Olyan ez, mintha nyugalmazott, ütődött tábornokokat kérdeznének, legyen-e háború, s ők protkójukat a vizespohárból a szájukba helyezve mondanák, igen, fröcsögjön az a vér, folyjon patakokban. A nemzet sportolóit megkérdezték, a nemzetet viszont egyáltalán nem. Csak közben volt egy választás, ahol lukakat kapott a királyság, sok helyen elzavarták a gauleitereket, így a NER üzemszerű működése csorbát szenvedett. Nem az van, hogy a kedves vezető megálmodja a dolgokat, és a csápjai szerte a birodalomban már végre is hajtják, egészen egyszerűen szar került a propellerbe.
Ezért a visítás, s legfőképpen azzal az indokkal, hogy atlétikai világbajnokság híján csorbát szenved nemzeti nagylétünk, és odaveszik egy álom, mint az olimpiával is, amit részeges bölcsészek buzgalma tett tönkre, de nem egészen. Mert ugyanis nem egyben rendezünk olimpiát, hanem darabokban és apránként. Volt itt már úszás, birkózás, lesz kézilabda és futball Európa bajnokság csoportmeccs, meg még ki tudja mi nem. Ezeknek pedig az a velejárója, hogy minden ezekhez kapcsolatos létesítmény megépül, a haverok jól járnak, a kedves vezető pedig röhög a markába.
Babramunkával összelegózza magának az olimpiát, mindent fölépít hozzá, ha nem is egyben, aztán előáll azzal, már úgyis minden készen van, legyen olimpia, és lesz, mint Daraboséknak a szállodában vasaló. Rá kell jönnünk, hogy munkamódszere ez a kedves vezetőnek, a jogállamot is darabonként bontotta le, a sajtót is apránként verte szét, hogy a kevés éles szeműt kivéve a nagy többség egyszer csak azon kapta magát, hogy ott csücsül egy diktatúra közepén, és fogalma sincs róla, hogyan került oda. Még csak annyit sem mondott, jé, és ott is volt.
Számtalan példát lehetne mondani, amikor a bávatag népek úgy vélték, ez még belefér, ez nem olyan nagy dolog, aztán ránéz az ember az egészre, és látja, a rendszer összeállt, készen van a mű, viszont az alkotó nem pihen. Mindebből is kitetszik, hogy hősünk nem egy forradalmár alkat – hiába óbégatta, hogy ruszkik haza -, sokkal inkább sunyi kis féreg, aki általában nem tartja be a szavát, vele egyezkedni, alkudozni tehát fölösleges időtöltés. Módszertanban utalnék München 1938-ra vagy a Molotov-Ribbentrop paktumra, illetve mindkettő folyományaira.
Emlékszünk még Kész Zoltánra Veszprémből? Aki 2014-ben rést ütött a kétharmadon? És emlékszünk még arra a kampányra, amelyben a kedves vezető uszodát ígért a veszprémieknek, csakhát Kész győzelme után lópikulát sem kaptak?
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2019. november 25. hétfő, 18:59
-
Találatok: 2313
Gondosan és megfelelő körültekintéssel összeállított tesztünk segítségével néhány perc alatt kiderítheti, hogy mi magyarnak tartjuk-e Önt, valamint képet kaphat arról is, hogy százalékban mérve mennyi magyarságtudatot tartalmaz és milyen mértékben buzog föl Önben a hazafias nemzeti érzés.
1. Igaz mMagyar-e Ön?
a, Igen, a magyarnál is Magyarabb vagyok.
b, Igen, és nemzeti is.
c, Igen, mimagyarok vagyok.
2. Mi a nemzet fővárosa? (Vigyázat, beugratós kérdés!)
a, Budapest
b, Bukarest
c, Felcsút
3. Kit utál/néz le leginkább?
a, A szlovákokat.
b, A románokat.
c, Mindenkit.
4. Válasszon ki 3 hungarikumot az alább felsoroltak közül:
a, Kolbász
b, Gulyásleves
c, Pálinka
5. Jelölje meg kedvenc előadóját! (Extra pontokért több választ is elfogadunk, maximum 4 választható.)
a, Nagy Feró
b, Ákos
c, Mándoki László
d, Mága Zoltán
6. Ön szerint hogy mennek a dolgok?
a, Jó irányba.
b, Hasítunk.
c, Mimagyarok vagyunk Európa motorja, a Föld szívcsakrája és az Univerzum legfényesebb csillaga. Is.
7. Ön szerint meg kell-e állítani Brüsszelt?
a, Meg.
b, Igen.
c, Mindenképp.
8. Kereszténynemzeti-nemzetikeresztény életet él-e Ön?
a, Igen!
b, Természetesen, és morális fölényem is van.
c, Igen, a Bibliát használom párna helyett.
9. Szült-e ma már Ön? (Nemleges válasz esetén kérjük, hogy a lap alján fejtse ki, mi ennek az oka. Ha szánalmas magyarázkodása közben elegendő hamut szór a fejére, eltekintünk a pontlevonástól.)
a, Igen.
b, Igen, többször is.
10. Mi a kedvenc kiegészítője, melyet nemzeti ünnepeinken visel?
a, Árvalányhajas mente.
b, Matyómintás pántlika.
c, Turultollas süveg.
d, Csodaszarvas agancsából faragott kokárda.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2019. november 24. vasárnap, 11:09
-
Találatok: 2006
Elfelejtettek szólni az utolsónak, hogy kapcsolja le, ezért egy hete éjjel-nappal szügyig fényben van a Puskás Aréna, pedig semmi sincs benne, és jó darabig nem is lesz. Vagy, amikor suttyomban felszentelték, a plébános be volt tépve, a temetési résznél nyitotta ki a szertartáskönyvet, örök világosság fényeskedését kérte az ojjektumra a’la Szalacsi bácsi, és ami most történik, az nem egyéb, mint Isten létezésének bizonyítéka, hogy értelmet nyerjen a kereszténydemokrácia. Vagy nem.
Különben sem viccelődünk a hittel és vallással – dehogynem, főleg az Orbánéval, mert nincs neki. Egy rosszul szabott gúnya csupán, ráadásul félregombolva, persze, hogy röhejes. De most nem a hitetleneket ostorozni gyűltünk egybe Buddhában testvéreim, hanem megfejteni azt a titkot, mi az anyám búbánatos valagáért nem lehet lekapcsolni a villanyt abban a rohadt stadionban. Ebből nem trehányság fog kiderülni, hanem ontológia, az élet értelme és értelmetlensége.
De legfőképp a NER fölösleges és káros volta, indokolatlansága és a vezér piti pöcssége, illetve a csinovnyikok csótány-, oder légypiszok szerűsége és volta. Egy trágyadomb az egész díszes kompánia, akiknek a létezése egyáltalán nem indokolható a természet törvényszerűségeivel, de ne szaladjunk ennyire előre a konklúziók tengerében. Kiindulási pontunk, hogy az ember, mint a teremtés koronája, miért emel akármilyen építményeket is, már csak gyermeki kíváncsiság okán mélázunk ilyenen.
Arra kell jutnunk, elsősorban azért építkezik – az ember -, mert valami saját maga számára hasznos és fontos célja van vele. Ezt nevezik funkciónak, amit abban találunk meg, hogy egy épületben lakni óhajt a delikvens, dolgozni vagy imádkozni benne. Ilyen felosztások nyomán nevezi a szakirodalom az építményeket panelnek, gyárnak vagy templomnak. Stadionnak olyasmit neveznek, amelyben sporttevékenységet folytatnak.
Ebben a miénkben ilyesmi nem történik. Nem is laknak benne, traktort sem gyártanak, egyelőre misét sem tartanak, építményünknek tehát néven nevezhető funkciója nincs. Csak úgy van, mint egy szobor vagy emlékmű, esetleg kegyhely. Innen nézvést a permanens kivilágítás értelmet nyer, mint például a Lenin szobor is ki volt világítva itt a mi városunkban annak idején. De nappal még az sem, mert a komcsik materialisták, és tudták, ha a nap süt, a villanyt leoltjuk, mert fölösleges.
Ezzel szemben a fideszisták idealisták, mégpedig a legszélsőségesebben szubjektív fajtából, a monizmus-féléből, amely szerint csak az elme létezik, az anyag csak alárendelt tévképzet. Viszont innen nézvést nem érthető miért lopnak, ami tevékenység erősen anyagelvű, hogy a rosseb se igazodik ki rajtuk. Kereszténységről beszélnek és megtagadják a krisztusi tanításokat, nincs rendszer tehát az agyukban, persze, hogy égetik nappal a villanyt.
A dolog azonban nem ilyen egyszerű, hogy gyere cipó, hamm, bekaplak. Mert azt könnyen beláthatjuk, hogy Németh Szilárd kvalitásaival nem filozófiai meggyőződésből ég az a nyüves lámpa. Az sem lehet, hogy napok óta nem veszik észre, mert még a moha is érzékeli a fényt, a világítás oka tehát, hogy ez kegyhely, emlékmű, s mint ilyen jár neki a világosság. Bár úgyis megmagyarázzák, hogy ez direkt volt, terv szerint, vagy valami ilyesmi.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2019. november 23. szombat, 16:01
-
Találatok: 2122
Most már teljesen biztos, hogy Soros György a rézfaszú bagoly maga. Ez két dologból tudható, egyrészt Hadházi László előadásából, amit mindjárt megmutatok, másrészt pedig Orbán Viktor szeánszából, amit péntekenként tart a Kossuth néprádióban. A tegnapin azt mondta a kedves vezető, hogy “Soros György is személyesen próbálta megakadályozni Várhelyi Olivér kinevezését.” Biztosan így volt, ha Orbán mondja.
Hadházi László arról mesélt egyik önálló estjében (Tévélaci), hogy gyermekkorának meghatározó élménye volt a mitikus rézfaszú bagoly emlegetése, ami vagy amely jön és elviszi, ha nem eszi meg a spenótot, vagy ilyesmit. Ha valami illetlent csinált gyerekként, akkor benne volt a félsz, hogy júúj, jön a rézfaszú bagoly. Pedig senki nem is látta soha, nem lehetett tudni, hogyan néz ki a rézfaszú bagoly, viszont az árnya ott lebegett minden felett örök időkre.
Akkor tudta meg – így Hadházi -, milyen is a rézfaszú bagoly, amikor először jött szembe vele a hatalmas kék plakát, rajta a vigyorgó Soros Györggyel, mint mumussal, aki árnyként települ az egész országra, mindent elront, elvisz, lerombol, Látjuk, most is személyesen akarta megakadályozni Várhelyi Olivér kinevezését, legalábbis Orbán fejében vagy a krumplizabálók üdvére és használatára. Ilyképp máma az a vizsgálat tárgya, hogy Orbán hülye, vagy csak gonosz.
Elegyest, azt hiszem. De, ahogyan a paranoiája halad előre a maga jól kitaposott útján, a csökkent értelműség úgy üli meg emberünket, de sajnálatos módon nem Micimackó módján, hanem ténylegesen az elfekvő felé vivő biztos úton. Ennek a végén mindenféle démonok várják majd hősünket, ténylegesen maga a mitikus rézfaszú bagoly, Bosch alakjai és a kényszerzubbony, hogy kárt ne tehessen magában, bár részemről oké lenne a dolog.
Ha meg kell őrülnöd, őrülj meg magadnak. Ilyen bájosan intette rendre Ursula José Arcadio Buendiát, és ezt magunk sem mondhatnánk szebben, amikor a kedves vezető, Orbán Viktor véreres, zavaros szemeibe nézünk. Látjuk, ahogyan kényszeresen nyalogatja az ajkait, feje oldalra fittyen, egyszóval kivan a manus, bár erről évtizedek óta terjednek pletykák. Most már fölöslegesen. Elég csak ránézni, meghallgatni a kényszereit, és kész is a diagnózis.
Annak idején, hogy kicselezzem a Magyar Néphadsereget, mert nem volt kedvem fogkefével vécét pucolni, Svejkként vonultam be a pszichiátriára átverni a professzor urakat. Neurosis depressiva, mondták, pláne suicid késztetésekkel, és írásba is adták, tehát nem kellett vécét súrolnom két évig. Ismerem ezt a világot, otthon vagyok benne mintegy, és látom is a kedves vezető diagnózisát azzal a különbséggel, hogy ő nem szimulál, hanem véresen komolyan gondolja.
Katatón skizofrénia, mániás depresszió: ezek a tünetek. Összefoglalva azonban és mérleget vonva, egy pokol lehet a manus fejében, ahogy üldözi a rézfaszú baglyát minduntalan és lám, már megint le is győzte. Illetve további diadalt is ült. Mert ezzel, hogy a rézfaszú bagoly személyes támadását kivédte, egyben “
az elmúlt tíz év legnagyobb diplomáciai sikerét” érte el, és ez már döfi, majdnem valami, még fogpiszkáló is lehet belőle, ha el nem bassza.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2019. november 23. szombat, 00:32
-
Találatok: 2123
A cím azt jelenti, hogy megy az arénázás a stadionok miatt. - Anyázásba még nem fordult a dolog, de ez nem jelenti azt, hogy nem is fog. A Puskás – ugyebár – mindannyiunk nagy, sőt legnagyobb örömére – alig harmadával került többe, mint amivel az eredeti (győztes) pályázat számolt, arról nem is beszélve, hogy nem kellett neki ezer nap ahhoz, hogy elkészüljön.
Leragadva itt egy pillanatra (bár úgyis vissza fogunk kanyarodni), az eredeti tartalomból csak az a szép zöld gyep maradt meg. Semmi olyasmi, ami más sportágat érdemben ki tudna szolgálni. Viszont potom 4-5 milliárdból a Puskás aréna toronyépületében mindannyiunk örömére megvalósul majd a Puskás kiállítási központ, amelynek 2020. május végéig kell megnyílnia. A kiállítás anyagát a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány szállítja majd. (A közalapítvány egyik kuratóriumi tagja, nyilván nem véletlenül, Schmidt Mária.)
Említsük meg gyorsan a stadiont kivitelező cégeket is, leheletnyi büszkeséggel a hangunkban. A ZÁÉV Mészáros Lőrinc érdekeltsége. A Magyar Építő a Paár Attilához köthető WHB Befektetési Kft. része. Az Épkar Zrt. tulajdonosa pedig az a Szeivolt Holding Kft., amely a Duna Aréna építésében is jeleskedett potom 7 milliárd erejéig. Összeszokott csapat ez, mindenképp, hiszen Paár Attila és Szeivolt István Mészáros Lőrinc közeli baráti körének tagjai. Talán erről többet nem is kell mondani. Referencia van bőven, hiszen állami nagyberuházás esetén meghívást vagy versenytárgyalást rajtuk kívül nemigen nyer el senki.
De hát lépjünk most tovább. A Puskás elkészült, szép, a miénk. Olvastam egy „kispesti szurkoló” véleményét, ő még ilyen szépet nem látott, mert az öltözőben még csocsó is van. Ha az ész nélküli, hiábavaló futkosásban megfáradt magyar csapat esetleg valami színvonalasabb játékkal kívánna lazítani, lehet pörgetni a golyóval. Jobb a nagy fizetéseket kipihenten felvenni, nehogy még könnyelműen vagy elhamarkodottan költsék el a nehezen megkeresett keresményt.
A „nemzeti tizenegy”megkapta tehát a vágyott adómentes fizetést, csocsót, új focipályát és mindjárt hozzá két szép nagy zakót is. Következhetnek az atléták. Itt válik izgalmassá a kérdés, ugyanis – mint ismeretes – Karácsony Gergely főpolgármester úr bejelentette a stadion-stop néven elhíresült politikáját. Azóta megy a hirig. Mondhatnánk az aréna az arénáért.
Most kell kijelentenem, hogy nem vagyok sportközgazdász, sportújságíró, atlétikai szakember, építészmérnök és még sok-sok minden egyéb sem. Innen, e helyről egy egyszerű ember, egy jó (?) magyar állampolgár szól önökhöz. Az utóbbi persze mai mérce szerint nem olyan egyértelmű, mert van, aki szerint nem vagyok jó magyar állampolgár, és van, aki szerint én egyenesen hazaárulónak minősülök. Ez azonban ízlés, és nem józan ész dolga, ezért most ne is vitatkozzunk róla.
Tehát egészen a legutóbbi időkig az a fővárosi álláspont látszott kijegecesedni, hogy nem lesz Csepelen atlétikai aréna vagy stadion vagy ilyesmi. A kormány által bevállalt 2023-as atlétikai világbajnokságot azonban alighanem minden eddigi magyar sportrendezvénynél nagyobb dobásként harangozták be. Az építés költségeit 120 milliárdra becsülték. Nem tudjuk, hogy ebben benne foglaltatik-e már a Wing Zrt –től (tulajdonos Veres Tibor, Garancsi Tibor és Mészáros Lőrinc barátja) 16,5 milliárd forintért megvásárolt, a Rákóczi híd pesti hídfőjétől délre húzódó, 15 hektáros építési telek, illetve az építési tervek elkészítésére elköltött további 4,7 milliárd forint is. Meglehet, hogy 15 ezerről a vb idejére 40 ezer férőhelyesre bővíthető atlétikai stadion (vagy aréna) bekerülési költségét 120 milliárd forint erejéig ezeken felül kell majd kipengetnie az adófizetőknek.
A 2017. márciusában visszavont budapesti olimpiai pályázathoz szükségszerűen készült megvalósíthatósági tanulmányban a tervezők még nem 40, hanem 55 ezres kapacitással számoltak.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2019. november 21. csütörtök, 21:53
-
Találatok: 2725
Nincs beszédesebb ügylet annál, amire a Mátrai Erőmű Zrt. esetében Orbán állama készül. Mivel az erőmű veszteséges lett, ezért az állami MVM Magyar Villamos Művek ZRt. a 72,66 százalékos tulajdoni hányad visszavásárlására készül. Orbán strómanja, Mészáros Lőrinc, akinek nevén az Orbán-család kilopott vagyonának egy jelentős része fut, csak addig marad egy-egy lenyúlt cég tulajdonosa, amíg az nyereséget termel. Ha veszteségessé válik, akkor visszavásároltatják az állammal, hogy a veszteség a magyar népé, a haszon az Orbán-családé legyen.
Erre vonatkozóan máris szándéknyilatkozatot írt alá a két cég, és ne legyen senkinek kétsége afelől, hogy hamarosan létrejön az “egyezség”, ami abból áll, hogy Orbán megmondja, mennyit kell fizetnie az “államnak”, hogy az Orbán család vagyonát kezelő “Mészáros” cége jól járjon. Abban mindenki biztos lehet, hogy már nincs arról szó, hogy ne az Orbán-család kapja a legtöbbet. Az biztos, hogy Orbán az állammal kifizetteti saját magának az eddig keletkezett veszteséget is.
Ez mindent elmond arról, hogy Orbán a strómanok nevén futtatott és oligarchái által irányított családi vállalkozásaival az ország vérszívója, aki magánosít a saját céghálójába mindent, amiből hasznot remél, de ami nem termel hasznot, azt a magyar népen élősködő Orbán visszalöki az államnak, hogy a veszteség ne őt érje, hanem a magyar embereket. Ennél cinikusabb és aljasabb tolvaja még nem volt az országnak. Tegyük azt is hozzá, hogy Orbán nemcsak ellopja a közvagyont, hanem finanszíroztatja is a magyar közvagyonból. A Magyar Nemzeti Bank 20 milliárd forint értékű kötvényt vett a Mészáros nevén futó Opus Global Nyrt. és a Tiborcz István-féle BDPST tulajdonában lévő Appeninn Nyrt. cégeknél. Ezzel a pénzzel a Magyar Nemzeti Bank finanszírozta Orbán strómanjának és vejének cégét.
Ez azt jelenti, hogy már a Magyar Nemzeti Bank pénzét is kilopják az Orbán-család vállalkozásaiba. Megtehetik, hiszen az Orbán-család a Magyar Nemzeti Bankot is a tulajdonának tekinti. Az ország energiai cégeit is azzal a reménnyel igyekeznek lenyúlni, hogy azok hasznát is maguknak tartják meg. Így került sor a Mátrai Erőmű bekebelezésére is, de az veszteségesen üzemel, ezért a családi portfólióba nem kell. Azzal vesződjön és fulladjon bele a magyar állam. A selejtet, a veszteséges “szemetet” besöprik a magyar állami költségvetésbe, menjen tönkre az állam, a mi nyereséges, azt lenyúlja az Orbán-család és a család maffiája.
Mielőtt valaki azt gondolná, hogy Orbán a “pártcsalád” és a politikai mozgalom, egy ideológiai irányzat számára gyűjti a pénzt, és csak a zsidók és a balliberálisok elől szívja el a levegőt hatalmával visszaélve, kijózanítunk mindenkit: az elmúlt években kiderült, hogy Orbán strómanjai és oligarchái azonnal elveszítenek mindent és lefosztják őket, ha a maffiafőnökkel, az Orbán-család “fejével”, a keresztapával, Orbán Viktorral konfliktusba kerülnek. Azonnal kiderül, hogy semmi nem az övék, hanem minden Orbáné. Ha Orbán a pártcsaládnak gyűjtene és nem magának, akkor nem a bizalmas barátja, a sógora, a lánya, az apja, stb. nevére írna mindent, hanem pártcégek lennének ezek.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2019. november 20. szerda, 19:36
-
Találatok: 2240
Előre, Budapestért! – Így buzdította nemzeti fiainkat a Nemzeti Sport, amivel a kézben nemzetünk vezetője az erkélyről a nemzeti Puskás Arénába csűrte a labdát a nemzeti videóban, Nélküled meg székelyhimnusz. Valamint falvédő a sparhelt fölött. Az volt, hogy a távoli cardiffi vidéken győzni kellett volna nemzeti fiainknak, hogy a láblabdás Európa-bajnokságon játszhassanak a kétszáz milliárdos nemzeti Puskás Arénában. Momentán úgy tűnik, nem fognak. Véget érni látszik az éjszaka megint, ami akkor kezdődött el, amikor legutóbb a pótselejtezőn legyőztük a halszagú norvégokat. Akkor mondta a nagyvilágnak nemzetünk vezetője, hogy na, ugye.
Ezzel igazolta, hogy verejtékes munkája eredményes volt, nemhiába vette el a pénzt az emberektől, tette zsebre, a maradékból meg kirakatot csinált a nyomorúságának. Mint kitetszik, nem a futballról írok, csak úgy tűnik. Ha Tihamérről, az egérről mesélek, Béláról, a magányos hősről a falujában, Pityuról az óvodában, vagy csak úgy a sarki boltról, akkor sem róluk szól a történet, hanem rólad, nyájas olvasó. Hogy hol is élsz, arról. Ezek a walesiek, akik Cardiffban laknak, nem is igazi nemzet, ezek csak egy tartomány, ahogyan a költő mondja, egy korona gyémántja, nem ám bokréta az Isten kalapján. Ezek még karikás ustorozni se tudnak.
Nincsen egy nemzeti stadionjuk, ezek nincsenek is. Viszont kikaptak a nemzeti fiaink, tehát Mátészalka gyászba’ van, Gacsaj Pesta meg halott. Jó lenne, ha a mai Nemzeti Sporttal is fotózkodna a kedves vezető, de nem fog. Ahogyan, amikor a kisvasutat bántották, akkor meghosszabbítjuk Bicskéig, most a labdázás kapott pofont, tolunk még pár százmilliárdot bele. De kilátástalan a dolog, a világ ugyanis nem így működik. A magyar futball, mint ahogyan a magyar ország Orbán miatt haldoklik. Ahol nem a teljesítmény számít, hanem a hit és a lojalitás, az az ügy halálra van ítélve. Ezt már sokan elmesélték, én is többször, unalmas ez is.
A maga módján pokol lehet egyébként a kedves vezető élete, mert minden diktátoré az. Ez nem a sajnálat vagy kegyelem hangja, hanem a realitásé. Mégis azért, gondoljunk bele, egy dolgot akart igazán, futballista lenni, de nem sikerült. Aztán a magyar futballt felemelni, ez se megy. Más nem érdekes egyébként, a többi csak körítés. Itt van nekünk egy öregedő organizmus, aki egyre kövérebb, belső információk szerint iszik is, erre utal egyre véreresebb szeme. Képzeljük el, amint álmatlanul forgolódik, izzad és reszket, ami reménytelenséget csak Proust tudott érzékeltetni az ajtó alatt beszűrődő fényekkel, és Tolsztoj az Iljicsben.
De irodalom órát sem tartunk, hanem azt nézegetjük, hol is élünk, és mi lesz ennek a vége. Ahogyan Amy az Agymenőkben frappánsan megmutatta, a fokozatos entrópia, elaggás, aztán a halál. A kedves vezető is megmurdel, csak ki kell várni.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2019. november 19. kedd, 16:49
-
Találatok: 1747
Bár az is kinézne így első rácsodálkozásra, ez itt nem hitvita lesz, istenek méregetése egymáshoz, hogy melyik fess fiú, melyiknek nagyobb a füle. Még csak nem is kultúrák hasonlítgatása, győztesnek hozva ki ezt a mi keresztényünket a kék sarokban pacalostul, házi főzésű kisüstistül közbeszerzéssel fűszerezve. Hiteket sem méregetünk digitális kijelzőjű szobamérlegen, mert mindahány közös, az eredője a szelíd jóság, csak mindahány elkurvult, amikor vallás lett belőle, és szőrös mancsait rátette az egyház.
Bármi hihetetlen, metróról lesz szó, bicikliről, liberalizmusról, fasizmusról, és arról, hogy mért nem jön Soros Budapestre. Ugyanakkor azt is belátjuk a végén – mert úgy akarom -, hogy a szabadság mindenképp jobb a szolgaságnál, meg, hogy a két láb rossz, de a négy sem mindig jó. Két dolog hívta föl mindeme bonyolultságokra a figyelmet, hogy Karácsony főpolgármester metróval közlekedett, és idegeneket dobált egy alak a buszon vagy villamoson. Máskor fejkendős asszonyokat vernek el, barna bőrű egyetemistákat ruháznak meg, ilyesmi.
Olyanok, élik így a nyomorult életüket, akik attól rettegnek, hogy a migráncsok bevezetik az arab számokat majd, és mindeközben Orbán eltelten mosolyog. Oláh Ibolya a képébe kapta, hogy migránskurva, a Showder Klub arab születésű, de színmagyar humoristája azt mondta, már teljesen beilleszkedett, amit az is mutat, mostanában nem migráncsozzák, cigányozzák inkább az utcán, s mindeközben Lázár Horthyt sirat, és azt se feledjük, hogy Demszkyt annak idején tojással dobálták meg, mert kommunista. Ilyen bájos ez a mi népünk.
Orbán sajtója egyébként úgy talált fogást Karácsony főpolgármesteren, hogy hazudik, nem is igazi biciklista, mert most meg tömegközlekedett, látták a metrón. A végén még arra vetemedik, hogy gyalogol, és a lába is érinti az anyaföldet, hallatlan. A fasiszta gondolkodás nem tud mit kezdeni azzal, ha a főpolgármester nem golyóálló mellényben és páncélozott kisbusszal jár. Metrózik bazmeg a liberális csürhéje, hát hogyan féljenek tőle így az emberek, hová lesz a méltóság és a tisztelet, a végén még kiderül róla, hogy vécére is jár, ami hallatlan.
Értem én Karácsony főpolgármester jóravaló buzgalmát, mégis, innen a messzi távolból úgy hiszem, nem tudja, hol is él. Mert ugyanaznap, amikor metrózott, szóval ugyanaznap dobálták az arabokat ugyanabban a városban Orbán szellemi gyermekei, mint valami SA különítmény, és Karácsony főpolgármester is összeakadhat ugyanilyenekkel. Ő nem arab lesz, hanem komcsi, mint Demszky, mert Bayer meg a sajtóklubja szíves közlése óta tudjuk, hogy nekik viszket a tenyerük, és az emlegetett humorista óta azt is tudjuk, az arab is lehet cigány vagy fordítva.
Az ellenség már rég ki lett jelölve, arabok, komcsik, cigányok, liberálisok, meg a Soros. A zsidók csak úgy melléksodorként jelennek meg a történetben egyelőre, de majd erőre kap a burkolt antiszemitizmus is, csak ki kell várni.
Bővebben ...
Azt írja az újság, hogy már 791 000 000 000 forintot tolhatott a fociba az Orbán-kormány. Tessenek utána számolni a nulláknak, szerintem ez 791 milliárd, azaz ennyiszer ezer millió. Ennyi pénz szerintem nincs is. Ez már olyan virtuális dolog, mint például, hogyha fölkelek, nem fáj minden tagom, azt sem hiszi el senki. Én legfőképp. Én olyankor azt akarom, hogy teljék le a reggeli üzembe helyeződésem – két-három bögre kávé, pár cigaretta, fél-, háromnegyed óra -, ennyi kell, hogy elérjem az üzemi hőfokot. Én ilyenkor nem akarok semmi egyebet.
Teljes hangerővel és sztereóban visítanak az atlétikai világbajnokságért – mintha az életük múlna rajta – olyan nagyságok is, mint Schmitt ‘álamelnök úr, aki két tárogatózás közben időt szakított erre is. Bár a doktoriját még mindig nem adta le, pedig erős ígéretet tett rá. (Ezt csak azért, hogy ezt sem feledtük.) Meg még fölcukkolták a nemzet sportolóit is, hogy foglaljanak állást a világbajnokság mellett. Persze, hogy állást foglaltak, mert – minden tisztelet mellett – ők nem kampányidőszakban kapnak egy zsák krumplit, hanem havonta hármat.