Aki halott, az a leghalottabb
- Részletek
- Készült: 2021. november 05. péntek, 10:16
- Találatok: 2328
Bekavart a háromnapos ünnep – mondta Pintér belügyminiszterünk –, ezért van az, hogy százhét halottat jelentett az amúgy kormányzati propagandával foglalkozó koronavirus.gov.hu oldal. Megcsúszott a statisztika, mondja Pintér, ami úgy is fogalmazható, hogy föltorlódtak a halottak, tehát a helyzet nem tragikus, pedig de. Mert aki halott, az a leghalottabb, nem lehet csak egy kicsit halottnak lenni, mert aki meghalt, az már meg van halva végleg és egészen.
Belügyminiszterünk szó szerint így nyilatkozott, és én kérek elnézést, hogy nem igazán tud magyarul: „Sajnálatos módon a statisztikai iránymutatás a három ünnepre való tekintettel egyes kórházakban megcsúszott, és ennek a statisztikai szolgáltatás hiányának köszönhető, hogy százhét eset egyszerre került kimutatásra.” Ezen a ponton hiányoljuk Ceci nénnyét a híres mondatával, miszerint „nincs erre jobb szövegünk”, illetve a halottak elszaporodását rá lehetne fogni Brüsszelre. 
No most. Az van, ha netán Rogán propagandista helikopterrel iramlik ebédelni, mint az szokásban van nála, akkor a minisztériuma által megrendelt és leforgatott riogató kisfilm bávatag hősnője fölnéz a levegőégre, amikor meghallja a rotorok csattogását, és sűrűn kereszteket vetve futmenekül azt sivítva, hogy Szűz Mária idesanyám, gyönnek a migráncsok. Mindmeghaluk minimum, de esetleg meg leszünk erőszakolva elveszítvén munkánkat, miközben a turbános ember arab számokat suttog a fülünkbe. Reményeim szerint jól érzékeltettem azt a kilátástalan, rettegő butaságot, amely Rogán minisztériumának filmjéből sugárzik, és „Helyszíni beszámoló a migrációs helyzetről a déli határról” címmel vonul majd be a filmtörténetbe.
Brüsszel haladéktalanul fizesse ki a kerítést ott, délen, illetve a GYODA-t, meg a franc tudja, még mit nem. Ilyen tárgyú levelet írt Brüsszelnek a mi Orbánunk, amiben nekem a haladéktalanul módhatározó tetszett kivált, mert ennek olyan íze van, mint mikor marcona és romlott férfiak kérik az értékeidet az utcán azzal a fenyegetéssel, ha nem adod, kapsz egy maflást. Még boldogult úrfikoromban a mozinál bebocsátást várván lépett hozzám egy magamhoz képest hatalmas ember – hat-hét éves Kázmért képzeljünk magunk elé – azzal a bájos felszólítással, miszerint: adhatol ám két forintot. (Akkor az még négy gombóc fagyi volt.)
Ferkó Dániel, a Pesti Tv propagandistája riporteri gúnyában, így kezdett egy beszélgetést interjúalanyával: „Kedves Katalin! Milyen érzés Gyurcsány Ferenc hátsó feléből kilógni a főnökének és önnek is?” – A Pesti Tv ilyen, a Pesti Tv-t a pesti srácok csinálják, és a kábelszolgáltatók alapcsomagjában érhető el rend szerint, hogy senki le ne maradjon róla. A Pesti Tv és a pesti srácok habitusa maga a Fidesz, illetőleg annak ifjúsági tagozata, a Fidelitas, amelynek tagjai azon versengenek, milyen hasonszőrű akcióval hívják fel magukra a gazda figyelmét, hogy beállhassanak a kondérhoz vezető sorba.
Most, hogy megérkezett november a ködökkel, és már mind az összes kémények is pipáltak, az élet pedig a sparheltek mögé, az egerek mellé költözött a vacogás elől, jól volt ez így, és éppen így volt jól. Béla nézte a fényeket odakint valami fátylon át, iddogálta a borát, hallgatta az időt a templom harangjának kongásában, ahogy teltek az órák, egyet, kettőt, hármat, amibe a Szentháromság szobornál álldogáló közmunkások is beleremegtek, ahogy a hang áthatolt rajtuk Béla felé haladva. Vagy csupán a nyirkos hidegtől reszkettek, és kocogott a foguk, mint a pincért hívó, vagy köszöntőhöz készülő ember kanállal jelzése a pohár falán, hogy figyelem, mondanivaló akadt.
Kedveseim, én már rengeteg felszopást láttam hosszú életem során, de olyat, mint amilyet Giró-Szász – aki Orbán főtanácsadója volt régebben – előadott, keveset. Giró-Szász egy rajongó kamaszlány, illetőleg Istenbe beleájult bávatag földmíves minden önfeladásával nyalja Orbán seggét egy interjúban. Hogy még mindig anyagi érdekből-e, vagy pedig, mert elborult a horizontja, nem tudható. Viszont a delirálás, amit előad, mutatja a békemenetelők összes veszélyes nívóját, miszerint egy az Isten, Orbán, akiben oly jó feloldódni.
(Gyuszi bácsi majd megbocsát) Csütörtökön Gulyás miniszter beszámolt arról, kormányunk mit tesz teljhatalmával azért, hogy itt a negyedik hullámban ne hulljunk, mint az őszi legyek. Mint az a kormányinfón kiderült, nem igazán áll szándékában tenni semmit sem. A vadászatinak, eucharisztikusnak vége, a CÖF is kitombolta magát egyelőre, így az a szabadság, amely ezek idején volt – azért, hogy egyrészt Semjén elélvezzen, másrészt a pátoszok is elterüljenek, és végül, hogy ezeket megspékelve mintegy beborítsák a nyüves életünket gyűlölettel – szóval a végtelen lehetőségek beszűkültek azzal, hogy a buszon maszkot kell ölteni.
Mintha maga a lenyugvó nap álldogált volna a falu közepén, olyan narancssárga dzsekiben nyomta a csengőt a falu közepén egy középkorú férfi, kezében mappa. Frissen borotvált volt a férfi, illatozott, mint egy bazsarózsa, haja élesen elválasztva, a dzsekin pedig Fidesz logó, hogy mindenki láthassa és tisztában legyen, kivel is áll szemben a magyar ugaron.
Mint az tegnap módunkban állt megtudni, a Kárpátok csúcsait ostromló benzinár oka: Gyurcsány. A Kormányzati Tájékoztatási Központ szíves közlése világosított föl minket, s így – habár tudtuk, a tébolyda teljes kapacitással üzemelt eddig is –, most talán és ezúttal szintet lépett mégis. S holott kies hazánkat sokan nevezték már Abszurdisztánnak, maradjunk csak a jól bevált Neriánál, mert ebben benne foglaltatik az abszurd és az Örkény által éteri magasságokba emelt groteszk is. Ez az az irodalmi műfaj, mint tudjuk, amelynek élvezése közben a bávatag állampolgár nem tudja, mert nem képes eldönteni, sírnia kell, zokogni-e, vagy harsányan röhögni.