Két durva beavatkozás történt a magyar nyugdíjrendszerben, ami Európában szokatlan
- Részletek
- Készült: 2025. május 02. péntek, 01:36
- Találatok: 1682
Hungarikum, hogy a magyar nyugdíjrendszerben nincs sem korkedvezmény, sem rokkantsági nyugdíj – írja Farkas András nyugdíjszakértő heti, férfiaknak szóló hírlevelében. Emlékeztet arra is, hogy nem volt ez mindig így.
2010-ben és 2011-ben négy radikális beavatkozás volt, melyek nagy hatást gyakoroltak a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára:
- Korhatáremelés kezdődött, 62 évről fokozatosan 65 évre húzták fel a nyugdíjba vonulás határát, ami 2022-re fejeződött be.
- A magánnyugdíjpénztári rendszert (a tőkefedezeti nyugdíjpillér) 2010. szeptemberében de facto visszaállamosították.
- A korhatár előtti nyugdíjakat és a rokkantsági nyugdíjakat 2012. január 1-jétől megszüntették.
- 2011. január 1-jével bevezették a nők kedvezményes nyugdíját (Nők40).
Vajon kik azok a veteránok, akiknek legnagyobb örmömére az orosz elnök jóságosan Sztálingrádra nevezi át a volográdi repteret? 
Meg kell védenünk mindent, amit eddig elértünk – írja Orbán Viktor a Facebookon, igaz látszólag nem a lopott vagyonért aggódik, hanem csak a szokásos hergelés megy az ukrán nép ellen. Pedig abban igaza van a miniszterelnöknek, hogy lenne mit megvédeni abból a kevés eredményből, amit még fel tudnak mutatni. Most nem az antidemokratikus intézményrendszert, a korrupciót értem ez alatt, hanem azt a törékeny gazdasági védőhálót, ami még megmaradt a 2010-es évek második felében felhalmozott tartalékokból.
A következő kabinetet is kész helyzet elé állíthatja az a nyolcéves keretszerződés, amelyet most hirdettek ki hivatalosan.
Orbán nem kímél sem Istent, sem embert, de még Isten földi helytartóját sem, ha saját önös politikai érdekeiről van szó. Sajnos már megszokhattuk tőle, hogy mindent és bármit úgy próbál csűrni-csavarni, hogy a végén az jöjjön le a kommunikációjából, ami számára éppen aktuálisan a leginkább megfelelő. Most ezt tette Ferenc pápával is, akit a barátjának, az ő állítólagos békekezdeményezésében „fölbújtójának, bátorítójának, biztatójának” nevezett. A vaskos csúsztatásának mélységes erkölcstelenségét csak fokozza, hogy mindezt Orbán már az egyházfő halála után tette, amikor erre ő nem tudott már reagálni. Persze Orbánt és Ferenc pápát nem lehet egy lapon említeni az általuk vallott békefelfogás kérdésében SEM.
Egyre fékevesztettebb lett a Fidesz kommunikációja: egyszerre harcolnak Ukrajna és Magyar Péter ellen. Persze a kettőt olykor összekötik, de párhuzamosan is futnak a megszólalások, hirdetések; egyre szürreálisabb tartalmakkal.
„A Voks 2025 véleménynyilvánító szavazás tétje, hogy meg tudjuk-e akadályozni Ukrajna uniós csatlakozását és meg tudjuk-e védeni a magyar embereket az ezzel járó veszélyektől” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalára kedden feltöltött videóban. Ugyancsak ebben a témában nyilvánult meg az utóbbi napokban Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai tanácsadója, Kubatov Gábor, a Fidesz alelnöke, valamint Szijjártó Péter külügyminiszter. Maga Orbán Viktor is minden alkalmat megragad, hogy a magyarokat Ukrajna esetleges EU-s tagságának veszélyeire figyelmeztesse.
Nehéz megmondani, mi kell ma ahhoz, hogy egy magyar politikus lemondjon a tisztségéről. Leginkább arról lehet fogalmunk, hogy mi nem elég hozzá. A Publicus Népszava számára készített kutatásából az derült ki, hogy az emberek 49 százaléka szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszternek le kellene mondania a kormánytisztviselők számára szervezett kiképzésen történt baleset miatt, amelynek következtében egy 29 éves nő mindkét kezét elvesztette. Ennél jóval kevesebben (35 százalék) vannak azok, akik úgy vélik, hogy nem kell felelősséget vállalnia a tragédiáért, de a kormánypárti szavazók háromnegyede szerint Szalay-Bobrovniczky nyugodtan maradhat a helyén.
Trump még csak három hónapja elnök, de amit ígért és amit eddig tett, máris romokban hever, és az az Amerika is ruinált, amelyik egy hantagépre kapcsolódva elhitte, hogy a világ egy nagy pankráció.