Hírek

A kormány akadályozza az uniós vizsgálatot

kisvasut_elrA NER működési logikája egyszerű: ha kritika ér vagy kritikát vársz, soha ne reagálj rájuk, egyszerűen csak rántsd le a kritikus személyét a sárba.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő Facebook bejegyzése:
 
Olyan még nem nagyon volt, hogy egy tagállami kormány megakadályozzon egy uniós szervet a feladatának ellátásában. Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának (CONT) látogatása kapcsán most egyre inkább ez a helyzet. A CONT és a delegáció tagjaként eddig az egyre nagyobb hullámokat verő ügyben igyekeztem visszafogott maradni, mivel elsődleges célnak nem a sajtóbotrányt tartom, hanem azt, hogy a CONT-delegáció objektíven el tudja végezni a munkáját: meg tudja vizsgálni a kiválasztott EU-finanszírozott projekteket, és megfelelő képet kapjon az uniós források magyarországi felhasználásáról.
 
A magyar kormány azonban sajátos stratégiai döntést hozott. Választhatta volna azt, hogy együttműködik a bizottsággal és a látogatás során bebizonyítja, hogy minden rendben van az uniós pénzek hazai elköltése körül. Ehelyett Lázár János és vele a kormány egy visszataszító, lejárató és személyeskedő kampányba kezdett a velük az EP-ben egyébként egy frakcióban ülő német bizottsági elnök, Inge Graessle ellen. Nos, ez Graessle asszonynak esetleg újdonság, de mi már rég megszokhattuk. A NER működési logikája ugyanis egyszerű: ha kritika ér vagy kritikát vársz, soha ne reagálj rájuk, egyszerűen csak rántsd le a kritikus személyét a sárba. Egyel azonban most ezen is túlléptek: jelen állás szerint ugyanis az a döntés született, hogy egyszerűen nem működnek együtt az Európai Parlamenttel és annak delegációjával, és megakadályoznak minket abban, hogy elvégezzük a munkánkat.
 
Majdnem egy éve megszületett a döntés a látogatásról. Még a nyári szünet előtt összeállt a végleges program, amelyben kiegyensúlyozottan szerepelnek a magyar kormány (Vigadó, Zeneakadémia), a CONT bizottság titkársága (felcsúti kisvasút, 4-es metró) és az általam (Budapest Szíve program) javasolt projektek. Majdnem két hónapja elmentek a megkeresések a kormányzati és hivatali szereplőkhöz, akikkel találkozni szeretnénk. Hat nap múlva érkezik a delegáció Budapestre. Ehhez képest sem a magyar kormány képviselői (államtitkári szinten), sem Polt Péter Legfőbb Ügyész, sem egy sor más állami szereplő, a felkeresni kívánt projektek gazdái közül pedig többek közt a felcsúti kisvasút gazdái a mai napig nem voltak képesek egy emailt visszaküldeni, amiben reagálnak a megkeresésre.

Bővebben ...

Mi lesz, ha Orbán megborul?

ovi_idrgEgy egész picikét személyi kultusz van kormánykörökben. Szinte észre sem lehet venni, mert finoman csinálják, mint mindent. Intelligens, pihepuha módszerekkel.

 

Orbán Viktor arra kapott felhatalmazást, hogy ő, a két focista kezével megvédje és ő nem engedi. És legyél orbanista franciául, mert az ifjú fideszesek ezt az okosságot bírták kitalálni. Arról nem beszélve, hogy Orbán Viktor és a kerítés lebontása közül lehet választani, más opció nincs is.
 
A kérdés az, hogy mi történik akkor, ha esetleg Orbán Viktor valamilyen okból kidől a sor elejéről? Ha megbetegszik, vagy esetleg nem indulhat miniszterelnök-jelöltként, mert például olyasmik derülnek ki személyével kapcsolatban, amik vállalhatatlanná teszik a saját pártja számára is?
 
Mert rá épül minden, az egész párt és jelen állás szerint az egész ország. A szavazók rá voksolnak, a rajongók érte élnek és halnak. Ki áll a helyére?
 
Mindezeket a kérdéseket nem azért vetem fel, mintha beleőrülnék a gondolatba, hogy esetleg összeomlik a kormány. Valószínűtlen, hogy a sírógörcs kapna el egy ilyen esetben, mert jelenleg nem érzek semmiféle vonzalmat az önjelölt vezér iránt, azonban a lehetősége annak, hogy valamiért kidől a sorból, valós. Hiszen ő is csak ember, még ha nem jó ember, akkor is.
 
A kormánypárt szekértábora egységesnek tűnik, de közben elképesztően sérülékeny is. Hiszen lényegében egyetlen emberre épül az egész. Valamiféle fordított piramis ez, ha az az egyetlen egy kidől, borul az egész. Ezért nagyon veszélyes a személyi kultusz.

Bővebben ...

Magyarország rosszabb állapotban van, mint 1992-ben – Komoróczy Géza: A fülledt, bundás indulat bármikor, bárki ellen mozgósítható

komoroczy-g4Bezárkózás a nemzeti hagyományba. A kilencvenes évek elején írott cikkének címe ma is aktuális. Komoróczy Géza mégsem hitte volna, hogy ez az állapot huszonöt évvel a rendszerváltás, tizenkét évvel az uniós csatlakozás után aktuálisabb, mint valaha. A professzor augusztusban múlt nyolcvanéves, a bölcsészkaron ötven évig tanított. Az utóbbi öt év az összegzés, a betakarítás nagy korszaka volt. Öt vaskos kötetben, forrásgyűjteményben dolgozta fel a magyarországi zsidóság történetét. Ez – jó, ha tudjuk – legalább ezer év.

 
Mert míg a hazai közvélemény a magyar zsidóság történetét általában kétszázötven évre szűkíti, a magyar históriában kezdettől jelen vannak. Komoróczy évekkel ezelőtt mondta: ha a honfoglalás előtti korszakot, a kazár függést nézzük, mivel a kagán és köre (vélhetően a magyar elittel együtt) fölvette a zsidó hitet, ha bárki is zsidó volt Vereckénél, az Árpád apánk lehetett. De van egy másik terep, amit változatlan érdeklődéssel követ. A hazai politika, amely Komoróczy szerint nyomasztóbb állapotban van, mint valaha.
 
A 80 szép kerek szám. Önt mégsem motiválta, csöndben ünnepelte születésnapját. A tanítástól 2012-ben vonult vissza. Mi történt azóta?
 
– Akadémiai állásomból 70 éves koromban mentem nyugdíjba. Az egyetemi tanszékvezetéstől már 65 évesen megváltam, így szabja meg a törvény. De volt egy – így mondanám – számmisztikai ambícióm: hogy elmondhassam, ötven évig tanítottam az egyetemen. Ami pedig a nyolcvanat illeti, erről van egy történetem. Mikor egy neves latinfilológus-professzor betöltötte a 70. évét, megünnepelte az Ókortudományi Társaság. A köszöntő beszédet pár évvel fiatalabb kollégája, a tavaly elhunyt Szilágyi János György tartotta. Így kezdte, a hallgatóság nagy megrökönyödésére: a 70 év nem tudományos érdem, a hülye is lehet hetvenéves, a hetvenéves is lehet hülye. A nyolcvannal én ugyanígy vagyok.
 
Történésznek ez a kor a betakarítás ideje. Öt év alatt öt vaskos kötetet jelentett meg a zsidó hagyományról, a hazai zsidó múltról. Valaha assziriológusként tartottuk számon. Meglepetés, hogy ma a fő területe a hebraisztika.
 
– A könyvfülekre nyomott szövegekben azt szoktam írni: orientalista. S záró­­jel­­ben: assziriológia, hebraisztika. A hé­­berhez Ady közvetítésével, a Biblián át vezetett az utam. 1956–57-ben egyszerre kezdtem ékírást és hébert tanulni. Az utóbbit Hahn István professzornál, akinek szinte az egész ország a tanítványa volt, de a héberórákat csak nekem tartotta. 1962 óta, amikor tanársegéd lettem, párhuzamosan tanítottam ékírást, ami az első menetben akkád, ehhez jön a sumer, és bibliai hébert. Az ékírásnak a dolog természeténél fogva akkor nagyobb nyilvánossága volt. Héberóráimra négyen-öten jártak, de elmondhatom, hogy a rabbiképzést leszámítva nem nagyon van ma Magyarországon hebraista, aki ne járt volna hozzám. A nyolcvanas évek végén egy, a zsidó tudományokat támogató nemzetközi intézmény Magyarországon is kezdeményezte a judaisztika egyetemi meghonosítását. Akkor én voltam egyedül, aki állami egyetemen hébert tanított. Az új feladatok a kutatói érdeklődésemet is módosították. Tartottam előadásokat a magyarországi zsidó történelemről, zsidó krónika szövegolvasási órát, foglalkoztam a közel-keleti nagy zsidó községek (Babylónia) történetével. Ezek a témák addigi képzettségem peremén voltak, sok mindent magam is ekkor tanultam meg.
168ora_logo

Bővebben ...

Orbán Viktort meg ideje lenne megmutatni valami orvosnak

juncker-e144Azon gondolkodtunk, hogy mióta lehet Orbán Viktor Grác-pozitív? Meggyőződésünk, hogy a csodacsatárt már csak a gyógyszerek tartják egyben. Nem csak azért, mert tőle ugyan már megszokottan, de mégis csak hülye módon viselkedik, amikor úton-útfélen mániákusan nyalogatja a szája szélét. Hanem még inkább amiatt, mert érthetetlen, hogy mi sarkallja arra, hogy kap valami bődületes marhaságot leírva, amiről valószínűleg ő maga is tudja, hogy tömény baromság, mégis vígan előadja azt.

Ez történt csütörtökön is, amikor a Széchenyi kártya 15 éves fennállása alkalmából rendezett Kavosz eseményén fejtette ki a véleményét az ország gazdasági fejlődésével kapcsolatban. Ez megint az a pillanat volt, amikor a tények sem tudták megingatni abban, hogy fejjel rohanjon a falnak. Ilyen eseményekből egyre több van egyébként. Orbán minden gondolkodás nélkül, kósai mélységeket megszégyenítően tette a rendkívül “színvonalas” megállapításait. Akinek van türelme hozzá, és nem nyel félre az orbáni öntudattól, az itt megnézheti:

youtube / Magyarország Kormánya
100 millió forintra emelik a hitelkeretet a Széchenyi kártya program több hiteltípusában  / Közzététel: 2017. szept. 7.

Mi azért kiemelnénk a legabszurdabb részt, amikor Orbán arról beszél, hogy szó sincs arról, hogy a magyar gazdaság az európai uniós támogatások miatt fejlődik. Szerinte ugyanis csak magunknak, azaz egész pontosan a Fidesz kormánynak köszönhetjük a növekedést:
 
Van egy aktuálpolitikai-gazdasági vita is Magyarországon, ami ugyan színvonaltalan, de ettől még széles körben elterjedt (a minőség és a dolgok elterjedtsége nem áll szoros összefüggésben egymással, ez a nézetekre is igaz, nem csak a silány termékekre), ez pedig az, hogy a magyar gazdaság csak azért fejlődik, mert európai uniós támogatások állnak rendelkezésre.
 
Azért idézem ezt ide, mert 2000-ben úgy emlékszem, hogy nem álltak rendelkezésre európai uniós források, mert nem voltunk tagjai az Európai Uniónak, ehhez képest az államadósságot valahogy mégiscsak lebirkóztuk az 53%-os szintre, volt olyan félévünk, amikor volt 6%-os gazdasági növekedésünk, és ki tudtunk találni olyan termékeket, amelyek lökést adtak a magyar gazdaság fejlődésének.
 
Azért nevezem színvonaltalannak ezeket az érveléseket egyébként, mert hogyha a pénzügyminiszter számai pontosak, akkor a magyar költségvetés az körülbelül lehet 18 ezer milliárd forint, az eu-s támogatások meg lehetnek 1000-1500 milliárd forint nettóban számolva.”
 
Orbán később hozzáfűzte azt is, hogy “a két nagyságrend jól mutatja, hogy nem szabad engednünk, hogy a mostani gazdaságpolitikai sikereket külső tényezőknek tulajdonítsa bárki, mert akkor elveszítünk egy fontos fölhajtó erőt, az elvégzett munkánk sikeréből fakadó fölhajtóerőt.

Bővebben ...

Egy kis görög sziget megcsinálta, amire egész Európa képtelen volt

a_000_s501l6Kedden Magyarország elvesztette a kvótapert, azaz az Európai Bíróság döntése szerint Magyarországnak is be kellene fogadnia 1294 menekültet. Két évvel ezelőtt az EU Belügyminiszterek Tanácsa fogadott el egy döntést arról, hogy 120 ezer menekültet osztanak szét a tagállamok között.

 
Az Európai Bizottság legfrissebb adatai szerint 2017 első negyedévében 164 ezren kértek menedékjogot az Európai Unió országaiban. Magyarországon a 2016-os mérések szerint 9,8 millióan laknak, azaz az 1294 menekült a lakosság 0,01 százaléka.
 
Ezzel szemben egy apró görög szigeten, Tiloson mindössze ötszázan élnek, de már több mint ötven menekültet befogadtak az idén tervezett százból, ami akárhogy is nézzük, a lakosság 20 százaléka. A sziget pedig nem pusztán befogadja a száz menekültet, hanem gondoskodik arról, hogy az érkező emberek társadalmi és pénzügyi hozzájárulást is jelentsenek a sziget számára.
 
Ahhoz, hogy ez létrejöhessen, a szigeten szükség van a SolidarityNow nevű görög civilszervezet munkájára. A szervezet az Európai Unió és az ENSZ menekültügyi bizottságának támogatásából jött létre, a menekültek elszállásolásáért felelős Fay Koutzoukou azt mondja:
 
Leszbosz szigetével ellentétben Tiloson a helyiek is a kezdetektől fogva a mi oldalunkon állnak.
 
Hozzátette, hogy ugyan Leszboszra rengeteg menekült érkezett, de ott semmilyen szándék nem mutatkozott az integrációjukra, hanem egyszerűen táborokba szállásolták el őket. Koutzoukou szerint ez nem egy működőképes modell.
 
A SolidarityNow egy háromlépcsős rendszert fejlesztett ki.
  • Az első lépés, hogy a helyi lakossággal elfogadtassák a menekültek jelenlétét.
  • A második lépés, hogy a görögök segítségével biztosítsák az érkezőknek a helyi nyelv elsajátítását.
  • A harmadik pedig, hogy munkára fogják őket.
Ahogy a szervezet honlapján is írják:
reméljük, hogy Tilos a szolidaritás modelljévé válhat, ami egész Görögországban elterjed majd, mivel bizonyítja, hogy különböző nemzetiségű emberek képesek sikeresen együtt élni.
A civilszervezet munkatársa is elmondja, hogy a civilszervezetek nem támogathatják feltételek nélkül a menekülteket. Mi több, csak az alkalmazásuk biztosítja hozzájárulásukat a befogadó társadalom működéséhez.
 
Tilos szigete egyébként rendkívül kedvelt nyaralóhely a turisták körében, és mint kiderült, a nyári hónapokan annyi külföldi érkezik a szigetre, hogy szükségük van plusz munkaerőre. A SolidarityNow pedig felvetette a helyieknek, hogy
miért alkalmaznának valakit például Athénból, amikor nekik fizetni kellene az utazási költségeket és a szállást is, miközben itt helyben is vannak emberek, akik készek munkába állni.

24.hu

Bővebben ...

Viktor király és a 11 tyukodi torony: német lap mondott ciki magyar népmesét

b48307f11a1A Die Zeit tudósítója utánajárt, mit jelent a valóságban az a forradalmi változás, amit Orbán Viktor ígért pártja 2010-es választási győzelme után. A lap szerint Magyarország ma egy uniós pénzből élő autokrácia, ahol a kulcsterületek, így a média, a bíróságok valamint az egyetemek Orbán és pártja kezében vannak.

Ha az 1998 és 2002 közötti ciklust nem számítjuk, akkor hét éve kormányoz már Orbán Viktor. Ez idő alatt úgy megváltoztatta az országot, ahogy előtte egyetlen választott politikus sem: a demokráciát nem számolta fel teljesen ugyan, de megváltoztatta, autokráciába fordította Magyarországot, ami csendben kezd diktatúrává alakulni. A fontosabb területek már Orbán és pártja ellenőrzése alatt vannak. Az állam szüntelen átformálásának módszerét ráadásul a kritikák ellenére a jelenlegi lengyel kormány is átvette - összegezte a helyzetet a Die Zeit újságírója.

Steffen Dobbert a kis magyar valóság néhány olyan furcsaság története segítségével próbálta ábrázolni Magyarország átalakulását, amelyekre az EU is felfigyelt. Már csak azért is, mert egy részüket uniós pénzből finanszírozták, és hasznosságuk erősen megkérdőjelezhető.

Az egyik ilyen furcsaság Orbán Viktor szülőfalujának új kisvasútja, amely a helyi arénát köti össze egy erdővel, oda-vissza ingázik a nagyjából hat kilométeres pályán. Majdnem kétmillió euró uniós pénzt költöttek rá, naponta nagyjából 25 ember utazik rajta, de legalább van vasút a felcsúti arénához, ami máris a jelenlegi hatalom egyik emlékműve.

A Budapesttől jó négyórányi autózással elérhető szabolcsi kisfalu, a román-magyar-ukrán hármashatárnál fekvő Tyukod egyik lakója, neve vállalása nélkül, királynak nevezte Orbán Viktort, aki valóban úgy kormányozza már az országot, mint egy király. És éppen Tyukodon is tudnak példát mutatni arra, hogyan lehet hasznavehetetlen beruházásokra elverni uniós pénzt, illetve hogyan működik Orbánék rendszere. A Hír TV után a Die Zeit is utánajárt a tizenegy, EU-támogatásból épített kilátónak, amelyek tetejéről nem nyílik különleges panoráma, turisták egyiket se nagyon látogatják, de valamire el akarták költeni az elkölthető ingyenpénzt - és elköltötték.

A magyarországi riportban emlékeztetnek: Magyarország ellen az EU kötelezettségszegési eljárások tömegkelegét indította már, Orbánék ugyanakkor nyugodtak, mert tudják, hogyan lehet következmények nélkül átvergődni ezeken úgy, hogy közben az EU előnyeit is élvezhessék.

 

Bővebben ...

Bruck András: Kinek a himnusz, kinek a dzsídípí

21192118_170Nekem írják, mondják, üzenik. - Majd akkor olvaslak megint, ha megmondod, mit csináljunk. Nem akarok több pesszimizmust, reménytelenséget, téged olvasva a hús leválik a csontról. Jó-jó, de miért csak az az alternatíva, hogy melyik karomon vágjam fel az eret?

Megértem őket.
 
Azért nem volt mindig így. Egy időben például külföldi, főleg amerikai történeteket kevertem a szövegeimbe, mert azt gondoltam, van értelme elmondani, mitől sikeresek mások. Hittem benne, hogy Magyarország képes lesz élni az ölébe hullott lehetőséggel, fokozatosan európai minőségű országgá válik, és előbb-utóbb, húsz évre saccoltam, végre mindannyian valóban nyugati állampolgárnak tarthatjuk magunkat. 
 
Csakhogy közben eltelt majdnem harminc év, és most vajon hány magyar érzi magát nyugati polgárnak, vagyis egyenlőnek az itt kószáló, gondtalanul eszegető-iszogató skandináv, német, amerikai turistákkal? 
 
Vajon a villamoson, metrón utazó mogorva, szegényesen öltözött, gyorsan irritálható tömeg nyugati polgárrá vált attól, hogy négyévente szavazhat? És az, amelyik az orvosi rendelőben megrohanja az ajtót, amikor kijön az asszisztens, aztán receptet, leletet lobogtatva próbál magának kicsikarni egy kis előnyt, figyelmet, valamit, amit a „rendszer” ezek szerint magától nem ad meg neki? 
 
Én úgy tapasztaltam, hogy a nyugati polgár többnyire bízik a „rendszerben” és a buszon mellette ülőben. 
 
Nem olyan egyszerű "nyugativá" válni, az mindenekelőtt egy érzés, amit pusztán a szabadságjogok nem adnak meg. Az alapja talán az egymáshoz és az államhoz való viszony. Ha azok tele vannak gyanakvással, félelemmel, és nálunk tele vannak, akkor számomra érdektelen, hogy itt is van PayPass.
 
Akárhogy is, „érfelvágó” pesszimizmusom azzal a felismeréssel párhuzamosan kezdett burjánozni, hogy Magyarországnak csak az egyszerűbb problémát sikerült megoldania: a demokratikus intézményeket ugyan létrehozta, de helyesen és tartósan működtetni nem tudta őket. Hiányoztak hozzá a polgárok: az ingatlanhirdetések „polgári lakásaiban” csak a belmagasság és a stukkók voltak hozzá meg. 
 
Így ma már eszembe se jutna megírni, hogy, mondjuk, annak idején én hogyan, milyen makulátlanul tiszta mechanizmusokon keresztül lettem az amerikai kormány rádiójának, Amerika Hangjának a munkatársa. Vagy azt, hogy holland barátom sem haverság, viszontszívesség, pártkötődés révén nyerte el egy évi 30 millió euróval gazdálkodó amszterdami kulturális intézmény igazgatói állását. 
 
Pedig a „demokratikus folyamatokon” múlik minden, és ahol a társadalom ilyen fair elveken nyugszik, ott magasra nő a dzsídípí – és vele a jó élet meg biztonság.
Vagy ne jöjjek én itt a hollandokkal, akiknek királyuk születésnapján a holland követségeken ki kell osztani a himnuszuk szövegét, hogy mindenki biztosan el tudja énekelni?
Kinek a himnusz, kinek a gdp. Az egyik nép énekel, a másik termel. Döntse el mindenki maga.
De azért nem mindegy, hogy abban az „operettországban” Deutsch Tamás nem lehetne egy olyan sportbirodalom tulajdonosa, mint amit Magyarországon a testvérével közösen elnököl és irányít (MTK), és ott milliárdos is aligha volna, közpénzből pedig, ahogy itt, egész biztosan nem. 
 
Egy országban, ahol a kormányon lévők zsebre dugott kézzel, iszonyatos bűneikbe bele sem izzadva felszámolhatták a demokrácia két alappillérét: a jog uralmát és az elszámoltathatóságot, ahol nap nap után háborítatlanul írathatják saját nevükre az ország egy-egy darabját, ott a magamfajta számára kevés hasznos teendő akad.

Bővebben ...

A Carnegie Intézet szerint a magyar és a lengyel kormány tönkreteszik az EU-t

2017-09-04_tAz amerikai központú Carnegie Endowment Institute for Peace a világ egyik legbefolyásosabb külpolitikai kutatóintézete, 1910 óta igyekszik befolyásolni az USA külpolitikáját, és azóta nyílt már központja Moszkvában, Bejrútban, Pekingben, Új Delhiben és Brüsszelben is. 

Az utóbbi, európai témákra specializálódott irodája jelentette meg hétfőn Az EU értékeinek védelme Lengyelországban és Magyarországon című tanulmányát. A cikk egyik szerzője Stefan Lehne, aki korábban az osztrák kormány befolyásos diplomatája volt, illetve az Európai Tanácsban irányította a Közép-Európával és a Nyugat-Balkánnal foglalkozó főigazgatóságot. A másik szerző Heather Grabbe, aki a Nyílt Társadalom Intézet európai politikával foglalkozó részlegét vezeti, korábban pedig az EU bővítési biztosának volt főtanácsadója.
 
A szerzők felszólítják az EU tagállamainak a vezetőit, hogy egységesen és keményen menjenek neki a magyar és a lengyel kormánynak, mert ha engedik őket tovább rombolni a jogállamiságot, akkor maguk is az EU széteséséhez járulnak hozzá.
 
Azt javasolják, hogy
  • Az európai kormányok nyíltan és egyértelműen, közös állásfoglalásokkal támogassák az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásait e tagállamok ellen. (Magyarországgal szemben ilyen eljárás van többek között a lex CEU, a civil törvény, a menekülteket tranzitzónába záró törvény és az 1294 kvótamenekült visszautasítása miatt. Lengyelországgal szemben például a bíróságok politikai irányítása és az alkotmánybíróság átalakítása miatt vannak a jogállamiságot érintő eljárások.)
  • Ezt külön-külön, a háttérben is nyomatékosan mondják meg a magyar és a lengyel kormány képviselőinek. Ebben legyenek aktívak a nagykövetek is.
  • Külön fontos, hogy a közép-európai kormányok is fellépjenek, nehogy kettős mércével vágjanak vissza az érintettek.
  • Az eddigieknél sokkal szigorúbban ellenőrizzék az EU-s támogatások elköltését ezekben az országokban, és támogassák, hogy a következő pénzügyi ciklust (2020-tól) eleve szigorúbb szabályokkal kezdjék.
  • Az európai néppárt gyakoroljon nyomást Orbán Viktorra, továbbra is fenyegesse kizárással a Fideszt.
  • Amikor a lengyelek és a magyarok azzal jönnek, hogy más EU-s országokban is vannak hasonló szabályok, mint amelyeket éppen hoznak, akkor az érintett európai igazságügyi- és belügyminiszterek határozottan utasítsák vissza ezeket az állításokat.
  • Ha a magyarok és a lengyelek nem vesznek vissza, és a 7-es cikkely alapján eljárás indul e tagállamok ellen, akkor az Európai Tanács összes kormánya támogassa ezt. (Az EU alapszerződésének 7-es cikkelye alapján lehet büntetni azt a tagállamot, amelyik nem tartja be az EU alapvető értékeit. A büntetés akár az is lehet, hogy felfüggesztik a renitens kormány szavazati jogát. A módszerrel még soha senki ellen nem éltek, és az eljárás igen hosszadalmas és bonyolult. Jelenleg az Európai Parlament kezdeményezett ilyen eljárást Magyarországgal szemben, és az Európai Bizottság fontolgat ilyet Lengyelországgal szemben. A tagállamok négyötödének támogatása kellene ahhoz, hogy tovább haladjon az ügy, ám a tényleges szankció elrendeléséhez már mindenkinek együtt kell szavaznia. Mivel a magyar és a lengyel kormány előre megígérte, hogy vétózzák a másik elleni szankciót, ezért büntetés kivetése a cikkely alapján irreális a tanulmány szerzői szerint is, viszont szerintük fontos üzenet lenne, ha a két kormány egyedül maradna mindenki mással szemben.)

Bővebben ...

Hallgass a szívedre, szarjál a Fideszre!

orban-kerit7Közelednek a 2018-as választások, a Fidesz bár nem most először, de ismételten kimaxolta a kampányretorika bunkóságának a csúcsát. Ma ezzel az összetett kampányüzenettel sikerült bejelentkezniük a Facebookon:

Figyelemreméltó, hogy a 2018-as választások tétje ezek szerint Orbán Viktor vagy a kerítés lebontása, miközben nagy eséllyel mindegyik párt meghagyná a határ menti kerítést. Megint nagyot léptünk előre, már nem a Fideszre, hanem a narancsos gépezet mindenhatójára kell szavazni, minden és mindenki más már lényegtelennek tűnik a cseppet sem agymosó szándékú üzenet szerint. Igen ő rá kell szavazni, a kis emberre nagy cipővel:

 
Mondjuk Kósa Lajos már 2010-ben is kijelentette, hogy a Fidesz egyenlő Orbán Viktorral. Bár Orbán meg arról értekezett egy másik alkalommal, hogy Magyarország egyenlő a Fidesszel. “A haza nem lehet ellenzékben” szlogen, ugye még mindig sokaknak beugrik?
 
Csak a közérthetőség kedvéért, ezt azért kifejtjük részletesebben is: a magyar emberek többsége azért elég rendesen, zsigeri szinten utálja már Orbán Viktort, de a migránsoktól viszont úgy fél, mint a tűztől. Nem elhanyagolandó, hogy a migránsok egyenlőek az ellenzékkel és Soros Györggyel is mint, ahogy tudjuk. Ezért arra buzdítják a népet, hogy a “kisebb” rosszra szavazzanak. Hát ez annyira zseniális, hogy ettől már Finkelsteinnek is erekciója van a másvilágon.

Bővebben ...