Gyűlölet és megvetés
- Részletek
- Készült: 2024. január 04. csütörtök, 13:16
- Találatok: 1899
Még szintén immár tavalyi történt, de mintha most, hogy a Hír TV betelefonálós műsorába betelefonált egy ember, mert azért betelefonálós. Ez a produkció a Paláver névre hallgat, s ez az, amelyben Bayer Tagkönyv régebben a civilek pofán verését követelte, és ez az a műsor, amely a következő szlogennel csábítja a nyájas nézőt (hallgatót) lelke éjfekete tartalmának, más szavakkal a büdös küblinek a kiürítésére: „Dühös? Falhoz vágna valamit? Vagy csak egyszerűen kíváncsi? Ne fogja vissza magát!” – Mit is várhatnánk mindezek után.
Ebben az adásban, amely szíven is üthetne minket, találkozhattunk az úgynevezett jobboldali, magát konzervatívnak nevezett mimagyarok archetípusával, akinek a szájából úgy ömlött a mocsok, mintha ezért fizették volna, pedig csak azt adta, ami a lényege: „Megmondom őszintén magának, bevallom, nem egészen értem a jobboldalt. Nem érzem bennük azt a mindent elsöprő, elementáris gyűlöletet, ami bennem megvan a baloldal iránt. Nem értem, őbennük, másokban miért nincs meg.” – Ez volt az alapvetés, amit aztán ragoztak. 
Úgy kezdjük el az új évet, hogy visszanézünk a régi végére. Csak azért, hogy a kontinuitás meglegyen, és ne támadjon szakadás az idő szétfoszló szövetében, s itt elsőként találunk egy Orbán interjút, az év végi felszopós alákérdező-cunamiban. Úgy általában nem szeretjük ezeket, mert közük nincs az interjúhoz, így a szakmához, amit valaha újságírásnak neveztek, arra azonban alkalmasak, hogy a kedves vezető lelkének éjfekete tartalmai kibugyogjanak a napvilágra minden kontroll nélkül. Mint valami demens vénember monológjai.
Mondanám, hogy 2024 vízválasztó lesz a magyar sport jövőjét illetően, de nem lesz az. Vagy legalábbis nem úgy, ahogy azt várnánk.
Kopogtatott a postás a Karmelita ajtaján, és levelet hozott a Kremlből. Orbán nagyember valószínűleg remegő kézzel bontotta fel, milyen utasításokat vagy parancsokat tartalmazhat. Selyemzsinórt esetleg, amitől úgy nekiállt remegni a lába meg önálló életet élni, mint amikor legutóbb személyesen járt az orosznál, és azóta sem tudtuk meg, mi lehetett az, amitől hülyének nézte mindenki, illetve csak egy szánalmas kis bohócnak, aki ott kuporog a gazdi lábainál remegve és elvörösödő fejjel.
Lánczi Tamás 2017-ben lett a Schmidt Mária által fölvásárolt Figyelő című lap főszerkesztője, és nem sokkal utána már közzé is tett egy terjedelmes listát „Soros György zsoldosairól”. Azokról, akiket Lánczi – és a lapja – szerint a milliárdos pénzelt, illetve neki dolgoznak. Ez a lista nem volt egyéb, mint a rendszer vélt ellenségeinek felsorolása nagy valószínűséggel politikai megrendelésre, s amekkora hullámokat vert akkor, mára úgy lett elfelejtve a nácifasiszta-kommunista tempó. Viszont Lánczi a tűz közelében maradt.
2023-ban napi négyszáztíz milliót keresett Mészáros Lőrinc. Nem szorozzuk ezt föl évi apanázsra, és nem osztjuk le percre sem, elég legyen annyi, hogy az egyik lap kiszámolta, egy utcán heverő tízezresért csak akkor érdemes lehajolnia, ha a művelettel két másodperc alatt végez. Minden más esetben fölösleges, mert ennyi idő alatt is többet keres a flaszteron hömbölgő bankónál. 2023. lassacskán véget ér, itt hagy minket az idő.
A magyar statisztikai rendszer, ezen belül a Központi Statisztikai Hivatal megbízható, köztiszteletben álló intézménynek számít – olvasható az Eurostat jelentésében, amelyet nemrég hozott nyilvánosságra az uniós hatóság. Az Eurostat időnként véleményezi minden tagállam statisztikai rendszerének fejlődését, szakmai felkészültségét; ezt történt még év elején a KSH-val is. Az idén tavasszal lefolytatott felülvizsgálat szerint nincsenek komolyabb gondok a magyar statisztikai rendszerrel, de azért közel két tucat javaslatot tesznek, amely növelné az intézmények függetlenségét, az adatok megbízhatóságát. Biztos, ami biztos.
Mint azt tudjuk a KFT nevű hajdanvolt tánczenekartól, az ünnepek elmúltával a férgek fába szorulnak. Ebből az axiómából az fakad, hogy előtte és alatta viszont azon kívül virgonckodnak, amit tapasztalhattunk ebben az évben is, midőn nagyjaink a képünkbe tolták, mit gondolnak ők az ünnepről, ezzel együtt rólunk, azaz, mit szánnak nekünk, akik csak nézzük őket a képünkben a töltött káposzta rohadt nagy gombócával.
Magyarországon nem abban az értelemben van kormányzás, ahogy az a demokráciában, a nyugati világban megszokott, de sajnos ma már úgy sincs, ahogy az autoriter rendszerekben meghonosodott – véli Szentpéteri Nagy Richard. Az alkotmányjogász, politológus szerint a magyar kormányzás maga kreálja, gerjeszti a társadalomban meglévő konfliktusokat, és amikor abban a többség mellé áll, a konfliktust nem oldja meg, inkább napirenden tartja. Pont szemben azzal, amire tulajdonképpen a politikát kitalálták. Orbán a módszert a legnagyobb kreátortól, Putyintól tanulta – tette hozzá.