A király beszéde
- Részletek
- Készült: 2020. január 10. péntek, 16:07
- Találatok: 2322
Nem volt egy megerőltető feladat, amit kiróttam a fejemre tegnap, jelesül, hogy visszafogom Kázmért, és még csak a környékére sem megyek annak, amit Orbán Viktor előadott, nevezzük akárhogyan is, és lett belőle akármi is ahelyett, mint amit nagy hangon meghirdettek. A fogadalom, hogy megtartóztatom magam – akárha keresztyén kisasszony a házasélet előtti szextől – azoktól a gyönyöröktől, amelyeket a szeánsz kínált, nem csupán egészségügyi fogantatású volt, hogy ugye lehetőleg ne kapjon agyvérzést az ember, hanem tudományos kísérlet is.
Hogy lehet-e élni Orbán hiányában, vagy, hogy elhallgatnak-e a madarak, rám zuhan-e a mázsás, szörnyű mennybolt, hogyha hanyagolom őtet. S jelentem, van élet Orbán nélkül, ebből fakadóan lesz majd utána is, amikor már – akármilyen okból bekövetkezve – nem ragyogja be kies hazánk összes egét, nem belőle fakad és hozzá tér vissza minden gondolat, hanem marad idő élni is, fütyörészni vagy elolvasni egy könyvet akár. Nem rossz dolog az sem, nekem elhihetik, majd a háború után hétfő este nyolckor ki lehet próbálni.
Ahogyan Svejk is ilyen konkrét időpontban adott randevút Vodickának, mint emlékezhetünk. De ne szaladjunk előre ennyire a mennyországba, mert még az is lehet, hogy soha el sem jutunk oda, s akkor csak leshetünk ki a füleink közül a fejünkből bambán, hogy mi van itt. Több oka is volt, hogy hanyagoltam tegnap a vezért – az egészségügyi és tudományos megfontolások mellett -, egyrészt az, hogy nem érdemel a manus figyelmet egyáltalán. Elveszítette a jogait arra nézvést, hogy az ember figyeljen rá, ezt a kiváltságot a ruszkik haza ordítással hagyta oda.
Mivelhogy tudjuk, milyen körülmények közt hangzott el az is. Másrészt pedig az a tényállás, hogy teljesen érdektelen, amiket beszél, mindent tudunk már, amit éppen mond, amit valaha mondott vagy a bizonytalan jövőben mondani akar. Ezt hívják lejárt lemeznek vagy szavatosságnak, dohos, de inkább megengedem, pöcegödör szaga van a manusnak, az ilyenektől, az ilyesmitől pedig ódzkodik az ember. De az elveken kívül gyakorlatiasabb indokaim is vannak arra, miért kell, illetve kellene hanyagolni azt a molekulahalmazt, amit momentán Orbánnak hívnak.
Majd előadom azt is, most azonban vessünk egy pillantást arra a cirkuszra, amely megelőzte az aktust. Már hetek óta ment a rezgés, hogy Orbán a sajtó rendelkezésére áll, uramisten, mi lesz velünk nagymama, így öltöztette virágba a szívét az összes szerencsétlen sajtómunkás. Mindegyik, aki elveszítette a méltóságát, és megint beleállt abba a röhejes szerepbe, amit Orbán leosztott neki. Az, hogy ez a manus évente egyszer kegyeskedik a sajtó büdös segédmunkásai közé leereszkedni, nem öröm, hanem gyalázat.
A nem létező munkaköri leírásában ugyanis az szerepel, hogy rendszeresen, akármikor, mindig be kell számolnia a munkáltatójának a ténykedéséről, ez pedig, ezek pedig mi volnánk, az istenadta nép. 
Lakner: Már nem elég a migránellenesség és a rezsicsökkentés a Fidesztől
- Részletek
- Készült: 2020. január 10. péntek, 01:40
- Találatok: 2132
Több olyan fontos téma - a nők helyzete, a fiatalok megszólítása és a klímavédelem - is van, amelyről a Fidesznek valami újat kellene kitalálnia, valamit mondania kellene, mert az már nem elegendő válasz, hogy éppen alagutat ásó migránsoktól védik a határt vagy beígérnek egy újabb rezsicsökkentést. Lakner Zoltán politológussal beszélgettünk, aki szerint a családon belüli erőszak ügyében sincs koncepció, csak bedobta a kormány a büntetőjogi szigorítást, mert arról is lehet jó videót csinálni.
Lakner Zoltán politológus, politikai elemző érkezett a Reggeli személlyel. Arról kérdeztük, szerinte képes lesz-e a Fidesz einstandolni azokat a témákat, amelyekben az ellenzék sikeres.
A gyöngyöspatai kártérítésre adott kormánypárti médiareakciótól indultunk. Lakner Zoltán szerint a romakérdést is lehet másképpen értelmezni, nem jogokról meg oktatásról beszélni, hanem arról, hogy van egy nyugalom, amely a többé-kevésbé rasszista érzelmű vagy nem cigánybarát többségnek megfelel, csönd van, nincs ugrabugrálás, és akkor jön egy jogvédő szervezet, amely bíróságra visz egy emberi jogsérelmi ügyet (ez esetben a diákok szegregációját), és ez a szervezet lesz a békebontó, a kormány pedig a status quo védelmezőjének szerepében tűnhet fel. Ezt össze lehet kapcsolni a szuverenitás védelméről szóló frázisokkal, és Lakner szerint nagyon fontos, hogy be lehessen illeszteni bármit a meglévő kommunikációs keretekbe.
A populista-nacionalista mozgalmak mindig a csendes többségre hivatkoznak, pedig valójában sokszor ők a hangos kisebbség. De vannak olyan témák, amelyekben tényleg át tudnak nyúlni párthatárokon, mint a menekültkérdés, amelyet alárendelnek a pártcéljaiknak. Műsorvezetőnk, Para-Kovács Imre ehhez annyit tett hozzá: mi a többséget képviseljük, „nem ellenetek lopunk, hanem helyettetek”.
Sikerült megoldaniuk, hogy ne okozzon törést a támogatóikban a mi komcsink jó és a ti komcsitok rossz-felosztás. Sikerülhet-e ez a klímavédelemmel? Lakner Zoltán lát küszködést a kormányoldalon ezzel kapcsolatban. Ez érdekli az embereket, vannak látványos médiahatásai, inkább a másik oldalról lehet pártokon felüli téma. A „hisztériával kapcsolatos hisztéria”, amit ebben a kérdésben a kormánypárti publicisták generáltak, kezd kontraproduktívvá válni, ráadásul az Európai Unióban is rossz alkupozícióba kerülhetnek, ha nem tudnak mit mondani a témáról vagy csak az asztalt verik. Szólni kell az európai diplomatához és a Bayer Zsolton edződött rajongóhoz is, és túl gyorsan akarnak levezényelni egy kommunikációs váltást, amit az ellenzék megpróbálhat kihasználni. Hiteltelenné válik a szélsőséges írások miatt a kormány kísérlete a józan hang megszólaltatására Lakner Zoltán szerint. Ráadásul Orbán Viktor a klímavédelem tematikájába igyekszik besöpörni Paks II.-t, sőt, ahogy Para-Kovács Imre megjegyezte, a KESMA is környezetbarát, mert egy helyről megy ki az összes hír.
Lakner Zoltán arról is beszélt, hogy az isztambuli egyezményről valótlanságokat állít az igazságügyi miniszter, például a gendersemlegességről beszélt Varga Judit, ami nincs benne. A kormány „hamis családvédő legendájához” illeszti hozzá a családon belüli erőszak ügyét. Azért hamis ez – folytatta az elemző –, mert a kormány azokat támogatja, akiknek eleve több van, a felső-középosztályt és attól fölfelé. A politológus úgy vélte, megoldják, hogy ne kelljen ratifikálniuk az isztambuli egyezményt, meg amúgy is, egy nemzetközi egyezményről bárki azt mond, amit akar, legtöbben sajnos úgyse olvassák el. 
Orbán talán mégis jobbról előzné a Néppártot, csak legalább távozzon
- Részletek
- Készült: 2020. január 08. szerda, 22:27
- Találatok: 2233
Hamiskás nevüknek megfelelően a “bölcsek tanácsának” nevezett néppárti trió igazi “bölcs” javaslatra készül a Fidesz néppárti tagságát illetően. Mint az okos lány, aki jött is, meg nem is, hozott is, meg nem is. Noha Orbánról és ún. pártjáról egyértelmű, hogy Magyarországon felszámolta a jogállamiságot, az uniós értékeket Soros-bérenc és migrációpárti elveknek hazudja, a “bölcsek” nem mondják ki egyértelműen, hogy Orbánnak mindenképp mennie kell, hiszen ezért “bölcsek”, hogy semmi egyenes mondat a szájukat ne hagyja el. Viszont nem tagadhatják a részleteket, és javasolniuk kell biozonyos feltételeket, melyek Orbánnak mindenképpen megalázóak lehetnek (neki minden megalázó, a legkisebb kritika is).
Ezért nem kizárt, hogy Orbán a szélsőjobb és a Néppárt két széke közül a konzervatívnak nevezett soft szélsőjobboldal, az ECR nevű konzervatív frakcióval esne a pad alá, ahol a lengyel keresztényfasiszták adják a többséget. Ezek a nyíltan fasiszta ID (Identitás és Demokrácia) frakcióhoz képest, amelyben Orbánnak olyan fassizta elvbarátai vannak, mint a francia Nemzeti Tömörülés, az olasz Liga, az osztrák Szabadságpárt és a német AfD, az ECR kevésbé markáns és radikális pártokból áll. A lengyel PiS mellett az Olasz Testvériség, a cseh ODS (az egykori cseh elnök, Václav Klaus alapította párt), a spanyol Vox, a szlovák SaS (Szabadság és Szolidaritás), a Svéd Demokraták és a holland Fórum a Demokráciáért (FvD) párt tartozik. Ezek bevándorlásellenes és EU-ellenes pártok, mérsékeltebben fasiszták.
Ha Orbán rossz ajánlatot kap a Néppárttól, amivel gyakorlatilag távozásra kényszerítik, akkor a lengyel fasistzák vezette ECR konzervatív frakcióba távozna, ahol a Fidesz a lengyelek után a második legerősebb párt lenne, így Orbán befolyása jobban érvényesülne a frakción belül. Nyilván ide ejtőernyőztetnék a V4 formációt, a posztkommunista kelet-európai tömböt, és Orbán elkezdene dolgozni azon, hogy a nyíltan szélsőjobboldali ID frakció – vagy annak néhány fontos pártja) olvadjon be. A célja az, hogy a Néppártnak hozzon létre ellenfelet és alternatívát, erősítve azt a hazugságot, hogy az Európai Néppárt nem keresztény és nem jobboldali párt, hanem átvették benne a hatalmat Soros György ügynökei és a bevándorláspártiak.
Mindez hazugság, mert a két formáció közötti különbség a liberális demokratikus jogállam és az illiberális keresztényfasiszta diktatúrák ideológiája között húzódik, de Orbán célja az, hogy egyesítse a Néppárton kívül álló szélsőjobbot, és a Néppárt európai vezető helyébe lépjen. Ezért tárgyalt Varsóban a lengyel PiS vezetőivel, hogy előkészítse és egyeztesse az esetleges csatlakozását, és a közös elképzeléseket. A lengyel keresztényfasisztákkal való szövetséget erősíti, hogy a PiS legnagyobb lengyel ellenfele, Donald Tusk lett a Néppárt elnöke, amit Orbán az ostobaságával kierőszakolt felfüggesztése miatt nem tudott megakadályozni. Így viszont Tusk, mint közös ellenség, lendületet adhat Orbánnak a távozáshoz. 
Raffiakötő állvány
- Részletek
- Készült: 2020. január 08. szerda, 01:02
- Találatok: 1887
Egészen megható, ahogyan Lázár János aggódik a valóság elvesztése miatt. Főleg annak fényében, ha emlékszünk, midőn áll a messzi Bécs utcáján, és mesél a parasztnak, aki a sarki kocsmánál túl még soha nem volt, akinek a tehén valaga a horizontja. Neki mondja legfőképp, hogy abban a vérzivatarban, ahonnan a tudósítását küldi épp, hogy ott keresztényeket vacsorálnak a beduinok, és általában is, Bécs, az már az entrópia maga, sőt, tohuvabohu, az őskáosz maga.
Ennyit a valóságról. Viszont nem tudható, Lázárt valóban megszállta a szentlélek, vagy csupán az előadás része ez is, azé a cirkuszé, amellyel birtokolni akarják a magyarok lelkét és agyát, hogy annak minden kis apró szegletét kitöltsék, mint valami elcseszett vallás. Ezek mindegyike pedig a valóság torz tükre, nem válaszok keresése a kérdésekre, hanem dogmatikus kinyilatkozások sora, zárt, monolitikus rendszerek, amitől avas szaguk lesz, mint a Fidesznek is.
Lázár János mondandója, amellyel megint lelkekre vadászik, álságos és következetlen, amikor abbéli félelmeit fejezi ki, hogyha ők nem töltik ki az emberek agyának minden zugát, abba beszivárognak a liberális pártok, és megszállják az emberek gondolkodását. Innen látszik, hogy Lázár János tudatlan senkiházi, aki attól retteg, hogy esetleg az emberek gondolkodni kezdenek. Úgy hiszi, a politikának az a dolga, hogy legyalulja a tudatot.
Már innen is kitetszik, hogy egyrészt fingja nincs arról, amiről beszél, másrészt pedig megmutatkozik, hogy mégis csak ízig-vérig fideszista. Így, s ebbéli minőségében kizárólagosságra törekszik, más ideát közel nem engedne az emberekhez, meg akarja szállni azok gondolkodását, s ez maga a középkor Sőt, még előtte lévő állapot, illetve egy jóval későbbi, amit Madách falanszternek nevezett. Mindkettő kiiktatja a gondolkodást, míg a liberalizmus megköveteli azt.
Lázár azon morfondírozik, hogy párttársai az embereknek nem a valóságról beszélnek, ebből fakad, hogy megszállhatja majd őket a gonosz. És ezen a ponton föltehetnénk akár azt is, miféle valóság az, amiről egy Németh Szilárd nyilatkozni képes, a többiről nem is beszélve. Sőt, és legsőtebben – miután kijelentette, hogy az egyedüli tisztánlátó Orbán Viktor maga -, megengedhető az aggodalom, hogy milyenfajta Orbán Viktor valósága, épp melyik hazugsága az igazság, illetve létezik-e egyáltalán ez naturálisan.
Filozófusok, költők örök gondja ez. Platón a barlang falán lévő árnyképekről ábrándozott, az ideák tökéletességéről, amelyeknek a földi dolgok csak a rossz másolatai. Arany fordítva, a valóság égi másáról elmélkedett, mint verstani ismeretelméleti kánon, J. A. pedig – mint tudvalévő –, az igazat, s nem csak a valódit tette meg a költő feladatául, hogy így nem fog lódítani az. Míg pedig Lázár János meg egyfolytában ezt teszi.
De ez már ismeretelméleti – magyarul episztemológiai – problémakör, de idáig azért ne menjünk el. Egészen egyszerűen azért, mert amit Lázár párttársai gondjául aggódva elmesél, hogy tudniillik nem a valóságról beszélnek a magyar jódógos jómunkásembernek, az igaz. Ám, ha például Kósa Lajosra gondolunk, akkor az ő nívója egyből a Brian élete harmadik prófétáját juttatja eszünkbe a kifordult szemeivel, s őt, ha megengedik, szó szerint idézném is.
A közepes jövedelmezőség csapdájában
- Részletek
- Készült: 2020. január 06. hétfő, 21:17
- Találatok: 1990
Hiába volt kiemelkedő mértékű az ország tavalyi növekedése és gyarapodása, a beérkező pénzek jelentős része nem növelte a termelékenységet - mondja Győrffy Dóra egyetemi tanár.
Mind gyakoribb vád, hogy nálunk rendszerszintű a korrupció, a közbeszerzések odaítélése során sérülnek jogállamiság követelményei. Ez a Magyarország ellen folyó úgynevezett 7-es cikkelyes eljárásban is felvetődött. Kihathat ez a vita az ország gazdasági teljesítményére?
A kettő között nincs lineáris kapcsolat. Nem lehet azt mondani, hogy minél rosszabb a jogállamiság állapota valahol, annál gyengébb az ország gazdasági teljesítménye. Kevésbé fejlett államok számára számos lehetőség van arra, hogy gyors növekedési pályára álljanak.
Zökkenőmentes az ilyen fejlődés?
Korántsem, mert később az országok könnyen bekerülhetnek a közepes jövedelem csapdájába, amely egy olyan szakasz, amikor a fejlődés miatt a munkaerő elkezd drágulni. Egy ilyen állam a legszegényebb országok olcsó munkaerejével már nem lesz annyira versenyképes, mint amilyen korábban volt. Saját fejlesztései viszont még nem nagyon vannak, és emiatt a legfejlettebb, innovációban is erős országokkal még nem tud versenyezni. Emiatt a közepes jövedelem csapdájába bele lehet ragadni.
Miképpen függ ez össze a jogállamisággal?
Ha valaki nagy erőkkel létrehoz egy innovatív vállalkozást és az sikeres lesz, de később tartania kell attól, hogy nem tarthatja meg a tulajdonának a hasznát, esetleg el is veszik tőle a cégét, akkor ezerszer is meggondolja, hogy folytassa-e ezt a tevékenységét. Magától értetődő a kérdés: ne menjen-e el inkább egy másik országba a vállalkozó, ahol biztos lehet abban, hogy a kockázatvállalásáért cserébe haszonra tehet szert.
Ebben a tekintetben Magyarországnak hol a helye?
Hazánk egyik legfontosabb gondja a kivándorlás. A számok bizonytalanok, de az OECD adatai alapján körülbelül 600 ezer magyar dolgozik külföldön. Sokan közülük magasan képzettek. A tehetséges emberek pedig nem érzik jól magukat egy olyan környezetben, ahol nem a tudás és a szorgalom, hanem a kapcsolatok határozzák meg az előrejutást. Összességében amikor a gazdaság ebből az extenzív növekedési szakaszból átkerül az intenzív, a hatékonyság által vezérelt, és minőségi jellemzőkkel leírható növekedési szakaszba, akkor válik fontossá a jogállamiság, a bíróságok függetlensége és pártatlansága. Ezek biztosítják az élet kiszámíthatóságát, a kockázat és felelősségvállalás megfelelő egyensúlyát.
Mennyiben befolyásolja a befektetőket, hogy a jogállamiság sérül Magyarországon?
A nagybefektetők erőpozíciója más, mint az átlagos kisvállalkozásoké. A multinacionális cégek közül különösen azok, amelyek könnyen el tudnak menni az országból, kiváló tárgyalási pozícióban vannak, külön is megegyezhetnek a kormánnyal, őket kevésbé érinti a jogállamiság gyengeségének a problémája. Viszont a magyar kkv-knak szükségük van arra, hogy megbízhatóan és hatékonyan működjenek a bíróságok, kiszámítható legyen a jogszabályi környezet. Ők nem tudnak hová menekülni, a tárgyalási pozíciójuk is sokkal gyengébb, mint a kormányé. Nekik lenne leginkább szükségük fejlődési lehetőségre, mert Magyarországon a legnagyobb a különbség a multinacionális cégek és a hazai tulajdonú vállalatok teljesítménye között.
Mennyiben látszik az uniós támogatások termelékenységre gyakorolt hatása?
Egyáltalán nem! A termelékenység majdnem tíz éven keresztül stagnált, és csak 2016-tól érezhető egy kisebb mértékű emelkedés. Viszont azt látjuk, hogy elköltöttek rengeteg uniós pénzt, olyan nem igazán hatékony beruházásokra, amelyek később sem tesznek lehetővé nagyobb termelékenységet. Például lyukakat tömtek be az önkormányzatok vagy az oktatási intézmények költségvetésében. A támogatásoknak elsősorban a keresletnövelő hatása kimutatható, a vállalati versenyképességre gyakorolt hatásuk nem egyértelmű. Ez azt jelenti, hogy amikor ezeket a pénzeket elköltik, akkor az hozzáadódik a magyar nemzeti össztermékhez (GDP-hez), ám hogy később ettől hatékonyabb lesz-e a magyar gazdaság, az azonban kérdéses. 
Migránsijesztő
- Részletek
- Készült: 2020. január 05. vasárnap, 16:18
- Találatok: 2070
A madárijesztő évezredes jószág, gyermekkorunkból és Al Pacinóból mindannyian ismerhetjük. A madárijesztő – ha nem Al Pacino – a falu határában, a kert végében áll, fa lábai vannak, ócska gúnyája és koszlott kalapja. Rajta rendszerint varjak ücsörögnek, kiröhögve a hülye embereket, hogy így akarnak túljárni az ő hatalmas eszükön, károgva vigyorognak a paraszton, aki tehetetlenül üvöltözik, mert nem ismeri a világot. Ha Al Pacino az ember mint madárijesztő, akkor Gene Hackman társaságában tehervonaton utazik Pittsburghbe, és belekiabálja az éjszakába, hogy jó estét világ.
A madárijesztők kora lassacskán lejár, a madarak már úgy nőnek fel, hogy a madáróvodában képeskönyvből tanulják a típusait és formáit, hogy félelmüket legyőzzék, a klottgatyás madarak a kalapjára szarnak, ezért kapják a pirospontot. A magyar mezőgazdaság halott, madárijesztőre sincsen már szükség, helyét a migránsijesztő veszi át, kifejezve így társadalmunk rohamos fejlődését, hogy mi a legfőbb gondja. Nem az, hogy tagjai éhen döglenek, hanem, hogy szintén az éhen döglés, lefejezés és bomba általi halál elől netán menekülő embertársait riogassa, megtagadja tőle az életet Krisztus nevében.
Nagy jobboldali gondolkodók, mint Bayer Zsóti és haveri köre, ilyen kitartott, szavakból élők nem is oly rég, mint emlékezhetünk, a busóban vélték föllelni a migránsijesztő archetípusát, vagy malacokat telepítettek volna a kerítéshez, és más hasonló cukiságok. De ezek nem voltak elég ütősek, ugyanis Bakondi katasztrófás ült bent az M1-ben, ott vert tanyát, és reggelente az ágyához fölállított kamerába belemondta, hogy a migrációs nyomás fokozódik, százezrek állnak sorban a balkáni úton, csak jól elbújtak. Senki nem látta őket ugyanis. A kerítésnél madár sem járt, mert az összes valahol madárijesztők vállán ücsörgött.
Belátta ennek ellenére a vezérkar, hogy a busók nem elég, a malacok nem elég, az Isten pénze se elég, mert ellopják mind, ezért kivezényelték a harmadik magyar hadsereget a határra. Azért a harmadikat, mert a másodikat ugyanezek elveszejtették a csendes Donnál, ami miatt most rózsákat visznek kormányzó úr őfőméltósága szobrának lábához. Mert ezek ugyanazok. Ezért vezényelték most a hét végén a hadsereget az utakra, vonulgatnak szerte az országban migrációs nyomás szóval az ajkaikon. Járnak-kelnek, agyára mennek a jódógos jómunkásember magyaroknak, de migránssal soha nem is találkoznak.
Sőt, a kerítéshez sem érnek oda, csak mennek ide-oda csattogva és csikorogva az országban, miszerint ők a migránsijesztők, hogy Mari néni behugyozik, jajj gyönnek az oroszok megint, viszik a birkát meg a vájdlingot, valamint belehugyoznak a zongorába. De nem az oroszok azok, hanem a Németh Szilárdok, Kósa Lajosok, akik ezzel igazolják a létezésüket, hogy hadsereget masíroztatnak vasárnap a magyar utakon. Tescóba bajos menni vasárnap, mert misehiánya lesz az embernek, tankkal lavázni lehet, majd a pópa megáldja. Köpni kell. Ezek a saját kevés katonájukból is hülyét csinálnak, de elsősorban magukból.
Szóval senki ne lepődjön meg, ha indul piknikezni, ozsonnázni a szarvasok közé, akkor máma egyszer csak szembe jön vele egy tank. S ami a röhejes, ennek, akárha a madárijesztőnek a kalapján, ennek meg a csövén ücsörögnek a varjak, és károgva röhögnek. A tébolynak az a bugyra, amelyben élnünk adatik, nehezen ábrázolható realista eszközökkel, de most nincs kedvem szürreális színdarabot írni.
Külügy
- Részletek
- Készült: 2020. január 04. szombat, 18:33
- Találatok: 2129
Úgy tűnik, olyan hírek lengedeznek, hogy februártól Novák Katalin lesz a külügyér, mert a jelek szerint ezt is tudja, mint mindent is. Ennek folyományaként azonban Szijártó nem futsalozni megy vissza, hanem ilyen kancelláriás lesz, hogy Gulyással, aki férfiasan titkolja a fájdalmait, akkor mi történik, még nem tudni, de kit érdekel, éhen nem fog halni. Hogy Novák hiányában ki fog a családokról, szaporodásról és szaros pelenkákról főállásban óbégatni, az se tudható momentán, de ez is mindegy a végkifejlet szempontjából.
Meglesz a megfelelő ember a feladatokra, majd valamelyik oviból kiemelnek egy stramm kislányt kék szemekkel és copfokkal, törvényt módosítanak, és már kész is. Viszont dolgok nem történnek ok nélkül. Hogy Novákból külügyminiszter lesz, azt a fideszcsürhe működését belülről és jobban ismerő hozzáértők azzal magyarázzák, hogy jelenleg ő a legfőbb hazai összekötő az amerikai ultrakonzervatív, neoprotestáns fundamentalista szervezetek felé. Az ilyenektől óvakodik az ember, ezeknek Ku-Klux-Klan szaga van, mi pedig köröttük sunnyogunk.
Ezek a neoprotestánsok állítólag a Családok Világkongresszusa hálózatain keresztül átláthatatlanul költenek dollármilliókat európai – köztük magyar – szélsőjobboldaliak és „családvédők” sztárolására. Ez Putyinnal, és Erdogannal megfejelve olyan elegyet alkot, amellyel könnyen a gyalázatos nemzetek közt találhatjuk magunkat, ha már nem vagyunk ott most is. Ehhez még hozzá jön, hogy jelenleg úgy tűnik, Orbán kilépteti a Fideszt a Néppártból, és az olasz fasisztákhoz dörgölőzik, volt már ordibáló díszvendég náluk.
Ez is megerősíti Novák külügyérségét az emlegetett kondíciókkal, mi pedig, valamint a lomha Unió tátott szájjal figyel, illetve figyelünk, mi van itt, mi történik. Szijjártó kiismerhető külügyér volt, mindenkinek leordította a fejét, elkönyvelték, hogy bunkó ez, de tervezhető volt a működése. Nagyköveti raport, tisztelet követelése megfejelve néhány Kovács levéllel, és ment minden a maga kitaposott, gyalázatos útján. Novák azonban új szint, vagy leginkább más stílus és taktika. Hiéna helyett kígyó, vicsorgás helyett álságos mosoly.
A nőktől eddig leginkább ódzkodó Orbán egyre szívesebben nyúl a másik nemhez, ami nem irányváltás, hanem módszertani újítás. Ezt leginkább azzal lehetne érzékeltetni, hogy a kriminalisztikában elerjedt nézet, miszerint, ha valahol méreggel ölnek, az leginkább nő lehet. A férfi beleállítja a kaszát a delikvens fejébe, a nő mérgezett teával kínálja, és ezt le lehet fordítani politikára is. Szijjártó ráborítja az asztalt román kollégájára, Novák megnemtámadási szerződést köt vele, majd egy hajnalon Németh Szilárd lerohanja Erdélyt a tankjaival.
Nincsenek jó kilátásaink tehát, igaz, eddig sem sok volt. Orbán sosem volt egy grál lovag, az sem volt igaz, amit kérdezett, viszont most a sunyiság, a totális aljasság korszakába lépett, amit mutat a színháztörvény éjszakai módosítása, hátha nem veszik észre, Karácsonnyal is kiegyezett az atlétikai világbajnokság ügyében, kíváncsian várom, mikor szegi meg az adott szavát. Novák is külügyérként majd bájosan mosolyog, miközben senki nem veszi észre a fülében laffogó malomkeréknyi Fidesz-függőt.
Kövér Berta
- Részletek
- Készült: 2020. január 03. péntek, 21:47
- Találatok: 2170
Varga Judit fogalmazógyakornok-miniszter repked a boldogságtól, mondhatni levitál – ha ezzel néhány mágikus gurut meg nem sértek -, szóval, örül, mint a kisnyúl, mert törtetése, elvek nélküli taposása értelmezése szerint célt ért, holott rossebeket. Mielőtt a tényállást ismertetném, annyit csöndesen megjegyzek – színházi szerzők utasításaiban: félre -, attól, hogy valaki holland, még minden skrupulus nélkül lehet ostoba, a klumpa hordása nem jár együtt a bölcsek kövének birtoklásával, mert a helikopter mi vagyunk csakis. (Vagyis én)
Ezt minden szívfájdalom nélkül lehet kijelenteni, mert, mint azt Varga Judit fogalmazógyakornok-miniszter a Facebookon iszonytató boldogságok közt közzé tette, őtet egy bizonyos Elsevier Weekblad nevű újság besorolta az idei új év húsz legbefolyásosabb politikusnője közé, ezen túl Orbán elbűvölő ágyújának és bájos exügyvédnek nevezte. Ezt látatlanban is egy vén kecske írta, aki sót szeretne nyalogatni, és látszik, hogy nyálcsorgatása megakadályozza a tisztánlátásban. Akkor nem írna hülyeségeket, még ha holland is.
Maga szép lehet, de okos nem, vehetném át Illés – hajdani fideszista – hajdani képviselő macsó szövegét, ilyet azonban nem teszek. Csöndesen megjegyzem csupán, hogy Varga Judit fogalmazógyakornok-miniszter még csak véletlenül sem volt ügyvéd, így ex sem lehet, ezen túl pedig befolyásos politikusnőnek sem nevezném. Varga Judit mosónő, akinek az a dolga, hogy Orbán szennyesét mosogassa, ezzel bízta őt meg a Párt és annak ura, ügyvéd sohasem volt, hogy elbűvölő-e és ágyú-e, az gusztus és filozófiai megközelítés dolga.
Varga Judit fogalmazógyakornok-miniszter ezen kívül elvtelen is, bár ez nem nóvum. Ha az ilyen holland lapok azt írják, hogy a főnöke egy fasiszta mocsadék, akkor hazudnak, ha és viszont – mint most is – azzal foglalkoznak, hogy ő milyen szép, s pláne milyen okos, akkor mértékadó a vélemény. Az ilyesmit nevezik hiúságnak, így felhívnám a kereszténységben szügyig gázoló nagyközönség becses figyelmét ennek kapcsán Ézsaiás és az apostolok véleményére, nem feledve persze az enyémet sem, amit most nem részletezek.
Varga Judit fogalmazógyakornok-miniszter szupernóvaként tűnt fel a politika tajtékos egén, mondják róla az ilyen holland vén kecskék, s én ezt alá is írom, miközben göcögök magamban, és megmutatom, mért. A Betelgeuse az Orion csillagkép főcsillaga, idáig a második legfényesebb csillag volt a csillagképben, és az égbolt kilencedik legfényesebb csillagának számított, most viszont baj van vele, mert halványul. Csillagok viszont nem szoktak úgy kialudni, mint a cserkészek tábortüze, a nagyobbacskák azt mondják, bumm.
Mint ez a Betelgeuse is hamarosan, mert minden arra utal, hogy szupernóvaként végzi, ami nem egyéb, mint egy bazi nagy robbanás, mikor is az anyag szétszóródik a csillagközi térben, hogy később, más helyeken Varga Judit fogalmazógyakornok-miniszterré álljon össze. Ez a Betelgeuse hatszázötven fényévre van tőlünk, így az is lehet, már akkor szétment, amikor mi még Dózsát – nem az 1942-őset – sütögettük. Mindebből az következik, Varga Judit fogalmazógyakornok-miniszter sorsa is rég megpecsételődött, csak még nem tudja.
A hús lázadása
- Részletek
- Készült: 2020. január 02. csütörtök, 21:37
- Találatok: 1937
Azt mondja nekünk Gulyás miniszter az ATV-nek adott interjújában, hogy a fájdalmait megőrzi magának. Ebben két érdekes dolog akad: egyrészt, hogy vannak neki, a másik pedig, hogy miért szégyelli, ha vannak. Viszont ebből kirajzolódik egy erkölcsi és eszmei karakter, ami semmi jót nem ígér a jövőre nézvést. Ugyanis, míg Terentius, a vad és barbár római még azt mondta, „Ember vagyok, semmi sem idegen tőlem, ami emberi”, ma, Magyarországon pedig minden idegen egy szépreményű ifjúban, ami az emberre utalhatna. Ebből fakadóan pedig, ha még nem is robot egészen, de jó úton van az embertelenség felé, ha már nincs is ott egészen.
Engem Gulyás miniszter érzelmi és erkölcsi nyomora amúgy egyáltalán nem érdekel, mondhatni, semmi konvención alapuló aspektusom nincsen feléje, mert mint egy típus jelenik meg előttem. Vizsgálandó jelenség. Ha tetszenek emlékezni az esztétikában az egyes és általános viszonyára, hogy Fejes Pék Máriája például egy asszonyi minta archetípusa, s ugyanígy Orbán Viktor is már nem önmaga, hanem egy diktátor testesül meg benne, ekképp inkább egy dohos történelemkönyv. S így, amikor ránézünk, akkor belőle is eltűnik minden hús-vér valóság, és egy tankönyvi fejezetet mutat a diktátorok természetrajzából, egyesítve a karakter jegyeit, amelyek Hitlertől Ceausescuig terjednek.
Természetesen van benne Mussoliniből is, Rákosiból is, hogy a végeredmény olyan massza lesz, ami az összes gonosz legelvetemültebb vonásait hordozza egyben, mintha tudatosan gyúrná ilyenné magát. Ha meg nem, akkor a biológia, a történelem és a csillagok sajátos állása együttesen okozza azt a molekulahalmazt, amit látunk és szenvedünk. Mégsem ő az érdekes ma, hanem a kicsi huszárja, ez a Gulyás miniszter, és benne is az a típus, amit összefoglaló néven fideszistának nevezhetünk, s amelyből hiányoznak az emberi jegyek, mert olyanok, mint egy rosszul programozott robothadsereg. Az a közeg, amelyben ezek lubickolnak Orwellé (1984) vagy Huxley-é (Szép, új világ).
Ezt érezzük, amikor arról beszélünk, hogy a hatalom elő akarja írni, mikor, hogyan szaporodjunk, mit olvassunk, mit nézzünk és mit gondoljunk, oktatási rendszere, kultúr-, és sajtópolitikája pedig arra irányul, hogy a társadalom minden egyes tagját a hadsereg részévé tegye, és ő szabja meg azt is, ebben kinek hol a helye. Voltaképp sok újat ezzel nem mondtam, csak Gulyás miniszter megnyilvánulása juttatta eszembe, hogy meg kellene vizsgálni, hol tartunk az embertelenség felé vezető nem is olyan hosszú úton. Kitetszik, hogy tempósan haladunk a cél felé, mindjárt ott leszünk, ha el nem csesszük, de a jelek szerint olyan veszélyek nem lesnek ránk, hogy ez előforduljon.
A sok szempontból kulcsfilmnek tekinthető Brian életében sem véletlenül mondja a főhős az őt birkaként követő bamba tömegnek, hogy ők mindannyian személyiségek. Mert a szellemi és erkölcsi identitás megőrzése az egyetlen módja annak, hogy az elgépiesítő hatalom szorításából szabadulni lehessen, ha úgy tetszik, a hús lázadása ez a gépek-, hogy filmesítsem, John Connor szabadságharca Schwarzenegger ellen. Egyébként a robot fideszista ellen nincs orvosság, s a valóság ennyiben reménytelenebb a filmnél, hiszen sem szép szóval, sem érvekkel hatni ezekre nem lehet.