Az ország egyik legrégebbi hőerőműve, az Oroszlányi Erőmű már másfél éve nem üzemel, de amikor egy forró júliusi napon felkerestük a telephelyét, az korántsem tűnt elhagyatottnak. Sorra érkeztek oda a kamionok, jó részük a miniszterelnök fiatalabbik öccsének, Orbán Áronnak a szállítmányozási cégétől.
A Nehéz Kő Kft. logóját viselő teherszállítók egy kanyar után, az erőmű területén tűntek el a szem elől, nem messze attól a töltéstől, amely mögött jelenleg helyreállítási, úgynevezett rekultivációs munkák zajlanak. A közel 2 milliárd forint értékű állami projekt keretében állítják vissza a korábbi erőművi tevékenység által roncsolt területek eredeti állapotát, az ehhez szükséges alapanyagokat pedig többek között Orbán Viktor édesapjának gánti bányájából szállítják.
Az Orbán család tagjainak tulajdonában lévő, bányászattal, építőelem-gyártással és szállítmányozással foglalkozó cégek látványosan növekedtek az elmúlt években. Korábbi cikkeinkből kiderült, hogy az Orbán-cégek kiemelkedő, évente már 4-5 milliárd forint bevételt elérő teljesítményéhez számos állami finanszírozású munka járult hozzá: az elmúlt években csatornázási beruházásokhoz, vasút-és autóút felújításhoz is szállítottak építőanyagokat.
Orbán Viktor az első miniszterelnöki ciklusa idején, 2001-ben még kifejezetten arra kérte az édesapját, hogy a cége ne szállítson követ az akkor folyó nagy állami autópályaépítéshez. Orbán a Direkt36-nak idén júniusban azt mondta, továbbra is fontosnak tartja, hogy édesapja ne vegyen részt állami beruházásokban. A miniszterelnök válaszai ugyanakkor arra utalnak, hogy azt nem tartja problémának, ha ezek a cégek csak a fő- vagy alvállalkozók beszállítóiként jelennek meg ezekben a projektekben. Annak ellenére mondta ezt, hogy a beszállító cégek is ugyanúgy közpénzből részesülnek, mint a beruházások magasabb szinten lévő résztvevői.
Az erőmű területén zajló munka megrendelői és kivitelezői nem árulták el, hogy a projekt összköltségéből mennyi pénz került az Orbán családhoz, és hogy a cégek pontosan milyen munkára kaptak megbízást. Ezekre a kérdéseinkre a projektben részt vevő Orbán-cégek, a Nehéz Kő Kft. és a Dolomit Kft. sem válaszoltak.
Hat bányász a közelben
Az Oroszlányi Erőmű a hatvanas évektől 2015 végéig termelt energiát, főként a Vértes-hegység nyugati felében, a Márkushegyi Bányaüzemben kinyert szénből. A szénégetés során keletkező hulladékanyagokat, például pernyét, hamut és salakot az erőmű mellett kialakított, összesen közel kétszáz hektáros területen helyezték el. A jelenleg zajló rekultiváció során ezt a lerakott hulladékot más, bányászati tevékenységből származó anyagokkal keverik, majd erre a fedőrétegre növényzetet telepítenek.
Húsz évre elfeledték, de hamarosan újraindulhat a kormányzati szervek telefonhálózata. Az egykor csak K-vonal néven ismert rendszert két kormányhatározat keltheti életre – derül ki a Magyar Közlöny hétfőn megjelent Hivatalos Értesítőjéből.
A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által szignózott anyagok elrendelik, hogy minden
államigazgatási és rendvédelmi szervet,
kormányhivatalt,
állami kórházat,
kormányzati fenntartású közigazgatási szervet,
az Országos Bírósági Hivatalt,
a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot
egy nem nyilvános, helyhez kötött (vagyis vezetékes) telefonszolgáltatás kösse össze.
A vonalat a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) építheti ki. A fejlesztés teljes értékét nem említi a közlöny, de csak az idén 307 millió forintot szánnak rá a belügy kasszájából, és még a 2019-es büdzsé tervezésekor is számolnak a rendszerre fordított költségekkel.
A határozatok szerint az érintett állami és kormányzati szervek 2018. június elsejéig fel kell mondják a meglévő előfizetéseiket, és ettől az időponttól csak akkor térhetnek el, ha a szerződésbontás miatt egyébként fizetniük kellene a szolgáltatónak.
A helyhez kötött kormányzati vonalat idővel egy zárt mobilhálózat is követheti: Pintér Sándor belügyminiszter, Lázár János kancelláriaminiszter és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter feladata lesz, hogy előterjesztést készítsen egy önálló hálózatú, kormányzati célú (nem nyilvános) mobiltelefon-szolgáltatás létrehozásáról – annak előnyeiről, hátrányairól, lehetséges kockázatairól és költségvetési hatásairól.
Utóbbi azért is érdekes, mert a Magyar Telekom csak februárban írta alá a 39 hónapra érvényes szerződést, amelynek értelmében flottás mobilszolgáltatást nyújt a kormányzati szektor 200 ezer SIM-kártyájához.
A párt füle és szája volt
A K-vonal egyébként 70 éves múltra tekinthet vissza: a közigazgatási hálózat kiépítését még Gerő Ernő rendelte el. A rendszerre azért volt szükség, mert Magyarországon a háború után nem volt megbízható telefonhálózat, az információáramlás viszont stratégiai jelentőséggel bírt – írja a hálózatot búcsúztató, 1998-as cikkében a Hetek.
A kiépítési munkálatok 1947-ben kezdődtek, és fontossági sorrendben kapcsolták be a bizalmas körbe az elvtársakat. A hálózat folyamatosan bővült: fénykorában – a nyolcvanas évek végén – háromezer állomással büszkélkedhetett. A jogosultságról formailag a kormány határozott. A párt vezetői, a minisztertanács tagjai, megyei párttitkárok, a fontosabb lapok főszerkesztői, vállalat- és szakszervezeti vezetők részesedtek a (telefon)rendszer előnyeiből. K-vonalon – ellentétben a városi telefonokkal – gyorsan kapcsolatba lehetett kerülni a hívott féllel.
A készülék hamar státusszimbólummá vált: csak „vonalas” ember rendelkezhetett vele, és a fontosak közül is a legfontosabbak. A rendszer felhasználói körét az Antall-kormány aztán a felére csökkentette, ’98-ban pedig felszámolták a költségesnek tartott és gyakran meghibásodó K-vonalat, hogy aztán – az akkori tervek szerint – egy hetvenmilliárdos, országos közigazgatási rendszert fejlesszenek ki helyette.
Ne legyen senkinek illúziója, ha ez az állapot, politika folytatódik 2018 után, akkor Magyarország kipenderül az Európai Unióból – mondta.
Egy választási párt megalakítását javasolja az összefogással küszködő ellenzéki pártoknak Róna Péter közgazdász, aki a Hír TV Egyenesen című műsorában arról beszélt, hogy a jelenlegi ellenzéki pártok egyike sem képes győzni 2018-ban, kormányváltás nélkül viszont Magyarország „kipenderül az Európai Unióból” – írja a Magyar Nemzet.
Róna szerint az alapvető probléma, hogy Magyarország sikertelen. Huszonhét év telt el a rendszerváltás óta, Németország huszonhét évvel a második világháború után Európa legerősebb gazdaságát hozta létre – mondta a közgazdász –, de mi magyarok 27 év alatt mit hoztunk létre? „Tessék körbenézni! Tessék megnézni a szlovákok mit építettek fel, a lengyelek mit hoztak össze, a románok hogyan fejlődnek!”
„Ez az ország egy mélységes erkölcsi válságban szenved” – fogalmazott Róna Péter, aki szerint „ebből az országból a gyűlölet tanyája lett, a rosszindulat és összeférhetetlenség országa”. Ilyen körülmények közt pedig teljesen reménytelen összehozni bármit, amire büszkék lehetünk. Az önbecsülés hiányát teljesen groteszk szerepvállalásokkal, nacionalizmussal próbáljuk megoldani, ebből alakul ki a szétszakított társadalom, ami kezd leszakadni a világról
„Ne legyen senkinek illúziója, ha ez az állapot, ez a politika folytatódik 2018 után, akkor Magyarország kipenderül az Európai Unióból” – mondta az Oxfordban is tanító közgazdász. Ha az ellenzék nem szedi össze magát, és nem tud egy hitelt érdemlő jövőképet felmutatni, nem képes a saját kisstílű érdekein túllépni, akkor ez lesz, Magyarország helye az európai közösségben egyszerűen megszűnik.
„Meg kell érteniük az ellenzéki pártoknak, hogy egyikük sem kormányképes, és az eddigi teljesítményük alapján bármelyikük, vagy bármilyen kombinációjuk tudna nyerni” – fogalmazott meg lesújtó kritikát az ellenzékkel szemben Róna. Mivel csak akkor lehet a választást megnyerni, ha minden választókerületben egy jelölt indul a Fidesz jelöltje ellen, szerinte a jelenlegi pártoknak létre kell hozniuk egy választási pártot, a saját tevékenységüket pedig lényegében felfüggeszteni.
A választási párt saját listáján a közgazdász szerint legalább minden harmadik névnek újnak kell lennie, olyan embereknek pedig, akik eddig vezető szerepet töltöttek be a politikában, nem lenne szabad pályázniuk. A listaállítás körül várható vitákra vonatkozó felvetésre Róna azt mondta: lehet, hogy összevesznének, lehet, hogy nincs meg a szükséges jóindulat és bizalom, de a tűzzel játszanak, Magyarország sorsáról van szó.
A lehetséges miniszterelnök-jelölt személyét firtató kérdésre Róna annyit mondott: egy fiatal, karizmatikus, energetikus emberre lenne szükség, de konkrét nevet nem mondott, mert az szerinte nem rá tartozik.
gepnarancs.hu
Az ellenzék az esélytelenek nyugalmával nyaral és szájkaratézik / 2017.08.12. A jövő évi választásokat a Fidesz nyeri, ami a magyar demokrácia temetése és a magát demokratikusnak nevező ellenzék halotti tora lesz. - A nyárnak lassan vége és Magyarország befordul a jövő évi parlamenti választások célegyenesébe, de az ellenzéki oldalon az esélytelenek nyugalmával csepülik egymást a magukat demokratikusnak nevező ellenzéki pártok, pártocskák vezetői.
A kormányközeli médiafelvásárlások sorához van köze a bankjának, az MKB-nek. Jutott a hitelekből a hozzá és üzlettársaihoz köthető vállalkozásoknak is.
A felcsúti Gazprom, Mészáros Lőrinc, ha a jelenlegi tempóban gazdagodik, hamarosan utoléri az orosz gázóriást. Abban máris hasonlítanak, hogy neki is van bankérdekeltsége, mint a moszkvai energiavállalatnak. Putyin elnök – vagyis az orosz állam – Gazpromjának persze majd 30 évre volt szüksége a felfutáshoz, Mészárosnak, ha tartani tudja az ütemet, elég lesz egy évtized, és még hatalmas szibériai gázmezők se kellenek a gazdagodásához. Nemcsak a csodavállalkozó – részint közbeszerzésből élő – cégei szárnyalnak, de ő és családtagjai magánemberként is milliárdos mértékben hitelképesek, aminek elbírálásánál aligha hátrány a miniszterelnöki barátság.
Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc. Előtérben a háttér
Az ötfős szűk Mészáros család tagjai, a gázszerelő, a felesége és a gyermekei – köztük a csak 24 éves ifjabb Mészáros Lőrinc – részint az OTP Bank pénze révén kerültek Fejér megye legnagyobb földbirtokosai közé. A kormányzat Földet a gazdáknak programja keretében ugyanis taroltak az árveréseken. A felcsúti polgármester például Alcsútdobozon, Óbarokon lett „gazda” az OTP Bank negyedmilliárdos segítségével, a felesége Etyeken hasonló összegből. A gyerekek közül Beatrix és Ágnes is alcsútdobozi győztes lett, az ifjabb Lőrincnek emellett etyeki terület is jutott.
Az OTP nemcsak a családtagokban látott üzleti fantáziát az utóbbi években, de némely Mészáros-cégben is. Ezek közé tartozik a Fejér-B.Á.L. Építő Zrt., amely sorra kapta a hiteleket olyan közmegrendelései kapcsán, mint a bicskei járási hivatal, az izsáki és dunakeszi általános iskola vagy a Nemzeti Lovarda bővítése. Az R-Kord Kft. pedig vasút-villamosítási tervvel jutott egymás után OTP-hitelekhez. A különböző Mészáros-érdekeltségek más bankokra is támaszkodhatnak. A Mészáros Gasztro Kft. a Témadesign Kft.-n – a hegyaljai Andrássy Residencia gazdáján – keresztül például a Gránit Bankra, az Echo TV-t Széles Gábortól megszerző Talentis Group Zrt. vagy FND Kemping Kft. pedig a B3 Takarékszövetkezetre alapozhatott. Nem kis összegekről van szó, a Talentis esetében például 890 millió forint a pénzintézet zálogjoggal biztosított követelése. A Mészáros Gasztro Kft. pedig 550 millió forintot kapott a Gránittól 2016 decemberének végén.
A különböző adatbázisok összekapcsolására alkalmas megfigyelőrendszert épít a kormány – derült ki egy salátatörvény tervezetéből. Garancia és ellenőrzés híján az sem zárható ki, hogy az állampolgárok adatait politikai célokra használnák fel.
Vajon ki jár politikai gyűlésre, tüntetésre? Ki hol bankol, milyen busszal jár; hol és kivel találkozik, merre és mekkora sebességgel autózik, melyik orvosnál kezelteti magát – ezek a jövőben egy pillanat alatt megválaszolható kérdések lesznek. S így az eddigieknél egyszerűbb lesz bárki életét rekonstruálni. A múlt héten társadalmi vitára bocsátott belügyi salátatörvény alapján hatalmas megfigyelőrendszer kiépítésén dolgozik ugyanis a kormány. E szerint számtalan – rendőrségi, köztéri, vagy buszokon elhelyezett – kamera kép- és hangfelvétele futna be egyetlen központi szolgáltatóhoz. Így a bűnüldöző szerveknek nem kellene egyenként bekérniük az adatokat az azokat kezelő különböző szervezetektől. Elég lenne egy általános kérelem, és máris kezdődhet – a tervek szerint meglehetősen ellenőrizetlenül – a totális megfigyelés.
A formálódó óriás megfigyelőhálózat gyakorlatilag lefedi egész Budapestet és a legtöbb nagyváros centrumát (ott van ugyanis a legtöbb kamera), de hála a VÉDA- és az EKR-rendszernek, az ország fontosabb közútjain történő mozgás is egy csapásra láthatóvá válna a Nagy Testvér számára. Hogy ez nem teljesen őszinte szándékkal, a bűnmegelőzés és bűnüldözés érdekében történne, abból gyanítható, hogy mindezt a nyár közepén dobta be a Belügyminisztérium, többek között a közalkalmazottak pihenőidejének szabályaival és a vízügyi munkatársak besorolásával egybecsomagolva, mindössze négy napot adva a 85 oldalas javaslat véleményezésére. A kulcskérdésről pedig, hogy ki és hol gyűjtené majd az adatokat, még semmit sem tudni. A tárhelyszolgáltató kijelöléséről rendeletben dönt majd a kormány.
Újpesti térfigyelő kamerák képei. Mindent egy helyen
Létezik jó néhány olyan cél – elsősorban a terrorizmus elleni harc –, ami alapos okot is adhat a szabadságjogok megnyirbálásához, az állampolgárok megfigyeléséhez. Ám például a közlekedésszervezési célból történő adatgyűjtés – amit szintén tartalmaz a tervezet – aligha ilyen. Alapvetően a megvalósítás módszere sem lenne ördögtől való – erre vannak is nemzetközi példák (lásd Egyre több Kis Testvér című írásunkat) –, csakhogy egyelőre hiányoznak a garanciái annak, hogy az így megszerzett információkkal senki sem fog visszaélni.
Sokat lendíthetne a tervek elfogadhatóságán, ha azzal a reménnyel kecsegtetne, hogy a jövőben gyorsabban elkapják a lakásfeltörőket, az autótolvajokat, az erőszakoskodókat. Ám a tapasztalatok eddig azt mutatták, hogy a nagy erők csak bizonyos esetekben mozdulnak meg: például ha a kormányfő lányának esküvőjén eltűnik egy mobiltelefon. Tömegével kérték le a cellainformációkat a nyomozók a magyar letelepedési kötvényeket forgalmazó Arton Capitalnál történt áprilisi betörés után is; jóformán mindenkit meghallgattak, aki a betörés napján a Hajós utca környékén járt. Igaz, ez sem vezetett eddig eredményre, ahogy csak nyögvenyelősen sikerült felkutatni a Teréz körúti robbantás feltételezett elkövetőjét is, akinek a mozgását köztéri és bolti kamarák tucatjai rögzítették.
Szlovénia szerencsés ország. Van neki majdnem háromezer méteres hegye, meg tengere is, viszont soha nem volt ellentengernagya, akinek máma szobrot akarna állítani. Sőt, nem irtotta ki a világra jövetelekor kapott nevéből a második tagot, és még mindig így néz a Napra: Republika Slovenija. Ebből is kitetszik, hogy semmit sem ért az univerzum unortodox és illiberális fejlődési vonalából, meg is nézheti magát, meg mi is őt.
Vérecskében született 1991. június 25-én, amikor kikiáltotta Jugoszláviától való függetlenségét. A JNA, tehát a Jugoszláv Néphadsereg csak kicsit volt morcos, kétheti lövöldözés után csönd lett, és véget ért a tíznapos háború. Srebrenica messzire volt, meg különben is, Pusztai Gyula, a Vas Megyei Közgyűlés akkori szoci elnöke elsőként ismerte el a szlovén államot, az ellen meg mit tehettek a tankok? Semmit se, ugye.
Szlovéniának eurója van, úgy általában vigyorog, nem akarja sem a szerbek, sem a horvátok torkát átharapni, nincsenek diktátor cimborái, és nem jár nyári egyetemet tartani se Ausztriába, se Olaszországba, hogy onnan üzengessen haza, Ljubljanába. Egyáltalán nincsen benne a történelem fő sodrában, senkit nem hajt el az anyjába a külügyminiszterük, és olyan élhetetlen népség, hogy a harcias hírekben alig is szerepelnek.
Tegnap megtört a nagy csend, mert az elnökük, ez a Borut Pahor nekilátott sétafikálni az országában a fiacskájával meg két újságíróval, hogy jövő hétfőre, napi negyven kilométert poroszkálva átszelje kies hazáját, és megérkezzen a tengerhez. Induláskor el is mondta, hogy ő kampányol, meg különben is, a szabadsága alatt azt tesz, amit csak akar. Ez valahogyan jobb módszer, mintha Hodostól Koperig teleszarná kék plakátokkal a hegyeket, erdőket meg az anyja valagát is.
Akik szeretik ezt az elnököt, dicsérik a sportosságát, de a népszerűségen kívül más előnye is van a gyaloglásnak. Fitneszguru honlapok szerint ettől lesz lapos a has, és feszes a fenék. Nekünk is van közjogi méltatlanságunk, akire ráférne egy kis séta, nem csak a mangalica termet miatt, hanem orvosi szempontból is. Azt mondják a tudós doktorok, hogy a gyaloglás minden mozgások szent grálja, ezért egyetlenünknek is meg kéne fontolni, hogy egyszer az apostolok lován szeli át a birodalmát, de hát, azt várhatjuk.
Pedig egy ilyen túra a számos lehangoló tapasztalat mellett rengeteg előnnyel is járna. A gyaloglás csökkenti a szívbetegségek és a stroke kockázatát, megelőzhető vele a cukorbetegség. A gyaloglás során javul az ember erőnléte, rugalmasabbá válik a teste, és növekszik az állóképessége. Segít a fogyásban és az ideális súly megőrzésében, emellett hozzájárul a jó alváshoz, a fokozott szellemi tevékenységhez, sőt még a depressziós érzések leküzdésében is támaszt nyújt.
Továbbá, gyaloglás közben endorfinok szabadulnak fel az agyban, olyan vegyi anyagok, melyek fájdalomcsillapítóként működnek, és segítenek lazítani, a nyugalom és a jóllét érzésével töltve el az embert.
Bitang, mert elbitangolt, alapításkori céljaitól, eszméitől!
Bitang, mert szájára vette a nemzeti jelzőt, miközben annak ellenére tett bizonyítottan, amikor útszélén hagyta azokat, akiknek semmije sincs.
Bitang, mert a nyócévezésben mindent elkövetett annak érdekében, hogy a másképp gondolkodók kormányzását ellehetetlenítse!
Bitang, mert kijelentette, hogy ne arra figyeljenek, amit mondanak, hanem arra, amit tesznek! Ezzel elismerte, hogy a szöveg csak a tömegek bizalmának elnyerésére való, a tett meg a szívatásukra azért, hogy hatalmukat bármi áron is, de megtarthassák!!
Bitang, mert kiadta hőssé a hazánkban kegyetlenséggel gyilkoló azerit!
Bitang, mert úgy tett, mintha neki semmi köze sem lenne a devizahitelesek tragédiájához!
Bitang, mert civil szervezeteket támadva Sorosozik, maffiabaloldalazik, bukott baloldalazik, előítéletes politikai epilepsziás rohamaiban Európára vetítve árokásó baloldali ellenességét!
Bitang, mert csókosait, a magyar történelemben soha nem látott módon elvtelen és jogtalan előnyben részesíti!
Bitang, mert ugyanolyan személyi jövedelemadóval sújtja a kis keresetűeket, mint azokat, akik havi jövedelme azokénak többszöröse, ezáltal még inkább kövérre hizlalva őket, az arra rá nem szorulókat!
Bitang, mert a kétharmadra való hivatkozással ráerőltette a nemzetre az alkotmányozásban, a köztársasági elnök kinevezésében, a TEK létrehozásában, a fékek és ellensúlyok rendszerének megszüntetésében, a képviselők egyéni indítványinak előterjesztéseiben, és minden három és fél év alatti ténykedésükben, a törvénygyári sorozatgyártásban létrehozott hibás termékeik gyártásában előállítottakat! Tette mindezeket úgy, hogy a postaládákba bedobott hamis, álságosan nemzetinek nevezett konzultációkon kívül mellőzte a társadalommal az érdemi, valós egyeztetéseket! Megölte a párbeszédet, konzultációnak hazudva ez irányú kezdeményezéseit.
Bitang, mert bosszúálló módon a baloldalt, a szocialistákat komcsizva, liberálbolsevikozva akarta meglovagolni 1989 vértelen átmenetét úgy, hogy személyes sorsában minden hozzájuk tartozó elit abban a „rohadt” átkosban szerzett diplomát, lakást, adott esetben a megtagadott párthoz tartozó munkahelyet!
Bitang, mert megfelelési kényszerben tartja a hatalmi ágakat éppúgy, mint az un. „nemzeti” testületeket. Bitang, mert habonyizált közéleti gigolókkal veszi körül magát, mészárosokat hizlal, poltokat tenyészt és bayereket istápol, matolcsykat nevel és oltalmaz!
Bitang, mert álszentekkel, Janus-arcúakkal és ahogyan a régi görögök mondták, olyanokkal veszi körül magát, akik miközben a legcsodálatosabb beszédeket tartják, a legmocskosabb dolgokat művelik!
MAGYAROK! Térjetek észhez! Meg vagytok vezetve! Kísérleti nyulaknak néznek benneteket!
A keleti értékközösség, köszöni szépen, jól van. - Ilham Aliyev azeri elnök, a sajtó nagy barátja július 22-én ingyen lakásokat osztogatott újságíróknak. Az alkalmat, mint minden évben, az adta, hogy 1875-ben ezen a napon törte szét a nemzet az orosz nyelvű sajtó rabigáját, és jelent meg az első azeri nyelvű napilap, a szabadság jelképe. Ez tehát nagy ünnep, bár a törpe ellenzék és a nyugatias külvilág szerint a jelkép annyira üres, hogy már szinte kong.
Csak tavaly történt, hogy Amal Clooney libanoni ügyvéd, George Clooney felesége kihozta a börtönből azt a Khadija Ismayilovát, aki oknyomozó újságíróként az Aliyev család üzelmeit pertraktálta a Szabad Európa helyi adásában, igaz, nem sokáig. A rádió irodáját 2014-ben átkutatták, lezárták – Ismayilova akkor már ült. Szabadulásakor egyébként úgy nyilatkozott, hogy a rendszer olyan, mint egy vadnyugati kocsmaajtó: minden lengésnél börtönbe megy három firkász, egy meg kijön.
Kiszámítható, hogy előbb-utóbb csak annyi újságíró marad szabadlábon, ahány új lakás van, feltéve persze, hogy megfelelnek Aliyev politikai elvárásainak, aki, mint már céloztunk rá, a sajtó nagy barátjának hívja magát, de a parttalan szólásszabadság, ami sehova sem vezet, nem a kenyere. Viszont ad lakást, amit egy azeri riporter amúgy 23 év alatt vehetne meg a fizetéséből, természetesen csak akkor, ha közben nem eszik, nem iszik, nem nemz gyereket és egyetlen pár cipőben jár.
Más kérdés, hogy a Riporterek Határok Nélkül (RSF) szervezetének 2017-es úgynevezett World Press Freedom-indexe szerint Azerbajdzsánban a sajtó semennyire sem szabad, az ország a száznyolcvanas listán a 162. helyen van, előtte Kazahsztán és Törökország tömörül, sőt hozzá képest még Oroszország is a szabad lélegzet hona a maga 148. helyével. Vonakodva írjuk ide, hogy az örökös listavezető skandináv államok után a fejlődő régiókból az élen áll Costa Rica (6.), Suriname (20.) és Szamoa (21.), bár a rossz nyelvek szerint ez azért lehetséges, mert ott egyáltalán nem létezik sajtó. Ami nyilván nincs így Mongóliában sem, amely a 69. helyen áll. Magyarország a 71.
Fotó: MTI / Ujvári Sándor
A keleti, déli és még ki tudja, hányféle nyitás tehát másképpen belőtt viszonyítási pontokkal is elképzelhető lenne, a jamaicai szint elérésével például (8. hely). Az Orbán-rezsim baráti körében azonban más, sokkal tutibb helyek szerepelnek, a már említett Oroszország és Azerbajdzsán, mellettük a 155. Törökország s a 157. Kazahsztán, ahol az újságírók letartóztatása a RWB szerint mindennapos.
Ez az a háttér, fogalmi keret vagy akármi, amiben a hatalom őszre beharangozott újabb civil- és sajtóellenes hadjárata, annak okai és módszerei kellő mélységet kaphatnak, új dimenziókba rendezhetők, és már messze nem az európai értékek tartománya, amihez nyilvánvalóan nincs semmi közük.
A magyar lakosság magatartása ellentmondásos, ugyanis nem érzi, hogy már félig az Európai Unión kívül vagyunk. A közösségnek tele van a zoknija velünk - mondta Róna Péter, az Oxfordi Egyetem tanára.
- Brüsszelt természetesen nem lehetett "megállítani" - amint a Fidesz-kormány úton-útfélen propagálja. A következő uniós gazdasági ciklustól valóban nehezebb lesz támogatáshoz jutni?
- A 2020 utáni korszakot nem látom sötéten, persze sok függ az akkori világgazdasági helyzettől. Van esély arra, hogy akkor már az Európai Unió egy erős növekedési periódusban lesz. Mindamellett az uniós finanszírozás részletei még nem ismertek. De lehet, hogy nem is a támogatások szűkülése jelenti majd a fő gondot Magyarország számára. Ennél súlyosabb probléma az, hogy a kormány a lakosság oktatásába, képzésébe alig fektet be pénzt. Az iskolák gyenge állapotban vannak, a diákok felkészítése olyan, hogy emiatt a magyar munkaerő már nem tud lépést tartani a nemzetközi versennyel. A multik befektetési szándékainak a jövőben a legnagyobb korlátja éppen a képzett munkaerő hiánya lesz, aminek az oka kettős: a nem megfelelő képzés, és emellett az, hogy a felkészültebb munkaerő elmegy az országból.
- Amíg a kormány küzdeni próbál az Európai Unióval, addig az európai integráció elől vajon elbújhatunk-e?
- Az európai integrációt teljes mértékben támogatom, ugyanakkor hibának tartom, ha ebből az egészből csak egy-egy elemet ragadnak ki, ugyanis az integrációt szolgáló elemek együttesét egyszerre kell nézni. Most azonban Magyarország számára alapjában véve a 2018-as választás tétje a legjelentősebb tényező. A választópolgároknak el kell majd dönteniük: kívánnak-e továbbra is az Európai Unió tagjai lenni vagy nem! Ez ilyen egyszerű: igen vagy nem! Ugyanis az Orbán-kormány politikája nem szolgálja a tagságot. A magyar lakosság magatartása ugyanakkor ellentmondásos, ugyanis nem érzik, hogy már fél lábbal már az Európai Unión kívül vagyunk. Azt a tényt, amit én mindennap érzékelek Nyugat-Európában járva, hogy Magyarország már egy nem kívánatos tagja az Európai Uniónak, a magyar társadalom nem érti. Pedig ennek Berlin, Bécs, Párizs, Róma és Brüsszel rendszeresen hangot is ad, aminek kommunikálása a magyar sajtóban viszont meglehetősen gyér.
- Mennyiben hat ez ki a külföldiek befektetési szándékaira?
- Kevésbé befolyásolja, mert az egy más dolog. Alapjában véve arról szól, hogy az alacsony hozzáadott értéket termelő viszonylag gyengén képzett, és nemzetközi összehasonlításban kifejezetten olcsó magyar munkaerő a nemzetközi cégek érdekeinek megfelel. A multinacionális cégeknek mindaddig megéri a befektetés, amíg a magyar bérek nemzetközi összehasonlításban jóval az európai átlag alatt vannak. Magyar szempontból az a gond, hogy mi bebetonoztuk magunkat ebbe a viszonylag alacsony hozzáadott értéket termelő gazdasági struktúrába. A multinacionális cégek - egy-két kivétellel - olyan műveleteket helyeznek ki Magyarországra, amelyekre ez a jellemző, a magas hozzáadott értéket termelő tevékenységet nem hozzák ide! Sőt a sokszor büszkeségnek tartott szolgáltatóközpontoknak sincs komoly hozzáadott értéke, ami van azt a multinacionális cégek lefölözik azzal, hogy a szolgáltató központ informatikájának az értékét külföldre viszik. A módszer: a szolgáltató cég idejön működtet egy olyan informatikai rendszert, ami nem az övé, hanem valamelyik off-shore cég tulajdona. A magyarországi szolgáltató cég ennek a használatáért royalityt fizet a rendszer tulajdonosának, tehát itt nem marad semmi, csak a bér.
- Oxfordi egyetemi tanárként a brit viszonyokat közvetlenül követheti. Hol tart a szigetország távozása az Európai Unióból?
Az ország egyik legrégebbi hőerőműve, az Oroszlányi Erőmű már másfél éve nem üzemel, de amikor egy forró júliusi napon felkerestük a telephelyét, az korántsem tűnt elhagyatottnak. Sorra érkeztek oda a kamionok, jó részük a miniszterelnök fiatalabbik öccsének, Orbán Áronnak a szállítmányozási cégétől.
Húsz évre elfeledték, de hamarosan újraindulhat a kormányzati szervek telefonhálózata. Az egykor csak K-vonal néven ismert rendszert két kormányhatározat keltheti életre – derül ki a Magyar Közlöny hétfőn megjelent Hivatalos Értesítőjéből.
Ne legyen senkinek illúziója, ha ez az állapot, politika folytatódik 2018 után, akkor Magyarország kipenderül az Európai Unióból – mondta.
Az ellenzék az esélytelenek nyugalmával nyaral és szájkaratézik
A kormányközeli médiafelvásárlások sorához van köze a bankjának, az MKB-nek. Jutott a hitelekből a hozzá és üzlettársaihoz köthető vállalkozásoknak is.
Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc. Előtérben a háttér
A különböző adatbázisok összekapcsolására alkalmas megfigyelőrendszert épít a kormány – derült ki egy salátatörvény tervezetéből. Garancia és ellenőrzés híján az sem zárható ki, hogy az állampolgárok adatait politikai célokra használnák fel.
Újpesti térfigyelő kamerák képei. Mindent egy helyen
Szlovénia szerencsés ország. Van neki majdnem háromezer méteres hegye, meg tengere is, viszont soha nem volt ellentengernagya, akinek máma szobrot akarna állítani. Sőt, nem irtotta ki a világra jövetelekor kapott nevéből a második tagot, és még mindig így néz a Napra: Republika Slovenija. Ebből is kitetszik, hogy semmit sem ért az univerzum unortodox és illiberális fejlődési vonalából, meg is nézheti magát, meg mi is őt.
Bitang, mert elbitangolt, alapításkori céljaitól, eszméitől!
A keleti értékközösség, köszöni szépen, jól van. - Ilham Aliyev azeri elnök, a sajtó nagy barátja július 22-én ingyen lakásokat osztogatott újságíróknak. Az alkalmat, mint minden évben, az adta, hogy 1875-ben ezen a napon törte szét a nemzet az orosz nyelvű sajtó rabigáját, és jelent meg az első azeri nyelvű napilap, a szabadság jelképe. Ez tehát nagy ünnep, bár a törpe ellenzék és a nyugatias külvilág szerint a jelkép annyira üres, hogy már szinte kong.
Fotó: MTI / Ujvári Sándor
A magyar lakosság magatartása ellentmondásos, ugyanis nem érzi, hogy már félig az Európai Unión kívül vagyunk. A közösségnek tele van a zoknija velünk - mondta Róna Péter, az Oxfordi Egyetem tanára.