Fel, Brüsszelre!
- Részletek
- Készült: 2024. október 07. hétfő, 09:53
- Találatok: 1793
Az olaszországi Pontidában gyűltek össze Matteo Salvini feltétlen hívei, élükön Orbán Viktorral. Elsősorban azért, hogy az olasz elleni büntetőeljárás miatt tiltakozzanak, ami azért zajlik, mert még belügyminiszterként akadályozta meg a menekültek hajójának kikötését. Ez a Pontidában megjelentek szemében hőstett, mások szerint embertelen eljárás, a per folyik, a jobboldal (szélső, fasiszta) pedig tiltakozik. Ahol ilyesmik történnek, ott Orbánnak ott kell lenni, de ezen kívül is látszik, hogy valami különös vonzalmat érez a köztörvényesek iránt.
Lehetne itt sorolni a neveket, ki mindenkivel parolázott, akit már elítéltek, vagy ezután fognak, az ő szemében azonban mindig ideológiai olvasata van a dolgoknak, mint kies hazánkban is. Minket (Orbánt) azért büntetnek, mert embertelen volt a menekültekkel. Szerinte ez honvédelem és szabadságharc, s e kettő mezsgyéjén történnek aztán egészen különös dolgok, amelyek nyomán ma már nehezen eldönthető, hogy a magyar miniszterelnök röhejes, vagy nagyon veszélyes jobboldali szarkavaró alak. Gusztus kérdése. 
Ha nem tudnák, kire gondolt az ember a címben, amit adott a dolgozatának, megértenénk, mert nem lenne egyszerű ilyen alanyt találni. Lop is, meg katonák élin csattog, de megkönnyítjük a ráismerést, hogy Magyar Péterről volna szó. Igaz, más összetételekkel is operálhattunk volna, ahogyan a tegnapi tévészékház előtti tüntetés hellyel-közzel megjelent a közmédiában, de talán ez e legjellemzőbb, hogy mivel etetik a moszatokat.
„Ha magasabb a bér, akkor könnyebben ki lehet fizetni még a magas árakat is. Én ezt tudom segíteni. Én nem tudom megígérni, hogy az árakat leszorítom vissza a földre, mert az tönkreteszi a gazdaságot.” – Ha nem tudná, ki mesélte ezt nekünk, az előadásmódból akkor is sejthetné, hogy egyetlen doktorminiszter urunknak ment ismét az agya. S mivelhogy péntek volt tegnap, persze, hogy a Kossuthon.
Julia Gross német nagykövet régebben, amikor Schmidt Mária (Orbán egyik fő történelmi ideológusa) megkérdőjelezte hazája létezését – Németország már nincs is -, kénytelen volt felhívni a figyelmet arra, hogy még élnek. Schmidt modortalansága (mert nem akartunk durvább szavakat használni) mutatja a Fidesz viszonyát a külvilágnak ahhoz a részéhez, lásd: a Nyugat, amelyet Putyin nyomán mostanában olyannyira utálnak.
Nagy Márton miniszter urunknak olyan a fogyasztóvédelem, a GVH, a NAV meg a többi furkósbot, mint a dagadt óvodásnak a vödör a homokozóban. Nélkülözhetetlen kellék, hogy érezze a hatalmat, meg, hogy zavartalanul tudjon játszódni. Jó miniszter urunk ahelyett, hogy tenné, ami a dolga, mostanság azzal tölti az idejét, hogy mindenre és mindenkire ráküldi a fent emlegetett hatóságokat, mert azt érzi, hogy valami nem komilfó, de nem látja be, hogy a baj vele van és a NER-rel. Látványosan handabandázik Orbán egyik kicsi ökle.
Deutsch Tamás (Fidesz, EP-képviselő és életművész) tegnap a Facebookon jelentette be nagyon nagy hangon, hogy Brüsszelben postára megy, és rohadt sok levelet fog feladni. Ha virtuálisan is, mégis kitetszik, hogy Deutsch fideszelvtárs mit és hogyan képvisel az Európai Parlamentben, s amikor a feladandó (vagy már fel is adott) levélről mélázunk, az is ki fog derülni, hogy nem a magyar proletárok érdekeit.
Szerencse, hogy megint összegyűltek a Parlementben a honatyák-, és anyák, illetve a hazátlan bitangok, vö.: ellenzék, azaz homelessek. Mivelhogy ősz van. És bár a nyárra egyáltalán nem panaszkodhatunk, hogy uborkaszezon lett volna, mostantól minden bizonnyal nagyobb koncentráltsággal kapjuk a képünkbe a showt. Van egyrészt a falak között a Fidesz (per KDNP), akik, illetve amelyek másfél évtizede azt csinálnak, amit csak akarnak, illetve egy olyan ellenzék, amelynek már eddig sem kellett volna bejárnia, hogy legitimizálja a maffiát.
Soha nem feledem azokat az összekovácsoló apa-fia programokat, amikor ősz közeledtével apámmal nekiláttunk beszerezni a cefrének valót. Nem volt gyümölcsösünk, a piacon sem vettünk ilyesmit, hanem inkább úton-útfélen összegyűjtöttünk minden szart, amihöz egy kis cukrot keverve alkoholos ital volt kinyerhető a konyhában. Ilyen összetákolt forralók voltak ezek megfelelő lecsapódási helyekkel, gyorsan szétszedhető készségek, ha kopogna a finánc, mert feljelentettek a szomszédok.
Az az alapkérdés, hogyha a bukott köztársasági elnök kap havonta közel ötmillió közforintot élete tengetésére (plusz titkárság és házvezető asszony), akkor mennyire számít közszereplőnek. Mert, hogyha lezárta volna élete hatalmas kudarcba torkolló fejezetét, és mostanság vécésnéniként keresné a hatvannégy fogára valót, akkor egyértelmű volna, hogy valóban visszavonult, egy közülünk megint, aki a budiban szagolja az ammóniát, akkor megtagadhatná (talán) a nyilatkozatot.