- Részletek
-
Készült: 2017. február 23. csütörtök, 08:07
-
Találatok: 1694
A Fidesz témáit erőltetni kell, az ellenzékét viszont agyonhallgatni, a kínosakat és érdekteleneket pedig elengedni – így készítette fel a kampányüzemmódra Rogán Antal a kormánypárti képviselőket a visegrádi frakcióülésen. Ezen a héten láthattuk a stratégia alkalmazását: Orbán harcot hirdet a parlamentben, az ellenzék felvetéseit ignorálja, az olimpiát pedig ejti. Mostantól egy győzelem számít: a választási újrázás.
Orbán Viktor múlt héten, a visegrádi frakcióülés első napján figyelmeztette a kormánypárt képviselőit: mostantól elvárja a fegyelmet. A miniszterelnök számára ugyanis elkezdődött a kampány, innentől kezdve nem tűr kibeszélést, áskálódást. Orbán szerint a választásokig csak a saját témáikkal foglalkozzanak, a nem megnyerhető meccseket semmiképpen sem szabad vállalni, vagy ahogyan a dakoták mondanák, le kell szállni a döglött a lóról. Pontosan úgy, ahogyan most az olimpiai pályázat ügyében eljártak.
Azokat a témákat kell napirenden tartania a Fidesznek a választásokig, amelyekkel több ember ért egyet, mint ahányan a Fideszt támogatják – ezzel a tanáccsal már Rogán Antal propagandaminiszter látta el a képviselőket. A legkézenfekvőbb ilyen téma a miniszter szerint a bevándorlás ügye, hiszen a 2016-os (az előírtnál alacsonyabb részvétel miatt amúgy érvénytelen) kvótanépszavazás is azt bizonyította, hogy a terrorveszéllyel és az iszlám Európát fenyegető térhódításával riogató kampánnyal a Fidesz nagyjából egymillióval több szavazót tudott a saját álláspontja mellé állítani annál, mint ahányan 2014-ben a pártra szavaztak. Ezt a felhízlalt tábort kellene értelemszerűen 2018-ra is megtartani.
Rogán szerint e célra alkalmas téma lehet a „migránsimportban érdekelt álcivil szervezetek” gyalázása, illetve a sorosbérencezés napirenden tartása (a kipécézett szervezetek új kategóriába sorolásáról ebben a cikkünkben írtunk részletesen). A kormányzati kommunikáció koordinálásáért felelős miniszter szerint az emberek a munkahelyteremtéssel, közbiztonsággal, és rezsicsökkentéssel kapcsolatos kérdésekre is vevők, meg persze a kormány Brüsszellel szembeni „függetlenségi harcára” is.
Az EU önmagában túl népszerű, de ez sem akadály
A kampányfelkészülésről tartott előadásában a miniszter a Századvég által készített közvélemény-kutatások diagramjaival próbálta illusztrálni a képviselőknek, hogy az sem mindegy, hogy egy kérdéskört hogyan vetnek fel a nyilvánosságban.
Az Európai Uniót önmagában például – mint mondta – nem érdemes támadni, mert az intézmény bizalmi indexe szinte minden választói rétegben meglehetősen magas. Ha viszont a brüsszeli bürokráciáról, vagy Magyarországgal szembeni támadásairól esik szó, akkor sokkal inkább a kormány mellé állnak az emberek.
Nem érdemes Rogán szerint általánosságban támadni a civil szervezeteket sem, a felmérések szerint ugyanis az emberek nagy része hasznosnak ítéli a munkájukat és bízik bennük – mellesleg a rendőrségénél, az egyházaknál és az igazságszolgáltatásnál is jobban, nem is beszélve a politikusokról. Ha viszont a kérdést a külföldről támogatott, külföldi pénzből gazdálkodó civil szervezetekről teszik fel, akkor a felmérések szerint egyből ellenségesebbé válnak, és a szervezetek elszámoltatását sürgetik a megkérdezettek. 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. február 22. szerda, 05:53
-
Találatok: 2058
Akkor pislogjunk mi szépen tovább, emberek: miközben a nemzeti elmehábor buzizik a parlamentben, mint állat, a propaganda és csatolt testrészei hazudoznak két óránként valami tök mást olimpiaügyben, a magyarok egymásnak esnek mert az jó, a Magyarország néven futó családi vállalkozás malmai őrölnek tovább rendületlenül.
Régóta nem beszéltünk – ez az egész olimpiás f@szverés is gyakorlatilag kiváló indokot szolgáltat arra, hogy ne is beszéljünk – az Orbánmaffia Zrt. legújabb kalandjairól egy bágyadtan szundikáló, semmiből semmit nem tanuló és nem értő, polgárilag öntudatlan országban.
Tegnap lett volna hír, ha nem minden a soha egy pillanatra nem létezett, olimpiának csúfolt nemzeti ügyről szólt volna, hogy a buzizó nemzeti após veje – Tarlós főbohóc és a Fővárosi Önkormányzat segédletével – megszerezheti a 2010-ben felújított, ám elszámolási viták miatt az állam nyakán maradt Rác fürdőt. Nem, dehogyis piaci áron: a hétmilliárdos létesítmény akár 3 milliárdért is Tiborcz Sajátláb István érdekeltségébe kerülhet, miután az önkormányzat nem ír ki nyílt pályázatot a fürdő értékesítésére (noha nyilvános tenderen akár többet is kaphatna érte). Ehelyett átengedi az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banknak a nagyszerű lehetőséget, hogy találjon rá vevőt.
Perszehogy a balliberális sajtó értesüléseire hivatkozva ilyen dolgokkal vádolni szegény nem közszereplő, nem fatolvaj, nem enyveskezű Demiközükhozzá? Pityut, hatalmas aljasság. A keszthelyi kikötőhöz, a turai Schossberger-kastélyhoz, a Mahart-házhoz, a Spitz-villához, a bodajki Hochburg–Lamberg-kastélyhoz sincs semmi köze neki, ezért is felháborítóak ezek a találgatások. Méghogy Rác fürdő, hova gondolok?
Pedig. Jusson is eszébe mindenkinek a felcsúti stadion tetején török milliádosokkal mászkáló nemzeti apósról, hogy a turai Schossberger-kastélyt például konkrétan annak a BDPST Zrt.-nek az egyik cége vette meg tavaly, amelynek bejegyzési illetékét véletlenül Tiborc István személyesen fizette be. Ez a vállalat pedig az Orbán Viktorral a felcsúti stadion tetején mászkáló török milliárdos két cégében is tulajdonos.
Tehát milyen turai kastély? A 444 szerint a török milliárdos de facto üzlettársa Tiborcz szatellitcégeinek a kastélybizniszben. Közös cégük vette meg majd adta tovább egy FBI által keresett szaúdi vállalkozónak a József-nádor téri Postabank-palotát, de közös cégüké a Városligeti fasorban lévő Spitz-villa is.
És igen, ezek után Havasi Bertalannak nem sült le a nem létező bőr a pofájáról, amikor azt tudatta a plebesszel és a sajtóval, hogy Orbán magánprogramjáról nem áll módjában tájékoztatást adni, és megnevezni az embert, akinek a háza végében álló stadion tetejéről mutogatta szombaton, hogy ez is az enyém, az ott Nárcisz kutya vityillója, balra az a sor az apámé, amott kicsit távolabb a zseniális gázszerelőm rezidenciája, az még anyám nevén van, azon ott már túladtam, és így tovább.
De mivel nem mindenki hülye, és a sajtó még nem halt ki teljesen, tudjuk, hogy a magánprogram keretében történt magánlátogatás főszereplője Erdogan véreskezű török diktátor jóbarátja, a Galatasaray futballklub volt elnöke, egy dollármilliárdokat érő cégbirodalom tulajdonosa, akinek egyik cége üzemelteti a törökországi magyar kereskedőházakat (!), aki Ghaith Pharaon ex-professzor-bűnöző valamelyik cégével is üzletelt. Sőt a magyar főkonzulátus is az ő irodaházában székel (!). 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. február 20. hétfő, 22:57
-
Találatok: 1538
Orbán Viktor már felnőttként tanult meg síelni, és amikor egy síversenyen felesége után csak második lett, az eredményhirdetésre elintézte, hogy külön férfi és női kategória legyen. Erről maga Lévai Anikó beszélt egy interjúban, ahol próbálta emberközelivé tenni a miniszterelnököt, és betekintést adott abba is, hogy mennyire kompetitív ember Orbán. Sőt, felhozott egy példát arra is, hogyan versenyez a miniszterelnök.
Lévai Anikó elárulta, hogy a kormányfő még neki sem hagyja, hogy legyőzze. Ha együtt futnak, végig úgy tesz, mintha megfulladna, a végén kezd sprintelni, és persze le is hagyja.
Orbán Viktor egyszerre dolgozik keményen, és kerüli meg a szabályokat a győzelemért. A második és harmadik Orbán-kormányokról ezzel párhuzamosan a Fidesz próbálta azt sugallni, hogy az erő kormányai, amelyek nem futamodnak meg az ellenállástól, hanem maguk alá gyűrik azt.
Ehhez képest most itt van az olimpia ügye. Ebben pedig egyelőre nem az erő politikáját mutatja a kormány, Orbán Viktor pedig a legkevésbé sem tűnik kompetitívnek.
A budapesti olimpia megfúrásához már az elég volt, hogy egy teljesen ismeretlen civil szervezet elkezdett aláírásokat gyűjteni, hogy egyáltalán lehessen arról szavazni, legyen-e Budapesten olimpia. A kormány pedig, miközben korábban hatalmas lendülettel állt ki az olimpia ügye mellett, elkezdett szépen lassan kihátrálni és úgy csinálni, mintha csak Tarlós István szeretett volna egyedül olimpiát rendezni Budapesten. Ezzel az egyetlen probléma az, hogy mindenki pontosan tudja, hogy az olimpia Orbán Viktor álma volt, ezért elég nehéz lesz úgy csinálni, mintha nem is akarta volna.
Persze az olimpiai pályázatot Budapest még nem vonta vissza. De most épp nagyon úgy tűnik, hogy vissza fogja vonni. Ez akár a szerdai fővárosi közgyűlésen is megtörténhet, ha Tarlós és Orbán is úgy akarja. Az mindenesetre már biztos, hogy Budapesten nem lesz olimpia, Orbán pedig kezd kihátrálni a harcból.
És nem is ez az első alkalom, hogy a férfias miniszterelnök kihátrál egy harcból. Sőt. Az Orbán-kormányok hozzáállását a küzdelmekhez elég röviden össze lehet foglalni.
- Csak olyan ellenféllel harcolnak, amelyet ők találtak ki, megfoghatatlan, vagy amely nem tud visszaszólni.
- Csak olyan társadalmi vitákba állnak bele, amelyekben nincsen vita.
- Orbán pedig csak olyan kérdésekre válaszol, amelyek a baráti sajtótól jönnek.
Nézzük a Fidesz nagy ellenségeit az elmúlt hat évből!
Brüsszel
Az Európai Unió, amit a Fidesz szeret Brüsszelnek nevezni, elég megfoghatatlan ellenfél. Egyrészt eleve nem egy szervezet, hanem legalább három, amelyből minimum kettőben elég erősen benne van Magyarország is. Az EU legfontosabb szervének, a kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak Orbán Viktor is tagja, az Európai Parlamentben pedig magyar képviselők is vannak, ahogy ül magyar biztos is az Európai Bizottságban. A brüsszeli ellenségképet egyértelműen az mozgatta, hogy a magyar szavazók egy része az Európai Uniót olyan felettes hatalomként képzeli el, amelynek nemcsak hatása van az életünkre, de meg is nyomorítja azt. 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. február 19. vasárnap, 16:01
-
Találatok: 1554
Hát akkor Botka is alapot vetett, jól megmondta a tutifrankót, majd ígért potenciális választóinak fűt-fát, éppencsak Budapest-Brüsszel villamost nem, belerúgott három nagyot meg két kicsit Gyurcsányba, majd megpihent, miként az Úr a hetedik napon. Legsikeresebb teremtési akciója az volt, mikor meghirdette: Legyen sötétség, és lőn, és az Úrnak ez tetszett. Ha Botka olyan magas lenne, mint amekkora hülyeségeket mond... - szóval, olyan magas.
Kérdezhetnétek, milyen alapon kritizálom a haladás villamosáról állandóan lemaradó reménységünket, akkor én meg elmondhatnám, hogy azon az alapon, hogy én akkor is kitartottam a Szocialista Párt mellett,. mikor ez számomra valóságos egzisztenciális kockázatot jelentett, választójuk voltam a rendszerváltás első napjától, megalakulásuk óta, de nagy a gyanúm, hogy ennek is vége.
Úgy vagyok ezzel, mint Királyhegyi Pál, mikor fenéken rúgta a keretlegény: Most ment el a kedvem az egésztől.
Valamit ugyanis elmond, hogy valaki, aki el akar világgá küldeni egy diktátort, az többször említse meg potenciális szövetségesét negatív szövegösszefüggésben, mint a diktátor nevét, és az ország szétzüllesztését adóztatással akarja szankcionálni.
Az is sokat elárul, hogy azt állítja, hogy választási győzelme esetén az állami korrupció felszámolásával és az "oligarchák és kiváltságosok" vagyonának közteherviselésbe vonásával meg lehet oldani az egészségügy és az oktatás problémáit.
Hogyne.
Vagy kisnyúl, hiszen a gond ezer, és nem csak anyagi gondok vannak, hanem millió más probléma is, talán oda kellett volna figyelni az érintettekre, mikor kint szaladgáltak az utcán, de meg kellett várni, míg felvágják az ereiket, vagy feladják a reménytelen harcot.
Aztán itt ez az esélyegyenlőségi kérdés is.
Ez - állítólag - tévút volt, merthogy ez nem megoldás, a baloldali kormányok adósak maradtak a vagyoni különbségek felszámolásával, ami egy igazán helyes célkitűzés.
Nem akarom elkeseríteni a Nagy Elméleti Szakértőt, de ezzel már kísérletezett egy kis kecskeszakállas próféta is, követve mindenféle nagyszakállúak tanait - mindegyikük ezerszer okosabb volt a szegedi polgármesternél, mégse nagyon sikerült megoldani a problémát, másrészt meg talán meg kellene kérdezni a népet, akar-e ilyen társadalmat, vagy mégis maradjunk meg a kapitalizmusnál, ha már így esett?
Nem egészen tiszta a kép, akkor most osszuk fel Csányi és Mészáros vagyonát a szegények között, vagy mégis, hogy lesz ebből vagyoni egyenlőség?
Azt se nagyon értem, miért képzeli azt, hogy a rendszer már eljutott arra a mélypontra, amikor már csak az egy fehér elefánt - nevezetesen ő - között lehet választani, és holnaptól mindenki rohan majd jobbról-balról rá szavazni, merthogy kiérlelt és reális programjának senki nem tud ellenállni?
Hát - nem akarok vészmadár lenni - ha már madár, legyen liba - de attól tartok, hogy az emberek ennél azért okosabbak, meg elkötelezettebbek ide-oda, és nem fognak Botka ujjának egy csettintésére pártot, elvet, véleményt váltani.
Azt mondta: A jövőben mindent másképp kell csinálni, hozzátéve: se Horthy, se Kádár retróra nincs szüksége a magyaroknak, de még a rendszerváltás utáni kormányok elhibázott politikájára sem.Rá van szükség, gondolom...
Talán az alapoknál illene kezdeni: kitől származik egyáltalán Botka felhatalmazása a miniszterelnök-jelöltségre?
Mert ha a jelölése nem volt demokratikus, akkor mi a biztosíték arra, hogy esetleges győzelme esetén demokratikusan fog viselkedni?
Aztán az is érdekelne, hogy miután meghirdette a többfrontos harcot, biztos benne, hogy ez az ország és benne a baloldal meg a demokratikus oldal további harcra vágyik? 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. február 19. vasárnap, 05:23
-
Találatok: 1616
„Gyónom a mindenható Istennek és nektek, testvéreim, hogy sokszor és sokat vétkeztem, gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással: én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem...” (Részlet a katolikus mise bevezető szertartásából)
Hét év a politikában rettenetesen hosszú idő, és a történelemben sem csak egy epizód. A második világháború után (ami egyes források szerint még Gyurcsánybajnainál is nagyobb pusztítást végzett) mindössze hat esztendő alatt, 1945 és 1951 között a fővárosi polgárok újjáépítették a szétbombázott Budapestet – azóta is jórészt az akkor helyreállított épületekben élünk. Finnország 1992-93-ban akkora gazdasági válságot élt át – 20 százalék fölé ugró munkanélküliséggel, meghatszorozódó államadóssággal, egy év alatt a nemzeti valuta 40 százalékos értékvesztésével –, amire Magyarországon a rendszerváltás óta soha nem volt példa. 1995-ben viszont már teljesítette az EU-tagság feltételeit, az ezredfordulóra pedig egész Európa legjobban működő jóléti állama lett. Vagyis aki azt állítja, hogy (bármekkora dúlást okozott is szerinte az „elmúltnyolcévnek” nevezett, 2002 és 2010 közötti időszak) hét év alatt ne lehetett volna a korábbi hátrányt előnyre változtatni, az a történelmi példák alapján nem mond igazat.
Az Orbán-kabinet hetedik éve kormányoz. Közben belevitte az országot – még Matolcsy pénzügyminisztersége alatt – egy külső ok nélküli kisebb recesszióba, és a gazdasági növekedésünk hétéves átlagban azóta is a legalacsonyabb a térségbeli EU-tagországok között. Szintén az utolsók vagyunk a bérek abszolút értékében és vásárlóerejében, a beruházási rátában, a külföldi beruházások mennyiségében, a cégalapítások arányában, meg szinte az összes fontos gazdasági mutatóban. Közben az államadósság gyakorlatilag nem változott - a bruttó kicsit csökkent, a nettó valamennyit nőtt, ha a meglovasított Manyup-pénzt nem számítjuk -, a munkahelyek száma pedig szinte pontosan annyival bővült, ahányan közmunkásnak álltak vagy külföldre mentek dolgozni. Mellesleg: 2002 és 2010 között ugyanúgy 14 százalékkal emelkedett az egy főre jutó magyar GDP (8600-ról 9800 euróra), mint 2010-től mostanáig (9800-ról 11230-ra). Az egyetlen különbség, hogy akkor nagyobbrészt hitelből, most pedig az uniós források egyszeri, soha vissza nem térő bőségéből finanszíroztuk a csigatempójú növekedést. A költségvetési egyensúly fenntartásának pedig, mint lentebb látni fogjuk, a lerongyolódott humán infrastruktúra és az elmaradt modernizáció formájában olyan súlyos ára lett, amit még évtizedekig fizetni fogunk.
Aki hét éve ül a trónon, a legújabb kori történelmünkben szinte példátlan hatalmat tartva a kezében, az nem mutogathat másra, és nem okolhatja a végzetet vagy a globalizmust a sikertelenségért: az „elmúlthétévvel” (ami már alig kevesebb, mint az elmúlt nyolc), a saját bűneivel, tévedéseivel és szándékos kártételeivel neki kell elszámolnia. Lesz miért: sokat vétkezett.
Gondolattal...
Ami Magyarországot – mondjuk – a már említett, kiugróan sikeres Finnországtól megkülönbözteti, az leginkább egy mentalitásbeli eltérés: a finn gondolkodásban nyoma sincs annak az ideának, hogy a problémáikért valaki más lenne a felelős. Pedig okuk éppen lenne rá, hogy így gondolják, hiszen őket is alaposan megtépte a balsors: hétszáz évig svéd-, majd újabb bő száz esztendeig orosz elnyomás alatt éltek, csak 1917-ben váltak először függetlenné, és azt a bizonyos negyedszázaddal ezelőtti válságot is a Szovjetunió összeomlásának köszönhették. Ennek ellenére sosem okolnak másokat, ami nagyon praktikus, mert amíg más a hibás, addig nem kell változtatni semmin, ők viszont rendszerint gyorsan reagálnak a saját hibáikra. Mi ellenben – és ezt a gondolkodást a miniszterelnök meg a keze alá dolgozó kommunikációs csapat a csúcsra járatta – mindig másokban találjuk meg a felelőst. 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. február 17. péntek, 05:56
-
Találatok: 1667
Bőven 200 ezer felett lesz azoknak az aláírásoknak a száma, amelyeket pénteken ad le a 2024-es budapesti olimpia ellen, illetve a helyi népszavazás kiírásáért küzdő Momentum Mozgalom, valamint a szervezetet támogató pártok a Fővárosi Választási Bizottságnak – tudtuk meg. Információink szerint a január 19-én indult, NOlimpia elnevezésű akcióban csak a Momentum mintegy 160 ezer aláírást gyűjtött, a szervezetet támogató ellenzéki pártok pedig összesen csaknem 50-60 ezret szedtek össze az utóbbi szűk egy hónapban.
Mindez azt jelenti, hogy szinte bizonyosan ki kell majd írni a budapesti népszavazást az olimpiarendezés kérdésében. A referendum elrendeléséhez ugyanis 138 ezer hiteles aláírás kell, de mivel ezt a számot bőven meghaladták, az ilyenkor szokásos 15-20 (akár 25) százaléknyi érvénytelen aláírással számolva is bőven meglesz a szükséges támogatószám. Egyelőre nem tudni, hogy az akció sikerére mit lép a Fidesz, mindenesetre Lázár János már igyekezett „hűteni” a kedélyeket és a várakozásokat.
A kormánypárt eddig érdemben nem kommentálta az aláírásgyűjtést. Több, névtelenséget kérő fideszes forrás viszont a napokban arról számolt be, hogy lehetőleg minél gyorsabban túllépnének a témán, mivel egy referendum komoly mobilizációs erőt adna az ellenzéknek. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón is csak arról beszélt, hogy „várjuk meg, mi lesz a népszavazási kezdeményezés eredménye”, illetve hogy tiszteletben tartják a választópolgárok döntését. Mint fogalmazott, a kormány fontosnak tartja a népszavazás eszközét, a miniszterelnök pedig szavai szerint egy „igen-igen bátor ember, nem szokott megfutamodni semmitől sem, és én soha nem tapasztaltam, hogy bármiféle ellenérzés lenne benne azzal kapcsolatban, hogy népszavazás vagy konzultáció legyen erről a kérdésről”. Volt azonban óvatosabb része is a tájékoztatónak, amikor azt fejtette ki a másik két pályázó városra, Párizsra és Los Angelesre utalva, hogy itt „Dávid és Góliátok” harca zajlik. „Az esélyeket illetően óriási harc van, és nagy hátrányban vagyunk két óriási ellenféllel szemben (…) Én jelen pillanatban nem vagyok optimista az esélyeket illetően” - fogalmazott.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője ugyancsak hárította a témát, amikor tájékoztatóján arról beszélt, hogy mivel az olimpiai pályázatot Budapest adta be, így a kormánynak és a Fidesz-frakciónak lényegében annyi köze van az olimpiához, mint a DVTK kezdőcsapatához. „Azon sem törjük a fejünket, hogy a DVTK a vasárnapi fordulóban milyen összeállításban fog kimenni a pályára. Semmi közünk hozzá” - mondta.
Kézenfekvő lehetne egyébként a 2024-es pályázat visszavonása – ezt Budapestnek kellene megtennie –, de kérdés, hogy ezzel elkerülhető-e a népszavazás, ha már összegyűlt az elegendő számú hiteles aláírás. A kormány legutóbb tavaly tavasszal a vasárnapi boltzár ügyében fújt látványosan visszavonulót, de akkor egészen más volt a helyzet: egy már egy éve hatályban lévő szabályból kellett kihátrálni, miután a kopaszbalhé után a Kúria végül a szocialisták kérdésének adott zöld utat. Akkor azonban még nem indult el az aláírásgyűjtés, így nem volt kötelezettség sem a referendum kiírására, ami a kormányzati lépéssel okafogyottá vált.
Erős elutasítás
Mindössze a lakosság negyede támogatja a budapesti olimpiát – derült ki a Republikon Intézet friss felméréséből. A közvélemény-kutatás szerint az ország lakosságának közel fele, 44 százaléka gondolja úgy, hogy nem kellene megrendezi a 2024-es olimpiát Magyarországnak, és mindössze a válaszadók egynegyede nyilatkozta azt, hogy támogatja a budapesti nyári játékokat. A fővárosban ennél kiegyenlítettebb az arány, mind a támogatók, mind az ellenzők a lakosság nagyjából harmadát teszik ki, viszont azok között a budapestiek között, akiknek határozott véleményük van, jóval nagyobb az aránya azoknak, akik nem támogatják a rendezést.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. február 16. csütörtök, 00:59
-
Találatok: 1573
Bár a fővárosban és a Dunántúlon is csak többéves késéssel, decemberben indult el a Rászoruló személyeket támogató operatív program (RSZTOP) hajléktalanokat segítő része, a kilenc megyét magában foglaló Kelet-Magyarországon a késedelmesen kiírt közbeszerzési eljárás is eredménytelenül zárult. Így ott a programban máig nem kapnak egy tányér ételt sem a hajléktalanok, s a mélyszegénységben élő gyerekek sem jutnak hozzá az évek óta ígérgetett élelmiszercsomagokhoz – tudta meg lapunk.
A 30 milliárdos uniós programban 2016 és 2020 között kellene ellátni alapvető fogyasztási cikkekkel (élelmiszercsomaggal, ruhával, tisztálkodószerekkel) a mélyszegénységben élő, 3 év alatti kisgyereket nevelő családokat és a rászoruló várandós anyákat, míg a rendkívül alacsony jövedelemből élő időseknek és hajléktalanoknak az étkeztetését kellene megoldani.
A kormány nem tartotta be az ígéretét
Bár a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) lapunk korábbi, az uniós program kétéves késéséről szóló januári cikke után a helyzetet bagatellizálva azt állította, hogy decemberben elindították, a valóságban szó sincs erről.
A négy alprogramból ugyanis csak egyetlen elemet, a hajléktalanok élelmezését sikerült néhány hete elkezdeni, és egyelőre ez is csak az ország egyik felében működik. A mélyszegénységben élő, kisgyermeket nevelő családok támogatása nemhogy országosan, de még a kiemelten rászoruló régiókban, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében sem kezdődött meg, pedig az első körben csak az itt élő tízezer rászoruló gyermeket kellene ellátni. Az ő élelmiszercsomagjaikra ugyan már kiírták a közbeszerzési eljárást, ám az a mai napig nem zárult le, és a szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű emberek, valamint a rendkívül alacsony jövedelmű idősek élelmezési programja sem tart még sehol.
A hajléktalanok élelmezése kapcsán Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára Korózs Lajos szocialista képviselő írásbeli kérdésére csupán annyit árult el, hogy a tavaly kiírt közbeszerzés csak részben volt eredményes. Így fordulhat elő, hogy bár az unió négyezer fedél nélkül élő ember meleg ebédjét finanszírozná országszerte, jelenleg naponta csak háromezer adag ételt osztanak szét. Az államtitkár leszögezte: a le nem fedett területekre újabb közbeszerzést ír ki a lebonyolító, és ha a tender sikerrel zárul, kiosztják majd mind a négyezer adag ételt.
Siralmas a helyzet Kelet-Magyarországon
Lapunk megkereste az ügyben a projekt lebonyolítóját, a Hajléktalanokért Közalapítványt. Szűcs-Varsányi Nórától, a program szakmai koordinátorától megtudtuk, hogy Kelet-Magyarországon zárult sikertelenül a tender, így most hazánknak ezen a részén – az uniós finanszírozású program keretében – egyetlen hajléktalan sem kaphat enni. Hozzátette: az új közbeszerzés pályázati kiírása még nem jelent meg, szerinte március közepén-végén ez biztosan megvalósul, vagyis akkortól pályázhatnak majd azok, akik Kelet-Magyarországon részt vennének a hajléktalanok élelmezésének lebonyolításában. Legkorábban tehát 2017 második felében kaphatnak majd meleg ételt a program keretében a kelet-magyarországi kilenc megyében, vagyis Borsod-Abaúj-Zemplénben, Hevesben, Nógrádban, Hajdú-Biharban, Jász-Nagykun-Szolnokban, Szabolcs-Szatmár-Beregben, valamint Bács-Kiskunban, Békésben és Csongrádban.
Rétvári válaszából egyébként az is kiderül, hogy érthetetlen módon az uniós programból csak hétköznapra lehet ételt biztosítani, hét végére és ünnepnapra nem.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. február 14. kedd, 21:52
-
Találatok: 1642
Az Együtt közérdekű adatigényléssel kérte ki, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az elmúlt két évben milyen uniós programok kapcsán történt visszaéléséről küldött vizsgálati jelentést a Miniszterelnökségnek.
Az OLAF 2015. január 1. és 2017. január 16. közötti 23 témában küldött nyomozati anyag összefoglalót, vagy jelentést a Miniszterelnökségnek.
Itt a lista (pdf-ben):
1. OLAF OF/2012/1098 2015.01.07 a Regionális Operatív Programból finanszírozott, építéssel összefüggő, összesen három projektben tapasztalt visszaélés
2. OLAF OF/2011/0945 2015.01.21 a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból és a Közép-Magyarországi Operatív Programból finanszírozott, nyomdaipari és papíripari gépfejlesztésekkel összefüggő, összesen tizenkét projektben tapasztalt visszaélés
3. OLAF OF/2013/1125 2015.02.12 a Környezet és Energia Operatív Program egy természetvédelmi projektjében történt visszaélés
4. OLAF OF/2014/0666/B4 2015.06.05 a Környezet és Energia Operatív Program egy szennyvízkezelési projektjében történt visszaélés
5. OLAF OF/2010/0863 2015.07.02 a Regionális Operatív Programból és a Környezet és Energia Operatív Programból finanszírozott, építéssel összefüggő, összesen négy projektben tapasztalt visszaélés, valamint több projekt keretében egy közbeszerzéssel foglalkozó tanácsadó cég szerződései
6. OLAF OF/2011/1112 2015.07.02 a Közlekedésfejlesztési Operatív Programból finanszírozott, vasút és útépítéssel összefüggő, összesen három projektben tapasztalt visszaélés
7. OLAF OF/2011/0357 2015.07.02 Végrehajtási Operatív Programból finanszírozott projektben tapasztalt visszaélés
8. OLAF OF/2012/0679 2015.08.08 a Környezet és Energia Operatív Programból finanszírozott szennyvízkezelési projektben tapasztalt visszaélések
9. OLAF OF/2013/1377/B4 2015.08.24 a Környezet és Energia Operatív Programból finanszírozott hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésével összefüggő működési bevételek, és a pénzügyi számítás
10. OLAF OF/2014/1110/B4 2015.09.28 a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból kutatás-fejlesztési programba tartozó projektben történt visszaélések
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. február 14. kedd, 01:05
-
Találatok: 1591
Orbán Viktor évértékelőjében azt nyilatkozta, hogy az EU új hatásköröket akar magához venni a Szociális Pillér nevű kezdeményezés keretein belül. Fogalmam sincs, hogy melyik mozit nézi a miniszterelnök úr. Olyasmi történhetett, hogy éppen az esti Euronews Szociális Pillérről szóló riportja közben ráült a távirányítóra, véletlen átkapcsolt a ….-…. meccsre, és a “vedd el tőle, vedd el tőle” bekiabálást érthette félre.
Ki szeretne szerződésmódosítással járó hatáskör átrendezést?
Lényegében senki. Az EPP konzervatív néppárt kényelmesen elvan a jelenlegi keretek között. A jelenlegi hatáskörmegosztás az EU-s és tagállami szint között lehetőséget ad arra, hogy a szubszidiaritásra hivatkozva az Unió védendő csoportjain segíteni akaró kezdeményezéseket kigáncsolják vagy legalábbis az őszinte jókívánság szintjére gyengítsék. Az S&D európai szocialista párt szintén nem gondolkodik hatáskör átrendezésben a Szociális Pillér kapcsán, elég megnézni Maria Joao Rodrigues portugál szocialista képviselő jelentésének első vázlatát, amelyet a szocialista párt nevében terjesztett be. Szó sem esik kompetencia átrendezésről, a jelenlegi jogi keretek között történő jobb jogalkotásra szólít fel a mindennapi egzisztenciális gondokkal küzdő társadalmi csoportok felzárkóztatása érdekében. Az ALDE liberális párt ugyan kampányolt egy időben a Facebook oldalán új szerződéssel, de mióta a frakcióvezető a Brexit tárgyalásokkal van elfoglalva, az a kampány is alábbhagyott, és a közösségi médián kívül komolyabb kezdeményezéssel nem éltek e téren. A zöldek korábban mérlegelték egy szerződésmódosítás előnyeit és kockázatait. A többség úgy ítélte meg, túl nagy a kockázata annak, hogy egy új hatáskör-harcban Európa még inkább szétesik és az egymással marakodó tagállamok martalékává lesz. A többi párt pedig lényegében nem foglalkozik a kérdéssel szisztematikusan. Kivéve persze a széljobbot, akik az Unió feloszlatásán dolgoznak. A Bizottságot lehetne még új Uniós alapszerződés előkészítésével vádolni, de a Szociális Pillér kapcsán nem volt olyan megszólalás Juncker, vagy Larsson (a szociális pillérrel foglalkozó bizottsági tanácsadó) részéről, amely ne tisztázta volna, hogy a jelenlegi hatáskörökön belül gondolkodnak. Én a magam részéről szkeptikus vagyok, hogy eleget tud e tenni az EU félig megkötött kezekkel, továbbá hatékony ellendrukkerekkel, de próbáljuk meg. Hacsak az állam és kormányfők nem törik ilyesmin a fejüket a Tanács titkos és zárt ülésein, akkor szerződésmódosításról egy darabig még senki sem fog beszélni. A kérdés egyedül akkor kerülhet ismét előremutató és konstruktív értelemben napirendre, ha a német és francia választások során nem tolódik széljobbra egyik ország sem. És még ebben az esetben sem valószínű, hogy érintené az olyan nem euró országokat, amilyen Magyarország.
Mit jelent ezzel szemben a szociális pillér?
Az EU-t gazdasági közösségként hozták létre, aminek eredeti célja a közös gazdasági érdekek kialakítása volt, és az a kölcsönös gazdasági függőség, ami megelőzi egy újabb világháború kirobbanását. Ennek kibővítése lett az Uniós állampolgárság, az Unión belüli szabad utazás és a szabad munkavállalás joga. Ami viszont elmaradt, az a szociális és munkavállalói jogok kiegyenlítése az egész Unión belül, ami végzetes hiányosság. Nyugat-Európában az álnemzeti haszonleső politikai formációk azzal kampányolnak, hogy a keleti és déli szegényebb országokból megállás nélkül özönlenek át emberek nem kifejezetten munkahelyet és tisztes megélhetést keresve, hanem a szociális ellátórendszer kizsákmányolása érdekében (de persze amikor munkát keresnek, akkor meg a munkahelyet veszik el a helyiektől). 
Bővebben ...
