- Részletek
-
Készült: 2018. január 18. csütörtök, 00:46
-
Találatok: 1556
Dúl a vita, lehet-e aduász a tavaly titokban befogadott 1300 menekült ügye az ellenzék kezében. Az egyik álláspont szerint napjainkban Magyarországon bármit megtehet a kormány, esélye sincs az ellenzéknek. Vannak azonban olyanok, akik szerint – miután a Fideszt ma csak a 2015-ben megkezdett és azóta egyre erősebb menekültellenes kampány tartja hatalmon – ha van eszköz, amely megrendítheti a kormánypártok hatalmát, az a menekültellenes politika hatásosságának és őszinteségének megkérdőjelezése lehet.
A kérdés megválaszolásához érdemes megvizsgálni a Fidesz szavazótáborának átalakulását az előző évtizedben. Amíg a párt a polgári értékeket hirdette és képviselte, addig a középosztály adta szavazói derékhadát. Ám a legprimitívebb populizmus térnyerése, az unióellenes retorika térhódítása, a korrupció államvallássá nyilvánítása, a fékek és ellensúlyok rendszerének szinte teljes lebontása és a folyamatos gyűlöletáradat kiverte a biztosítékot a magukat polgárnak tartók jó részénél. Ezért eszükben sincs a Fideszre szavazni, inkább el sem mennek voksolni. Vannak azonban új szavazói a Fidesznek, akiknek csak a migránskérdésben tetszik a miniszterelnök politikája. Jó példája ennek egy ismerősöm, aki mindig is szocialista szavazó volt, de most azt mondja: egyébként utálom Viktort, de rá kell szavazni, mert nem engedi be a migránsokat.
Ha az ellenzék az 1300 befogadott menekült ügye kapcsán be tudja bizonyítani, hogy hiteltelen a kormány menekültellenes politikája, akkor van esély arra, hogy az új szavazók elbizonytalanodnak, vajon kire is kellene voksolni. Persze nem egyszerű a feladat, hiszen a választásokig folyamatosan a felszínen kell tartani a témát, napról napra új és új muníciót előbányászva, folyamatosan továbbfűzni, hogy miért is hiteltelen a Fidesz uszító retorikája, illetve hogy csupán retorikáról van szó, mert valójában már fejet hajtott Brüsszel előtt a kormány: jöhetnek a migránsok. Persze az ellenzék eddigi produkcióját tekintve kicsi az esély, hogy e feladatot meg tudja oldani.
Pedig érvek akadnak bőven. Hiszen mi ellen is tiltakozik a Fidesz, amikor az uniós betelepítési kvóta ellen kampányol? Az ellen, hogy 1294 menekült esetében lefolytatja a menekültügyi eljárást. Tehát szó sincs arról, amit a kormány sulykol, hogy be kell fogadni 1294 migránst, hanem csak el kell bírálni a kérelmüket. Ennek eredménye az is lehet, hogy egyetlenegyet sem fogadunk be, mert nem felelnek meg a menekültekről szóló előírásoknak.
Egyébként mint most kiderült, nemcsak 1294 menekültügyi eljárás lefolytatásáról döntött a kormány, hanem az utóbbi három évben titokban már be is fogadott 2300 migránst. A magyarázat szerint azonban ők nem olyan migránsok, hanem mások. Politikai menekültek. Miután a Fidesz évekig igyekezett minél jobban összemosni a gazdasági menekültet a politikaival, most azt várja el, hogy az átlagember egy pillanat alatt megértse, mi a különbség köztük. Már csak azért is hiteltelen e magyarázat, mert Orbán Viktor ősszel az őcsényi botrány kapcsán arról beszélt: helyesen teszik az emberek, ha felemelik hangjukat azon politikai menekültek ellen, akiket a magyar állam vett az oltalma alá.
Ám ami most kiderült, nagyon gyanús! Vajon mi lehet emögött? – tehetik fel maguknak a kérdést az emberek, és az ellenzék erre bátran mondhatja, hogy ezek szerint a Fidesz vezette kormány maga is részese a Soros-terv végrehajtásának, és fölöslegesen bolondította az embereket. Ráadásul a nagy „parasztvakítás” részeként több tíz milliárd forintot szórt el a Soros- és Brüsszel-ellenes plakátkampányokra, valamint nemzeti konzultációkra.
Ha sikerül minderre rámutatni, és folyamatosan a felszínen tartani a kérdést, akkor van esély arra, hogy a mesterségesen gerjesztett félelemben tartott százezrek rájönnek, csak kihasználták a tájékozatlanságukat, és csúnyán rászedték őket.

Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2018. január 17. szerda, 01:23
-
Találatok: 1579
Rengeteg olyan esemény történt az elmúl hét évben, melyek egy normális társadalomban már régen kiverték volna a biztosítékot, de hát tudjuk, ez nem egy normális társadalom, ez Orbán Magyarországa. Viszont az ellenzéke is olyan, amilyet ez az ország megérdemel, hiszen ha éppen nem egymást püfölik, akkor a propaganda-jelentőséggel bíró ügyeket úgy kerülgetik, mint liba a piros kukoricát, nem használják ki azt, hogy ezeken keresztül rá lehetne mutatni a rendszer jellegére, arra, hogy a szervezett bűnözés átvette a hatalmat az országban.
Az olyan bűnözés szempontjából alacsony színvonalú országokban, mint például az Egyesült Államok, legfeljebb megvesznek egy bírót, megzsarolnak egy képviselőt, de nálunk más a helyzet - itt a szervezett bűnözés ellopta az egész államot, tokkal-vonóval.
Az ügyészségre eleve csak olyanok mennek dolgozni, akik megfelelnek a Polt jelentette kihívásnak, emellett ezek erős hierarchiában szervezett testületek, nincs helye önkényeskedésnek, és itt a hatalmi piramis csúcsán Pintér vezérezredes üldögél.
Magas sarzsija nem túl gyakori Magyarországon, nála magasabban pozicionált fegyveres csak Farkas Mihály volt, Rákosi idejében.
Így aztán az olyan esetek, mint a felcsúti juhász létraleesésből származó halála, vagy a rendőrautóban öngyilkosságot elkövető Welsz Tamás, a szervezett bűnözés elleni harcot irányító, irodájában öngyilkosságot elkövető megyei alosztályvezető kiderítetlenül maradnak, - de én kivizsgáltatnám Ferenczi Krisztina betegségének körülményeit is, hiszen ölni nem csak pisztollyal lehet, és nem csak azonnali akcióval...
És, hogy ezek az ügyek összeértek a politika legmagasabb köreivel, az sem mai történet, Katona Béla egykori szocialista titkosszolgálati miniszter nyilatkozta 1995 márciusában, a számára kapóra jövő Bokros-csomag miatt bejelentett lemondását követően a Magyar Nemzetnek, hogy „a hidat már leverték a politika és a szervezett bűnözés közé”. Nevek, konkrétumok ezzel kapcsolatban azóta sem kerültek elő...
Most változott kicsit a helyzet, hiszen az OLAF - az Európai Unió Csalás Elleni hivatala - jelentésében nevesítette a miniszterelnök vejét, mondhatnánk, masnival átkötve adott egy konkrét esetet a magyar igazságszolgáltatás kezébe.
A kormánypárti média természetesen kussol, az ellenzék pedig szanaszéjjel kóborol az országban, és a saját ötleteit próbálja átvinni a köztudatba, ahelyett, hogy minden ellenzéki párt minden politikusa ezzel az üggyel foglalkozna, ezt vinné át a közbeszédbe, ezzel támasztaná alá, hogy ez a rendszer maga a szervezett bűnözés.
Persze úgy nehéz ezt megtenni, ha közben magunk is a probléma részei vagyunk, és a homlokunkra van ragasztva az árcédulánk.
A média meg hülyeségeket beszél, mondván: Orbán innen szerezte első milliárdját.
Ugyan... És a székház? A Gripenek? Az azeri baltás gyilkos? Az állampolgársági biznisz? A "ne mi nyerjük a legtöbbet?" - és lehetne folytatni a sort...
Az OLAF-jelentéssel kapcsolatban az a vicc jut eszembe, mikor az árvízben a háztetőn üldögélő hívő imádkozik: ments meg engem Uram!
Arra jön egy csónak, a benne ülők kiabálnak neki, szálljon be, de ő azt mondja: megment majd engem az én Uram - a csónak erre elviszi a kutyáját meg a tehenét, ő meg tovább imádkozik.
Jön egy helikopter, abból is kiabálnak neki, de ő ugyanúgy reagál, mint a csónak esetén, aztán, mikor már a szájáig ér a víz, arra úszik egy leszakadt ajtólap, de ő tovább imádkozik, majd megfullad.
A mennyekben szenrehányást tesz az Istennek: Én hittem benned, de te mégsem segítettél!

Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2018. január 16. kedd, 01:52
-
Találatok: 1623
Nem egyszerű dolog stadiont üzemeltetni Magyarországon: üzletileg eddig kevés elkészült létesítményt sikerült sikerre vinni. Ráadásul egyre inkább úgy tűnik, hogy a hamarosan elkészülő újabb stadionokban sem sokan látnak fantáziát – így végső soron több helyen is az államra vagy az önkormányzatokra maradhat a feladat, és természetesen az esetleges veszteség is.
Miskolcon sem mer senki belevágni
Nemrég a debreceni Nagyerdei Stadion és a Groupama Aréna működésével
foglalkoztunk részletesen, most a közeljövőben elkészülő stadionok miatt érdemes elővenni a témát.
Kiderült ugyanis, hogy az új diósgyőri stadion üzemeltetésére kiírt közbeszerzésre sem volt jelentkező, pedig az idő sürget, hiszen a stadiont az eredeti tervek szerint, már februárban átadnák.
Hogy a DVTK-stadion működtetése éves szinten mennyibe kerülne, arra csak becslések vannak –
vetette fel a múlt héten a boon.hu. A lap szerint ki lehetne indulni a régi, elbontott stadiont korábban üzemeltető társaság adataiból, tehát abból, hogy az ezt végző cég, a Diósgyőri Sportlétesítményeket Működtető Nonprofit Kft. éves szinten 40 millió forintot kapott a feladat ellátására a miskolci önkormányzattól, de nem érdemes: ez a gazdasági társaság ugyanis csupán 4 főt foglalkoztatott, az őrzést, az állagmegóvási feladatok ellátását – a regionális munkaügyi központ közreműködésével – közfoglalkoztatottakkal látták el.
Mivel az új stadion közel kétszer akkora lesz, mint az előző, és az üzemeltetést magasabb műszaki színvonalon végzik majd, mint korábban, illetve aligha lehet megúszni a szakértelemmel rendelkező munkavállalók alkalmazását, óvatos becslések szerint is jóval több mint 100 millióba, de lehet, hogy éves szinten 200 millió forintnál is többe kerül majd a Diósgyőri Stadion üzemeltetése.
A borsodi lap kérdésére egyébként a stadion felépítésére alapított projektcég, a Diósgyőri Stadionrekonstrukciós Kft. ügyvezetője
elmondta: a sikertelen közbeszerzés arra jó volt, hogy kiderüljön: van 2-3 érdeklődő, illetve variáció a jövőbeli üzemeltetésre.
A mostani miskolci helyzet kísértetiesen hasonlít a tavaly őszi szombathelyihez. Akkor a Haladás új stadionját már megnyitották volna, amikor kiderült, hogy senki sem akarja üzemeltetni. Végül némi huzavona után ideiglenesen a Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Nonprofit Kft.-t bízták meg a feladattal – ezt a céget is a stadion felépítésére alapították. Ugyanakkor ebben az esetben is vállalnia kell valakinek a költségeket, és a hírek szerint Szombathely városának is be kellett szállnia 9 millió forinttal.
Jönnek az újabb stadionok, jó lesz felkészülni
A magyar stadionépítési láz még nem ért véget, így arra lehet számítani, hogy a közeljövőben más helyeken is gondot okozhat majd az üzemeltető megtalálása. Idén tavasszal átadnák még a székesfehérvári Sóstói Stadiont, a Vasas új pályáját Angyalföldön, valamint az új kisvárdai ékszerdobozt, amelyeknek még szintén nincs üzemeltetőjük.
Grafika: Tóth Róbert Jónás 
Bővebben ...