Hírek
Magyar álcivil-határozó: itt a legnagyobbak listája, hogy ne nézzék hülyének
- Részletek
- Készült: 2017. december 06. szerda, 00:32
- Találatok: 1610
Volt valaha kellemetlen érzése olyan tévés vitaműsort nézve, ahol elvileg két független szakértő vitatkozott, de az egyik mégis úgy beszélt, mintha Orbán, Rogán vagy Kósa ülne a stúdióban?
Nem önben van a hiba, egyszerűen csak felismerte a modern politikai marketing egyik szürkezónában működő zsoldosát, az álcivilt.
Az álcivil olyan személy vagy szervezet, amely látszólag társadalmi ügyekre szakosodott igazi civilként viselkedik, csak éppen a kormány működteti azért, hogy független palástban propagálja a kormány nézeteit.
A naiv újságolvasó, tévénéző azt gondolja, hogy a nyilatkozatban, műsorban, rendezvényen független véleményt hallgat. A színfalak mögött azonban a civilnek gondolt szervezettel is a kormány propagandistái báboznak.
Bár a magyar közéletet olyannyira eluralta a jelenség, hogy a legnagyobbakról, például a CÖF-ről talán már a rajongók sem hiszik, hogy független, a jelenség azért nemzetközi. Elnevezése GONGO, azaz government organised non governmental organisation, magyarul kormányzati civil szervezet. (A valódi civil szervezet az NGO.)
A gongókat, azaz álcivileket két okból is szereti a hatalom:
- Megvezetik a közvéleményt.
- Hiteltelenítik az igazi civileket. Hiszen míg a kormány kritikusai leálcivilezik az álcivileket, a kormánypártiak visszaálcivilezik a civileket. A vita így végül nem az adott ügyről szól, hanem egymás minősítgetésébe torkollik.
A tisztánlátás végett összeszedtük a jelenleg legaktívabb kormányzati álcivileket, rengeteg hivatkozással, hogy ne merüljünk el a második pontban ismertetett mocsárban. Kutatómunkánk során meglepve láttuk, hogy az álcivilek feliratú ajtó mögött nem csak a napi sajtóból ismert néhány szervezet lakik. Kiderült, hogy a kormány zsebcivilek egész hadseregét hozta létre, a napi politikától a családügyön át a történelmi emlékezettel vagy akár a nyelvvel foglalkozó szervezetekig. Ezen szervezetek így bármilyen felmerülő témában aktivizálhatók, addig pedig alvóügynökként szöszmötölnek irodáikban.
Álcivil-határozónkban öt szervezetet mutatunk be, hogy mostantól ne lepődjön meg, ha Németh Szilárd szavait hallja a tévében egy nem Németh Szilárdnak tűnő ember szájából.
Civil Összefogás Fórum (CÖF-CÖKA)
Megjelenés: békemenet, konferenciák, kormányt támogató nyilatkozatok.
Tevékenység: ha egyetlen szervezetben kellene elmondani, hogy mit jelent az álcivil szervezet, akkor elég a CÖF-öt a boncasztalra helyezni. A CÖF működésében az álcivilség minden kritériumát megtalálhatjuk: kormányt támogató működés, jelentős állami támogatások, összefonódás állami hivatalokkal, átláthatatlan pénzügyek, a kormányt egyéb fórumokon (tévéműsorok, lapok, üzleti világ) támogató tagok.
Végh László polgármester beszédet mond a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a békemenet-szervezők civil autós zarándoklatának sümegi állomásán A demokrácia lényege a társadalmi összefogás című nagygyűlésen a sümegi művelődési házban 2015. március 23-án. Az asztalnál Bayer Zsolt újságíró Csizmadia László a CÖF elnöke és ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a CÖF szóvivője. / Fotó: Varga György
A 2009-ben alakult szervezet a kormány aktuális lépéseit támogató békemenetekkel lett ismert. Az első kormánytámogató menetet 2012-ben rendezték, ekkor tűnt fel az azóta mémmé vált „Nem leszünk gyarmat” szlogen, amelyet a menet elején vitt magyar zászlóra írtak fel. A Fidesz közismert támogatóinak felvezetésével zajló felvonulások kormányhoz való viszonyát jelzi, hogy Orbán Viktor egy 2012-es interjúban azt mondta: a nemzetellenes támadások után nem maradt volna miniszterelnök a békemenet támogatása nélkül.
A CÖF szerepet kapott a kampányban is. A párt nekik szervezte ki a negatív kampányt, hogy maga ne sározódjon be. A CÖF-kampány 2013-ban az „Együtt tették tönkre az országot” plakátokkal kezdődött, amelyek Gyurcsányt és Bajnait támadták plakátokon, buszok oldalán, újságokban. Később ugyanígy estek neki Vonának és Gyurcsánynak, amikor bohócként ábrázolták őket óriásplakátokon.
A negatív kampány outsource-olása azért is hasznos volt, mivel azokat elvileg egy független szervezet fizette, így nem lehetett firtatni a ráfordított összeget. A költés ráadásul nem számítódott be a Fidesz kampánybüdzséjébe.
A CÖF-öt teljes fegyverzetében a 2014-es választások idején vetették be utoljára, amikor egyetlen nap volt Fidesz pártgyűlés és békemenet. Azóta Csizmadiáék a kormány támogatóinak tartanak előadásokat, jelenleg pedig a „népfelség tudományáról” szerveznek konferenciát, bármit is jelentsen ez.
A pihenőidőszak végét jelzi, hogy a 2018-as választások közeledtével a CÖF még saját mércéjével is magas, 500 milliós támogatást kapott.
Gazdálkodás: évek alatt derült csak ki, hogy a CÖF állami vagy államhoz közeli százmilliókból gazdálkodik. A szervezet 2013-ban elismerte, hogy a Fidesz alapítványától, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítványtól 40 millió forint támogatást kapott, amit „a nemzeti érzelmű polgárok összefogásának érdekében használt fel”.
Az összegek eredetét és a költéseket is csak nagyvonalúan ismertető beszámolókból az kiderül, hogy a szervezet a civil szektorban amúgy szokatlanul jelentős összegekből gazdálkodik: 2016-ban 70 millió, 2015-ben 55 millió, 2014-ben 262 millió, 2013-ban 305 millió forintot fordíthattak álcivil kampányra. 2017 végén kiderült, hogy félmilliárd forintot kaptak az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek Zrt.-től.
Átláthatóság: a CÖF vezetője, Csizmadia László a legfontosabb állami civiltámogató szervezet, a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) tanácsának elnöke. Azaz Csizmadia munkaidőben a kormány pénzét osztja azoknak a civileknek, akik szerinte megérdemlik. Munka után viszont a legerősebb kormányt támogató civil szervezet vezetője. A NEA tavaly 3,5 milliárd forint felett rendelkezett.
Migrációkutató Intézet
Megjelenés: média.
Tevékenység: a 2015-ben alapított Migrációkutató Intézet célja önbevallásuk szerint „a migráció jelenségének összetett szempontrendszer szerinti kutatása”. A kutatása valóságban a kormány menekültügyi intézkedéseit alátámasztó nyilatkozatok gyártását jelenti.
Sántha Hanga, a Migrációkutató Intézet vezetõ kutatója beszél a Fiatal Családosok Klubjának (Ficsak) a Migránshelyzet női szemmel című konferenciáján az A38 hajón Budapesten 2016. szeptember 20-án. Az asztalnál ülnek balról jobbra: Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója, Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő, Pálffy Károly (Fidesz-KDNP) Bicske polgármestere. / Fotó: Szigetváry Zsolt
Az intézetet leginkább a Századvég Alapítványban is alkalmazott Orbán Balázs képviseli, akit a kormánymédia kérdez meg a kormány aktuális menekültügyi intézkedéseiről. Ezekről Orbán Balázs bebizonyítja, hogy helyesek voltak. Így megtudhatjuk, hogy rendben volt a népszavazási kérdés, hogy nem volt jogos, amikor a strasbourgi emberi jogi bíróság elítélte Magyarországot, de kimutatták azt is, hogy milyen hasznos a kerítés.
Az intézet a kormány által működtetett médiabuborékban működik, az azon kívül rendezett, szakmai konferenciákon nem láttuk jelenlétüket, mint ahogy a független sajtóval is ritka a kapcsolatuk. Oldalukon is leginkább az M1, Kossuth rádió, Magyar Idők cikkeiből szemezgetnek.
Gazdálkodás: a Migrációkutató honlapján még említés szintjén sem kerül elő, hogy működésüknek bármilyen pénzügyi vonzata lenne. A Migrációkutatót a kormányközeli nagyvállalkozó Tombor András elit kollégiuma, az MCC és a Századvég Alapítvány hozta létre. Utóbbit a közel ötmilliárdos állami tanulmányírási megrendelések, és közel hétmilliárdos állami tanácsadói megbízások révén miatt ismerhetjük, a Migrációkutatót vélhetően ezen állami pénz egy részéből finanszírozzák. Levélben kérdeztük meg, hogy miből működik az intézet, de nem kaptunk választ.
Átláthatóság: nyilvános információk hiányában csak következtetéseket vonhatunk le a szervezet működéséről. Az, hogy a Migrációkutató a Századvég honlapján is feltűnik, azt valószínűsíti, hogy ők egyszerűen a kormányközeli kutatóintézet fiókszervezete. Ezt az érzést erősíti, hogy az intézet főigazgatója Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója is egyben. Ha az intézmény gazdaságilag, szervezetileg és munkatársai révén is a Századvég része, akkor feltételezhetően csak azért hozták létre, hogy a migrációs kérdésekben ne a kormánykapcsolatairól ismert Századvég, hanem egy függetlennek tűnő intézet nyilatkozzon.
Alapjogokért Központ
Megjelenés: média.
Tevékenység: a 2013-ban alapított szervezetet főleg akkor vetik be, ha alkotmányjogi ügyekben vagy nemzetközi bírálatokkal kapcsolatban kell megfogalmazni a kormány álláspontját a médiában. Az Alapjogokért Központ (AK) megállapította már, hogy tévedett az Európai bíróság, amikor a kvótaperben elítélte Magyarországot, fontosnak érezte megtámadni a korrupcióellenes népszavazási kérdést a Kúriánál, és amikor Strasbourg elítélte az országot egy menekültügyi kérdésben, azt is javasolta, hogy egyenesen lépjünk ki az emberi jogi egyezményből. A központ néha általánosabb feladatot is kap, így legutóbb egyszerű sorosozással került be a Magyar időkbe.
Szánthó Miklós az Alapjogokért Központ vezető elemzője tart előadást az emberi jogok világnapja alkalmából a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns-Seidel Alapítvány által rendezett konferencián / Fotó: Máthé Zoltán
A szervezet tanulmányai valahogy mindig arra jutnak, hogy a magyar kormánynak igaza van: írtak genderügyet elítélő tanulmányt, kimutatták, hogy nincs akadálya az alkotmánymódosításnak pont akkor, amikor Orbán felvetette az újabb alkotmánymódosítás ötletét, és a miniszterelnökkel egyetértve mutattak rá az erős nemzetállamok szükségességére.
Gazdálkodás: az Átlátszó derítette ki, hogy az AK-t az alapítás első két évében egy fedőcégen, a Jogállam és Igazság Kft.-n keresztül támogatta a Fidesz pártalapítványa. 2013-ban 31,6, 2014-ben 49 millió forintot kapott az AK-t működtető cég. A céget az AK igazgatója, Szánthó Miklós jegyezte be. Bár a központ továbbra is titkolta támogatóit, később kiderítették, hogy az egyik Matolcsy-féle közpénzszivattyú, a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) is támogatta őket 34,9 millióval 2016-ban.
Átláthatóság: oldalukon nyoma sincs annak, hogy tevékenységüket pénzért végeznék. A „partnerként” feltüntetett Századvég Alapítvány és a Fidesz pártalapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány azonban sejteti a szoros kormányzati kapcsolatot. A független jogvédő szervezet kutatási igazgatója, Törcsi Péter fideszes önkormányzati képviselő volt Solymáron, míg korábban a KDNP ifjúsági szervezetének alelnökeként tanulta a civil működést. Szánthó Miklós elnök korábban a fideszes kötődésű Nézőpont intézetben volt politikai elemző.
Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség
Megjelenés: média.
Tevékenység: a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSz) működése rajzolja ki legjobban az álcivil szervezetek működtetési mechanizmusát. A neve alapján szakmainak tűnő szervezetet a szélesebb nyilvánosság a vasárnapi boltzár körüli vitákban ismerte meg, amikor is teljes mellszélességgel álltak ki a kormány terve mellett.
Szatmári-Jähl Angéla a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség elnöke sajtótájékoztatón beszél a KDNP szabad vasárnapról szóló kezdeményezéséről az Országházban 2014. november 10-én. Mellette Rétvári Bence, a KDNP alelnöke (j) és Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója (j2). / Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Csak később derült ki, hogy a nyilvánosságnak korábban sem lett volna lehetősége megismerkedni velük, mivel nem sokkal a boltzár ügye előtt hozták létre őket. Céljuk hivatalosan a magyar kereskedelem érdekeinek képviselete, noha erre már évtizedek óta jelen van az Országos Kereskedelmi Szövetség.
Sokáig úgy tűnt, hogy a vasárnapi zárva tartás vitája előtt létrehozott szervezet egyetlen témája a vasárnapi zárva tartás marad. Amikor azonban a kormány rászállt a nagy kereskedelmi láncokra, az MNKSZ gyorsan kiállt a multik ellen.
Gazdálkodás: honlapján semmilyen nyoma nincs támogatásnak vagy egyéb bevételnek. Tagjai közt van a CBA, a Regio játékkereskedő cég és a Manna élelmiszerbolt.
Átláthatóság: a szervezet elnöke Szatmáry-Jähl Angéla, aki zöldségesből lett az egyik leggazdagabb budapesti fideszes képviselő, fia, Szatmáry Kristóf pedig sikeres fideszes politikus, aki a Nemzetgazdasági Minisztériumban volt államtitkár. A Szatmáry család üzleti és politikai birodalmát részletesen bemutattó cikkünk lényegét már akkor sejti, ha megemlítjük, hogy a családnak összesen 12 trafikja van.
A szervezet főtitkára Neubauer Katalin, a CBA korábbi kereskedelmi igazgatója. Az MNKSZ telefonszámmal nem rendelkezik, megadott címén egy Hyundai autókereskedés működik.
A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE)
Megjelenés: média, érdekvédelem, tanácsadás, programszervezés, konferenciák.
Tevékenysége: a NOE értékelése nem egyértelmű, hiszen már a Fidesz előtt, 1987-ben léteztek. Keresztény, konzervatív elvek mentén működnek, ami nyilván legitim hozzáállás. A Fidesz családpolitikájával való egyetértés az utóbbi években azonban átadta a helyét a kormány nyílt támogatásának, amely nemcsak elfogult nyilatkozatokban vagy kormánypárti médiaszereplésekben ölt testet, hanem abban is, hogy a tevékenységükhöz nem köthető, de a kormány számára fontos témákban is megnyilvánulnak.
Novák Katalin az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára a Nagycsaládosok Országos Egyesülete Ha gyermek születik a világra család is születik című budapesti rendezvényén 2017. május 6-án. / Fotó: Szigetváry Zsolt
Az IMF-botrány idején a NOE felszólalt például a Valutaalap ellen annak állítólagos családellenes követelései miatt. De a NOE az új elnök, Kardosné Gyurkó Katalin beiktatásával kezdett látványosan igazodni. A szervezet nyilatkozatokban, interjúkban üdvözölte a kormány családbarát politikáját, a csokot, de hálás volt a rezsicsökkentésért is.
Kardosné egy felháborodást kiváltó Kossuth rádiós interjúban azt mondta, hogy a kormány családbarát intézkedései akkora fordulatot hoztak, hogy segélyvonalukról eltűntek a panaszos betelefonálók.
Legutóbb 30 éves születésnapi ünnepségük botránya miatt lehetett róluk hallani: a nemzetközi családvédő szervezet elnöke a menekültek és a melegek jogairól is beszélt, ami után nemcsak a közönség akadt ki, de a NOE főtitkár is leszögezte, hogy számukra a család egy férfi és egy nő közösségét jelenti, ahogy azt egyébként a kormány is rögzítette.
A kormánnyal való jó viszonyért cserébe a NOE-t meghívják olyan kormányzati fórumokra, amelyekhez egyébként szakmailag sincs köze. Így szakérthetett például a köznevelési kerekasztalnál.
A Nagycsaládosok stratégiai megállapodást írtak alá az Emmivel, majd a kormány a születésnap alkalmából 300 millió forinttal lepte meg őket, Semjén Zsolt pedig külön méltatta a szervezetet.
Gazdálkodás, átláthatóság: a szervezet a kormány zsebciviljeitől szokatlan módon évekre visszamenőleg elérhetővé teszi pénzügyi mérlegét. Innen tudható, hogy működésükben nagy szerepet vállal az állam finanszírozza. A NOE tavalyi 137 millió forintos bevételőből 53 millió forint költségvetési támogatás és 2 millió önkormányzati támogatás volt. Ehhez jön még nem részletezett gazdasági társaságoktól kapott 44 millió, 4 millió magántámogatás, és 31 millió forint tagdíj. Az egyszázalékos felajánlásokból csupán egymillió forintot kaptak.
A szervezet álcivilesedését mutatja, hogy mellesleg létrejött egy Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége nevű szervezet, amely pénzügyi beszámoló címszó alatt „Mit csináltam a nyáron” típusú dolgozatokat publikált, de azt is utoljára 2015-ről. A határon túli családi szervezeteket összefogó szövetség ugyanakkor pont ugyanoda van bejelentve, mint a NOE, alapszabályát és működési szabályzatát is tőlük kapta. És így bár a NOE alszervezetének tűnik, mégis a NOE mellett hívja meg a kormány egyeztetésekre, azt a hatást keltve, hogy ott rögtön két szervezet is kiáll mellette.