- Részletek
-
Készült: 2017. október 06. péntek, 00:20
-
Találatok: 1670
Elöljáróban: nem szeretem a Jobbikot, nem vagyok biztos benne, hogy a párt minden tagja megvilágosult és szakított a rasszizmussal, antiszemitizmussal - maga a radikalizmus sem túl rokonszenves számomra. De vak és süket se szeretnék lenni, álomvilágot festeni magamnak pedig végképp nem akarok, és remélem, még tudok fontossági sorrendet állítani.
Érdekes helyzet állt elő. Botka lemondásának egyik oka a szocialisták látványos gyengülése volt, nevezetesen a párt támogatottsága egyes közvéleménykutatók szerint tíz százalék alá csökkent, amire évtizedek óta nem volt példa.
Fél évvel a választások előtt a biztos pártválasztók körében a Fidesz toronymagasan vezet, a szocialistáknak, a DK-nak és potenciális szövetségeseiknek támogatottsága éppen fele a kormánypárt támogatottságának.
Ennek dacára a magukat demokratikusnak minősítő pártok vezetői optimista nyilatkozatokat tesznek, és arról beszélnek, hogy ha elhozzuk az egyéni körzetek több, mint felét, akkor nyerhető ez a választás, persze csak egyszerű többséggel.
Ez is illúzió, mert az egyéni körzetekben sem lesz egyszerű a dolog, még ha a fellegekben meg is egyeznek a gigászok, helyi szinten lesznek olyanok - nem is kevesen -, akik magasról tesznek a megegyezésre, és vagy el se mennek szavazni, vagy arra szavaznak, akire akarnak - választék lesz, a bejegyzett pártok számából következtetve.
És mindenki úgy csinál, mintha a Jobbik nem is létezne, jóllehet nagyon is létezik.
Olyan emberek akarnak vállalkozni az ország vezetésére, akik képtelenek összeadni három-négy számot, illúziókba ringatják magukat - de a baloldali szavazókat mindenképpen.
Elég szégyenletes dolog ezt megtenni azokkal, akik egyébként a baloldal hiányának terheit cipelik, inkább tisztességgel meg kellene mondani nekik: tehetségtelenek vagyunk, nem vagyunk képesek legyőzni a micit.
Elméleti esély ugyan van arra, hogy felvegyük a harcot Simicska kedvencével, de csak akkor, ha bevonjuk a rendszerváltó szövetségbe a Jobbikot is, hiszen egymagában olyan súlyt képvisel, mint azok, akik itt kézzel-lábbal hadakoznak ellene, már az ötletre is kiütéseket kapnak, és hülyeségeket hordanak össze szakmányban.
Pedig a politika nem felhőkergetés és luftballonfújás, végképpen nem szépségverseny - a politika érdekeken alapuló kompromisszumok összessége.
Ha valaki azt képzeli, hogy egy átmeneti politikai szövetség előfeltétele, hogy a résztvevők gáncsnélküli lovagok legyenek Arthur király asztala mellől, emellett szépségben lenyomják Palvin Barbit, azok hímezzenek matyómintát, de ne foglalkozzanak politikával.
Ha valaki arra gondol, hogy Churchill (a bolsevizmust a bölcsőjében kell megfojtani...) és Sztálin szerették egymást, hát bizony téved.
Engesztelhetetlen ellenségei voltak egymásnak, de Hitler ellen, a nácizmus ellen mégis összefogásra kényszerültek, pedig a szerelem nem virágzott ki közöttük, miként ezt Churchill fultoni beszéde is bizonyította - a háború után.
Viszont az érdekeik egybeestek.
A kompromisszumok nélküli politikus nem politikus, hanem küldetéstudatos kókler, akitől az államférfit (meg az államnőt) az különbözteti meg, hogy adekvát válaszokat képes adni kora kihívásaira, nem pedig használhatatlan rögeszméivel szórakoztatja a nagyérdeműt.
Az álomnőt még a keble is...
Jó, jó, de a Jobbik náci párt, mondják elvhű barátaink, akikkel "elképzelhetetlen" az összefogás.
Nekem jó a fantáziám.
Azt mondom, hogy a Jobbik egy magyar parlamenti párt, mely az alkotmányosság talaján áll, mert ha nem, akkor fel kell jelenteni és fel kell oszlatni.
Igaz, tagjai szerint a szocialisták - a kommancsok, olyanok, akik az ártatlan embereket Recskre küldik, Gulagokat üzemeltetnek és kiirtották az ukránokat, továbbá hazudnak éjjel-nappal, míg magyar a magyart nem báncsa és hazug szó nem hagyja el rózsás ajkait.

Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. október 04. szerda, 02:52
-
Találatok: 1730
Varga Mihály gazdasági miniszter a kormány nevében a múlt héten nyújtotta be az „egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról” című anyagot, ami nagyon sok törvényt módosít egyszerre. Ezt hívják salátatörvénynek.
- Egy csomó EU-s jogszabály közé Varga Mihály belekeverte azt, hogy a magyar nagykövetségeknek szabad lesz offshore cégekkel üzletelni.
- Ezt eddig az államháztartási törvény, de lényegében még az alkotmány is tiltotta.
- Varga módosítója visszamenőlegesen volna hatályos, vagyis jó eséllyel ki akarják fehéríteni a követségek eddigi kétes üzelmeit.
Ahogy az anyag címe is mutatja, a 154 oldalas anyag nagy része EU-s szabályok átültetését jelenti a magyar törvényekbe. A törvénymódosításokat egyetlen szavazással fogadhatja majd el a parlament.
Kakukktojás a salátában
Csakhogy alaposabban átnézve a törvényt kiderül, hogy van benne egy kakukktojás, aminek semmi köze sincs az EU-s jogharmonizációhoz, de ránézésre még a magyar alkotmánnyal is szembe megy. Az egyik paragrafusban ugyanis ez áll:
„Az a külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amellyel Magyarország külképviselete a külképviselet működtetése, üzemeltetése, fenntartása vagy feladatainak ellátása érdekében visszterhes – használati, bérleti, lakásbérleti, vállalkozási, közüzemi, közszolgáltatási, tervezési, kivitelezési, utazási, pénzügyi, folyószámla, betéti, biztosítási, fuvarozási, megbízási, szállítmányozási, adásvételi – szerződést köt, – a megkötött szerződés vonatkozásában – átlátható szervezetnek minősül.”
Ez azt jelenti, hogy Magyarország nagykövetségei offshore hátterű cégekkel is üzletelhetnek ezentúl. A törvény azt mondja ki, hogy Magyarország automatikusan átlátható szervezetnek minősít minden olyan céget, amelyik a külképviseletekkel köt szerződést.
Ez azért különösen érdekes fejlemény, mert éppen a mostani kormánytöbbség fogadta el azt az alkotmányt, amelyben többek között ez áll:
„A központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható.”
Ez az a tilalom, ami alapján állami pénz (alkotmányosan) nem mehet offshore cégekhez. A Varga miniszter által benyújtott új törvény így az alkotmány egyik (39. cikk 1. bekezdés) pontjával megy szemben, legalább tartalmi értelemben biztosan.
Az persze még előfordulhat, hogy az alkotmánybírók többsége elfogadja majd a kormánynak azt az érvelését, hogy az a cég átlátható, amire azt mondják, hogy átlátható, és nem az számít, hogy tényleg átlátható-e.

Bővebben ...