Ferge Zsuzsa: Mit tanulhatunk Atkinsontól az egyenlőtlenségről?
- Részletek
- Készült: 2017. december 12. kedd, 22:47
- Találatok: 1960
Novemberben jelent meg magyarul Anthony B. Atkinson közgazdász Egyenlőtlenség című nagy hatású műve a Kossuth Kiadó gondozásában. A könyvbemutatón Ferge Zsuzsa szociológus mondott beszédet, a szöveg szerkesztett változatát közöljük.
Tony Atkinson a szociális munkán keresztül került kapcsolatba a szociálpolitikával.[1] Még cambridge-i tanulmányai elején, 1962-ben végzett önkéntes szociális munkát mentális betegekkel egy németországi kórházban. Judith Mandeville pszichiátriai szociális munkás ugyanekkor kezdte pályályát, aminek kezdetén egy osztrák kórházban dolgozott. Judith szerint 1963 novemberében cambridge-i találkozásuk tapasztalata volt az alapja gyorsan kialakuló, és egy életen át tartó, kölcsönös egymásra hatáson alapuló kapcsolatuknak
Tony későbbi írásai szerint a korai német tapasztalatok a társadalmi egyenlőtlenségekre tették érzékennyé, a Brian Abel-Smith és Peter Townsend The Poor and the Poorest című könyve pedig a szegénységre. Egyenlőtlenség c. könyvében írja, hogy az 1965 karácsonyán kiadott „A szegények és a legszegényebbek” című könyv „volt az, ami arra indított, hogy kutatni kezdjem a szegénységet, és megírjam első, Poverty in Britain and the Reform of Social Security címmel megjelent könyvemet”. Ezt a könyvet vitte magával az amerikai Cambridge-be 1967-ben, és ennek olvastán alakult ki benne az a nézet, hogy a közgazdászok nem foglalkoztak megfelelően a szegénység és egyenlőtlenség ügyével.
Atkinson és a kapitalizmus
Atkinson halála óta tanulmányok sora értékeli munkásságának egészét. Amire nehéz választ adni, az az a kérdés, hogy hogyan viszonyult a kapitalizmushoz?
Ő maga is, méltatói és tanítványai is olyan neo-keynesiánus közgazdásznak tartják, aki túllépett a közgazdaságtudományon annak humanista és morális gazdagításával. Ebbe a felfogásba természetesen tartozik bele a szociál-liberális kapitalizmus-kritika, amely a tőkés érdekek dominanciáját és társadalomrombolását demokratikus eszközökkel kívánja visszaszorítani, korlátozni. Azaz fel sem merül a kapitalizmus megkérdőjelezése. Atkinson radikális gondolkodó volt, aki sok tudományosan elfogadott, „kőbe vájt” tézist tudatosan megbolygatott és felülírt. De önmagát nem tartotta politikai radikálisnak, és mások sem tekintették annak. Stílusa is többnyire a megfontolt kételkedőé, soha nem az igazságot birtokló ideológusé. 
A soron következő magyarországi országgyűlési választások előtörténete jól illusztrálja azt a válságot, amelyben élünk.
A karácsonyi könyvvásárra jelent meg Spiró György legújabb regénye, a Kőbéka. A könyv keserű szatíra Magyarországról. A jelenkori magyar próza egyik legnagyobb alakjával – ahogy arról a Városi Kurír már beszámolt – a HVG készített interjút, A olvasóink számára is érdekes lehet, hogyan látja egy íróember a világunkat, a hazai közélet állapotát. Munkatársunk elkészítette az interjú újabb kivonatát.
Miként függ össze a jogállamiság az Európai Unióból származó közpénzek elosztásával? – ezt a kérdést boncolgatták a Transparency International (TI) konferenciáján pénteken, amelyet ezúttal is a Korrupcióellenes Világnapjára időzítettek. Hiába hívták a kormány és a kormányhoz közelálló intézetek képviselőit a vitára, ezúttal sem jöttek el, nem értek rá.
Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Csoda, hogy nem kedvelem? Szerintem ritka eset, hogy a Fidesz kampánygépezete ekkorát hibázzon! Az, hogy valaki túlbiztosítja magát, ritkán szokott jóra vezetni, márpedig itt most éppen erről van szó. Orbán fél, hogy elveszíti a választásokat, és félelme nem indokolatlan, ugyanis ez esetben akár még pórázon is vezetgethetik, csatlósaival együtt.
Még ha gyenge is a hang, egy adott időszakban igenis megrengeti a némaságban vagy a csak saját hangja által betöltött űrben előretörő hatalmat – mondja Iványi Gábor arról, miért nem szabad feladniuk, elsősorban önmagukat, a civileknek, s miért kell kiállni és szólni. A Magyar Evangéliumi Testvérközösség és az Oltalom Alapítvány vezetője szerint ki kell mondani, hogy ami történik, az bűn.
Volt valaha kellemetlen érzése olyan tévés vitaműsort nézve, ahol elvileg két független szakértő vitatkozott, de az egyik mégis úgy beszélt, mintha Orbán, Rogán vagy Kósa ülne a stúdióban?
Végh László polgármester beszédet mond a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a békemenet-szervezők civil autós zarándoklatának sümegi állomásán A demokrácia lényege a társadalmi összefogás című nagygyűlésen a sümegi művelődési házban 2015. március 23-án. Az asztalnál Bayer Zsolt újságíró Csizmadia László a CÖF elnöke és ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a CÖF szóvivője. / Fotó: Varga György
Levél Magyarország miniszterelnökéhez a Soros-terv ügyében.
Hát bizony, nem könnyű ma ellenzékinek lenni Magyarországon! Egyrészt az elmúlt évek során annyi baromságot ugattak egymásra az ellenzéki pártok, hogy mára amelyikük nem akarja lecsinálni a saját fejét, az hasal a saját magának ácsolt kutyaházban és töprengő pofával nézeget kifelé, az életbenmaradás módjain spekulálva. A kutyaházak mérete fordítottan arányos a lakók méretével, ez egyébként az ugatérozás hangerejére is vonatkozik...