- Részletek
-
Készült: 2017. április 28. péntek, 01:12
-
Találatok: 2100
Csütörtök reggel derült ki, hogy Mészáros Lőrinc vállalkozó és üzletember vagyona tavaly 100 milliárd forinttal nőtt, ezzel már ő az ötödik leggazdagabb ember az országban. Az ilyen mértékű vagyongyarapodás példátlan a modern Magyarország történetében, nem csoda, hogy az első beszámolók mind a siker gazdasági titkaira koncentrálnak.
Figyelni kell a barátságra!
De nem szabad elfelejteni, hogy a hirtelen bekövetkező gazdagodásnak súlyos emberi következményei is lehetnek. Mind ismerjük a történeteket a lottónyertesekről, akik a hirtelen nyakukba szakadó pár milliárd forint súlya alatt összeroppantak, pillanatok alatt elveszítettek mindent, miközben párhuzamosan korábbi életük is odalett.
A hirtelen érkező óriási vagyon komoly próba elé állíthatja a régi barátságokat is. Ezért lesz érdemes figyelni, hogyan alakul a jövőben Mészáros Lőrinc és régi jó barátja, Orbán Viktor kapcsolata.
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Miközben Mészárosnak jelenleg 120 milliárd forintos vagyona van, addig Orbán Viktornak legutóbbi vagyonbevallása szerint mindössze 742 ezer forint megtakarítása van, azt is feleségével közösen birtokolja.
Az ajándékozás az egyik legnagyobb csapda
Ez bőven van akkora különbség, ami akaratlanul is, de megmérgezhet egy kapcsolatot. Elég egy nagyon hétköznapi példára gondolni: Mészáros tavaly decemberben, az Echo Tv megvásárlása után beszélt arról, hogy karácsonykor Orbán Viktorral is megajándékozzák egymást, hiszen barátok. Képzeljük el, hogy milyen könnyen félrecsúszhat ez: Orbán Viktor vesz egy jobb bort régi barátjának, míg a nem kellően körültekintő Mészáros egy borászattal készül meglepetésként. Egy ilyen helyzetben kódolva van a kellemetlen szájíz.
Mészáros Lőrinc, a Visonta Projekt Kft. tulajdonosa, Tóth László, a Duna Aszfalt Kft. ügyvezető igazgatója, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője és Tóth Anett, a Visonta Projekt Kft. ügyvezető igazgatója (b-j) a Visonta Projekt Kft. búzafeldolgozó üzemének alapkőletételén Visontán 2017. április 24-én (Fotó: Komka Péter / MTI)Fotó: Komka Péter / MTI
Mészárosnak gyakorlatilag kötéltáncolnia kell: világos, hogy ha mindent fizet Orbán helyett, azzal megalázhatja régi barátját, közben viszont ha minden olyan programból kihagyja, amit ő megengedhet magának, barátja viszont nem, akkor végleg eltávolodhatnak egymástól. 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. április 27. csütörtök, 04:36
-
Találatok: 1501
Hízelgésből, hazudozásból és határozottságból rakta össze brüsszeli fellépését. A bizottság a maga korlátozott eszközeivel nekiment, de érdemi sebet csak a néppárt ejthetne rajta. A CEU-t Európa nem mentheti meg.
- Szerdán Orbán Viktornak Brüsszelben kellett megvédenie magát azzal az Európában egyre általánosabb vélekedéssel szemben, hogy szisztematikusan rombolja a magyar jogállamot.
- Aligha győzött meg sokakat az igazáról, az Európai Bizottság pedig igyekezett határozottan fellépni ellene, de ez nmagában nem lesz elég arra, hogy érdemi fordulatot kényszerítsen ki a CEU vagy a civilek ügyében.
- Orbánra érzékeny csapást csak saját európai pártja, a néppárt tudna mérni, ám hogy erre van-e szándék, az nem derült még ki.
Hiába az eljárás, ez önmagában kevés lesz a CEU megmentésére
Ha a politikai vitákon, retorikai kunsztokon túl akarjuk értelmezni a magyar kormányfő és az EU intézményeinek szerdai összecsapását, akkor a nap legfontosabb híre az volt, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a CEU bezáratására írt magyar törvény ellen, ám Orbán Viktort ez egyelőre nem tántorítja el attól, hogy az egyetemet kiűzze Magyarországról.
Ugyanis ha a magyar kormány minden fellebbezési lehetőségével élni kíván, akkor mire esetleg a törvény érdemi módosítására köteleznék Magyarországot, addigra a CEU-nak már mennie kell, mert a törvény szűk határidői miatt nem lesz képes tovább működni. Így nyert most értelmet, hogy miért kellett az utolsó pillanatban is egy módosítóval tovább szigorítani a törvényben szereplő határidőket.
A bizottság ugyan a saját tempójához képest gyorsan lépett az ügyben, és csak egy hónapot adott a magyar kormánynak az első körös válaszra az ilyenkor szokásos két hónap helyett, de ez a rendkívüli eljárás is kevés lehet ahhoz, hogy a CEU megmeneküljön. A mostani törvény alapján október végén az egyetem már elvesztheti a működési engedélyét, és a ha a magyar kormány az EU bírósága elé viszi az ügyet, akkor legkorábban 2018-ban lehet ítélet. És ha csak akkor módosítja a magyar kormány a törvényt, az a CEU szempontjából már lehet, hogy mindegy lesz.
Éppen ezért szerdán a legfontosabb kérdés Orbán Viktor sajtótájékoztatóján az volt, amit a Bruxinfo újságírója tett fel, miszerint a bizottsági eljárást politikai vagy jogi ügyként kezeli-e. Orbán pedig azt mondta, hogy tisztán jogi ügyként, és később jelezte, hogy lesznek érvei a kormányának a jogi vitában.
Ez azt jelenti, hogy Orbán mostani ígérete alapján nem veszi az adást, hogy a bizottság és még a néppárt szerint is rossz ötlet kiebrudalni a CEU-t Magyarországról, és ameddig lehet, addig küzd a törvény mellett. Ez azt jelenti, hogy ha Magyarország végül vesztene is ebben a küzdelemben, a háborút Orbán akkor is megnyerheti.
Talán csak a néppárt lenne képes hatni
Az egyetlen nyitott kérdés ebben az ügyben, hogy Orbán akkor is ragaszkodik-e a törvényhez, ha kizárják a Fideszt az Európai Néppártból. A kizárás önmagában nem lehetetlenítené el a Fideszt, viszont Orbánt az európai politika perifériájára sodorná, és olyan látványos megszégyenítést szenvedne el, mint amilyet ő szán a civil szervezeteknek. Ez hazai tekintélyének is ártana, még talán a Fideszen belül is.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. április 26. szerda, 00:18
-
Találatok: 1521
A magyar kormánypártok szokatlan kompromisszumkészségéről árulkodik az a levél, amelyet a Fidesz európai parlamenti (EP-) delegációja küldött kedden, egy nappal a képviselőtestület Magyarországról szóló plenáris vitája előtt a néppárti EP-képviselőknek. A Népszava birtokába jutott dokumentum kiemelten hangsúlyozza a Fidesz és személyesen Orbán Viktor európai elkötelezettségét.
A hosszú e-mail szerzői a Klubrádiót az “élénk, versenyképes magyarországi média” részének nevezik, és közösséget vállalnak a balliberális francia elnökjelölt, Emmanuel Macron javaslataival is.
Levelükben a Fidesz EP-képviselői a politikai innováció élharcosainak nevezik pártjukat és Orbán Viktor miniszterelnököt. Hazai népszerűségüket azzal indokolják, hogy miközben új ösvényeken jártak és merész újításokat tettek, folyamatosan konzultáltak a lakossággal, nem csak a négyévenként esedékes parlamenti választások alkalmával. A több oldalas e-mailben a képviselők hosszan sorolják a Fidesz-kormány 2010 óta elért a vívmányait, az eredmények között említve a kedvező gazdasági adatokat, az új alaptörvény elfogadását és az Európai Unió külső, schengeni határainak a védelmét. “Merész és gyakran szokatlan megoldásaink miatt mi, és különösen Orbán Viktor miniszterelnök, folyamatos támadások alatt álltunk” - írják.
Ezután meghökkentő beismerés következik: “Nem vagyunk tökéletesek, nem minden kísérletünk járt sikerrel, de rugalmasak vagyunk és készen állunk arra, hogy tartalmas párbeszédet kezdjünk országunk és Európa jövőjéről. Ezért döntött úgy Orbán Viktor miniszterelnök, hogy holnap csatlakozik hozzánk, hogy megvitassuk a számunkra fontos kérdéseket. Mindig úgy véltük, hogy a konfliktusok kezelésének sokkal jobb módszere a tárgyalás, mint az egyoldalú nyilatkozattétel, a kettős mérce alkalmazása, az alaptalan híresztelések terjesztése vagy az ellenzéki bírálatok kritikátlan elfogadása”.
“Szeretnénk megerősíteni, hogy pártunk és miniszterelnökünk elkötelezett európai” - folytatódik a levél. “A javítás szándékával bíráljuk az európai intézmények egyes intézkedéseit. Azért tesszük, hogy túléljük a csapásokat. Nagyon messze állunk azoknak a táborától, akik Európa elpusztításán dolgoznak. Úgy véljük, hogy az uniónak lényegesen át kell alakulnia, hogy megfeleljen az előtte álló kihívásoknak. A Római Nyilatkozat szellemében kívánunk részt venni az élénk vitában és Európa újragondolásában, ahogyan azt Macron elnökjelölt javasolja az unió egyik jelentős alapító államának képviseletében”.
A fideszes EP-képviselők egyúttal nyugtatják frakciótársaikat: Magyarország és kormánya az utóbbi időben mindig tiszteletben tartotta a közösségi szabályokat. A vitákat kölcsönös megelégedésre és az Európai Bizottság jóváhagyásával oldották meg. “A klub tagjai vagyunk, elfogadtuk a tagsággal járó kedvezményeket és terheket” - állították, hozzátéve, hogy ha a szükség úgy hozta, megváltoztatták a már elfogadott törvényeket, visszaállították a közösségi jognak nem megfelelő rendelkezéseket.
A levélben a képviselők védelmükbe veszik a nemzeti konzultációt, a civilekről szóló jogszabálytervezetet és a CEU törvényt is. A kérdőív és a kampány hangvételét érő bírálatokra reagálva megjegyzik: egy “élénk és sokszínű politikai vitában” óhatatlanul egyenes beszédet kell használni. Szerintük Magyarországon az ellenzék is ezt alkalmazza.
A magyarok a leginkább EU-pártiak az Unióban - írják. 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. április 25. kedd, 03:12
-
Találatok: 1480
A januárban mértekhez képest a nyolc százalékpontnyival többen gondolják úgy, hogy a kormány intézkedéseiben érintett civil szervezetek az ország számára inkább hasznos tevékenységet folytatnak.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, április 10 és 16 között, 1021 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a Soros György, civilek és a CEU elleni kampány és intézkedések megítélését.
A megkérdezettek kétharmada nem ért egyet a CEU ellehetetlenítése irányába tett kormányzati lépésekkel. A januárban mértekhez képest a nyolc százalékpontnyival többen gondolják úgy, hogy a kormány intézkedéseiben érintett civil szervezetek az ország számára inkább hasznos tevékenységet folytatnak, így már több mint minden második megkérdezettnek ez a véleménye. A civil szervezetek szerepével kapcsolatos kérdések társadalmi megítélése a kampány ellenére elmúlt három hónapban érdemben nem változott, azonban egyre kevesebben gondolják azt, hogy Soros György a magyar kormány megbuktatására törekszik.
Továbbra is a választók több mint fele az EU-t tekinti hazánk természetes szövetségesének, ám fél évvel ezelőtti kutatásunkhoz képest hibahatáron csökkent azok aránya, akik szerint Oroszországhoz kellene közelednünk. Mindeközben, ezen idő alatt, majd’ háromszorosára növekedett azok aránya akik szerint hazánk külpolitikája Oroszország érdekeit szolgálja, és tíz százalékponttal azoké, akik szerint Oroszország veszélyt jelent hazánkra. Ám, ezen folyamatok nem befolyásolták a választók EU iránti elköteleződését, tízből hat válaszadó továbbra is az EU tagságunk mellett szavazna egy erről szóló esetleges népszavazáson.
A megkérdezettek kétharmada (63 százalék) nem ért egyet a CEU ellehetetlenítése irányába tett kormányzati lépésekkel, és mindössze 2 százalék gondolja azt, hogy nem ez a célja a kormányzatnak. A lépésekkel semelyik vizsgált társadalmi csoport, így a Fidesz szavazók enyhe többsége (35 százalék, 34 ellenében) sem ért egyet, de leginkább az MSZP és a Jobbik szavazók gondolkodnak így (82 és 73 százalék).
A megkérdezettek kétharmada (66 százalék) nem ért egyet azokkal lépésekkel, hogy a civil szervezetek munkáját próbálják ellehetetleníteni. Így nem váratlan, hogy a januárban mértekhez képest a nyolc százalékpontnyival többen (51 százalék) gondolják úgy, hogy a kormány intézkedéseiben érintett civil szervezetek az ország számára inkább hasznos tevékenységet folytatnak, így már több mint minden második megkérdezettnek ez a véleménye. Leginkább az MSZP szavazók, a diplomások, és az érettségizettek gondolják így (63, 63, 62 százalék). 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. április 24. hétfő, 07:00
-
Találatok: 1415
A francia választások eredménye, az új francia elnök személye, a mémet-francia tengely erősödése erős fejfájást fog okozni Orbán Viktornak.
Orbán az európai illiberális fordulatot jövendölő felcsúti próféta megint egyszer melléfogott és a francia elnökválasztás előzetes eredményének ismeretében biztosra vehető, hogy Európa nem a magyar utat választja, a NER-t nem sikerült Nyugat-Európába exportálni, így ott egyelőre elmarad az Orbán által megjósolt, a magyarhoz hasonló illiberális fülkeforradalom.
Az osztrákok, a hollandok után ezúttal a francia választók többsége állt ki az európai értékek, a liberális demokrácia, a felelősségteljes politizálás mellett, a hazug populizmus és a nemzetállamok reneszánszát hirdető kalandorokkal szemben. Amikor e sorokat írom, a francia elnökválasztás győztesének 23,9 százalékkal a hagyományos politika elittel elégedetlenek és a jobboldali populistákból nem kérők szavazataival Emmanuel Macron látszik a 21,4 százalékot elért szélsőjobboldali populista Marine Le Pen előtt. Így május 7-én kettejük között dől majd el ki lesz a franciák soros elnöke, de az előrejelzések szerint a 2. fordulót Macron nyeri nagy fölénnyel.
Vasárnap estére tehát kiderült, hogy Macron személyében Franciaországnak EU párti, integrációhívő és az eurózónát életben tartani akaró szociálliberális elnöke lesz, aki kész kivenni a részét az Európát vezető francia-német tengely kissé megroggyant alappilléreinek újjáépítésében, a majdani német kormánnyal együtt, mivel a még idén soron következő német választásokon sem lehet semmilyen EU-ellenes fordulatra számítani.
Az már most biztosnak látszik ugyanis, hogy vagy Angela Merkel marad a CDU-CSU pántszövetségre támaszkodva a kancellár, esetleg a bevált CDU-CSU-SPD nagy koalícióval hosszabbítja meg uralkodását, vagy pedig a szociáldemokraták új csodafegyvere, az Európai Parlament korábbi elnöke, a nem éppen Orbán-barátságáról ismert, szociáldemokrata Martin Schulz lesz a befutó, vagyis Németország pozitív és építő viszonya az Európai Unióhoz egy cseppet sem fog változni a közeli jövőben. Fordulat inkább a Berlin-Párizs duó fellépésében következhet be, ami – többek között – Orbán „soros” hőzöngéseire az eddiginél keményebb párizsi, berlini és természetesen brüsszeli válaszlépésekben fog testet ölteni.
A mostani hétvége különösen keserűre sikeredett a kedves vezető számára, mivel tegnap azt is le kellett nyelnie, hogy a Puskás Akadémia FC soványka 1-1-es döntetlen tudott csak kiharcolni hazai pályán a jó nevű, Credobus Mosonmagyaróvár ellen, (ki ne ismerné a gárdát?) amely az előkelő 15. helyen áll az NB-II-ben, és még szombaton Garancsi bajtárs Videotonja is képtelen volt 1-1-nél többre, mégpedig pont az MTK-val szemben, amely egyébként a 10. az NB I. 12 csapata között. (Az ugyancsak érdekes El Classicot viszont Madridban drámai és izgalmas csatában az FC Barcelona nyerte 3-2-re Messi 92. percben rúgott góljával a Real Madrid ellen.)
Nem erősíti a magyar kormány pozícióit a francia választási eredmény a soron következő magyar vitanapon az Európai Parlamentben sem, ahol elsősorban az oktatási törvény módosítása és a CEU elleni támadás miatt fogják a Fidesz-rezsimet tetemre hívni, mint ahogy az Európai Bizottság előtt sem, amely a magyar helyzetet kívánja górcső alá vonni, tekintettel arra, hogy kételyei vannak, vajon országunk még megfelel-e azoknak a normáknak, amelyek tiszteletben tatása EU-s tagságunk feltétele volt már a belépés pillanatában is. Ráadásul már a hét végi uniós csúcs előtt a szőnyeg szélére kell állnia a kedves vezetőnek az Európai Parlament néppárti frakciója soros összeröffenésén, ahol az egyik téma Orbán megregulázása és visszaültetése lesz a számára kijelölt szamárpadba.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. április 22. szombat, 21:31
-
Találatok: 1467
Úgy tűnik, minden kormányzati szándék ellenére a magyar nép elkezdett tartani Oroszországtól, illetve megcsappant a kabinetbe vetett bizalom - derül ki a Publicus Intézet Vasárnapi Hírek megrendelésére készített kutatásából. Emellett a civilek és a CEU vegzálásában sem áll valami jól a kormány.
A közvélemény-kutatás szerint alig fél éve (2016 novemberében) még a megkérdezettek mintegy 57 százaléka gondolta úgy, hogy a magyar külpolitika hazánk érdekeit szolgálja ez az arány azonban mostanra 45 százalékra apadt. Közben viszont már háromszor annyian gondolják azt, hogy a magyar külügy Oroszország érdekeit szolgálja.
Mindez pártszimpatizánsokra lebontva a következőképp néz ki: az MSZP-sek 40, a jobbikosok 36, a bizonytalanok 29 százaléka hiszi azt, hogy a magyar külpolitika orosz érdekeket szolgál, míg a fideszeseknek csak 7 százaléka gondolja ezt, míg 69 százalékuk szerint a kormány a hazát szolgálja.
A lakosság többsége továbbra is inkább a Nyugathoz húz
A magyar lakosságnak továbbra is inkább a nyugati értékek a fontosak. A Publicus felméréséből kiderült, hogy a megkérdezettek 49 százaléka szerint Oroszország inkább veszélyt jelent Magyarország számára, míg 42 százalék gondolja az ellenkezőjét. Ez 2016 novemberében még 58 illetve 32 százalék volt.
A Publicus arra is rákérdezett, hogy Soros György veszélyt jelent-e Magyarországra, mire a válaszadók 43 százaléka gondolta, hogy inkább nem, míg 37 százalék gondolja, hogy inkább veszélyt jelent a magyar származású milliárdos.
Az ország igazodását illetően a megkérdezettek 66 százaléka szerint "Magyarország értékek tekintetében inkább a Nyugathoz tartozik, ezért a Nyugat felé kellene törekednie", míg 47 százalék szerint sem a Nyugathoz, sem a Kelethez nem kellene tartoznia, lehet önálló jövője az országnak. 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. április 21. péntek, 22:57
-
Találatok: 1713
Tulajdonképpen érthető, hogy ha egy párt, mely azt a képet akarja magáról mutatni, hogy győzelemre törekszik, akkor - ha már minden ésszerű dolgot megpróbált ennek érdekében megtenni - megpróbálkozik egy-két ésszerűtlennel is, mint amilyen például a választási bojkott ötlete. Az elképzelés nem mai, alá van támogatva ideológiailag is - nem szabad a parlamenti részvétellel legitimálni a diktatúrát - ennek ellenére naiv és kivitelezhetetlen.
Ha a legutóbbi választáson Orbán tudott egy szakajtóravaló kamupártot indítani, akkor neki csak kényelmesebb felállást jelentene, ha ellenzéke színtisztán kamupártokból állna.
Ezzel az utolsó, még használható kommunikációs teret is Orbán ölébe hajítaná a demokratikus oldal.
Ez még akkor sem lenne okos dolog, ha Gyurcsány elképzelésének megfelelően ebbe a kísérletbe a „Jobbiktól a Momentumig” mindenki beszáll, és aztán a „mai tüntetések hullámán” egy átfogó, Orbánnal szembeni népmozgalmat szerveznek.
Nem akarom én a libát tojást tojni tanítani, de az azért biztos, hogy negatív programmal - ne tegyünk valamit - az adófizetést kivéve rohadt nehéz embereket mozgósítani, a fiatalokat meg egyáltalán nem is lehet.
A magukat demokratikusnak mondó pártok természetesen élből elutasították a kezdeményezést, amelynek én egyetlen pozitívumát azért találtam - úgy látszik, hogy Gyurcsány felismerte, hogy a Jobbik nélkül nincs ma sok esély Orbán világgákergetésére.
Nem azért, mert Orbán annyira jó, hanem azért, mert az emberek ma is mindent elhisznek, amit a média az orruk alá tol.
Így elhiszik, hogy az ország erős, a gazdaság jól teljesít és a migráncsok Julcsa néni kissé molyrágta muffjára ácsingóznak, miközben elveszik előle a munkát is, továbbá rákényszerítik a csadort, ami nem egy praktikus viselet a malacka etetésénél...
A politikai verseny ma kommunikációs küzdelmet jelent - aki eléri, hogy hisznek neki, az győz, és a győztes visz mindent.
A magyar sors különös tragédiája, hogy az elmúlt negyedszázadban egyetlen magyar politikus volt csak, aki megpróbált - legalább zárt körben, a sajátjai között - őszintén és köntörfalazás, meg egyrészt-másrészt nélkül beszélni, na, arról az egyről azt hiszi a nép, hogy hazudós, míg azt, akinek az utolsó tizenöt évben egy őszinte szava vagy tette nem volt, azt igazmondónak tartja.
Ami érdekes, az a pártok elutasító magatartásának indoklása.
A szocialisták nem cicóznak, azt állítják, hogy azok az ellenzéki pártok, akikkel az elmúlt hónapokban leültek tárgyalni – ide értve a Demokratikus Koalíciót is – nemet mondtak a koordinált jelöltállításra, a közös listára és a közös miniszterelnök-jelöltre.
Pedig a Jobbik segédcsapatai által megtámogatott Fidesz-tábor egységét csak egy másik, annál erősebb egységgel lehet legyőzni – vélekedett a kommunikációs igazgató.
Hogy a DK-val nem ültek le tárgyalni, mégis mást állítanak, ez csak őket minősíti, de ha a második mondatukat komolyan gondolják, akkor a viselkedésük vagy a demokrácia elárulása, vagy szánalmas elmekórtani tünet.
Természetesen alapvető tévedés az, ha egy választási összefogás során diktálni akarnak.
Diktálni diktatúrákban szokás, és ha ezzel nyernének, akkor az mégcsak nem is proletárdiktatúra lenne, hanem az elmeosztály skizofrénjeinek győzelme a szociopaták felett.
A szocilistákkal kapcsolatban elég sok konteo terjed, kezdve a hetven-harmincas osztozkodástól a Gyurcsány kiirtására Orbánnal kötött megállapodásig, ez a viselkedés is szépen beleillik a sorba.
Semmit nem segít ezen a tenyeres-talpas Botka, aki ugyan hozhat néhány szavazatot csak azzal, hogy bánatosan belebőg a nagy magyar politikai éjszakába, de ettől ő még önjelölt mutyista marad, aki ki tudja, milyen érdekeket képvisel a szocialisták megválasztott tisztségviselőinek nyakára telepedve.
Ezen persze nem nekem kellene elgondolkodni, hanem a Szocialista Párt tagjainak és választóinak, míg csak nem késő. 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. április 20. csütörtök, 23:13
-
Találatok: 1894
Kósa Lajost nem azért tartja a Fidesz, mert ő a legokosabb embere a frakciónak. Az viszont a javára írható, hogy bármikor képes nagyon érdekes, mondhatni, mulatságos mondatokat elővezetni, amire ebben a szomorú világban egyre nagyobb igény mutatkozik.
Kósa frakcióvezető legutóbb az őt kérdező Mandiner munkatársait nevezte sajtóhiénáknak. Igaz, a kérdés nem úgy szólt, hogy „Kósa úr, Ön szerint mi sajtóhiénák vagyunk, vagy sem?”, de Kósa frakcióvezető annyira nagyvonalú, hogy olyan kérdésekre is szívesen válaszol, amelyeket fel sem tesznek neki.
Kósa frakcióvezető egy évvel ezelőtt már megpróbálta megrendszabályozni a sajtó munkatársait, a jelek szerint kevés sikerrel. Akkor azt javasolta, hogy szabályozzák a sajtótájékoztatók rendjét, vagyis, csak arról kérdezhessék a politikusokat, ami a sajtótájékoztató témája.
Nem arról van szó tehát, amire józan ésszel a legtöbben gondolnánk, vagyis, hogy a Fidesz ne tartaná tiszteletben a sajtó szabadságát, és félne a valódi kérdésekkel szembesülni. Épp ellenkezőleg: Kósa úr és társai csupán azt szeretnék elkerülni, hogy a sajtó tisztelt munkatársai olyanról kérdezzék őket, amire nem tudnak jól válaszolni.
Vannak ugyanis jó kérdések, amelyekre még a leghülyébb kormánytag is képes válaszolni, és vannak rossz kérdések, amikre csak hebegés-habogás a válasz, és tisztára úgy tűnik ilyenkor, mintha mellébeszélne, vagy hazudna az illető
Ha tehát egy politikus, teszem azt, maga a miniszterelnök, arról beszél, hogy Magyarországon a huszonegyedik század színvonalán áll az egészségügyi ellátás, soha nem voltak még ilyen rövidek a várólisták, és ennyire elégedettek a betegek, akkor kéretik nem azt kérdezni, hogy miért hal meg ilyen sok ember kórházi fertőzés következtében. Miért kell évekig várni egy műtétre, hova tűntek a kórházakból az orvosok, az ápolók, és úgy általában: miért pocsék minden, úgy ahogyan van.
Nem véletlen, hogy Orbán Viktor emberemlékezet óta csak a gondosan megválogatott kérdezőknek válaszol. A miniszterelnök ugyanis nem szeretné, ha a szakmaiatlan, amatőr kérdések bizonytalanságot szülnének a magyar emberekben, akikben ily módon akár az a képzet is keletkezhet, hogy nem Grál-lovagok, hanem címeres gazemberek vezetik ezt az országot.
A kormány minden vágya, hogy a magyar emberek minél tájékozottabbak legyenek. Ha egyes szerkesztőségek nem képesek rendes, tisztességes, a nemzeti érdekeket szolgáló kifejező kérdéseket megfogalmazni, a kormány ebben is szívesen a rendelkezésükre áll. Kiképzett kommunikációs csapata szívesen megfogalmazza helyettük a kérdéseiket, mert a kormány jobban tudja, hogy mi érdekli a sajtót, mint az újságírók.
Ez természetesen nem beleszólás a szerkesztőségek munkájába, még csak nem is a sajtó szabadságának a korlátozása. Éppen ellenkezőleg: baráti segítség a média azon munkatársainak, akik hajlamosak lennének eltévedni a sokféleség útvesztőiben.
Igény esetén nem csak a sajtó kérdéseit fogalmazza meg a kormány, de ha szükséges, előbb megírja a válaszokat, majd ezekhez utólag kreál kérdéseket.
Végső esetben, amennyiben egyes szerkesztőségek szakemberhiánnyal küszködnek, kiképzett újságírót is adnak kölcsönbe, vagy végleges szerződéssel. Erre, ha szűk körben is, de van már példa. A mintagazdaságok mintájára vannak úgynevezett mintamédiák, például az állami televíziónál, és rádiónál, valamint a távirati irodánál. Ezeken a helyeken már most válogatott csapat dolgozik: csupa olyan ember, akik magas szinten értik a feladatukat, és még véletlenül sem kérdeznek olyat, amire a kormány tagjai ne tudnának, vagy ne akarnának előremutató választ adni.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. április 20. csütörtök, 04:41
-
Találatok: 1593
Gyerekszemüveg Soros-pénzből mehet? Farkasflóriánok elszámoltatása? - Nincs kétségem, hogy megszavazzák ezt is: a civiltörvény módosítását, minden tiltakozás ellenére.
Próbálom is értelmezni magunkat benne. Mert mi is kapunk külföldi szervezetektől pályázati támogatásokat (csak úgy ők sem adnak). Bár a működésünk, adománygyűjtésünk megfelel nemcsak a magyar törvényeknek, de még egy plusz, az átláthatóságról szóló civil minősítési követelményeknek is, mégis úgy érzem, felkerülhetünk a listára. Ezért vannak kérdéseim. Látszólag apró részletkérdések, de jó lenne tudni, mert szeretnék nem az ellenség bélyegével dolgozni tovább, civilként, a legelesettebbekért.
Jó lenne tudni a szervezeti keretét is ennek az egésznek. Lesz majd egy „Civileket Minősítő Bizottság” (vagy esetleg államtitkárság?), ami dönt, ki kapja meg a bélyeget a civil szervezetek közül, és ki nem? Kik lesznek a tagjai, és milyen szempontok alapján? Pályázni lehet rá, vagy felkérik a tagjait? Lehet-e tagja civil is, persze olyan, aki garantáltan nem nemzetellenes, és a külföldi támogatásokat elutasító, igaz, keresztény civil?
Vagy nem is kell efféle bizottság, mert csupán az számít, meghaladja-e a külföldi támogatás a 7, 2 millió forintot? De már hallani, hogy nem egyszerű a dolog…. mert sokan használnak fel ennél jóval több külföldi támogatást azok közül is, akik belül vannak a körön, és fel sem merül az elszámoltatásuk. Kik lesznek a kivételek és mi alapján? Kik hozzák meg ezeket a felmentő döntéseket? Nyilvánosak lesznek-e ezek az indoklások?
Ha mondjuk ez a külföldi támogatás Sorostól jön, és pl. szabadidős tanodafoglalkozásokra, esetleg gyerekszemüvegekre fordítjuk, akkor az veszélyezteti Magyarország nemzetbiztonságát és szuverenitását? Vagy nem? Az most hova tartozik?
Ha a külföldi támogatást a roma gyerekek rajzoktatására fordítjuk, és megígérem, hogy nem feszegetem a szegregált oktatásukat, akkor elkerülhető a bélyeg? Ha mégis megteszem, akkor nemzetellenes vagyok?
Ha a külföldi támogatást a romák munkahelyteremtésére fordítjuk, azt szabad? És ha közben összevetem a közmunkával, bizonyítandó, hogy a közmunka nem vezet vissza a munka világába, akkor már ellene vagyok az ország érdekeinek?
Ha a külföldi támogatásból egészségügyi szűrőprogramokat szervezünk a szegregátumokban, akkor az minek minősül? Ha közben ezt nyilvánosan úgy kommunikáljuk, hogy azért kell ez, mert az egészségügyi rendszer nem működik jól, és nem éri el ezeket az embereket, akkor nemzetellenesek vagyunk?
Ha az összeg nem éri el a 7,2 milliót, csak mondjuk a 7 milliót, de ezt arra fordítjuk, hogy kérdezzenek rá a romák, urambocsá’ tüntessenek azért, hogy számoltassák el a roma vezetőket, akik eltüntették a roma integrációra szánt uniós pénzeket, akkor megúszhatjuk a bélyeget, hiszen nem értük el az „értékhatárt”?
Ha ötmilliós külföldi támogatásból olyan oktatási programokat szervezünk, ami a demokrácia gyakorlására neveli a fiatalokat, azt lehet? Hiszen alatta van a 7,2 milliónak?
Ha külföldi támogatás nélkül résztvevői vagyunk a civil tüntetéseknek, akkor minek minősülünk? Csak akkor leszünk veszélyesek, ha ezt külföldi támogatásból tesszük?
Ha külföldi támogatásból a határon túli magyar pedagógusoknak szervezünk képzéseket az esélyegyenlőségről az oktatásban, akkor mik vagyunk? Vagy ők most nem számítanak, mert az országhatáron kívül élnek? Vagy a rájuk irányuló külföldi finanszírozású programok is lehetnek nemzetellenesek? 
Bővebben ...
