- Részletek
-
Készült: 2017. január 22. vasárnap, 21:04
-
Találatok: 1623
Miniszterelnök úr házilapja a saját házi televíziójáról értekezik, és megesik az a csoda, hogy mindezt olvasva az ember rájön arra, amit eddig csak homályosan sejtett, és mindenféle példákkal próbált bizonyítani, de sohasem sikerült igazán. Hogy itt, minálunk zsarnokság van, vagy leánykori nevén diktatúra. Ezt már egyáltalán nem lehet letagadni, sajnos, mégpedig a következők miatt.
Miniszterelnök úr, aki oly sok más dolog mellett az információt és annak áramlását is szeretné a fennhatósága alatt tudni, s mint az közismert, nem is sajnálja rá a keményen dolgozó kisember pénzét, évi nyolcvan milliárdból tart fenn egy olyan média-gólemet, amely semmire sem jó, és MTV-nek nevezik összefoglalóan. Viszont a keményen dolgozó kisember szarik rá magunk közt szólván.
Kitartó, hosszú és verejtékes munkával sikerült elérni, hogy a fél nyolcas híradó – amely a zászlóshajója volna a miniszterelnöki szándéknak – nézettségét a nem is oly rég volt közel milliósról alig több mint százezresre redukálják, ami jelenség voltaképp biztató is volna, ha nem hozná magával a téboly köreinek újabb szintjeit. Első lépcsőben a Vajnatévével, amellyel újólag megtörtént az a csoda, hogy nem érdekli a népeket, ha a bigott hívőket kivesszük a pakliból.
Miniszterelnök urat ezek az eredmények fölöttébb elkeserítették, és nem arra – az egyébként normálisnak tekinthető – belátásra jutott, hogy lazítani kellene a gyeplőn, és nem kizárólag hamisságokat kínálni a választópolgárnak eledelül. Ő másképpen működik. Ennek a különös üzemnek az az ismertetőjegye, hogy Mészáros Lőrinc fölvásárolja, amire miniszterelnök úr rábök, gondolván, ha nem muzsikál az egyik, legyen akkor másik, most épp legutóbb az Echo TV lett a csoda friss, ropogós letéteményese.
Újat mindezzel aligha mondtam, a nóvum eztán jön, a szándék és az ultimátum, amely szerint a Magyar Időkkel mészároslőrincesített Tv-nek szinte a nulláról indulva kellene megvernie konkurenseit, és van határidő is. Orbán Viktor környezetéből származó információk szerint miniszterelnök úr 2018 nyarát jelölte ki, amikor már „olajban kell úsznia a kormánymédia gépezetének”. – Ezt a saját bejáratú lapja fogalmazta meg ily plasztikusan, viszont nem kezdett el halálra váltan hörögni, ami szívességet én most megteszek, és helyetted is, nyájas olvasó.
Mert nézzük csak, hol is élünk. Miniszterelnök úr egy – állítólag – magánpénzből felvásárolt magántelevíziónak megszabja a szellemi – vagy szellemtelenségi, gusztus dolga – irányát, és ad neki másfél évet, hogy olyan eredményeket produkáljon, amilyet ő maga, mint Móricka elképzel, különben…Ez itt a hangszóróra irányuló kérdés, hogy mi lesz különben. Levágja Mészáros úr becses tökeit? Száműzi őtet Borsodba, vagy újabb felvásárlandó médiumot, mint célt tűz elébe? Ez a jövő fogós, ravasz kérdése.
Viszont innentől leveszi rólam azt a terhet, hogy kacifántos módokon és tényekkel bizonyítsam a zsarnokság tényállását, mert íme, megtörtént.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. január 21. szombat, 20:37
-
Találatok: 1473
Orbán Viktor imád háborúzni és most hadsereget is szeretne ehhez. Harcol Brüsszel ellen, csatázik a mitikus nagyságúra fújt Soros Györggyel, illetve az általa pénzelt idegen "ügynökökkel”, a háttérhatalommal, és még arra is jut ereje, hogy feltartóztassa az Európára törő migránsokat. Ennyi év kormányzás után világos, hogy a beígért konszolidáció sosem jön el, a Habony-stáb, a „gondolatminisztérium” újra és újra szállítja a rendszer fennmaradásához elengedhetetlen ellenségképet.
Harcban állunk, és csak a Fidesz, Orbánnal az élen képes megvédeni az országot
– harsogja minden csatornából az állami propagandagépezet. De amíg a miniszterelnök alantas érdekektől vezérelt szélmalomharcaihoz nem kell hadsereg, addig az Európába érkezők feltartóztatásához nagyon is. És Orbán itt kapott is egy pofont.
ELFOGYOTT A REGIMENTJE
A kormányfő a déli határkerítés építtetésekor szembesült azzal, mennyire elfogytak az országból a katonák: az építkezéshez közmunkásokat és rabokat is kénytelenek voltak bevetni, hogy időben felhúzzák a határzárat. Röviddel ezután, kisebb meglepetésre repült a székéből a honvédelmi miniszter, Hende Csaba is, pedig Orbán miniszteri szinten nem szívesen nyúl kormányához.
„Egy komoly országnak van saját hadserege, ami nem egy kipipálandó kötelező feladat, hanem egy komolyan vehető tényleges erő” – nyilatkozta Orbán egy évvel később a Katolikus Rádiónak. Ekkor már bőven tárgyalta a kormány a hadsereg tízéves fejlesztéséről szóló Zrínyi 2026 tervet, és arról is megszületett a döntés, hogy fokozatosan emelik a költségvetés hadi kiadásait: 2022-ig évente GDP-arányosan 0,1 százalékponttal.
Mostanra már az is egyértelműen látszik, miként duzzasztaná fel a kormány gyorsan a hadsereg létszámát: önkéntes hadtestet verbuválnának, nagyjából 20 ezer fővel. Ha a terv bejönne, akkor papíron csaknem megduplázódna a hadsereg létszáma, azt ugyanis 25 ezer fő körülire teszik. Igaz, ennyi katonából a legoptimistább becsléssel is csak 4-5 ezer fő alkalmas fegyveres szolgálatra. (Az előző számokon kívül az is kiderül az Index 2014-es elemző cikkéből, hogy a létszám mellett a hadsereg felszerelése is botrányosan gyenge állapotban leledzik.)
Az önkéntes hadtest ötlete azért lehetett befutó, mert Orbánék nem akarják visszaállítani a 2004-ben eltörölt sorkötelességet, így sok mozgástér nem maradt. A húszezres vállalás mindenesetre merész, egyelőre nem is tudni, mivel motiválná ilyen eredményesen a kormány az embereket, hogy jelentkezzenek önkéntesnek. Összehasonlításképp 2010-ben tizennyolc tartalékost tudtak volna mozgósítani árvízi védekezéshez, és a határvadászok toborzása is igencsak döcögős.
FEGYVERBE!
Így vagy úgy, de az önkéntes hadtest felállítása már meg is indult: január elsejével lépett hatályba az a törvény, amely zöld lámpát adott a Honvédelmi Sportszövetségnek (HS). De mi is ez? A HS elődje a szocialista rendszerben működött Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ), korábbi nevén Magyar Honvédelmi Sportszövetség (MHS). „Az új szervezet célja is nagyon hasonló a régihez” – fogalmaznak a törvényben.
Tehát a következőket várhatjuk a HS-től: 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. január 21. szombat, 01:29
-
Találatok: 1722
Az olimpia megfúrása önvédelem, nemes bosszú és bűnmegelőzés. Méltó a polgári Magyarországhoz. - Csaknem egy év, a boltzárról szóló próbálkozás után ismét feltámadott a népszavazás intézménye. Akkor is egy egetverő hülyeségről formálódott meg a kérdőjel; nem is viselték el, hogy belesüljenek. Nem mertek szembenézni a kérdéssel, begyulladtak a puszta lehetőségtől, hogy ez egyszer nem nekik lesz igazuk.
Az olimpiarendezés ugyanilyen értelmetlen a közjó szempontjából, viszont nemcsak kényelmetlen és idegesítő, hanem eszeveszettül sokba is kerül. Leginkább ezért kényelmetlen és idegesítő, tehát nekünk az a legjobb, ha valaki más rendezi. Két-háromezer milliárd alsó hangon, de felmehet hatig is, ha olyan ügyesen gazdálkodnak vele, mint a vizes vébével. De már az eredeti összeg is észbontó: ennyi pénz tíz évre felhúzná a magyar iskolákat az élvonalba, ha jól költenék el. Tíz év alatt egy generáció kijárja az iskoláit.
Az olimpiára nem is lehet jól költeni, egészen valószínűtlen, hogy tartós nyereséget hozzon. Arra számos példa van, amikor romhalmazt és keserű csalódást eredményezett, de olyan város vagy ország egy sincs, amely tömegeket vonzana azért, mert valaha ott olimpia volt. Ennek a feléből vehetnénk egy Nimitz osztályú anyahajót a Balatonra. Vagy építhetnénk piramist. Konkrét értelme annak sincs, de tovább tart, és hírértéke viszont van. Nemcsak az a baj, hogy nincs most szükség és pénz nemzeti státusszimbólumra, hanem ha már muszáj, akkor se az olimpia az egyetlen vagy a legjobb megoldás.
Nem is egyszerű érvelni mellette. Ez abból is látszik, amikor előkerülnek olyan gondolatmenetek, hogy ha elköltünk ezermilliárdokat egy sporteseményre, akkor ingyen kapunk hozzá reptéri gyorsvasutat meg még egy csomó fejlesztést, néhány százmilliárd értékben. Demens öregasszonyokra sózzák így rá a négyszázezres paplant ajándék serpenyővel. Érdekes matek ez, felveti a kérdést, hogy vajon miért is nem építjük meg ezeket a hasznos holmikat olimpia nélkül, és költjük a fennmaradó összeget valami értelmesebbre. Vagy annyira hülye egy nép vagyunk, amelyik olimpia nélkül nem is áll neki az építkezésnek? Mert akkor talán ezen kéne változtatni, elsőként pont a kormánynak.
Vattacukorba csomagolt vágyak szólnak a rendezés mellett, a pénzben ki sem fejezhető figyelem, hogy egy hónapig Budapesten a világ szeme. És tényleg nem lehet utánaszámolni annak, hány üzletembernek és nagyvállalatnak kelti fel a figyelmét egy emlékezetes gerelyhajítás vagy drámai súlyemelés. Onnan meg már csak egy lépés, hogy röviden utánaolvasson a magyarországi állapotoknak, és elnéző mosollyal máshol fektessen be. Szocsi se igazán húzta meg az orosz gazdaságot, sem a turizmust, pedig beleadtak apait-anyait. Ha rossz arc vagy, akkor nem leszel népszerűbb a rongyrázástól, ez van.
Ahogy az sem mérhető, mennyivel növelné az olimpia Magyarország terrorfenyegetettségét. A világért se szeretnék riogatni, de hát ez is egy szempont manapság, megtanultam a kvótakampányból.
De oké, állapodjunk meg abban, hogy az olimpia hasznossága erősen véleményes. Mint ilyet, illő és helyénvaló népszavazásra bocsátani, ahogy történt Hamburgtól Oslón át Krakkóig. Ezekben a városokban speciel leszavazták a nevezést. Nem lenne csoda, ha a budapestiek is elutasítanák. Ehhez azonban ki kell vívni előbb a szavazás jogát. Utána pedig nekilátni a kampánynak.
Kevés ügy van, amivel a kormány akaratával ellentétes többséget lehet képezni. A zsigeri ösztönök jelentős részét besorozta a kormánykommunikáció: gyűlölet, rasszizmus, félelem nekik dolgoznak. Az olimpia megtagadása racionálisan is védhető, de ezt is meg lehet támogatni örök emberi indulatokkal.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. január 20. péntek, 04:29
-
Találatok: 1599
Egészen megható, ahogy szerető kormányunk éjt nappallá téve, csak a mi érdekeinket nézve gondoskodik rólunk. A megrendültség nem is megfelelő szó arra, amit a keményen dolgozó magyar kisember érezhet az újabb jócselekedet hallatán. Annyira szép, hogy igaz sem lehet:
„Több mint 200 milliárd forint visszatérítendő támogatás jut lakóépületek energetikai korszerűsítésére, az állami fenntartású közintézmények számára pedig 150 milliárd forintnyi pályázat indul a következő hónapokban – jelentette be Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára Budapesten a Széchenyi Programiroda információs napján.” (MTI)
Mondom, minek kell örülni. Az Európai Unió 90 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást biztosított a magyar lakosság számára, a lakóépületek energiahatékonyságának növelésére. Tehát a huzatos nyílászárók cseréjére, a fűtési rendszerek korszerűsétésére, hőszigetelésre. Ismétlem: vissza nem térítendő támogatást.
A nemzeti, keresztény és nem tudom még milyen kormány meg úgy döntött, hogy egy nagy francot fogja ő ezt a pénzt a lakosságnak adni. Inkább önkormányzati és állami tulajdonú közintézményeknek adja, a lakosság meg kap helyette hitelt. Igaz ugyan, hogy kamatmentes hitelt, de hitelt, amit vissza kell fizetni.
Volt rá magyarázat is. A kormány állítása szerint a vissza nem térítendő támogatás csak a panelházakra vonatkozott, családi házban lakók nem kaphattak volna belőle. Márpedig ez nem korrekt, mondta a mindig, minden körülmények között a korrektséget szem előtt tartó országvezetés, ezért fogta a pénzt és átrakta az állami intézmények energetikai korszerűsítésére, a lakosság kapott helyette jó kis hitelt, mert ahhoz a családi házban élők is hozzáférhetnek és így a korrektség szobrát lendületből meg lehet mintázni drágajó kormányunkról.
A valóság ezzel szemben az, hogy családi házak is kaphattak volna a vissza nem térítendő támogatásból, csak éppen közbe kellett volna iktatni egy energiahatékonysági alapot. Tehát: a kormány azt állította, hogy ők lényegében azért nyúlják le az Unió lakosságnak (civileknek) szánt támogatását, hogy sokkal nagyobb jót cselekedjenek a zemberekkel. A 90 milliárdos vissza nem térítendő támogatás helyett itt van nekik 200 milliárd visszatérítendő hitel. Lehet örülni!
Hol van szükség fűtéskorszerűsítésre, hőszigetelésre? Hol huzatos az ablakdeszka, hol szökik a rosszul szigetelt tetőn át a meleg? Hol próbálják bent tartani a kevés meleget a két ablak közé betömködött összetekert lepedőkkel, hol húznak fel három melegítőt a lakásban, hogy meg ne fagyjanak, hol szükséges kicserélni a radiátorokat? Biztosan nem a Pasa parkban, hanem a nehezebb anyagi helyzetben lévő családoknál. Akik miért is nem cserélték ki eddig, miért nem végeztették el eddig a szükséges korszerűsítéseket?
Úgy bizony. Azért, mert nem volt rá pénzük. És mert hitelt sem kapnak, ugyanis a megélhetés is gondot jelent, nem lennének képesek törleszteni a kölcsönt. Na, most kik pályázhatnak a vissza nem térítendő támogatás helyett kölcsönre? Igen, ugyanezek az emberek. De legalább kétszer annyira, mint amennyi a vissza nem térítendő támogatás lett volna.
Fog kapni hitelt a huzatos/lepusztult lakásban élő közmunkás, rokkantnyugdíjas, kisnyugdíjas? Olyan, akinél biztosan lehet tudni, hogy képtelen lesz törleszteni a hitelt? Nem valószínű.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. január 19. csütörtök, 00:25
-
Találatok: 1464
A magyar gazdaság nem működik külső forrás nélkül. - Amikor a kormányközeli szakértőket azzal szembesítik, hogy a Fidesz-kormány hat esztendeje alatt a magyar gazdaság EU-s átlaghoz való felzárkózása terén nem történt előrelépés, sőt még a visegrádi országokhoz képest is romlott a teljesítményünk, akkor rendre azzal szoktak érvelni, hogy nagyon rossz állapotban vették át az országot és az energiák nagy részét a stabilizációra kellett fordítani.
S itt mindenekelőtt az államadósság felhalmozódásának megállítását és csökkenő pályára állítását, továbbá az államháztartási deficit 3 százalék alá csökkentését, valamint a folyó fizetési mérleghiány felszámolását említik. Nézzük az államadósság csökkentését, már csak azért is, mert a két említett mérleg egyenlege szoros összefüggésben van ennek alakulásával.
A hivatalosan közzétett adatok alapján az államháztartás bruttó adóssága a GDP arányában 2002-ben 55 százalék volt, s ez 2008-ra 71,6 százalékra emelkedett, majd a kormányváltás évére, 2010-re elérte a 80,5 százalékot. Ez kétségkívül igen jelentős, mondhatni drasztikus emelkedés volt, ami azt is jelenti, hogy a magyar gazdaság az MSZP–SZDSZ-kormányzás idején egy nem fenntartható növekedési pályán volt és ezért egyre jobban eladósodott. Különösen súlyos gazdaságpolitikai hibának tekinthető az, hogy 2002 és 2008 között, vagyis a jó világgazdasági konjunktúra körülményei között az adósság/GDP hányadosunk 16,6 százalékponttal növekedett és így átlépte a maastrichti 60%-os korlátot is. A gyors mértékben emelkedő államadósságot az állandósuló nagymértékű államháztartási hiány és a nyomában megjelenő folyó fizetési mérleg hiány idézte elő. Így aztán az Európai Unió már belépésünkkor, tehát 2004-ben kezdeményezte velünk szemben a túlzottdeficit-eljárást, amely 9 évig érvényben maradt. A Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok gazdaságpolitikáját találóan jellemezte Kopits György a "fiskális alkoholizmus" jelzős szerkezettel. 2008 és 2010 között azonban már ez a felelőtlen adóssághalmozó politika nem volt érvényben, jóllehet mégis további 8,9 százalékponttal emelkedett az adósság/GDP hányadosunk, így összességében 25,5 százalékpontos romlás könyvelhető el a két szocialista kormányzati periódus időszakára. A további adósságnövekedés azért következett be, mert kitört a gazdasági világválság, és ennek következtében szükségessé vált az MNB devizatartalékainak feltöltése, amelyre 20 milliárd eurós hitelt vett fel a válságkezelő Bajnai-kormány.
Kétségkívül helytálló tehát azt állítani, hogy súlyos örökséget vett át 2010-ben a második Orbán-kormány. A kormányzásuk alatt szigorodó költségvetési politika hatására az államháztartási hiány rendre a maastrichti kritériumok által megszabott 3 százalék alatt maradt, s ennek eredményeként 2013-ban az EU megszüntette velünk szemben a túlzottdeficit-eljárást. Az adósság/GDP hányados egy-két év stagnálás után csökkenésre váltott és 2015-re a hivatalos adatok szerint 74,7 százalékra csökkent. (Tekintsünk el most itt attól, hogy a kormány ügyes trükközései következtében az év utolsó napjára — a hivatalos mérés időpontjára —, valahogy mindig 1-2 százalékponttal alacsonyabb lett az adósságállomány, mint év közben bármikor.) Tehát a Fidesz-kormány öt év alatt 5,8 százalékponttal mérsékelte az eladósodást, szemben az MSZP–SZDSZ-kormányokkal, amelyek 25,5 százalékponttal növelték azt. Itt mutatkozik meg tehát legmarkánsabban a baloldali és a jobboldali kormányzás, s gazdaságpolitika közötti különbség, míg az előbbi adósságcsapdába vitte az országot, addig az utóbbi kiszabadította belőle és konszolidálta az egyensúlyi helyzetet – szól a kormányközeli szakértők konklúziója.
Nagy örömre és büszkeségre azonban nincs okuk ezeknek a szakértőknek, ha megnézzük, miként is sikerült ezt a fordulatot elérni.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. január 16. hétfő, 13:19
-
Találatok: 1584
Kéri László szerint a rendszer ugyanúgy megbukhat nagyon gyorsan, mint ahogy elhúzhatja még rendkívül sokáig is. A politikai elemző szerint a társadalom egyelőre inkább közömbösen figyeli a jelenlegi folyamatokat. Felesége, Petschnig Mária Zita is ezt látja, meg azt, hogy bár hódít a sikerpropaganda, de közben a laikusok számára láthatatlanul szétrohadnak a gazdasági fejlődés alapjai. A házaspárral arról is beszélgettünk, ki mozgatja a szálakat és mibe kerül ez nekünk?
– Tavaly szinte egymásra torlódtak az események. De mi lehet ezek hátterében, mi a mozgatórugójuk?
PMZ: – A követhetetlenség a nőt jobban zavarja, mint a férfit, mert a nő biztonságra, stabilitásra törekszik, márpedig itt semmi sem volt kiszámítható. Lacival negyedévente készítünk egy összefoglalót, és mi is meglepődtünk, hogy mennyi minden történt. Az egyik esemény szinte kiütötte a másikat, de lényegében – ha belegondolunk - ez volt a cél.
KL: - Kisajátították és teletömték bulvárhírekkel a médiát, ami tökéletesen alkalmas arra, hogy elterelje a figyelmet a lényegről. Az úszósport ügyei, Kiss László sok évtizedes bűnének előbányászása, Katinka látványos szerződés-tépkedése, a Hosszú-Gyárfás viszály is arra voltak jók egész évben, hogy ne arról beszéljünk, miért emelkedett 100 milliárdra a vizes VB költsége, az eredetileg tervezett 17 milliárd helyett. Már nem esik szó a Népszabadság megszűnéséről, az Andy Vajna-féle TV2 színeváltásáról és nyomulásáról, vagy arról, hogy a kormány – úgy tűnik – megkörnyékezte az ATV-t is. Ugyancsak a felszín alatt zajló hatalmi harcok eredménye a Class FM kicsinálása, a megyei lapok megkaparintása. Azért tartom fontosnak hangsúlyozni ezt, mert a lakosság 90 százaléka mindebből ki van zárva, noha a szeme előtt zajlik, és a következményeit mindnyájan szenvedjük. Az átrendeződések közvetlenül csak néhány száz embert érintenek, közvetve azonban milliókat. Azok a mesteremberek, akik súlyos pénzekért megtervezik a médiafolyamatokat, pontosan tudják, miben van annyi szufla, ami hetekig kitart. Év végén új, tartósabb anyagból való gumicsont kellett, ezért vetették be a béremelést.
PMZ: – Ami azért volt különösen meglepő, mert a Jobbik már szeptemberben szót emelt a Parlamentben ennek érdekében, de Orbán durván lehurrogta a béremelést felvető Volner Jánost. Decemberben aztán kitört a béremelési láz, mert ez már a kampány része.
KL: – A béremelés hosszú időre témát adhat. Nagy cécóval beharangozzák, telekürtölik a médiát, hogy majd emelni fognak, megint telekürtölik, amikor valóban emelnek, és nem egyszerre kap mindenki, hogy jusson a sikerpropagandából egész évre. Néha meghallgatom az állami csatornákon a nemzeti híradókat. Örökké adnak, mintha övék lenne a mesebeli, soha ki nem fogyó pénzeszsák, és folyton azt halljuk, hogy a mi nagyszerű, gondoskodó kormányunk senkit nem hagy az út szélén.
– Honnan lett egyszerre ennyi pénz? Illetve ha nincs, akkor miből adnak?
PMZ: – A plusz bevétel a költségvetésben több forrásból tevődik össze. Az egyik, hogy bevezették a növekedési adóhitelt, ami azt jelenti, hogy a nagy cégek másutt megtermelt jövedelmük után is nálunk adóznak. A multiknak ez jó, főleg úgy, hogy a befizetést széthúzhatják három évre; visszamenőleges hatállyal ilyet sehol sem vezettek be.
– Az viszont nem létezik, hogy egy bulin mindenki nyer. Ebben az esetben ki a vesztes?
PMZ: – Más országokkal szemben nem tisztességes eljárás ez, lesznek is belőle viták, de nekünk most jól jött. Abból is plusz bevétel származott, hogy korábban az Unió különböző pereskedések miatt visszatartott egy csomó pénzt.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. január 14. szombat, 19:13
-
Találatok: 1805
Összeomolhat-e a magyar egészségügy? Újból és újból elhangzik ez a kérdés, mióta megkezdődött az erőltetett forráskivonás az ágazatból, amely az egész unióban és az egész OECD-ben egyedülálló. Mára eljutottunk odáig, hogy egészségügyi intézmények területén többnapos hullákat lehet találni, hogy sebészek olyan kórházakban végeznek el műtéteket, ahol nincsen fertőtlenítőszer. A bíróság börtönre ítélt egy orvost, aki hamis diagnózisokkal hajtott el olyan betegeket, akiktől nem várhatott pénzt. Az érintettek bele is haltak. Interjú Kincses Gyula kutatóval, egészségpolitikussal.
– Lehet, hogy a magyar egészségügy már összeomlott?
– Rossz hírem van, mindig van lejjebb. A válaszhoz meg kellene határoznunk, hogy milyen mutatók alapján állítjuk fel a diagnózist. Ha arról beszélünk, hogy mi lenne az ország gazdaságához, kulturális hagyományaihoz méltó egészségügy, és ezzel hasonlítjuk össze a mostani helyzetet, akkor tényleg kijelenthetjük: a magyar egészségügy összeomlott. Ha azt nézzük, hogy működnek-e az intézmények, fogadnak-e betegeket, végeznek-e gyógyító tevékenységet…
– Akkor megállapíthatjuk, hogy Burkina Fasóban például még rosszabb a helyzet.
– Nem csak ott. Romániában és Bulgáriában, sőt sok szempontból még Lengyelországban is. De tény: az egészségügy hagyományos, 2010 előtti rendszere már nem tartható fenn, és ha késik a beavatkozás, akkor a helyzet továbbromlik majd. De nem lesz egy olyan határnap, amikor azt kell mondanunk: vége, Magyarországon nincs működő egészségügy.
– Van egészségügy, és úgy működik, hogy nálunk kétszer annyian halnak meg elkerülhető betegségekben, mint az uniós átlag, és másfélszer annyian, mint a hozzánk hasonló fejlettségű országokban. Az infarktus, a méhnyakrák, a vastagbélrák másutt megelőzhető, elkerülhető. Nálunk 100 ezer lakosra 245 ilyen halálozás jut, míg például Szlovéniában 118. Mennyi ebből az egészségügy sara és mennyi a sajátunk? Hiszen mi, magyarok iszunk, dohányzunk, stresszben élünk.
– Ezekkel a halálokokkal kapcsolatban minden lehetséges körülmény rosszabb nálunk, mint a miénkhez hasonló fejlettségű országokban. Tény, hogy a daganatos megbetegedések új előfordulása is gyakoribb nálunk, mint bárhol a környezetünkben, és ezt nem lehet az egészségügy nyakába varrni.
– Magyarországon mérgező az élet?
– Igen, megbetegítő, ahogyan élünk. Minden, az egészségre ártalmas klasszikus tényező együtt van nálunk: a dohányzás, az ital, a mozgásszegény életmód, a túlsúlyosság, az egészségtelen étrend. De ehhez hozzá kell tenni, hogy a szív- és érrendszeri problémák, a daganatos betegségek kialakulásában nálunk nagy szerep jut a mentális közállapotoknak is.
– Tehát annak, hogy itt szinte már norma lett a kulturálatlan, konfliktuskereső, magyarán bunkó viselkedés a magánkapcsolatokban, a munkahelyeken, a villamoson és persze a közéletben, a politikában is?
– Így van, a súlyos betegségek kialakulásában a pszichés faktorok is nagy szerepet játszanak. Vannak helyzetek, amikor az emberek betegségbe menekülnek a konfliktusok elől. Biztos, hogy a társadalom megosztottsága, a felszított gyűlölködés is oka ennek. De menjünk tovább az egészségügy felelősségére. A túlélés esélyének egyik fontos feltétele, hogy a daganatos betegségeket időben ismerjük fel. Ez függ az emberek egészségügyi kultúrájától is, például attól, hogy elmennek-e szűrésekre.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. január 13. péntek, 23:57
-
Találatok: 2174
Annak ellenére, hogy az Iványi Gábor vezette Oltalom Karitatív Egyesület és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség továbbra is fenyegetett helyzetben van, nem adják fel küldetésüket, a nehézségekkel dacolva folytatják a legelesettebbek megsegítését. Iványi reméli, hogy legalább a kiegyezés 150., valamint a reformáció 500. évfordulójára tekintettel idén felülkerekedik valamiféle józan felismerés a társadalomban arról, hogy abban az irányban, amerre az ország az utóbbi években fordult, nincs megújulás.
A pénzügyi nehézségek ellenére rendületlenül folytatja a hajléktalan-, menekült, család- és idősellátást, a rászoruló családokat támogató Hétköznapi Hősök Programot és az egy évtizede útjára indított Tanulással és Sporttal a Hajléktalanság Ellen akciót az Oltalom Karitatív Egyesület és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET). Iványi Gábor lelkész, az Oltalom és a MET elnöke a tavalyi év tevékenységeiről, valamint a szervezetek előtt álló kihívásokról tartott pénteki sajtótájékoztatón elmondta: már lassan harminc éve végeznek szolgálatot a legelesettebbek között, az utóbbi években viszont különösen nagy teher nehezedik rájuk. Mint fogalmazott, az Oltalom és a MET nem tartozik "a kormány által kedvelt és támogatott" szervezetek közé - ennek a mindennapokban is megérzik a hatását.
Intézményeik - éjszakai szállók, népkonyha, nappali melegedő, menekültszálló, férfi és női átmeneti szálló, speciális hajléktalan-ellátás, Családok Átmeneti Otthona, Oltalom Kórház, Fűtött utca, iskola, öt idősotthon - éves szinten több mint egymilliárd forint bevételkieséssel küszködnek. "Főiskolánk évek óta nem kapott állami ösztöndíjas helyeket, ez legalább 250 millió forintos bevételkiesést jelentett. A Főváros 2010-ben egyoldalúan felmondta a szerződéses együttműködést az Oltalommal, ez évente 50 millió forint kiesést jelent" - mondta Iványi. Hozzátette: azzal, hogy a 2011-es új egyházügyi törvény által alkotmánysértő módon elvették az egyházi státuszt a MET-től, az egyszázalékos adófelajánlásoktól is elestek.
A MET egyházi státusza változatlanul rendezetlen, annak ellenére is, hogy minden megszabott feltételnek megfelelnek. Ráadásul hazai és nemzetközi bíróságok is a MET javára döntöttek az ügyben. "Reméljük, hogy idén, a reformáció és a kiegyezés évfordulójának évében a kormány végre a magyar Alkotmánybíróság és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróság döntésével összhangban kegyeskedik visszaadni egyházi státuszunkat. A MET nem néhány éve alakult, 1981-ben, egy elég nehéz időszakban ismerték el egyházként. Elképesztő, hogy épp a rendszerváltó Fidesz csavarja ki a kezünkből ezt a jogot" - fogalmazott Iványi.
Külön érdekessége az ügynek, hogy bár az állam a MET 2014. december 31-ig keletkezett kárigényét elismerte és bizonyos összegeket kifizetett, az adófelajánlásokhoz szükséges technikai számot nem adták vissza, így akik továbbra is a MET-nek adnák adójuk egy százalékát, a NAV-tól olyan értesítést kapnak, hogy nem megfelelő alanyt jelöltek meg. Azóta elismerték a 2015-re vonatkozó követelést is, de vonakodnak kifizetni. Technikai szám pedig továbbra sincs. Iványi szerint ez méltatlan játék a hatalom részéről, amivel súlyos nehézségek közé sodorják az egyház által az elmúlt negyedszázadban példásan ellátott, államtól átvállalt szociális és oktatási feladatok elvégzését.
Iványi emlékeztetett: újévi beszédében Áder János köztársasági elnök is beszélt a kiegyezés évének jelentőségéről. "Mi egyelőre nem látunk kiegyezési ajánlatot a kormány részéről. Ha méltóképp meg akarják ünnepelni, talán érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy egy állandó, már-már háborús feszültség fenntartása, újabb és újabb ellenségek keresése idejétmúlt dolog. Hol a sajtó az ellenség, hol a tanárok, egyes egyházak, most a civil szervezetek. Pedig nem ezekben a körökben keresendők azok, akik Magyarország hangulatát zaklatottá, problematikussá teszik.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. január 12. csütörtök, 22:47
-
Találatok: 2087
Orbán Viktor első nyilvános fellépésére az új évben múlt szombaton, Budakeszin kerítettek sort, ahol mellszobrot avattak a város egykori lakója, a tíz éve elhunyt Nagy Gáspár tiszteletére. Nagy Gáspár elismert költő volt, a nyolcvanas években írott versei miatt figyelte az állambiztonság, tíz éve halt meg, a városban könyvtárt neveztek el róla. A mellszoborállítást a Jobb Kor Polgári Egyesület kezdeményezte, Oláh Katalin alkotását Erkel Ferenc és Wass Albert mellszobrának közvetlen közelében, a Fő téren állították fel. Amit nem úgy kell elképzelni, mint az igazi főtereket; Budakeszi igazi átjáróház Budapest déli kijáróján, a Fő út kettészeli a várost, voltaképp egy hosszú és keskeny park az, ahová a kőszobrot állították. Ennek költségeit az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott emlékbizottság támogatta.
A városban napok óta téma volt Orbán látogatásának híre, igaz, a szilveszteri hangulat meghosszabbításaként a Fő térhez közeli kocsmák egyikében felmerült az az eshetőség is, hogy a miniszterelnök saját szobrának avatására érkezik. Szerencsére nem ez történt.
A kora délutáni órákban kezdődött a sürgölődés, sorra érkeztek a rendőrautók, hármasával álltak meg a 22-es busz Andrész Cukrászda előtti megállójában és föntebb, az Erkel utcánál is, ahol egy kisebb szervízút fogja körbe a hosszú parkot. Megszámlálhatatlan sokaságú biztonsági ember kezdett céltalanul sétálgatni a szocreál művház és a német nemzetiségi óvoda közti járdaszakaszon, de ennek az volt az oka, hogy innen jól rá lehetett látni a szoboravatásra. Mondta is egy atyafi, hogy ő még ennyi fekete ruhás embert életében nem látott Budakeszin, pedig már majdnem hetven éve itt él.
Tíz perccel az avatás megkezdése előtt megérkeztek a tűzszerészek és színre lépett a készenléti rendőrség Hubertusz nevű 12 éves fekete német juhász kutyája, akinek a bombakeresés az eredeti szakmája, így most sem volt meglepő, hogy a köztéri padra elhelyezett koszorúkat akkurátusan körbeszimatolta. A közönség nagy megnyugvással vette tudomásul, hogy bár eléggé veszélyes a világhelyzet, ezért nem árt az óvatosság, de Budakeszin mégsem akarja senki sem felrobbantani Orbán Viktort. A hőmérő higanyszála délután háromkor sem emelkedett mínusz tíz fok fölé, ami kissé hűtötte a költői hevületet és az emelkedett megszólalókat arra késztette, hogy Nagy Gáspár életművétől távolabbi motívumokat is használjanak. Bár, ha azt vesszük, Orosz István grafikusművész (nem akárki, ő a híres Tovariscsi, konyec plakát alkotója) még erre a helyzetre is talált Nagy Gáspár-idézetet: „Jöjjön a fagy, melegítsen!” – mondta a grafikus, és föltette a kérdést:
– Megrajzolja-e a szobor a maga varázskörét? Közvetítheti-e azt az összetartozás-érzést itt, Keszin, széles e hazában és messze mindenütt, ahol magyarok élnek, azt, amit a költemények sugároznak?
Sajnos nem volt idő ott helyben megadni a választ a kérdésre (félő, hogy a nemek győztek volna), mert következett a várva várt attrakció. Szó szerint így történt:
– Pontosan nem tudom, hogy mikor találkozott miniszterelnök úr Nagy Gáspárral – kezdte a ceremóniamester –, de ’89. június 16-án a Hősök terén bizonyosan. Gyermekeink már a történelemkönyvekből is tudhatják, hogy mindketten jelentős szerepet vállaltak a zsarnokság ledöntésében, egyszerre merték kimondani mindketten, hogy „Ruszkik, haza!” Mikor felkértük miniszterelnök urat, hogy tiszteljen meg minket a költő szobrának avatásán, azonnal és gondolkodás nélkül igent mondott. Köszönjük, miniszterelnök úr! (Taps.)
Bővebben ...
