A népbutítás kell a kormány gazdaságpolitikájához, de az elfogult dilettantizmus sem rossz?
- Részletek
- Készült: 2017. november 03. péntek, 02:05
- Találatok: 1861
A kormány két súlyos bűnt követett el a magyar gazdaság és társadalom ellen.
A kormány két súlyos bűnt követett el a magyar gazdaság és társadalom ellen.
Egy beszéd a pszichiáterek örömére. - Orbán Viktor a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából tartott nemzeti megemlékezésen, a Papp László Budapest Sportarénában lerántotta a leplet az isteni akarat mikéntjéről és mibenlétéről.
„Isten kegyelmének megnyilvánulása, hogy Magyarország élén ma keresztény, hitvalló kormány áll.”
„Tudják mi a különbség Orbán Viktor és az Isten között? Az, hogy Isten nem akar Orbán Viktor lenni..”
„a kereszténységből kisarjadt létformák,”
„a krisztusi tanítások alapján Európát és a magyarságot naggyá tette.”
„az embert szolgálni legalább olyan nehéz feladat a kormányzásban, mint az egyházban, ezért vagyok személyesen is hálás minden támogatásért, amit szellemi és lelki közösségünktől, önöktől, protestánsoktól és természetesen a katolikus testvérektől is kapunk. Hálásak vagyunk azért, hogy a nemzet összefogott, talpra állt és megerősödött (…), hogy visszanyerte életerejét, cselekvőképességét és tettvágyát is. Hálásak vagyunk, hogy sodródás helyett égtájat és csillagot választott, irányt szabott és utat épít saját élete számára.
„a gondviselés ebben a megújulásban bennünket eszközként használt: egyházainkat, a kormányt és a magyar polgárok szabad közösségeit az egész Kárpát-medencében.”,
Idézve a nagy klasszikust, nem kicsit, hanem nagyon. Ugyanis, bár kevésbé köztudott, de az atomerőmű az egyik legdrágább módja az áramtermelésnek, ráadásul a folyton szigorodó biztonsági előírások miatt ezek a költségek nemhogy csökkennének, de még emelkednek is a szakemberek szerint. Igaz ez a magyar kormány által szorgalmazott paksi mókára is, ami nem más, mint Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin szerelmének piros pöttyös seggű
gyermeke, más nevén a Paks II. projekt.
Az iszonyatosan drága atomenergia megtermelése során fellépő többletköltségeket pedig kétségtelenül valakinek vállalnia kell, mert másképpen nem teljesíthetőek a ma már érthető módon és okokból kitűzött klímacélok. Így foglalható össze nagyjából azoknak a szakértőknek a megállapításai, akik az Antall József Tudásközpont által szervezett SUSCO Budapest 2017 nevű konferencián, néhány napja állást foglaltak a kérdés kapcsán.
A szakemberek arról is beszéltek, hogy a zöldenergiánál közben éppen ellentétes az ármozgás, mint az atomenergiánál. Pont ezért válik majd minden bizonnyal néhány éven belül a (közel)jövő sokkal olcsóbb és egyben szén-dioxidkibocsátásmentes energiatermelési módjává.
Az eseményen ugyan többnyire a megújuló energia hatásairól volt szó, de néhány mondat erejéig a hallgatóság soraiból feltett kérdések nyomán a szakemberek az atomenergiáról is elmondták a véleményüket. Naná, hogy az köszönőviszonyban sem volt a kormányzati körökben hangoztatott érvekkel, melyeket a mindent titkosító, garázdálkodó kormányunk el akar hitetni az emberekkel a paksi bővítés kapcsán. Többek között azt is, hogy Paks II. megáll a saját lábán és nem kell hozzá majd állami támogatás. Most már tudjuk azt is, hogy az ilyenféle kijelentéseket, hogyan kell Orbán főatyaúristen háza táján értelmezni.
Azt egyébként korábban még az Európai Bizottság is megállapította, hogy a paksi bővítési beruházás pusztán piaci alapon nem valósítható meg, ami azt jelenti, hogy állami támogatás is kell majd a fenntartáshoz. Az orosz-magyar kormányközi szerződést ugyan jóváhagyta az Európai Bizottság, de nem fogadta el a kormány által szolgáltatott beruházás megtérülését szemléltető adatokat.
Úgy találták, hogy irreálisan magas áron kell majd eladni a Paks II. által megtermelt energiát, hogy tényleg megtérüljön a projekt. Ezzel szemben a piaci előrejelzések egyáltalán nem támasztják alá, hogy tíz éven belül indokolt lenne ilyen magas értéken megemelni a villamosenergia árát (a fideszes agymenés alapján legalább 55 euró/Mwh-ra). Hozzávetőlegesen: tavaly a hazai ár 41 euró/Mwh volt, Szlovákiában 32,4 euró/Mwh, amíg ugyanez Csehországban és Németországban csak 29, 45 euró.
Továbbá az Európai Bizottság egyébként feltételként szabta meg, hogy a Paks II. által termelt áram minimum 30 százalékát az áramtőzsdén kell majd értékesíteni, a maradékot pedig nyílt, átlátható árverésen kell eladni, ahol nem lehetnek támogatott kedvezményezettek. Több, nem a kormány által megrendelt tanulmány mellett egy 2016 májusában a Greenpeace-nek készített elemzés is arra a következtetésre jutott, hogy Paks II. nagy valószínűséggel soha sem hozza be az árát.
Daniel Scholten, a delfti egyetem geopolitikai és megújuló energetikai szakértőjének elmondása szerint az általa vezetett egyetemi kurzusokon rendszeresen felmerül a kérdés, hogy: lehet-e az atomenergia az ideiglenes megoldás abban az átmeneti folyamatban, amíg az energiaszektor a hagyományos fosszilis tüzelőanyagokról (gáz, olaj, szén) átáll a megújulókra. A zöldenergia ugyanis nem tud olyan gyorsan terjedni, mint amilyen ütemben a hagyományos erőműveket ki kellene váltani, ha meg szeretnénk állítani a globális felmelegedést.
Kemény, belekérdezős interjút készített a nyaloncmédia zászlóshajója a miniszterelnöki vejjel. Tiborcznak olyan durva kérdésekkel kellett szembe nézni, mint például: mivel foglalkozik mostanában?
Évek óta alig közeledett a magyar gazdaság ahhoz az ambiciózus célhoz, amelyet a kormány az iparosítással kapcsolatban megfogalmazott. A célszám egyre elérhetetlenebb, mint ahogy az is, hogy elfoglaljuk a „minket megillető helyet” az Európai Unióban.
A KSH definíciója szerint a kibocsátás az értékesítés nettó árbevétele korrigálva a saját termelésű készletek állományváltozásával, míg a hozzáadott érték a kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás (termékek és szolgáltatások előállításához felhasznált inputok értéke) különbsége.
"Magyarország a 3-4. helyen áll az európai uniós tagállamok sorában az iparnak a GDP-hez való hozzájárulási arányát tekintve."
"a következő négy évben azt szeretnénk elérni, hogy Európa legiparosodottabb országa legyünk, ehhez a jelenlegi 23 százalékról 25-26-ra kell növelni az ipari termelés hozzájárulását a nemzeti össztermékhez."
A hivatalos propagandával szemben, nem kevesebb, hanem több lett a közteher, érdemben korszerűsödtek az adótechnikai megoldások, de átláthatatlanabbá vált, hogy mi történik az adófizetők pénzével - mondta Pitti Zoltán közgazdász, tudományos kutató a Népszavának.
Az a helyzet állt elő, kedves sorstársaim a napi elmegyógyintézeti fennforgásban, hogy mozognak a nyulak a bokorban. És ez nem minden: szövögetik ők a hálójukat is serényen. Ezt onnan lehet tudni – meg azt is, hogy a nyulaknak van hálójuk -, hogy a kedves nemzetvezető mondta az ő aranyszájával. Lényegében azért kelt fel ma reggel korábban, hogy lerántsa a leplet a póknyulakról. Mert ha nem jut minden egyes napra egy ordas képzavar, egy retardáltaknak is befogadható, bárgyú, ámde jól hangzó semmitmondás, netán egy raklapnyi lábszagú féligazság, akkor nem ér semmit sem a magyar virtus, sem a magyar gógyi.
Két univerzum találkozott szerdán Budapesten a FinnAgora magyarországi finn intézet által szervezett oktatási konferencián. Az egyik a finn oktatási rendszer képviselői, akik annak ellenére elégedetlenek saját eredményeikkel, hogy az egész világ őket csodálja, a másik pedig a magyar digitális oktatási vezető, aki úgy csökkentené a különbséget a fejlett és a lemaradt magyar iskolák között, hogy bevonná az oktatásba a gyerekek és a tanárok mobiljait illetve egyéb digitális eszközeit – tudósított a Pénzcentrum.hu. Hogy mi lesz pont a szegény iskolákkal, ahol a gyerekeknek nincsenek ilyen eszközeik? Erre sajnos nem hangzott el megoldás.
Soha nem teljesített még ilyen rosszul a magyar oktatás / 2016.12.06.
Úgy zuhan a színvonal, mintha kötelező lenne neki. Itt vannak a legújabb PISA teszt eredményei.
"Minden ország keresi a válaszokat arra, hogy a helyi oktatási rendszerek, hogyan feleljenek meg a modern világ kihívásainak. Az egyik legnagyobb probléma, hogy fogalmunk sincs, hogy milyen lesz a világ, amikor a gyerekeink felnőttek lesznek"
Nem is volt különösebb ötletük, hogy mit mondjanak, ki mondja, ennek az október 23-nak még annyi üzenete sem volt az ellenzék számára, mint az eddigieknek. Mert korábban volt legalább valami aktuális ügy, ami kivitt embereket. Még szerencse, hogy a meteorológiai szolgálat becsapta őket, mert a levegőben semmiféle érdeklődés nem volt. Az nem jutott eszükbe, hogy ha valódi veszély lenne, akkor Orbán is lemondaná. Hülyét csinált belőlük.