Hírek
Ligeti Miklós: Felfoghatatlan, hogy még mindig nem hallgatták ki gyanúsítottként az MNB-ügy érintettjeit
- Részletek
- Készült: 2026. szeptember 07. hétfő, 01:42
- Találatok: 1921
A korrupciós ügyekről, az MNB alapítványainak ügyéről, valamint a vagyonvisszaszerzési hivatal szerepéről is beszélt Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója az ATV Heti Napló Sváby Andrással című műsorában.
Ligeti Miklós szerint a korrupciós ügyekben érintett összegek nagysága már önmagában is rendkívüli. Úgy fogalmazott, hogy ha a több tízezer milliárd forintos nagy koncessziókat nem számítják, a „tisztán korrupciós ügyek” összege is bőven ezer milliárd forint felett lehet.
Az MNB alapítványainak ügyéről azt mondta, az körülbelül 300 milliárd forintnyi közpénzveszteséget eredményezett a magyar embereknek. Szerinte jobb lenne, ha az ügy felelősei nem TikTok-sztárként magyarázkodnának, hanem gyanúsítottként hallgatnák ki őket. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a letartóztatásuk szükségességét nem lehet kijelenteni, mert annak feltételeit a hatóságoknak kell megvizsgálniuk.
Ligeti szerint Varga Mihálynak is vannak megválaszolandó kérdései
A Transparency International Magyarország jogi igazgatója azt mondta: nemcsak a korábbi jegybanki vezetést, hanem a jelenlegi vezetést is vizsgálni kell.
Varga Mihályról azt mondta, hogy többek között arra kellene választ adnia, miért kötött a Magyar Nemzeti Bank 2025 márciusa óta is tízmilliárd forintos nagyságrendben szerződéseket a „NER kedvenc, jól pénzelt, közpénzzel jól kitömött oligarcháival”. Ligeti szerint azt is vizsgálni kellene, hogy a jegybank ezekhez a szolgáltatásokhoz nem juthatott-e volna hozzá olcsóbban valódi versenyben.
Azt is felvetette, hogy Varga Mihály mit tudott, illetve mit kellett volna tudnia a Matolcsy György vezette jegybank időszakának alapítványi közpénzkezeléséről.
Ligeti Miklós felidézte: a Transparency International Magyarország 2025 áprilisában büntetőfeljelentésben jelezte a hatóságoknak, hogy álláspontjuk szerint Varga Mihály, mint a Magyar Nemzeti Bankban a tulajdonosi jogokat gyakorló magyar állam képviselője, elmulasztott bizonyos lépéseket. Mint mondta: ezt a büntető törvénykönyv hivatali bűnpártolásként értékelheti.
„Nincs semmilyen elfogadható, észszerű magyarázata”
Ligeti Miklós szerint az MNB alapítványi ügye miatt indult nyomozás már másfél éve tart, és az ügyészség részéről elhangzott, hogy 91 milliárd forint értékű vagyon került biztosításra.
Azt mondta: a hatóságoknak szerinte már korábban is rendelkezésükre állhattak olyan információk, amelyek alapján több érintett esetében felmerülhetett a gyanúsítás lehetősége.
„Ha ezt a hatóságok is tudják, akkor tényleg egyszerűen nincsen semmilyen elfogadható, észszerű magyarázata annak, hogy akik ezért felelőssé tehetők, és nem csak Matolcsi György, hanem például az alapítványoknak a vezetői székében ülő személyek, hogy ők miért nincsenek gyanúsítottként elszámoltatva és felelősségre vonva” – fogalmazott.
A beszélgetésben szóba került egy kecskeméti egyetemhez kapcsolódó alapítvány ügye is. Ligeti Miklós arról beszélt, hogy ki kellene vizsgálni, miért adtak át 125,5 milliárd forintot egy másik alapítványhoz kapcsolódó befektetési társaságnak kötvényekért cserébe.
A büntetőeljárások gyorsításához nem feltétlenül törvénymódosítás kell
Magyar Péternek a büntetőeljárások felgyorsítására vonatkozó felvetéséről Ligeti Miklós azt mondta, hogy önmagában a jogszabályok módosítása nem feltétlenül gyorsítja fel az eljárásokat.
Szerinte azt is meg kell vizsgálni, hogy a nyomozóhatóságok, az ügyészség és a bíróság rendelkezik-e megfelelő létszámú szakembergárdával, valamint a szükséges technikai, anyagi és logisztikai feltételekkel.
A lélegeztetőgépek ügye is előkerült
Ligeti Miklós a beszélgetésben a lélegeztetőgépek beszerzésének ügyét is jelentős korrupciós ügyként említette. Azt mondta, a Transparency International Magyarország öt-hat évvel ezelőtt kezdett foglalkozni vele, és most lehetőség nyílt arra, hogy a nyomozóhatóságok is vizsgálják.
Állítása szerint a külügyminisztérium korábbi beszerzéseihez kapcsolódó ügyben mintegy 300 milliárd forintról lehet szó, és a szervezet dokumentumokkal is támogatta a feljelentést.
A letelepedési államkötvények ügyét szintén szóba hozta. Ligeti Miklós szerint ott mintegy 60 milliárd forintos profit keletkezett olyan offshore hátterű brókercégeknél, amelyek működését a parlament gazdasági bizottsága engedélyezte. A Transparency International Magyarország idén második alkalommal tett feljelentést az ügyben; Ligeti azt mondta: az első feljelentést elutasították, a nyomozás elrendelésére sem került sor, a másodikat azonban a rendőrséghez áttették, és jelenleg a feljelentés kiegészítése zajlik.
Rengeteg közbeszerzést kellene kockázati alapon vizsgálni
Ligeti Miklós szerint az új vagyonvisszaszerzési hivatal egyik fontos feladata lehet a kisebb, kevésbé szem előtt lévő korrupciógyanús ügyek feltárása is.
Úgy véli: évente 15–17 ezer közbeszerzési szerződés születik, és ezek között jelentős számban lehetnek túlárazott vagy csalárd ügyletek. Szerinte nem lehet minden egyes szerződésről kijelenteni, hogy korrupciógyanús, ezért kockázati szűrésre lenne szükség.
Példaként a 2000-es sorozatú kormányhatározatokat említette. Elmondása szerint 2010 májusa és 2026 áprilisa között több ezer ilyen döntés született, és az eddig nyilvánosságra került kevesebb mint száz határozat között mintegy 600 milliárd forintnyi kötelezettségvállalás nyomait találták meg. A Transparency International Magyarország ezek közül 42 határozatot perelt ki, továbbiakat pedig a 24.hu szerzett meg adatigénylés útján.
Partnerségben működhetne a vagyonvisszaszerzési hivatal és az ügyészség
A beszélgetés végén a vagyonvisszaszerzési hivatal és a többi nyomozóhatóság közötti munkamegosztás is szóba került.
Ligeti Miklós szerint a törvény alapján a vagyonvisszaszerzési hivatal bizonyos ügyeket a vádemelésig vehet át, a már bíróság előtt lévő eljárásokat azonban nem vonják el az addig eljáró hatóságtól.
Elképzelhetőnek tartja, hogy a rendőrség, a NAV nyomozóhatósága és az ügyészség egyfajta „étlapot” adjon az új hivatalnak a hozzá tartozó ügyekről, és az érintett szervezetek közösen döntsék el, mely ügyeket viszi tovább az egyik vagy a másik szerv.
„Valószínűleg ezt partnerségben kell elképzelni. Szerencsés esetben minden, a korrupcióellenes úgynevezett keretrendszerben, tehát a korrupcióellenes felelős hatóságok körében működő szervezet együttműködik egymással, és nem egymás elől próbálja elszipkázni a bizonyítékot, az információt meg az ügyeket” – mondta Ligeti.
Cikk: https://www.atv.hu/belfold/20260906/ligeti-miklos-mnb-vagyonvisszaszerzes/
Kapcsolódó cikkeink:
Nagy a tét, a jogállam meg nehéz dolog – Dési János jegyzete / Készült: 2026.09.01
A fideszes maffia egyszerűen intézte az ügyeket. Maffia-nagyságok milliárdokat karmoltak ki a rendszerből, meg feltalálói pénz, meg okosabb, mint Zuckerberg. Világos, hogy kinyílik a bicska az ember zsebében, és szeretne valami józan igazságtételt. A Tisza győzelméhez nagyon kellett, hogy határozott fellépést ígért, a jogállam viszont nehéz dolog.
Pillantás a szakadék széléről / Készült: 2026.08.27
Borzalmas állapotban van Magyarország pénzügyi helyzete, ez most már világosan látható. És az is, hogy mit okozott az elmúlt négy év stagnálását 2026 elején megfejelő választási pénzszórás. A Tisza-kormány elkészítette a 2026-os költségvetés módosítását, amelyet egy régen elfelejtett fogalommal nyugodtan nevezhetünk pótköltségvetésnek. Nem szimpla módosításról van szó ugyanis, hanem a pénzügyi terv teljes átírásáról. Ők ezt a valóság költségvetésének nevezik.
Matolcsy Ádám, a vezérigazgató / Készült: 2026.08.13
Nevére vette két cégét – a sok közül – Matolcsy Ádám, a volt jegybankelnök fia, akinek kezén nagy valószínűség szerint rengeteg közpénz fordult meg csalárdul, aminek következtében néhány száz milliárdos kára keletkezett az adófizetőknek. Most a G7.hu gazdasági portál írta meg, hogy a jegybanki alapítványok vagyona körüli kavarások egyik fontos szereplőjéről, a Dry Immo Zrt. nevű cégről van szó, amely korábban még Matolcsy Ádám strómanjának, barátjának, üzletfelének (a nem kívánt törlendő), Száraz Istvánnak a nevén volt. A vállalatot rögvest átnevezték, most már Obsidian Capitalnak hívják.