Jó reggelt! Mivel olyan szerencsés vagyok, hogy tegnap én búcsúzhattam el, ma pedig én köszönhetek be, kijelenthetem: ma is álmos vagyok.
Vlagyimir Putyin egykori főnöke, az valamikori KGB második számú vezetője, bizonyos Nyikolaj Leonov nyilatkozott Putyin egykori KGB-s múltjáról. Leonov szerint Putyin soha nem volt jó kém, egyáltalán nem tartozott az élvonalba, kizárólag nem túl jelentős feladatokat bíztak rá. Egy ideig Drezdában dekkolt, ahol a világon semmi nem történt, majd pedig Leningrádban teljesített szolgálatot és az ott tanuló külföldi diákokról kellett jelentenie. A később felépített mesterkém-imázsból semmi nem igaz.
Nem gond, vannak ilyen figurák nálunk is. Orbán Viktor is csak hobbifocista volt, ügyvédnek meg még olyan sem, mert nem dolgozott a szakmájában egy percig sem. Igaz, hogy más szakmában sem, mert örök életében közpénzből kapta a fizetését. Varga Mihály másodosztályú könyvelő volt, L. Simon László huszadrangú költő, Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke közepes tehetségű formatervező, Balog Zoltán közepes hittantanár, Németh Szilárd tanítóbácsi. És akkor még meg sem említettem mindazokat, akik – a miniszterek elnökéhez hasonlóan – soha nem dolgoztak piaci körülmények között, hanem az iskolapadból azonnal a politikába ültek át. Deutsch Tamástól Szijjártó Péteren át Csepreghy Nándorig igen hosszasan lehetne sorolni.
A baj ezzel nem az, hogy valaki közepes képességű a szakmájában, hanem az, hogy később is az marad. A frusztrált, tehetségével, tudásával kitűnni képtelen kisember, aki hatalomhoz jut – ha elég pénzéhes és szorgalmas – nagyobb pusztítást tud végbevinni, mint egy földrengés.
A Magyar Nemzet tudósítója elsétált a Kazah fővárosba, ahol most javában zajlik a jövő energiáiról szóló világkiállítás. Hogy még csak nem is hallottunk róla? Hát kérem, Asztana messze van. Mindenesetre Magyarország is rittyentett egy pavilont, de semmi pánik, csak 1,12 milliárd forintunkba került. Lássuk be, ez sokkal fontosabb, mintha a szívklinikának vettünk volna MR és CT készüléket. A kazahok nagyon érdeklődő népség, a lap ottjártakor is több látogató szundikált a magyar pavilonban. Mert ott nincs nyüzsgés. Tehát építettünk 1,12 milliárd forintból egy szendergőt a kazahoknak. Szép volt.
Lehet megnyugodni, mégsem Lázár János fog dalolászni a vizes vb megnyitóján. Az utolsó percben találtak egy világhírű művészt – hogy én nem ismerem, az csak az én tufaságom számlájára írható – aki hajlandó fellépni és pont ráér egy hét múlva. CeeLo Green kettőt énekel majd, én már alig várom. Sajtóhírek szerint a nagyonhíres előadóművészembernek lényegében két sikeres száma van eddig, az egyik címe Fuck You!, a másik pedig a Crazy. Ha semmi más, a címek alapján remélem, ezeket fogja itt elénekelni, előtte megszólítva a magyar miniszterek nemzeti elnökét. Konkrétan neki címezve a nótákat.
Miután feltételezem, hogy nem csak én vagyok annyira műveletlen bunkó, hogy kimaradt az eddigi életemből CeeLo Green munkássága, reggeli ébresztőnek ide csinálom a szimpatikus című dalt. Aztán indul a nap és ez egészen éjfélig fog tartani.
Minden ismertetőjegy megvan, mindegy, mit hisz a vezér. Vélemény. - „Én nem megyek bele a Magyarországon ilyenkor föllángoló szótári-definíciós vitákba, amelyeknek semmi tetejük nincs – de nem, a szó szokványos értelmében Orbán Viktor nem fasiszta” – intézte el a fasizmus kérdését Tamás Gáspár Miklós, a Bokros Lajos nem fasiszta című írásában.
Szerintem az, hogy Orbán személy szerint fasiszta-e, meglehetősen érdektelen kérdés, az igazi dilemma az, hogy a rendszere, amelyet ma elviselni kényszerülünk, miképp viszonyul a szóban forgó politikai filozófiához. Ez ügyben a magam részéről a következőket látom:
– A klasszikus fasizmus jellemzője, hogy az állam vezetői a nemzetet olyan morális egységnek tekintik, amelyet a nemzeti mítoszok és a nemzet nagyjainak tisztelete tart össze. Kell idézni ennek evidenciájához Orbán beszédeiből, az általa megrendelt filmek és festmények, satöbbik témáiból? Nem fárasztom vele se magamat, se a T. Olvasókat.
– Fentiekből következően a fasizmusban különösen fontos a szerepük a szakrális jellegű, lehetőleg gigantomániás megnyilvánulásoknak, az ünnep túlhangsúlyozásának és a Vezér iránti, közös imádat kifejezésének. (Amiben egyébként a rendszer szoros rokonságot mutat a hozzá hasonlóan totalitarista, bolsevik állammal.) Bitó László ennek alapján már évekkel ezelőtt igen találóan szakrális nacionalizmusnak nevezte Orbán rendszerét, és azóta sem igen mondott rá ez ügyben senki frappánsabbat.
– Mint azt Mussolini összes műveiből is tudjuk, a fasizmus központi eleme a harc: minden közéleti aktivitás csak azt jelentheti, hogy az állam polgára harcba száll az eszme vagy a nemzet ellenségeivel. Az egyes eszmék nem egymás mellett léteznek, mint a valóság megismerésének különféle megközelítési módjai, hanem kizárólagos alternatívákként, „vagy-vagy” keretben állnak egymással szemben (ez szintén közös a bolsevizmussal), amiért is a „tárgyalás”, a „megegyezés” vagy a „kompromisszum” a politikában azonos a férfiatlan behódolással, a vereség elismerésével. Létezik politikus a magyar közéletben, akinek annyira a lételeme lenne a harc, mint éppen Orbán Viktornak? Hiszen kivont karddal indul Brüsszelbe, és még egy ártatlan kastélyavatáson is „polgári körös nehéztüzérségnek” nevezi a megjelenteket.
– A fasizmus a fentiek okán kiemelkedően militáns rendszer. Kell-e annál militánsabb utópia, mint az, amelyben a gyerekek testi egészségét lövészetórákkal akarják fenntartani?
– A fasizmus másik, középponti gondolata a hierarchikus rend. Minden és mindenki kizárólag egy hierarchia részeként képzelhető el, amelynek csúcsán a nemzetet megtestesítő Vezér áll. A származási elrendeződés mellett különösen fontos a biológiai hierarchia, amely jól szolgálja a harchoz nélkülözhetetlen fizikai erő kultuszát. Ezért a fasizmusban bármilyen szempontból gyenge vagy annak minősíthető emberek – tehát a nők, a fogyatékosok, a mentális betegségektől, tanulási nehézségektől szenvedők, de a „munka frontján” vagy a pénzszerzésben, gazdagodásban kevésbé küzdőképesek is („Mindenki annyit ér, amennyije van”, mondta egy kormánytag) – csak a hierarchia legaljára kerülhetnek, őket evidensen meg lehet bélyegezni, sőt, a jogaikat is más mércével lehet mérni.
Elég végignézni, ahogy az Orbán-rendszer törvényalkotási gyakorlatában szép folyamatosan szaporodnak azok a törvények és rendeletek, amelyek azt példázzák, hogy lehetséges csoportos jogfosztás is, kifejezetten a magasabb rendűnek állított nemzeti érdekre hivatkozva – ez a fasizmusnak szintén az egyik legfontosabb jellemzője.
Ez van gyerekek. Országunk napról, napra épül, szépül. Pákozdon például felépült, Magyarország legnagyobb szabadtéri szobra a "miskahuszár". Az egyszerű földi halandó, ilyenkor gondolom, mindig megkérdezi, hogy - mibű?
Orbanisztánban minden szép és jó, másra már nem tudjuk költeni a Matolcsy aláírásával ellátott birodalmi forintjainkat, mint "miskahuszárra", aki egy levágott migránsfejjel pózol az idők végezetéig, amolyan örök mementóként, Fidesz emlékműként. Én, mondjuk Soros György fejét adtam volna a kezébe, és "miskahuszár" arcát pedig Orbánosra készítettem volna, hadd tuggya meg minden migráns, zsidó, cigány, libsi, meleg, hogy innét minden idegenszívű, fej nélkül távozik!
Véreim!
Nem azért a leborult szivarvégért, de nem lenne itt az ideje, hogy valaki gátat vessen ennek az esztelen pénzszórásnak? Nem lenne itt az ideje, hogy a lerohadt egészségügybe, oktatásba toljuk bele az adóforintokat?
Oké, tudom, Balog emberminiszter, meg Semjén atomszakértő is azt mondta, hogy a magyar egészségügy világszínvonalú, én meg tudomásul veszem, hogy az a 32 ezer ember, akik a 2015-ös évi statisztika alapján meghaltak a nem megfelelő egészségügyi ellátás következtében, nos, az csak parányi légypiszok a Fidesz rezsim gallérján.
Kezdem ténylegesen és kurvára, meg rohadtul unni, hogy ebben a tetves országban minden a lehúzásról és az átverésről szól.
Kezdem ténylegesen és kurvára, meg rohadtul unni, hogy ebben a tetves országban száz éves fákat ültetnek arrébb egy markoló gép segítségével, illetve vágatnak ki egy magasabb cél érdekében.
Kezdem ténylegesen és kurvára, meg rohadtul unni, hogy ebben a tetves országban, hogy egy szerencsétlen vizes VB-t sem tudunk megfelelően előkészíteni, pedig a legfontosabb alkotóelem a víz, az adott!
Kezdem ténylegesen és kurvára, meg rohadtul unni, hogy ebben a tetves országban, hogy nem szakértők döntenek, hanem seggnyalók tucatjai, akiket valamilyen formában megvett kilóra az Orbán rezsim!
Kezdem ténylegesen és kurvára, meg rohadtul unni, hogy ebben a tetves országban polgárháborúval fenyegethet egy egykori MSZMP-s funkci, akit úgy hívnak, hogy Kövér László!
Kezdem ténylegesen és kurvára, meg rohadtul unni, hogy ebben a tetves országban az a cél, hogy Orbán a várba költözhessen, és ennek rendelnek mindent alá!
Nem tudom, hogy a közvélemény kutatások, hogyan készülnek, de nem tudom elhinni, azt, hogy egy dilettánsokból és tolvajokból álló banda ma Magyarország legnépszerűbb pártja!...és tudom, el lehet menni, ha nem tetszik!
Hát nem tetszik, viszont maradok és megvárom, hogy ne Orbán nevessen a végén!
Amíg mi csak sóvárogtunk Ausztria után, a szlovákok léptek is abba az irányba, újabban pedig már a románok is elkezdtek felzárkózni ránk.
Sokkoló adat bukkant fel legutóbb az Eurostat jelentésében: Románia az egyéni fogyasztás tekintetében beérte Magyarországot. Ha pedig ez megtörtént, idővel le is hagyhatja. Mert bár egyetlen statisztikai adatnak nem kell túlzott jelentőséget tulajdonítani, az azért elgondolkodtató, hogy 2008 óta az Európai Bizottság kalkulációja szerint a romániai háztartások jövedelme – a nemzeti valuták vásárlóerejét is figyelembe véve – 22 százalékkal nőtt, miközben a magyaroké alig haladta meg a válság előtti szintet. A gazdaság irigylésre méltó tempóban száguld, a román kormány az idei évtől 5 százalék feletti, egyre gyorsuló gazdasági növekedést vár.
Elég azonban egy pillantást vetni az élet minőségét jelző más mutatókra, máris enyhül az az aggodalom, hogy Románia összességében is előzött volna. Romániában alacsonyabbak a keresetek; bár a legkisebb béreket január 1-jétől 1250-ről 1450 lejre (85 ezerről 98 ezer forintra) vitték fel, ez is csak a 2013-as magyar szintnek felel meg, azaz a korábban évtizedes lemaradás néhány évesre csökkent.
Sokkal nagyobbak a jövedelemkülönbségek, a felső és az alsó húsz százalék között több mint nyolcas szorzó van. Ebben a tekintetben Románia az Európai Unió éllovasa, a különbség nagyjából kétszer akkora, mint Ausztriában – vagy Magyarországon.
Romániában csaknem minden negyedik ember szegénységben él, kevés híján minden ötödik fiatal tanulmányai elakadnak az alapiskoláknál, és megrendítően sok a digitális analfabéta. Az egészségügyre pedig még a magyarnál is szerényebb eszközöket fordít az állam, például ezer lakosra kevesebb orvos és nővér jut.
Innen szép nyerni, és ennek megfelelően Románia 2013 óta gyorsabban tört előre, mint a kiegyensúlyozott pályán emelkedő Szlovákia. Néhány éve még azt is hitetlenkedve fogadták Magyarországon, hogy Szlovákia megelőzött minket, egyebek mellett a közös határ közelében lévő országrészek szembeötlő szegénysége táplálta a kétséget. Ma már a legkevésbé fejlett – az Eperjesi és a Kassai kerületet magában foglaló – keleti régió is elhúzott a magyarországi észak-alfölditől.
A két évtizede még regionális sereghajtó Szlovákia a Dzurinda-kormány 1998 és 2006 közötti működése során húzott el Magyarország mellett, és három évvel később az eurót is bevezette. Mindez részben a liberális reformoknak tulajdonítható, részben pedig annak, hogy a külföldi tőkének imponált ez a politika. A siker fontos tényezője az is, hogy Szlovákia számos autóipari befektetést elhalászott Magyarország elől, és ma már legalább kétszer annyi, több mint egymillió személygépkocsit gyárt évente. Legutóbb a Jaguar Land Rover választotta Nyitrát, ahol 1,4 milliárd eurós beruházással épít új üzemet.
A nagy projektekre koncentráló iparfejlesztés megtette a magáét, ma már Szlovákia előnye a legtöbb szociális és jóléti területen mérhető.
Orbán, a miniszterelnöknek álcázott vezér a nemzeti konzultációt záró beszédében, 2017. június 27-én minden eddigi retorikai rohamát felülmúlta. Azóta többen megírták, hogy igazi, szárnyaló uszítást művelt. Mint aki közeledik pályafutásának zenitje felé, és egyre „jobb” lesz.
Hadüzenetéből („eddig meleg nyarunk van, és még forró ősz vár ránk”) valamiféle totális háború akarásának körvonalai sejlenek fel. Érdemes beszédének árulkodó ellentmondásaira is rámutatni.Orbán, a miniszterelnöknek álcázott vezér a nemzeti konzultációt záró beszédében, 2017. június 27-én minden eddigi retorikai rohamát felülmúlta. Azóta többen megírták, hogy igazi, szárnyaló uszítást művelt. Mint aki közeledik pályafutásának zenitje felé, és egyre „jobb” lesz. Hadüzenetéből („eddig meleg nyarunk van, és még forró ősz vár ránk”) valamiféle totális háború akarásának körvonalai sejlenek fel. Érdemes beszédének árulkodó ellentmondásaira is rámutatni.
Világképében minden a fenyegetés köré épül. Kapitálisra duzzaszthatta az énjét, hiszen hite szerint ennek kivédésében ő már a kezdetektől többes szám első személyű szerepet játszik: „amikor elkezdtük Európa egységesítését”, akkor „nem gondoltuk, hogy (ez) újra veszélybe kerülhet”. Számára nem ellentmondás, hogy az integrációt képviselő „Brüsszel Európája” az egységet fenyegeti, az integrációt elutasító orbáni „nemzetek Európája” pedig az egységet. A tények szerepét pedig az olyan nagy ívű rágalmak helyettesítik, miszerint az embercsempészek és a civil szervezetek „ugyanannak a maffiahálózatnak a tagjai”. Tolvaj kiált rendőrt.
A politikai őrület felé közelítő képzetvilágán belül egymást gerjesztő, látszólag logikus gondolatmeneteket képes előállítani. Amikor azok előtt szónokol, akik eladták neki a lelküket, sikert arató mondatainak befejező hanglejtése és arcának kifejezése egyre nagyobb önelégültségről árulkodik. Mint akinek elemi, goebbelsihez fogható kielégülést okoz, amiért pontosan ráérez arra, amit mondania kell követőinek, hogy azok elhiggyék, legbensőbb, megfogalmazatlan képzeteiket fejezi ki. Érthető, hogy a hatalmától megittasodva ez az ember saját ellenséggyártó kényszerének foglyává válik. Valódi nézeteit azonban ebben az állapotban ő se képes tökéletesen leplezni.
Miközben most már hosszabb ideje terjeszti a Soros elleni gyűlöletet, szükségképpen meg kell védenie magát az antiszemitizmus vádjával szemben. 1945 után a „zsidó” már nem alkalmas arra, hogy politikailag hasznosítható közellenség legyen. Ő se gondolja: „Migránspolitikánk tehát az európai zsidó közösségek érdekét is szolgálja, és ez akkor is így van, ha ők nem állnak ki nyíltan az elemi érdekeik mellett, és szótlanul tűrik, hogy az őket is védelmező magyarokkal szemben méltánytalan támadások történjenek.”
Elvakultságában azonban nem vette észre magát. Egyrészt „ők”: tehát a zsidók, úgy általában. Másrészt: hálátlanok (megint, ahogy a kormányzó iránt is, aki megmentette legalább a budapestieket). Harmadrészt: ha a zsidók olyanok, akiket a magyarok megvédelmeznek, akkor a megvédendő európai zsidók magyarországi része sem magyar. Hiszen ha magyarok lennének, akkor a magyarok védenék meg a magyarokat – de ezzel nem mondott volna semmit, ami önigazolásra alkalmas. Amit viszont önigazolásul megfogalmazott, az antiszemita sablonokat követ. Az is lépre csalta, hogy tudhatja, vannak, akik a szóhasználatában mögötte állnak. Ahogy akkor is, amikor 1998-ban úgy fogalmazott az „Ellenzéki nyilatkozatban”, hogy „ellenfeleink idegenszerűek”. És amikor 2002-ben időlegesen azzal búcsúzott a hatalomtól, hogy „a haza nem lehet ellenzékben”. És amikor a centrális erőteret úgy határozta meg, hogy az „a maga természetességével képviseli a nemzeti érdeket”. Egyre észrevehetőbb pályafutásában egy mind fenyegetőbben sötétlő vezérfonal, melyet követ.
Kérem szépen, mindenki őrizze meg a pánikot, összeomlás készül. Mekkora összeomlás? Nagyon nagy összeomlás, melyet lesz szerencsém a helyszínről közvetíteni, önöknek meg ugyancsak a helyszínen végigélvezni. Túlzás nélkül mondhatom, ekkora sportesemény nem volt a magyar történelemben Mohács óta.Kérem szépen, mindenki őrizze meg a pánikot, összeomlás készül. Mekkora összeomlás? Nagyon nagy összeomlás, melyet lesz szerencsém a helyszínről közvetíteni, önöknek meg ugyancsak a helyszínen végigélvezni. Túlzás nélkül mondhatom, ekkora sportesemény nem volt a magyar történelemben Mohács óta.
Igen: a FINA-világbajnokságról van szó.
Pedig minden olyan szépen indult. Lett volna pénz, idő és hely a megrendezésére, gyönyörű terveket szőttünk, légies üvegpaloták szökkentek a magasba a prezentációkon, aztán lett belőlük vasbeton parkolóház. Meg semmi, főleg az lett a tervekből, csak a költségvetés nőtt, dagadt, az eredeti 25 milliárdhoz képest – melyet már akkor sokalltunk, de így mulat egy magyar úr – most tartunk százharminc milliárdnál, de mivel van még tizenegy nap a megnyitóig, lesz ez kétszáz is.
De hát mi történik tulajdonképpen? Nem vagyunk képesek egy nyavalyás világbajnokságot sem megrendezni?
Nem. Nem vagyunk képesek.
A vizes vb-hez egyelőre egyetlen jelentős alapfeltétel adott nálunk, és ez a víz, minden egyébbel gondok vannak. A Duna Arénát ugyan átadták, méghozzá időnap előtt, azonban műszakilag még most sem mondható kifogástalannak a működése és a munkálatok sem értek véget az átadással: akkor csak egy szalagot vágtak át, érdemi előrelépés nem történt, illetve sikerült kipipálni egy tételt. Azóta is kínlódnak az üzembe helyezéssel, bár el kell ismernünk, még mindig a Duna Aréna áll a legjobban a tervezett létesítmények közül.
Ha továbbmegyünk a Batthyány térre, ott is áll már az óriás műugrás tornya, áll bizony, mit áll, meredezik, sőt, annak még csak nem is lenne szabad most ott lennie, hiszen a tervek szerint csak ma kezdenék építeni, hogy ne zavarja a tegnapi-tegnapelőtti Red Bull Air Race versenyét. Ennek dacára odatették, még a műrepülő verseny előtt, hogy minek, azt senki se tudja, valószínűleg a kivitelező kihívásokkal küszködik az olvasás terén, és azt, hogy „kezdés július harmadikán” úgy olvasta, hogy „átadás”. Áll az állványokból összerótt torony, csakhogy azt valakinek a FINA részéről át is kéne venni, és avval bajok lesznek. Ugyanis a versenyszabályzat szerint ha a szél sebessége nagyobb, mint negyven kilométer óránként, le kell állítani a versenyt, sőt, ha három kilométeres körzetben villámlana, akkor is. Mellesleg a torony kilengése sem lehet több 54 kilométeres szélerősségnél, mint 2-3 milliméter.
Hát ezzel a kilengéssel bajok lesznek, ahogy a villámlással is: az acéltorony nem egyéb, mint egy hatalmas, alaposan földelt villámhárító, és azt a személyes szemrevételezés után kizártnak tartom, hogy ne lenne akár tíz-tizenöt centi kilengése is, ha ugyan nem több. De tegyük fel, szélcsendben jön a FINA szekértője ellenőrizni (hogy miképpen fogják megszervezni a szélcsendet, arról elképzelésem sincs) és átveszi. Akkor már csak azt kell elintézni, hogy maradjon is a szélcsend és vihar se legyen. (B megoldás: legyen vihar, éspedig folyamatosan, mert akkor elmaradnak a versenyek, nem derül ki a suskus. De ezt sem lesz egyszerű vagy olcsó kivitelezni).
A Duna Arénánál találunk még egy teljesen fölösleges hidacskát is, melyet röpke 450 millióért húztak fel, és elvben októberben lesz az átadása, de már használják, szóval teljes a káosz. A Margitszigeten szintén távolinak látszik a felújítások vége, Balatonfüreden a tervezett mélygarázs helyén még csak munkagödör van, holott tizenegy nap múlva abban parkolni kéne, sőt, fölötte kies pagony kéne álljon, zöldellő fákkal.
A Modern Magyarország Mozgalom elnöke, Bokros Lajos volt pénzügyminiszter Lehullt az álarc címmel még a mai politikai mezőnyben is kiemelkedően kemény közleményt adott ki, amiben Orbán Viktort fasisztának nevezte, és a legújabb, sorosozó plakátkampányról azt írta:A Modern Magyarország Mozgalom elnöke, Bokros Lajos volt pénzügyminiszter Lehullt az álarc címmel még a mai politikai mezőnyben is kiemelkedően kemény közleményt adott ki, amiben Orbán Viktort fasisztának nevezte, és a legújabb, sorosozó plakátkampányról azt írta:
„Hazugságon alapuló nyílt antiszemita propaganda = fasizmus.”
Itt a teljes közlemény:
„Budapest utcáit immár elárasztották a Soros György arcképével feldíszített gyűlölködő kormányzati propaganda-plakátok. Újfent a nevetséges nemzeti konzultáció a téma, amelynek keretében állítólag a magyar nép 99 százaléka elutasította az illegális bevándorlók betelepítését.
Két hete azt írtam a korábbi plakátok kapcsán, hogy innen már nincs lejjebb. Tévedtem.Az nem új, hogy a kormány hazudik. Az újabb plakát megint azt sugallja, mintha az Európai Unió és Soros György illegális bevándorlók beköltöztetését szorgalmazná, holott kizárólag menekültek elosztásáról lenne szó. Akiket hazánk által régóta aláírt nemzetközi szerződés alapján kötelességünk lenne befogadni. (Más idejönni egyébként sem akar.)
Az sem új, hogy a kormány lop. Az adófizetők pénzén, kormányzati üzenetként közvetíti a fasiszta ihletésű hazug és hamis Fidesz-pártpropagandát. Az új a nyíltan goebbelsi színvonal. A zsidó bankár, aki tönkretette Angliát, aki a népek zsírján hízik, aki aláássa a nemzetek szuverenitását, most a magyar nemzet életére tör.
Hazugságon alapuló nyílt antiszemita propaganda = fasizmus.
Ki kell mondani végre, ezért kimondom: Magyarország miniszterelnöke fasiszta. A magyar kormány az adófizetők pénzén hazudozva, állami politika rangjára emelte a gyűlöletkeltést.
Bolond lett a kormány, írtam korábban. Igen ám, de ez életveszélyes bolondság. Vajon mi lehet a cél? Nyilvánvaló kormányzati kudarcaik nyomán véres polgárháborúba taszítani az országot csak azért, hogy a Fidesz tovább uralkodhasson és lophasson?
Eljött az idő, hogy minden becsületes magyar állampolgár felemelje szavát a nemzetvesztő kormány fasiszta propagandája ellen. Ne mondhassa senki, hogy nem tudta, mi folyik itt.
A Modern Magyarország Mozgalom a legélesebb szavakkal ítéli el a fasisztává züllött Fidesz bűnszövetkezet újabb lelki és szellemi kútmérgező akcióját.”
Vannak rosszabb és jobb napjai a Fidesz-kormánynak: minél kevesebb migráns érkezik a magyar határra és minél kevésbé lehet körbehurcolni őket az agyhalottnak nézett hívek színe előtt, annál hangosabban kell üvöltenie a propagandának, hogy az ebből fakadó kínos csendet meg a napi kormányzati lopások generálta idegesítő zajt túlkiabálja.
Ilyenkor van az, hogy – ha éppen nincsen kéznél Kósalajos korszakos zseni és főszórakoztató – bevetik bármelyik hozzá hasonló nehézsúlyú szellemi rövidnadrágot (kösz, Bálint), akinek tökéletesen bármit bele lehet rakni a hatalmas szájába, minden belefér, mindent lelkesen öklendez vissza.
Ha a főnök éppen nem ér rá, mert lánctalpas diktátoroknál vendégeskedik Félázsiában, akkor jönnek a macskabagoly-szakértő és szaporításügyi utazó nagykövetek, a Soros-egyetemen végzett kormányszóhurcolók, a tehetségtelen, papagáj-üzemmódra kapcsolt államtitkárok és hörögnek, fröcsögnek, sorosoznak megszállottan, az egyenutasítás szerint. Nyilván ez önmagában kevés. Ezért a kormánya által gazdaságilag kizsigerelt, lecsúszó, elszigetelődő, migrációs célpontnak jóindulattal sem nevezhető kelet-európai kisországban egyik propagandakampány éri a másikat. Itt a legújabb (via Vastagbőr blog):
99 százalék elutasítja az illegális bevándorlást.
Ő Soros György, a világ legbefolyásosabb milliárdosa. Támogatja az illegális bevándorlók betelepítését és felszámolná a határokat. Ez felháborító. Politikája tönkretenné Magyarországot. Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén!
Sokszor próbáltuk már megfejteni, miért van az, hogy nagyon is működik, nagyon is hatásos ez a fajta oligofréneknek szánt kommunikáció (amelyben szimultán megmutatják, feliratozzák és belesuttogják-üvöltik a fülünkbe, mi a vakhit tárgya), de nyilván Goebbels erről sokat tudna mesélni. Úgyhogy gyakorlatilag nincs megfejtenivaló.
Az viszont tény, hogy ilyen köpedelem sítlusú, ilyen alacsony színvonalú, ilyen faluvégi kocsma szintű agitációs propagandatrágyával az én emlékeim szerint nem tudom mikor, mások emlékei szerint Rákosi óta nem táplálták ezt a népet. Hogy mindezt társadalmi célú hirdetésnek is csúfolják, az valóban kimeríti az útszéli cinizmus ama fokát, amelyhez talán csak Orbán Viktor nőügyekkel nem foglalkozása fogható, Lázár rókavigyorával körbenyalva. Hogy közben párbeszédként adják el a lábszagú uszítást és mellé szájbarágják, hogy ez mennyire felháborító (háborogj, paraszt!), az majdnem annyira súlyos, mint hogy az ország szavazókorú lakossága 20%-ának állítólagos 99 százalékát (soha, senki nem fogja tudni számonkérni, leellenőrizni, hogy valójában mennyi az annyi) a többség akaratának nevezik.
Érdekes, Kádár nemigen emlegette igényét a tiszteletre, sem Magyarország, sem a magyarok vonatkozásában, mégis, ugye... A tisztelet ugyanis érdekes portéka, nem lehet megvásárolni, nem lehet kikövetelni, csak kiérdemelni lehet, az meg nem azon múlik, hogy mit pofázunk, hanem azon, hogy mit teszünk. Most éppen Törökországgal barátkozunk, ami természetes is, a százötven éves együttlakás meghozta gyümölcsét, még ha kissé megkésve, és talán nem is a legjobb ütemben, de hát ne elégedetlenkedjünk.
"Magyarország kitart a barátai mellett, és Törökország oldalán áll" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a magyar-török üzleti fórumnak nevezett koldus road-show megnyitóján, pénteken Ankarában.A kormányfő beszédében kiemelte: Magyarország kiállása Törökország mellett nem egyszeri eset, hanem annak a stratégiának a következménye, hogy Magyarországnak - konzervatív országként - az emberi értékek számítanak. Fontos az üzlet, a pénz, de a legfontosabb az, hogy az embernek legyenek barátai - mondta. Hozzáfűzte: ebből kötelezettségek is fakadnak, és Magyarország kitart a barátai mellett, még "ha kényelmetlen" is.Kijelentette: "akármilyen törökellenes megnyilatkozások is lesznek jelentős európai uniós országokban, Magyarország ezekhez sohasem fog csatlakozni", hanem Törökország oldalán áll" - írja a kormányzati portál.
Van néhány kedvenc könyvem, nem a világirodalom csúcspontja egyik sem, de óriási igazságokat írnak le bennük, miközben még izgalmas és érdekfeszítő olvasmányok is maradnak, ezek egyike Mario Puzo A keresztapa című regénye.Aki meg akarja érteni Orbán rendszerének lényegét, annak ez kötelező olvasmány kell legyen, hihetetlen hasonlóságokkal találkozhatunk benne a Cosa Nostra és a NER módszereit és világát tekintve. Ebben a könyvben a maffiózók állandóan az egymás iránt tanúsított tiszteletre hivatkoznak, miközben egymást is ölik, gyilkolják a pénzért, melyet ott is az állampolgároktól rabolnak el.Igaz, a mi bűnözőink nem aprózzák el, nem egyenként rabolják ki az állampolgárokat, hanem először elrabolták az államot, mely elvégzi helyettük a pénzbeszedés fáradságos munkáját. Az állam vet, arat, eladja a termést, a maffia meg zsebreteszi a vételárat. Ja! És megköveteli a tiszteletet... Nincs nekem semmi bajom a tradicionális török-magyar barátsággal, melyben az a tradicionális, hogy talán az egy tatárjárás kivételével mindig barátainkká avanzsáltak megszállóink. Talán csak az időzítés tűnik kissé elkapkodottnak, hiszen egész Európa sziszeg, mint az óriáskígyó, merthogy nemigen tetszik Erdogan török elnök eljárása a puccs során. A puccsal sincs semmi baj, az valós, létező dolog, csak még az nem tisztázódott teljesen, hogy ki követte el - a bebörtönzöttek, vagy Erdogan, így kaparintva meg a teljhatalmat. Orbán kihasználta az alkalmat, hogy végre valaki szóbaállt vele és egy rakás baromságot hordott össze, ami azért is óriási teljesítmény, mert közben folyamatosan Erdogan alfelét kényeztette sokat próbált nyelvével, ezenközben emlegette a tiszteletet is - többek között.
Ezt a kis hörcsögöt a harc élteti, ha kitörne a világbéke, két nap alatt elhalálozna.Olyan, mint a szervezetben a rákos sejt, nem a szervezet harmonikus működését szolgálja, hanem el akar uralkodni minden szerven, és fel akarja zabálni az egész szervezetet.Ott, abban a párhuzamos univerzumban, ahol életét tölti, ez a természetes viselkedés, ezt tanulta otthon.És ezt adta tovább fiának, aki beteljesítette a királyok örök balsorsát: alkalmatlannak mutatkozik az uralkodásra.Ő sem ebben az univerzumban keresi jövőjét, ezért hát jelentkezett a Kétfarkú Kutya Párt felcsúti űrkikötő avatására, végtére is nem lehet mindenki százlábú, még a Keresztapa családjában sem.Talán ki lehetne lőni az egész családot az űrbe, sokat hozna ezen az országon...
Jó reggelt! Mivel olyan szerencsés vagyok, hogy tegnap én búcsúzhattam el, ma pedig én köszönhetek be, kijelenthetem: ma is álmos vagyok.
Minden ismertetőjegy megvan, mindegy, mit hisz a vezér. Vélemény. - „Én nem megyek bele a Magyarországon ilyenkor föllángoló szótári-definíciós vitákba, amelyeknek semmi tetejük nincs – de nem, a szó szokványos értelmében Orbán Viktor nem fasiszta” – intézte el a fasizmus kérdését Tamás Gáspár Miklós, a 
Ez van gyerekek. Országunk napról, napra épül, szépül. Pákozdon például felépült, Magyarország legnagyobb szabadtéri szobra a "miskahuszár". Az egyszerű földi halandó, ilyenkor gondolom, mindig megkérdezi, hogy - mibű?
Amíg mi csak sóvárogtunk Ausztria után, a szlovákok léptek is abba az irányba, újabban pedig már a románok is elkezdtek felzárkózni ránk.
Orbán, a miniszterelnöknek álcázott vezér a nemzeti konzultációt záró beszédében, 2017. június 27-én minden eddigi retorikai rohamát felülmúlta. Azóta többen megírták, hogy igazi, szárnyaló uszítást művelt. Mint aki közeledik pályafutásának zenitje felé, és egyre „jobb” lesz.
Kérem szépen, mindenki őrizze meg a pánikot, összeomlás készül. Mekkora összeomlás? Nagyon nagy összeomlás, melyet lesz szerencsém a helyszínről közvetíteni, önöknek meg ugyancsak a helyszínen végigélvezni. Túlzás nélkül mondhatom, ekkora sportesemény nem volt a magyar történelemben Mohács óta.Kérem szépen, mindenki őrizze meg a pánikot, összeomlás készül. Mekkora összeomlás? Nagyon nagy összeomlás, melyet lesz szerencsém a helyszínről közvetíteni, önöknek meg ugyancsak a helyszínen végigélvezni. Túlzás nélkül mondhatom, ekkora sportesemény nem volt a magyar történelemben Mohács óta.
A Modern Magyarország Mozgalom elnöke, Bokros Lajos volt pénzügyminiszter Lehullt az álarc címmel még a mai politikai mezőnyben is kiemelkedően kemény közleményt adott ki, amiben Orbán Viktort fasisztának nevezte, és a legújabb, sorosozó plakátkampányról azt írta:A Modern Magyarország Mozgalom elnöke, Bokros Lajos volt pénzügyminiszter Lehullt az álarc címmel még a mai politikai mezőnyben is kiemelkedően kemény közleményt adott ki, amiben Orbán Viktort fasisztának nevezte, és a legújabb, sorosozó plakátkampányról azt írta:
Vannak rosszabb és jobb napjai a Fidesz-kormánynak: minél kevesebb migráns érkezik a magyar határra és minél kevésbé lehet körbehurcolni őket az agyhalottnak nézett hívek színe előtt, annál hangosabban kell üvöltenie a propagandának, hogy az ebből fakadó kínos csendet meg a napi kormányzati lopások generálta idegesítő zajt túlkiabálja.
Érdekes, Kádár nemigen emlegette igényét a tiszteletre, sem Magyarország, sem a magyarok vonatkozásában, mégis, ugye... A tisztelet ugyanis érdekes portéka, nem lehet megvásárolni, nem lehet kikövetelni, csak kiérdemelni lehet, az meg nem azon múlik, hogy mit pofázunk, hanem azon, hogy mit teszünk. Most éppen Törökországgal barátkozunk, ami természetes is, a százötven éves együttlakás meghozta gyümölcsét, még ha kissé megkésve, és talán nem is a legjobb ütemben, de hát ne elégedetlenkedjünk.