iskolájával közösen emlékezik a magyar nép dicsőséges októbereire, 1918-ra és 1956-ra, a Szabad Október fesztivál keretében.
Bővebben ...
