- Részletek
-
Készült: 2017. június 17. szombat, 06:07
-
Találatok: 1643
Merthogy másként nehéz értelmezni a gyanúsítást a két férfi ellen, akiket még 2015-ben fogtak el, és azóta úgy ülnek, mint jóllakott liba a vetésben. A beteg elleni merénylet előkészítésének leírása roppant életszerű. 2015 novemberében fülelték le az akkor 62 éves gödöllői M. Pétert és a 60 éves budapesti R. Gyulát, akik akkor éppen Budapest felé autóztak. A két férfi állítólag Orbán Viktor ellen tervezett merényletet, de a Magyar Idők szerint ezzel eddig nem tudták meggyanúsítani őket, noha a házkutatásnál - felettébb életszerűen - ezt bizonyító feljegyzések kerültek elő.
A 63 éves gyanúsított kirendelt védője, Pintér András megerősítette a Magyar Idők információját, azt mondta: a gyanúsítás rablógyilkosság előkészületéről szól.
Meg akarták gyilkolni a rablót az elvetemültek.
A TEK robotzsarui november 20-án a XI. kerületben állították meg a 60 éves M. Péter és a 62 éves gödöllői R. Gyula Volvóját, az autó csomagtartójában két géppisztoly, több tucat lőszer és hangtompító is volt.
A Blikk úgy tudta, másnap készültek használni a fegyvereket.
Orbán november 21-i programja - mint jó reformátusnak - szentmisével kezdődött a Szent Imre templomban, majd a Derkovits Gyula Általános Iskola udvarára ment a kommunizmus áldozatairól való megemlékezésre.
Orbán az iskola udvarán tartott beszédet, majd koszorút helyezett el.
Ezután kegyeleti séta indult a Terror Háza Múzeumhoz, ezen azonban a miniszterelnök nem vett részt, ez a lap szerint vélhetően összefüggésben állhat a fegyveresek elfogásával.
Ki tudja, nem árt az elővigyázatosság, hiszen Gyurcsány is szabadlábon maradt...
A média azzal sokkolta a nagyérdeműt, hogy a TEK még a merénylet előtt kimenekítette a miniszterelnököt, de hát ezt már megszoktuk.
Mikor hazahoztak a közel-keletről rosszkor rossz helyen kóválygó magyarokat, akkor azokból is túszok lettek, akiket az értük tökfeleslegesen kiutazó TEK-legények kimenekítettek.
A vérfagyasztó akció abból állt, hogy a repülőtéren kezet ráztak a helyi hatóság embereivel és az érintettekkel, majd becsekkoltak és felültek a repülőre.
Ehhez nem kellett megvárniuk, míg sok pénzük lett, elég volt nekik a mi pénzünk.
Hogy a Vezér paranoiás is (egyéb mentális devianciái mellett), ez régóta közismert.
Már akkor gyanús volt, mikor szlovéniai látogatásán előfutó mozdony haladt vonatszerelvénye előtt, felette harci helikopter repült, a népet pedig beterelték a peronokról a várótermekbe - Rákosi halálra röhögte magát az urnában...
Ami pedig a miniszterelnök gigászi küzdelmét illeti saját démonaival, Lázár János maga validálta a hírt, mikor így nyilatkozott: „Én úgy látom, hogy a miniszterelnök kiváló szellemi állapotban van, a hanyatlás jeleit a legkevésbé sem vélem felfedezni.”
Kell ennél jobb bizonyíték?
Naugye!
Megalapozottnak tűnik a gyanú, hogy az Orbán biztonságáért felelős személyek az ehhez szükséges operatív intézkedési tervet összecserélték a Tanú forgatókönyvével, és most tartanak ott, hogy "hát Bástya elvtárs már egy senki?"
A dolgok jelenlegi állása szerint a merénylet terve akár az is lehetett volna, hogy a 60 éves M. Péter és a 62 éves gödöllői R. Gyula a járókeretük után kötött 48 mintájú Gábor Áron típusú rézágyúval akarták volna megmerényelni a neves politikust, aki egyébként - köszönhetően a zakója alatt viselt kevlár otthonkának - már úgy néz ki, mint a hajdan a kamionok tetejére szerelt világító és integető Michelin-baba. 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. június 16. péntek, 01:20
-
Találatok: 2830
Gyenge hármas alát adnak a magyar választók a demokrácia itthoni működésére. A tanulatlanokon és az időseken kívül még a fideszesek a legelégedettebbek, de náluk is egy teljes jegyben kifejezhető a hazai demokráciával kapcsolatos hiányérzet. Az Index és a Závecz Reserch reprezentatív közvélemény-kutatása arról, hogy mennyire demokratikus Magyarország az emberek szerint.
A magyar választóközönség gyenge hármas alát ad a demokrácia itthoni működésére: ötfokú skálán 2,7-es átlagosztályzat jött ki arra a kérdésre, hogy „mindent összevetve, Ön mennyire elégedett Magyarországon a demokrácia működésével?”. Az emberek kevesebb mint negyede adott négyest vagy ötöst, ennél többen osztottak egyes vagy kettes osztályzatot.
Az Index és a Závecz Research májusi telefonos közvélemény-kutatásában ezer embert kérdeztünk meg reprezentatív mintavétellel a demokrácia fontosságáról, annak magyarországi működéséről, és arról, hogy annak mely elemeivel a legelégedettebbek és elégedetlenebbek. A kutatás eredményei megerősítik, hogy egyre nagyobb a törés Budapest és vidék, valamint a tanultak és az alacsonyabb végzettségűek között. A fővárosiak az átlagosnál jóval alacsonyabbra értékelik a magyarországi demokráciát, míg a fideszesekre és az idősebbekre a demokráciával való nagyobb elégedettség jellemző.
Pedig nem arról van szó, hogy tömegeknek lenne már elvileg is elegük a demokráciásdiból: a válaszolók nagy része a demokráciát úgy általában fontosnak tartja, csak a magyar viszonyokkal kevésbé elégedett. Ezt mutatja, hogy a demokrácia léte csaknem annyira fontos (4,7-es átlag az ötös skálán) a megkérdezetteknek, mint az egzisztenciális biztonság (4,8). Az ország függetlensége is fontos elvárás, de az valamivel a létbiztonság és a demokrácia mögött marad (4,3). A demokrácia minden társadalmi rétegben rendkívül fontos, figyelemreméltó azonban, hogy a legalacsonyabb érték a 30 alattiaknál található: 4,4. Eszerint a fiataloknál a legnagyobb a demokráciából való általános kiábrándulás.
Nem meglepő, de karakteres, hogy mennyire élesen különbözően látják az országot demokratikusnak vagy nem demokratikusnak az egyes pártválasztó csoportok. A DK-sok és a kis baloldali pártok szavazói nagyjából már buktatnának (1,6-1,7-es átlag), az MSZP-sek és a jobbikosok 2,3-ra osztályozták a magyar demokrácia állapotát, míg a fideszesek sokkal jobb, 3,5-ös átlagosztályzatokat adtak. 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. június 15. csütörtök, 00:15
-
Találatok: 1816
Na jó, nem ilyen nyíltan, csak áttételesen. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ koordinálásával, minisztériumi munkacsoportok által készített felmérés szerint, Magyarországon évente tízezrek (!) halnak meg, mert nem kapnak időben megfelelő orvosi ellátást. Az egészségügy tönkretétele rengeteg halálos áldozatot követel.
Több mint egy éve írtam egy cikket Orbán, a tömeggyilkos címmel arról, hogy az Eurostat jelentése szerint Magyarországon évente több mint 24 ezer ember azért halt meg, mert nem kapott időben megfelelő orvosi ellátást. Ez a halálozások 41,5 százaléka!
Ez persze nem mind a mostani kormány bűne. Törvényszerű, hogy az egészségügyben is előfordulnak hibák.
Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy az egészségügyből pénzt kivonó, szervezeti zűrzavart generáló, az orvosok és ápolók kivándorlását kikényszerítő Orbán-maffia jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy sokan idő előtt meghaljanak. Nem lehet ezért számszerűsíteni, hogy az indokolatlan halálokból mennyi is írható az Orbán-kormány számlájára, de az biztos, hogy több ezres nagyságrendről van szó.
Több ezer ember halálát okozni súlyos bűncselekmény. Akkor is, ha nem lelövik őket, hanem szándékosan, tudatosan megtagadják tőlük a megfelelő orvosi ellátást – írtam akkor.
Mindennek persze nem lett nagy visszhangja. Én is arra számítottam, hogy ha az ellenzék rászáll a témára (amit persze elmulasztott…), a Centrális erőtér szokása szerint lesöpri az érveket, elvégre az Eurostat valami brüsszeli intézmény, bizonyára Soros ügynöke…
Ehhez képest. most állami intézmények – köztük az Emberi Erőforrások Minisztériuma – megerősítették, hogy az egészségügy szétesése miatt nőtt Magyarország lemaradása az európai átlaghoz képest a legfontosabb halálokok terén. Például a rosszindulatú daganatok miatt bekövetkezett halálozásban Magyarország a legeslegutolsó helyen áll az egész Európai Unióban.
A kormányzati adatok bizonyos értelemben még az Eurostat adatainál is aggasztóbbak, szerintük egyetlen év alatt (a vizsgált 2014-ben) 32 ezer megmenthető ember hunyt el.
Az EMMI önleleplező egészségügyi teljesítményértékelése eléggé meglepő, elvégre a Fideszre nem jellemző a bűnök bevallása. Hacsak Balog Zoltán nem Soros-bérenc…
Még azt is bevallották, hogy a halálozásban és a várható élettartamban is brutálisak a társadalmi különbségek. A férfiaknál csaknem 7, a nőknél több mint a 8 év a különbség a legjobb kilátásokat nyújtó közép-magyarországi és a legrosszabbat biztosító észak-magyarországi régió között.
Egy alapfokú végzettségű férfi 12, egy ugyanilyen végzettségű nő 5,6 évvel él rövidebb ideig, mint a felsőfokú végzettségű, azonos nemű honfitársa.
Igen nagy területi különbségek vannak a várólistáknál is. Közép-Magyarországon 31, Dél-Dunántúlon 110 napot kellett várni átlagosan, az országos átlag pedig 53 nap volt.
A lényeg azonban az, hogy a politika szándékosan hagy meghalni több ezer embert, akik különben megmenthetők lennének. Inkább stadionokra és kisvasútra költi a közpénzt. Arról se feledkezzünk meg, hogy a fideszes bűnszervezet megszüntette a társadalombiztosítást Magyarországon (a 2011-es alaptörvényben már nem szerepel az állam feladataként a társadalombiztosítás fenntartása, intézményeit fokozatosan meg is szüntették), ami azt jelenti, hogy az évekig fizetett járulékokért már semmi sem jár. Az már csak adó, azt pedig a kormány arra költi, amire akarja. Oszt jó napot! 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. június 13. kedd, 17:09
-
Találatok: 2264
A Társaság a Szabadságjogokért polgári engedetlenségbe kezd, és nem fogja betartani a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról elfogadott törvényt. Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója az Indexnek azt mondta: meggyőződésük szerint ez a törvény nem állja meg a helyét sem Magyarországon, sem Európában, ezért szeretnék elvinni az ügyet a magyar bíróságokra, az Alkotmánybíróságra, az Európai Bíróságra és a strasbourgi emberi jogi bíróságra.
A jogvédő szervezet vezetője azt mondta: ezután még részletesebben közzéteszik, honnan kapnak támogatásokat. A magyar államtól épp azért nem fogadnak el pénzt, mert a mindenkori kormányok ellen lépnek fel, korábban ezért tudták Orbán Viktort is képviselni egy ügyben.
Ez a beszélgetés a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény elfogadása előtt egy nappal készült, de amikor megjelenik, már tudni fogjuk az eredményt. A döntés szinte borítékolható (és ez ma meg is történt). Mit tesz ebben a helyzetben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), amely a legélesebben tiltakozott a törvény elfogadása ellen?
A TASZ polgári engedetlenségi akció keretében bojkottálni fogja a törvényt. Nem fogunk eleget tenni a ma elfogadott jogszabálynak.
Ez pontosan miben nyilvánul meg, és milyen célt akarnak elérni ezzel?
Mi jogvédők vagyunk. Sokat gondolkoztunk azon, hogyan lehet egy rossz törvényt megtámadni, hogyan tudjuk a jogérvényesítés teljes spektrumát kimeríteni. Végül arra jutottunk: ezt úgy tudjuk legjobban megtenni, ha nem teszünk eleget a törvény előírásainak.
Nem fogjuk regisztrálni magunkat külföldről támogatott szervezetként, még ha a támogatásaink nagy részét onnan is kapjuk.
Így tudunk érvényt szerezni majd az álláspontunknak a magyar bíróságokon, az Alkotmánybíróságon, az Európai Bíróságon vagy a strasbourgi emberi jogi bíróságon. Ez a törvény ugyanis nemcsak a magyar alkotmányt és a nemzetközi jogot sérti, hanem az európai jogot is, hiszen a nem magyar költségvetési szerveken keresztül érkező európai uniós források is külföldinek minősülnek.
Miért szánja el magát polgári engedetlenségre éppen a TASZ, ami mindig a jogszabályok betartására hívta fel a figyelmet?
Mert meggyőződésünk, hogy ez egy elnyomó törvény. Egyedül az a célja, hogy elhallgattassa a kritikus hangokat, a kormányzati kommunikációval ellentétes véleményeket. Ki kell mondani: ez már nem egy normális állapot, amiben működünk, ezért mi sem úgy reagálunk. Egy alkotmányellenes vagy morálisan elfogadhatatlan törvénnyel szemben korábban is volt ellenállás a történelemben. A 12 pont soha nem jelenhetett volna meg, ha a márciusi ifjak betartják a cenzúratörvényt. A fekete polgárjogi mozgalom sikerében is fontos szerepet játszott, hogy hiába tiltották meg a feketéknek, hogy a busz elején üljenek le, voltak, akik ezt tudatosan és erőszakmentesen, mások jogait nem sértve nem tartották be. Mi sem sértjük senki jogát ezzel a lépéssel. Még a transzparencia igényét sem, hiszen minden hazai és külföldi bevételünket közzétesszük ezután is. A honlapunkon mostantól még jobban előtérbe helyezzük azt a részt, ahol a támogatásainkat tüntetjük fel.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. június 12. hétfő, 19:36
-
Találatok: 1756
“Nincs bőr a képén” – így lehetne összefoglalni azt a hazugságáradatot, amit Orbán Viktor a parlamentben elengedett a “nemzeti konzultációról”. Tényleg gyalázatos, hogy ez az ember mindenkit teljesen hülyének néz, megalázza a magyar népet és megszégyeníti a magyar parlamentet.
Bejelentette, hogy a Brüsszel-ellenes “nemzeti konzultáció” volt “az eddigi legsikeresebb nemzeti konzultáció”, mert ő így akarta, és már a konzultáció meghirdetése előtt ezt a hazug végeredményt rendelte meg. Majd kihirdette, amit soha senki sehol nem képes ellenőrizni. Az adófizetők pénzén kiküldött papírhalmaz mindennek mondható, csak nem “konzultációnak”.
A “nemzeti konzultáció” nevű hazugságsorozat annak a legékesebb bizonyítéka, hogy ezek soha semmiben nem kérték ki az emberek véleményét, soha egyetlenegy alkalommal nem konzultáltak semmiben a magyar néppel, hanem Orbán kiküldte az uszító propagandát, amely nem kérdéseket tartalmazott, hanem válaszokat, azok is mind hazug válaszok voltak.
Mindennek a teteje, hogy kiáll ez az ember a parlament elé, és belehazudik a nép pofájába: „Mi polgári és kereszténydemokraták ezért vezettük be a konzultáció intézményrendszerét. 2010 óta fontos és sarkalatos kérdésekben időről időre kikértük a magyarok véleményét.” A “konzultáció intézményrendszere” ugyanolyan hazug, mint az egész, Mészáros Lőrinccel és a hasonló aljasságokkal súlyosbított primitív Orbán-rendszer.
Soha nem kérték ki a magyarok véleményét, hanem az adófizetők milliárdjaiból kiküldtek egy propagandaanyagot, tele ócska hazugságokkal, csúsztatásokkal, amiről csak egyetlen módon lehetett véleményt nyilvánítani, ha valaki kitörölte vele a hátsóját vagy visszaküldte, amit egyből egyetertésnek tulajdonítottak, ha egy nemi szerv formájában ábrázolták rajta az egyre nívótlanabb felcsúti vezért, akkor is.
Akkor kérték volna ki a magyarok véleményét, ha törvényes népszavazásokat tartanak. Ha konzultáció címén nem a propagandaanyagokat küldték volna ki kész válaszokkal, hanem a kérdezés és a közvéleménykutatás szakmai követelményeinek minimumát betartva adnak lehetőséget tartalmi véleménynyilvánításra, amelynek eredményét ellenőrizni is lehet. De a “konzultáció” maga is egy csalás, a legprimitívebb hazugságok egyike.
Aki erre építi a döntéseit, hogy a maga rögeszméit és hazugságait kiküldi, amiben becsapja az embereket, majd az ország lakosságának tizede által visszaküldött propagandacsomagot az elsöprő népakarat bizonyítékaként ünnepli, ugyancsak százmilliós kampánnyal, az nem az ország felelős miniszterelnöke, hanem egy szélhámos gazember, kókler bűmöző, akit nem csak elzavarni kell, hanem azonnal börtönbe kell csukni.
Ráadásul ez a totális elmebeteg Magyarország jövőjével játszik, az ország legfontosabb kérdésében hivatkozik a “konzultációs” csalásra, mintha a nép többsége Európa ellensége lenne és Európát keletre akarná cserrélni. Már arról hadovál ez a közveszélyes őrült, hogy Szent László nem véletlenül adta a lányát a bizánci császárhoz. Szent István után hamar eljutottunk a kelethez való csatlakozás szimbólumához.
Orbán az Európát ért terrortámadások után azzal az érzéketlen és arcátlan szöveggel áll elő, sértve az áldozatok emlékét és a kegyeletet, hogy “Brüsszel a terroristák pártján áll”. Van képe ezt a hazugságot állítani, miközben ő köt az oroszok védőszárnya alatt az irániakkal titkos atommegállapodásokat olyan atomenergiáról, amelynek felhasználása enyhén szólva is kétséges, és azt vetíti előre, hogy a terrorizmus atomfegyverekkel való ellátásáról szól.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. június 11. vasárnap, 23:04
-
Találatok: 1838
Hiába a kedvező makrogazdasági adatok, a magyarországi cégek hatékonysága nem javul, a bérlemaradás is nő.
Magyarország valóban jobban teljesít - Görögországnál. A Visegrádi-országok (V4-ek) között azonban számos mutatóban már a negyedik helyre szorult és a térségben is egyre hátrébb csúszik. Ma már Románia is jóval dinamikusabb növekedést produkál.
A helyzeten nem javít az sem, hogy folyamatosan bővül a foglalkoztatás, és emelkednek a bérek. E tekintetben ugyanis nem beszélhetünk „egy Magyarországról”, míg Nyugat-Dunántúlon gyakorlatilag teljes foglalkoztatás van, a középső országrészben 2-3 százalékos a munkanélküliség, ugyanakkor a keleti régiókban ez az arány eléri a 15-20 százalékot, de akadnak települések, ahol 90 százalékos a munkanélküliség.
Hasonló a helyzet a bérek tekintetében is, ez ugyanis a Nyugat-Dunántúlon magasabb, mint Keleten – mondta Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett Bérfelzárkóztatás, vállalkozás, foglalkoztatás című konferencián. Jelentős az eltérés a szolgáltatások áraiban is. Akár az éttermi, de az üzemanyagtöltő állomások árai között 25-30 százalékos különbségek is előfordulnak.
A területek fejlettségbeli különbségére utal a közfoglalkoztatottak aránya is. A munkaképes lakosság körében a Nyugat-Dunántúlon átlagosan a 2 százalékot sem éri el például a közmunkások aránya, az ország keleti, dél-keleti térségeiben ez 15-20 százalék. Mindez tükröződik a bérekben is, hiszen az ország nyugati fertályán már a mezőgazdaságban sem igen lehet minimálbéren dolgozó embert találni, a leszakadó keleti végeken viszont jelentős az alacsony bérű foglalkoztatottak aránya.
Igaz, a kormány, a munkaadókat és munkavállalókat is meglepve az előzetes egyeztetéseknél jóval nagyobb mértékű kötelező béremelést jelentett be, a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal emelkedett idén, ám ez főleg a kis és közepes vállalkozások (kkv) jelentős részének megoldhatatlan, kigazdálkodhatatlan feladatot jelent. Főleg éppen a leghátrányosabb régiókban még működő cégeknél. Arról nem is beszélve, hogy az állam is jól járt, ugyanis például a garantált bérminimum összege 33 ezer forinttal nőt ugyan, de a többletből csak 21 ezer forint kerül a dolgozóhoz, a maradékot adó, járulék formájában a költségvetés zsebeli be.
A jelentős béremelések sem változtattak azonban azon, hogy a magyarországi keresetek 3-4-szeresét kínálják a munkáltatók Ausztriában, vagy Németországban.
Akkora a baj, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, Parragh László is elismerte egy tanácskozáson, hogy: "Ha túl erősen nyomjuk a béreket fölfelé, azt nem tudják kitermelni", ha viszont nem, akkor "kiürül az ország".
A legtöbb szakértő szerint a kormány erőszakos beavatkozása a bérekbe több kárt, mint hasznot hajtott. Annál is inkább, mert a piac már a központi intézkedésektől függetlenül is kierőszakolta a béremeléseket, különösen az egyre gyarapodó hiányszakmákban. 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. június 10. szombat, 22:23
-
Találatok: 2216
Ne sírj, Balázs! Ezért nem érdemes. Vélemény.
Szerintem ki lehet kapni Andorrától.
Ki lehet kapni a Csatornaszamos MgTSZ ificsapatától is. Vagy bárki mástól. Ez ugyanis egy játék. Egy játékban a gyengébb néha elveri az erősebbet. Ez néha igen kellemetlen, vagy úgy mondjam: a világ előtt ciki. Ahogy ciki volt a Manchester Unitednek kikapnia a Zalaegerszegi TE-től, pedig a két csapat között nagyobb tudás- és anyagi háttérbéli különbség volt, mint a tegnap pályára lépő két válogatott között.
Az igazi ciki azonban nem ez. Ami miatt valóban szégyellni kéne magunkat a világ előtt az az, hogy időről időre ráengedünk mit sem sejtő európai városokra néhány száz elborult neandervölgyit náci tetkóval vonulni Marseille-ben, kedélyesen buzizni Lisszabonban, borogatni Bukarestben. Ott kéne őket felejteni valahol, hozzanak létre számukra egy no-go zónát vagy egy állatkertet.
De nyilván hazánk nem mondhat le varázsos személyiségükről, értékes szolgálataikról. A lelátói lumpenek a rendszer Zsil-völgyi bányászai, kellenek ők a pártszékházak elé, a választási irodához és vadászni CEU-kitűzős fiatalokat az éjszakában. Mindemellett ők jelenítik meg leginkább azt a lelki működést, amely a NER egészére jellemző, és amely már a Kádár- és Rákosi-rendszert is áthatotta: 11 vadidegen férfi produkciója teremti meg a személyes önbecsülést, az egyéni és kollektív kiválóságot, a büszkeség érzését. A fekete pólós harcosokból – akik társadalmilag olyan hasznos tevékenységet látnak el, mint például a karlendítés, a fejvörösítés és más hasonlók – nem egyszerűen a szurkolói elkeseredés, düh tör elő (ami érthető lenne, ha valakit magával ragad a játék), hanem az afeletti csalódás, hogy most nem érezhetik magukat különbnek más népek fiainál, és nem tudják felsőbbrendűségük teljes tudatában ordibálni, hogy ledarálnak minden román csecsemőt. Ezért üvöltik a magyar csapatnak, hogy vegyétek le a mezt, és ez csal könnyeket Dzsudzsák szemébe.
Emiatt éppenséggel nem kéne sírnia – más okból lehet. Az ugyanis valóban elmondhatatlanul kínos, hogy civilben recepciós, tanár meg műszerész hobbifocisták verik azokat, akik a futballból élnek, és elvben nincs más dolguk, mint a lehető legjobban fölkészülni a következő mérkőzésre.
De hát ez már így volt tavalyelőtt is. Csak akkor a villanyszerelőkből, bankárokból és börtönőrökből álló – kulcsjátékosait nélkülöző – feröeri csapatot sikerült hazai pályán kínnal, keservvel lenyomni, ami után kitört az össznépi hurrá, s ha bátorkodtam megjegyezni, hogy itt Feröerről van szó, akkor jött a magát kommentelőből átképző autodidakta szakértő, hogy kioktasson: napjaink futballjában minden győzelem értékes, a fejlődés egyértelmű, és aki nem képes a győzelmet a nándorfehérvári diadallal azonos szinten kezelni, az válasszon más országot magának stb. Innen jutottunk el oda, hogy
Ez a „na ugye” volt hivatva igazolni a labdarúgásba öntött állami milliárdokat, a lázálomszerű stadionépítkezést, azt, hogy lelátói VIP-páholyokban intéződnek az államügyek, és hogy a miniszterelnöknek bármely nemzetközi torna fontosabb, mint a hivatalos programok. Tavaly nyáron az örömünnepek hangjait fölerősítő és elferdítő média azt a látszatot erősítette, hogy mindez megérte. Leszünk még újra focinagyhatalom, és hogy focinagyhatalomnak lenni jó, mert akkor boldogságban forr össze a nemzet, és újra három tenger fogja mosni aranylábainkat. A nyolcvanas évek sportújságírásában rekedt orbánista-szotyialista szubkultúra a mai napig „EB-csodát” emleget, utalva a hangulatra és az eredményekre egyaránt. Ez egyrészt félreértés, másrészt önámítás. 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. június 09. péntek, 21:34
-
Találatok: 1885
Magyarország a világ jelentős autokráciái közé került a Freedom House friss jelentése szerint. A nem sok örömre okot adó helyezés az elmúlt tíz évben tapasztalt drasztikus visszaesés következménye.
A modern autoriter rendszerek közül a legfontosabbak Kína és Oroszország, ám Arch Puddington – Magyarországon kívül – többször is megemlíti Venezuelát, Törökországot és Iránt. A szakértő szerint ezen államokban mind fellelhetők a modern autoriter rendszerek alappillérei.
A pluralizmus illúziója
A modern autoriter rendszerek sajátja, hogy sikerült olyan technikákat kifejleszteniük, amelyek segítségével teljes mértékben ellenőrzésük alatt tartják a választási rendszert, de közben fenntartják a pluralizmus illúzióját. Puddington rámutat, hogy még a szinte diktatúraként működő Venezuelában is sikerült az ellenzéknek sikert aratnia a legutóbbi parlamenti választásokon, sőt, az elnökválasztáson is indulhatnak ellenzéki jelöltek, ám a hatalom kontrollja miatt szinte lehetetlen, hogy valódi változásokat eredményező győzelmet arassanak.
Oroszországban szintén jelen van az „ellenzék” a parlamentben, ám ezek a képviselők nem kérdőjelezik meg Vlagyimir Putyin vezetői hatalmát, s az elnök számíthat is a támogatásukra a kulcsfontosságú ügyekben. A valódi ellenzékieket ezzel szemben nem tolerálja a hatalom, s Putyin jó ideje azon dolgozik, hogy elhallgattassa a demokratikus ellenzéket, amely rendre megpiszkál olyan kényes ügyeket, mint a korrupció, a stagnáló gazdaság kérdése vagy a külföldi katonai akciók.
Propaganda határokon innen és túl
A szabad sajtó nélkül nincs demokrácia, az újgenerációs autoriter vezetők egyik legfontosabb célkitűzése épp ezért a szabad sajtó felszámolása. Az internet korában nincs olyan könnyű dolguk, mint az elődeiknek, Oroszország azonban ennek ellenére éllovas volt azoknak a módszereknek a kifejlesztésében, amelyek segítségével hatékonyan lehet uralni a médiát. Putyin már elnöksége legelején a kormány közvetlen ellenőrzése alá vonta a legfontosabb médiumokat – így az állami televíziócsatornákat –, más, jelentős médiumokat pedig hozzá közel álló oligarchák vásároltak fel. A putyini stratégia részét képezi továbbá, hogy a politikailag irreleváns témákat többnyire független, objektív szempontok szerint közelítik meg, ám a politikailag érzékeny témák tálalását a legdurvább módon befolyásolják. Putyin azt is felismerte, hogy nem csupán az offline médiát „érdemes” szabályoznia a céljai érdekében, hanem az online médiát is: a Freedom House szerint az utóbbi években ennek érdekében számos törvényt hoztak, s olyan tulajdonoscserék mentek végbe a fontosabb sajtóorgánumoknál, amelyek biztosítják az ellenőrzött tartalmat. Az orosz „innovációk” közé tartozik, hogy a hatalom megtart néhány független médiumot – ilyen többek között a Novaya Gazeta –, ám ezek elérése általában kicsi. Az információ fegyverként való használata szintén gyakori módszer, a kritikus hangok, politikai ellenfelek démonizálása a Kreml közkedvelt módszere.
Civilek célkeresztben
Demokratikus folyamatok nem játszódhatnak le a civil társadalom aktív részvétele nélkül. Ezt az autoriter vezetők is felismerték. Az elmúlt évtizedben számos országban, így Oroszországban, Kínában, Iránban és Venezuelában is megnehezítették a civilek dolgát. Számos olyan törvényt hoztak, amelyek megnehezítették a szervezetek független működését, és finanszírozását.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. június 09. péntek, 01:01
-
Találatok: 1770
– Azt harsogja két melldöngetés között a Fidesz, hogy üdvözlik ők a Kúria ítéletét, mert a bűnözőknek a börtönben a helye. Gyurcsány és a szocialisták követték el minden idők legkorruptabb kormányzását, lopták a nemzeti vagyont és visszaéltek hatalmukkal. Ezt a mai sukorói jogerős ítélet is bizonyítja.
– Azt mondta Juhász Péter tegnap, hogy a magyar bíróság jogerős ítélete szerint Rogán Antalt lehet bűnözőnek nevezni.
– Azt olvasom ma, hogy a Fővárosi Törvényszék elsőfokon úgy döntött, hogy lehet azt mondani, hogy a Fidesz-kormány az adófizetőktől ellopott pénzből tart fenn szennylapokat és kanálisokat médiorgánumokat, köztük a Magyar Időket is.
– Megerősített együttműködés keretében húsz uniós tagállam létrehozza az európai ügyészi hivatalt. Ebben az együttműködésben természetesen Magyarország nem kíván részt venni. Igen, arról a Fidesz-KDNP által kormányzott Magyarországról beszélünk, ahol a legtöbb EU-támogatást csalták el uniós viszonylatban, és ahol Polt Péternek hívják a legfőbb ügyészt. Ha minden igaz, és remélem minden igaz lesz, a jövőben az európai ügyészséghez való csatlakozáshoz köthetik az EU-s források kifizetését. Addig is és állandóan is: nekünk a pénz kell, az ügyészséget tartsák meg maguknak. Van nekünk olyan világszínvonalú ügyészségünk, hogy Tarsolycsaba adja a másikat.
No, akkor rakjuk össze szépen a kockákat, ha már ekkora nagy egyetértés alakult ki közöttem meg a Fidesz között abban, hogy bűnözőknek (szevasz, Rogán!) hol a helyük. Valami egészen módfelett szórakoztató lenne, hacsak nem volna dühítő ez az izzadságszagú kapaszkodás minden idők legkorruptabb Gyurcsány-kormányzásába. Egy olyan állampárt részéről, amelynek berkeiben a miniszterelnököt egy darab strómanja (az összes többi enyves kezű erkölcsi hulladékot most ne soroljuk fel) egyetlen év alatt 100 milliárd = 100 000 millió forinttal zsírosodott. Arról nem is beszélve, hogy a szekta boldogan olvashatja tovább a lopott pénzből működő Magyar Idők Rogán Antal bűnözőről szóló cikkeit. 
Bővebben ...
