Hírek

Hont András: A haza ellenzékben

Részletek: Készült: 2017. augusztus 20. vasárnap, 23:13; Találatok: 1864

cc72a449b1e A Sziget léte azt mutatja, hogy bármit megvehetnek, de semmit el nem vehetnek.

Évek óta nem voltam a Szigeten. Amikor legutóbb kinn jártam, már akkor is nagyon különbözött a kezdetektől, de nyomokban itt-ott még fölfedezhető volt az a jelleg, hangulat, amelyik egyedivé és népszerűvé tette a fesztivált. Az első évek atmoszféráját a „kell egy hét együttlét” mottó jegyében a határon belülről és kívülről csődülő diákok, vidéki punkok, öreg rockerek, az urbánus értelmiség jellegzetes figurái, a pesti flaszter hobói, hippicsaládok és beazonosíthatatlan különcök közös házibulija teremtette meg; továbbá az a felhajtóerő, amelyet a megelőző évtizedekben föld alá nyomott szubkultúrák hirtelen napfényre törése okozott. A Sziget sajátos légkörének hamar híre ment, a nagyon-nagyon kevés magyar produktum egyike, amelyért külföldiek hajlandók voltak pénzt, időt, kilométereket áldozni.

Az egykori szigetelő ma már nem találhatta meg a korábbi karaktert és életérzést. Találhatott helyette mást. Leginkább a NER és a kapitalizmus, valamint a nyugati (alsó-)középosztály csemetéinek találkozását a boncasztalon. Az utóbbi nem baj, sőt jó, a középső szükségszerű, az első komponens (mármint a NER) pedig hosszú, de legalábbis középtávon elviselendő, ám lényegtelen. Mert hiába csapatja ezerrel a VIP-szektorban, fölhajtott gallérú piképólóban, divatborokkal és elnyűhetetlen derűvel a rezsim gondtalan aranyifjúsága, vagy pásztázza a fölhozatalt a hatalom megannyi száradt lelkű, kiélt tekintetű üzleti partnere, önmagában az a tény, hogy mindezt olyan helyszínen teszik, ahol a legkülönfélébb etnikumok, stílusok, fölfogások, életmódok keverednek színes kavalkádban, ahol a méregdrága jegyért fizetni tudó és akaró magyar fiatalok ilyen – erősen kommercializált – körülmények között ismerkednek kortársaikkal, ahol a bunkóság, az agresszió változatlanul nem része a kultúrának, ahol hajnaltájban a színes bőrű svájci srác paypass-szal fizeti az italt transzvesztita partnerének, miközben valami afrokommunista zenekar játszik a háttérben, szóval mindez egyet jelent: a kurzus vereségét. A rendszer fejesei és kitartottjai azt tartják sikkesnek és sikeresnek, aminek a tagadására itthon az uralmukat építik. A globalizáció, a multikulturalizmus némi szabadossággal vegyítve, az integrálódó Európa, a tolerancia kultusza, a piaci logika és annak racionális kritikája. A Sziget léte azt mutatja, hogy bármit megvehetnek, de semmit el nem vehetnek.

Ami viszont a korai Szigetet is jellemző szellemiséget és mentalitást illeti, azt fenntartják más helyeken és közösségekben. És ez sokkal fontosabb tevékenység, mint rágni folyamatosan a gittet, hogy melyik teljesen alkalmatlan vagy egyenesen borzasztó ellenzéki formáció, elhasznált párt, önimádó sarlatán köré szervezett szekta, politikusosdit játszó babazsúr hogyan, milyen fölállásban, kivel együtt és kitől külön bukik meg a következő, választásnak csúfolt megméretésen. Ennek szüntelen taglalata fárasztó, unalmas és nevetséges. Akad jobb dolgunk.

Tizenöt évvel ezelőtt – aktuális választási vereségét leplezendő –, emlékezetes szónoklatában Orbán Viktor azt találta mondani, hogy a haza nem lehet ellenzékben. Ha jobban belegondolok, a vele rokonszenvezők körében is fölszisszenést kiváltó megjegyzésével Orbán nem megbélyegzett és kirekesztett, hanem egyszerűen tévedett. Magyarországon a haza, a haza valódi értékei többször is ellenzékbe szorultak, néha egyenesen illegalitásba. Messzebb ne menjünk, magának a magyar nyelvnek a hivatalossá tétele is ellenzéki program volt. Ahogy a dualizmus megcsontosodó (a teljes népesség mintegy 6 százalékának választójogán alapuló) berendezkedésével, kulturális-világnézeti kánonjával szemben bontakozott ki az új magyar tudás és lélek az irodalomban, a képzőművészetekben, a zenében, a természettudományokban, a bölcseletben; a fennálló rendet feszegették a szociális irányzatok, választójogi küzdelmek, emancipációs törekvések. Vagy a Horthy-korszakban is az oppozíció része volt a falukutató mozgalom és többnyire a népi irodalom egésze, a liberális és baloldali publicisztika, a szervezett munkásság önképzőkörei. A szocializmusban családok ezrei őrizték a polgári műveltséget és ethoszt, mások meg egészen másba fogtak.

Bővebben ...

Az évszázad mérkőzése, a ketrecben Szent István!

Részletek: Készült: 2017. augusztus 20. vasárnap, 00:09; Találatok: 1726

stephen_i_o9 Hajdani szép május elsejék emlékét idézi, ahogy a Fidesz KB Agit-Prop osztálya kiadta az augusztus 20.-i jelszavakat. Annak idején ez ugyan május elseje előtt volt szokásban, de hát kicsire ne adjunk. Ez a szerencsétlen augusztus 20.-a, mely már annyi mindennek volt ünnepe, miközben igazából soha, semminek nem volt az ünnepe kibírja ezt is - államalapító királyunk nevenapja ismét az aktuálpolitika foglya lett.

Még tűrhetően is járt, kinevezhették volna Alaptörvényünk ünnepének, de ezt hálistennek megúszta, így aztán nem kell senkinek áhitatos pofával elnézegetni, ahogy az Alaptörvény Asztalán gyakják a fiúk a demokráciát.

Félreértés ne essék, az asztal felettébb alkalmas az aktusra, Tőkés püspök is prütykölésre használta az íróasztalát, amikor éppen nem a családjával teremtett rajta kapcsolatot - levélben.

Most tehát keresztyéni alapon nem a Szent nevenapját, hanem veszélyben összeforró magyarságunkat ünnepeljük, az aktuális jelszó pedig, hogy választanunk kell Szent István és Soros György között.

Hogy ezek mekkora marhák, arra nincs is kifejezés.

Államalapító királyunk nem egy mai brand, ezer éve építgeti majd minden kurzus, talán csak Nagy Szulejmán tekintett el ettől.

A magyarság építésének kipróbált harcosáról van szó, aki bármit tett is (például kötésig vérben gázolva, idegen csapatok élén verte szét rokona csapatait, majd felkérte a kedves rokont, hogy a győzelem tiszteletére segítsen az új rendnek feldekorálni az országot) - jól tette.

Ez praktikusan azt jelentette, hogy Koppányt négyfelé vágatta és a jelentősebb városok kaptak belőle a városkapu fölé egy-egy darabot a keresztényi irgalom nevében.

De ne legyünk történelmietlenek, akkoriban ez volt az eljárásrend trónviszályok idején, amelyik győztes nem volt kegyetlen, azt nem vették komolyan, és úgy járt, mint Gyurcsány, aki egy virtigli puccskísérlet után nem merte becsukatni a kis köpcöst, hanem demokratáskodott egy sort, meg is kapta aztán, amit megérdemelt.

István viszont durván jó király volt, ő aztán nem lacafacázott, szentté is avatták, ahogy illik - ez a nép az erőt tiszteli, ennek híján az erőszakosságot.

Viszont most ellenfele támadt a kormányzati kommunikáció szerint, az ellenfelet Soros (azelőtt Schvartz, natürlich...) Györgynek hívják, és bár ő sem mai darab, de azért ezer éves múltja még nincs.

Szerintem nem is tudta ezidáig, hogy ilyen nevezetes történelmi személyiséggel keveredett ellenséges viszonyba.

Valószínűleg azt hitte, hogy ellenfele a Pocakos Szarka, Puskás reinkarnációja, a Világpolitikai Tényező, de tévedett.

Az embert ellenségei is minősítik, akár büszke is lehet erre a helyzetre, habár nagy bajban van, mert mi lehet egy Szent Istvánra tromf - estleg bemond egy Mózest?

De hát ez az ő bajuk, én meg azon gondolkodom, hogy a lúdvári tanyán élő Juliska néni mit fog kezdeni ezzel a dilemmával?

Merthogy ezidáig tudott választani, hiszen a tét legfeljebb a tizenharmadik, vagy a tizennegyedik havi nyugdíj volt, és ez egyszerű dolog, aki nagyobbat mond és aláhúzza háromszor nemzetiszínű ceruzával, az nyert.

Nade most, - ez azért egy nehezebb helyzet, hiszen Szent Királyunk már csak az egyik kezével mutathatja az utat, azt is a papok cipelik egyelőre, mígcsak ki nem derül, hogy tulajdonképpen a Pancsó Arénában van a helye, Puskás Öcsi bronzba öntött lába, a Szent Bal mellett.

Ellenben Soros még dacol a természet törvényeivel, sőt, tulajdonképpen ő az Ősgonosz, az Antikrisztus, mindennek oka, megelőzve hazánkban Putyint is, akinek státusza nálunk a boszorkány vállán ülő delfinével azonos - határeset. (Ha kitalálod herceg, hogy mi ül a vállamon, tied leszek, mondá a vasorrú bába, miközben a fekete macska méltóságteljesen nézelődött a vállán.

Bővebben ...

Képzeljünk el egy olyan választási rendszert, amiben nem az oligarchák, hanem a nép akarata számít!

Részletek: Készült: 2017. augusztus 18. péntek, 23:54; Találatok: 1627

dmoha2014041 Hamarosan indul Gulyás Mártonék Közös Ország mozgalma, ahol az elképzelések szerint a pártokkal közösen egy új választási rendszer alapjait akarják kidolgozni. A Momentum már közzé is tette reformjavaslatát. Korábban én is utaltam arra egy cikkben, hogy a kampány és pártfinanszírozás rendszerét át kellene alakítani. Most le is írom, hogyan. Radikálisan.

Sokan azt gondolják, a választási rendszert azt határozza meg, mekkora a listás szavazatok aránya, mennyi egyéni képviselő van, mekkora a bejutási küszöb. Pedig ha valamire, hát a demokratikus intézményrendszerekre igaz, hogy az ördög a részletekben rejlik. Mennyire teszi lehetővé a rendszer az oligarchák érdekérvényesítését? Miből lesz pénze a pártoknak? Egyenlő esélyekkel indulnak-e? Mely felületeken lehet hirdetni, és melyeket zárják ki a kampányból?

És lássuk be, ebből a szempontból mind a mostani, mind a 2010 előtti rendszer egy katasztrófa. Az, hogy senki se ellenőrzi a pártok költéseit, az ÁSZ egy gumikacsa, ami az illegálisan kampányoló pártokat soha nem büntette meg, pénzemberek beleszólását soha nem akadályozta, egyenes úton vezetett a 2000-es évek végének korrupt Magyarországához. Ahol aztán semmi nem akadályozta az oligarchák és a választott tisztviselők összefonódását. Ez volt maga a választási rendszer. Puch Lászlók, Simicska Lajosok, Mesterházy Ernők és más pénzemberek szavazatokat, eléréseket, kampányokat, így képviselőket, pártokat vásároltak meg, saját üzleti érdekeik szerint.

2010 óta pedig még durvább a helyzet, hiszen eltűntek a nem Fideszes oligarchák, felvásárolták őket, már csak a Fidesz érdekköre van pályán, miközben a kampányszabályokat úgy alakították át, hogy a kormánypártnak kedvezzenek.

2010-ben például csak a Fidesznek volt jelentősebb elérése az óriásplakát piachoz. Mi történt? Minden más hirdetési formát korlátozott a Fidesz, csak az óriásplakát piacot nem. 2015 után viszont Simicska elvesztésével elvesztették óriási részesedésük egy részét az óriásplakát piacon. Mi történt? Korlátozták a hirdetési lehetőségeket, már ami az óriásplakátokat illeti. Ez így nem demokratikus, hanem nevetséges.

Azt pedig tudjuk, senki sem képvisel az övével ellentétes érdekeket. Az oligarchák, pénzemberek, elsősorban a saját, és saját tőkéjük érdekeit fogják képviselni. Ezért van szükség olyan rendszerre, ahol nem csak az egy ember egy szavazat elve, hanem az egy ember egy támogatás elve is érvényesül.

Mik szükségesek szerintem ehhez?

Kizárólag állami források, az ÁSZ szigorú felügyelete

Csak és kizárólag állami párttámogatás, a magánadományok megszüntetése a pártoknál.
A pártokat jelenleg is felügyelő Állami Számvevőszék megerősitése, esetleg nyomozati hatáskörrel való felruházása. A pénzköltéseket az állam ne csak kontrollálja, hanem valóban felügyelje.
Ennek érdekében a pártok összes kiadása az Állami Számvevőszéken keresztül történjen: ők rendeljék a plakátokat, reklámidőt stb. Így olcsóbb is lenne a rendszer hiszen az összes párt óriásplakátjára, az összes párt szórólapjára egyszerre nagyobb kedvezményt lehet kialkudni, mint ha a pártok külön alkudnának. És nem lesz különbség a pártoknak kínált árak között sem.

Bővebben ...

Lejtőre került kétharmad

Részletek: Készült: 2017. augusztus 17. csütörtök, 23:58; Találatok: 1784

00495219 Az ország 19 megyéjéből 12 fényévekre van az uniós fejlettségtől, de még a kicsit jobban álló hazai térségektől is. Nógrád a sereghajtó.

A napokban jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2016 adatait összesítő Megyék, régiók statisztikai zsebkönyve című kiadványa, amelyben megint a megszokott, az ország végletes kettészakadását jelző mutatók köszönnek vissza. A lemaradó területek minden tekintetben rosszul teljesítettek tavaly is, a központi régió és - a déli megyék kivételével - a Dunántúl nagyon apró léptekkel haladt az Európai Unió felé. Meglepetés ugyan nincs, de minden ilyen adatsor nyilvánosságra kerülésekor feltesszük a kérdést: hogyan jutottunk idáig 27 év alatt? A kérdésre ritkán érkezik felelet, vagy ha kiváló társadalomtudósaink megfogalmazzák azt, a politika igyekszik agyonhallgattatni őket. Nem mernek és minden bizonnyal nem is tudnak szembenézni azzal, hogy a kilátástalanságért ők a felelősek.

Nem csökkentek a jövedelmi különbségek 2016-ban sem. Míg egy fővárosi, teljes munkaidőben dolgozó alkalmazott pótlékokkal, bérkiegészítésekkel, étkezési és utazási hozzájárulásokkal, jutalmakkal együtt majdnem 360 ezer forintot kap a számlájára havonta, addig a mindössze 250 kilométerrel keletebbre élő szabolcsi társának ennek csak a fele jut, átlagosan 186 ezer forint. Ha mélyebben is beleássuk magunkat a táblázatokba, az is kiderül, hogy a fizikai dolgozók itt már csupán kevesebb, mint 140 ezerért dolgoznak és Borsodban, Nógrádban, meg Baranyában sem éri el a teljes jövedelmük a havi 160 ezer forintot. Ha a rangsor másik végét nézzük, az sem megnyugtató, hogy a ma már súlyos munkaerőhiánnyal küszködő ipari centrum, Győr környékén is 70 ezer forintos a jövedelmek lemaradása Budapesthez képest.

Minden további szélsőséges különbség a fenti két adatsorból következik. A jövedelmi adatoknál is durvább szélsőségeket mutat a statisztika, ha a térségek átlagos fejlettségi szintjét - némi leegyszerűsítéssel -, az átlagos életszínvonalát mutató egy főre jutó GDP-adatokat vetjük össze. Budapesten ez az országos átlag duplája, de Nógrádban csak az átlagos érték 42 százaléka. Az átlag fölött teljesít Győr-Moson-Sopron, Fejér és Komárom-Esztergom megye, ha regionális szinten nézzük, akkor Közép-Magyarország és a Nyugat-Dunántúl, de Dél-Dunántúl már csak az átlag 65 százalékán van. A sereghajtók közt találjuk Nógrád mellett Szabolcsot és Békés megyét.

A munkanélküliségi adatok is ennek megfelelően alakultak: miközben a Dunántúl fejlett térségeiben 2-3 százalék között mozog a hivatalosan munkát keresők aránya, addig Szabolcsban ez még most is 11 százalék, és Nógrádban, Hajdú-Biharban is 8 százalék fölötti a munkanélküliségi ráta.

Ezek alapján érthető, hogy a határon belüli vándorlás iránya egyértelműen Keletről Nyugatra tartó, a legnagyobb létszámmal Pest megye népessége gyarapodott tavaly, de sokan költöztek Győr környékére, Vasba és Fejér megyébe is. A Dunántúl déli részéről, Zala, Tolna, Somogy és Baranya megyéből viszont már tart az elvándorlás, ahogyan a keleti országrész valamennyi megyéjéből. Külföldre Borsodból és Csongrád megyéből mentek a legtöbben. A vándorlás irányának megfelelően alakultak a lakásépítések is az országban.

Bővebben ...

Tovább folyik a közpénz az Orbán családhoz: most egy állami erőmű beruházásán dolgoznak

Részletek: Készült: 2017. augusztus 16. szerda, 23:42; Találatok: 1996

img_0094-985 Az ország egyik legrégebbi hőerőműve, az Oroszlányi Erőmű már másfél éve nem üzemel, de amikor egy forró júliusi napon felkerestük a telephelyét, az korántsem tűnt elhagyatottnak. Sorra érkeztek oda a kamionok, jó részük a miniszterelnök fiatalabbik öccsének, Orbán Áronnak a szállítmányozási cégétől.

A Nehéz Kő Kft. logóját viselő teherszállítók egy kanyar után, az erőmű területén tűntek el a szem elől, nem messze attól a töltéstől, amely mögött jelenleg helyreállítási, úgynevezett rekultivációs munkák zajlanak. A közel 2 milliárd forint értékű állami projekt keretében állítják vissza a korábbi erőművi tevékenység által roncsolt területek eredeti állapotát, az ehhez szükséges alapanyagokat pedig többek között Orbán Viktor édesapjának gánti bányájából szállítják.

Direkt36 / videó

Orbán cégek a Vértesi Erőmű projektjében / Közzététel: 2017. aug. 15.

Az Orbán család tagjainak tulajdonában lévő, bányászattal, építőelem-gyártással és szállítmányozással foglalkozó cégek látványosan növekedtek az elmúlt években. Korábbi cikkeinkből kiderült, hogy az Orbán-cégek kiemelkedő, évente már 4-5 milliárd forint bevételt elérő teljesítményéhez számos állami finanszírozású munka járult hozzá: az elmúlt években csatornázási beruházásokhoz, vasút-és autóút felújításhoz is szállítottak építőanyagokat.

Orbán Viktor az első miniszterelnöki ciklusa idején, 2001-ben még kifejezetten arra kérte az édesapját, hogy a cége ne szállítson követ az akkor folyó nagy állami autópályaépítéshez. Orbán a Direkt36-nak idén júniusban azt mondta, továbbra is fontosnak tartja, hogy édesapja ne vegyen részt állami beruházásokban. A miniszterelnök válaszai ugyanakkor arra utalnak, hogy azt nem tartja problémának, ha ezek a cégek csak a fő- vagy alvállalkozók beszállítóiként jelennek meg ezekben a projektekben. Annak ellenére mondta ezt, hogy a beszállító cégek is ugyanúgy közpénzből részesülnek, mint a beruházások magasabb szinten lévő résztvevői.

Az erőmű területén zajló munka megrendelői és kivitelezői nem árulták el, hogy a projekt összköltségéből mennyi pénz került az Orbán családhoz, és hogy a cégek pontosan milyen munkára kaptak megbízást. Ezekre a kérdéseinkre a projektben részt vevő Orbán-cégek, a Nehéz Kő Kft. és a Dolomit Kft. sem válaszoltak.

Hat bányász a közelben

Az Oroszlányi Erőmű a hatvanas évektől 2015 végéig termelt energiát, főként a Vértes-hegység nyugati felében, a Márkushegyi Bányaüzemben kinyert szénből. A szénégetés során keletkező hulladékanyagokat, például pernyét, hamut és salakot az erőmű mellett kialakított, összesen közel kétszáz hektáros területen helyezték el. A jelenleg zajló rekultiváció során ezt a lerakott hulladékot más, bányászati tevékenységből származó anyagokkal keverik, majd erre a fedőrétegre növényzetet telepítenek.

Bővebben ...

Megcsörren a vörös telefon: újraépülhet a kormányzati K-vonal

Részletek: Készült: 2017. augusztus 16. szerda, 00:20; Találatok: 1630

d_mti2017054 Húsz évre elfeledték, de hamarosan újraindulhat a kormányzati szervek telefonhálózata. Az egykor csak K-vonal néven ismert rendszert két kormányhatározat keltheti életre – derül ki a Magyar Közlöny hétfőn megjelent Hivatalos Értesítőjéből.

A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által szignózott anyagok elrendelik, hogy minden

államigazgatási és rendvédelmi szervet,
kormányhivatalt,
állami kórházat,
kormányzati fenntartású közigazgatási szervet,
az Országos Bírósági Hivatalt,
a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot

egy nem nyilvános, helyhez kötött (vagyis vezetékes) telefonszolgáltatás kösse össze.

A vonalat a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) építheti ki. A fejlesztés teljes értékét nem említi a közlöny, de csak az idén 307 millió forintot szánnak rá a belügy kasszájából, és még a 2019-es büdzsé tervezésekor is számolnak a rendszerre fordított költségekkel.

A határozatok szerint az érintett állami és kormányzati szervek 2018. június elsejéig fel kell mondják a meglévő előfizetéseiket, és ettől az időponttól csak akkor térhetnek el, ha a szerződésbontás miatt egyébként fizetniük kellene a szolgáltatónak.

A helyhez kötött kormányzati vonalat idővel egy zárt mobilhálózat is követheti: Pintér Sándor belügyminiszter, Lázár János kancelláriaminiszter és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter feladata lesz, hogy előterjesztést készítsen egy önálló hálózatú, kormányzati célú (nem nyilvános) mobiltelefon-szolgáltatás létrehozásáról – annak előnyeiről, hátrányairól, lehetséges kockázatairól és költségvetési hatásairól.

Utóbbi azért is érdekes, mert a Magyar Telekom csak februárban írta alá a 39 hónapra érvényes szerződést, amelynek értelmében flottás mobilszolgáltatást nyújt a kormányzati szektor 200 ezer SIM-kártyájához.

A párt füle és szája volt

A K-vonal egyébként 70 éves múltra tekinthet vissza: a közigazgatási hálózat kiépítését még Gerő Ernő rendelte el. A rendszerre azért volt szükség, mert Magyarországon a háború után nem volt megbízható telefonhálózat, az információáramlás viszont stratégiai jelentőséggel bírt – írja a hálózatot búcsúztató, 1998-as cikkében a Hetek.

A kiépítési munkálatok 1947-ben kezdődtek, és fontossági sorrendben kapcsolták be a bizalmas körbe az elvtársakat. A hálózat folyamatosan bővült: fénykorában – a nyolcvanas évek végén – háromezer állomással büszkélkedhetett. A jogosultságról formailag a kormány határozott. A párt vezetői, a minisztertanács tagjai, megyei párttitkárok, a fontosabb lapok főszerkesztői, vállalat- és szakszervezeti vezetők részesedtek a (telefon)rendszer előnyeiből. K-vonalon – ellentétben a városi telefonokkal – gyorsan kapcsolatba lehetett kerülni a hívott féllel.

A készülék hamar státusszimbólummá vált: csak „vonalas” ember rendelkezhetett vele, és a fontosak közül is a legfontosabbak. A rendszer felhasználói körét az Antall-kormány aztán a felére csökkentette, ’98-ban pedig felszámolták a költségesnek tartott és gyakran meghibásodó K-vonalat, hogy aztán – az akkori tervek szerint – egy hetvenmilliárdos, országos közigazgatási rendszert fejlesszenek ki helyette.

Bővebben ...

Róna Péter: egy választási párt lehet a megoldás az ellenzék bajaira

Részletek: Készült: 2017. augusztus 14. hétfő, 23:07; Találatok: 1752

rona_peter14 Ne legyen senkinek illúziója, ha ez az állapot, politika folytatódik 2018 után, akkor Magyarország kipenderül az Európai Unióból – mondta.

Egy választási párt megalakítását javasolja az összefogással küszködő ellenzéki pártoknak Róna Péter közgazdász, aki a Hír TV Egyenesen című műsorában arról beszélt, hogy a jelenlegi ellenzéki pártok egyike sem képes győzni 2018-ban, kormányváltás nélkül viszont Magyarország „kipenderül az Európai Unióból” – írja a Magyar Nemzet.

Róna szerint az alapvető probléma, hogy Magyarország sikertelen. Huszonhét év telt el a rendszerváltás óta, Németország huszonhét évvel a második világháború után Európa legerősebb gazdaságát hozta létre – mondta a közgazdász –, de mi magyarok 27 év alatt mit hoztunk létre? „Tessék körbenézni! Tessék megnézni a szlovákok mit építettek fel, a lengyelek mit hoztak össze, a románok hogyan fejlődnek!”

„Ez az ország egy mélységes erkölcsi válságban szenved” – fogalmazott Róna Péter, aki szerint „ebből az országból a gyűlölet tanyája lett, a rosszindulat és összeférhetetlenség országa”. Ilyen körülmények közt pedig teljesen reménytelen összehozni bármit, amire büszkék lehetünk. Az önbecsülés hiányát teljesen groteszk szerepvállalásokkal, nacionalizmussal próbáljuk megoldani, ebből alakul ki a szétszakított társadalom, ami kezd leszakadni a világról

„Ne legyen senkinek illúziója, ha ez az állapot, ez a politika folytatódik 2018 után, akkor Magyarország kipenderül az Európai Unióból” – mondta az Oxfordban is tanító közgazdász. Ha az ellenzék nem szedi össze magát, és nem tud egy hitelt érdemlő jövőképet felmutatni, nem képes a saját kisstílű érdekein túllépni, akkor ez lesz, Magyarország helye az európai közösségben egyszerűen megszűnik.

„Meg kell érteniük az ellenzéki pártoknak, hogy egyikük sem kormányképes, és az eddigi teljesítményük alapján bármelyikük, vagy bármilyen kombinációjuk tudna nyerni” – fogalmazott meg lesújtó kritikát az ellenzékkel szemben Róna. Mivel csak akkor lehet a választást megnyerni, ha minden választókerületben egy jelölt indul a Fidesz jelöltje ellen, szerinte a jelenlegi pártoknak létre kell hozniuk egy választási pártot, a saját tevékenységüket pedig lényegében felfüggeszteni.

A választási párt saját listáján a közgazdász szerint legalább minden harmadik névnek újnak kell lennie, olyan embereknek pedig, akik eddig vezető szerepet töltöttek be a politikában, nem lenne szabad pályázniuk. A listaállítás körül várható vitákra vonatkozó felvetésre Róna azt mondta: lehet, hogy összevesznének, lehet, hogy nincs meg a szükséges jóindulat és bizalom, de a tűzzel játszanak, Magyarország sorsáról van szó.

A lehetséges miniszterelnök-jelölt személyét firtató kérdésre Róna annyit mondott: egy fiatal, karizmatikus, energetikus emberre lenne szükség, de konkrét nevet nem mondott, mert az szerinte nem rá tartozik.

gepnarancs.hu

Az ellenzék az esélytelenek nyugalmával nyaral és szájkaratézik / 2017.08.12.
A jövő évi választásokat a Fidesz nyeri, ami a magyar demokrácia temetése és a magát demokratikusnak nevező ellenzék halotti tora lesz. - A nyárnak lassan vége és Magyarország befordul a jövő évi parlamenti választások célegyenesébe, de az ellenzéki oldalon az esélytelenek nyugalmával csepülik egymást a magukat demokratikusnak nevező ellenzéki pártok, pártocskák vezetői.

Bővebben ...

Így lett Mészáros Lőrinc gyémántfokozatú adósból hitelező

Részletek: Készült: 2017. augusztus 13. vasárnap, 22:11; Találatok: 2029

679c898dd82 A kormányközeli médiafelvásárlások sorához van köze a bankjának, az MKB-nek. Jutott a hitelekből a hozzá és üzlettársaihoz köthető vállalkozásoknak is.

A felcsúti Gazprom, Mészáros Lőrinc, ha a jelenlegi tempóban gazdagodik, hamarosan utoléri az orosz gázóriást. Abban máris hasonlítanak, hogy neki is van bankérdekeltsége, mint a moszkvai energiavállalatnak. Putyin elnök – vagyis az orosz állam – Gazpromjának persze majd 30 évre volt szüksége a felfutáshoz, Mészárosnak, ha tartani tudja az ütemet, elég lesz egy évtized, és még hatalmas szibériai gázmezők se kellenek a gazdagodásához. Nemcsak a csodavállalkozó – részint közbeszerzésből élő – cégei szárnyalnak, de ő és családtagjai magánemberként is milliárdos mértékben hitelképesek, aminek elbírálásánál aligha hátrány a miniszterelnöki barátság.

Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc. Előtérben a háttér

Az ötfős szűk Mészáros család tagjai, a gázszerelő, a felesége és a gyermekei – köztük a csak 24 éves ifjabb Mészáros Lőrinc – részint az OTP Bank pénze révén kerültek Fejér megye legnagyobb földbirtokosai közé. A kormányzat Földet a gazdáknak programja keretében ugyanis taroltak az árveréseken. A felcsúti polgármester például Alcsútdobozon, Óbarokon lett „gazda” az OTP Bank negyedmilliárdos segítségével, a felesége Etyeken hasonló összegből. A gyerekek közül Beatrix és Ágnes is alcsútdobozi győztes lett, az ifjabb Lőrincnek emellett etyeki terület is jutott.

Az OTP nemcsak a családtagokban látott üzleti fantáziát az utóbbi években, de némely Mészáros-cégben is. Ezek közé tartozik a Fejér-B.Á.L. Építő Zrt., amely sorra kapta a hiteleket olyan közmegrendelései kapcsán, mint a bicskei járási hivatal, az izsáki és dunakeszi általános iskola vagy a Nemzeti Lovarda bővítése. Az R-Kord Kft. pedig vasút-villamosítási tervvel jutott egymás után OTP-hitelekhez. A különböző Mészáros-érdekeltségek más bankokra is támaszkodhatnak. A Mészáros Gasztro Kft. a Témadesign Kft.-n – a hegyaljai Andrássy Residencia gazdáján – keresztül például a Gránit Bankra, az Echo TV-t Széles Gábortól megszerző Talentis Group Zrt. vagy FND Kemping Kft. pedig a B3 Takarékszövetkezetre alapozhatott. Nem kis összegekről van szó, a Talentis esetében például 890 millió forint a pénzintézet zálogjoggal biztosított követelése. A Mészáros Gasztro Kft. pedig 550 millió forintot kapott a Gránittól 2016 decemberének végén.

Bővebben ...

Totális megfigyelőrendszert akar a kormány. Kezdjünk aggódni?

Részletek: Készült: 2017. augusztus 12. szombat, 23:57; Találatok: 1639

A különböző adatbázisok összekapcsolására alkalmas megfigyelőrendszert épít a kormány – derült ki egy salátatörvény tervezetéből. Garancia és ellenőrzés híján az sem zárható ki, hogy az állampolgárok adatait politikai célokra használnák fel.

Vajon ki jár politikai gyűlésre, tüntetésre? Ki hol bankol, milyen busszal jár; hol és kivel találkozik, merre és mekkora sebességgel autózik, melyik orvosnál kezelteti magát – ezek a jövőben egy pillanat alatt megválaszolható kérdések lesznek. S így az eddigieknél egyszerűbb lesz bárki életét rekonstruálni. A múlt héten társadalmi vitára bocsátott belügyi salátatörvény alapján hatalmas megfigyelőrendszer kiépítésén dolgozik ugyanis a kormány. E szerint számtalan – rendőrségi, köztéri, vagy buszokon elhelyezett – kamera kép- és hangfelvétele futna be egyetlen központi szolgáltatóhoz. Így a bűnüldöző szerveknek nem kellene egyenként bekérniük az adatokat az azokat kezelő különböző szervezetektől. Elég lenne egy általános kérelem, és máris kezdődhet – a tervek szerint meglehetősen ellenőrizetlenül – a totális megfigyelés.

A formálódó óriás megfigyelőhálózat gyakorlatilag lefedi egész Budapestet és a legtöbb nagyváros centrumát (ott van ugyanis a legtöbb kamera), de hála a VÉDA- és az EKR-rendszernek, az ország fontosabb közútjain történő mozgás is egy csapásra láthatóvá válna a Nagy Testvér számára. Hogy ez nem teljesen őszinte szándékkal, a bűnmegelőzés és bűnüldözés érdekében történne, abból gyanítható, hogy mindezt a nyár közepén dobta be a Belügyminisztérium, többek között a közalkalmazottak pihenőidejének szabályaival és a vízügyi munkatársak besorolásával egybecsomagolva, mindössze négy napot adva a 85 oldalas javaslat véleményezésére. A kulcskérdésről pedig, hogy ki és hol gyűjtené majd az adatokat, még semmit sem tudni. A tárhelyszolgáltató kijelöléséről rendeletben dönt majd a kormány.

Újpesti térfigyelő kamerák képei. Mindent egy helyen

Létezik jó néhány olyan cél – elsősorban a terrorizmus elleni harc –, ami alapos okot is adhat a szabadságjogok megnyirbálásához, az állampolgárok megfigyeléséhez. Ám például a közlekedésszervezési célból történő adatgyűjtés – amit szintén tartalmaz a tervezet – aligha ilyen. Alapvetően a megvalósítás módszere sem lenne ördögtől való – erre vannak is nemzetközi példák (lásd Egyre több Kis Testvér című írásunkat) –, csakhogy egyelőre hiányoznak a garanciái annak, hogy az így megszerzett információkkal senki sem fog visszaélni.

Sokat lendíthetne a tervek elfogadhatóságán, ha azzal a reménnyel kecsegtetne, hogy a jövőben gyorsabban elkapják a lakásfeltörőket, az autótolvajokat, az erőszakoskodókat. Ám a tapasztalatok eddig azt mutatták, hogy a nagy erők csak bizonyos esetekben mozdulnak meg: például ha a kormányfő lányának esküvőjén eltűnik egy mobiltelefon. Tömegével kérték le a cellainformációkat a nyomozók a magyar letelepedési kötvényeket forgalmazó Arton Capitalnál történt áprilisi betörés után is; jóformán mindenkit meghallgattak, aki a betörés napján a Hajós utca környékén járt. Igaz, ez sem vezetett eddig eredményre, ahogy csak nyögvenyelősen sikerült felkutatni a Teréz körúti robbantás feltételezett elkövetőjét is, akinek a mozgását köztéri és bolti kamarák tucatjai rögzítették.

Bővebben ...

További cikkeink...

308. oldal / 490