- Részletek
-
Készült: 2017. április 30. vasárnap, 23:44
-
Találatok: 1723
Nevezhetnénk szánalmasnak és nevetségesnek is az Európai Unió, még inkább az Európai Néppárt viselkedését, azonban botrányosnak és felháborítónak kell nevezni inkább, mert a következményei rendkívül súlyosak lesznek. Azt értékelni, hogy Orbán “legalább” folytat párbeszédet és “tárgyal”, szemben a lengyelekkel, azért is nevetséges, mert a lengyelek sem szenvednek semmiféle hátrányt amiatt, hogy szóba sem állnak senkivel. Mindegy az, hogy a Néppártnak nem tagjai, itt az egész Unióról van szó.
Hét év alatt nem ismerték meg a pávatáncos hazudozót, hogy amikor érzi a bajt, akkor bedob valami hazugságot, átmegy végtelenül alázatosba és visszavonulást mímel, mint a “kalandozó” (valójában európai rablóhadjáratokat folytató) magyarok, majd amikor elmúlik a feje fölül a veszély, azonnal visszatér igazi önmagához, a konszolidálódó helyzetben pedig máshol, máshogy megcsinálja ugyanazt. Gyalázatos, hogy Európa politikusai azt hozzák fel mentségére, hogy minden vitás kérdésben kész
volt a kompromisszumra, sikeresen zártak le minden vitatott kérdést.
A valóságban nem az történt, hogy Orbán bármit is visszavont és az európai értékekhez igazított volna. Egyetlen esetben sem történt ilyen jellegű visszavonulás vagy változtatás. Orbán azt hazudta most is a korábbi ügyekről, hogy “a jogi eljárásokat lezártuk, úgy tűnik, sok képviselő ebben tájékozatlan volt” – mondta Orbán, sorolva a korábbi, ám mostanra lezárt vitákat:
- A magyar alkotmány,
- az MNB függetlensége,
- az igazságszolgáltatás,
- a bírók nyugdíjazása,
- az egyházi törvény,
- a média törvény,
- az atomenergia kérdésében.
“Mindet megegyezéssel vagy bírói döntéssel lezártuk, ezek mögöttük vannak, nem fair úgy csinálni, mintha nyitott kérdésekkel lennénk teli. Egyetlen egy komoly nyitott kérdése nincs Magyarországnak az Európai Bizottsággal” – mondta Orbán.
Soroljuk? A magyar médiahelyzet a sajtószabadság klasszikus példája? Lezárta az ügyeket az EU, de a Freedom House a 2017-es friss jelentésében kimutatta, hogy Magyarországon romlott legtöbbet a sajtószabadság. A 444.hu kiváló tényfeltáró cikkében kimutatta, hogy Orbán és oligarchái vásári kupecek módjára döntenek lapokról, szerkesztőségekről. Ilyenek az EU által lezárt ügyek. Orbán pedig nagypofával azt mondja, hogy “tájékozatlanok” voltak.
Nyugdíjazták végül a bírákat? Igen. Ezzel rombolták az igazságszolgáltatás függetlenségét? Igen. A magyar igazságszolgáltatás független? Senki nem áll törvények felett? Az EU szerint igen. A magyar alkotmány egy jogállami alkotmány? A preambuluma nem egy olyan nemzeti identitást tartalmaz, amely idegennek és hazaárulónak bélyegez mindenkit, aki nem azonos a keresztényfasiszta ideológiával? Ha bárki nyerhetne Orbánon kívül választást, akkor tudna vajon kormányozni? Az EU szerint igen, gyakorlatban nem. Be vannak ültetve Orbán emberei minden olyan pozícióba, ahol lehetetlenné teszik, hogy bárki kormányozza az országot rajta kívül. Ez lenne az európai demokrácia és jogállam? Ezek a lezárt kérdések?
Nevetségesnél nevetségesebb ügyek vannak: az MNB vajon független a pöttyös fenekű Matolcsyval az élen, aki Orbán jobbkezeként szünteti meg az állami százmilliárdok közpénz jellegét? Az EU által ez is egy lazárt ügy. Verheti Orbán a mellét, rajta van az EU pecsétje. Az egyházi törvény? Hova tűntek a bibliai kisegyházak és más felekezetek? 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. április 29. szombat, 15:42
-
Találatok: 1800
Idehaza többen csalódással vették tudomásul, hogy nem az történt, amire sokan számítottak. Nem kevesen voltak ugyanis, akik abban reménykedtek, hogy szerdán az Európai Parlamentben az ott ülő képviselők végre a sarkukra állnak és nem csupán leordibálják Orbán fejét, mint tették ezt már több alkalommal, de lépnek is valamit.
Olyat lépnek, ami valóban fáj neki.
Magyarán: azt várták sokan, hogy Orbánt és vele a Fideszt kirakják a Néppárt frakciójából, vagy megfenyegetik azzal, hogy elzárják a pénzcsapokat, és felfüggesztik a Magyarországnak szánt fejlesztési pénzeket. Utóbbi lett volna persze a rosszabb opció, ez ugyanis az összes magyar embert hátrányosan érintené, de talán utolsó figyelmeztetésnek ez is jó lett volna.
Akik ebben bíztak, magukat csapták be. Mert bár ismerik ugyan Orbánt, de nem ismerik az Európai Uniót, és annak elsőszámú intézményét az Európai Parlamentet. Az Európai Parlament ugyanis egy demokratikus, és éppen ezért lassú, körülményes, valamint sajnálatos módon bürokratikus szervezet, amely ráadásul teli van külön érdekekkel, mely érdekek még lassúbbá teszik a döntéseket. Velük szemben ott van Orbán, és az ő nemzeti szotyializmusa. A magyar miniszterelnök nem demokratikus, és ebből kifolyólag nem is körülményes. Ha ő valamit kitalál, arról nem kell konzultálnia senkivel.
Ma dönt, holnap megcsinálja.
Ezt nem fogják fel az EU testületeiben. És nem azért, mert a felfogóképességük ezt nem tenné lehetővé, hanem mert ezeket a testületeket demokratikus viszonyok között, demokratikus viták eldöntésére hozták létre.
Amit Orbán képvisel, az a demokrácia világában, az európai kultúrkörben nem értelmezhető, mert kívül esik ezen a tartományon. Nekünk, akik idehaza demokratának valljuk magunkat, és támogatjuk a jogállamot, mert abban látjuk az egyén szabadságának kiteljesedését, szimpatikusak ugyan a diplomatikus és udvarias megnyilatkozások, ám most épp ezek miatt kell megint azzal szembesülnünk, hogy Orbán idehaza úgy állíthatja be brüsszeli kalandozásait, mintha már megint győzött volna.
Miközben Brüsszelben a párbeszéd fontosságáról beszélt, és a közös európai értékek fontosságát helyezte előtérbe, idehaza ismét arról papol, hogy meg kell állítani Brüsszelt, mert rosszat akar a magyaroknak. Ez a megfogalmazás majdnem szó szerint a legújabb nemzeti konzultációban is benne van, vagyis, hogy Brüsszel a mi érdekeinktől idegen dolgokat akar rákényszeríteni a magyar emberekre.
Régóta játssza ezt Orbán, és még játszhatja sokáig. Idehaza van hozzá sajtója, több is, mint elég. A vidéki Magyarországon, ahol még mindig csak kevesen nézik az internetet, és leginkább a közmédiából, valamint Andy Vajna TV2-jének hazugságaiból tájékozódnak, simán beveszik a kormányzati kommunikáció aljas maszlagjait.
Az Európai Uniónak, amely nem harcra, hanem együttműködésre jött létre, most fel kellene venni a kesztyűt, és változtatni a harcmodorán. Észre kellene vennie, hogy Orbán nem érvekkel, hanem széklábbal a kezében támad, vele nem lehet vitatkozni, mert mire az első érv elhangzana, ő addigra már tucatnyi tockost és sallert kiosztott.
Az Európai Uniónak előbb-utóbb fel kell ismernie, hogy a félázsiai nemzeti szotyialistákkal szemben csak akkor van esélye, ha fejbe vágja őket egy péklapáttal.
Föld S. Péter
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. április 29. szombat, 02:55
-
Találatok: 1577
Szabad Európa Rádió azért volt, mert a közleményeket nem hozta le a Szabad Nép.
Fontos fejlődési szakaszba jutott el az Európai Unió. Kicsit lassan tanul, az embergyermekek például kettő-hároméves koruk körül kezdenek beszélni. De éppen európai polgárként tanultuk meg, hogy legyünk türelemmel, és becsüljünk meg mindenkit, ha pedig figyelemzavart, hiperaktivitást, autizmust vagy bármi egyéb problémát észlelünk, akkor próbáljunk segíteni.
Mégiscsak nagy dolog, hogy végre megszólalt. Már mindenki lemondott róla, és elkönyvelte, hogy idehaza úgy kurvaanyázzuk Európát, ahogy a fülünknek kedves, ő meg ujját szopva, édesdeden hallgat. Úgyhogy divattá is vált a brüsszelezés, választást lehet nyerni vele, vagy ami több, akkora történelmi léptékű öntökönszúrást elkövetni, mint a Brexit.
De most az alvó óriás kinyitotta a szemét, megigazította a pelenkáját, és olyan letölthető PDF-et tett közzé a népszerű http://ec.europa.eu honlapon, hogy abba beleremeg a... hát egyelőre csak a pelus, de kezdetnek nem rossz.
Nem lennék most Orbán helyében. Tele minden utcasarok a felemelt, viszkető tenyérrel, miszerint állítsuk meg Brüsszelt, elhangzik naponta minden lenyúlt és rabolt csatornán, hárommillió direktmarketinges levélben csusszan be névre szólóan a hazugságária. És mindhiába, mert ott a PDF, bárki megnézheti, és akkor automatikusan győz az igazság.
Hát, némi reménye azért lehet az így leoltott miniszterelnöknek, hogy mégsem jut el túl sokakhoz a gyújtó hangú európai válasz. A saját médiája például leginkább említést sem tesz róla, nemhogy a tartalmát ismertetnék két brüsszentés között. Igen, a megmaradt független média ad róla hírt, meg belinkeli, de hát éppen az az egyik fő csapásirány, hogy ilyen média lehetőleg ne legyen.
Ehhez a törekvéshez eddig nem szólt hozzá érdemben az Unió, illetve a Bizottság, többek közt ezért is hatástalan, ha kiad egy állásfoglalást. Nem jut el ugyanis a címzetthez, így még annyi hatása sincs, mint a Szabad Európa Rádiónak, amíg létezett. Amúgy az azért jött létre, mert az akkori szabad Európa (és Amerika) még nem volt ennyire töketlen, és rájött, hogy direktben kell kommunikálnia a magyarokkal, mert a Szabad Nép ugyan nem fogja lehozni a közleményeket, vagy ha mégis, akkor imperialista ármányként.
Van ott valaki?
Az Európai Bizottság szóvivője ezzel szemben határozottan kijelentette, kampányt nem óhajtanak indítani, ezzel a részükről megtették a tétjeiket. A többi a magyarok dolga, ők mossák kezeiket.
Hát mi tagadás, valami tényleg bűzlik Európában, ha ennyire képes. Ez valóban elég hervadt, dekadens reakció. Az EU mégiscsak egy államszövetség lenne, amelynek kommunikálnia és érvényesítenie kell legalább az alapelveit a felségterületén. Enélkül még sose sikerült egyben tartani egy birodalmat. Sőt ennél több kell: közös kultúra, amelynek el kell jutnia a tömegekhez. Tudták ezt a szovjetek meg a jugoszlávok is. Az Unió ezekkel szemben önkéntes szövetség, amiből ki lehet lépni békével. Tehát nincs is más eszköze a tagállamok megtartására, mint az, ha felveszi a harcot a sunyi, és amúgy nem túl ügyesen megkonstruált Brüsszel-ellenes uszítással.
A szabad magyar média haldoklik, holott az az utolsó csatornája a külvilágnak, hogy saját szavaival, torzítás nélkül lehessen jelen a magyar közéletben. És Magyarország talán nem túl fontos, de a fertőzés már megindult. A Kelet-Európában formálódó autokráciák mind azon dolgoznak, hogy a szabad sajtó finanszírozását elvágják. 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. április 28. péntek, 01:12
-
Találatok: 2216
Csütörtök reggel derült ki, hogy Mészáros Lőrinc vállalkozó és üzletember vagyona tavaly 100 milliárd forinttal nőtt, ezzel már ő az ötödik leggazdagabb ember az országban. Az ilyen mértékű vagyongyarapodás példátlan a modern Magyarország történetében, nem csoda, hogy az első beszámolók mind a siker gazdasági titkaira koncentrálnak.
Figyelni kell a barátságra!
De nem szabad elfelejteni, hogy a hirtelen bekövetkező gazdagodásnak súlyos emberi következményei is lehetnek. Mind ismerjük a történeteket a lottónyertesekről, akik a hirtelen nyakukba szakadó pár milliárd forint súlya alatt összeroppantak, pillanatok alatt elveszítettek mindent, miközben párhuzamosan korábbi életük is odalett.
A hirtelen érkező óriási vagyon komoly próba elé állíthatja a régi barátságokat is. Ezért lesz érdemes figyelni, hogyan alakul a jövőben Mészáros Lőrinc és régi jó barátja, Orbán Viktor kapcsolata.
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Miközben Mészárosnak jelenleg 120 milliárd forintos vagyona van, addig Orbán Viktornak legutóbbi vagyonbevallása szerint mindössze 742 ezer forint megtakarítása van, azt is feleségével közösen birtokolja.
Az ajándékozás az egyik legnagyobb csapda
Ez bőven van akkora különbség, ami akaratlanul is, de megmérgezhet egy kapcsolatot. Elég egy nagyon hétköznapi példára gondolni: Mészáros tavaly decemberben, az Echo Tv megvásárlása után beszélt arról, hogy karácsonykor Orbán Viktorral is megajándékozzák egymást, hiszen barátok. Képzeljük el, hogy milyen könnyen félrecsúszhat ez: Orbán Viktor vesz egy jobb bort régi barátjának, míg a nem kellően körültekintő Mészáros egy borászattal készül meglepetésként. Egy ilyen helyzetben kódolva van a kellemetlen szájíz.
Mészáros Lőrinc, a Visonta Projekt Kft. tulajdonosa, Tóth László, a Duna Aszfalt Kft. ügyvezető igazgatója, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője és Tóth Anett, a Visonta Projekt Kft. ügyvezető igazgatója (b-j) a Visonta Projekt Kft. búzafeldolgozó üzemének alapkőletételén Visontán 2017. április 24-én (Fotó: Komka Péter / MTI)Fotó: Komka Péter / MTI
Mészárosnak gyakorlatilag kötéltáncolnia kell: világos, hogy ha mindent fizet Orbán helyett, azzal megalázhatja régi barátját, közben viszont ha minden olyan programból kihagyja, amit ő megengedhet magának, barátja viszont nem, akkor végleg eltávolodhatnak egymástól. 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. április 27. csütörtök, 04:36
-
Találatok: 1593
Hízelgésből, hazudozásból és határozottságból rakta össze brüsszeli fellépését. A bizottság a maga korlátozott eszközeivel nekiment, de érdemi sebet csak a néppárt ejthetne rajta. A CEU-t Európa nem mentheti meg.
- Szerdán Orbán Viktornak Brüsszelben kellett megvédenie magát azzal az Európában egyre általánosabb vélekedéssel szemben, hogy szisztematikusan rombolja a magyar jogállamot.
- Aligha győzött meg sokakat az igazáról, az Európai Bizottság pedig igyekezett határozottan fellépni ellene, de ez nmagában nem lesz elég arra, hogy érdemi fordulatot kényszerítsen ki a CEU vagy a civilek ügyében.
- Orbánra érzékeny csapást csak saját európai pártja, a néppárt tudna mérni, ám hogy erre van-e szándék, az nem derült még ki.
Hiába az eljárás, ez önmagában kevés lesz a CEU megmentésére
Ha a politikai vitákon, retorikai kunsztokon túl akarjuk értelmezni a magyar kormányfő és az EU intézményeinek szerdai összecsapását, akkor a nap legfontosabb híre az volt, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a CEU bezáratására írt magyar törvény ellen, ám Orbán Viktort ez egyelőre nem tántorítja el attól, hogy az egyetemet kiűzze Magyarországról.
Ugyanis ha a magyar kormány minden fellebbezési lehetőségével élni kíván, akkor mire esetleg a törvény érdemi módosítására köteleznék Magyarországot, addigra a CEU-nak már mennie kell, mert a törvény szűk határidői miatt nem lesz képes tovább működni. Így nyert most értelmet, hogy miért kellett az utolsó pillanatban is egy módosítóval tovább szigorítani a törvényben szereplő határidőket.
A bizottság ugyan a saját tempójához képest gyorsan lépett az ügyben, és csak egy hónapot adott a magyar kormánynak az első körös válaszra az ilyenkor szokásos két hónap helyett, de ez a rendkívüli eljárás is kevés lehet ahhoz, hogy a CEU megmeneküljön. A mostani törvény alapján október végén az egyetem már elvesztheti a működési engedélyét, és a ha a magyar kormány az EU bírósága elé viszi az ügyet, akkor legkorábban 2018-ban lehet ítélet. És ha csak akkor módosítja a magyar kormány a törvényt, az a CEU szempontjából már lehet, hogy mindegy lesz.
Éppen ezért szerdán a legfontosabb kérdés Orbán Viktor sajtótájékoztatóján az volt, amit a Bruxinfo újságírója tett fel, miszerint a bizottsági eljárást politikai vagy jogi ügyként kezeli-e. Orbán pedig azt mondta, hogy tisztán jogi ügyként, és később jelezte, hogy lesznek érvei a kormányának a jogi vitában.
Ez azt jelenti, hogy Orbán mostani ígérete alapján nem veszi az adást, hogy a bizottság és még a néppárt szerint is rossz ötlet kiebrudalni a CEU-t Magyarországról, és ameddig lehet, addig küzd a törvény mellett. Ez azt jelenti, hogy ha Magyarország végül vesztene is ebben a küzdelemben, a háborút Orbán akkor is megnyerheti.
Talán csak a néppárt lenne képes hatni
Az egyetlen nyitott kérdés ebben az ügyben, hogy Orbán akkor is ragaszkodik-e a törvényhez, ha kizárják a Fideszt az Európai Néppártból. A kizárás önmagában nem lehetetlenítené el a Fideszt, viszont Orbánt az európai politika perifériájára sodorná, és olyan látványos megszégyenítést szenvedne el, mint amilyet ő szán a civil szervezeteknek. Ez hazai tekintélyének is ártana, még talán a Fideszen belül is.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. április 26. szerda, 00:18
-
Találatok: 1605
A magyar kormánypártok szokatlan kompromisszumkészségéről árulkodik az a levél, amelyet a Fidesz európai parlamenti (EP-) delegációja küldött kedden, egy nappal a képviselőtestület Magyarországról szóló plenáris vitája előtt a néppárti EP-képviselőknek. A Népszava birtokába jutott dokumentum kiemelten hangsúlyozza a Fidesz és személyesen Orbán Viktor európai elkötelezettségét.
A hosszú e-mail szerzői a Klubrádiót az “élénk, versenyképes magyarországi média” részének nevezik, és közösséget vállalnak a balliberális francia elnökjelölt, Emmanuel Macron javaslataival is.
Levelükben a Fidesz EP-képviselői a politikai innováció élharcosainak nevezik pártjukat és Orbán Viktor miniszterelnököt. Hazai népszerűségüket azzal indokolják, hogy miközben új ösvényeken jártak és merész újításokat tettek, folyamatosan konzultáltak a lakossággal, nem csak a négyévenként esedékes parlamenti választások alkalmával. A több oldalas e-mailben a képviselők hosszan sorolják a Fidesz-kormány 2010 óta elért a vívmányait, az eredmények között említve a kedvező gazdasági adatokat, az új alaptörvény elfogadását és az Európai Unió külső, schengeni határainak a védelmét. “Merész és gyakran szokatlan megoldásaink miatt mi, és különösen Orbán Viktor miniszterelnök, folyamatos támadások alatt álltunk” - írják.
Ezután meghökkentő beismerés következik: “Nem vagyunk tökéletesek, nem minden kísérletünk járt sikerrel, de rugalmasak vagyunk és készen állunk arra, hogy tartalmas párbeszédet kezdjünk országunk és Európa jövőjéről. Ezért döntött úgy Orbán Viktor miniszterelnök, hogy holnap csatlakozik hozzánk, hogy megvitassuk a számunkra fontos kérdéseket. Mindig úgy véltük, hogy a konfliktusok kezelésének sokkal jobb módszere a tárgyalás, mint az egyoldalú nyilatkozattétel, a kettős mérce alkalmazása, az alaptalan híresztelések terjesztése vagy az ellenzéki bírálatok kritikátlan elfogadása”.
“Szeretnénk megerősíteni, hogy pártunk és miniszterelnökünk elkötelezett európai” - folytatódik a levél. “A javítás szándékával bíráljuk az európai intézmények egyes intézkedéseit. Azért tesszük, hogy túléljük a csapásokat. Nagyon messze állunk azoknak a táborától, akik Európa elpusztításán dolgoznak. Úgy véljük, hogy az uniónak lényegesen át kell alakulnia, hogy megfeleljen az előtte álló kihívásoknak. A Római Nyilatkozat szellemében kívánunk részt venni az élénk vitában és Európa újragondolásában, ahogyan azt Macron elnökjelölt javasolja az unió egyik jelentős alapító államának képviseletében”.
A fideszes EP-képviselők egyúttal nyugtatják frakciótársaikat: Magyarország és kormánya az utóbbi időben mindig tiszteletben tartotta a közösségi szabályokat. A vitákat kölcsönös megelégedésre és az Európai Bizottság jóváhagyásával oldották meg. “A klub tagjai vagyunk, elfogadtuk a tagsággal járó kedvezményeket és terheket” - állították, hozzátéve, hogy ha a szükség úgy hozta, megváltoztatták a már elfogadott törvényeket, visszaállították a közösségi jognak nem megfelelő rendelkezéseket.
A levélben a képviselők védelmükbe veszik a nemzeti konzultációt, a civilekről szóló jogszabálytervezetet és a CEU törvényt is. A kérdőív és a kampány hangvételét érő bírálatokra reagálva megjegyzik: egy “élénk és sokszínű politikai vitában” óhatatlanul egyenes beszédet kell használni. Szerintük Magyarországon az ellenzék is ezt alkalmazza.
A magyarok a leginkább EU-pártiak az Unióban - írják. 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. április 25. kedd, 03:12
-
Találatok: 1566
A januárban mértekhez képest a nyolc százalékpontnyival többen gondolják úgy, hogy a kormány intézkedéseiben érintett civil szervezetek az ország számára inkább hasznos tevékenységet folytatnak.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, április 10 és 16 között, 1021 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a Soros György, civilek és a CEU elleni kampány és intézkedések megítélését.
A megkérdezettek kétharmada nem ért egyet a CEU ellehetetlenítése irányába tett kormányzati lépésekkel. A januárban mértekhez képest a nyolc százalékpontnyival többen gondolják úgy, hogy a kormány intézkedéseiben érintett civil szervezetek az ország számára inkább hasznos tevékenységet folytatnak, így már több mint minden második megkérdezettnek ez a véleménye. A civil szervezetek szerepével kapcsolatos kérdések társadalmi megítélése a kampány ellenére elmúlt három hónapban érdemben nem változott, azonban egyre kevesebben gondolják azt, hogy Soros György a magyar kormány megbuktatására törekszik.
Továbbra is a választók több mint fele az EU-t tekinti hazánk természetes szövetségesének, ám fél évvel ezelőtti kutatásunkhoz képest hibahatáron csökkent azok aránya, akik szerint Oroszországhoz kellene közelednünk. Mindeközben, ezen idő alatt, majd’ háromszorosára növekedett azok aránya akik szerint hazánk külpolitikája Oroszország érdekeit szolgálja, és tíz százalékponttal azoké, akik szerint Oroszország veszélyt jelent hazánkra. Ám, ezen folyamatok nem befolyásolták a választók EU iránti elköteleződését, tízből hat válaszadó továbbra is az EU tagságunk mellett szavazna egy erről szóló esetleges népszavazáson.
A megkérdezettek kétharmada (63 százalék) nem ért egyet a CEU ellehetetlenítése irányába tett kormányzati lépésekkel, és mindössze 2 százalék gondolja azt, hogy nem ez a célja a kormányzatnak. A lépésekkel semelyik vizsgált társadalmi csoport, így a Fidesz szavazók enyhe többsége (35 százalék, 34 ellenében) sem ért egyet, de leginkább az MSZP és a Jobbik szavazók gondolkodnak így (82 és 73 százalék).
A megkérdezettek kétharmada (66 százalék) nem ért egyet azokkal lépésekkel, hogy a civil szervezetek munkáját próbálják ellehetetleníteni. Így nem váratlan, hogy a januárban mértekhez képest a nyolc százalékpontnyival többen (51 százalék) gondolják úgy, hogy a kormány intézkedéseiben érintett civil szervezetek az ország számára inkább hasznos tevékenységet folytatnak, így már több mint minden második megkérdezettnek ez a véleménye. Leginkább az MSZP szavazók, a diplomások, és az érettségizettek gondolják így (63, 63, 62 százalék).
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. április 24. hétfő, 07:00
-
Találatok: 1516
A francia választások eredménye, az új francia elnök személye, a mémet-francia tengely erősödése erős fejfájást fog okozni Orbán Viktornak.
Orbán az európai illiberális fordulatot jövendölő felcsúti próféta megint egyszer melléfogott és a francia elnökválasztás előzetes eredményének ismeretében biztosra vehető, hogy Európa nem a magyar utat választja, a NER-t nem sikerült Nyugat-Európába exportálni, így ott egyelőre elmarad az Orbán által megjósolt, a magyarhoz hasonló illiberális fülkeforradalom.
Az osztrákok, a hollandok után ezúttal a francia választók többsége állt ki az európai értékek, a liberális demokrácia, a felelősségteljes politizálás mellett, a hazug populizmus és a nemzetállamok reneszánszát hirdető kalandorokkal szemben. Amikor e sorokat írom, a francia elnökválasztás győztesének 23,9 százalékkal a hagyományos politika elittel elégedetlenek és a jobboldali populistákból nem kérők szavazataival Emmanuel Macron látszik a 21,4 százalékot elért szélsőjobboldali populista Marine Le Pen előtt. Így május 7-én kettejük között dől majd el ki lesz a franciák soros elnöke, de az előrejelzések szerint a 2. fordulót Macron nyeri nagy fölénnyel.
Vasárnap estére tehát kiderült, hogy Macron személyében Franciaországnak EU párti, integrációhívő és az eurózónát életben tartani akaró szociálliberális elnöke lesz, aki kész kivenni a részét az Európát vezető francia-német tengely kissé megroggyant alappilléreinek újjáépítésében, a majdani német kormánnyal együtt, mivel a még idén soron következő német választásokon sem lehet semmilyen EU-ellenes fordulatra számítani.
Az már most biztosnak látszik ugyanis, hogy vagy Angela Merkel marad a CDU-CSU pántszövetségre támaszkodva a kancellár, esetleg a bevált CDU-CSU-SPD nagy koalícióval hosszabbítja meg uralkodását, vagy pedig a szociáldemokraták új csodafegyvere, az Európai Parlament korábbi elnöke, a nem éppen Orbán-barátságáról ismert, szociáldemokrata Martin Schulz lesz a befutó, vagyis Németország pozitív és építő viszonya az Európai Unióhoz egy cseppet sem fog változni a közeli jövőben. Fordulat inkább a Berlin-Párizs duó fellépésében következhet be, ami – többek között – Orbán „soros” hőzöngéseire az eddiginél keményebb párizsi, berlini és természetesen brüsszeli válaszlépésekben fog testet ölteni.
A mostani hétvége különösen keserűre sikeredett a kedves vezető számára, mivel tegnap azt is le kellett nyelnie, hogy a Puskás Akadémia FC soványka 1-1-es döntetlen tudott csak kiharcolni hazai pályán a jó nevű, Credobus Mosonmagyaróvár ellen, (ki ne ismerné a gárdát?) amely az előkelő 15. helyen áll az NB-II-ben, és még szombaton Garancsi bajtárs Videotonja is képtelen volt 1-1-nél többre, mégpedig pont az MTK-val szemben, amely egyébként a 10. az NB I. 12 csapata között. (Az ugyancsak érdekes El Classicot viszont Madridban drámai és izgalmas csatában az FC Barcelona nyerte 3-2-re Messi 92. percben rúgott góljával a Real Madrid ellen.)
Nem erősíti a magyar kormány pozícióit a francia választási eredmény a soron következő magyar vitanapon az Európai Parlamentben sem, ahol elsősorban az oktatási törvény módosítása és a CEU elleni támadás miatt fogják a Fidesz-rezsimet tetemre hívni, mint ahogy az Európai Bizottság előtt sem, amely a magyar helyzetet kívánja górcső alá vonni, tekintettel arra, hogy kételyei vannak, vajon országunk még megfelel-e azoknak a normáknak, amelyek tiszteletben tatása EU-s tagságunk feltétele volt már a belépés pillanatában is. Ráadásul már a hét végi uniós csúcs előtt a szőnyeg szélére kell állnia a kedves vezetőnek az Európai Parlament néppárti frakciója soros összeröffenésén, ahol az egyik téma Orbán megregulázása és visszaültetése lesz a számára kijelölt szamárpadba.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. április 22. szombat, 21:31
-
Találatok: 1551
Úgy tűnik, minden kormányzati szándék ellenére a magyar nép elkezdett tartani Oroszországtól, illetve megcsappant a kabinetbe vetett bizalom - derül ki a Publicus Intézet Vasárnapi Hírek megrendelésére készített kutatásából. Emellett a civilek és a CEU vegzálásában sem áll valami jól a kormány.
A közvélemény-kutatás szerint alig fél éve (2016 novemberében) még a megkérdezettek mintegy 57 százaléka gondolta úgy, hogy a magyar külpolitika hazánk érdekeit szolgálja ez az arány azonban mostanra 45 százalékra apadt. Közben viszont már háromszor annyian gondolják azt, hogy a magyar külügy Oroszország érdekeit szolgálja.
Mindez pártszimpatizánsokra lebontva a következőképp néz ki: az MSZP-sek 40, a jobbikosok 36, a bizonytalanok 29 százaléka hiszi azt, hogy a magyar külpolitika orosz érdekeket szolgál, míg a fideszeseknek csak 7 százaléka gondolja ezt, míg 69 százalékuk szerint a kormány a hazát szolgálja.
A lakosság többsége továbbra is inkább a Nyugathoz húz
A magyar lakosságnak továbbra is inkább a nyugati értékek a fontosak. A Publicus felméréséből kiderült, hogy a megkérdezettek 49 százaléka szerint Oroszország inkább veszélyt jelent Magyarország számára, míg 42 százalék gondolja az ellenkezőjét. Ez 2016 novemberében még 58 illetve 32 százalék volt.
A Publicus arra is rákérdezett, hogy Soros György veszélyt jelent-e Magyarországra, mire a válaszadók 43 százaléka gondolta, hogy inkább nem, míg 37 százalék gondolja, hogy inkább veszélyt jelent a magyar származású milliárdos.
Az ország igazodását illetően a megkérdezettek 66 százaléka szerint "Magyarország értékek tekintetében inkább a Nyugathoz tartozik, ezért a Nyugat felé kellene törekednie", míg 47 százalék szerint sem a Nyugathoz, sem a Kelethez nem kellene tartoznia, lehet önálló jövője az országnak. 
Bővebben ...
