Hírek

Dr. Kotász! Dr. Kotász!

Részletek: Készült: 2019. november 01. péntek, 04:20; Találatok: 2228

1_qqtr9godq A fényességes medve tegnap eljött a málnásába mihozzánk, és leragyogta a csillagokat is az égről. Történek dolgok még ezen túl is, hogyha origó lennék vagy ne adj Isten, prostisrác, akkor egy komplett összeesküvés-elmélettel rínám tele a szájberteret, mert voltak benne rímes dolgok, és csak úgy véletlenszerűen ocsmányak, ahogy az Neria dolgos hétköznapjaiban szokásban van. Viszont tegnap ünnep volt, mert a fényességes medve iramlott szerte a városban lehegesztett csatornafödőkön, meg a hermetikusan lezárt utakon.

Régen a kommunisták, akiktől ezek tanultak módszertant és ganyéságot, a kényes napokon begyűjtötték a felforgató elemeket, hogy amíg az ünnep zajlik, a szagukkal ne zavarják az emelkedettséget és a szeánszot, böfögtek és megigazították az övet az egyenruhán. Mivel a Momentum megerősödve került ki a Fidesz vereségéből, a mi atyuskánk a fényességes medve valagából vigyázó szemeit rájuk vetette, odauszította a NAV bűnügyi csahos kutyáit motozni és lefoglalni, alkalom adtán vezetőszíjon vinni el, lefilmezve, megörökítve, levetítve a bávatagoknak szellemi leépülésül.

A Momentum állt a vérzivatarban és dr. Kotászt szólítgatta, forgatta a mancsában az előre megírt ítéletet, vakarászta a homlokán a friss stigmát, miközben Tiborcz vej, Farkas kisebbségi a másik oldalára fordult a habos paplanja alatt, Handóból alkotmánybíra, Poltból pedig újra Polt lett, hogy a rendszer folyamatossága meg ne szakadjon. S mondom, mindeközben a fényességes medve valaga lett nyalva fémtisztára teljesen. Kádár apánk Brezsnyevvel ilyet nem tett, legalábbis önszántából, a vén komcsiban több gerinc volt, mint ebben az ocsmány keresztényben.

Bár mindkettő mocskos egy alak, ez a mostani azért viszi a pálmát, megkapja a hangszórót, Tibi bácsi neki dobja a pöttyöst, de ugorgyunk. Amíg a nagyvilág mindeme cukiságokra – medve bácsi látogatása, Momentum lerohanása – ügyelt, a fű alatt is zakatolt a NER kérlelhetetlenül és konokon, még a drótokban is a NER zümmögött. Mert mindeközben fölfigyeltem egy írásra, amely arról szólt a címe alapján, hogy a kormány szégyell valami háromezer milliárdot. Gondoltam megnézem, miféle lelkiismeret ébredt fel a kormányban, de az nem ment.

Mindenfélét csinált velem a gép, a rendszer, azt mondta, hogy az enyém ellenőrzi, nem veszélyes-e, ha a szégyenbe hatolok, aztán az a szerver ellenőrzött engem, hogy méltó vagyok-e olvasni a cukiságokat, de be nem jutottam. Mindezt addig játszottuk, amíg már a cím is eltűnt, és nem tudtam meg, akkor a kormánynak van-e lelkiismerete véletlenül vagy pediglen nem. Ettől még nem fogok hülyén meghalni, de hozzá téve, hogy ez idő alatt a huppa szerverét is akarták egy kicsit kívülről monyákolni, az emberben az a kényszerképzet keletkezik, hogy ez nem véletlen.

Hogy a drótokban is a NER száguldozik, mint a fényességes medve Budapest útjain, és csikorogva fékez a nagy, fekete autó a Momentum irodája előtt, szavazatösszesítők tűnnek el, és még esik is. Ilyen tényállások hozzák aztán Störr kapitány apukájának igazságát a Feleségem történetéből, aki őszinte ember a környezetére nézett, és kendőzetlenül mindenki arcába mondta: unom én ezt az egészet, unlak én benneteket, de nagyon. Igaz, aztán a költő (F.M.) sajátosan oldotta fel a bimbózó feszültséget, mert az atyai kifakadást így fejezte be: mondta, és csendesen elhunyt.

Bővebben ...

Magyarországon elkezdődött a társadalom halála – Interjú Inotai Andrással

Részletek: Készült: 2019. október 30. szerda, 19:39; Találatok: 2028

m_inotaian_ Inotai András professzor, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének főtanácsadója szerint Magyarországon olyan zárványok keletkeztek, amelyek csak arra jók, hogy a népbutító kormányoknak négyévente két kiló lisztért szavazatot adjanak. Reményt csak a legutóbbi önkormányzati választás ad, ami halványan azt mutatja, kezdenek ébredezni az emberek.

– Több mint egy éve beszélgettünk utoljára, akkor azt mondta, az elmúlt időszakban a magyar emberek olyan mértékben váltak közömbössé vagy kifejezetten fertőzötté a NER-től, hogy szinte lehetetlen visszahozni őket a fásultságból, a gyűlölködésből, a jövőrombolásból. A mostani önkormányzati választás azonban változást hozott.

– Egyértelműen alulról indult el a változás, de az is benne van, hogy a politikai pártok is felébredtek, és belátták, együttesen képesek az embereket mozgósítani, és lokális szinten visszaszerezni az ellenőrzést. Az ellenzék egyvalamiben mára biztosan egyetért: azokat a gazdasági, társadalmi és morális költségeket, amelyeket az Orbán-rendszer az elmúlt majdnem tíz évben rárakott a társadalomra, nem lehet tovább fokozni, mert azokat egy tízmilliós ország nem tudja megemészteni, és végleg leszakad, elszigetelődik. És itt nem elsősorban gazdasági költségekről beszélek – amelyek egyébként már önmagukban is elegendők, hogy katasztrófát idézzenek elő –, hanem azokról a társadalmi és morális költségekről, amelyek felszámolása, a sebek begyógyítása, egy minimálisan szükséges társadalmi kohézió kiépítése generációs feladat lesz. Az emberek mindennapjaiból, tudatából, viselkedéséből olyan mértékben hiányzik a szolidaritás, annyira beépült a másokkal szembeni cinikus fellépés, a gyűlölet, hogy ha éppen nincs migráns, akkor keresnek egy másik célpontot. Először ez a társadalom másik fele lesz, aztán a szomszéd, majd a családtag. Ez egy pusztító pestis. Az ellenzék azt vette észre, hogy legalábbis fékezni kell ennek a járványnak a terjedési sebességét. Ha sikerül az ellenzéknek – amely bizonyos helyeken megszerezte a lokális, regionális ellenőrzést – közös politikát csinálnia, az új lehetőségeket nyit.

Fotó: Merész Márton

– Muszáj lesz együttműködniük.

– Ez a jövőépítés és a kárkorlátozás szempontjából is fontos lenne. Világjelenség azonban, amire egyébként Magyarország az egyik legjobb példa, hogy igen erős tudati, magatartásbeli, gondolkodásbeli szakadék alakult ki a globális rendbe többé-kevésbé integrálódott főváros, a nagyobb városok és a vidék között. Ezt lehet megfigyelni München és Bajorország, Bécs és Ausztria, London és a Brexit-támogatók, Trump és a nagyvárosok között évek óta folyó küzdelemben. Fel kell készülni rá, hogy még tovább durvul majd a politikai hangnem. Lesznek újabb bűnösök, mint Budapest vagy a Karácsony Gergelyre szavazó külföldiek. Kérdés, hogy a durván antidemokratikus eszközökkel és akciókkal szemben miként lehet fellépni demokratikus intézkedésekkel.

– Mégis, mit lehet tenni?

– El kell menni az emberekhez. Ha magukra hagyják őket, nem fognak kiigazodni az örvényekben, pláne, ha nincs más tájékozódási csatornájuk, mint az, ahonnan ömlik rájuk a tudatfertőző szenny. Ez utóbbi persze sokak érdeke, hiszen minél butább egy társadalom, minél inkább ki lehet építeni a feudális hűbérrendszert, annál biztosabb, legalábbis egy ideig, a hatalom bázisa. Én vagyok a földesúr, ha jók vagytok, egy kicsit megjutalmazlak benneteket, közben az állami vagyon 99 százalékát ellopom, de azzal nektek nem kell foglalkozni. Sajnos a magyar társadalom jelentős része tudatilag, érzelmileg és gazdaságilag is függ a rendszertől. Így nem lehet sikeres országot építeni, és itt nem a gazdaságra gondolok. Magyarország versenyképességét az elmúlt tíz évben tudatilag ásta alá a kormány. Lehet, hogy gazdaságilag papíron fel lehet zárkózni, de tudattalan, a jövőre fel nem készült, múltba révedő, a cinizmus áldozatává vált társadalommal nincs esélye az országnak, hogy megélje a 21. század végét.

Bővebben ...

Az Orbán-kormány a hatalom megtartásának eszközét látja a közmunkában, tartós szegénységben tartja az embereket

Részletek: Készült: 2019. október 30. szerda, 01:26; Találatok: 1875

kozmunka_7_1 Számos országban a közmunka egy átmeneti időszakra nyújtott intézkedés a szegénységi kockázat csökkentésére. Magyarországon azonban a közmunkarendszer inkább egy szigorú munkafeltételhez kötött segélynek tekinthető. Kiutat nemigen kínál, viszont konzerválja a benne részt vevők gazdasági-társadalmi helyzetét. A segélyjelleget erősíti az a tény is, hogy a közmunkabér messze elmarad a piacon megszerezhető minimálbértől, és ha bármelyik közmunkásnak konfliktusa támadna a munkaadó önkormányzattal, akkor még ezt a minimális jövedelmet is könnyen elveszítheti. A közmunka kiterjedt rendszere így tökéletesen alkalmas arra, hogy az érintetteket a helyi hatalomnak kiszolgáltassa, ami egyébként visszaköszön a korábbi és a legutóbbi választási eredményekből is. (Lásd keretes írásunkat.)

Fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Ha a kormány elsősorban nem a hatalom megtartásának eszközeként tekintene e programra, hanem meglátná benne annak lehetőségét, hogy a segítségével növelni lehetne az adófizető állampolgárok létszámát, akkor kiderülne, hogy a rendszer a jelenlegi formájában túlságosan kiterjedt, ezáltal végtelenül pazarló. Tavaly 225 milliárd forintba került, idén 180 milliárd forintot fordítanak rá, miközben a legfrissebb KSH-adatok szerint jelenleg 104-105 ezer ember dolgozik e foglalkoztatási formában, viszont a krónikus munkaerőhiány miatt ez a szám csökkenni fog. Az európai konjunktúra és a képzett magyar munkaerő tömeges külföldi munkavállalása miatt ugyanis akkora a hiány a munkaerőpiacon, hogy a szakmunkásokat és a középfokú végzettségűeket egyszerűen kiszippantotta a közmunkából. Vagyis lényegében már csak azok maradtak benn a programban, akiknek alacsony az iskolai végzettségük (jellemzően nem rendelkeznek érettségivel), s még ha van is szakmájuk, akkor is rosszak az alapkompetenciáik, ebből következően a hiányos írás-olvasási-számolási készségeik miatt nem is lehet őket továbbképezni. Sokan közülük – épp a tartós szegénységből következően – rossz egészségi állapotban vannak. Egyre több a mélyszegénységből érkező fiatal közmunkás. Ők a hanyatló színvonalú és egyre szegregáltabban működő közoktatásból funkcionális analfabétán, gyakran alapfokú végzettség nélkül kerülnek ki. A közmunkások között magas a romák aránya.

Egész Közép- és Kelet-Európára jellemző – épp az alacsony iskolai végzettség, a diszkrimináció és a szegregáció miatt – a roma népesség alacsonyabb piaci (nem közmunkajellegű) foglalkoztatási rátája. Ez nemcsak az érintetteket tartja tartós szegénységben, de a nemzetgazdaságot is károsítja. És mivel az európai gazdasági konjunktúra sok országban, akárcsak Magyarországon, a képzett munkaerő hiányához vezetett, mind nagyobb figyelem összpontosul a tartós munkanélküliség okaira.

A romák munkához segítésének mérése áll az EU Danube Transnational Programme (RARE) fókuszában is: ennek keretében Pécsen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével egy kísérleti projekt indult. Az eredményeket a Budapest Intézet mérte és értékelte. A RARE másik célja az volt, hogy megmutassa, a romák értékes emberi erőforrások, és amennyiben az állam befektetne ebbe a speciális „emberi tőkébe”, az busásan megtérülne. Nem mellesleg a projekt közvetetten arra is rávilágít, hogy ha az állam mulaszt a közoktatás során, és rossz alapkészségekkel, végzettség nélkül enged el fiatalokat, akkor utólag sokkal nehezebb orvosolni a bajokat. És ez ráadásul jóval többe kerül, mint egy méltányos iskolarendszer fenntartása. Nem kétséges persze az sem, hogy a romák munkapiaci sikerességét célul tűző politikák és szolgáltatások jelentős beruházásokat igényelnek, de ezek még így is sokkal inkább megtérülnek, mint a drága és tényleges kiutat nem jelentő közmunkaprogram.

Bővebben ...

Red hot chili peppers

Részletek: Készült: 2019. október 28. hétfő, 22:44; Találatok: 1891

Rs-26562-sqe Szijjártó külügyes mindent is tud, benne azt is, hogy mik a férfiság kritériumai, főleg az igazié. Hogy a legcsípősebb kolbászt is meg tudja zabálni az ember, ennyi az egész. Jó ismerhetni a feltételeket, mert nagyanyám akkor igazi férfi volt ezek szerint, Jóska bácsi, a bérma keresztapám nemkülönben, ahogy visszagondolok a kölök Kázmér kalandjaira rövid gatyában, fölnyírt tarkóval és tátott szájjal, midőn nézte a felnőttek csodálatos világát, és egy életre elment tőle a kedve.

Nézzük akkor az igaz férfiakat, ahogyan Szijjártó külügyes azt elképzeli, hogy mit mutat nekünk ez a kajla kép. Nagyanyám, másoknak csak Erzsi néni, erős és tudatlan asszony volt, Pék Mária, vagy még rosszabb. Bigottan vallásos hit nélkül, tanító nagyapámat úgy irányította, mint egy pincsit, esténként más szórakozást nem ismert, mint a snapszlit, amiben állandó partnere volt a már említett Jóska bácsi és felesége, Margit néni. Velük verték a blattot konokon és permanensen.

Nagyanyám hordta a nadrágot, ami abban is megmutatkozott, hogy férfisági kihívásokat rendeztek a kártyázás melléktermékeként Jóska bácsival, aminek visszatérő eleme volt, hogy natúrban, két pofára tömték a cseresznyepaprikát, hogy ki bír többet és ki bírja jobban. Hogy ki az igazi férfi, arról szóltak ezek a nemes vetélkedések, hogy a gatyát hordó nagyanyám-e, vagy a nemesen egyszerű Jóska bácsi, aki, ha megszólalt, olyan volt, mintha egy tehén bőgne bánatosan és elnyújtottan. Annyi hozadékkal.

Kicsi Kázmér és az ő szelíd szívű nagyapja, valamint Margit néni, ezt se feledjük, közös erővel nézték a küzdő feleket, akiknek guvadt a szeme, csorgott a nyála és a taknya, hörögve kapkodtak levegőért, ömlött róluk a víz, és elfojtott káromkodások hagyták el tüzelő ajkaikat meg szétdurranáshoz közelítő vörös lufifejüket. De győztes soha nem volt és nem is lehetett ezeken a középkori viadalokon. Miután fölmosdattuk őket, verték tovább a blattot üres tekintettel és üres fejjel, a falon lógó feszülettel és kurvaanyázással.

1163644_orban2

Szijjártó, ha látta volna, aléltan nyugtázta volna az igazi férfiak erejét és büszkeségét azzal a folyománnyal, hogy nagyapám nem bizonyult volna férfinak a szelídségével, míg ellenben Jóska bácsi bérma keresztapám viszont igen. És máris benne vagyunk a NER álmacsó ideáljainak sűrűjében vak komondorral, velős pacallal, kisüstivel, kereszténységgel elegyest. Józsi szomszéd ilyen ideáltípus, a nő ellentétpárja nála az ember, amúgy nehezen jönnek elő a szavak a fejéből. Látszik, hogy van benne valami massza, de nem tudja megformálni.

Ebben a reménytelenségben Józsi szomszéd is lehetne a bérma keresztapám, Németh Szilárd meg Józsi szomszéd, a valahai Jóska bácsi meg Németh Szilárd, mindahányan a mimagyarok dísz-tülökpéldányai, a férfiság megtestesülései, a magyar gének büszke hordozói secko jedno. Legalább annyira, mint a mangalica vagy a szürkemarha, továbbá tsikosch, gulasch, paprikasch és Julischka a nagy bögyeivel. Mindebből kitetszik, hogy nem állhatom a nagyhangú bunkókat, pedig ők a nemzet hordozói máma.

Azért elgondolkozva még a csípős kolbász, csípős paprika magyarélet ekvivalenciáján, nem árt óvatosan megfelelni a nemzetileg elvárt férfiideálnak.

Bővebben ...

Orbán nem tárgyalóképes, mert rögeszmés félművelt ember

Részletek: Készült: 2019. október 27. vasárnap, 19:33; Találatok: 2440

57334 „A Borkai-ügy nagyon ráég a Fideszre. Amíg Borkai lesz, addig ügy is lesz. De ennél sokkal fontosabb, hogy az derül ki elég világosan, és sokak számára, hogy óriási morális és egyéb belső problémák vannak a Fideszben, és ezek jelentős része még nem jött elő” - így nyilatkozott a jelenlegi politikai helyzetről Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztője a Hírklikknek. Azt is mondta, hogy az Orbán-kormány ma már unalmas, tagjai idegesek, hatalma megrendült. Szerinte, ha az ellenzéki összefogás kitart, 2022-ben biztosan megbukik országosan is a Fidesz.

- Milyen lesz Magyarország és milyen lesz Budapest az októberi választások tükrében?

- Biztosan jobb lesz, mint eddig volt, de egyelőre túl sok a veszély. Jó volna, ha az az együttműködési szándék, amelyről a kormány és Budapest is beszél, megvalósulna. Az eddigiek alapján nehéz elképzelnem, hogy Orbánék szándékai komolyak, Orbánék szándékai csakis a hatalom megtartásáról szólnak. Példaként említem, hogy nem akarnak olyan beruházást megvalósítani, amelyet a budapestiek elleneznek, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az ezekre a gigaberuházásokra szánt összegek átcsúsznának más projektekre, hanem szerintem az a pénz egyszerűen nem lesz. Ha igazi kiegyezési szándékról volna szó, akkor a kormányfő hozzátenné, hogy az a pénz, amit mondjuk az atlétikai világbajnoksága szántak, az Budapesté marad. Megvan persze ennek a logikája, hiszen ők atlétikai stadiont akartak építeni, nem mást.

- Te, hogy döntenél? Kell nekünk az atlétikai vb és egy stadion Csepelre, vagy nem?

- Kezdjük azzal, hogy egy ilyen beruházásnak pozitív üzenetei vannak. Egy sportfőváros képét mutatják, de hogyan? Úgy, hogy közben Budapest egészségügyi, közlekedési, infrastrukturális helyzete katasztrofális. Egy világesemény megrendezése normális esetben mintegy összegzése egy város fejlődésének. Amíg minden egyéb hiányzik, addig csakis látványakcióról beszélhetünk. A külvilág felé nagyon jól mutat, hogy mi képesek vagyunk például atlétikai világbajnokság megrendezésére, de ettől még az infrastrukturális problémák megoldatlanok. Ugyanakkor, e pillanatban kedvező helyzetben van a kormány. Mert a kérdésedre sem tudok egyből válaszolni, hiszen, ha azt mondom: nincs szükség a sportversenyekre, legalábbis ilyen áron nincs, ezzel el is veszek Budapesttől valamit, aminek a megrendezését nem egyszerű megkapni. Bár azért tegyük hozzá: ezekre a nagy rendezvényekre ma már nincs olyan túl sok jelentkező, mint korábban. Nem véletlen, hogy az utóbbi évtizedekben sok a kelet-európai, orosz és kínai pályázat. Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság már a kilencvenes években hangoztatta, hogy olyan országokban kell az olimpiákat rendezni, ahol a társadalmi ellenőrzés rendszere gyenge, a zöldmozgalmak és a civilek erőtlenek. És ez alapjában véve trend lett: Peking, de főleg Szocsi elsősorban ilyen szempontok alapján kapott olimpiát. Vagy például 1989-ben Phenjan Világifjúsági találkozót rendezett, a nép meg éhezett.

- Ebből pedig az következik, hogy a kampány során könnyen mond egy ellenzéki politikus nemet valamire, de ha megnyeri a választást, azonnal megváltozik a fókusza…

- Igen, mert a döntési helyzet lehetőség, de egyben kényszerűség is, hiszen tényleg dönteni kell. Előtte könnyebben mond nemeket az ember, és beszél arról, hogy mire lenne szükség a sportberuházások helyett, viszont, ha ott a konkrét helyzet, akkor valami véglegeset kell mondani.

Bővebben ...

Karón Varju

Részletek: Készült: 2019. október 26. szombat, 20:32; Találatok: 2383

varju Most Varju László (DK) vérét óhajtja a hatalom, esetleg a lépét, darabka máját, a gyomrát pacalnak. A mentelmi jogát függesztené fel Polt, mert – és ne tessenek hangosan röhögni – “Nekirontott a biztonsági szolgálat sorfalának, és megszorította egy biztonsági őr vádliját (…) miután a biztonsági őrök társuk lábát kiszabadították, Varju Lászlót eltolták a stúdió ajtajától.” És továbbá: „elkapta, majd kihúzta egy biztonsági őr lábát, ennek következtében a férfi a földre esett, és nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett.”

Emlékszünk a képre, amelyen kicsi a rakást játszanak éltes férfiak, de földön lévőt én akárhány szemszögből is csak egyet látok, akin térdelnek és húzzák-vonják, az pedig a képviselő. Egy kocsmában a felül lévőket tartanák erőszakosnak a józan ész szabályai szerint, az ügyészség szerint az a garázda és erőszakos, követ el súlyos testi sértést, akit ütnek. Igaz, ebben a kuplerájban Polt Péter a csapos, mégis egyáltalán nem mókás, ami történik, mert arra utal, hogy ezek már azt csinálnak, amit csak akarnak, a pofátlanságnak, hazudozásnak gátja nincs.

pic_tanu

S ami nagyobb baj, a törvénysértéseknek sem, a világ fejtetőre állt, az agresszort jutalmazzák, a szelídet megkövezik. A diktatúra evolúciójának sajátos de jellemző szakasza ez, amikor az álca kezd eltűnni, és nyilvánvaló képtelenségekkel vádolják meg a veszélyesnek ítélt elemeket. A képen, ami előttünk van, az látszik, hogy Varju Lászlót agyusztálják, ehhez képest ő a bűnös. “Ezeken lovagol maga? Amit a vaksi szemével lát? A süket fülével hall? A tompa agyával gondol? Azt hiszi, fölér az a mi nagy céljaink igazságához?!”

Ennyit tettem ide “A tanú”-ból, de iderakhattam volna az egész nyüves filmet is, a képtelen párbeszédeket ürgebőrről és ilyenekről. Mert, miután boldogan néztük, hogy milyen szörnyű kort hagytunk oda, hogy atyáinknak miben kellett élniük, most rémülten nézzük, hogy ez ugyanaz és ezek ugyanazok. Kövér Lászlónak mostanában nagyon kinyílt a csipája, és ez juttatta eszembe egy régi fenyegetését, amit a szocialistáknak üzent, s amely ez: “egyenként fogunk benneteket levadászni.” – Úgy látszik, elérkezett az idő.

Már előtte is, amit Demeter Mártával műveltek a repülőjük kapcsán, erre utalt, viszont most, hogy agresszióval vádolják azt, akit megruháztak, rendszerré kezd összeállni a bűn. Ezzel párhuzamosan ugyanis az Origo nevű tudományos szaklap és sajtóipari termék október 23-a alkalmából elkezdte újrafogalmazni a múltat, midőn a gyurcsányi rendőrterror áldozataira emlékezett. S bár én föltettem magamban, hogy mi az anyám valaga van, az újszülöttek ilyet nem tesznek, hanem elfogadják az állításokat.

Gyurcsány annak idején véres kezű diktátor volt, aki a jámbor népet irtotta – itt tartunk -, ez a Varju meg az elvtársa, jellemzően nem tud kibújni a bőréből és biztonsági őröket ütlegel. Így lesz kerek egész ez a képtelenség, ami nem amiatt szörnyű, hogy Varju képviselőnek valami baja esnék – nem fog -, hanem, hogy miként gyártja az ellenséget a manipulatív hatalom, és hogyan torzítja el a bávatag állampolgárok amúgy is tompa agyát. És itt lép előtérbe az idő, mint főszereplő, ami, ahogy telik, úgy lesz egyre reménytelenebb, hogy az ország valaha is kiheveri Orbánt.

Bővebben ...

Rétvári nemzeti konzultációja

Részletek: Készült: 2019. október 25. péntek, 16:56; Találatok: 2607

d__as2019100 Közel húszezren vettek részt abban a nemzeti konzultációban, amelyet Rétvári krumplihuszár indított útjára a Facebookon, és amely Hadházy lófaszos pörformanszát volt hivatott értékelni. A választási lehetőségek, amelyet a krumplihuszár fölkínált a jómunkásemberek számára a következők voltak: a.) Ez így rendben van b.) Adja vissza a mandátumát (magyarán, monnyon le). – Úgymint Hadházy.

19951-en fejthették ki véleményüket, és 67 százalékuk egyetértett Hadházy mondandójával miniszterügynök elvtárssal kapcsolatban, miszerint, emlékezhetünk: “A lónak a faszát”. Ezen a ponton, mivel a szívének kellemetlen, a NER számára kínos végeredmény látszott kibontakozni, a krumplihuszár beszüntette a konzultációt, és eltüntette az oldaláról a kínokat. Mert nincs tisztában ő sem a net természetrajzával és végtelen hatalmával.

Ez pedig az, hogyha egyszer arra valami oda felkerül, az ott is marad, legyen az tuctuccos toszás, ilyen konzultáció, szaros pelenka hajigálása, akármi. A könyveket el lehet égetni, a netet bajos, sőt, ha alaposabban utána gondolunk, belátható, hogy a szingularitás nyomán az emberiség kollektív tudatának része lesz minden titok, így az ő hamvába holt nemzeti konzultációja is. Bár félbeszakította, mielőtt rászakadt volna a mennybolt, azonban és végül is, már cseszheti.

A diktatúrák, NER-ek állandó vágya, hogy tudják, az alattvalók mit gondolnak róluk, aztán elborzadnak, ha tényleg kiderül. Mert az alattvalóknak olykor egészen illetlen gondolatai bírnak lenni, hogy jobb lenne nem is tudni róla. A mostani szavazás eredménye is mutatja, az emberek szívéből szólt Hadházy, amikor lófaszozott. Ilyképp nem trágár és szégyellni való elfajzott fiú, hanem igazi népmesei hős, aki a szegénylegények nyelvén beszél. Ha tetszik ez a kényes ízlésű emberkéknek, ha nem.

Gyurcsány – mint emlékezhetünk – lárifári miniszerelnök urazott a tévében, s bár akkor ott győzött – állítólag – később föl lett falva, mert a szembenálló fél nem tartott be semmilyen írott vagy íratlan szabályt. S aki most arról beszél rebegő szempillákkal, hogy lófaszozni nem illő, gondoljon erre akkor is, amikor mondjuk az, akinek most a méltóságát védi, az ő kedves lányát kurvázza le. Háborúban nincs jó modor.

Lovagiasság is csak ideig-óráig volt, és a középkorral oda is veszett. Ahogyan az emberiség halad előre a civilizáció semmibe vezető útján, ezzel párhuzamosan aljasul is el, Hadházy lófaszozása csak rózsaszínű lányregény, és még főként akkor, amikor az, akit illetlen szavakkal illet, ugyanilyen stílusért lovagkeresztet osztogat. És máris ott vagyunk a vesszőparipámnál, hogy tankok ellen nem lehet rigófüttyel harcolni.

S most, hogy így tisztába tettük a tényállás egyik felét, arra is legyünk figyelemmel, hogy miként viszonyul a NER, esetünkben Rétvári krumplihuszár a valósághoz.

Bővebben ...

Aquinói Szt. Tamás esete a NER-rel

Részletek: Készült: 2019. október 24. csütörtök, 16:33; Találatok: 1740

statements_1 “A 2019. augusztus 3. napján megjelent „Jogerős: nem híresztelt valótlanságot a Délmagyar Ujhelyiről” című cikkünkben a Délmagyar alapján valótlanul híreszteltük, hogy a Szegedi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint a Délmagyarország nem híresztelt valótlanságot Ujhelyi István szocialista politikusról.” – Ezt az elképesztő csodát a szegedma.hu hasábjain lehetett olvasni, ami amellett, hogy logikai feladvány, ugyanakkor sajtótörténeti kuriózum és filozófiai gyöngyszem is egyben, s így együtt a NER képe és mása.

Sőt, hogy fokozzam a várakozásokat, mielőtt a leplet lerántanám a nagy titokról, annyit is megjegyzek, hogy ugyanakkor erősen hajaz Sheldon (Agymenők) frappáns meglátására is, hogy Leonard a randi előtti izgalmában mit gondol arról, hogy Penny mit gondol róla: “Azt hiszed, hogy azt hiszi, hogy azt hiszed, hogy azt hiszi, de nem hiszi.” – És már helyben is vagyunk, ez itt a dialektika, a tagadás tagadásának izgalmas világa, ugyanakkor a magyar sajtójogé, így egyben az egész magyar kurvaéleté (by: Gyurcsány).

De nem cukkolódok tovább, hagyom, hogy meglátszódjék az igazság varangya (ez is Sheldon). Az van, kedveseim, ott kezdődött minden, hogy a KESMA kebelébe tartozó Délmagyarország hazudott egyszer, mégpedig Ujhelyiről hazudott. Aztán hazudott még egyszer, amikor helyreigazításra kötelezték, és azt hazudta, hogy nem hazudott. A szegedma.hu ezt átvette, így ő is hazudott a hazugság hazugságáról, ezért szívja a csöcsöt, és helyreigazít. Nem tanulta meg a leckét, miszerint KESMA lapnak akkor sem hiszünk, ha kérdez, sőt, immár akkor sem, ha egyáltalán levegőt vesz.

Ugyanakkor arra a sajátosságra is figyelmeztet, miként bánik a jog a szegény újságíróval is, aki igazat akar írni. A kóros hazudozóknak ez mindegy, ők apróságokkal nem foglalkoznak, ámde gondoljunk bele abba a visszásságba, ha egy sajtótájékoztatón X azt mondja, hogy Y tolvaj, és az újság leírja, hogy X ezt mondta, akkor is az újság a hibás, ha Y mégsem tolvaj. Jól mondta Kövér elvtárs, hogy nagyobb is a sajtószabadság, mint kellene, egyáltalán az írást kellene betiltani, igyon a magyar, ne olvasgasson.

Már, ha tud, de ez másfelé vezet. Nekünk itt van a dialektika, mint a valóság megismerésének módozata, de még ez sem biztos, hogy elég, ezzel sem tudjuk kideríteni, hogy az ilyen Délmagyarországok, és pláne Origók és M1 Híradók mikor mondanak igazat, amikor majdnem sohasem. Így voltaképp benne rejlene a valóság, egyszerűen csak a szöges ellentétét kellene valóságosnak tudni, mint amit állítanak, és meg is lenne az igaz, de ez sem ilyen egyszerű.

Mert elhelyezhetnek benne valóságmorzsákat, és borul is az egész rendszer, így nem marad más, mint a pőre hit, amit viszont Penny fogalmazott meg (Agymenők), amikor már a férje volt Leonard, aki rájött arra, hogy a felesége a kocka játékait módszeresen tünteti el. Barátai hívták fel Leonard figyelmét minderre, s amikor ő kérdőre vonta a feleségét, frappánsan lett helyre téve: “Te jobban hiszel a barátodnak, a barátod feleségének és a saját szemednek, mint nekem?”

Ez annyira ütős érv volt, hogy Leonard elgondolkozott erősen, pedig kísérleti fizikus. A Délmagyar és a szegedma.hu olvasói meg nem feltétlenül azok, az M1 nézői sem igazán, így elképzelhető, mit hisznek a valóságról, ami ilyen furmányokkal és kormányzati szándékkal, sajtótörvénnyel rejtve marad előttük.

Bővebben ...

Így ünnepel minden magyarok – türkök, kipcsakok – vezére

Részletek: Készült: 2019. október 23. szerda, 21:58; Találatok: 2008

Orbanfel Jó éjszakát kívánok! Mindenkinek.

A művelt típusú magyar miniszterelnök holnap a Zeneakadémiára zárkózik be híveivel, ott mond az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából ünnepi beszédet. A minden magyarok és nem magyarok – türkök, kipcsakok – kormányfője, a zenei műveltségű Orbán Viktor nem mer kimenni közterületre. Vagy csak az lehet a baj, hogy az esti órákban már kicsit hűvösödik, az átmeneti kabátja pedig tisztítóban van. Ráfázna. Így nem tud elegánsan, tisztességesen és ünnepien megjelenni az emberek előtt.

Van még egy másik ok is: a magyar miniszterelnök be van szarva. Fél az emberektől. Harmadik ok pedig az lehet, hogy mára kisajátította a Fidesz magának ötvenhatot. Különösen Schmidt Mária állami történelemhamisító kezdeményezésére: összekeverte a Dózsa-féle parasztlázadást és Dózsa László ötvenhatos hőst meg színész urat. Utóbbit ki is plakátoltatta a 2000-ben elhunyt Pruck Pál helyett. Lőtt, nem talált, Máriánk! Mert ért hozzá. Ehhez is. Orbán ünnepelt már az Operaházban 2012-ben: akkor a Magyar Alkotmány helyett a maguk kreálta új Alaptörvényen örömködött. Olyan jól sikerült neki, hogy nem találta a főbejáratot, és egy hátsó ajtón inalt el az Operaház előtti tüntetők elől. Hősiesen, nagy bátran.

Én egyáltalán nem bánom, hogy a magyar miniszterelnök nagyon szereti a zenét, úgy hallottam, különös élvezettel hallgatja Rossini: Tolvaj szarka nyitányát. Ezzel nyugodtan lehet indítani a zeneakadémiai összesimulást. Az nagy pofátlanság lenne, ha felcsendülne a maszek állami ünnepségükön Beethoven Egmont-nyitánya – az ötvenhatban legtöbbször felcsendült, kultikussá vált zenemű. Na-gyon-na-gyon mél-tat-la-nok lettek rá a Fidesz-maffia tagjai. A zeneszerző zseni süket volt, mégis zseniális műveket komponált. A NER-urak pedig olyan alkalmi süketek, hogy csak azt hallják meg, ami nekik tetszik, amiből hasznuk van és amivel gyalázzák az országot. Ezek nem zsenik, hanem korrupt tolvajok. A szabadság, a demokrácia megcsúfolói. Nemzethy színbe öltözködő félnótások.

Azért van abban valami ördögi pikánsság, hogy az örökké háborúzni kész Nagy Magyar Vezér még ellenség nélkül is megfutamodik saját országában a nép elől. Az ötvenhatos szabadságharcosokat úgy ünnepli 2019 szabadságharcosa, hogy elbújik, mint az egynapos, gyáva baka. Hazugsággal nem lehet demokratikus csatát nyerni. Hiába viszik utána piti kis fegyverhordozói a muníciót, rettentően félnek a tüzes istennyilától. Ha az lecsap…

Semmi gond, megoldjuk mi a holnapi napunkat is. Egyébként is beteg ember csak beteg dolgokkal bír elboldogulni. Azt nem tudom, hogy Borkai Zsolt szexbáró, lepedő harcost meghívta-e a miniszterelnök a nagy bulira – tiszteletbeli fideszesként, függetlenül az elmúlt hetek eseményeitől. Kipihenni magát, mert annyira kimerült az élvezetekben, hogy még a szeretett Győrben sem bír ünnepi beszédet mondani. Nincs vele nagy baj, megmondta a T. Házban Orbán:

– Beteg dolognak tartom, hogy ha valaki saját maga készít vagy a jelenlévőkkel készíttet felvételt a saját maga szexuális életéről. Az egy beteg dolog.

Győriek. Veres András megyés püspök nem kommentálja a Borkai-ügyet

Értem én: közpénzen hat ringyombongyommal orgiázni teljesen természetes egy családapától, férjtől – jól hat a győri polgármester egészségére a keresztény viselkedés. A Magyar Katolikus Püspöki Karnak sem volt kifogása ez ellen. A hvg.hu megkérdezte, hogy mit gondolnak a győri polgármester, Borkai Zsolt körül gyűrűző szex- és korrupciós botrányról. Veres András győri megyés püspök, válaszában az tükröződik, hogy semmit.

“Köszönjük megkeresését, a témát azonban nem kívánjuk kommentálni.”

Bővebben ...

További cikkeink...

222. oldal / 489