Sorosék vidéken szállnak szembe a kormánnyal
- Részletek
- Készült: 2017. december 01. péntek, 02:07
- Találatok: 1823
Vidéki terjeszkedésbe kezd a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvány, amely hamarosan több százezer dollárt fog szétosztani dél-dunántúli és észak-alföldi civil kezdeményezések között. Ez is illeszkedik az új stratégiába, amely aktívabban lép fel a kormányzati támadásokkal szemben. Kineveztek egy szóvivőt, Soros Györgyöt filantrópként mutatják be, közelebb mennek az emberekhez, és népszerűségre hajtanak.
Új programot indít a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítvány a dél-dunántúli és észak-alföldi régióban, ahol több százezer dollárt fognak szétosztani civil kzdeményezések között. Erről Csontos Csaba, a Nyílt Társadalom Alapítvány nemrég kinevezett szóvivője beszélt az Abcúgnak. A projekt részeként új irodák nyílnak Pécsen és Debrecenben is.
“Felismertük, hogy mélyebbre kell menni a társadalmi gondok kezelésében, és nem lehet Budapestről megmondani, mire van szükség egy ormánsági faluban” – mondta Csontos. Ezért megállapodtak egy pécsi és egy debreceni civil szervezettel, amelyek az elmúlt hónapokban felmérték, melyek a legnagyobb, szegénységből adódó problémák a saját régiójukban. A napokban ki is írják a pályázatokat lakhatási, oktatási, egészségügyi és mindenféle, szegénységgel kapcsolatos témákban.
Soros György a CEU új budapesti épületének átadóján, 2016. október 19-én. | Forrás: flickr.com/CEU/Tuba Zoltán
“A Nyílt Társadalom Alapítvány a kommunikációban és a módszertanban fogja segíteni a két elosztószervet, de nem mi fogjuk megmondani, mit csináljanak”. Kisebb léptékű projekteket szeretnének támogatni, egyenként legfeljebb 12 ezer dollárral (3 millió forinttal). Csontos szerint erre azért van szükség, mert nemcsak már meglevő civil szervezetekhez akarnak eljutni, hanem kisebb közösségekhez, akár családokhoz is, amelyek nem jogi személyek.
“De ez nemcsak a pénzosztásról szól, hanem közösségszervezésről is” – mondta Csontos. Ezért a két központ nem irodaként, hanem közösségi térként fog működni, ahol a helyi civilek maguk köré gyűjthetik a környékbeli kezdeményezéseket és segíthetik őket. “Úgy látjuk, hogy a szegénység mellett a másik legnagyobb probléma, hogy szétestek a helyi közösségek, nincs köztük párbeszéd és bizalom. Azt szeretnénk elérni, hogy a helyi közösségek karolják fel az ügyeket. Ha valakinek tüzifára van szüksége, akkor ne az legyen, hogy odavisszük teherautóval, hanem fogjon össze az utca, és nézzenek rá a nélkülöző idősekre”.
Bár a Nyílt Társadalom Alapítványnak eddig is voltak oktatással vagy egészségüggyel kapcsolatos projektjei, Magyarországon az elmúlt években inkább a nagy, jogvédő szervezeteknek adott támogatásaikkal voltak ismertek, a kormány is erről az oldalról támadja őket. Ez főleg az uniós csatlakozás óta volt így, de az alapítványnál most úgy látják, nagyobb erőkkel kell támogatni a szegénységcsökkentő projekteket. Igaz, ettől még nem fog kevesebb pénzt kapni a TASZ vagy a Helsinki Bizottság. 
Tisztelt szavazópolgárok, ma arról fogom tájékoztatni önöket, hogyan lopta el az Európai Unió a magyarok pénzét, hogyan fosztják ki a brüsszeli bürokraták ezt a független, erős és büszke országot, hogyan büntetik pusztán azért, mert hallatni merte a hangját és meghallotta az idők szavát, büntetik azért, mert az új világrend éllovasa lett, megtalálta önmagát a káoszban, és utat mutatott Európának és a világnak.
Kicsit elsiklottunk a fölött a “párbeszéd” fölött, amely tegnap Z. Kárpát Dániel jobbikos politikus és Orbán Viktor miniszterelnök között zajlott le az Országgyűlésben. Z. Kárpát a devizahitelesek megsegítése érdekében sürgetett egyfajta szakmai konszenzust, amely a pártok felett talál megoldást a problémára.
Azt még megértettem, hogy a gazdagok azért gazdagok, mert elveszik a szegényektől mindazt, ami az ő gazdagodásukhoz kell. Jó, nincsenek egyszerű helyzetben ők sem, mert az illemtudás akadályozza, hogy bunkósbottal raboljanak, ezért mindenféle bonyolult tánclépéseket kell tenniük, például építeni egy stadiont, melynek költségeiből vidáman ki lehet csippenteni a saját részüket, és még csak a nép egyszerű gyermekét sem ingerlik - sőt.
Miközben a legfrissebb Eurobarometer felmérései azt mutatják, hogy a magyarok körében is igény lenne erősebb szociális védelemre és a szolidaritásra a magyar kormány - bár megszavazta - úgy tűnik, mégis az ezt lehetővé tévő szociális jogok európai pillére elleni küzdelmet választja és továbbra is aggasztja Brüsszel "lopakodó hatáskörelvonása". Az meg már csak hab a tortán, hogy a magyarok többsége egészségügyi és társadalombiztosítási kérdésekben szívesen látna több EU-szintű döntést, sőt, jelentős többség pedig még a szociális jóléti rendszerek harmonizációját is támogatná.
A kormány idén kiegészítő nyugdíjemeléssel, nyugdíjprémiummal és egyszeri 10 ezer forintos Erzsébet-utalvánnyal keresi az időskorú választók kegyét. Közben folyamatosan elmondják, hogy nem csak megőrizték a nyugdíjak értékét, hanem növelni is tudták az elmúlt években. Most egy friss elemzés azt vizsgálta meg, hogy a magyar nyugdíjak növekedése mennyire egyedülálló az Európai Unió keleti felén.
Nyugdíjak és átlagbérek évenkénti alakulása (Forrás: Policy Agenda)
Hadházy Ákos és Szél Bernadett LMP-s képviselők egy hónapos küzdelemmel 
Részlet a hangfelvételen elhangzott beszélgetésből
Az egyik fapados légitársaságnál utaskísérőként dolgozó ismerősöm mondta a minap: nagy tétben merne fogadni, hogy a londoni, az amszterdami, a párizsi, a frankfurti, a zürichi, az oslói, a koppenhágai, meg a római járataikra az idősebb utasok többsége nem azért vesz jegyet, hogy megtakarított nyugdíjából világot látni induljon. Nagypapák, nagymamák utaznak unokanézőbe.
A világgazdasági helyzet adott az euró bevezetéséhez, 10-16 éves csúcson vannak Európában a konjunktúraindexek, jó ideje nem voltak ennyire optimisták a gazdasági vezetők. Ráadásul aki most lép be, az euróövezet reformját is érdemben befolyásolhatja – mondta Vértes András a GKI Gazdaságkutató elnöke csütörtökön a GKI Az euró bejövetele a magyarokhoz című konferenciáján.
Mégis megnő az államadósság, csak később