- Részletek
-
Készült: 2018. július 27. péntek, 00:35
-
Találatok: 2087
A Magyar Helsinki Bizottság, ha lehet ezt ilyen módon elmesélni egyáltalán, úriembereset játszik a tébolydában. Teázni akar a nyálacsorgató baltás gyilkossal, ami öreg hiba, sőt, ha szabad ilyen közvetlennek lenni: fiúk, ez így nem fog menni egyáltalán. Az van, hogy a fideszhordák gecik voltak meg aljasok, jól ragadta meg tehát a torkánál a tökét Simicska bácsi, aki immár jobbra el és taps nélkül.
Ezeknek a civileknek jogerős ítéletük van arról, hogy a mi drága egyetlen kormányunknak az oldalukon, ahol az agyrémeik vannak, azaz, a kormány.hu-n harminc egész napon át világgá kell kürtölni azt a cáfolhatatlan tényt, hogy hazudtak éjjel és nappal, de legfőképpen akkor, amikor a nemzeti konzultációjukban azt állították, hogy az M. H. B. a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat védi.
De a mi drága kormányunk nem tette ki a szöveget arról, hogy hazug, mocskos és aljadék, hanem a Kúriához fordult orvoslatért, hogy nyújtsa az élvezeteket. Mindeközben pedig nyájasan megkérték a Helsinkit, amíg a Kúria monyol, ne kelljen kirakniuk a szöveget, és ezek a drága lelkek mit válaszoltak, hát ezt: “Szemben a kormánnyal, mi ennél a pernél is megőriztük a józanságunkat, és a lehető leggálánsabban járunk el, noha az alperes erre nemigen szolgált rá”.
Tökön többféle módon is szúrhatja magát az ember, többek között így is. Tudom én, hogy egy bizonyos szint fölött nem süllyedünk bizonyos szint alá, meg gyerekszoba és elsőáldozás vagy filozófia szakkör. De könyörgöm, csak rá kell nézni prime minister Victor Orbanra, a trottyos gatyájára, és meg lehet állapítani, hogy ilyen alaktól tyúkot se venne az ember, mert a fazokból vinnék el, kiderülvén, azt is lopta.
Ezen kívül élénk háború is van, amiben nem szoktak kegyelmet osztogatni. Az M. H. B. meg úriembert játszik itt, holott ő kapta a stigmát, ráadásul már matricája is van, amely mutatja a szabadcsapatoknak, melyik ablakot kell betörni. Mindjárt elszedik a pénze huszonöt százalékát hadiadóba, majd fölszeletelik, megsózzák, megborsozzák, és így vetik a falka elé, ők pedig csak jópofiznak, és eltartott kisujjal szürcsölik a teát.
Játsszák a gentlemen’s agreement-et, amit viszont csak úriemberekkel lehet, ilyet viszont ezekről a fideszesekről egyáltalán nem állíthatunk. Ezek nem lovagok, az ilyesféle erények teljesen hiányoznak belőlük. Nem olyan keresztény magyar úriemberek sem, mint ami a mintájuk nekik az ellentengernagy idejéből, mert azokban minden ocsmányságuk ellenére volt úri böcsület, és legalább főbe lőtték magukat a kártyaadósság után.
Ezekben ennyi sincs, a gerinc leghalványabb jele, még gerinchúr sem, egyszerűen nincsen mit kezdeni velük. Tényleg az van, hogy betódultak a klubba, és széthugyozzák a zongorát. Adyval mutatható meg legjobban a világ: “…Minden a Sorsé, szeressétek,/ Őt is, a vad, geszti bolondot,/ A gyujtogató, csóvás embert,/ Úrnak, magyarnak egyként rongyot./ Mert ő is az Idők kiküldöttje/ S gyujtogat, hogy hadd hamvadjon össze/ Hunnia úri trágyadombja,/ Ez a világnak nem közösse…”
Bandi bácsi ezzel a szöveggel a forradalomba rohant több mint száz éve, ilyesmitől most viszont meglehetősen távol állunk. Olyannyira, hogy a Szerencsen vasárnap tartandó időközi polgármester választáson már csak egy jelölt van, természetesen a Hazafias Népfronté, amely Fidesz-KDNP alakban reinkarnálódott. Kommunisták ezek is, csak aljasabbak és gátlástalanabbak.


Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2018. július 25. szerda, 21:18
-
Találatok: 1804
Gyakran elhangzik magyar politikusoktól, hogy milyen sikeres a magyar export. Ez az export értékét vagy a GDP-hez viszonyított arányát nézve kétségtelen tény. De ha jobban megnézzük, miből áll össze a magyar kivitel, kevésbé lehetünk büszkék.
Úgy tűnik, nehezen lép fejlettségi szintet a magyar ipari termelés, ugyanis az utóbbi években visszaszorult a csúcstechnológiára épülő termékek exportja a teljes magyar kivitelben.
A 2010-es szintnél ma jóval nagyobb arányban vannak olyan termékek, amik előállítása nem igényli a legmagasabb technológiai tudást. Más szóval csökkent a magyar export technológiai intenzitása.
Arányaiban kevesebbet exportálunk például gyógyszerekből, precíziós, orvosi vagy optikai eszközökből, adatfeldolgozással és távközléssel kapcsolatos berendezésekből. Technológiailag ezek a legösszetettebb termékek. Ezzel párhuzamosan viszont nőtt a technológiailag kevésbé intenzív ágazatok aránya: több személygépkocsit, alkatrészt, más járműveket, ipari gépeket és szivattyúkat adunk el külföldön.
A rendszerváltás után fél évtizeddel indult be igazán a jármű- és gépgyártás Magyarországon, és azóta is ez húzta az egész gazdaság növekedését. A kétezres évek közepére azonban sikerült a gépgyártásnál magasabb technológiai tudást igénylő termékeket exportáltunk, 2009 és 2010 között már ezek adták a magyar export legnagyobb részét. 2010-ben viszont a fejlődés visszafordult, és azóta a növekedés igazi húzóágazata megint a jármű- és gépgyártás lett.
A járműveknél komplexebb ipari termékek súlya az exportunkban a felére esett vissza az Orbán-kormányok idején: a 2010-es 34 százalékról 2016-ra 17 százalékra csökkent.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2018. július 24. kedd, 22:29
-
Találatok: 1721
V-A-K-Á-C-I-Ó ide vagy oda (Netanjahuval olyannyira működött a kémia, hogy megkésve bár, de helyére került az A betű is; ma este meg Montenegróban munkavacsorál a fénylő csillag, úgyhogy hátha pont kerül ennek a fészbukosok szórakoztatását célzó gagyi-debil feladványnak a végére), azért azt senki nem gondolhatta komolyan, hogy megpihen a propaganda. Pedig az Országgyűlés Hivatala által kinyomott közérdekűen parasztvakító médiaanyag szerint ötvennégy törvényjavaslatot és tizenkét parlamenti határozatot fogadott el az Országgyűlés május 8-i megalakulása óta, szóval lenne ok a hirtelen megpihenésre. Emberfeletti vergődés volt ez, lássuk be.
De nem. A propaganda nem pihen. Azon kívül, hogy az egyik főállású propagandanéni leleplező cikket írt arról, hogy az
ENSZ nem/sem független (hogy mik nem vannak!) és lerántotta a leplet
a háttérből irányító nemzetközi elitisták igazi céljairól (édesanyám, borogass!), odatolták a lopott pénzből működő Magyar Idők mikrofonállványa elé a Miniszterelnöki Kabinetiroda (szevasz, Rogán!) parlamenti államtitkárát, bizonyos Dömötör Csabát, hogy adja elő az obligát agymosó műsort, ami konkrétan semmit nem változott április 8-a óta. Nehogy az uborkafa árnyékában a rajongói klub kiessen a ritmusból és elfelejtse a miheztartást.
Mi tagadás,
az interjú minden morzsája – kérdésestül, válaszostul – a kötelező olvasmányok közé sorolandó, de nincs nekem annyi életem, hogy soronként szedjem szét Csabika egydimenziós eszméinek futását arról, hogy hiába győztünk, egy percre nem lehet hátradőlni, fenekednek ránk a sorosok. Az alákérdezősdi fénypontját azért kiemelném, mert ehhez viszont van némi hozzáfűznivalóm.
Magyar Idők: Az ellenzék katasztrofális állapota nem rombolja vészesen a parlamentáris demokráciát, a politikába vetett közbizalmat?
Dömötör Rogánalattvaló Csaba: Ami a parlamenti munkát illeti, szerintem nincs nagyobb megtiszteltetés, mint Európa legszebb középületében, a magyar törvényhozásban dolgozni. Én igyekszem ennek megfelelően állni a parlamenti munkámhoz. Bármit is gondoljak róluk, tisztelettel végighallgatom az ellenzéki felszólalásokat, ami róluk nem mondható el. Mintha harsányságban, trollkodásban egymással versenyeznének. Ennek fő oka szerintem a gondolattalanság, a cselekvésképtelenség és a hiteles vezető hiánya. Ezt akarják ellensúlyozni a viselkedésükkel, és nem jó ezt nézni.
Nincs is annál szebb és hitelesebb, mint amikor ugyanabból a közpénzből jól élő, ugyanazt a szekeret toló, kilencedik éve megszakítás nélkül a hatalomban pöffeszkedő politikus és a szervilis médiamunkás egymást túllicitálva szakérti megfele az egyébként valóban siralmas helyzetben lévő ellenzék állapotát.
Nincs is annál megejtőbb, mint amikor a Fidesz éppen szolgálatban lévő papagája, a nyilvánosság elől rendre megfutamodó, a hozzá intézett kérdéseket a parlamentben boldogkarácsonyozással, csicskapártozással, szemöldökcsipeszezéssel, ócska személyeskedéssel, vagy éppen átmeneti süketségre hivatkozással elintéző gazda önkritikátlan szolgája tiszteletről beszél.
Gondoltam, hogy ha már ilyen impertinenciával hazudik a szemünk közé az ügyeletes Dömötör, és a trollkodást hányja a Fidesz által szaros madzagon rángatott (!) ellenzék szemére – tisztelet a nagyon kevés kivételnek -, akkor rakjuk már ide az illetékes jóember mindent felülmúló tiszteletének bizonyítékát:
Bővebben ...