- Részletek
-
Készült: 2017. november 11. szombat, 22:42
-
Találatok: 1851
Mindennel meg fatyok elegedve, mondá a császár és apostoli király az Osztrák-Magyar Állandó Értekezleten, és a mondá a kirájiparitanuló a Várkert Bazárban, mely az utóbbi időkben kiemelt jelentőségre tett szert, vélhetően biztonsági megfontolásokból. Talán azért, ha a jövendő király majdan alászáll a karmelita kolostorból a nép közé (szervusz nép), és elhatalmasodik rajta a pánikbetegség, legyen számára egy alagút, melyen menekülni tud, mint hajdan az Operaházból, mikor nagy győzelmét ünnepelte felhőtlenül.
Mindenesetre a Magyar Állandó Értekezleten ez volt az alaphang, és az ember eltöprenkedik, hogy ez vajon a miniszterelnök kissé sajátos belső világának képe mely egyesíti Schmidt Mária és Matolcsy György speciális világlátását, vagy egy más térben és időben létező ember álomvilágának megjelenítése zárt körben, a kilóra megvett kacsák óljában.
Akárhogyan is, de meglehetősen szomorú az ügy, hiszen ezzel kell együttélnünk, hacsak valami csoda nem történik, ami egy újabb stadionhoz vezet, melynek fűtött gyepszőnyege alatt alussza majd örök álmát a Nemzeti Foci Felvirágoztatója.
Nem kívánjuk az eseményt, de hát a tünetek súlyosbodása nem teszi kizárttá, hogy bekövetkezhet a szörnyűség, mely csak a führerbunker udvarán berendezett alkalmi melegedővel, vagy a sztálini dácsa padlóján egy lódoktor szakmai felügyelete mellett abszolvált, kissé elnyúló agóniával mérhető össze.
Szörnyű időszak lesz, de majd csak túljutunk rajta.
A Népstadion lebontása óta tudjuk, hogy minden stadiont a földdel egyenlővé lehet tenni, némelyiket még ki is lehet osztani tüzelőnek a hideg telek előtt...
Szóval, megtudhattuk, hogy idáig a Mi Reménységünk a nemzet egyesítésével volt elfoglalva, míg ezután a fejlett szocia... - nem, a nemzetépítést fogja előtérbe helyezni.
Érdekes, hogy a sikeres munka után bátran elmondhatjuk, hogy a nemzetegyesítés olyan jól sikerült, hogy ma már akár egy családon belül is úgy utálja magyar a magyart, mint eddig még soha, nem is szólva a külhoniakról, akik éppen csak egy göndör szőrszállal vannak lemaradva a senki által nem észlelhető migránsok iránt táplált érzelmektől.
Szerettük volna a kérdésről Bugár Bélát, a szlovákiai magyarok egyik vezetőjét is megkérdezni, de sajnos nem ért rá, mert éppen a miniszterelnök csicskái elől menekült.
Nagy bűnt követett el: a többségi nemzetet nem volt hajlandó ellenségként kezelni, ami a jószomszédi kapcsolatok tekintetében megengedhetetlen.
Csak mondanám: ilyen szar állapotban a nemzet még a kuruc-labanc ellentétek idején sem volt, ami meg az egyesítést illeti, a nemzet egységes volt, míg csak fel nem tűnt a politikai pályán ez a kókler.
Az erdélyi, felvidéki, kárpátalji, vajdasági magyar egészen eddig természetes része volt a nemzetnek, ha a helyi orbánviktorok üldözték, akkor a magyar nép segítséget nyújtott nekik, ha úgy érezték, hogy a helyzetük szülőföldjükön tarthatatlanná vált, akkor menedéket, sőt lakást is nyújtottak nekik - lásd TGM és még sok más migránsunk példáját - ha már a menekült szót törölni kellett a szótárból.
Igaz, akkortájt legfeljebb a nyugatra menekült nyilasok, horthysták és magukat hősnek eladó ötvenhatos disszidensek pofáztak volna bele a dolgainkba, de vevő erre kevés volt, az a pár alkoholista meg maoista idealista nem nagyon számított...
Az persze biztos, hogy a sok aktatáskában kihordott lóvé megtette hatását, a nemzetiségek hajdan gatyából kilógó seggű vezetői ma tehetős emberek, cserébe persze az itthoniaknak is leesett egy-két panziócska, kastélyocska, de hát ugye Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen...
A Nemzet Szabója úgy véli, hogy összefoltozta a nemzet szanaszét hasogatott szövetét, habár kívülről inkább úgy tűnik: elszabta.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. november 11. szombat, 06:20
-
Találatok: 1876
Az igazán nagy gond akkor lesz, amikor az emberek százezrei fognak kérdéseket feltenni és nem lesz türelmük a válaszra 30 napot várni.
A magyar kormány meg van sértődve, amiért az Európai Bizottságnak nem tetszik a nemzeti konzultáció. Egészen pontosan annak kérdései. Még pontosabban az abba rejtett unió ellenes uszítás. Az erőszakos és moszkovita brüsszeliek ocsmány módon kérdéssel fordultak a kormányhoz és egy hónapos határidőt adtak a válaszra, ami Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nem csak túl rövid idő, de kettős mérce (sic!) is, mert más országokhoz intézet kérdések esetében több hónapod biztosít Brüsszel a válaszra.
Először a határidő hosszáról: a magyar kormánynak valami olyasmire kellene 30 nap alatt válaszolni, hogy miért az ominózus témában írt ki nemzeti konzultációt és mik ezek a kérdések. Röviden: mi a szar ez az egész? Erre elvárható lenne, hogy legyenek kész válaszok, hiszen a kérdőíveket már régen postázták. Ha még sincsenek – ami enyhén szólva gáz – akkor egészen biztosan van rá elég ember a kormánybürokráciában, akik 30 nap alatt képesek válaszolni és még marad idő Arany János nyelvéről Shakespeare, vagy Goethe-Schiller, esetleg Voltaire nyelvére fordítani az erre vonatkozó opust.
Nézzük csak Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter birodalmát! Íme a főosztályok felsorolása, amelyek a hódmezővásárhelyi zseni keze alá dolgoznak, akiknek választ kellene adni az EU kérdéseire:
(Csak kemény idegzetűeknek!)
- Miniszterelnöki Protokoll Főosztály
- Miniszterelnöki Titkársági Főosztály
- Kommunikációs Főosztály
- Miniszterelnöki Külügyi Főosztály
- Miniszterelnöki Külügyi Szervezési Főosztály
- Nemzetpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
- Nemzetpolitikai Jogi és Koordinációs Főosztály
- Nemzetpolitikai Kapcsolattartási Főosztály
- Nemzetpolitikai Stratégiai Tervező és Tájékoztatási Főosztály
- Miniszteri Kabinet
- Koordinációs és Elemzési Főosztály
- Közigazgatási Államtitkári Titkárság
- Belső Ellenőrzési Főosztály
- Szervezetbiztonsági Főosztály
- Kormányzati Iratkezelési Főosztály
- Kormányirodát Irányító Helyettes Államtitkári Titkárság
- Kormányiroda (főosztály)
- Törvényalkotási Főosztály
- Parlamenti Főosztály
- Gazdálkodásért és Személyügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
- Állami Vezetői Főosztály
- Kormánybiztosok Főosztálya
- Uniós Fejezeti Főosztály
- Pénzügyi és Számviteli Főosztály
- Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály
- Jogi Szolgáltatási Főosztály
- Humánpolitikai Főosztály
- Szervezetellátási és Logisztikai Főosztály
- Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
- Perképviseleti és Döntőbizottsági Főosztály
- Nemzetközi Főosztály
- Támogatói Döntések Elleni Jogorvoslatok Főosztálya
- A Kiemelt Társadalmi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
- Össztársadalmi Ügyek Főosztálya
- Intézmény- és Szervezetfejlesztési Főosztály
- Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Főosztály
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. november 10. péntek, 08:33
-
Találatok: 2327
Kornai János szerint azonban a rezsim felkészült a lázadásra is. - A HVG-nek Kornai János azt mondja, Látlelet című könyve tárgyilagos, csak az előszó szubjektív, mert valóban dühös. Nemcsak azokra haragszik, „akik a rosszat művelik, hanem azokra is, akik eltűrik, hallgatnak, lapulnak”.
"Angolul azt mondják: enough is enough, vagyis ebből már tényleg elég."
Ezt mondja és Berzsenyi Dánielt idéz, amikor arról utal, hogy a jelenlegi helyzet minden magyar felelőssége, hiszen az Orbán-kormány már 2010 végére autokráciát, olyan rendszert épített ki, amely megőrzi ugyan a demokrácia formális jegyeit, de amelyben a hatalom leválthatatlan. A legismertebb magyar közgazdász már hét éve megjósolta, hogy a Fidesz átrajzolja a választási rendszert, szavazati jogot ad a határon túliaknak. Sakkozóként számolt a hatalom lépéseivel, hiszen a hatalom ura
"a maga machiavellista módján, mestersakkozó. De itt le kell állni a sakkjáték-metaforával. A sakkban ugyanis vannak kötelező játékszabályok, a mérkőzést nyilvánosan ellenőrzik. A mi partinkban a játékos menet közben a maga javára módosítja a szabályokat, és nincs bíró aki emiatt leállítaná a játszmát."
Jogálom
A jogállamiságról úgy véli, megtépázta a törvények tekintélyét, hogy azokat tömegtermelésben alkotják, selejtesek, személyre szabottak, végrehajthatatlanok.
"Törvénybe iktatják az uralkodó csoportnak kedvező kivételeket. Mégsem lehet azt mondani, hogy a törvények tekintélye teljesen megszűnt volna, hogy mindenki habozás nélkül megszegné őket."
Kornai ennél is fontosabbnak tartja a bírói függetlenséget, amin szerinte nagyon súlyos csorba esett, a politikai színezetű ügyekben van nyomásgyakorlás, de még mindig vannak bírák, akik nem hódoltak be. Könyvében csak 33 példát hoz a centralizációra, de szerinte lehetne sokkal több, hiszen az mindennap folytatódik, pedig miként könyvében írja, komoly veszély, hogy
"egy zsarnoki uralom eszközévé válhat."
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. november 09. csütörtök, 03:12
-
Találatok: 1854
Kissé tisztult a kép a magyar letelepedésikötvény-programmal kapcsolatban, miután több hónapnyi titkolózás után a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) megtörte a csendet, és megosztott egy adatmorzsát Demeter Márta LMP-s országgyűlési képviselővel.
A politikus közérdekűadat-igénylésére válaszolva a BMH közölte, hogy 6211 külföldi jegyzett le a közvetítő magáncégeken keresztül letelepedési magyar állampapírt, vagyis ennyien kaptak letelepedési engedélyt a programon keresztül. Ezek azonban nem a végleges adatok, mivel a hivatal nem közölte a családegyesítés útján kiosztott engedélyek számát. Demeter Márta egy korábbi adatigényléséből tudható, hogy több mint 13 ezer külföldi juthat – a befektető külföldi állampolgár jogán – letelepedési engedélyhez. Az biztos, hogy 10 ezren már megkapták, de 3600 külföldi családtag sorsa kérdéses. Ha minden kérvényező sikerrel jár, akkor több mint 19 ezer bevándorlónak adott az Orbán-kormány magyar letelepedési engedélyt, vagyis 14-szer többnek, mint amennyit – 1294 fő – az Európai Bizottság kért Magyarországtól az uniós szolidaritás jegyében, amit egyébként Orbán Viktor kormányfő is megszavazott Brüsszelben.
Habár a kormány igen ellenséges kommunikációt folytat a „Brüsszel által erőltetett betelepítéssel” szemben, a saját bevándorlóival sokkal engedékenyebb. Miközben a családegyesítés a nemzetközi szokásjog szerint a házastársra és a háztartásban élő kiskorú gyermekekre vonatkozik, az Orbán-kormány a letelepedési programban ezt a nagykorúakra is kiterjesztette úgy, hogy nem követelte meg az együttlakást, sőt a nagyszülőkre is vonatkozik.
mno.hu
Titkos a kötvényes bevándorlók pontos száma / 2017.10.26.
Az ügyben nemcsak lapunk, de országgyűlési képviselők kérdéseire sem adnak választ.
Vagyis egy 300 ezer eurós kötvény vásárlásával – amelyet harmadáron, 125 ezer euróért is meg lehetett venni – akár nyolc bevándorló is letelepedési engedélyt kaphatott Magyarországon. Ebben az esetben fejenként 4,8 millió forintot kellett a letelepedésért fizetni, vagyis aligha nevezhetők gazdag befektetőnek a kötvényes bevándorlók. Ennyit nem ritkán az embercsempészeknek is fizetnek a menekültek.
Az, hogy miért vállalt ekkora politikai kockázatot az Orbán-kormány az irányított bevándorlás során, könnyen érthetővé válik a közvetítő – egy kivételével adóparadicsomokban bejegyzett – Fidesz-közeli offshore cégek eredményeiből.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. november 08. szerda, 01:13
-
Találatok: 2225
A vér kötelez oda és vissza egyaránt. Vagyis, ha Gáspár Isten földi helytartója, akkor fölmenője sem lehet egyszerű földi halandó. És – lássuk be – ennek bizonyítására semmi és senki nem drága. Ha a fiatalok vuduzásához egy hasonszőrű alkalmasabb, mint a pocakosodó „öregecske”, akkor azt kapják.
Orbán Gáspár – az elsőszülött férfiember a Viktor fémjelezte családban – miután élete beteljesülését a focizásban látta, de egy Isteni sugallat – vagy egy kitett láb – hatására alkalmatlanná vált e nemes célja beteljesülésére rájött, hogy új „élet-beteljesedés” után kell nézzen. Ez lett a Felház.
A 24.hu újságírója jóvoltából közelebbről is megismerkedhettünk a főleg egyetemisták körében terjedő egyházszerűséggel.
A kereszténynek mondott mozgalom három elöljárója: Orbán Gáspár, Prekopa Donát és Ember Illés szavaiból megtudható, hogy „történnek csodák a Belvárosban” manapság is, nem kell ezért a pápáig rohangálni, egyszerűen el kell látogatni egy általuk rendezett összeröffenésre.
Prekopa óvandó a megjelenteket a rémülettől, felkészít a következményekre:
„Lehet, hogy furcsa dolgokat fogtok látni, ezektől nem kell megijedni. Ha valaki nevetni vagy éppen sírni kezd mellettetek, vagy a földre esik, esetleg remegni kezd, az csak azt jelenti, hogy Isten itt van közöttünk.”
Szinte már látni vélem – ha ez nem lenne nézetem szerint az ő káromlása –, hogy Isten leszáll és kezet ráz az újdonsült kollégákkal, majd tesz pár csodát, hogy erősítse az inasai által generált érdeklődést, összecsapja a sarkát és dolga végeztével újra elfoglalja helyét az égi trónon.
Az „Égi Szellem” – ahogy Felházék emlegetik a Jóteremtőt – hatására az Orbán fiú ismeretlen nyelven kezd hablatyolni, és kézrátét kíséretében „nyelveken szól”. A hatás nem marad el, sokan a földre rogynak, mások nevetgélnek, vagy zokogni kezdenek, ki-ki vérmérséklete és megvuduzásának foka szerint.
Először 2015-ben érezte a három jóbarát azt a „belső késztetést”, hogy ne csak nekik legyen jó, így terjeszteni kezdték a Felház tanait. Egy év múlva már több ezer emberhez beszéltek a Körcsarnokban, idén februárban, majd szeptemberben pedig megtöltötték a MOM Sportot.
Ezen a ponton ütött szöget a fejemben, hogy elfogadva a jó szándékot, mennyire fals az a mondásuk, miszerint a pénz egyáltalán nem dominál Felház-ügyben. Nehezen hihető, hogy az egyre nagyobb helyek, a bele való technikai berendezések bérlése esetén a szerződésben a kifizető az „Égi Szellem” lenne. Ezek alkalmanként többmilliós tételek, amik igencsak megfogható összegek.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. november 06. hétfő, 20:13
-
Találatok: 1880
Kis János szerint a 90-es évek elején tudni lehetett, hogy a gyors privatizáció együtt fog járni a korrupcióval - A korrupció a hatalomgyakorlás része – állítja a filozófus. Úgy véli: a polgári Magyarország csak egy része a teljes Magyarországnak
Nagy bajba kerülhet a Fidesz, ha a leváltását akaró választók készek átszavazni a győzelemre esélyes jelöltre – állítja Kis János filozófus. Lapunknak adott interjújában az SZDSZ volt elnöke arról is beszélt, ma sem támogatná, hogy valaki Magyarországra való áttelepülés nélkül kaphasson magyar állampolgárságot.
– A Kalligram kiadónál megjelenő életműsorozatának legújabb darabja, A politika mint erkölcsi probléma a 2002-es Medgyessy-ügy felelevenítésével indul. Azokról ír, akik egy politikuson nem kérnének mást számon, csak a törvények betartását és betartatását. Márpedig nincs olyan jogszabály, hogy kötelező előállni a korábbi ügynökmúlttal – szólt a cinikus érvelés. Viszont ha többet is elvárunk, mi alapján határozhatjuk meg méltányos módon az erkölcsi keretrendszert?
– A D–209-ügy kipattanásakor azt írtam: Medgyessy Péter eltitkolta a választók elől politikai múltjának egy súlyos részletét, ezért mennie kell. Ezt a lelkük mélyén jobbára azok is így gondolták, akik vitába szálltak velem. Nem cinikusok voltak, hanem féltek. Attól féltek, hogy ha Medgyessy távozik, összeomlik a kormánytöbbség. Könyvem megírásához ez a vita adott lökést, de a tárgya általánosabb. Az emberek hajlamosak azt gondolni, hogy aki politikusi pályára lép, óhatatlanul be fogja piszkítani a kezét. A politika piszkos dolog, gazembereknek való. Ez tévedés. Obama, Merkel, Macron erős erkölcsiségű politikusok. Ám a piszkos kezek problémájába a tisztességes politikus is beleütközik. Hogy miért? Azért, mert a politika nem egyszerűen közcélok megvalósítása, hanem ugyanakkor harc a hatalomért. Aki nem szerez hatalmat, el sem jut odáig, hogy megvalósítsa a céljait. A hatalmi harc pedig arra szoríthatja, hogy olyasmit tegyen, amit egyébként elfogadhatatlannak tart. Ezt egyrészt vállalnia kell. Másrészt szembe kell néznie a kérdéssel, hogy hol a határ: mi az, amit semmi szín alatt nem tehet meg.
– Viszont sokszor épp azt látjuk, hogy önkényesen történhet a betartandó erkölcsi elvek kiválasztása. Ott van például a hűtlenség kérdése, amit sokan hol szigorúan a magánélethez sorolnak, máskor viszont, konzervatív politikusokon, mégis számonkérik. Miközben lehet, hogy az adott képviselő épp sosem beszélt hasonló erkölcsi elvekről. Magyarországon pedig már ott tartunk, hogy hatalomközelből paparazzót küldenek a bokorba ellenzéki politikusok után. Mindez például a közre tartozna?
– A főszabály az, hogy a politikus magánélete nem tartozik a nyilvánosságra. De a főszabály alól vannak kivételek. A választóknak joguk van tudni például, hogy képviselőjük szavahihető-e. Ha egy képviselő a hagyományos családerkölcs mellett szónokol, és közben prostituáltakhoz jár, akkor nem szavahihető, és ez bizony a választókra tartozik.
– Mégis miből tudjuk egyezményesen levezetni a betartandó elveket? Ma azt látjuk, hogy szinte mindent lehet már relativizálni, amiből következnek olyan állítások is, mint Lánczi Andrásé: amit korrupciónak neveznek, az a Fidesz legfőbb politikája. Mondván, ők ezt sima protekcionizmusnak tartják.
– Lánczi nem relativizál, hanem ködösít. Szerinte a korrupciónak nevezett dolog valójában a nemzeti vállalkozóréteg létrehozása. Csakhogy a trafikmutyi, a földmutyi, a közpénzmutyik nem piaci vállalkozókat hoztak helyzetbe, hanem klienseket, oligarchákat. A 90-es évek első felében tudni lehetett, hogy a gyors privatizáció elkerülhetetlenül együtt fog járni a korrupcióval.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. november 06. hétfő, 01:17
-
Találatok: 1820
„Hol lesz akkor Magyarország energiafüggetlenedése-energiafüggetlensége, ha Paks-1 üzemelésével párhuzamosan elkezd termelni Paks-2, s ezzel a magyar villamosenergia-termelés mintegy 70 százalékát az orosz fűtőanyag-ellátáson alapuló atomenergia biztosítja majd?” – teszi fel a kérdést Holoda Attila. - írja a fuhu.hu
A második Orbán-kormány energiaipari helyettes államtitkára, az Aurora Energy Kft. ügyvezetője. Szerinte egy szerződést bármikor fel lehet mondani, és egy helyesen gondolkozó menedzsernek fel is kell, amíg a számítások azt mutatják, hogy a jövőben elszenvedett működési veszteség mértéke még mindig nagyobb, mint amennyibe – még kártérítéssel együtt is – a leállítás kerül. A FüHü-nek adott interjújában az energiaipari szakember keményen fogalmaz, amikor leszögezi: a 2014-es Orbán-Putyin mutyi nem csak szakmailag volt ostoba és idő előtti döntés, van például olyan társadalmi hozadéka is, amelyről senki sem szokott beszélni.
Ön szerint már megállíthatatlan a Paks-2 beruházás?
Mindig minden megállítható. A kérdés csupán az, hogy a számítások alapján a jövőben elszenvedett veszteség mértéke még nagyobb-e, mint a leállítás költsége. Lesz, amikor ez a veszteség már meghaladja ezt, de még akkor is leállítható, például környezetvédelmi megfontolásból. A németek is leállították az atomerőműveiket, igaz, ők annyiban könnyebb helyzetben voltak, hogy megvolt az atom helyett a megújulók előretöréséhez szükséges állami szubvenciók fedezete. Hihetetlen, amilyen sebességgel ők átálltak a megújulókra, nekünk is erre a hajóra kellene felülnünk. De nálunk? Őszintén szólva,
"Matolcsyék, még azt az alapot is eltapsolták, amelyet Paks-1 felszámolására kellett tartalékolni"
– legalábbis nem tudni, mennyi pénz van most ebben az alapban, amely a lebontás, a helyreállítás, a fűtőelemek biztonságos hosszútávú tárolása célját szolgálná, hiszen – ne feledjük! – az oroszok csak középtávon tárolják ez utóbbiakat, utána visszaadják, hogy kezdjünk vele, amit akarunk.
Tegyük fel, hogy a jövőre megalakuló kormány úgy dönt, hogy leállítaná Paks-2-t? Mivel kellene számolnia?
Rengeteg pénz elment, elmegy még addig az előkészületekre, az előkészítésekre, az engedélyeztetésekre stb., ezeket az összegeket előlegként, vagy a már elvégzett munkák után kifizették – most ne firtassuk az árazást, azt, hogy mennyit jogosan, s mennyit másként. De a veszteség feltétlenül kisebb mindaddig, amíg magát a turbinaegységet és a nukleáris fűtőelemet tartalmazó reaktoregységeket el nem kezdik gyártani. No persze emellett számolni kell azzal is, hogy kártérítést követelnének az oroszok – ahogy azt tették a bolgárok visszakozása esetében is.
"Ám mindezzel együtt a ma ismert gazdasági számítások alapján még mindig megérné a visszalépés."
Nem állna-e fenn annak veszélye, hogy megzsarolnak minket: például azzal, hogy ha leállítjuk Paks-2-t, akkor nem szállítanak nekünk gázt?
Nem tudnák megtenni, mivel ma már nem okozna ellátási problémát a magyar gazdaság számára, ha leállítanák a közvetlen gázexportjukat Magyarországra.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. november 05. vasárnap, 00:48
-
Találatok: 1911
Lukács (8:5–17) arról mesél, hogy Jézus Kafarnaumban egy szavával távolról meggyógyította egy pogány százados szolgáját, akiből mindezek után ez jött elő: „Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én szolgám.”
Ezt módosították a katolikusok ekképp: „Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én lelkem.” A templomba járók is ezt mormogják ájtatosságukban, és addig-addig a honunkat megülő ál-szakralitásban, a vásári hitben, hogy Orbán szava is hasonló magasságokat ér el azok körében, akik neki áldoznak.
Bizonyság erre, hogy nem lesz semmilyen miniszterelnök-jelölti vita, mert a narancssárga nyáj szerint semmi értelme nincsen, és nem azért, mert Orbán, mint valami elcseszett Vejnemöjnen a kamerák előtt a földbe énekelné az ellent, hanem, mert egyik kihívója sem méltó rá, hogy az ő hajlékába menjen. Ilyen hitben ringatóznak a maffia végrehajtó részlegénél.
Szó szerint: „Senki sem szolgálta meg belpolitikai teljesítményével, hogy a hivatalban lévő miniszterelnök kiálljon vele vitázni.” Innentől kezdve több szinten és dimenzióban fut a történet. Az egyik alternatív valóságban Orbán mint nagy tanító áll előttünk, aki értékeli a vele szembe álló nyüzsit, majd csendesen kiköp.
Másrészt, mivel tudjuk, hogy Isten kegyelméből kormányoz, sőt, egyes vélekedések szerint ott is ül az Atyának jobbján, könnyen belátható, hogy onnan szóba állni bármilyen földi halandóval nem csak lehetetlen, hanem vallásgyalázás is lenne. Ezt a vonalat erősíti és igazolja az érette csörgő imalánc, valamint a neki celebrált misék sokasága, de a kézcsókok mindenképp.
És az ellenzék semmit nem tanul, nem követi az ő tökét, és meglelt saruját, ennek ellenére a mi Orbán-Brianünk mégis csak azt mondja nekik, hogy menjenek a picsába. Urunk mennybemenetelének (Ascensio Domini) ünnepe a húsvét utáni negyvenedik nap. Ez Orbánnál a választások után fog bekövetkezni körmenetekkel és harsonaszóval.
Arra azonban nem ártana figyelmezni a stábnak, hogy Magyarországon a XII. századtól a kora újkorig élt egy különös szokás, amikor is a hívek a mennybemenő Krisztust ábrázoló szobrot felhúzták a templom mennyezetéig. Drága a szemüveg, mint az tudvalévő, és a vaksi hívek (vagy forradalmárok) akármit is a plafonba cibálhatnak, hiába rúgkapál. Vannak tehát buktatók a dologban.
Idáig tartott a kultúrtörténeti utazás, ideje szembe nézni a húgyszagú valósággal. Ez nem egyéb, mint, hogy a mi Orbánunk se nem tanár bácsi, se nem szent, hanem egy beszari alak, aki Gyurcsánytól akkora maflást kapott évtizede, amitől máig cseng a füle, és senkivel szóba nem áll, aki nem a fenségtelen valagát nyalja.
Közelebbről megnézve a szotyizabáló, izgága Hakapeszi Makit, arra kell jutnunk, hogy vitatkozni nem tud, csak kinyilatkoztatni, szónokolni nem tud, csak jól-rosszul felolvasni ajkakat nyalogatva és félre billentett busa fejjel. Egyáltalán semmi olyan tulajdonsága nincsen neki, ami alkalmassá tenné bármilyen emberi párbeszédre.
A nyakunkban lihegő szingularitás kezdetleges robotpéldánya ő, amelynek a konzola valamely Moszkva környéki dácsa mélyén rejtezik. Ott pedig tartósan nyom egy vodkaszagú ujj egy sárga gombot, amitől ez a mi terminátorunk előadja ezt az érthetetlen pörformanszot Ettől a hívek leborulnak, az ellenzék pedig bambán, tátott szájjal figyel. Mégis inkább Cipolla ő.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. november 03. péntek, 18:56
-
Találatok: 1757
Gyurcsány persze tudta - valahol nyilatkozta is, - hogy legújabb kezdeményezéséért fog kapni hideget-meleget, hazaárulónak fogják nyilvánítani, ha nem lesz szerencséje, még le is köpik, de nem érdekelte. Igaza van.
Aláírásgyüjtést hirdetett a külföldön élő magyarok szavazati joga ellen, és itt nem azokra gondolt, akik gazdasági migránsok nyugaton, és megélhetési kényszerből, vagy/és a magyarországi minősíthetetlen közállapotok miatt mosogatnak Londonban, hanem azokra, aki soha nem éltek életvitelszerűen Magyarországon, más államok állampolgárai.
Annak idején Orbán nem másért, szavazatszerzési céllal adta meg az állampolgárságot nekik, mint ezt a Nemzet Orvosa, Mikola István ki is fecsegte, mikor azt hitte magáról, hogy valaki.
Azóta sok víz lefolyt a Dunán, de a nemzet egyesítése egy tapodtat sem haladt előre - sőt.
Hajdan, Ceausescu alatt a magyar, ha átjött hozzánk, hát hazajött.
Szerettük őket, olyanok voltak, mint amikor a rég nem látott kedves rokonok jöttek Pusztaszabolcsról, örültünk nekik, próbáltunk segíteni, és volt egy kegyelmi pillanat, amikor a diktátor ellen lázadó román nép is elhitte, hogy élhetünk egymással barátságban, békességben.
Nem tartott az öröm sokáig, mikor elkezdtek a romániai magyarok tömegével jönni, és kapták a lakásokat meg a támogatásokat, akkor a magyarországi szegényben természetes irigység támadt: hát másodrendű állampolgár vagyok én a saját hazámban?
Ehhez jött aztán az állampolgárság megadása, a szavazati joggal együtt.
Ha úgy kapják meg az állampolgárságot, hogy korlátozzák szavazati jogukat, mindenki elégedett lett volna, hiszen ez abban az időben, mikor Románia még nem volt uniós tagország, valós segítséget jelentett az erdélyi magyaroknak, megkönnyítette mozgásukat a világban, de mára ez az előny eltünt. Nem is költözik ide azóta senki, mennek tovább, értelmesebb országok felé.
Az elv, hogy az szavazhasson, aki a döntése következményeit is viselni fogja, ésszerű és igazságos, mert a mai helyzet ahhoz hasonlít, mintha átmennék az öcsém lakásába és beleszólnék, hogy jövőre mire költse a keresetét, meg, hogy számomra biztosítson mindenféle jogcímeken támogatást, mert az nekem jár.
Amikor az erdélyi magyarok sértett képpel járnak fel-alá, akkor gondoljanak arra is, hogy mi az oka, hogy "lerománozzák" őket, és jusson eszükbe az is, hogy egyesek közülük milyen gusztustalanul követelőztek áttelepülésük után.
És jussanak eszükbe nacionalista hőbörgéseik, meg a "székely szarta a magyart" típusú bölcsességeik, meg az is, hogy a magyar parlamenten az uniós zászló helyett a sosemvolt székely zászló lengedezik, jóllehet Erdély nem csak a székelyekről szól, voltak ott mások is, ha jól emlékszem.
A hatalom gátlástalanul tolta és tolja bele a pénzt a nacionalizmusba.
Ami ebből az országból 1989 óta aktatáskában és állami támogatásként, meg álvállalkozásként kivándorolt - nem csak Erdélybe, de Ukrajnába, Szlovákiába, Szerbiába is - többnyire emberi minőségüket tekintve ócska, tolvaj nemzetiségi politikusokhoz -, abból le lehetne nyomni Mészáros Lőrincet is, pedig ő aztán olyan tehetséges, mint még senki más, inkluzíve Zuckerberget is...
Orbánék azt hiszik, hogy a magyar választó ezt nem látja, hogy nem dühíti, hogy a gyerekének a poros folyosón kell tornáznia, miközben zúdul kifelé a pénz haszontalan futballakadémiákra, igaz, cserébe jön a szavazat ellenőrizhetetlenül, miközben a külöldön dolgozó belföldiek számára gyakorlatilag lehetetlenné teszik a választásokon való részvételt.
Természetesen Gyurcsány a hibás, nem pedig a teljesen hibbant magyar politika.
Az uniós tagsággal egyidejűleg megszűnt minden támogatási kényszer, és megnyílt a lehetőség a határokon átívelő gazdasági tevékenységek előtt.
Bővebben ...
