Hírek

Gorombaságok

apa&ivadek“Ne nyerjünk annyit, amennyit kértünk, ne mi kapjuk a legtöbbet.” – Ezt tanácsolta a nem is taggyűlésen 2001-ben Orbán, mint emlékezhetünk, amikor a neje tokaji szőlejéről volt szó, aztán kaptak negyvenegy milliót. Mai szemmel ez már nem is összeg, ennyiért egy NER lovag (oder lovagina) le sem hajol. Annyi pikantéria még van a dologban, hogy a gazdasági ügyekkel nem foglalkozó Orbán olykor az ilyen nem is taggyűléseket a miniszterelnöki rezidencián rendezte meg, az indító mondat azonban arra utal, nem szerette volna, ha ez feltűnést kelt vagy kiderül.

Aztán mégis. Az Élet és Irodalom riportsorozatban számolt be minderről ugyanis, mert annyira új volt a fideszvilág aljassága, hogy ez szenzációnak számított. Ma már naponta lehetne ilyeneket írni tucatjával, ám ugyanúgy nem történne semmi, mint akkor. A korrupció és a lopás olyan természetes már, mint a levegővétel, az emberek ingerküszöbe pedig úgy megemelkedett – ha van még ilyenjük egyáltalán –, hogy minden aljasság lepörög róluk. Orbánban azonban volt valami természetes szégyenérzet a jelek szerint, még csak tanulta a szakmát, aminek mára a mestere lett.
 
Viszont már akkor sem szerette, ha a sajtó ilyenekkel foglalkozik, de még szóba állt vele. Nem sokkal ezután készítettem vele egy interjút, és bátorkodtam véleményt vagy egy vakkantást kérni legalább az ÉS-ben megjelentekről, amire azt a választ kaptam, hogy ő ilyen lapokat egészségügyi megfontolásokból nem olvas. Ez felért egy „boldog karácsonyt”-tal, amiből a kétkedők számára is kitetszhet, hogy alanyunk nem 2010 után aljasult el, hanem jóval előtte. Talán az avas szagú parasztudvaron, bimbózó gyermek korában, s ami képet most mutat, az már maga a predesztináció eleven bizonyítéka.
 
Viszont annyi maradt benne a szűzlányból, nem szereti, ha a családjáról kitudódik, hogy részese a NER szabad rablásának. Erre tartja Mészárost, de ugorgyunk. Állítólag az apját is arra kérte, maradjon ki a bányája az állami megrendelésekből, de annak beszélhetett. Kettejük viszonya köztudott, Orbán maga vallotta be, hogy verte az apja, ami így visszatekintve nemcsak az ő, hanem az ország tragédiája is, mert a kedves vezető jelleméről vagy jellemtelenségéről sok mindent megmagyaráz. Mi nem ismerjük Orbán Győzőt, és nem is fogjuk soha, hála a jó istennek.
 
De attól fogva, hogy a Fidesz székházának eladásából szert tett a bányájára, elszabadult vele a mesebeli paripa, és dőlnek hozzá a milliárdok, mert ugyanolyan észér, mint a fiacskája.

Bővebben ...

A Klúni a Soros baráttya

20200629geoyBajban van a doktorminisztrelnök úr, mert a Ross doki bántja őtet. Ross doki nem akárki, érette a nők állva pisáltak harminc (húsz) éve hozzávetőleg, ha rabszolga lett volna, mint Isaura, gyűjtést indítottak volna a kiszabadítására. De nem az volt, hanem az álmok férfija, összegyűrt kispárnákba szuszogott álmok titkolt gőze, amíg a Lajos a túloldalon pálinkától bűzösen böfögött. Az ilyen emlékeket nehéz démonizálni, ha alanya bántja a doktorminiszterelnök urat. Ez nem kommunista, nem egy Gyurcsányi, ez a tóparti villájában Martinit szopogatva küldi el melegebb éghajlatra a magyarok istenét. Ezen nem lehet fogást találni, így végső kétségbe esésünkben mondjuk azt, a Klúni a Soros baráttya.

Nem egy acélos vád, főleg, ha nem is áll meg. Az ilyet megengedőleg dedónak nevezzük, s ha ennyi telik a milliárdos propagandagépezettől, akkor nagy a baj. Még az sem jutott az eszükbe, hogy ez még magyarul sem tud, mint az ilyen egyszer már érv volt. Így szinte látjuk a kék plakátokat megint, rajta a felirat, ne engedjük, hogy Clooney nevessen a végén, a képen meg Ross doki mosolyog bugyinedvedzően. Ilyenkor hasonlik meg a krumplizabáló szavazótábor, és nem nem érti a dolgot. Nem is az a dolga, hanem a szavazás, de erről most épp ennyi elég is. A gépezet viszont most azért van bajban és nyüszít hülyeségeket, mert nem foghatja a dolgot arra, Ross doki bántja a magyarokat.
 
Mert és ugyanis doktorminiszterelnök úr szó-, és név szerint, betűhíven lett megnevezve és pellengérre állítva, mint az emberiség veszedelme. S mivel nincs adat arról, hogy ez a Klúni az oviban húzgálta volna valakinek a copfját, és a filmjei sem kamuvideók, meg ikrei is vannak, ergo családbarát, mint a kormány, marad ez, hogy a Soros baráttya. Ez a kommunikáció kétségbe esése, maga a rúgkapa, s ha nem a NER produkálná, sajnálná is az ember a szánalmassága miatt, így azonban csak kiköp. Az egész nyüves világ a Soros barátja ezekben a napokban, szűkül a mozgástér, és egyre erősebb a visítás. Ilyen nagyágyúkkal, mint Novák és Varga elvtársnők.
 
Ross doki egyébként kimerítően válaszolt az őt ért sorosozásra, amit így zárt le: „Várom a napot, amikor Magyarország újra rátalál arra, ami egykor volt”. Ez fájhatna annak, akinek szól, de helyettük mégis nekünk bizsereg, mert mi érezzük, ez mit jelent igazán. Az már biztos, hogy ezzel a Klúnival nem készül utcai harcos kép, mint a Csáknorisszal. Momentán, mint a doktorminiszterelnök urat támogató világsztár, a dzsingisz kános manus maradt, de őt meg jól megfizetik a mi pénzünkből. Elvagyunk mi itt a kis moslékunkban, az viszont már egy szint, hogy a rajongást is meg kell venni, aki pedig nem megvehető, az valahogyan sosem szeret minket. És a többes szám első most Orbánt jelenti.

Bővebben ...

Lelki segély

testepito5Hollik képviselő, a Fidesz egyik markáns esze tegnap bejelentette a Facebookon, hogy mától ő, valamint pártbéli cimborái idős honfitársakat fognak zaklatni telefonon, lelki támaszt nyújtva ezekben a nehéz napokban. Akiknek szükségük lehet néhány jó szóra – fogalmazott Hollik képviselő –, számíthatnak rájuk, és én szinte hallom is Kövér pedellus hangját a telefonban, hogy a panelproli nyugger kösse föl magát, és más efféle cuki kurvaságok. Mindezzel csak az álszent nyáladzást szeretném kivenni a képletből, mert mindannyian tudjuk, hogy ez 2022-ről szól, nem kell itt játszani az irgalmas szamaritánust, kiscserkészt vagy stílszerűbben úttörőt.

Tegnap megfagyott egy hajléktalan Nagykanizsán, ő a szezon első ilyen áldozata állítólag, legalábbis sajtónyilvánosan. Feltehetőleg volt neki krónikus betegsége a kitartó nincstelenség mellett, ez okozhatta a bajt. Telefonnal viszont valószínűleg nem rendelkezett, pedig Hollik minden bizonnyal hívta volna. Vagy Rétvári, ő szokott örömhíreket bejelenteni, miszerint hány milliárdot hagyott a nyugdíjasok zsebében. Hogy egyenként ez mennyi, az soha nem tudható, csak azoknak, akik épp éhen halnak belőle, nézik a lukas zsebükben a milliárdok hűlt helyét, majd kimennek az utcára megfagyni kicsit. Csak épp egy kicsit, súrolva csupán a boldogságot.
 
Elrettentő példaként szoktam lefösteni az én, már-már legendás alakká váló Józsi szomszédomat, aki tényleg elég elriasztó alak, és most is ő jön, viszont ezúttal egyáltalán nem tehet arról, hogy színre lép. Örömök voltak a mi utcánkban nyugdíjfizetéskor, mert megjött a másfél százalék tízzel megszorozva, és Józsi szomszéd hozzám fordult, számítsuk ki közös erővel mennyi sok is lesz számára az, mert neki túl ducik az ujjai az ilyen művelethez, vagy az esze rövid, vagy mindkettő. Miután megtudtam a tétel kiinduló számát, ami majd elvezet az ismeretlenhez, egyáltalán nem csodálkoztam, hogy olyan gyakran kuncsorog fröccsre valóért igazán.
 
Nyolcvanötezer, tudtam meg a havi apanázst, így el is tudtam neki mesélni, hogy akkor a postás most uszkve tízezerrel többel csönget kétszer, de ennyi pénzzel lehet, hogy háromszor is. Volt is nagy öröm, csűrdöngölés, amikor megtudta, hogy tízezer az ő sok milliárdja, és áldotta az urat Orbán képében, aki mindezt a sok jót most vele teszi. Talán ezt nem kellett volna, de mindenki úgy és annak örül, aminek csak akar. Az ilyen nyolcvanötezreseknek tényleg elég egy zsák krumpli a szavazatért, és akkor Orbán mennyivel olcsóbban megússza, mintha normális nyugdíjat adna nekik. Ilyenekből pedig annyi van, mint égen a csillag, és Hollik most hívogatja őket.

Bővebben ...

Vírusölő Szent Orbán legendája

virusoloBármennyire is a látszat az ellenkezőjét mutatja: nagyon nagy bajban van a kormány.

Úgy tűnik, most üt vissza, Kuncze Gábor megfogalmazása szerint, hogy tíz évig nem kormányzott, kizárólag a kommunikációval törődött. És meglehet: túlzottan sommás ez a megállapítás, ám ha visszagondolunk, valóban nehezen találunk olyan elemét az elmúlt tíz évnek, amely a rendszer egészének jobbítását szolgálta volna. Rátekintve erre az időszakra, úgy is láthatjuk, szépen építkezett a Fidesz, ez az építkezés azonban közelebbről nézve nem más, mint vakolás. Olyan vakolás, amely arra szolgál, hogy el lehessen takarni, mi is van a szép külső mögött. És a szép külső mögött nincs más, mint egy hatalmas bunker, amely a bennlévőknek maximális védelmet nyújt, a kinn rekedteket viszont védtelenné teszi. Nyitott ajtót mutat, miközben nagyon is zárt; felfegyverzett őrök ellenőrzik a bebocsátást. Mi, a többség, a közelébe sem juthatunk, esélyünk sincs rá; erre szolgált nekik ez a tíz év.
 
Tényleg vegyük csak számba, honnan hová jutottunk. Elindultunk az Orbán által megálmodott Alkotmánytól – Alaptörvény, copyright by Orbán –, hogy eljussunk az ügyészségen, a számvevőszéken, a médiahatóságon és az Alkotmánybíróságon át a bíróság bekebelezéséig. Ez épült fel az elmúlt tíz évben, nagyon is szisztematikusan, és igen szilárd lábakon állónak. Kellett persze ehhez a választási törvény folyamatos buzerálása, az ellenzék egyes politikusainak megvásárlása, és – nem kevésbé – a szerencsés nemzetközi környezet. Vagyis a piacok pénzbősége, vele párhuzamosan a populisták térnyerése, a nacionalista hangok felerősödése és vele az egyre megosztottabbá vált világ. Kezükre játszott a szélsőséges mozgalmak szaporodása, a migráció tombolása, az autoriter hatalmak ellenségkép-gyártása (migráció, Soros). Ezeken keresztül mutathatta magát igazán keménynek egy kormány; miközben az emberek egy részének folyamatosan nőtt a jövedelme, a jóságos kabinet megvédte őket a külső erőktől. No meg persze a belsőktől is. Azoktól, akik egymással és a hatalommal sem tudtak mit kezdeni. 
 
Így volt ez egészen 2020 tavaszáig, amíg el nem indult Kínából az a vírus, amely leterítette az egész világot, és amely ellen lényegében a mai napig senki sem találta meg a megfelelő ellenszert. És, amikor ellenszerről beszélek, nem magára a vakcinára gondolok, hanem arra a védelemre, amely biztatóvá teszi a lock-down utáni jövőt.

Bővebben ...

Leprás vagy-e?

pictures-ofrOlybá tűnik, hogy a fideszisták zömében lakozik egy Bayer Tagkönyv. Nem olyan mívesen mocskos a szájuk, mondataik és jelzőik nem pácolódtak fekáliában, de szívesen használnák az ő zamatos, útszéli nyelvét. Ám nem megy. Ezért nincsen tisztikeresztjük vagy más NER-plecsnijük, de a belsejük ugyanaz. Mert ugyanis nem csak a szem a lélek tükre, hanem a beszéd és írás is, mint ami csodák a gondolatok tükörképei, vagy éppen azok maguk. Nem mennék bele itt mindenféle szemiotikai elmélkedésbe, csak mintául hozom Szalay Ferenc szolnoki fideszista polgármester esetét.

Ő pedig, amikor egy idős női választópolgár megjelent nála meghallgatáson valami ügyben, bekapcsolva felejtette a mikrofonját annak távoztakor, és hallatszott a szinte megkönnyebbült, de ítéletbe forduló sóhajtása, miszerint: „Ennyi vén kurvát”. Ez négy éve történt, nyilvánosságot is kapott, de Szalay polgármestert azóta is szeretik, folt rajta nem esett, még a „vén kurvák” is rajonganak érte. Ki érti ezt? Mindez viszont csak azért jutott az eszembe most megint, mert ezúttal Szarvas fideszista polgármestere, bizonyos Babák Mihály elvtárs nyilvánult meg hasonló mélységekkel.
 
Úgy – mint kifejtette -, hogy a covidos fertőzötteket, akik karanténban vannak, hasonképp kell kezelni szerinte, mint a leprásokat, úgy kell bánni velük erősen. S bár igyekezett kijelentését finomítani, de azt nem lehet. Freud és Jung urak, az általuk megénekelt tudatalattik ugyanis nagy hatalmú micsodák, sokszor esik a csapdájukba a felettes én, de ne menjünk most bele az Id, Ego, Superego bonyolult viszonyaiba. Legyen elég annyi, hogy Babák elvtársból kibuggyant a benne rejtező vadállat, az evolúció során a Mezozoikumból ott maradt gyíkszerű tudat.
 
Feltehető, hogy Babák elvtárs fideszi voltából fakadólag legalább olyan mélyen vallásos, mint Kaleta nevű párttársa, és így együtt őrizgetik a tábortűz mellett a keresztény kultúrát. E ponton viszont rámutatnék Babák elvtárs valamikor volt hittanóráira – vagy nem volt –, és felhívnám a figyelmét az Ószövetség idevágó passzusaira: 4Móz 5:14; 12:915; 2Kir 15:5. Itt pedig az szerepel, hogy a leprásnak szakadt ruhát kellett viselnie, haját leengedve hordania, és ha valaki a közelébe ért, azt kellett kiáltania, hogy: tisztátalan. Az ilyen betegnek el kellett hagyni otthonát és a lakott területeket.

Bővebben ...

Az ember, aki nem érti

6m4d2roxvymNa, ugye. – Böffentette oda a kedves vezető a magyari népeknek négy éve, amikor a láblabdásai kijutottak az Európa-bajnokságra, utalva az agytörzsi megnyilvánulással arra, hogy mindez az ő érdeme volna, tehát lehet a pofákat befogni. Pedig dehogy tehetett róla a kedves vezető, sem a rengeteg magyari futballsámán, csupán az UEFA megemelte a nagy esemény létszámát huszonnégyre. Kis túlzással minden európai csapat alanyi jogon vett részt rajta, a felcsúti stadionnak azonban ehhez az ég egy világon semmi köze nem volt. Sem a többi soknak, és még a százmilliárdoknak sem, amit belépumpáltak a magyar adófizetők, bár nem önként és nem is dalolva.

Viszont akkor kezdődött el az éjszaka, ami azóta sem ért véget. Azóta tudjuk, hogy a futball művészet és létforma, ihletettebb órákban vallás, holott ránézésre csak játék és biznisz. Idén ismét kijutott nemzeti csapatunk soraiban a kipcsak felmenőkkel rendelkező, ám pigmentekkel egy kicsit bővebben ellátott Loic Negóval, aki a Videoton csapatában veszi el a magyari láblabdások munkáját, és tartja rettegésben Székesfehérvár asszonyait. Vagy pediglen ugyan nem, de, ha nézne M1-et és rajta Bakondit, akkor sikítva menekülne, de nagy valószínűséggel nem bírja Arany nyelvét a nemzeti Nego, így nem zavarja, hol is él. Minket azonban igen.
 
Szóval megint kint vagyunk a huszonnégyben, ami miatt most Szijjártó – aki akkor még ki sem kelt a vírusos ágyából – érezte úgy, hogy a mellét döngetve, a libsikbe belerúgva kell nyalnia Orbán valagát, örülve annak, hogy még mindig tart az éjszaka. Szószátyár gyerek ez a Peti, nem elégedett meg egy tőmondattal vagy artikulálatlan hangokkal, hanem választékosan bizonyította be, milyen hülye is, miközben rohadt büszke magára. Puffogókról, károgókról, a futballt állandóan temetőkről értekezik, meghatároz egy csoportot, akiket így sorol osztályba „minek kellenek a stadionok”, majd az e közösségbe tartozókat arra utasítja, énekeljék el, hogy az éjszaka soha nem ér véget.
 
Nem énekeljük el, mint ahogyan a Nélküledre sem vágjuk vigyázzba magunkat, és nem hordunk malomkeréknyi kokárdát sem. Jól láthatóan Szijjártó meghasonlott.

Bővebben ...

All Lives matter

vm_liveOrbán ahelyett, hogy arra költené a pénzt, amire minden normális vezető, az országra és a benne élő emberekre, megint nekiáll kampányolni. Olybá is vehetnénk gondos háziasszonyként, hogy elissza a konyhapénzt, a szándék azonban ennél aljasabb és egyszerűbb. 2022-höz közelítve valahogyan az emberek fejébe kell verni, hogy csak a Fidesz, csak az Orbán, csak a kormány, aki érettük él. A módszer eléggé infantilis, de a hülyéknek megteszi, következésképp választást lehet vele nyerni. Az öntudatos magyari jómunkásembernek az is elég volt már egyszer, hogy „Folytatjuk”, ehhez képest a most bevezetni óhajtott szlogen, miszerint „Minden élet számít”, maga a választási program, órákig tartó kimerítő olvasmány.

Tévén, rádión, Facebookon fog ránk zúdulni annak a sok jótéteménynek a sulykolása, amit érettünk a kedves vezető kigondolt, úgymint kijárási tilalom, rendezvénystop és maszkhasználat, ha az ember megfeledkezne róla esetleg. De nem tud, rendőrök és katonák tartatják be vele, így az a pénz, amit ezekre a videókra kidobtak, csak akképp hasznosul, hogy valamelyik cimbora cége gazdagszik vele. Illetve, mint sejtjük, a választási hadjárat része már, mert soha nem lehet elég korán kezdeni. A szlogen, amit a bambák képébe tolnak, miszerint „Minden élet számít”, felemelőnek van beállítva és Orbán Viktortól származtatva, aki immár legendáriummá emelve ezt egy november 13-i interjúban ejtette ki a szentséges száján először.
 
Ha nem figyel, mindig ilyenek jönnek elő belőle: senkit nem hagyunk az út szélén, mindenkit meggyógyítunk, annyi munkahelyet teremtünk, amennyit a járvány elvett, és tán a leglényegesebb, tök mindegy mit mond, csak azt kell nézni, amit csinál. Most épp röpcsiket vesz a braziloktól járványügyileg. De ez a „Minden élet számít” ez egy felépített történet része. Elhangzott ugye elsőként a rádióban, aztán odafosta a Facebookra meg az Instagramra, innen jutott el a parlamentig, s mint látjuk, mára egy komplett néphülyítő kampány vált belőle. No most, amikor naponta úgy nagyjából száz ember hal bele a kórba az országban, akkor egy kissé megkésettnek tűnik a szóbeli buzgalom, de, ha majd netán csökkenni kezd ez a szám, lesz mire fogni.

Bővebben ...

Nemzeti óbégatás

15978553_88mAmikor a nagyvilág odafigyel ránk egy kicsit, mint most is a vétó miatt, akkor az történik, hogy elképesztő mennyiségben és töménységben bugyog fel az a mocsok, amiben amúgy élünk. Mintha egy falusi budi derítőjének fedelét vennék le, és hirtelen mellbe vágna a tömény szarszag. Momentán ez Magyarország, és ha, mint most is, mások szemén át látjuk meg önmagunkat, már indulunk is a kardunkért, hogy beledőljünk. Illetve, mivel cselédlányok vagyunk, de nem Édes Annák, keverjük a lúgot, hogy azt szopogassuk el idvezült képpel.

Ilyen is csak nálunk lehet, hogy valami különös ok – dekázás tudománya, feltétlen hűség vagy apakomplexusos szerelem – miatt egy bírósági fogalmazóból igazságügyi miniszter lesz. Egy nemzet lelkiismerete úgymond, aki most teleokádja Európát a tévképzeteivel. Mondhatnám azt is, az az újság a hülye, aki megszólaltatja, és hiteles információt vár tőle, hacsak nem az a szándéka, hogy azt mutassa be a nagyérdeműnek, ezeknek még az igazságügyi minisztere is ilyen, mit várhatnánk akkor az egész bagázstól. A Fidesz, s most elsősorban Varga Judit lejáratják Magyarországot.
 
Varga Judit óbégat a leghangosabban, és meglehetősen következetlenül, de neki ez a sorsa, erre szerződtette a kedves vezető, amit a kinevezésekor el is mondott. Hogy harcoljon érte Európában, amit a kinevezett egy amazon szívósságával meg is tesz. Attól viszont, hogy ordít, még nem lesz igaza, így amellett, hogy rengeteget árt az országnak, ezt megbocsátjuk neki, mert annak már mindegy, mert ahhoz is adagolja a muníciót, hogy a Fideszt kivágják a kultúrnépek közül. Minél hangosabb ez a Varga, annál közelebb kerülnek hozzá, mert már rengetegszer hugyoztak az asztalra a szalonban.
 
Mert egyszer csak – talán – mindenki megunja ezt. Két kulcsfogalom tölti ki Varga kommunikációját a mostani vészterhes időkben, ezek pedig a kettős mérce és a zsarolás. Ezt kell kies hazánknak elszenvedni. A zsarolásról legyen elég annyi, hogy a közösség csak annyit mond, tartsd be a szabályokat, és kapsz pénzt, mire ezek, hogy szarok a szabályokra, de dögöljetek éhen ti is. Tegnap bekerült a fogalomtárba egy új gyönyörűség szintén a hiperaktív Vargától, mégpedig az, hogy az Unió ki akarja éheztetni a NER-t, ami már tényleg mókás, csak nem lehet rajta röhögni.

Bővebben ...

Úgy döntött, gazember lesz

vm_delir1Az volt a téma tegnap a parlamentben, hogy bizonyos Csárdi képviselő szerint baj van a pálinka adózásával, s mivel ebben otthon érzi magát, a kedves vezető csörtézett vele egyet. Nem bújt függöny mögé, nem mondta, hogy boldog karácsonyt, hanem védte a pálinka igazát. Odáig ment az ital misztifikálásában, hogy alapvető élelmiszernek nevezte azt, mire a bátor százharminchárom hangos ovációban és tapsban tört ki. Csárdi képviselő vitába szállt ezzel, szerinte nem alapvető élelmi cikk a májzsugorító nedű, erre pedig Orbán olyat válaszolt, ami mindent megmagyaráz, vagy legalábbis segít megérteni, miért lett ilyen elcseszett az ország, amióta ő ül a trónon.

„Ön mégiscsak egy belvárosi képviselő, mi pedig máshonnan jövünk. Ezért különböző a dolgok megítélése, vegyük ezt egyszerűen szociológiai adottságnak.” – Így Orbán. Ez, urak és hölgyek, a népi-urbánus, Ady-Szabolcska, Nyugat-A Hét etc. szemben állása, eljutva egészen az SZDSZ-MDF viszonyig, ma pedig a kereszténydemokrácia kontra liberalizmus véres háborúig. Így a pálinkáról szőtt orbáni eszmefuttatás a tiszta vérű, felkapaszkodott magyar parasztgyerek vs belvárosi értelmiségi dichotómia, amiben benne van a ki a magyar, és Orbán meg is állapítja, hogy mi: mármint ők. Így értjük már a bűnös Budapestet is, és annak permanens szívatását.
 
Ilyen okok miatt téblábol Európában a gyűrött, trottyos gatyájában, csókolgat kezet, mint egy kimosakodott paraszt, amiből viszont az tűnik elő, hogy kiveszett belőle a népi hősök tisztasága és naivsága, helyette pedig életútja és eszményei, akárha valami romantikus regényhősé, aki valamikor harminc éve letekintett a városra, és elhatározta, hogy megküzd vele. Azóta is, viszont így érkezünk el megint csak tegnap Brüsszelbe, ami Orbánnak az ATM-ként kezelése mellett már csak a pálinkás alapvetés miatt is maga a misztikum. Ha raszta hívők volnánk, akkor egyenesen Babilonnak neveznénk. Orbán valamikor a gazemberség mellett döntött, bár ez a pillanat nem látszik tisztán.
 
Azonban tegnap ért el ormaira, amikor megvétózta a költségvetést, ezzel pedig végleg megszűnt reménye lenni arra, hogy valaha is nagy formátumú politikusként tekintsünk rá, mert itt is csak a kötözködő parasztgyerek bújt elő belőle egészen tiszta szándékkal.

Bővebben ...