Az első világháború óta nagyon komoly szellemi, értelmiségi deficittel küzdünk
– Matolcsy György jegybankelnök a minap Önt, akitől a kamatcsökkentés ötlete származik, vádolta meg a parlamentben azzal, hogy a kormány és a Magyar Nemzeti Bank elleni külföldi támadás mögött áll. Hogyan érinti ez?
– Nem akarnám minősíteni Matolcsy úrnak sem a lelki, sem a szellemi állapotát, illetve a vízióit. Szavainak azonban nincs valóságtartalma. De Kövér László felelőssége is kézenfekvő, amiért az Országházat kedveltjei hazugságműhelyévé silányította, ahol magánembereket, akiknek nincs cáfolási lehetőségük, szabadon lehet ócsárolni.
– Csak néhány példát idéznék fel az utóbbi hetek politikai terméséből: megszülettek a civil szervezetek elleni valamint a Heineken söröspalackok jól ismert vörös csillagos dizájnját betiltó törvényjavaslatok, elfogadták a Közép-európai Egyetem működését ellehetetlenítő lex CEU-t. Hogyan értékeli az elmúlt időszakban fölerősödött, külső hatalmak elleni kormánypropagandát?
– A lex CEU-nak és a külföldi támogatást is használó civil szervezetek megbélyegzéséről szóló törvényeknek következményei lesznek az ország és a miniszterelnök számára egyaránt. Orbán Viktor teljesen félreérti az amerikai politikai hagyományokat. Mert lehet, hogy Donald Trump nem kedveli a milliárdos Soros Györgyöt, de a határokon kívül az amerikai elnök köteles képviselni az ország állampolgárait és létesítményeit, márpedig a CEU-t ért támadás durván sért egy fontos és kiemelkedően sikeres intézetet. Várhatóan ennek a támadásnak lesz megtorlása. Úgy tűnik, Orbán nem érti az amerikai rendszer működését. Ezek az intézkedések annyira arrogánsak és pökhendiek, amelyeket egy magára valamit is adó nemzetnek el kell utasítania. Az biztos, hogy a CEU-törvénnyel nem tudja tárgyalásra kényszeríteni az Egyesült Államokat. Tárgyalásokra nem most kellene törekedni, hanem a törvény meghozatala előtt kellett volna egyeztetni az egyetem vezetőivel. De tovább megyek, nemcsak az amerikai érdekeket sérti az orbáni politika. Az Európai Unió ellen évek óta tartó folyamatos támadásból már nemcsak az unió vezetőinek, de az Európai Néppárt frakciójának is elege van, s a hónap végén tartandó kongresszuson napirenden lesz a Fidesz kizárása. A kizárás realitását igazolja, hogy egyre több hang követeli a frakción belül: távozzon a magyar párt a szövetségből.
– Ennek realitását megkérdőjelezi, hogy a Néppárt sem engedheti meg magának, hogy egy tucat szavazatot elveszítsen.
– Dehogynem. Egyrészt valóban irritáló megjegyzéseket tesz Orbán az unióra, olyat pedig a második világháború óta nem látott a kontinens, hogy egy kormány bezárasson egy egyetemet. Ezt nem fogja hagyni az EU. Másrészt nem létkérdés a Fidesz 12 szavazatának megtartása, hiszen anélkül is a Néppárt a legnagyobb az Európai Parlamentben. Azt is figyelembe kell venni, hogy amennyiben nem zárja ki a Fideszt, akkor rajta marad a bélyeg a Néppárton, hogy egyetembezáró párt. Ezt pedig nem engedheti meg magának. Arra is sor kerülhet, hogy például a svédek a jövőben nem hajlandók közösséget vállalni a Fidesszel, s ha a magyar párt marad, akkor ők lépnek ki a néppárti frakcióból. Valószínűleg abban is téved Orbán, hogy a lengyelek majd kiállnak mellette. Hiszen alapvető ellentét van a két állam Oroszországgal kapcsolatos politikájában. Kérdés, hogy a lengyel kormánypárt megengedheti-e meg magának, hogy egy Putyin-barát kormány mellett kiálljon.
– Lát esélyt arra, hogy a Fidesz az uniós nyomásnak engedve letér az illiberális társadalom építésének útjáról?
– Nem. A Fidesz egész struktúrája és gazdasági, személyes háttere az, ami. Így nincs esély a váltásra.
Ennyire tudás- és kultúraellenes, nyíltan és büszkén barbár kormányzata a XVIII. század közepe óta nem volt Magyarországnak. Konok Péter történész írása.
Hatalom és tudás a történelem folyamán mindig is sajátos, intim kapcsolatban állt egymással, amiből sosem hiányzott a párkapcsolati erőszak sem. A tudást, a tudományt alapvetően saját belső törvényei irányítják, a hatalom a saját belső törvényeit akarja a társadalomra erőszakolni. Ütközőpontként pedig az oktatás és a tudomány (tágabban a kultúra) finanszírozása szolgál.
Túl egyszerű lenne ma a Fidesz–KDNP kódnevű kultúrluddita véd- és dacszövetség átfogó kulturális ellenforradalmát csupán a napi politikai érdekekből, a (többnyire tévesen értelmezett) „populizmusból”, vagy akár egyéni és csoportos szociálpszichológiai torzulásokból, gyerekkori traumákból és patológiai kórismékből levezetni. Az önmagát gründoló hatalom monoton rendpártisága szükségszerűen szembekerül a tudás, a tudomány eredendően anarchisztikus jellegével: hogy ideális esetben nincs tekintettel magán kívül álló célokra és elképzelésekre, saját eszközeivel igyekszik újra és újra lerombolni saját bálványait, hajtómotorja pedig az állandó kritika, minden eredmény folytonos megkérdőjelezése.
Ma világosan látható, hogy a NER tudáskritikus offenzívája – óvodától egyetemig, az általános iskolai tananyag délibábos lebutításától a történelemhamisító sufnituningműhelyekig, a kutatóknak osztogatott osztályfőnöki intőktől az áltudományos kóklereknek osztogatott kitüntetésekig, a „gendertanszékek” elleni támadásoktól a „családtudományi” képzés propagálásáig, az értelmiség egyes rétegei (filozófusok, „tücskök”, romkocsmatöltelékek stb.) elleni külön inzultusoktól az átfogó tudásellenes hadjáratig – nem csupán a rendszer minden elemét átható lukratív kreativitás (nem bölcsészül: szemérmetlen lopás) egyik álruhája, hanem vezérelv, motiváció, a kormányzati magyarnóta-dalárda ars poeticája. Orbán Viktor már évek óta ismételgeti a legkülönfélébb hatalmi dzsemborikon (az önünneplés e liturgikus, önreprezentatív eseményein), hogy a gond alapvetően a felvilágosodással és „hatvannyolccal” van (nyugodtan melléjük tehetné még az ókori filozófiát, a humanizmust és a reneszánszt, vagy akár a posztmodernt is). A NER-nek igenis van tudásképe: ahol a tudás praktikus készségek megszerzését jelenti – és a hatalom saját jogán döntést hoz arról, hogy melyek a praktikus készségek. Ha Magyarország a vas és acél országa lesz, akkor kohászati oktatás kell; ha Magyarország pengekerítéses rendőrállam lesz, akkor nemzetvédelmi és közszolgálati egyetem kell, ha Magyarország a narancstermesztésben kíván világelső lenni, akkor Narancstermesztési Kutatóintézetre van szükség. És semmi másra. Legfőképpen nem elemzésre, ne adj' isten kritikára. „Csak hódolat illet meg, nem bírálat” – mondja a NER-Úr. „Nem adhatok mást, csak mi lényegem” – válaszolja a tudás Luciferje.
Mondom, régi dilemma.
Kétségtelen, hogy ennyire tudás- és kultúraellenes, nyíltan és büszkén barbár kormányzata a XVIII. század közepe óta nem volt Magyarországnak. A hatalom manifeszt igénye, hogy a tudás megszerzését és minőségét a maga igényeire szabja, a tudományt saját szolgálólányává tegye, és azon kívül minden tudást, minden oktatást egzisztenciálisan ellehetetlenítsen, mindezt pedig általános, értelmiségellenes uszítással tálalja – szinte páratlannak mondható, ha eltekintünk Szálasi rövid regnálásától. (Bizony, a tudásnak még Rákosi idején is volt, ha más nem, társadalmi mobilitása. Ma ennek éppen az ellenkezőjét látjuk.) A bunkóság és műveletlenség kormányzati zászlóvivőit valódi hevület hajtja, hiba lenne mindezt valamiféle politikai cinizmusnak betudni. A politikai cinikusok már rég háttérbe szorultak, nincs itt semmi összeesküvés, titkos számítás.
Dr. Király Miklós nagyon kiakadt a professzorokat nyomasztó Orbán-nyilatkozaton, és válaszolt a miniszterelnöknek. A felsőoktatás katasztrofális állapotban van, a CEU-ügy felesleges és káros hatalmi játszma.
A CEU elleni hadjárat értelmetlenségéről, a felsőoktatás súlyos gondjairól és az orbáni politizálás katasztrofális eredményeiről írt részletes levelet Dr. Király Miklós, az ELTE tanszékvezetője.
A CEU-törvény miatt az egész hazai felsőoktatás fenyegetve érzi magát.
Az oktatásban elveszett a jogbiztonság és a kiszámíthatóság.
A kormány felszámolja az egyetemek autonómiáját. Kancellári rendszer, korlátozott hatáskörű rektorok, csökkenő finanszírozás.
Szellemi függetlenséget hírből sem ismerő főiskolát tesz egyetemmé (Matolcsy-egyetem).
„Parancs, értettem” rendszer az értelmetlen Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.
Az eredmény: drámaian zuhan a hazai felsőoktatás színvonala, az utolsó hazai állami egyetem is kiesett a Shanghai top 500-ből.
A tehetséges diákok húznak külföldre.
A hazai jogi felsőoktatás egyik legtekintélyesebb tanára, Dr. Király Miklós egyetemi tanár, az ELTE jogi karának tanszékvezetője Facebook-oldalán válaszolt Orbán Viktor vasárnapi rádióinterjújára. Orbán az interjúban nem kevés cinizmussal, a szokásos sorosozás és migránsozás közepette megjegyezte: „Annak megértése azonban még előttük van, miért van az, hogy magyar akadémikusok, tudósok, hazai egyetemeken tanító professzorok nem azért lépnek fel, hogy az ő egyetemeik is megkapják azokat a jogokat, amelyeket a CEU élvez, hanem amellett állnak ki, hogy Soros György megtarthassa a privilégiumait.”
Király professzor – aki egyébként nemrég még Orbán rendíthetetlen hívének számított, többször feltűnt a miniszterelnök évértékelőin, az első sorokban, illetve korábban Mádl Ferenc köztársasági elnök tanácsadója volt – erre a kitételre válaszol:
„Kérem, engedje meg, hogy néhány gondolattal segítsem ezt a valóban szükségesnek mutatkozó megértési folyamatot, annál is inkább, mert egykoron, mint ugyanabból az intézményben diplomát szerzett kollégák, nem egyszer beszélgettünk. Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni, hogy professzortársaimmal nem Soros György privilégiumaiért álltunk ki, hanem a Central European University (CEU) égisze alatt folytatott oktatás, kutatás értékeinek megőrzése, s az ott tanító oktatók és hallgatók érdekei mellett.”
Király Miklós ezután rámutat, ahogy ezt Sólyom László is tette, hogy a CEU-törvény nyilvánvalóan politikai szándékból kreált torzszülött, elfogadásának körülményei is nyilvánvalóvá teszik, hogy nincs, nem lehet más célja, mint az egyetem ellehetetlenítése (Orbán minden további érvelése hazugság tehát):
Ez a mérce, mostantól ezen méretnek meg a demokraták - Mostantól Orbánnak nem lesz nyugodt éjszakája.
Gulyás Márton és Varga Gergő felismerte, hogyan lehet vérontás nélkül véget vetni Orbán rémuralmának. Orbán leváltása azért vált lehetetlenné, mert a Fideszre szabta a választási rendszert, megszüntette a választások egyenlő feltételeit. Az ellenzéki erők olyan hátrányból indulnak, ami behozhatatlan. Ezt csak fokozza az aljas eszközökkel elért nyomasztó fölény a tömegtájékoztatásban.
Gulyás és Varga videójából, amit ma tettek közzé a youtube-on, egyértelművé vált hogy megértették, hogy ez az a pont, ahol a Fidesz építményét támadni kell. Ezt nem sikerült a magyar politikai elitnek több mint öt éve megértenie. Ezért sétáltak bele a 2014-es megalázó vereségbe, ezért vitték bele a demokratákat. És ezért készülnek most újra ugyanerre. Itt lehet megnézni a videót:
Mostantól új időszámítás van, mostantól mindent ehhez kell viszonyítani. Azok a pártok, akik nem állnak bele Gulyás és Varga kezdeményezésébe, akik nem követelik az arányos választást, akik készek elindulni egy csaló módon meghirdetett, előre eldöntött, aránytalan választáson, azok nyilvánvalóvá teszik, hogy kollaboránsok, a NER részei, Orbán kitartott szövetségesei. Minden párt, amely elindul az Orbán kitalálta választásokon, és úgy csinál, mintha itt demokrácia lenne, az a Fidesszel van. Nincs harmadik lehetőség. vagy kint, vagy bent. Vagy a NER-en kívül, vagy a NER-en belül.
Ne zavarjon senkit az, hogy ma emögött a két fiatalember mögött nincs jelentős politikai múlt, tekintélyes pártszervezet, gazdasági erő vagy embertömeg. Ha kitartanak azon az úton, amin elindultak, akkor győzni fognak, mert tiszták a céljaik, és megértették, hogy mit kell tenniük. Amire még szükségük lesz, az jönni fog, amikor kell. Aki a szabadságért harcol, az nyújtsa feléjük a kezét, és álljon mögéjük vagy melléjük.
Magyarország új esélyt kapott. Mutassa meg hát, mit ér számára a szabadsága, és éljen vele!
Bartus László: Gulyás Márton megragadta a lényeget
Az Orbán-rendszer tetemre hívása az, hogy egyenlő feltételeket teremtő választási rendszer jöjjön létre. Természetesen Orbánékat, mivel megdöntötték az alkotmányos rendet, nem választáson kellene legyőzni, hanem egyszerűen követelni a letartóztatásukat. De a szabad és egyenlő feltételeket biztosító választás követelése azért helyes és fontos, mert annak a megtagadása leleplezi a rendszer – sokak előtt még nem egyértelmű – diktatórikus jellegét.
Amikor tavaly ősszel a Forbes közölt egy cikket egy uniós támogatási program visszásságairól, Csepreghy Nándor, az uniós forrásokért felelős Miniszterelnökség miniszterhelyettese az ATV-ben határozottan visszautasította, hogy bármiféle visszaélés történhetett volna. „Ami a sajtóból eddig kiderült, az elvi síkon lehetetlen” – mondta, és védelmébe vette a Jeremie néven ismert, induló vállalkozások megsegítését célzó programot.
Közben azonban az európai uniós hatóságok már több mint egy évvel korábban jelezték a magyar kormánynak, hogy súlyos szabálytalanságok történtek a Jeremie végrehajtása során. Egy márciusi cikkünkben már beszámoltunk róla, hogy ezek miatt az Európai Bizottság több milliárd forintos büntetést is kiszabott, most pedig további részleteket közlünk a vizsgálati anyagból, és a dokumentum fontosabb részeit nyilvánosságra is hozzuk.
Az uniós ellenőrök kifogásolták például azt, hogy Hernádi Zsolt Mol-vezér alapkezelője egy szexpartner-kereső oldalakkal foglalkozó vállalkozást támogatott uniós források felhasználásával. Több problémát találtak egy olyan alapnál is, amelynek egyik résztulajdonosa Orbán Viktor korábbi tanácsadója, Tombor András. A magyar hatóságok közölték, hogy ennek az alapnak az ügyében egy büntetőeljárás is folyamatban van.
A dokumentumból kiderül az is, hogy a brüsszeli hatóságok kifogásolták azt, hogy a pénzek szétosztására olyan cégeket választottak ki a magyar hatóságok, amelyek „egy bizonyos befektetői körhöz” tartoztak. Nem nevezték meg, hogy kiket értenek ez alatt, de a nyertes cégek között számos olyan van, amely jó kormányzati kapcsolatairól ismert üzletemberek – Hernádi és Tombor mellett például a miniszterelnökkel baráti viszonyban álló Garancsi István – érdekeltségébe tartoznak.
A Bizottság azért is kritizálta a magyar hatóságokat, mert nem ellenőrizték kellő hatékonysággal a források felhasználását, és kifogásolták azt is, hogy olyan cégek is kaphattak támogatást, amelyek a működési helyük alapján nem is részesülhettek volna belőle.
A programot kormányzati szinten felügyelő Nemzetgazdasági Minisztérium néhány kritikával nem értett egyet, nagy részüket azonban elfogadta, és a Bizottság kifogásainak megfelelően fejlesztette az ellenőrzési rendszert. A Miniszterelnökség sajtóosztálya azt közölte, hogy Csepreghy az interjú időpontjában nem ismerte az uniós jelentést. Ezt cikkünk megjelenése után azzal egészítették ki, hogy Csepreghy tavaly, egy másik interjúban már jelezte, hogy vizsgálták és problémákat is találtak a Tombor résztulajdonában álló alapnál. Az Európai Bizottság arra hivatkozva nem válaszolt a kérdéseinkre, hogy a programot még jelenleg is vizsgálják.
Kedveztek néhány befektetőknek
Az EU a Jeremie programot 2009-ben indította el Magyarországon. A 130 milliárd forintnyi forrást 28 alap osztja szét különböző vállalkozásoknak. Az alapokat a kormányzati pályázatokkal kiválasztott magánbefektetők működtetik, nekik vállalniuk kellett, hogy 70 százalék uniós forrás mellé 30 százalék önrésszel is beszállnak. A kihelyezett forrásokat vissza kell fizetni: ha az alap nyereségesen száll ki a korábban támogatott startupból, akkor a haszon nagyobb része a magánbefektetőt illeti, ha kisebb veszteséggel zárul az üzlet, azt lenyeli az EU.
Több újságcikk is foglalkozott már a program visszásságaival. Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgató és Garancsi István alapjainak ellentmondásos működéséről a Direkt36 is közölt cikkeket.
Vallomással tartozom. Egészen idáig azt gondoltam, hogy a Fidesz – külön KDNP – tudatosan kommunikál olyan primitív módon, ahogy. Azt hittem, jól átgondolt stratégia szerint szólítja meg azt a réteget, amely kizárólag a nagyon egyszerű, zsigeri indulatokat felpiszkáló üzeneteket érti meg, gondolkodni, összefüggéseket átlátni, saját velőből véleményt alkotni nem képes.
Rá kellett jönnöm, hogy végtelenül naiv vagyok. Nem erről szól a történet. A kormány védelmében megszólalók – legyenek azok szóvivők, kormánytagok, Kósa Lajosok, frekventált szurkolók, sportbírók, zeneművészek – ennyire egyszerűek. Nem stratégiailag, hanem saját erőből. Nem arról szól a történet, hogy dörzsölt médiaguruk oktatják a megszólalókat, hogy ők tanítják meg, hogyan kell fogalmazni ahhoz, hogy elérje az üzenet a híveket. Arról van szó, hogy azért ezt a réteget tudja megszólítani fideszék színe és virága, mert a szín és a virág saját erőből ezt a nyelvet beszéli, ezt érti, ezzel tud azonosulni. Nem hülyének tettetik magukat, hogy az igazi hülyéket bevonzzák, hanem tényleg hülyék és így automatikusan bevonzzák a hozzájuk hasonlókat.
Szarul hangzik, de félek, hogy ez az igazság.
Frissen sült Fidesz közlemény:
A JOBBIK A BEVÁNDORLÁSPÁRTIAK OLDALÁRA ÁLLT
A Jobbik a hatalomért és a pénzért mindenre képes, a szavazóinak egykor nemzeti radikalizmust ígért, ma a baloldallal együtt a migránspárti Soros György érdekeit szolgálja.
A Jobbik a bevándorláspártiak oldalára állt. Brüsszel és a migránspárti Soros-szervezetek hazánkat a bevándorláspolitikája miatt támadják, azt akarják, hogy engedjük be a migránsokat.
A Jobbik ugyanúgy, ahogy a bevándorlásellenes alkotmánymódosítás elutasításakor, úgy most is a migránspárti erőket szolgálja.
Hidvéghi Balázs, kommunikációs igazgató
(fidesz.hu)
Ez a csodás önleleplező kiáltvány annak örömére jött létre, hogy a Jobbik aláírja az LMP kezdeményezését, a felsőoktatási törvény módosításának felülvizsgálatáról. Erről mondjuk egy szó sem esik Hidvéghi Balázs versikéjében, csak a szokásos öblös sorosozás és árulózás.
Ha belegondolunk, ezek tényleg ennyik. A kormány tagjainak és parlamenti képviselőinek megszólalásai, Semjén Zsolt legutóbbi interjúja remekül alátámasztja ezt a kínos feltevésemet. És ezen a ponton mindjárt vitába is kell szállnom a kollégámmal. Bálint! Ezek nem alábecsülik a magyarokat. Mi becsültük túl őket.
Nem véletlen Orbán téeszelnökös galantériája, amikor minden női kacsót könyékig csókdos, miközben dévajul bámul az áldozat szemébe. A Fideszt képviselő szakmunkások ízléstelen, sem az életkoruknak, sem az adott szituációnak, sem semminek meg nem felelő megjelenése, a tökéletes vitaképtelenségük. Ahányszor kinyitják a szájukat, ugyanazokat a bárgyúságokat böfögik fel, függetlenül az adott témától.
Mostanra sikerült rájönnöm, hogy nem azért köröznek az unásig ismert, kiszáradt kutyaszar körül, mert így akarják tematizálni a közbeszédet, így akarják a hívek agyába vésni az üzenetet. Francokat! Ennyi eszük van.
No, meg a fodrásza - ők ketten a mai helyzet haszonélvezői, már ha arra gondolunk, hogy a halál után darabideig még nő a köröm, meg a haj... Orbán politikai hulla, ez egyre nyilvánvalóbb, és ezen semmit sem változtat, ha egyelőre viszonylag békés körülményei vannak az őt apránként elfogyasztó kukacoknak, és háborítatlanul büdösödhet magában.
Természetesen erről ő mit sem tud, hiszen olyan hihetetlen a dolog, főként annak, aki hétfőn-szerdán-pénteken a Világ Urának, kedd-csütörtök-szombaton Európa megmentőjének és a kereszténység erős bástyájának szerepét tölti be, vasárnap meg szotyolát köpköd valamelyik díszpáholyban... Pedig a helyzet mégis csak ez, merthogy úgy járt, mint a hadvezér, aki olyan lelkesen ordítja, hogy "Utánam!", hogy elfelejt időnként hátranézni, hogy megy-e még valaki utána, vagy csak az ő döngő léptei alatt reng a föld... Itthon már a legostobábbak is látják azt a pofátlan rablást, melyet éveken át akkor sem hittek el, mikor a zsebükben kotorászott, és bár maradtak még olyanok, akiket a rezsicsökkentés megtiltásának hazugságával meg lehet ijeszteni, azért már többen vannak azok, akik átlátnak a szitán és tudják, hogy ennek haszonélvezői a leggazdagabbak, mint ahogy mindennek ebben a országban.
A statisztikák kozmetikázgatása nem mond semmit a panelprolinak, aki a foglalkoztatottságot nem százalékban méri, hanem abban, hogy neki meg a gyerekének van-e munkahelye, és a béréből meg tud-e élni legalább minimumszinten. Kinyílt a világ, a bátrabbja megsütötte a maga hamubasült pogácsáját és világgá ment szerencsét próbálni, a kevésbé bátor is látja, hogy miként él egy vele egy kategóriában levő dán, norvég vagy német melós, és nem elégszik meg a szép szavakkal meg a nemzeti szólamokkal.
Hiába az igyekezet, a buszvezető nem Tarlósra fogja kenni a bérproblémáit, hanem Orbánra, mert az azért nyilvánvaló, hogy ebben az országban arról is ő dönt, hogy vazallusai melyik végükön vehetik a levegőt, bármekkora is a pofájuk.
És egyre inkább érzik, hogy nem eszköztelenek, Rogán ugyanis nem fog buszt vezetni. A falu népe éppen mostanában kapja meg tőle az ajándékot, az agrár-oligarchák számára kitalált termelési-értékesítési integrációt, mellyel gyakorlatilag éhhalálra ítélik a függetlenségüket őrizni kívánó agrár-vállalkozásokat - a libák már előre rettegnek, hogy a tervutasításos rendszerben mi lesz velük, ha a gúnárok nem tojják meg a termelési előirányzatot.
Az árkok partjainak népe reménykedik, hogy a bimbózó politikai versenyben nekik is jut néhány kiló szavlejárt száraztészta, esetleg egy bográcsnyi pörköltnek való hús választásokkor, őket egyszerűen nem érdekli a Vezér, tőlük aztán fel is fordulhat, sőt... A nyugdíjasok háborognak a nyugdíjemelés mértéke és módja miatt, ők azok, akik - teljességgel érthetetlen módon - azt képzelik, hogy egy ledolgozott élet után a nyugdíjuk járandóság, és nem hajlandók minden hónapban hálaimát rebegni a csüngőhasú szenthez.
A leginkább veszélyes dolog számára az, hogy a fiatalság beszállt a politikába, ezidáig nem volt ez jellemző. A fiatal pedig egyrészt okos, másrészt képzett, emellett radikális és kreatív, politizálni meg akkor kezd, ha nem tetszik neki a rendszer, márpedig ma nem tetszik, és zeng az Orbán takaroggy - a fiatalokkal ujjat húzni felettébb kockázatos. Hogy miért éppen most lázadnak?
A kilencvenéves Jóska bácsi is azt mondta, mikor megkérdezték, hogy miért most vágta fejbe kisbaltával élete párját, akivel hetven éven át élt együtt: most lett végképp elegem!
Akadtak nők, akiknek volt tökük felállni. Neked csak bajszod van.
„Szomorú sors, ha az embernek gazdája van, és nem a maga ura.” – Orbán Viktor
Régen leveleztünk, János, tisztelt elnök úr, ha ugyan el nem takarodsz, mire ez megjelenik. Nem volna rossz döntés. Mégis mit vársz még az élettől egy ilyen rossz döntés után?
Ó, értem én, nem sikerült fogást találni. Hát nem lehet mindenki Sziszifusz, azon a sziklán sincs fogás, de azért próbálkozik az ember, ha valamit igazán akar. És még az lett volna az óvatosabb megoldás.
Mert lehet úgy csavarni az alkotmányt, hogy megengedje ezt a gyalázatot. Bele lehet látni, hogy a tanszabadság, az pont az, amikor kinyírunk egy egyetemet, mert nem tetszik a pofája. És tök alkotmányos a testre szabott törvénykezés, a teljesíthetetlen feltételek kiírása rövid határidővel, a hivatali packázás.
De akkor az az alkotmány szart sem ér.
Nem véd meg minket a kormányunk szeszélyeitől – holott erre való. Ebben az esetben még súlyosabb a baj, és a köztársasági elnöknek kötelessége kiállni, és beszélni erről. Még ha jogilag tényleg eszköztelen, akkor is – bár jól teszi, ha ilyenkor körbekérdez több jogászt is. Neadjisten civil szervezetekkel konzultál. Hátha mégis tudnak fogást találni.
De nem az az egyetlen lehetősége az elnöknek, hogy ha formailag minden rendben, akkor aláír szó nélkül, aztán megy horgászni. Például bármikor kiállhat az erkélyére, és szólhat a teljes nyilvánossághoz. Odarendelheti az állami tévé stábját, akik nyilván nyakig összeszarják magukat, de azt nem tehetik meg, hogy nem közvetítik a beszédét. Meg aztán elment az erkélye alá pár ezer ember érdeklődni, alkalom éppen adódott.
Azért volna miről beszélni, János, nem gondolod, baszki? Jó, tegyük fel, hogy a vétó technikailag nem megy, de más mondanivaló nem merült fel? Tényleg úgy kéne tenni, mintha a törvénymódosítás mögötti szándék nem lenne teljesen világos? Egy időben a civilek elleni támadással és az otrombán manipuláló konzultációval? Ez szerinted egy hitelesen, ép arcbőrrel képviselhető álláspont? És mi is az a szent cél, amiért te, személy szerint, Áder János, aláírod egy egyetem kivégzését? Muníció plusz két hónap hörgéshez?
Igen, János, a Szilárd szerencsés. Róla elhisszük, hogy ennyi esze van. Schmitt Pál is megúszta volna egy legyintéssel. Ők nem beszámíthatók, értelmi képességeik megfelelnek a propaganda színvonalának.
Na de te pontosan érted, mi folyik, János. Hogy milyen áldozatokat fizettet az országgal a sötét, primitív ellenségkeresés. Igen, eddig is ez ment, csak egyre többe kerül már a gyűlölet fenntartása. Más meg nincs.
Tudom, hogy nehéz kilépni, a politikai család a második otthon, benne van ebben annyi év munka, megalázkodás, elviselése ennek a mohó, akaratos és korlátolt keresztapának, szolgaság kezdettől, képviselőként és frakcióvezetőként, száműzetés, és aztán ez a hirtelen jött, nagy kabát. Ez a pálya csúcsa, ennél több lehetőséged sosem lesz már ebben a rendszerben. Legfeljebb egy másikban lenne, de azt most játszod el.
És mire használtad eddig? Egy betépett hippi révületével elmondtad párszor, hogy a természet, az mennyire cuki, amúgy meg aláírtál kussban bármit, amit eléd raktak. Nem múlt rajtad még soha semmi.
A Magyar Nemzet értesülései szerint Áder János jogászai nem találtak fogást a lex CEU-n, ezért az államfő hétfőn aláírja a törvényt. Igaz, ameddig csak teheti, húzza az időt, hogy ezt minél később kelljen megtennie.
Ez a mondat azt sugallja, hogy Áder János szerint itt valami nagyon bűzlik. Hiába, hogy a jogászai nem találtak fogást a törvényen, valami azt súgja neki, hogy ez az egész úgy, ahogyan van, nem teljesen kóser. Talán a nagy nemzetközi és a szokatlanul heves hazai tiltakozás miatt gondolja úgy, hogy a törvény sok sebből vérzik.
Az államfő sajtóhírek szerint többször tárgyalt a CEU vezetőivel, feltehetőleg ők is azt mondták neki, hogy a törvény szembemegy Magyarország érdekeivel. Vagyis, ezt már mi tesszük hozzá, akik ezt a törvényt beterjesztették, elfogadták, valamint az, aki aláírja, Magyarország érdekei ellen cselekszenek, kárt okoznak az országnak, vagyis, hazaárulók.
Áder Jánosnak persze hivatalosan nem is lehetne sok választása. Vagy aláírja a törvényt, vagy visszaküldi a parlamentnek átgondolásra, vagy elküldi az Alkotmánybíróságnak. Az utóbbi két variáció nem sokban különbözik az elsőtől, a vége ezeknek is ugyanaz, vagyis, hogy Ádernek végül alá kell írnia a törvényt.
Lenne egy negyedik lehetőség is, ami persze csak elméletileg létezik. Ezt nagy vonalakban a következőképpen kell elképzelni: Áder János államfő közölné a köztévé vezetőségével, hogy szólni szeretne a magyarokhoz, a magyar polgárokhoz, ezért még a törvény aláírása előtt kérne tíz perc műsoridőt.
És miután megjelenne a tévében, elmondaná a nézőknek, hogy ő személy szerint egyáltalán nem ért egyet azzal, hogy a kormány megtámadta a CEU-t, mert ez az egyetem, amint azt számos kiváló hazai és nemzetközi tudós is elmondta, hatalmas érték. Aki a CEU ellen van, az a magyar érdekek ellene van, mondaná Áder János a televízióban, ezért ő személy szerint nagyon kártékonynak tartja, ami ezzel kapcsolatban történik.
Hozzátenné még, hogy nem tud azonosulni Orbánék politikájával, különös tekintettel a menekültek, valamint Brüsszel elleni gyűlöletkeltésre, és személy szerint az a véleménye, hogy ez a politika mérhetetlen károkat okoz Magyarország számára. Szerinte Orbán Viktornak, valamint kormányának azonnal le kell mondania, mert, amint azt a vasárnapi, több tízezres tüntetés is bizonyítja, a kormány gyakorlatilag megbukott.
Tételezzük fel, hogy a köztévé mamelukjai hagynák beszélni az államfőt, és a tőlük megszokott túlzott lojalitástól vezérelve nem kevernék le Áder Jánost. Ebben az esetben az államfő bejelentené a lemondását, valamint azt, hogy feloszlatja a parlamentet, és új választást ír ki.
Végezetül, megköszönné a nézőknek, hogy végighallgatták, és bocsánatot kérne, amiért csak most, ennyi év elteltével vette magának a bátorságot, hogy szembe szálljon Orbán eszelős, Magyarország számára ma még beláthatatlan erkölcsi és anyagi kárt jelentő ámokfutásával. / FÖLD S. PÉTER BLOG