Hírek

Két durva beavatkozás történt a magyar nyugdíjrendszerben, ami Európában szokatlan

Részletek: Készült: 2025. május 02. péntek, 01:36
Print; Találatok: 1632

vgynyogd Hungarikum, hogy a magyar nyugdíjrendszerben nincs sem korkedvezmény, sem rokkantsági nyugdíj – írja Farkas András nyugdíjszakértő heti, férfiaknak szóló hírlevelében. Emlékeztet arra is, hogy nem volt ez mindig így.

2010-ben és 2011-ben négy radikális beavatkozás volt, melyek nagy hatást gyakoroltak a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára:

Korhatáremelés kezdődött, 62 évről fokozatosan 65 évre húzták fel a nyugdíjba vonulás határát, ami 2022-re fejeződött be.
A magánnyugdíjpénztári rendszert (a tőkefedezeti nyugdíjpillér) 2010. szeptemberében de facto visszaállamosították.
A korhatár előtti nyugdíjakat és a rokkantsági nyugdíjakat 2012. január 1-jétől megszüntették.
2011. január 1-jével bevezették a nők kedvezményes nyugdíját (Nők40).

Hozzáfűzte, a nyugdíjkorhatárt más államok is emelik, a tőkefedezeti nyugdíjpillér más országokban is hiányozhat, az viszont unikális, hogy Magyarországon

az egészségre különösen ártalmas vagy egyébként veszélyes munkakörökben sem lehet korkedvezményt szerezni, és annak alapján korkedvezményes nyugdíjat kérni, mint ahogyan az is, hogy
a rokkantsági nyugdíjakat radikálisan kimetszették a nyugdíjrendszerből.

A korhatár előtti nyugdíjak, a szolgálati nyugdíjak és a rokkantsági nyugdíjak százezreket súlyos helyzetbe hozó 2011. év végi megszüntetése az MNB akkori értékelése szerint évente átlagosan a GDP 0,4 százalékával javította a nyugdíjkassza egyenlegét, amit – mint megjegyzi – bőven el is vitt és visz a nők kedvezményes nyugdíja, amely átlagosan a GDP 0,57 százalékával egyező összegben rontja a mérleget. Vagyis amit nyertek a réven a kormányzati nyugdíjreformerek, azt el is vesztették rögtön a vámon. Nem mellesleg az érintetteknek sok szenvedést okozva.

Egy lehetséges jövőbeni magyar nyugdíjreform egyik fő kérdése lehet szerinte a Nők40 jövőjének az alakítása (ettől a kormány eddig elzárkózott), és ezzel kapcsolatban a rugalmas nyugdíjba vonulás feltételeinek ismételt megteremtése a férfiak számára is (ez is szerepelt az OECD nyugdíjreform-javaslatában, de a javaslatot a kormány nem támogatja).

A nyugdíjszakértő arra is kitér, hogy a rugalmas nyugdíjba vonulás ára az lenne, hogy a korhatár betöltése előtt igénybe vett nyugdíjakat minden esetben olyan levonás terhelje, amelynek nagysága attól függene, hány évvel korábban venné valaki igénybe az ilyen nyugellátást. A nők javára az Alaptörvényben előírt pozitív diszkrimináció ez esetben a levonás kisebb mértékében nyilvánulhatna meg – tette hozzá.

A férfiak így ismét igényelhetnének a korhatáruk betöltése előtt nyugdíjat, amire már csak azért is nagyon nagy szükség lenne szerinte, mert

a magyar férfiak időskorban várható további élettartama egész Európában a legalacsonyabbak közé tartozik (az EU-átlaghoz képest több mint négy évvel, a gazdagabb államok átlagához képest több mint hat évvel élnek kevesebbet a 65. életévüket betöltött magyar férfiak), ráadásul
a magyar férfiak 65 éves korban egészségben várható további élettartama még ennél is fájdalmasabb mértékben rövidebb, mint az EU-átlag (alig haladja meg a négy évet).

A témában Farkas András Fájdalmas hungarikumok: reformok kellenek a magyar nyugdíjrendszerben címmel két részes cikksorozat írt a portfolio.hu hasábjain, amelynek első része itt, második része pedig itt érhető el.

Cikk: https://24.hu/fn/gazdasag/2025/05/01/nyugdij-nagy-baj-....-nyugdij/

Kapcsolódó cikkeink:

Ötszörösére emelkedett a nyugdíjas szegénység / Készült: 2025.04.11
Aki másfél évtizede nyugdíjas, aligha tudja tartani a korábbi életszínvonalát, mert a kormány valójában befagyasztja a nyugdíjakat. Egyebek között ebben látja a jelenlegi nyugdíjrendszer fő hibáit Juhász István, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nyugdíjas tagozatának elnöke. Ezzel reagált arra is, hogy a kormány tagjai gyakran hangoztatják, hogy megőrzik a nyugdíjak reálértékét az inflációkövető nyugdíjemeléssel. A miniszterelnök a közösségi oldalán rendszeresen üzen az idős embereknek, és biztosítja őket arról, hogy őrá mindig számíthatnak, ez a kormány soha nem hagyja magára az idős embereket.

Tényellenőrzés: nem mond(ott) igazat Orbán a 13. havi nyugdíjról / Készült: 2025.02.08
Az a baj Orbán Viktor – és amúgy az embereinek is – a megszólalásaival, hogy mindig tele vannak tűzdelve csúsztatásokkal, hazugságokkal. A kormányfő a péntek reggeli Kossuth Rádióban elhangzott álinterjúiban számos ilyenre lehet példát találni. Ezúttal a 13. havi nyugdíjra vonatkozót vetjük tényellenőrzés alá. Eláruljuk: egyetlen válaszban háromszor hasalt el az ellenőrzésen.

A kormány Kánaánt ígér a nyugdíjasoknak, a valóság azonban egészen más / Készült: 2025.01.14
A nyugdíjas olló szétnyílásáért valóban az Orbán-kormányok a felelősek – mondta a Hírklikknek az ismert nyugdíj-szakértő. Simonovits Andrással annak kapcsán beszélgettünk, hogy a nemzetgazdasági miniszter újra kijelentette, a kormány megvédi a nyugdíjasokat, megőrzik a nyugdíjak vásárlóerejét. Nagy Márton szerint 2025-ben összesen 7200 milliárd forintot fognak költeni a nyugdíjasok kifizetésére. Januártól 3,2 százalékkal emelték a nyugdíjakat, s míg az átlagos nyugdíj 2010-ben 97 ezer forint volt, az idén ez már 242 300 forintra emelkedik. Akinek ez sem elég, februárban érkezik a 13. havi nyugdíj is. „Badarság összevetni a 2010-es nominális átlagos nyugdíj számait a maival” – mondta a szakértő.